Heves Megyei Népújság, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-28 / 49. szám

ÚJ MÉRCE

JJosszü időn át vallót- ““ tűk és ez volt a mindennapi gyakorlat is; az üzemi pártmunka hatékonyságának, eredményességének mércéje mindenekelőtt az, miként teljesítette a gyár a központilag előírt tervmutatókat.

Ha most arról beszélünk, írunk, hogy sok tekintetben megváltozott a pártszervezeti munka eredményességének a megítélése, nem azt állírjuk: a tervmutatók teljesítése vagy nem teljesítése most már semmit sem mond a pártszervezeti munka hatékonyságáról. (Annál kevésbé, mert ezeket a mutatókat már erre az évre is a vállalatok dolgozták ki.) Mivel azonban az üzemek vezetői az eddigihez viszonyítva lényegesen nagyobb önállóságot kaptak, átfogóbb az üzem életének egészét érintő kérdésekben kell dönteniük és gyorsabban kell alkalmazkodniuk a piac igényeihez, szükségszerűen megváltozott a pártszervezeteknek a termelést, a gazdasági munkát segítő, ellenőrző szerepe, feladatköre is. Nem kapcsolódhat az operatív jellegű, napi tevékenységhez. A párt- szervezetnek az üzem egész munkáját érintő, a holnapot meghatározó feladatok elemzéséhez, meghatározásához kell elsősorban segítséget nyújtania. Most már nemcsak azt kell figyelembe venni, hogyan teljesítették a tervmutatókat, hanem azt is: helyesen határozták-e meg azokat, maximális eredmények elérésére késztetik-e a vezetőket és a munkásokat? A pártszervezetnek figyelemmel kell kísérnie: tud-e és hasznosan tud-e élni a gazdasági vezetés a nagyobb önállósággal ? Harmonikusan össze tudta-e kapcsolni az üzem érdekét a társadalmi érdekekkel? Felhasználta-e gazdálkodásában a modern technikát, technológiát? Meg tudta-e találni a gyorsan változó igényeket, tudott-e ezekhez gyorsan és megfelelő szinten alkalmazkodni? Figyel-e a távlatokra, vagy mindent elborít a napi prak- : tikum?

! Csak néhányat soroltunk ' tnost fel azok közül az átfogó jellegű feladatok közül, amelyekkel a pártszervezeteknek a gazdaságirányítás új rendszerében elkerülhetetlenül foglalkozniuk kell, s amelyek jó vagy rossz teljesítése végső soron nemcsak az üzem gazdasági vezetőségének munkájára vet fényt,

, hanem á pártszervezetére is.

D

e beszélnünk kell olyan jellegű fclada- ! tokról is, amelyek megoldásánál — bár szervesen ösz- szefüggnek a szorosabb értelemben vett gazdasági tevékenységgel — az eddiginél nagyobb szerep hárul a po- ] litikai-erkölcsi nevelő tevé- j kenységro. S hogy miként álltak helyt ezekben a fcl- ' adatokban a kommunisták, — ez ma sokkal többet nyom a latban a pártszervezeti munka értékelésekor, mint korábban.

Ismét nem a teljesség Igényével, mint inkább jellemzésként említünk meg néhány ilyen területet.

Az üzemi demokrácia, a vezetők és beosztottak viszonya sok tekintetben új módon vetődik fel a gazdaság- irányítás új rendszerében. Utaljunk például arra, hogy miközben nőtt a vezetők felelőssége és hatásköre, nemhogy gyengíteni, hanem erősíteni akarjuk a munkások, beleszólásának lehetőségét, Á. nagyobb önállóság és á döntés gyorsaságának szűk sége a kollektíva véleményének mellőzésére csábíthatja az üzemi vezetőt, s ezt megelőzni a pártszervezet feladata. Persze, nem úgy, hogy késlelteti a döntések időbeni meghozatalát, hanem éppen politikai munkájával, a dolgozókkal fenntartott állandó és szoros kapcsolata révén felszínre hozza, a dön tésnél megfontolásra ajánlja a doleozók véleményét. Politikai munka ez a tavából, próbája a párt és a tömegek kapcsolatának, amely az új

körülmények közt a múlthoz képest fokozott jelentőseget kap.

¥ smeretes, hogy koráb- ban erénynek számított, ha a pártszervezet például a hó végi hajrára a kommunisták példamutatásával mozgósítani tudta a dolgozókat Ennél azonban sokkal jobb. minősítést állít ki magáról ma az a pártszervezet, amely javaslatokkal, kritikával segíti a gazdasági vezetést a szervezetlenség, a kapkodás megelőzésében. A kommunisták példamutatása, áldozatvállalása változatlanul fokmérője a pártszervezeti munka eredményességének, de magasabb szinten. Értve ezalatt, hogy a példa- mutatásnak elsősorban a hibák megelőzésében, a jó munkahelyt légkör kialakításában, a nagy eredményekkel kecsegtető, új, merész feladatok vállalásában kell kifejezésre jutnia.

Említsük példaként az anyagi ösztönzést. Nem csupán a termelést közvetlenül befolyásoló tényező ez, hanem igen fontos szerepet kap a dolgozók tudati és erkölcsi nevelésében, fejlődésében is. Helyes alkalmazása ugyanis nemcsak növelheti az üzem munkájának eredményességét, hanem segít felismerni az egyéni és közösségi érdekek közötti közvetlen összefüggést. Hogy helyesen érvényesülnek-e egy üzemben az anyagi ösztönzés elvei — ezért nemcsak a gazdasági vezetés, hanem a pártszervezet Is felelős.

S beszéljünk a káderekkel való foglalkozásról, a személyzeti munkáról is. Ennek alapvető célja: a legmegfelelőbb, a legalkalmasabb emberekkel dolgozni a megfelelő posztokon, megkövetelni és segíteni politikai, szakmai fejlődésüket, a vezetői erények kifejlesztését. Olyan munkaterület ez, amely a pártszervezetek figyelmének középpontjában kell, hogy álljon a gazdaságirányítás új rendszerében, hiszen az önállóság és a nagyobb hatáskör birtokában a vezetők egyéni szerepe összehasonlíthatatlanul megnőtt a múlthoz képest A pártszervezeteknek ezért is segíteniük kell néhány olyan alapvető fontosságú vezetői erény kialakításában, amelyeket a múltban kevésbé követeltünk meg, mint például az emberekkel való helyes bánásmód, a bátorság, a kockázatvállalás, a kezdeményező készség, a gyorsaság, a leleményesség. Munkájuk eredményességének ez is fontos fokmérője lesz.

t* követelmények uusz** ta felvázolása ts elégségesnek látszik bizonyítani: a pártszervezetek munkája összetettebb, bonyolulté” — gazdasági Irányítás új rendszerében. Ennélfogva bonyolultabb, összetettebb a pártmunka eredményességének, hatékonyságának az elbírálása is.

Faragó Jenó

A magyar ipar — nemzetközi összehasonlításban

Első ízben készített a Központi Statisztikai Hivatal olyan kiadványt, amely a magyar ipar helyzetét 35 más ország és országcsoport adataival összehasonlítva vizsgálja. Hol tart jelenleg hazánk ipara? Erre a kérdésre csak úgy lehet helyes választ adni, ha az ipar népgazdaságon belüli aránya, az ipar és a külkereskedelem kapcsolata, valamint az Ipari termelés és a termelékenység színvonala tekintetében összehasonlításokat teszünk hazánk és az egyes országok között.

A könyvben közölt adatok

megfelelő tájékoztatást adnak az eddig elért eredményekről, majd a növekedési ütem különbségeit veszi szemügyre a kötet, összehasonlítja az ipari termelés alakulását a nemzeti jövedelem, a külkereskedelmi forgalom és a beruházások nagyságának változásaival. A termelés növekedésében milyen szerepet játszott a termelékenység és a létszám? Ezt különösen részletesen, ágazatonként (bányászat, villamosenergia-ipar, gépipar, élelmiszeripar stb.) vizsgálja a kiadvány.

Közel 60 termékre és 35 országra vonatkozóan tanulmányozhatjuk a kiadványból az egy lakosra jutó termelés adatait. A szöveges részen kívül igen sok diagram teszi szemléletessé az érdeklődésre különösen számot tartó, a magyar Ipar helyzetét különösen jellemző adatokat Ez az új kiadvány Egerben, a Központi Statisztikai Hivatal Heves megyei Igazgatóságán is beszerezhető.

Tramini, Olimpia, Narancsíz s- A győngyöstarjánl Győzelem Termelőszövetkezetben az Idén 1 400 000 forint bevételre számítanak szölőoltvány-tcrmelcsből. Az oltványok készítéséhez február 18-án fogott hozzá nyolcvan szövetkezeti gazda, és március végére készülnek el az 1 200 000 vessző feldolgozásával. Képünkön Szecskő Mátyásné és társai nagy szorgalommal rakják a homokkal teli ládákba az oltványokat. (Foto: Kiss Béla)

Automatizálási

konferencia

Nagyszabású szakmai tanácskozásra készül a Mérés- technikai és Automatizálási Tudományos Egyesület: április 16—20. között, több más tudományos egyesület közreműködésével, a Technika Házában megrendezi az V. országos automatizálási konferenciát

A konferencián — Kiss Árpád miniszter, az OMFB elnökének megnyitója és dr. Benedikt Ottó akadémikus, az MTA Automatizálási Kutató Intézetének igazgatója bevezető előadása után — három szekcióban mintegy hatvan előadás hangzik majd el e jelentős tudomány, az automatizálás problémáiról. A hazaiakon kívül több külföldi szakember is tart előadást. A nagyszabású tanácskozáson az előadásokat tudományos, oktató és gyártmányismertető filmek vetítésével is kiegészítik. A konferenciával egy időben, ugyancsak a Technika Házában, a MIGÉRT-tel közösen automatizálási kiállítást nyitnak.

Még egyszer Bátorról

„EGY FALU HALALRA ÍTÉLTE ÖNMAGÁT?” címmel riport jelent meg Bátor községről lapunk január 28-i számában. A szóban forgó cikk azt elemezte, hogy a községben egyre kevesebb gyermek születik, s ebben az esztendőben valószínűleg egyetlen első osztályos tanuló sem lesz a község iskolájában. A riport arra is választ keresett, hogy vajon miért nem akarnak Bátorban a szülők egy gyereknél többet, miért lett divat a faluban az „egyke”.

Az említett írás nagy visszhangot váltott ki a községben, szinte napokig ez volt a központi téma. A bátoriak érveltek. vitatkoztak, gyűrűztek a vita hullámai, önmagában ez rendkívül hasznos, hiszen a riport célja is nyilvánvalóan az volt. hogy érdeklődésre, vitára serkentsen és hatást gyakoroljon a falusi közvéleményre.

Az írás ebben a vonatkozásban elérte célját A vitáknak

Reggel csúnyán öszKekoccant feleségével, Berkenyo LajosnémL Nelli a vita hevében kijelentette; Lajos „könyörtelen vadállat”, ezért visszaköltözik a ■mamához. És maradtl De Lajos érezte, lesz még folytatása és a napot azzal töltötte, hogy alaposan felkészült az esti „második félidőre’’.

Lassította a lépteit és azon fantáziáit, hogy milyen szép volna ebben a ragyogó hóesésben sétálni valakivel a Dum-parton. Fogni a kezét és beszélni mindenféle csacsiság- ról. Ügy mint öt évvel ezelőtt, amikor éppen ilyen idő volt és bellikének megvallotta, hogy halálosan szereti, megkéri a kezét és ami vele jár...

A meglepetés csilingelő leányhang formájában jelentkezett.

— Nicsak. a Lajos...

— Nicsak, Rózsiké....

Rózsikát egy értekezlet unalmában ismerte meg és jobb híján randevúra hívta- Az csak Lajos sajnálatos feledékenységével magyarázható, hogy a megbeszélt randevúra nem ment el.

— Hát maga még él?

— tette fel a bölcs kérdést a lány.

' Felelet helyett Lajos bevallotta, hogy a múltkori randevún ezért nem jelent meg, mert meghalt a nagynénikéje, különben is vidékre kellett utaznia, egyébként pedig a kórházban feküdt 40 fokos lázzal.

— De most, ha volna kedve, sétálhatnánk egyet— mondta.

— Ilyen időben? — szólt a lány, de belekarolt a fiúba.

— Most a legszebb. Nézze, milyen szépen esik a hó. Figyelje azt a lámpát, mintha fehér kucsma lenne rajta. Verset tudnék írni róla

Elindultak. A Duna- parton leültek egy kőre és Lajos tovább ecsetelte a tél szépségeit. a lány pedig egyre jobban nekitüzese- dett— Igaza van, Lajos... tényleg milyen szép egy ilyen téli este — és közelebb húr zódott a fiúhoz.

Lajos füle rettenetesen fázott. Egyik kezével átölelte a lányt, a másikkal vadul dörzsölte a fülcimpáit. Aztán a lába hült ki, de menekülni már nem lehetett, mert Ró- zsika olyan jól érezte.

Havas

szerelem

megát, mint egy fűtött szobában. Csókolóztak, de Lajosnak ez sem esett jól, mert a hó a nyakába esett és a jeges lé a hátán csordogált. A lányhoz bújt egy kis melegért, de hasztalan, fázott és var

Lajos pedig hallani vélte az éles hangú kis csengős csilingelését, amely tudvalevőleg a fagyhalál megelőzője.

Mikor Rózsika végre úgy vélte, ideje lenne hazamenni, a Mirelité Rómeó, összefagyott tagokkal kísérte haza a lányt a város másik végére.

— Gyönyörű este volt. Remélem, holnap újra sétálunk — mondta Rózsi.

Lajos fürge léptekcogott, mint a jégre zavart macska.

— Reszket a vágytól... kis c*r: Hiába. tudtam, k maga igazi férfi...

kel indult hazafelé,

mert rájött, hogy végeredményben mégis jobb egy meleg szó bibén v _ '-~dniNellike, a felesége

sugárzó arccal fogadta.

— Szervusz, kies' szívem, ne szólj egy szót sem! Gondolkoztam a dolgon és rájöttem, hogy reggel igazságtalan • voltain. Kinéztem az ablakon és ezt a gyönyörű hóesést látva, eszembe jutott, hogy öt évvel ezelőtt ugyanilyen idő volt. amikor a Duna-parton sétáltunk... Emlékszel, drágám?

_— Mintha ma történt volna...

— Tudom, szeretsz ilyen időben sétálni és elhatároztam, elmegyek veled.

— Nellikém, olyan jó vagy hozzám, meg- érdemiem én ezt?...

Odakint mintha hi degebb lett volna. Nelli vígan csevegett:

— Emlékszem, öl éve azt mondtad egy lámpáról, hogy olyan, mintha egy fehér kucsma lenne rajta ér. még verset is akartál erről írni.

Lajos hallgatott és vacogott.

— Üljünk le erre a kőre, mint a fiatal szerelmesek — javasolta Nelli és már le is ült.

— Lajos!... Hiszen te sírsz. Nem is tudtam, hogy így szeretsz — kiáltotta elragadot- tan Nelli és h”vas haját Lajos arcához dörzsölte. Ősz Ferewé

azonban volt egy sajátos mel- lékzöngéjük is, amiről feltétlenül szólnunk kell. Mégpedig az, hogy bár a község lakóinak nagyobb része helyesen ítélte meg a cikkben felsorakoztatott tényeket, s ezekkel a tényekkel vitatkozott pró és kontra —- akadtak

olyanok is, akik nem a riporthoz fűzték véleményüket Nem a riport megállapításait mérlegelték. hanem valamennyien helytelen szemléletből kiindulva azokat hibáztatták. akik segítséget nyújtották az újságírónak cikke megírásában, konkrétan fogalmazva: adatokat szolgáltattak.

Sokszor elhangzottak olyan megállapítások, hogy miért éppen Bátorról kellett írni s hogyan lehet olyan dolgokat elmondani, amilyenek a cikkben napvilágot láttak

MINDENKINEK JOGA van ahhoz, hgy önálló véleményt alkosson a* élet különböző eseményeiről, jelenségeiről és joga van ahhoz is. hogv véleményének hangot adjon. A vitának — a fejlődést segítő, a dolgokat elóbb- revivő vitáknak — rendkívül nagy szerepük és létjogosultságuk van.

Jogunk van tehát önálló véleményt kialakítani és ennek hangot is adni. Ez a jogunk viszont azzal a kötelezettséggel jár, hogy mi is tiszteljük mások véleményét és azt a tényt, hogy másnak is joga van véleménye elmondásához. y

Bátorban a község lakóinak zöme tisztában van ezzel. Né- hányan azonban elfeledkeztek arról, hogy másnak is joga van a vélemény-nyilvánításhoz, s elítélték azokat, akik segítséget nyújtottak a valóság megismeréséhez, a falu problémáinak feltárásához.

S ez semmiképpen sem helyeselhető. Hiszen a fejlődést csak úgv lehet elősegíteni, ha előbb tisztázódnak a gondok, a problémák, s kirajzolódnak a fejlődésnek gátat vető akadályok.

FÖLÖSLEGES SZÓCSP.P- LÉSRE, mások elítélésére — haszontalan, de káros is az energiát pazarolni. Helyesebb, ha ez az energia úgy hasznosul. hogy segít a helytelen szemléletek, a régi, megcsontosodott szokások, a fejlődést gátló tényezők felszámoláséban.

(kaposi)

1968. február 28., szerda