Heves Megyei Népújság, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-28 / 201. szám
^ * Miért háborodnak ivádi asszonyok ? az Az ivádi Dózsa Tsz székházához hosszú, emelkedő üt vezet. Talán azért, hogy mire felér az idegen, vagy a vendég, felkészülhessenek fogadására, esetleg közben kitalálhassák, mi szél hozta erre a kieső vidékre? Mostanában úgy látszik, nem is kell találgatni, milyen ügyben fáradnak ide az autók utasai, mert Ivádi Kázmér tsz-elnök a bemutatkozás után némi iróniával ezt kérdezte tőlem: — Szintén az asszonyok ügyében? — Igen. Ugyanis azt hallottuk, hogy az asszonyok agyonhajszolják itt magukat, mégsem becsülik őket eléggé, sőt a brigádvezetők durvás- kodnak velük... — ...és ezért többen beadták kilépési kérelmüket, — folytatja az elnök, megkezdett mondatomat. — Valóban ez a helyzet? Tényleg emiatt akarnak hátat fordítani az asszonyok a szövetkezetnek? — őszintén szólva, magam sem tudom. Azt hiszem, a tíz-tí zenkét órás munkaidő bevezetése indította el lázadásukat. De... különben olvassa el, mit írnak kilépési kérelmeikben. — invitál az asztal mellé az elnök, és fiókjából előszedi az iskolásfüzetek lapjaira írt felmondásokat. Nézem, olvasgatom a beadványokat, s úgy érzem, mintha egy kaptafára készültek volna. Valamennyiben betegségre hivatkoznak. Ivádi K. Istvánná, munkacsapatvezető lábát és karját fájlalja, Ivádi Györgyné férje betegségére, Kovács Mártonná szívének gyengeségére hivatkozik. Ivádi P. Istvánná nem bírja az állandó munkát, s ugyanért találja fárasztónak Suszter Jánosáé is. Ivádi V. Sándorná a vezetőség tagja, szíve és keze gyengeségében láttatja kilépési szándékát. Ezek a papírra vetett sorok merőben ellentétesek azzal, amelyet az asszonyok korábban szóban mondottak el a megyei embereknek. Mi lehet akkor a háborgás igazi indítéka? Kezdjük talán azzal a megyéhez eljuttatott panasszal, hogy a brigádvezetők durvák az asszonyokhoz, hogy nem becsülik őket, s ezért akarnak megválni a szövetkezettől. — Az ember néha elveszíti Gyalogolni jó? Vannak egyszerű és bonyolult dolgok. Es vannak egyszerű dolgok, amelyek mégis bonyolultak. Például a ruhatisztitás a Patyolatnál. Például a gyorstisztítás a Patyolatnál és Egerben. Aki ruháját gyorsan akarja ki- tisztíttatni, az gyorsan rohanja végig a fél várost, s valahol a város peremén, az üzem primitíven egyszerű és egyszerűen primitív felvevőhelyén átad- I hatja a gyaloglástól izzadó kezéből az emiatt még zsírosabbá lett cókmókjait. A ruhákat valóban gyorsan és rendben, gondosan tisztítva kapja vissza az ember, ha újból kibaktat a város végére, s az egyszerűen primitív és primitíven egyszerű átvevőhelyen leadja a blokkját cserébe öltönyéért, kabátért, miegymásért. Így folyik a gyorstisztítás egy immáron fél- I százezres városban, anno j 1968. Nem tudom miért és kiért van ez így. Nem is kuta- ' tóm. Én ügyfél, vevő, ille- tőleg megrendelő vagyok. Ami rendben van. Meg j gyalogos is, ami már nincsen rendben. Gyalogolni jó — állapítot- (a meg Móricz Zsigmond. fee a Patyolatba?! <—ó) a fejét és hangosabban is szól a kelletéméi. De higgye el — mondja Ivádi Béla növénytermesztési brigádvezető —, sokszor az asszonyok szinte „kikövetelik” a veszekedést. Ám aki azt meri állítani, hogy én bántottam az asszonyokat, az... mondja a szemembe. — Itt, kérem, ha pici haja- szála is görbül valakinek, már másnap beadja a felmondását. — állítja Ivádi Károly állattenyésztési brigádvezető. S mintha szavait igazolnák a felmondások dátumai. Ivádi K. Istvánná június 27-én adta be kilépési kérelmét, előző napon valamilyen aratási ügyben „jött össze” a brigádvezetővel. Ivádi Györgyné a gyapjúmosásnál került szóváltásba a másik brigádvezetővel, s az ezt követő napon felmondott. Ivádi P. Istvánnál olyan munkahelyre küldték, amelyet sérelmesnek érzett. Másnap reggel kilépett. Tajti Pál- né férje gallyat szedett a tsz erdejében, a fa elosztásával nem értett egyet, a következő napon neki is „bent volt a papírja”. Vélt és valló sérelmek, — legyenek bár a legapróbbak is. — indokot szolgáltatnak Ivádon a kilépésre. A szövetkezet vezetői, a brigádvezetők levonták ez ügyekből a következtetést és igyekeznek elkerülni minden olyan „öse- szecsapást”, amelyet hasonlóképpen használhatnának fel ellenük ... és a szövetkezet ellen. Még sincs csend az ivádi asszonyok között, mégis hónapok óta tart a „kötélhúzás”, a háborgás, pedig a brigádvezetőt rég felelősségre vonták, a panaszolt bánásmód miatt. A faluhoz közeli laposon kapáltak éppen az asszonyok, nehéz, poros földben, mégis szép tempóban. S aki az élen húzta a kapát, az éppen az egyik felmondó, Ivádi K. Istvánná munkacsapatvezető volt — Sok a munka...! Itt a földön, otthon is, mégsem nagyon értékelik az asszonyokat. — Kezdi mondanivalóját Ivádiné. A többit már társai kiabálják, mondják közbe. — Rövid az egyórás ebédidő. — A fizetett szabadságot is rendezhetnék már. — A férfiak irigylik, ha többet keresünk mint ők. — Pedig mi műveljük a határt... kubikolunk is, ha kell... fát rakodunk. Mégis... — Miért nem mondják el mindezt a közgyűlésen, vagy vezetőségi ülésen, hiszen ahogy, az irodán beszélgettünk, a vezetők közül sokan helytelenítették, hogy a férfiak számára valóban sértés, ha csak annyit keresnek, mint az asszonyok, hogy valóban nem értékelik eléggé a nők munkáját? — Mert csak két asszony van a vezetőségben, az egyik abból is felmondott. — Különben is leszavaznák őket... — Hiába jött az elvtárs is, úgysem lesz itt semmi változás. Azért mondtuk... inkább kilépünk. Lesz-e változás? Hónapok óta foglalkoztatja a Dózsa Termelőszövetkezet tagjait, férfiakat, nőket, vezetőket, sőt a kívülállókat is. Az mindenesetre nehezíti a kibontakozást, hogy bár sokféle okot felsoroltak az ivádi asszonyok, azok között sok az ellentmondás. Valahogy úgy éreztem, a valódi indokot még mindig nem mondták el. Mást mondanak írásban, mást szóban, mást az elnöknek, mást a mőtanáes- nak, s megint mást az újságírónak. Visszatérve az irodában summázzuk az asszonyok panaszait, s az elnököt kérjük válaszadásra. — Csaknem valamennyien betegségükre hivatkoznak. De egyikőjüknek sincs orvosi igazolása munkaképességük csökkenéséről. Talán nem is igen voltak orvosnál. Legtöbbjük — a felmondók is — szorgalmas munkások és 100—160 munkaegységet szereztek már az idén — zömében erős fizikai munkával. Ha valóban betegek, egy percig sem kívánjuk, hogy dolgozzanak. Fizetett vagy fizetetlen szabadságot is akkor kapnak, amikor igénylik. Ami az agyonhajszolást illeti; tavasszal mindenki annyi munkát vállalt, amennyit úgy érezte, rendesen el tud végezni. S az elvégzett munkáért — ezt az asszonyok se tagadhatják — mindenki megkapja a rendes bért. — Még sincs csend a szövetkezet háza táján, mégsem tisztázták még ezeket a panaszokat. — Az év végén ül össze a közgyűlés, akkor kerül sor hivatalosan az asszonyok kérelmének elbírálására — mondja az elnök. Az év végén? Aki „kóstolót vett” az ivádi asszonyok s általában a szövetkezeti tagság hangulatából, az joggal érzi; tül hosz- szú az az idő, amelyet még a közgyűlésig ingerültséggel, háborgással, ilyen rendezetlen körülmények között kell el- tölteniük az ivádi asszonyoknak és a szövetkezet vezetőinek. Addig háborogjanak okkal, vagy ok nélkül az ivádi asz- szonyok? Kovács Endre Fúrópajzs a Duna alatt Nemrég kezdték meg a földalatti vasút Duna alatti szakaszának építését. A Kossuth téri állomás felől az alagútépítő pajzs fejtőberendezése naponta 3—4 métert halad a budai oldal felé. A Kossuth téri és a Batthyány téri állomások között 475 méter az építendő alagútszakasz. Ebből 370 méter a Duna-meder alatt fekszik. — Milyen nehézségeket okoz az építőknek a Duna alatti szakasz kialakítása? — kérdezzük Greschik Gyulát, a Földalatti Vasút Vállalat tervezési és technológiai osztályának vezetőjét. — Az egész pesti oldalra jellemző, hogy tíz-tizennégy méter vastag homokos-kavicsos Duna üledék helyezkedik el a felszín alatt. E réteg első kavicsait még a jégkorszaki Os-Duna hozta, s a rendszeres árvizek, ismétlődő áradások hordaléka hizlalta a rétegeket ilyen vastagra. E Duna-üledék alatt tengeri eredetű agyagrétegek fekszenek. Az agyagrétegek már nem helyezkednek el olyan vízszintesen, ahogy leülepedtek. A földkéreg mozgásai, a budai hegyek állandó, lassú kiemelkedése kimozdította eredeti helyzetéből, a vetődések pedig felszabdalták az agyagrétegeket. 25—30 méterrel a felszín alatt Mielőtt a Duna alatti alagútszakasz építéséhez kezdtünk, meg kellett ismernünk a talajviszonyokat — Hogyan történt ez az „ismerkedés” ? — Az Országos Földtani Kutató- és Fúró Vállalat szakemberei vizsgálták a Duna alatti talaj minőségét, a retegek elhc.'} ezkedásét. Hág/ hol, en i írtak le 50 méter melységig Tavaly nyáron bizonyara sekan látták azt a L'un'n imbolygó kis hajó testet, amelyre háromlábú fúróállványt szereltek. Akkor folyt, új technológiával a ta- lajíeltárás. Az F. 62 tíjusú „duplafalú magcsővel” egyszerre 3 méter hosszú és 10 centiméter vastag talajhengert emeltek ki az altalajból. Igények és választék f Sy-egy traktor vagy kombájn nem kis pénzbe kerül. Éppen ezért a termelőszövetkezetekben, mielőtt valamilyen gépet vásárolnának, a vezetők alaposan megjavítják, hogy melyik típusnak milyen előnyei vannak az ő gazdaságukban, melyik bizonyulna a leghasznosabbnak. Gyakran előfordul azonban, hogy hiába az előzetes megbeszélés — az illető gépet nem lehet kapni. Van ugyan hasonló, de azért mégsem olyan jó. mint a kiszemelt típus. Felmerül a kérdés: várjanak, vagy megvegyék a másfajta gépet? Sokszor azonban nincs idő a várakozásra. s azt szükséges megyerini, ami éppen kapható. Gyakori a gépvásárlásoknál, hogy a vásárlók igénye és a választék nincs összhangban. Megyénkben is igen sok termelőszövetkezet szeretne például lánctalpas traktort vásárolni, de nagyon nehéz hozzáiutni. s igen sokat kell rá várni. Pedig különösen a hegyvidéki szövetkezeteknek lenne rá nagy szükségük, Probléma van a szalmabálázókkal is. A keresett szovjet gyártmányú bálázóból nincs elég, a német gyártmányút pedig több termelőszövetkezet nem vásárolja szívesen. Más gépeknél is van hasonló példa. A szövetkezetek döntő többsége azon iparkodik, hogy korszerű, az igényeknek megfelelő gépparkot alakítson ki. A választék hiánya azonban megnehezíti a törekvéseket. Nyilvánvaló, hogy a külkereskedelem hosszabb távlatokban tervez s nem lehet egyik pillanatról a másikra hirtelen átváltani. Tudják ezt a szövetkezeti szakemberek, vezetők is. de mégis art szeretnék, ha jobban érdeklődnének véleményük, tapasztalatuk után. hogy milyen fajtájú gépeket vásárolnának szívesebben. Szeretnék, ha az igények és választék közelebb kerülnének egymáshoz — ez a kereskedelem és a vevő számára egyaránt hasznos lenne. (kaposi) hogy aztán különféle vizsgá* latokkal elemzésekkel vallassák a várható építési körülményekről. — Ezek szerint... ? — A Duna-medence is a fent említett homokos, kavi- esős üledékben van. Ez a réteg 1—2 méter, alatta ugyancsak agyagtakaróval. A Duna alatti útszakasz felett tehát épp úgy 15—17 méter agyagréteg fekszik majd, mint például a Szabadság tér alatti alagútnál. A különbség annyi, hogy a Szabadság térnél 13 méteres homokos kavicsban van a talajvíztükör, a Duna vízfelszíne pedig az agyagon levő 1—2 méteres kavics felett szabadon. Az alagút építése során vízszivárgással mindenképpen számolnunk kell. Hogy ez a vízbeszivárgás ne növekedjék vízbetöréssé, az alagút légterében levegStúlnyomást létesítünk. Ezért épül „keszonos” munkával az alagút. A Duna alatti építkezés méreteire jellemző néhány adat: 23 750 köbméter földet fognak kiemelni és elszállítani a Duna alól. Ennek helyére 9500 szovjet importból származó tübbinget szállítanak le és helyeznek el. A tübbinge- ken át 1900 köbméter cementhabarcsot sajtolnak be a talaj hézagaiba. A menő és jövő szerelvények a Duna alatt is két, különálló, egyenként 5,1 méter átmérőjű alagútban haladnak majd. Párhuzamosan. egymás mellett épül a föld alatt két „cső” — másutt betonból, előre gyártott vasbeton elemből — itt tüb- bingekből. A két Duna alatti alagút mindegyike mintegy fél év alatt épül meg. Földalattink építését külföldön is érdeklődéssel kísérik. Kádár Márta Kossuth helyett Fecske a divat Évente 30 fajta cigarettát és szivart gyártanak Egerben A tudománynak hinni kell Ahogyan fejlődik a tudomány, úgy fejlődöm én is. Ahogyan az orvostudomány fejlődik, úgy ijedek meg egyre jobban én is. Oly betegségekkel kerülök szembe, amelyekről nemhogy nagyapáim, de tegnap még én sem tudtam, hogy léteznek, s miközben én gyanútlanul jártam és járom az élet országútját, addig új meg új kórokozó sorakozik fel a hátam mögött. Segítség, be vagyok kerítve! Magyar embernek születvén, szerettem és szeretem a fűszeres étkeket, oly gazdagon bántam például a sóval, hogy porcukornak is beillett volna. Most hallom az orvostudománytól, hogy a túl sok só az árt a szervezetnek, a vesének, a lépnek és a pénztárcának. Jó, mondtam magamnak, nem fogom annyira megsózni levesem — holnaptól. Ma még jól kisózom magam! Azt is most hallom az orvastudománytól, hogy a túl sok cukor sem jó a szervezetnek, mert a túl sok cukor túl sok más anyaggá alakul át a szervezetben, ettől hízni lehet, nagyon lehet hízni és a nagyon hízás megviseli a szívet, a májat, az izmokat és emiatt rövid életű lesz az ember a földön. Rendben van — állapítottam meg rezignáltan. kevesebb cukrot teszek a kávémba, kevesebbet a tésztára, hogy... ...hogy azt is mondja az orvostudomány, bánjak csak csínján azokkal a tésztane- műekkel. Mert a tésztaneműek az ember igazi ellenségei... Egy tányér túrós csusza, tepertősen, sok tejfellel, vagy a káposztás cvekedli, jó borsosán, veszélyesebb lehet, mint az influenza vírusa. A lisztes ételek túltengése komoly veszélyt jelent az emberi szervezetre, tehát kevesebb túrós pite, krémes, torta és gránátos kocka! Mindezt így és sorban elmagyaráztam Kajevácnak és Bur- bulyának, felhívta figyelmüket az ésszerű táplálkozás és az emberi élet viszonyára, hangsúlyozva azt is. hogy a tudománynak hinni kell, s egyáltalán a lisztes, zsíros, sós. agyonfűszerezett ételekhez szükséges nyersanyagok túlzott mennyiségének hatása sérvet és zseblázat idézhet elő. — Jó, hogy ezt mondtad — nézett meleg baráti szemmel rám Kajenác és hálás mosolyra fakadt Burbulya is, aztán gyorsan megnézték, hogy mennyi pénzük is van a Trabantra félretéve... — Tudod — jegyez, te meg Burbulya —. miért halljak meg közlekedési baleset közben Trabanton? Forduljak le inkább a káposztás r.vekedli- től az asztalnál — és cekkert cekkerbe öltve távozott Kaje- vác oldalán. Egy óra múlva láttam őket. amint egy nyolcszemélyes túrós csuszán, vastagon meg- hitve sóval, befordultak a parkírozóhelyre. Szegényeit, nem hisznek a tudománynak, (egri) — Van-e szezon vége és csúcskampány a dohánygyárban? Kölcsönös üdvözlés után ezt kérdeztük dr. Vendrei Gézától, az Egri Dohánygyár igazgatójától. — A dohányipar termelése folyamatos, ezért a mi gyárunkban nem beszélhetünk szezon kezdetéről és végéről. Az igazság az. hogy csúcsszezont sem emlegetünk, mert megszoktuk, hogy a dohánygyárban január 1-től december 31-ig főszezon van. Szivart két műszakban, de cigarettát állandóan három műszakban, teljes kapacitással gyártunk. — Hányféle cigaretta készül Egerben? — Jelenleg 18 fajta, de évente 30 féle szivart és cigarettát jártunk. — Mégis a. dohányosok többnyire a Fecske miatt emlegetik az Egri Dohánygyárat. — Valóban, minket szidnak, ha éppen nem lehet Fecskét kapni. A kritika csak félig jogos. Ugyanis Pécsen és Egerben gyártanak Fecskét. A Magyar Dohányipartól megkapjuk a negyedéves programot és ennek alapján határozzuk meg, hogy havonta melyik fajtából mennyit gyártsunk. Az elkészült és a csomagolt terméket is központi rendelkezés szerint szállítjuk az egri vagy az ország távolabbi elosztóihoz. — Mi az oka annak, hogy Fecskét nem lehet mindig kapni? — A filteres cigarettát, körtük a Fecskét, hamar és sokan megszerették. Köztudomású, hogy ma már majdnem annyi nő dohányzik mint férfi és a fiatalok is a filteres cigarettát vásárolják. Egészségesebb, jobb és csomagolása is tetszetősebb. £s főleg Kossuth helyett Fecske lett a divat. Igaz, valamivel drágább, de melyik fiatal szív Munkást vagy Kossuth- tot? Egyszóval a filteres cigarettákat olya« mértékben keresik, hogy ez a gyáraknak gondot okoz, az igényeket nem mindig tudjuk kielégíteni. Ugyanis Fecskét és más filteres cigarettát csak speciális gépekkel lehet gyártani. — Igaz, hogy a filteres cigaretta gyártása munkaigényesebb és több külföldi dohány kell hozzá? — Igen. Éppen ezért fontos a gépesítés. Általában feles arányban szükséges balkáni és hazai dohány. A külföldi szállítások folyamatosak, jelenleg sincs fennakadás. Értesüléseink szerint hazánk idei dohánytermése jó. — Mennyi cigarettát gyártanak naponta Egerben? — A három műszakban naponként 13—14 millió darabot. — Es ha az egri 14 millióhoz hozzáadjuk Debrecen, Pécs cigarettamillióit... Mégis előfordul, hogy a trafikban kedvenc cigarettánk éppen nem kapható? Mit tesz a —■ár. hogy javuljon az ellátás és mit javasol a dohányosoknak? — Az Egri Dohánygyár az idén négy korszerű nyugati géppel gazdagodott. Ezekkel filteres cigarettát gyártunk, de már ez is kevés. Hamarosan újabb két-három gép érkezik. Arra törekszünk, hogy a külföldi szerelőktől minél hamarább átvegyük a gépeket és ezekkel is sok és jó minőségű cigarettát akarunk gyártani. Az idősebb dohányosoknak azt ajánlhatom, hogy időnként lehet Munkást vagy Kossuthot is szívni. Ez olcsóbb és mindig, mindenütt kapható — mondta a dohánygyár igazgatója. F. L. MnmSs3 1968. augusztus 28., szerda
