Heves Megyei Népújság, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-16 / 165. szám

Nagyszerű eredmények, magyar siker a britek eiieni úszóviadalon Csatlós beállította a 200 in, gyorsúszás országos rekordját Hevesi országos ifj. csúccsal nyerte az 1500 métert A margitszi­geti Nemzeti Sportuszodában vasárnap dél­után folytatód­tak a M&gyar- országt-Nasy- Britannia úszó- viadal küzdel­mei. A nagy­szerű formába lendült magyar úszók tovább­ra is kitűnően helytálltak, több új orszá­gos rekordot adtak át a múltnak, a sok­oldalú Túróczy bedig a 4M m egyéni vegyes­úszásban Eu ró­na-csúcsot állí­tott fel. A pont­versenyt Várat­lanul. nagy fö­lénnyel nyerte a magyar válo­gatott és a szór sikerből alapo­san kivették részüket az eg­ri versenyzők is. Csatlós Csaba már az első na­pon kitűnően úszott, o 4x100 m ffyovsváltó harmadik tag- Csatlós Csal» Mexikóért harcol, iáként 55.4 ma- (Molnár I. felvétele) sodpereet ért ea. Másnap *00 m gyorson is bát­: Végy egy autót, vad hóvi­harral keverd be, tegyél hoz­ató egy orvost, aki nem akar menni, s egy orvosfeleséget, «ki igen, az egészet öntsd le éjszakával és egy villanásnyi súlyos beteg öregasszonnyal lám minden benne van, «mitől dráma lehetne egy dráma, sőt hiteles lehetne ■egy hiteles dráma — és még­sem lett az. Sem dráma, sem hiteles. . És sajnálkozva kell rögtön hozzátenném, hogy a népes és jeles nevű szereplőgárda ellenére sem lett hiteles Sza- konyi Károly Halász dokto­ra, amelyet pénteken este tű­zött műsorára a televízió. A történetet miért mond­jam én el, látta a néző. Amit el szeretnék mondani, az nem más, mint ama töprengésem: mitől lesz valóban dráma egy alkotás, mitől lesz hiteles, miékezetes, torkot szorító ? ávol álljon tőlem, hogy most tanulmányt írjak e kérdés­ijén, hogy részleteiben bon­colgassam az atmoszférate­remtés titkait, a jellemek rajzát, az egyedi konfliktu­sokban fellelhető örök érvé­nyű emberit, egy tudatos írói topé de Vega A ja vasa sz- szony című színművének pia­ci bemutatója után két lány penderült a címszereplő elé és hirtelenjében előkeritett mezei virágcsokorral gratu­láltak a színészi alakításért. A maszk mögött meglá­gyultak az arcvonások és há­lás könnycseppek szaladtak végig a festéken... Nekem a sok kedves epi­zód között ez volt az. amire szívesen gomlolok vissza. Má­sok a tv-szereplésre. rádió- felvételre, ismét mások a strandra, a Földbástyán ren- lézett előadásra esküdtek az I. országos színjátszó lkamé­vá! befejezése alkalmából rendezett búcsúesten, a ren­dezők pódiumán. Az különö­sen jó volt, hogy nem állítot­tak fel rangsort, a karnevá­lon ugyan voltak kiváló és Éevésbé sikerült produkcióit, mégsem igyekeztek eldönte­ni, melyik volt a legjobb a 16 együttes közül. Ebben az ele­jétől kezdve következetesek Í oltak a rendezők és az önte- ékeny színjátszás országos ■Baki rányi tói. % Csak így történhetett, hogy £ nézők padsoraiban helyet foglaló „szinésztársak” nem voltak féltékenyek mások si­kerére, őszintén összeverőd­tek a tenyerek, harsogott a nevetés, ha erre az előadás és a szereplők okot adtak. Tu­lajdonképpen azonos témát dolgoztak fel a balassagyar­mati és az egri irodalmi szín­pad tagjai. A Nógrád megyei vendégek Csikász István és Kalas Géza dr. rendezésében Bemutatták a „Rakéta’' hordszárnyas hajót A szovjet Sudoimport össz- szövetségi külkereskedelmi vállalat a Duna budapesti szakaszán hétfőn bemutatta a magyar sajtó képviselőinek, valamint -a külkereskedelmi és hajózási szakembereknek a legújabb, sekély merülésű ..Rakéta” hordszárnyas ha­jót. Az új típusú hajó me­het közben mindössze 50 cen­timéternyire merül a vízbe, míg a Sirály merülése 1,1 méter. Sebessége és utasai­nak száma valamivel kisebb, 64 helyett 50 utast szállít, 58 kilométeres óránkénti sebes­séggel. 1968. július 16., kedd szándék, ha lehet még annál is célratörőbben tudatos drá­ma szerkesztési módszereit... Egy azonban tény, s azt hi­szem, Szakonyi Károly tele­víziójátékának első és leg­alapvetőbb hibája, amitől nem lett, mert nem lehetett dráma: a sémák használata, s az a vázlatosság, amely- lyel nemcsak a cselekményt rajzolta fel, de amely ott kí­sértett a férj és az asszony érveiben, jellemük rajzában is. Minden torzó maradt eb­ben a drámában, mert min­dent, mint valami most kezdő újságíró, egy rossz rovatve­zető által adott sémák sze­rint beleerőszakolt a gyen­gécske riportba. Érezhető, hogy minden elhangzott mondatnak, minden megtör­tént és argumentumként fel­hozott eseménynek van iga­za, csak se az írónak, se a rendezőnek nem volt ereje hozzá, hogy az igaz szirmai­nak kibontásával eljuttassa a nézőt — az igazsághoz. Egyetlen, talán nem is a legjellemzőbb példa, a presz- szójelenet, ahol a „gúnyos, bűnös városiak” — futó és jellegtelen arcok csupán — az Agria Tavernában mutat­ták be Kolduskantáta című irodalmi összeállításukat. Va­sárnap este a vár Földbástyá­ján mutatkoztak be az Egri Megyei Színpad tagjai, akik a Nagy csavargók címmel tartottak ' előadást, A műsort Virágh Tibor szerkesztette Villon, Burns, Show és Brecht műveiből. A rendező Szívós József volt. Mindkét előadás tetszett a közönség­nek, de a szakmai viták so­rán is azonos mércével mér­ték a produkciókat... A televízió és a rádió fel­vételeket készített műsoruk­ról és így az egész ország ta­núsíthatja sikerüket. A hét végi eseményeket megtekintette Molnár János, a művelődésügyi miniszter helyettese is. Szombaton a budapesti Danuvia, a miskol­ci Műszaki Egyetem és a bu­2. Örökzöld olajfák erdeje mellett, egy csendes völgyben épült fel a „szent liget” sta­dionja. Az atléták föld alatti, több mint kétszáz méteres, boltozatos folyosón keresztül juthattak be a pályára, ahol 214 méter hosszú és 32 méter széles küzdőtéren versengtek egymással. Nem messze a stadiontól állt Zeusz temploma. Aki ide belépett, azt csodálatba ejtet­te Pheidiasz művészete. Az ókor egyik legnagyobb szob­rásza csaknem húszméteres nagyságban, aranyból és ele­fántcsontból elkészítette a képzeletbeli főisten ülő alak­ját. 1800 esztendővel ezelőtt Dión Chrysosztomosz így ír­ta le, milyen hatást keltett a szobor: „Ügy gondolom, hogy aki szembe áll ezzel a szoborral, az mégfeledkezik az emberi életben adódó minden szén­A »Péntek esti bemutató« egy koktél ürügyén döbben­tik rá az asszonyt, hogy mi­lyen elmaradottságban is él falun, ö, aki most jött a szín­házból! A színház az lényeg­telen, de az ismeretlen ital­név ... nos, az igen, az al­kalmas vádoló érvként a fa- lusiasságra. Minden benne van ebben a drámában, mint „alkat­rész”. de sajnos, csak alkat­részeiben került bemutatás­ra és amelyet még a neves szereplők sem voltak képe­sek egységgé ötvözni: S azért is bosszantó a pén­tek esti bemutató kudarcá­ban is bizony igénytelen „premiere”, mert a hét vége ezzel teljesítettnek vette fel­adatát. Igaz, a szolnoki szín­ház szombat este az operett kedvelőinek kedveskedett a televízió jóvoltából, és va­sárnap este is a könnyű mű­faj zenés filmje pergett e műfaj tábora előtt —, de igé­nyes, önálló és főleg valóban művészi színvonalat, emlé­kezetes perceket aligha ad­tak ezek a műsorok. Így az­tán három nap egyetlen ígé­rete is csak ígéret maradt! (gyurkó) dapesti BM klub műsorait, vasárnap a balassagyarma­tiak előadását nézte végig, s a látottakról, hallottakról kedvezően nyilatkozott. Hétfőn délelőtt még egy szer felállították a szabadté­ri színpadot a város piacán és a nagy sikerre való tekin­tettel a tatai színjátszóik meg­ismételték Az úr, a pór, a két hajadon leányzó, meg az öz­vegyember című lengyel népi komédiájukat, a dunakesziek előadták a Pathelin mester prókátor című népi komédiá­jukat. a budapesti HVDSZ- együttes pedig A javasas­szonyt. A sikeres finálé után ügy búcsúztak a szereplők a há­lás közönségtől, hogy újra ta­lálkoznak egy vagy két év múlva, a II. országos színját­szó karnevál alkalmával. P­védésről, annyi báj ömlik a művészi alkotásról”. Nyolcszáz esztendeig állt Pheidiasz hatalmas szobra Olimpiában. (Konstant! ná­polyba vitték később, ott tűz­vész pusztította el); Zeusz templomának falain domborművek, az egyik a ko­csiversenyt, a másik a birkó­zók különböző mozdulatait örökítette meg. A szent liget­be beáramló tömeg nem győ­zött csodálkozni. A Héra templom jól érzékeltette a versenyek külsőségének vál­tozásait. Oszlopait először fá­ból faragták ki, később foko­zatosan kicserélték ezeket kőoszlopokkal. Aki nem bírta elviselni a görög félsziget júniusi forró­ságát, az nem messze a sta­diontól, megfürödhetett. Ve­zeték szállította Olimpiába a vizet egy közeli folyóból. (A csatorna egy része még ma is megvan.) ran. lendületesen kezdett. 10« méternél kerek 58 másodnerc volt az ideje. A hajrában sem esett vissza, sőt még erősíteni tudott, sikerült beállítania az országos felnőtt rekordot és alaposan meg­javítani az országos ifjúsági csú­csot. Ezzel a teljesítménnyel megnőttek esélyei »z olimpiai ki­küldetést illetően! A váltóinak Riskó személyé­ben másik egri tagja is volt. 57.1 másodperces, aránylag gyengébb részideje annak volt köszönhető, hogy a 100 m gyors és a váltó között eltelt hosszabb Idő alatt lemerevedett. Egyébként ő Is jó formában volt, amit a 100 m gyors- úszásban versenyen kívül elért 55,9 másodperces ideie bizonyít. 200 m gyorson sokan Mártonffy Tamást tartották esélyesnek Az egri fiú azonban egy megerőltető vizsgasorozat miatt kissé vissza­esett. s a kerek egyperces, lassú kezdés után már nem tudott ja­vítani. harmadik lett. Szabó Tibor feltűnően lémpalá- zasan versenyzett a 200 m mell­úszásban. Tizenöt méterig ugyan Négyesztendőnként újabb és újabb szobrokat állítottak fel az ókori versenyek szín­helyén. A győztesek ugyanis fokozatosan egyre több jutal­mat kaptak és jobban ünne­pelték őket. Kezdetben csak olajfa-ágakból font koszorút kapott, aki első lett. Később már szobrot is állítottak a legjobbaknak, az első győze­lemért csak kisebb járt, de a harmadikért életnagyságú. Pausanias, aki időszámítá­sunk kezdete után kétszáz esztendővel járt Olimpiában és Hellas című munkájában beszámol élményéről. Azt ír­ta, hogy a „szent liget”-ben kétszázötven bajnok szobrát csodálta^ meg. Szigorú szabályok szerint kellett felkészülniük az ókori olimpia részvevőinek. A ver­seny előtt kilenc hónappal megkezdték a kötelező gya­korlatanyag elvégzését. Az utolsó harminc napot már a versenyek színhelyén kellett eltölteniük, a szabad ég alatt, a földön aludtak és csak egy­szerű könnyű ételeket, ko­vász nélküli árpakenyeret, sajtot és gyümölcsöt kaptak. Kevés számszerű eredmény maradt fenn, de amit felje­gyeztek az ókori olimpiáról, az nehezen hihető. Julius Af- ricanus, az időszámításunk kezdete utáni harmadik szá­zadban élő író szerint a spár­tai Chionisz a távolugrásban csodálatos eredményt ért el: 52 lábnyit ugrott. Ez pedig 16,66 méter! (Régóta vitat­koznak ezen a sporttörténé­szek. Reális-e ez az ered­mény? Többen úgy véleked­nek, hogy a spártai atléta há­rom ugrásának hosszúságát adták össze.) Ameszinasz esete már hi­ragyogóan ment. utána azonban érthetetlenül ütemet váltott, ami lényegesen lecsökkentette kéz­tempóját. Tőle ennél jobb időt vártunk. A magyar atlétaválogatottat váratlanul súlyos. 132:80 arányú vereség érte az NSZK válogatott­jától. A második napon a magya­rok közül Zsivítczky (71.32 m) és a 10 000 méteres síkfutásban Me­sser tudott győzni. ti A tatai nemzetközi női regatta NDK sikerekkel végződött: öt versenyszámban NDK-beii ver­senyző állt a dobogó legmagasabb fokán. A magyarok mérsékelten szerepeitek. * A Düsseldorfban folyő nemzet­közi teniszversenyen nagy ma- [ gyár siker született: Gulyás Ist­ván előbb a csehszlovák bajnok I Holecseket. majd Bungertet. az hetőbb. A rendkívül erős bir­kózó az észak-afrikai görög gyarmatokról hajózott vissza hazájába, hogy részt vegyen a versenyeken. Az olimpiára úgy készült, hogy a bikákat a szarvuknál fogva földre Pihenő atléta — díszkosz- szal. Ökori görög szobor. kényszerítette. Ameszinasz meg akarta ijeszteni ellenfe­leit. Ezért a küzdelem előtt Olimpiában is többször meg­ismételte ezt a bravúrt. Sok izgalmat okoztak az ökölvívumerkőzések. Olajo­Az t500 m gyors úszásban a fia­tal Hevesi azt a« utasítást kapta Válent edzőtől, hogy próbáljon lépést tartani az idén már kitűnő eredményeket elért angolokkal 100 m után azonban látni lehe­tett. hogy az angoloknak ezúttal nem megy az úszás. Hevesi vi­szont kitűnő ritmusban, egyenle­tes hosszokat úszott, s amikor 800 méteren az időjelzők új országos ifjúsági csúcsot mutattak. — már sejteni lehetett, hogy megnyeri a versenyt! 900 méternél gyomor­égés miatt ugyan egy kissé visz- szaesett. a ekkor az egyik angol . valamit hozott raita. utána azon­ban ismét ingára talált és elő­nyét növelve, biztos elsőként csa­pott a célba. EREDMÉNYEK: Férfiszámok: 100 m gyom: V. Kucsera 56.1... 4. Riskó (verse­nyen kívül) 56,9. 4x100 m gyors- váltó 1. Nagy-Britannia 3:43,3. 2. Magyarország 3:43.6 (Szemirmai 55,7. Riskó 57.1. Csatlós 55,4. Ku­csera 55.4). 400 m gyors: 1. Bor- lóy 4:22,1. 2. Jarvis (B) 4:26.6. 3. Hevesi 4:30.1. 200 m gyors: 1. Jar­vis 2:01,3. 2. Csatlós 2:02,5 orszá­gos csúcsbeállítás és ifjúsági csúcs). 3. Mártonffy 2:04,1. 1500 m gyors: 1. Hevesi 17:45.9. országos ifjúsági csúcs. Közben 800 méte- *- ren 9:20,6-tal szintén ifjúsági csú­csot ért el. 200 m meUúszás: 1. Roberts (B) 2:38.4. 2. Szabó T. 2:38.5. Az úszóverseny után bonyolítot­ták ie a magyar—angol vízilabda- mérkőzést. amely a magyar csa­pat 11:2 arányú győzelmével vég­ződött. A magyar csapatban sze­replő Pócsik Dénes két góllal já­rult hozzá a győzelemhez. NSZK bajnokát győzte le. * torna bajnoka lett. * A romániai Snagovban befeje­ződött a nemzetközi kajak-kenu- verseny. Az utolső napon két ma­gyar győzelem született. A pont­versenyt Románia nyerte Magyar- ország és az NSZK előtt, * A leningrádi Lenni stadionban nagy érdeklődés mellett bonyolí­tották le a Szovjetunió—Lengyel- ország—NDK atlétikai férfi és női hármas viadalt. A pontversenyt a Szovjetunió nyerte az NDK és Lengyelország válogatottja előtt. A versenyen mindkét nap nagy­szerű eredmények születtek. zott testtel álltak szembe egy­mással az ellenfelek és ke­mény bőrszalagot csavartak a kezükre, hogy az ütés ere­je nagyobb legyen. Nem szá­mított ki milyen súlyú és a mérkőzés addig tartott, amíg az egyik versenyző nem vált harcképtelenné. Még a halál sem volt ritka a stadionban. Aki azonban megölte ellen­felét, egy pillanatig sem ma­radhatott a „szent liget”-ben. Így járt Kleomedesz is, aki úgy megütötte ellenfelét, hogy az azonnal meghalt. Az ökölvívónak el kellett hagy­nia Olimpiát, a győzelmét pedig nem ismerték el. Kleo­medesz állítólag beleőrült, hogy akaratlanul társa gyil­kosa lett. Az ökölvívásnál csak a kocsiverseny követelt több áldozatot, különösen akkor, amikor négyes fogatok küz­döttek egymással. Az éles ka­nyarokban gyakran történt szerencsétlenség. Akkor is megtartották az olimpiai játékokat, amikor a rómaiak elfoglalták a görög városállamokat. Nyolcvan esztendővel időszámításunk kezdete előtt, váratlan fordu­lat történt. A rómaiak össze­szedték a „szent liget”-ben gyülekező versenyzőket és ha akarták, ha nem, egyszerűen átszállították őket Rómába. Azután még különösebb eset is előfordult: Néró olimpiai babérra vágyott. Űj verseny­számot, a költői versenyt ik­tatta a programba. Vágya, pontosabban parancsa telje­sült. Megnyerte a versenyt, megkapta a babért. Igaz, nem volt ellenfele. (Folytatjuk) jtiVagr csavargók'9 a Földbástyán Befejeződött az I. országos színjátszó karnevál Halál, hihetetlen eredmények, kocsiversenyek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom