Heves Megyei Népújság, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-03 / 232. szám

Könyvtárról könyvtárra ! az egri járásban ■ Könyvtárnézőben jártam minap az egri járás öt fa- -j Injában: Felsőtárlcányban, \\ Makláion, Nagytályán, Os­;• toroson és Novajon. Érdé­\ : kelt, milyen a közművelő­dés „templomainak” álla­pota, felszereltsége, megfe­lelnek-e a követelmények­nek, rendelkeznek-e ízléses, otthonos és vonzó környe­zettel. feisSiárítóatl í«íí lekszámú falu. A szabad pol­cos könyvtár a művelődési otthon két helyiségét bírja. A helyiségek alapterülete mind­össze 24 négyzetméter, ennél fogva a könyvtár csak köl­csönzésre alkalmas, más kö­vetelményeknek nem felel meg. Olvasószoba nincs. Kölcsönzés hetente két alka­lommal van, 4—4 órán át. ilyenkor negyvenen—hetve­nen megfordulnak a szűk he­lyen. A múlt év végén 543 ol­vasót számláltak, ez a „lélek- szám” mostanra 449-re csök­kent. Ez alig több, mint a la­kosság 15 százaléka. imitun I éri el a 900-at sem. A könyv­tárhoz magamtól nem talál­nék, a tanácsház épületének udvari részében van. Kulcsát hirtelenjében nem tudják előkeríteni, de biztatnak, ha kiváncsi vagyok, az ablakon azért be lehet nézni. Szűk helyiség. Könyvtárnak nem alkalmas. Egy kimutatásból az alapterületét is tudom: 13 négyzetméter A szomszédos három helyiségben festés utá­ni takarítás. Vasutas—postás klub, egy mini presszó, és a fiatalok klubja kap majd itt helyet. Könyvek nem. Mert az emberek nem férnének akkor — a könyvektől. I Az utóbbi raguig» [ években 207 emberre] csökkent a lélek- szám. s így ma már 2217-en laknak a faluban. Ám míg korábban ebből 415 volt a könyvtárba járó, ma már csak 337 a számuk. A könyv­tár különben a tanács épüle­tében található, egyetlen szo­bába beszorítva. A polcokon, a könyvek társaságában mu­zeális értékű égetett agyag­korsók, festett cserépedények — a falu határában ásták ki valamennyit a földből. Végül két érdekes adat: egészségügyi ellátottság te­kintetében a megye községei közül Makiár az előkelő 4-ik helyet foglalja el; ha a mű­velődési adottságait nézzük, akkor 69,-ek a sorban. Ostoros képest itt ugyancsak fogyott a lélekszám, 1770-ről 1684-re Az olvasói létszám fogyása ennél is szembetűnőbb, 332- ről 167-re apadt. Pedig itt még arra sem foghatjuk a dolgot, hogy a könyvtár al­kalmatlan. A művelődési otthon ideá­lis helyet nyújt a könyvtár­nak. A könyvtáros hetente két alkalommal, mozielőadá­sok idején tart kölcsönzést. Ám a múlt szerdán is csak tizenegyen nyitották rá az ajtót. A jelenlegi könyvtáros — nyolc osztályt végzett asz- szony — március óta tölti be tisztjét Nemrég mutattak ne­kem egy papírlapot, éppen az o?torcsi könyvtár ajtajáról ténték le. A papírlapon a még el nem riaszthatott olva­sókat értesítette — ordító helyesírási hibákkal. H n w „ : I A tanácsház JLLlI ___I mellett egy ro gyadozó, romosodó épület, az utcára néző falán már­ványtábla: „Épült a centená­rium évében, 1948”. Ez volt valamikor a művelődési ott­hon. Hamisítatlan kultúrho- tíály. Hátul, az udvar mögött, eldugottan — még egy diófa Is rejti — egy szobányi há­zacskában a könyvtár. Kör­nyezete igen barátságtalan. Am a házacskában igazi könyvtári hangulat fogad. Vékony lécekből formált áb­rák a falon, új könyvek bo­rítólapjaival. Ajánlatok a leg­ifjabbaknak, s a felnőttek­nek. Fatal nő a könyvtáros. Bár­milyen ismeretterjesztő elő­adás van a faluban, ő oda könyveket visz. Témához il­lő könyveket, s mindjárt köl­csönöz is. Elolvastatta a KISZ-esekkel Berkesi And­rás könyvét (Játék a tisztes­seggel), utana vitát rendez­tek. Most Fekete Gyula könyvét (A hű asszony, meg a rossz nő) ajánlja majd — fiatal házasoknak — elolva­sásra. te Az egri járás 44 települése közül nem kevesebb, mint 24 könyvtárra mondhatjuk el: alkalmatlanok arra, hogy a közművelődés „templomai” legyenek. A könyvtárak zöme nem felel meg az alapvető követelményeknek, elavultak, korszerűtlenek, nem ízlése­sek, otthonosak. Percig sem lehet vi­tás. hogy ezek az álla­potok nem tarthatók fenn. A Megyei Könyvtár segíti a könyvtárak működését, gazdaságilag és szakmailag egyaránt. Ez a segítségadás — véleményünk szerint — főleg szakmai téren, nem ki­elégítő. A szakmai segítség- adás a gyakorlatban rendsze­rint csak a technikai kérdé­sekre szorítkozik (állomány­ellenőrzés, könyvtárak jegy­zék szerinti átadása, éves költségvetési előirányzatok tervezéséhez javaslatadás stb.). Ellenkező esetben nem írhatnánk le azt a szomorú tényt, hogy az egri járás 48 ,,könyvtárosa” közül mind­össze 8-nak van alap- vagy középfokú szakképesítése, a többieknek pedig a technikai minimum vizsgájuk is hiány­zik. Ezt a hiányt a Megyei Könyvtárnak és a művelődé­si osztálynak sürgősen és együttesen kell pótolniuk. Pataky Dezső „A mi kapcsolatunk több, mint hivatalos..." Beszélgetés ft. A. \ociUovval. a krasznodari tanárképző főiskola igazgatójával A két intézet — az egri és a krasznodari tanárképző fő­iskola — között a minap újí­tották fel az együttműködés- rő szóló szerződést, melyről lapunkban annak idején be­számoltunk. Konsztantyin Alekszandrovics Novikowal, a testvérintézet igazgatójával aki felesége társaságában ér­kezett Egerbe az egyezmény aláírása után beszélgettünk. — Hogyan értékeli Novi­kov elvtárs a két intézet kö­zötti kapcsolat elmúlt egy esztendejét? — Rendkívül sokat jelen­tett mindkét főiskola számá­ra az együttműködés, a cé­lunk közös: jó szakembere­ket, jó pedagógusokat nevel­ni. Az első egyezményt egy esztendővel ezelőtt írtuk alá. Amiben megállapodtunk, tel­jesítettük is. Sor került dele­gációcserékre, járt nálunk az egri főiskola igazgatója ve­zetésével egy küldöttség, s a múlt decemberben magam is ellátogattam Egerbe. Ezenkí­vül intézeteink hallgatói is meglátogatták egymást. A hallgatók cserei átogatása nem csupán egyszerű turista­utazás; bőven nyílik lehető­ség ismerkedni népeinkkel, a tájiak A nálunk járt egri hallgatók meglátogatták Ku- bány s-rt— vidékét, voltak egy kerámiagyárban, kirándultak a Kaukázusba, voltak Szocsi­ban. És — az arra az évre a tantervben előírt terepgya­korlatot is nálunk végezték a magyar főiskolások. Ugyanígy a mi hallgatóink lehetőséget találtak arra, hogy alaposab­ban megismerjék a szép Ma­gyarországot, Tanároknak és hallgatóknak tehát egyaránt hasznos ez a kapcsolat, amely egyébként — több, mint hi­vatalos!. .. Nem is kapcsolat­nak nevezném már, hanem barátságnak. Egri kollégáink olyanok, akiket nem lehet el­felejteni. Ezért is, va­lahányszor látogatóba uta­zom, boldog izgalommal ké­szülök az újabb találkozásra. — Szeretnénk, ha néhány szóval bemutatná a kraszno­dari főiskolát olvasóinknak is. — Az intézetet 1925-ben ala­pította M. I. Kalinyin; ma­napság egyike a legnagyob­baknak a szovjetunióbeli ta­nárképző főiskolák között. Ugyanúgy mint itt, most nagy építkezés folyik: új kollégiu­mot, új tanszékeket építünk. Főiskolánk 15 féle tanári ké­pesítést ad; hallgatóink nyolc fakultáson, illetve 38 tanszé­ken folytathatják tanulmá­nyaikat — jelenleg három­ezerkétszáz nappali, és há­romezer levelező hallgató ta­nul a krasznodari főiskolán. Akik végeztek, a Szovjetunió különböző területein taníta­Bodrogi Sándor kémregénye 32. Jana kisírt szemmel jelent meg reggel az üzletben. A se­gédek együttérzésükről biz­tosították, amikor hírül vet­ték, hogy egyre rosszabb az autóbalesetet szenvedett „férj” állapota. Nem tudják magához téríteni és a kórház arra kéri, hogy az elkövetke­ző napokban — amelyek nem sok jót ígérnek — tartózkod­jék a „férje” mellett. A se­gédek fájdalmát némiképpen enyhítette, hogy Jana egész havi fizetésüket kiadta, és ar­ra kérte őket, a lehetőség sze­rint pihenjenek, hiszen ha a tragédia — amelyre az orvo­sok egyre gyakrabban céloz­nak _ bekövetkeznék, akkor ó. a tapasztalatlan üzletasz- szony nem sokra menne a se­gítségük nékül. Jana kápráz­tatóan elegáns volt, olyan ék­szereket viselt, amelyek egy- egy darabja többet ért, mint az egész üzlet. Arra a követ­keztetésre tehát senki nem jutott, hogy esetleg az autó­baleset a csodaszép ifjú hölgy öröklésvágyának lehe­tett következménye. Jana vi­gyázott arra, hogy szerelmi házasságuk még most is olyan szenvedélyesnek tűnjön, mint amilyennek akkor látszott, 4 v&tiüM Wm. tfctóber 2.. Merd» amikor a segédek jelenlété­ben Schirmbaummal enyél­gett. A Mercedesszel sem volt baj, a helyén volt. Hazaautó­zott, becsomagolt, megfür- dött. Ezután a lakás fő áram- kapcsolóit kattintottá le, majd néhány iratot vett ma­gához. Végül egy melltűt ke­resett ki ékszeres dobozából. Ez egy hárompettyes katica­bogarat ábrázolt. Láthatóan nagy gondot fordított a vörös- és fehérarany kombinációjá­val készült melltű elhelyezé­sére. Amikor elkészült, lement kocsijához... Magyar földön öt kilomé­tert sem utazott, amikor ko­csiját két terepszínű katonai autó fogta körül. Jana hátra­dőlt a széken, leállította a motort, cigarettát vett elő, rágyújtott. Akik a kocsiba néztek, csak egy vakítóan szép, pirosra gyűlt arcú leányt láttak ma­guk előtt... Gömöry egyre inkább ret­tegett. Az elhárítástól is, az ODESSZÁTÓL is félt. Tulaj­donképpen magányos volt, mint minden áruló. Amikor pedig az újságban megtalálta Schirmbaum rejtjelzett üze­netét, vagyis az apróhirde­tést, a fejét tudta volna a fal­ba verni, hogy azt a luftspric- cet nem az egykori SS-legény vénájába döfte. Hiszen az lett volna a legegyszerűbb — gondolt* — mert Schinnbaum érkezéséről rajta kívül sen­ki nem tudott. Ha az első nap meghal, az ODESSZA gondoljon, amit akar. nem fenyegeti őt sem a lebukás, sem az árulás . következmé­nyének veszélye. A házvezetőnő elég furcsa szemmel tekintett az orvosra, amikor a távirat vétele után hazaindult Éppen befőzés közben volt, nem hagyta tönkremenni dunsztosait; az orvos legnagyobb félelmére, még két napig Siófokon tar­tózkodott. Ha Gömöry—Gem- ner arra gondolt hogy az idős asszony éppen befőzés közben van, amikor Schirmbaum, kezében az orvos kulcsával a lakásba lép, — szinte vaco­gott félelmében. Irtózva vette tudomásul, hogy egyre többet gondol a halálra, egyre gyakrabban töpreng azon, hogyan és mi­kor buktatják le. Azután néhány nappal az ál-Wocheck elleni sikertelen merénylet után csengett a te­lefonja. — Nagykanizsáról keresik a doktor urat — jött be a házvezetőnője. Gömöry Schirmbaum hangját ismerte fel a telefon­ban. — Kedves doktor úr... Ta­lán emlékezik, két hónapja operálta az anyósomat vak­béllel. Nagyon szeretné, ha újra megvizsgálná őt, mert fájdalmai vannak. De talán megmondhatná a címét, ahol megtalálhatjuk önt, hiszen privát betegként szeretnénk a szolgálatait igénybe vermi — Keressenek fel a Bonzó villában! .. .A fehér Mercedes való­sággal falta a kilométereket. Jana élvezte az utazást. a tá­jat, amely mintha gyermek­korát idézte volna. A lankák és a dombok szinte egymás kezét fogva sorakoztak a ha­tártól és vállukon könnyedén viselték a betonút ezüstös szalagját. Néha feltámadt egy kis szél, ilyenkor a fák kényesen rázták meg levelü­ket és az utat követő árok zöld füve bársonyként ragyo­gott a fényben. A győri iparvidéket szem­villanásnyi idő alatt hagyta maga mögött, azután a bá­nyaváros következett. Az út­test felett drótkötélpálya húr­ja feszült, a bányából a sze­net légi úton szállították va­lahová. Azután a fehér Mer­cedes tovasuhant, újabb dom­bok, bukkanok, huppanok kö- vekeztek. egy éles kanyar, majd a tábla: „BUDAPEST”. Lépésl>en haladt a város közepe felé. híven követte a forgalomiránvító táblákat, amelyeken egy nemzetközi­leg használt szó: „Centrum” igazija útba a turistákat. Jana persze nem érezte magát, tu­ristának, de minden szép iránt fogékony lelke nem tudott napirendre térni a magyar főváros meglepő, sajátos és egyéni varázsa felett. Néhány' házzal az orvos otthona előtt állította meg a kocsiját. Kiszállt, gondosan lezárta az ajtókat, majd bement ab­ba a házba, ahol Gömöry la­kott. A házfelügyelőt kereste, és először cseh, majd német nyelven érdeklődött, hogy Gömöry doktor melyik kór­házban dolgozik. Gömöry éppen operált, a főnővér a műtő előtt lévő pá­don hellyel kínálta Járnál Nehezen teltek a percek. Eközben az asszony újra fel­idézte magában a Gömöryről Bécsban látott fényképfelvé­teleket és a rendkívül pontos és mindem-e kiterjedő sze­mélyleírás részleteit. Öszfoe- hajló, magas és vállas férfit várt, rövid, erőteljes ujjak- han végződő kézzel, és kissé kacsázó járással. Tudta, Gö­möry arcán egy rendkívül fontos ismertetőjelet fedez majd fel, a szemöldök magas­ságában a homlokon három pontból álló sötét anyajegyei vagy annak nyomát, vagyis az operáló kés hagyta forra­dást. A műtőből végre egy kere­kes kocsit tol­tak ki, s azon egy haíálsápadt asszony feküdt. Jana felállt, és az ablakméiye- désbe húzódott. Kisvártatva há­rom orvos lé­pett ki, két fia­tal és egy idő­sebb. Jana tud­ta már, hogy itt van az ő embere is. Meg­várta, amíg az orvos a szobá­jába megy, lé­legzetvételnyi pihenést is en­gedélyezett ne­ki, csak ekkor kopogott. Gömöry dok­tor ingerülten tárta sarkig az ajtaját. — Mit akar, kérem? — mordult Janára. Az asszony elővette legbá- josabb mosolyát és egy ciga­rettát nyújtott az orvos felé. — Tüzet — mondta néme­tül. Gömöry hátralépett és hív­ta Janát is. Az asszony becsukta az aj­tót, majd ráfordította a kul­csot, (Folytatjuk) nak. Most határoztuk el, hogy teljes egészében gondosko­dunk hallgatóinkról — ennek egyik „fokozata”, hogy külön egyetemi városrész épül Krasznodarban. Mit mondjak még? Főiskolánk büszke ar­ra, hogy nemcsak jó tanáro­kat, hanem neves költőt, ze­neszerzőt, sportolót is adott az országnak. És — kézilab­dacsapatunk az országos baj­nokságban az „Alcsoport­ban a harmadik helyen áll!... — teszi hozzá mosolyogva. Végül. K. A. Novikovról i« megtudtam egyet s mást: mint a fekete-tengeri flotta matróza, az első naptól kezd­ve végigharcolta a világhá­borút. Leszerelése után elvé­gezte a leningrádi egyetem jogi fakultását, de a sors úgy hozta, hogy nem maradt a jo­gi pályán. Megvédte filozófiai kandidátusi disszertációját, aztán a krasznodari területre küldték, előbb a majkopi. majd az aLmaviri főiskola igazgatója volt. s 1964-től ve­zeti a krasznodari tanárkép­ző főiskolát. — Most szeretném megírni a doktori disszertációmat. A szabadság dialektikája foglal­koztat, ez a témám, de a téma az emberiség történetében mindig központi helyet fog­lalt el.. De azt hiszem — csillan meg vidáman a sze­me —. ha erről beszélgetünk, nem marad hely az interjú számára... (kátax) Dumas-papa Petöíi-fordításai Kevesen tudják, hogy Dumas „pere”, a Monte Christo írója — Petőfi-verseket is fordított. A ■franciák nem adták ki Dumas „összes” müveit, a Petőfi-fordi- tások feledésbe merültek. Több mint száz éve, 1865-ben Dumas „papa” Pesten járt. Nagy lelkesedéssel fogadták a magyar írók, élükön Jókai Mórral. Du• mas magyaros attilát, szűk ma- gyár nadtágot öltött, kócsagtol­las föveget ültetett a fejére, ma­gyar csizmában járta a pesti ut­cákat: ezzel tüntetett a magyar­ság mellett, a Habsburg-abszo- lutizmus ellen. Rózsaági Antal, francia nyelvész és számos fran­cia regény fordítójának segítsé­gével franciára fordította a Szó­zatot és Petőfi három versét (Falu végén kurta, kocsma, Cip­ruslombok, Szabadság, szerelem) és az egykori pesti sajtóban be­jelentette, hogy a Vigadóban rendezett „csevegőesten” „tal­pig magyarban, kócsagos föveg- gél” szavalja el fordításait. De & várva várt szavalatok elmarad­tak. Hogy miért? Az egykori Fővá­rosi Lapok szerint „az öreg va­lószínűleg arra várt, hogy kíván­ják de nem kívánták”. Dumas papa párizsi irodalmi anekdoták­kal tűzte tele „csevegését”, ami­ből a pesti közönség vajmi keve­set értett. Mikor befejezte előadását, csak udvarias tapsok hangzottak el, nem „halljuk!”-ózták, nem köve­telték a ráadást: a fordításokat, így azok Dumas zsebében ma­radtak és feledésbe merültek. A Szózatot —, amelynek ez volt el­ső francia fordítása — csak het­ven évvel később kutatta föl és közölte Radó Antal a Pesti Hír­lapban. Üzemi Vendéglátó Vállalat azonnali belépéssel felvesz 2—3 éves gyakorlattal ren­delkező cukrászsegédet, és 2 fő gyakorlott sertésgondozót. Jelentkezés: Eger, Lenin út 55.

Next

/
Oldalképek
Tartalom