Heves Megyei Népújság, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-03 / 232. szám
Könyvtárról könyvtárra ! az egri járásban ■ Könyvtárnézőben jártam minap az egri járás öt fa- -j Injában: Felsőtárlcányban, \\ Makláion, Nagytályán, Os;• toroson és Novajon. Érdé\ : kelt, milyen a közművelődés „templomainak” állapota, felszereltsége, megfelelnek-e a követelményeknek, rendelkeznek-e ízléses, otthonos és vonzó környezettel. feisSiárítóatl í«íí lekszámú falu. A szabad polcos könyvtár a művelődési otthon két helyiségét bírja. A helyiségek alapterülete mindössze 24 négyzetméter, ennél fogva a könyvtár csak kölcsönzésre alkalmas, más követelményeknek nem felel meg. Olvasószoba nincs. Kölcsönzés hetente két alkalommal van, 4—4 órán át. ilyenkor negyvenen—hetvenen megfordulnak a szűk helyen. A múlt év végén 543 olvasót számláltak, ez a „lélek- szám” mostanra 449-re csökkent. Ez alig több, mint a lakosság 15 százaléka. imitun I éri el a 900-at sem. A könyvtárhoz magamtól nem találnék, a tanácsház épületének udvari részében van. Kulcsát hirtelenjében nem tudják előkeríteni, de biztatnak, ha kiváncsi vagyok, az ablakon azért be lehet nézni. Szűk helyiség. Könyvtárnak nem alkalmas. Egy kimutatásból az alapterületét is tudom: 13 négyzetméter A szomszédos három helyiségben festés utáni takarítás. Vasutas—postás klub, egy mini presszó, és a fiatalok klubja kap majd itt helyet. Könyvek nem. Mert az emberek nem férnének akkor — a könyvektől. I Az utóbbi raguig» [ években 207 emberre] csökkent a lélek- szám. s így ma már 2217-en laknak a faluban. Ám míg korábban ebből 415 volt a könyvtárba járó, ma már csak 337 a számuk. A könyvtár különben a tanács épületében található, egyetlen szobába beszorítva. A polcokon, a könyvek társaságában muzeális értékű égetett agyagkorsók, festett cserépedények — a falu határában ásták ki valamennyit a földből. Végül két érdekes adat: egészségügyi ellátottság tekintetében a megye községei közül Makiár az előkelő 4-ik helyet foglalja el; ha a művelődési adottságait nézzük, akkor 69,-ek a sorban. Ostoros képest itt ugyancsak fogyott a lélekszám, 1770-ről 1684-re Az olvasói létszám fogyása ennél is szembetűnőbb, 332- ről 167-re apadt. Pedig itt még arra sem foghatjuk a dolgot, hogy a könyvtár alkalmatlan. A művelődési otthon ideális helyet nyújt a könyvtárnak. A könyvtáros hetente két alkalommal, mozielőadások idején tart kölcsönzést. Ám a múlt szerdán is csak tizenegyen nyitották rá az ajtót. A jelenlegi könyvtáros — nyolc osztályt végzett asz- szony — március óta tölti be tisztjét Nemrég mutattak nekem egy papírlapot, éppen az o?torcsi könyvtár ajtajáról ténték le. A papírlapon a még el nem riaszthatott olvasókat értesítette — ordító helyesírási hibákkal. H n w „ : I A tanácsház JLLlI ___I mellett egy ro gyadozó, romosodó épület, az utcára néző falán márványtábla: „Épült a centenárium évében, 1948”. Ez volt valamikor a művelődési otthon. Hamisítatlan kultúrho- tíály. Hátul, az udvar mögött, eldugottan — még egy diófa Is rejti — egy szobányi házacskában a könyvtár. Környezete igen barátságtalan. Am a házacskában igazi könyvtári hangulat fogad. Vékony lécekből formált ábrák a falon, új könyvek borítólapjaival. Ajánlatok a legifjabbaknak, s a felnőtteknek. Fatal nő a könyvtáros. Bármilyen ismeretterjesztő előadás van a faluban, ő oda könyveket visz. Témához illő könyveket, s mindjárt kölcsönöz is. Elolvastatta a KISZ-esekkel Berkesi András könyvét (Játék a tisztesseggel), utana vitát rendeztek. Most Fekete Gyula könyvét (A hű asszony, meg a rossz nő) ajánlja majd — fiatal házasoknak — elolvasásra. te Az egri járás 44 települése közül nem kevesebb, mint 24 könyvtárra mondhatjuk el: alkalmatlanok arra, hogy a közművelődés „templomai” legyenek. A könyvtárak zöme nem felel meg az alapvető követelményeknek, elavultak, korszerűtlenek, nem ízlésesek, otthonosak. Percig sem lehet vitás. hogy ezek az állapotok nem tarthatók fenn. A Megyei Könyvtár segíti a könyvtárak működését, gazdaságilag és szakmailag egyaránt. Ez a segítségadás — véleményünk szerint — főleg szakmai téren, nem kielégítő. A szakmai segítség- adás a gyakorlatban rendszerint csak a technikai kérdésekre szorítkozik (állományellenőrzés, könyvtárak jegyzék szerinti átadása, éves költségvetési előirányzatok tervezéséhez javaslatadás stb.). Ellenkező esetben nem írhatnánk le azt a szomorú tényt, hogy az egri járás 48 ,,könyvtárosa” közül mindössze 8-nak van alap- vagy középfokú szakképesítése, a többieknek pedig a technikai minimum vizsgájuk is hiányzik. Ezt a hiányt a Megyei Könyvtárnak és a művelődési osztálynak sürgősen és együttesen kell pótolniuk. Pataky Dezső „A mi kapcsolatunk több, mint hivatalos..." Beszélgetés ft. A. \ociUovval. a krasznodari tanárképző főiskola igazgatójával A két intézet — az egri és a krasznodari tanárképző főiskola — között a minap újították fel az együttműködés- rő szóló szerződést, melyről lapunkban annak idején beszámoltunk. Konsztantyin Alekszandrovics Novikowal, a testvérintézet igazgatójával aki felesége társaságában érkezett Egerbe az egyezmény aláírása után beszélgettünk. — Hogyan értékeli Novikov elvtárs a két intézet közötti kapcsolat elmúlt egy esztendejét? — Rendkívül sokat jelentett mindkét főiskola számára az együttműködés, a célunk közös: jó szakembereket, jó pedagógusokat nevelni. Az első egyezményt egy esztendővel ezelőtt írtuk alá. Amiben megállapodtunk, teljesítettük is. Sor került delegációcserékre, járt nálunk az egri főiskola igazgatója vezetésével egy küldöttség, s a múlt decemberben magam is ellátogattam Egerbe. Ezenkívül intézeteink hallgatói is meglátogatták egymást. A hallgatók cserei átogatása nem csupán egyszerű turistautazás; bőven nyílik lehetőség ismerkedni népeinkkel, a tájiak A nálunk járt egri hallgatók meglátogatták Ku- bány s-rt— vidékét, voltak egy kerámiagyárban, kirándultak a Kaukázusba, voltak Szocsiban. És — az arra az évre a tantervben előírt terepgyakorlatot is nálunk végezték a magyar főiskolások. Ugyanígy a mi hallgatóink lehetőséget találtak arra, hogy alaposabban megismerjék a szép Magyarországot, Tanároknak és hallgatóknak tehát egyaránt hasznos ez a kapcsolat, amely egyébként — több, mint hivatalos!. .. Nem is kapcsolatnak nevezném már, hanem barátságnak. Egri kollégáink olyanok, akiket nem lehet elfelejteni. Ezért is, valahányszor látogatóba utazom, boldog izgalommal készülök az újabb találkozásra. — Szeretnénk, ha néhány szóval bemutatná a krasznodari főiskolát olvasóinknak is. — Az intézetet 1925-ben alapította M. I. Kalinyin; manapság egyike a legnagyobbaknak a szovjetunióbeli tanárképző főiskolák között. Ugyanúgy mint itt, most nagy építkezés folyik: új kollégiumot, új tanszékeket építünk. Főiskolánk 15 féle tanári képesítést ad; hallgatóink nyolc fakultáson, illetve 38 tanszéken folytathatják tanulmányaikat — jelenleg háromezerkétszáz nappali, és háromezer levelező hallgató tanul a krasznodari főiskolán. Akik végeztek, a Szovjetunió különböző területein tanítaBodrogi Sándor kémregénye 32. Jana kisírt szemmel jelent meg reggel az üzletben. A segédek együttérzésükről biztosították, amikor hírül vették, hogy egyre rosszabb az autóbalesetet szenvedett „férj” állapota. Nem tudják magához téríteni és a kórház arra kéri, hogy az elkövetkező napokban — amelyek nem sok jót ígérnek — tartózkodjék a „férje” mellett. A segédek fájdalmát némiképpen enyhítette, hogy Jana egész havi fizetésüket kiadta, és arra kérte őket, a lehetőség szerint pihenjenek, hiszen ha a tragédia — amelyre az orvosok egyre gyakrabban céloznak _ bekövetkeznék, akkor ó. a tapasztalatlan üzletasz- szony nem sokra menne a segítségük nékül. Jana kápráztatóan elegáns volt, olyan ékszereket viselt, amelyek egy- egy darabja többet ért, mint az egész üzlet. Arra a következtetésre tehát senki nem jutott, hogy esetleg az autóbaleset a csodaszép ifjú hölgy öröklésvágyának lehetett következménye. Jana vigyázott arra, hogy szerelmi házasságuk még most is olyan szenvedélyesnek tűnjön, mint amilyennek akkor látszott, 4 v&tiüM Wm. tfctóber 2.. Merd» amikor a segédek jelenlétében Schirmbaummal enyélgett. A Mercedesszel sem volt baj, a helyén volt. Hazaautózott, becsomagolt, megfür- dött. Ezután a lakás fő áram- kapcsolóit kattintottá le, majd néhány iratot vett magához. Végül egy melltűt keresett ki ékszeres dobozából. Ez egy hárompettyes katicabogarat ábrázolt. Láthatóan nagy gondot fordított a vörös- és fehérarany kombinációjával készült melltű elhelyezésére. Amikor elkészült, lement kocsijához... Magyar földön öt kilométert sem utazott, amikor kocsiját két terepszínű katonai autó fogta körül. Jana hátradőlt a széken, leállította a motort, cigarettát vett elő, rágyújtott. Akik a kocsiba néztek, csak egy vakítóan szép, pirosra gyűlt arcú leányt láttak maguk előtt... Gömöry egyre inkább rettegett. Az elhárítástól is, az ODESSZÁTÓL is félt. Tulajdonképpen magányos volt, mint minden áruló. Amikor pedig az újságban megtalálta Schirmbaum rejtjelzett üzenetét, vagyis az apróhirdetést, a fejét tudta volna a falba verni, hogy azt a luftspric- cet nem az egykori SS-legény vénájába döfte. Hiszen az lett volna a legegyszerűbb — gondolt* — mert Schinnbaum érkezéséről rajta kívül senki nem tudott. Ha az első nap meghal, az ODESSZA gondoljon, amit akar. nem fenyegeti őt sem a lebukás, sem az árulás . következményének veszélye. A házvezetőnő elég furcsa szemmel tekintett az orvosra, amikor a távirat vétele után hazaindult Éppen befőzés közben volt, nem hagyta tönkremenni dunsztosait; az orvos legnagyobb félelmére, még két napig Siófokon tartózkodott. Ha Gömöry—Gem- ner arra gondolt hogy az idős asszony éppen befőzés közben van, amikor Schirmbaum, kezében az orvos kulcsával a lakásba lép, — szinte vacogott félelmében. Irtózva vette tudomásul, hogy egyre többet gondol a halálra, egyre gyakrabban töpreng azon, hogyan és mikor buktatják le. Azután néhány nappal az ál-Wocheck elleni sikertelen merénylet után csengett a telefonja. — Nagykanizsáról keresik a doktor urat — jött be a házvezetőnője. Gömöry Schirmbaum hangját ismerte fel a telefonban. — Kedves doktor úr... Talán emlékezik, két hónapja operálta az anyósomat vakbéllel. Nagyon szeretné, ha újra megvizsgálná őt, mert fájdalmai vannak. De talán megmondhatná a címét, ahol megtalálhatjuk önt, hiszen privát betegként szeretnénk a szolgálatait igénybe vermi — Keressenek fel a Bonzó villában! .. .A fehér Mercedes valósággal falta a kilométereket. Jana élvezte az utazást. a tájat, amely mintha gyermekkorát idézte volna. A lankák és a dombok szinte egymás kezét fogva sorakoztak a határtól és vállukon könnyedén viselték a betonút ezüstös szalagját. Néha feltámadt egy kis szél, ilyenkor a fák kényesen rázták meg levelüket és az utat követő árok zöld füve bársonyként ragyogott a fényben. A győri iparvidéket szemvillanásnyi idő alatt hagyta maga mögött, azután a bányaváros következett. Az úttest felett drótkötélpálya húrja feszült, a bányából a szenet légi úton szállították valahová. Azután a fehér Mercedes tovasuhant, újabb dombok, bukkanok, huppanok kö- vekeztek. egy éles kanyar, majd a tábla: „BUDAPEST”. Lépésl>en haladt a város közepe felé. híven követte a forgalomiránvító táblákat, amelyeken egy nemzetközileg használt szó: „Centrum” igazija útba a turistákat. Jana persze nem érezte magát, turistának, de minden szép iránt fogékony lelke nem tudott napirendre térni a magyar főváros meglepő, sajátos és egyéni varázsa felett. Néhány' házzal az orvos otthona előtt állította meg a kocsiját. Kiszállt, gondosan lezárta az ajtókat, majd bement abba a házba, ahol Gömöry lakott. A házfelügyelőt kereste, és először cseh, majd német nyelven érdeklődött, hogy Gömöry doktor melyik kórházban dolgozik. Gömöry éppen operált, a főnővér a műtő előtt lévő pádon hellyel kínálta Járnál Nehezen teltek a percek. Eközben az asszony újra felidézte magában a Gömöryről Bécsban látott fényképfelvételeket és a rendkívül pontos és mindem-e kiterjedő személyleírás részleteit. Öszfoe- hajló, magas és vállas férfit várt, rövid, erőteljes ujjak- han végződő kézzel, és kissé kacsázó járással. Tudta, Gömöry arcán egy rendkívül fontos ismertetőjelet fedez majd fel, a szemöldök magasságában a homlokon három pontból álló sötét anyajegyei vagy annak nyomát, vagyis az operáló kés hagyta forradást. A műtőből végre egy kerekes kocsit toltak ki, s azon egy haíálsápadt asszony feküdt. Jana felállt, és az ablakméiye- désbe húzódott. Kisvártatva három orvos lépett ki, két fiatal és egy idősebb. Jana tudta már, hogy itt van az ő embere is. Megvárta, amíg az orvos a szobájába megy, lélegzetvételnyi pihenést is engedélyezett neki, csak ekkor kopogott. Gömöry doktor ingerülten tárta sarkig az ajtaját. — Mit akar, kérem? — mordult Janára. Az asszony elővette legbá- josabb mosolyát és egy cigarettát nyújtott az orvos felé. — Tüzet — mondta németül. Gömöry hátralépett és hívta Janát is. Az asszony becsukta az ajtót, majd ráfordította a kulcsot, (Folytatjuk) nak. Most határoztuk el, hogy teljes egészében gondoskodunk hallgatóinkról — ennek egyik „fokozata”, hogy külön egyetemi városrész épül Krasznodarban. Mit mondjak még? Főiskolánk büszke arra, hogy nemcsak jó tanárokat, hanem neves költőt, zeneszerzőt, sportolót is adott az országnak. És — kézilabdacsapatunk az országos bajnokságban az „Alcsoportban a harmadik helyen áll!... — teszi hozzá mosolyogva. Végül. K. A. Novikovról i« megtudtam egyet s mást: mint a fekete-tengeri flotta matróza, az első naptól kezdve végigharcolta a világháborút. Leszerelése után elvégezte a leningrádi egyetem jogi fakultását, de a sors úgy hozta, hogy nem maradt a jogi pályán. Megvédte filozófiai kandidátusi disszertációját, aztán a krasznodari területre küldték, előbb a majkopi. majd az aLmaviri főiskola igazgatója volt. s 1964-től vezeti a krasznodari tanárképző főiskolát. — Most szeretném megírni a doktori disszertációmat. A szabadság dialektikája foglalkoztat, ez a témám, de a téma az emberiség történetében mindig központi helyet foglalt el.. De azt hiszem — csillan meg vidáman a szeme —. ha erről beszélgetünk, nem marad hely az interjú számára... (kátax) Dumas-papa Petöíi-fordításai Kevesen tudják, hogy Dumas „pere”, a Monte Christo írója — Petőfi-verseket is fordított. A ■franciák nem adták ki Dumas „összes” müveit, a Petőfi-fordi- tások feledésbe merültek. Több mint száz éve, 1865-ben Dumas „papa” Pesten járt. Nagy lelkesedéssel fogadták a magyar írók, élükön Jókai Mórral. Du• mas magyaros attilát, szűk ma- gyár nadtágot öltött, kócsagtollas föveget ültetett a fejére, magyar csizmában járta a pesti utcákat: ezzel tüntetett a magyarság mellett, a Habsburg-abszo- lutizmus ellen. Rózsaági Antal, francia nyelvész és számos francia regény fordítójának segítségével franciára fordította a Szózatot és Petőfi három versét (Falu végén kurta, kocsma, Cipruslombok, Szabadság, szerelem) és az egykori pesti sajtóban bejelentette, hogy a Vigadóban rendezett „csevegőesten” „talpig magyarban, kócsagos föveg- gél” szavalja el fordításait. De & várva várt szavalatok elmaradtak. Hogy miért? Az egykori Fővárosi Lapok szerint „az öreg valószínűleg arra várt, hogy kívánják de nem kívánták”. Dumas papa párizsi irodalmi anekdotákkal tűzte tele „csevegését”, amiből a pesti közönség vajmi keveset értett. Mikor befejezte előadását, csak udvarias tapsok hangzottak el, nem „halljuk!”-ózták, nem követelték a ráadást: a fordításokat, így azok Dumas zsebében maradtak és feledésbe merültek. A Szózatot —, amelynek ez volt első francia fordítása — csak hetven évvel később kutatta föl és közölte Radó Antal a Pesti Hírlapban. Üzemi Vendéglátó Vállalat azonnali belépéssel felvesz 2—3 éves gyakorlattal rendelkező cukrászsegédet, és 2 fő gyakorlott sertésgondozót. Jelentkezés: Eger, Lenin út 55.
