Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-17 / 298. szám

Szilvásvárad lipicai ménéi, a bükk-íeunüki Csipkéskút ménesének híre messzire szétterjedt. Lassan ismerni kezdenek egy másfajta ménest, amelyet Boros Kazai József farag. Hársfából.

Egerből kísérjük a festői hegyi faluba. A falu szülőhely, gyermekkori emlékek és varázslatok kaptára. Párakép jó húsz év távolából: ..Legelőször is az iskolapadot farigcsáltam ... „Tölgyfából voltak a padok.

Csodálatos szálerdők körös-körül. / „A nagy fák / csipesz-gallyaik közén vattái:

1' havat tartanak, / melyre rácsurog / a felhőtlen ég rosz- szül becsukott / kék üvegéből a tárolt tömény / fertőtlenítőszer: a téli fény”. t

Szilvásváradon hetek óta tél van és mindenütt hó. Eless kontúrokban bomlanak ki a színek, harsog a fenyők élénkzöldje, jégköpenyt vett magára a kristály vizű Sza- lajka, a tölgyek cserfák, bük- kök tömege szürkésfekete, a fosztott ágakon és a fák alatt fehéren világít a hó.

29 éves fiatalember.

Roppant sokoldalú. legalább kilenc mesterséghez ért. Egyebek között azt is elmondhatjuk róla, hogy nehézbúvár. Még katonaként búvártársaival. megmentette a Dunán

megsérült „Liptov” nevű csehszlovák vontató- gőzöst Jutalmat kaptak, lefényképezték őket. s írtak róluk az újságok is.

Szenvedélyesen szeret faragni. Fafaragásait is- ‘ merik országhatáron túl, eljutott már keze munkája

Észtországba is. Itthon,

szűkebb környezetét nem számítva, alig ismerik. S akik ismerik, szobrait, fafaragásait szinte a keze aló! szedik ki. E pillanatban egy bőgő szar vasas. makkal, tölgylevelekkel mintázott díszdoboza és egy italtartó ágyúja van kész.

— Tanult rajtolni?

— Csak úgy, az iskolában — feleli.

A fából faragott

— Vázlatot készít?

— Nem.

— Papírra skiccet?

— Semmit. Amit faragni akarok, az bennem van. felesleges megrajzolni.

Nagyon régen, fészerben, a szén között látott egy darab gyertyánfát. Görcsöset, keményet tűzrevalót. Baltával körülhasogatta, G nekifogott. hogy bicskával megfaragja. Apró kalapácsot faragott a gyertyánból. Formás fejékű szarvassal, makkos tölgylevélzettel. Azt a régi faragást nem őrzi. csak egyik frissebb és tökéletesebb mását. Olyan, ha valaki kezébe veszi, s forgatja, nézegeti, azt mondja: csontfaragás.

menes

sége hamisítatlanul, pontosan és hitelesen lipicai. Azt mondja: a ló csak tíz helyzetet tud felvenni, többet nem képes megcsinálni, ha belepusztul is. Például hátsó lábainak csülkeit soha le nem teszi a földre; s azok a szobrok, amelyek ilyen természetellenes „állásban” ábrázolják a lovat, hamisak. Jól ismeri a nemos jószágokat. Mikor a lipicai fajtát ideköltöztették Szilvásváradra, s a falu több pontján az üres istállókban elhelyezték, mindig a lovak körül forgott. Tisztogtatta, jártatta „őket”, s nemegyszer el is lopott egyet-egyet, hogy kedvére lovagoljon.

Állat- és természetszeretete azonos izzású. Erdőkkel körülvett faluban nőtt fel. s a fák különös birodalmához ©leve más kapcsolatok, szálak kötik, mint azokat, akik csak pihenni, enyhülni." felfrissülni keresik fel az erdőt. Jókedvében farag. A fa megfaragásának. látható gyönyörűsége érződik munkáin. Családjában, ameddig elér a visszaemlékezés, nem volt senki, aki ennyire becsülte volna a fát, nsint ő.

— Egy tömbből megfarag- tom a híres lipicai négyesig- gaiot. Még fényképem se maradt ród-a. hogy megmutathatnám

Az egyetlen hárstömbő! „kibontott” fogatot a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban őrzik. És őrzik kis szobrait a megyei pártbizottságon, az állami . gazdaság irodáján, s nem is tudja. melyik lova hova. került, kinek jutott ajándékul.

A szépséget bevinni az ember életébe. Az emberek mindennaojait kibélelni a széppel. Boros Kazai József hatékony módját választotta ennek: a kisplasztikát. A kisszobrot. amely egy hálószobát. egy szalont, egy dolgozószobát népesít be konstans hőmérsékletű érzelmi sugárzásával.

Nemcsak figurális dolgokat farag ki a fából: Valódi használati tárgyakat is készít: cigarettatartó díszdobozokat, hamutálcákat, gyertya tartó kát, hangul a tlámpá- ka.t stb. Ezek plasztikai és funkcionális megoldással igen ötletesek. A domborművel: vonalai, a kifejező díszítések és formák gazdag érzfsvilágot sugároznak ma. gukból. Készített például olyan zászlótartót, amely fel- fordított lópatákból van kiképezve. s fő dígze egy lófej.

Keze nem „iskolázott” kéz. Egyik napról a másikra kéréséit szerszámot és faragni kezdett. Terv! ha tori volna képzőművészetet, a felvételije is sikerült, de a szükség más útra terelte. Négyen voi-á tak testvérek, egy fizetésből éltek hatan, s az ő taníttatására semmi pénz nem jutott önszorgalmából érte el eddigi eredményeit. S az a munka. ami keze alól kikerül a tanult szobrászoknak is dicséretére válna.

Mostanában sók megrendeli ■ kap. Az egyik miniszté- r.urrnak irattartó díszdobozt k'.r-.zíí. s kért tőle mintadara- by.nt az Idegenforgalmi Hivatal; több vállalat és intézmény várja fafaragásait. A könnyebb sikerrel kecsegtető dolgok nem érdeklik. Határozott szándékok nyugtalanítják. amitől eltérni sosem akar.

— Megcsinálom, az ötösfogatot is. Egy tömbből kifaragva.

Lassan halványodik az ég. A hold fényében fehéren világít a hideg hó. Valahol a Blikkben, a rengeteg mélyén rókák ugatnak.

Fafaky Dezső

Boros

Ágaskodó ló.

Kazai József, és «gyík Msszobra, az! Ha raftam múlna . . .

(Foto: Pilisy.)

Holt anyagból dolgozik, de alakjai élnék. Lovak kelnek életre keze nyomán. Olyan pompás állatok, lipicai fajták, amelyekben a lóhoz értő szakemberek sem találnak hibát. Ott van feszülten, telten, erőtől duz- zadóan mindem, izomcsomó, in- és rostköteg, ahol valójá- jában lennie kell. A délceg tartás, a mozdulatok kecsesA vissza cseré Zést

és az árukínálatai l»é'vfgenesis

Az ünnepek előtti időszak miatt is nagy a forgalom a gyöngyösi áruházban. A konfekcióosztály egyik dolgozójától, Izsó Ferenctől kér- ' deztük meg, mit tenne, ha rajta múlna, a forgalom még - további növelésére.

Ügyelet éjjel-nappal

Bevetésre kész a gárda...

vonal

— A hónál is veszélyesebb a síkos út.

— Megfelelő mennyiségű salakot biztosítottunk. Az idén már ipari sót is használunk a jégpáncél feloldására. A gépjárművezetőknek azonban nem' szabad elfelejtkezniük arról, hogy a salaik és a só csak csökkenti az út síkosságát, de a veszélyt egyáltalán nem szünteti meg. Nagyon nagy figyelemmel, s óvatosan vezessenek.

— Megyénk területén hol van leggyakrabban hóakadály?

— Az alföldi utakon, Ti- szanána, Kiömlő, Boldog környékén. Ezeken a területeken hóvédő rácsot raktunk az utak mellé.

— A hóeltakarító gárda tagjai valóban nehéz munkát végeznek az utakon.

— Mivel dolgozóink nagy távolságra dolgoznak egymástól, a teát és a cukrot természetben kapják meg.

— Mindent egybevetve: az elmondottak alapján nincs ok aggodalomra.

— Ha rendkívüli időjárás nem szól közbe, akkor nem lesz baj ezen a télen sem az utakkal. Már ami a hóakadályokat és a síkosságot illeti.

Reméljük, az időjárás nem cáfol rá. í

. .-.J—í- *oós “I I

Várható időjárás holnap estig: Északról újabb felhő- södés, helyenként ólmos, havas ©só. Néhány helyen köd, ködszitálás, A délután} órákban, elsősorban északon, többfeié havazás. Időnként északnyugati, északi, átme- net.leg délnyugati, majd nyugatra forduló szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz öt fok körül. A következő napokban erős széllel kísért havazás várható. Heves megye több bekötő útja hóakadályok miatt járhatatlan...

A fenti prognózissal, amelynek semmi köze a Meteorológiai Intézethez, korántsem szeretnénk az ördögöt a falra festeni, mindössze azért „adtuk ki”, hogy „ráijesszünk” Molnár Károlyra, a KPM Egri Közúti Igazgatóság igazgatójára...

— Sikerült?

— Nem. Először, mért a Meteorológiai Intézetnek merőben más a véleménye az időjárásról, másodszor pedig erős készültségben várjuk a havat. Nyugodtan eshet, nem

' lepődünk meg.

— Tehát jól felkészültek

é Minmsm

M67. december 17„ vasárnap

az idei „hószezonra”?

— A hóeltakarító gárda már november 15-e óta „bevetésre kész”, gépelni: egytől egyig üzemképesek.

— Hány gépük van?

— 29 hóeltakarító és egy hómaró. Ez utóbbi a Mátrában cirkál majd. Ezenkívül tizennégy őrjáratos gépkocsi hordja a salakot az utakra.

— A gépparkjuk hogyan oszlik el a megyében?

— Egerben, Gyöngyösön, a Mátrában, Hatvanban, Bélapátfalván és Petófibámyán állnak készenlétben.

— Hol szerveztek az idén ügyeletet?

— Egerben és Gyöngyösön, s mivel Nógrád megye is hozzánk tartozik, Salgótarjánban és Balassagyarmaton. Ügyeleti szolgálatunk éjjelnappal. hétköznap, vasárnap működik. Figyeljük a Meteorológiai Intézet jelentését, s naponta kétszer adunk jelentést a központnak. Természetesen a szomszédos megyékkel is kapcsolatban állunk, adunk, illetve kapunk tőlük információkat.

— A segítségkérés hivatalos útja?

— Elég egy telefonhívás és már megyünk is. A nagy hószezonban egyáltalán nincs könnyű dolgunk, hiszen közel 2100 kilométer hosszú út tartozik hozzánk, ebből 450 kilométer főközlekedési áC— Először is az áruk visz- szacseréjét könnyíteném meg. Nemcsak azokra az árukra gondolok, amiket nálunk vásároltak, hanem olyanokra is, amit máshol esetleg külföldről ajándékba kapott cikkekre is. Bővítő ném a behelyettesítő cikkeket. Ma már ugyanis azzal jön a vevő, hogy kér egy Hágó-anyagból készült öltönyt. Ha ilyen nincs, mit tudok ajánlani helyette, ami ezt a szövetféleséget megközelítené? Semmit. De általában is fokoznám a választékot, gondolok arra, hogy nincs sötét öltöny üknk, bundánk például. Ezek helyett mit kínálhatnék a kedves vevőnek?

Kovács József, megbízott igazgató így válaszolt a felvetett ötletekre:

— A cserére a lehetőség adott. Még olyan árut is kicserélünk, amit nem nálunk vásároltak, ha beazonosítható a számláinkkal, tehát nálun.i is kapnató volt az a cikk. Külföldi aruk cseréjét nem tehetjük tehetővé, mért «?. a csempészkedésre adna alkalmat. Hogy a visszaeseré- lést vagy a becserélést milyen gördülékenyen végzi el. ez az eladótól függ. A behelyettesítő cikkek? Ismét csak az eladó ügyességére tudok hivatkozni: neki kell ajánlania az árut. Végül az áruválaszték. Nincs sötét Öltöny, mert a nagykertől nem kapunk. Miért nyugszunk ebbe bele? Példának elmondhatom. hogy az osztályvezető Egerben és másutt is keresett gyerek télikabátot. Nem kapott. Elment ide, a helybéli ktsz-hez, ahol le tudta kötni az árut. Az idényciikkekkel különben is úgy vagyunk, hogy azt a mennyiséget ajánlhatjuk csak, amit egy fél évvel korábban megrengi - ónk. Ha elfogy, nincs utánpótlás.

Majd a mechanizmusban?

_____________..__ iamf)

El

sős gimnazisták

A második pariban ülő kislány, s az ablaknál levő szemüveges fiú példáu’ — városi gyerek. Mintha Karinthy „Tanár úr kérem”-jéből léptek volna ki. Ök a „jeles aspiránstk”. Máris nyelveket tanulnál:, szakkörökre járnak s példamegoldásokkal kísérleteznek. Magabiztosak ,de olykor idegesek és túl érzékenyek. A n:úl; héten jelentéktelen dolog miatt éooen a fiú sírta el magát .Bennünk ilyenkor felmerül a kérdés: vajon birja-e majd ezi a tempót? Nem. volna-e szerencsésebb itt-ott kev' - " terhelni. s elfoglaltságának sokféleségét és egyhangúságát szórakozási lehetőséggel is enyhíteni.

Más jött jelesünk is van. Az ajtó melleit ülő zömök legényke például falusi fiú. Csendes, kicsit komor, még társtalan. Azzá teszi a tudat, hogy bár kémiából nagyszerben, reáltárgyakból általában jól mutatkozott be. az első magyar dolgozatának helyesírási jegye elégséges lett. oroszból már két elégtelenje van (képesítés nélküli nevelő tanította otthon). Egy másik faluból jött kislány bámulatos fogalmazásával lepett meg. ugyanakkor nem megy neki a „matek”. S ezek nem egyedi esetek! '

Sűrűsödnek gondjaik, a mi gondjaink, s gondjainkkal együtt feladataink. Megindulnák hát g korrepetálások, hiszen minden osztályfőnök, szaktanár kiegyenlíteni akar, s olyan közösséget létrehozni, amely minden rászorulón segíteni tud

Ez azonban nem megy máról holnapra! A szülők segítségére is szükség van. hiszen minden tanuló más-más körülményből érkezett hozzánk. Tudjuk, hogy a szülők üzemben, irodában dolgoznak, s igen elfoglalt emberek. Az új iskola új szokásai és követelményei, még a városi gyerekeknek is problémát okoznak. Nekik is szükségük van arra. hogy nap mint nap maguk mögött érezzék a szülők ittérző és gondoskodó szeretetét, a bátorító és biztató szavakat; a sikerek és esetleges kudarcok együttes átélését, az osztozkodást örömben és bánatban. Az együttélésnek ebből a belső egységéből mérhetetlen gazdagságban termelődnek újra azok a szellemi energiák, amelyek a nehézségek leküzdéséhez szükségesek. Együtt örülni az elért sikereknek, és egy-egy bátorító, megértő szóval melléjük állni a sikertelenségek esetén legalább olyan fontos szülői feladatok, mint az ellenőrző bejegyzéseknek figyelemmel kísérése, beszámoltatás a napi eseményekről, gondoskodás a tanulás nyugodt feltételeitől, pihenésről. felüdülési ől. adott esetben pedig szakmai segítségről is.-Szükséges azonban az is, hogy első éves gimnazistáink szülei gyakrabban keressék fel az osztályfőnököt, akár van baj, akár nincs. Az iskolával való közvetlen kapcsolat a diák számára bizalmat és ösztönzést jelent önmagában is. '

És a vidékiek? A diákotthonba jutottaknai általában biztatóan indul a középiskolás élet. A kollégium ugyanis egy nagy, az iskolával együttműködő szabályozó eleiközösség, embernevelő műhely, amely egyben a mindennapi cselekedetek, az emberi és iskolai viszonyulások gyakorló területe és próbaköve. De a próbát állni kell, szorgalommal, tudással, emberséggel!

A tan,terem ajtajan egy más csoport tagjai, externá- tusosak is kopognak. Azok, akiket helyhiány miatt szállásra nem, csak étkezésre fogadtak a diákotthonok. A régi rossz ízű koszt-kvártélyos állapot megszűnt. Szerencsés a gyerek, ha szállásadójában pótszülőre lel, s nagyon sze- retnők. ha nem válna egyikük sem csupán anyagi kalkuláció alanyává. Az iskola ebben is segít, és igyekszik ellenőrizni, hogy a gyerek időben hazamegy-e. Kell azonban. hogy a hozzátartozóik is éberek legyenek A kinnlakó diákot sok veszély fenyegeti. Lehet, hogy hideg a szoba és zajos a lakás, és nincs nyugodt hely a tanulásra. Az i9 lehet, hoav hiányos az ellenőrzés és nem jól alakul a gyerek barát; köre.

A kollégisták és externisták a tanulmányi segítséget megkapják az iskolától és a kollégiumtól. Ez azonban kevés ahhoz, hogy stabilan és biztosan álljanak a lábukon: különösen kevés azoknak, akik gyengén felszerelt vidéki iskolából kerültek középiskolába, vagy akiket nem szaktanárok tanítottak számtanból, oroszból és más tantárgyakból, és így hátrányos helyzetből indultak. A tanulmányi nehézségek mellett nekik az idegenbe szakadás gondjaival is mee kell birkózniuk. Számukra kétszeresen fontos, hogy itt is maeuk mellett érezzék szüleik gondoskodó szeretetét. A távolból nem könnyű ez, de nem is lehetetlen! Néha talán személyes látogatásra is sor kerülhet. állandó összekötőnek ott. van a nosta. Hol egy lévé’. hol egy lan hozhat üzenetet hazulról. Néha nnnvi is elég. hoev „lói vagyunk, és sokszor emlegetünk. Szeretettel r'ondo’unk rád és karáo=nnvra naivon várunk.” Hosv milyen sokat jelent eev levél sn az. az égő vágv és kí- váncsisáo’ mutatia. amel’vel első éveseink a hazulról jött híreket és a postát váriak.

Szólni szeretnénk még a Bejárók népes csoportjáról. Ök igen korán kelnek, s késő délután verődnek haza, s csak azután tanu’halrak. Velük is komolyak a gondok, aki akaraterővel és energiával nem gvőzi, „kihagy”, „számít” mur>’<á’o hézagossá válik. Az úton veszélyek is fenyegetik őket Kártyázás. han<*n*kodáS- borozgatás is csábítja őket. Mioijeryp eondolniuk kell o szülőknek is.

Mi. pedagógusok, szocialista tartalmú, munkás, kulturált emberi életformának rajzoljuk a körvonalait. Olyanét, ahol az is boldog lesz. aki majd a vidéki élet formáját éli, vagy elkerüli &z íróasztal vélt boldogságát; olyan emberekét, akik realizálható cél eléréséért egyenletesen, megtorpanás nélkül tudnak küzdeni. Elsős gimnazistáink tiszta tekintete ehhez kér tőlünk és szüleiktől js tartós segítséget;

Szabó Gábor

tanár, megyei szakfelügyelő