Heves Megyei Népújság, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-15 / 218. szám

Vasszabászok Autójavítás — Gyöngyösön bővül a Gyöngyösön alig néhány száz méter választja el egymástól az autószerviz-állomást és a Gép- és Motorjavító Ktsz-t. Es mivel manapság a Gyöngyöst környező utakon több autó sza­ladgál, mint mondjuk egy-két évtizeddel ezelőtt kerékpár, így érthető, hogy az emberek figyelme a javító állomások felé fordul; Az is bizonyos, hogy a fel­szín alatt küzdelem folyik a két javító állomás között. Az is tény, hogy a két fél nem egyenlő fegyverekkel lépett sorompóba. A Gorkij utcai szervizállomás szinte mono­polhelyzetet élvez a szerviz­szolgáltatás miatt és a beren­dezésük is modernebb. Ezeket az előnyöket a Gép- és Motor­javító Ktsz a gépkocsijavítások gyorsabb elvégzésével igyek­szik ellensúlyozni. Ám ahogy Little Endre, a Gép- és Motorjavító Ktsz elnö­ke elmondja, az esélyek rövid idő múltával kiegyenlítődnek. — A kenyérgyár mögött kezdjük meg az építkezést 1968 április 1-én. Az átadási határidő pedig 1969. január 1-én lesz. A modern, korszerű berendezés minden igényt és kapacitást kielégít majd. — A költségek? — Eredetileg hárommilliós irányzattal indultunk, de a tervező szerint négymillió lesz, éppen a nagyobb kapacitás miatt. Az új helyen már le­hetőség nyílik arra, hogy szer­ződést kössünk a MERKUR­Btsetrymn/ , céG&Oi T? ral a különböző típusú gépko­csik szervizszolgáltatására. — Kevés gépkocsit látok a műhelyekben. — Jól látja! Mostanában kevés állami kocsit hoznak ja­vításra. Mintha spórolnának, így év vége felé. Több a ma- gángépkocsi-javítás, mert amit behoznak, azonnal javítjuk. A tulajdonos akár meg is vár­hatja. Bár most holtszezon van nálunk, de ennek ellenére nem panaszkodhatunk. Az el­ső féléves tervünket 114 száza­lékra teljesítettük. Az előbb szóba került a holtszezon. Ezt érintően lenne egy problé­mánk: miért nem javíttathat­ják nálunk az autótulajdono­sok a ..caseás” sérült kocsikat? Ezzel kapcsolatban felkeres­tük Tárnái Károlyt, az Állami Biztosító kárbecslőjét, aki a következőket válaszolta: — Nekem mindegy lenne. Dé f biztosító azt az elvet vallja. hgv a ktsz olyan félmaszek ÍW'V'^SÜIAS, Bizony furcsa az ilvenféle megkülönböztetés. Mert az ALKONYATRA ELÜLT a hűvös szél. Az elgyötört fű­szálak kiegyenesedtek, s a jurtákból bodorodó füst is nyugodtan szállt felfelé, a magasba. Az egyik jurta bejáratánál sudár leány állt, szemét ke­zével ernyőzve a messzesé­get kutatta. Mjadag — így hívták a lányt — kosarat vetett a há­tára, s elindult tüzelőt, gyűj­teni. Kisvártatra kerek ha­lomhoz ért, melyet a szél hordott össze a pusztai ho­mokból. Tetejéről ismét a tá­volba kémlelt. Ott. ahol a napkorong elhagyni készült a látóhatárt, . juhnvájat tere­lő lovas körvonalai rajzolód­tak ki élesen. Mjadag arcán mosoly futott át. Hirtelen az jutott eszébe, amit apja gyak­ran mondogatott mostaná­ban: ..Ügy meghíztak ezek a birkák, mint a disznók! Ce- vel nem tanult hiába, reme­kül ért a jószághoz. Vétsé­gemre én is tanulhatok tó­le”. Majd gondolatai vissza­repültek a múltba — egész sor régi emlék rajzott elő. ... Kislanykorái»an gyak­ran járt Cevellel együtt tü­zelőért. Amikor teleszedték kosarukat, megpihentek, ő meg odabújt a fiúhoz, s kér­lelte, hogy mondja el neki a félszemű őz történetét... . . . Aztán Cevel messzire utazott: Ulánbátorba ment tanulni ... . . . Pár év múlva, nyár de­rekán — éppen mikor Mja­dag tizennégy esztendős lett —, látogatóba érkezett a vá­rosból Cevel a feleségével. Hazukban összesereglettek a barátok, ismerősök. A fia­talember a jurta díszhelyén ült, édességet osztogatott a gyerekeknek, Mjadag — mint a szomszédék kislánya — két teli marék cukorkát kapott. A nagyobb lányok tágra nyílt szemekkel bámulták a jóvágású Cevel barna se­lyemköntösét, ragyogóra fé­nyesített, vadonatúj saaty­Kiskörénél elkészült a kísérleti UÍZTÁROLd Tudományos megfigyelések kezdődnek Kétmillió köbméter víz a „miniatűr" tárolóban Üzembe lép a meteorológiai állomás Kiskörénél lassan megszo­kottá válik a kép. A néhány hónappal ezelőtt még csen­des Tisza-tájon nehéz lánc­talpas traktorok, dózerek,' nagy teljesítményű földmar­kolók és embei-ek százai dolgoznak, mint egy „békés” hadigépezet. ,A gigantikus népgazdasági létesítmény, a kiskörei vízlépcső évekig, sőt nyugodtan mondhatjuk évtizedekig tartó munkája egyre nagyobb ütemben ha­lad. Az idei 65 millió forintos beruházásból már némileg kialakult a komplex vízügyi létesítmény alapjainak körvonala, látha­tóvá válik a nagy természet- átalakító mun Ica. A kibonta­kozó építkezés gyorsuló üte­me eltünteti a Tisza mentén húzódó erdőségek egy részét, kiszélesednek a folyógátak, megmozdul a föld, az évti­zedek, sőt évszázadok alatt kialakult csendes mezőgaz­dasági jellegű tájon. Mit tartalmaz a hatvanöt­millió forintos idei prog­ram? A kivitelező vállalatok el­sősorban az építkezéshez va­ló _ felvonulást biztosítják. Kiépítik a járulékos létesít­ményeket, közművesítenek, kialakítják a közlekedés rendjét, elkészülnek a mun­kásszállások, raktárak. A másik nagy feladat a kísér­letekhez szükséges feltéte­lek megteremtése. Ahhoz ugyanis, hogy a Balaton vizterü leiének egy­ötödét kitevő víztároló teljes biztonsággal működhessen, a gyomrában lévő hatalmas víztömeg ne veszélyeztesse a környéket — hosszan tartó, rendkívül alapos munkát kell végezni. A Közép-Tisza vidéki Víz­ügyi Igazgatóságon a vízlép­cső és a hozzátartozó öntöző- rendszerek építésének egyik „főhadiszállásán” már közöl­ték az első győzelmi jelen­tyánbőr csizmáját. Mjadag a fiatalasszony eleganciáján ámuldozott, és egyre csak az járt a fejében, vajon ő hason­lít-e majd hozzá valami­kor?! ... ...AZTÁN MEGINT eltelt két év. Egy őszi éjszakán ló­dobogás, kengyelzörgés verte fel a csendet Kisvártatva Ce- velék házából edénycsöröm­pölés, vidám beszélgetés szű­rődött ki. Mjadag apja fog­ta a pipát meg a dohányt, és átment megnézni, ugyan ki érkezett. Mjadag is nagyon szeretett volna bekukkantani a szomszédékhez, de pironko­dott, hátha Cevelt találja ott?! Jóval elmúlt éjfél, mi­kor az öreg visszajött, nagyon jókedvűen, kicsit be is csíp­ve. No, érthető: vendég jött — messziről! Reggelre Mjadag is talált valami ürügyet, hogy át­ugorjon a szomszédba. És va­lóban — Cevel volt a messzi­ről jött vendég! Alighogy belépett, a fiú felkiáltott: —Nicsak, Mjadag! No nézd, hogy megnőtt! — Sámlira kell állnod, hogy megcsókolhasd, és még ta­lán úgy sem éred el — mond­ta az édesapja. A lány elpirult, s nagy za­varában lehuppant a tüzelő- gyűjtő kosárra. Később, amikor Mjadag odahaza a kecskéket fejte, betoppant hozzájuk Cevel édesapja: — Hál’ istennek, végleg hazajött a fiam! Pedig még most is a városban ülhetne, s kooogtathatna a masiná­ján. De nagyon vágyódott a szülőföldje után ... Jó itt a levegő nálunk a pusztán — tést: elkészült a vízlépcső leendő víztárolójának ara­nyosi kísérleti szakasza. Az itt húzódó Tisza-kanyar csaknem félkör alakú. A Ke­lét-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat, a létesítmény kivitelezője, több mint két kilométer hosszúságú töltés- szakaszt épített. Az új töl­tésszakasszal összekötötték a Tisza-kanyar régi gátját, s így valóságos kör alakú ta­vat alakítottak ki. Kiterje­dése kereken 64 hektár. A „miniatűr” víztároló gát­rendszerének szilárdsága, szélessége, magassága ponto­san megegyezik a létesülő víztároló tervezett gátrend­szerével. Mi lesz a kísérleti szakasz szerepe? — Erre a kérdésre Pálhidy Csaba, a Közép-Ti­sza vidéki Vízügyi Igazgató­ság csoportvezető főmérnöke adott választ. — Az épülő víztárolónak beláthatatlan ideig kell biz­tosítania a félmillió katas zt- rális hold mezőgazdasági te­rület öntözését, az erőmű üzemeltetését és a folyó ha­józhatóságát. Ezeknek a kö­rülményeknek a figyelembe­vételével olyan szilárd, tar tós gátrendszert kell kiépíte­ni, amely > tartósan és biztonság­gal tartja a vizet, ellenáll a nagy természeti nyomásnak. A most elké­szült 64 hektáros medence ehhez nyújt fontos támpon­tot — mondotta. — A víz­ügyi és építésügyi szakem­berek huzamosabb ideig vé­geznek megfigyeléseket: vizsgálják a gátrendszer szi­lárdságát, szivárgórendsze­rét, figyelik a szelep hatá­sát, a csapadék mennyiségét, a hullámverések erősséget, a víz erózióját, és rendszeresen mérik a tó vízének párolgá­sát. A vizsgálatokhoz műsze­rek, laboratóriumi eszközök sokaságát használják fel. A kísérleti munkához speciális meteorológiai állomás Kezdi meg működését, ameiy a nap és az évszakok különböző szakában pontos prognózist ad a természet viselkedésé­ről, regisztrálja a különböző időjárási jelenségeket. A tudományos elemző munka tapasztalatait hasz­náljuk fél a nagy gátrend­szer építésénél. Azt is megtudtuk, hogy bár az ősz közeledik és az öntözési szezonnak gyakorla­tilag már vége — a Közép- Tisza vidéki Vízügyi Igazga­tóság megkezdte a felvonu­lást a Tiszán. Csakhogy ennek a felvonulásnak más a szerepe és jelentőség^. Hat nagy tel­jesítményű úszó vízkivételi művet vontatnak a Tiszán nk ahhoz a részéhez, ahol a kí­sérleti medence felépült. A szivattyúkkal tartósan le­horgonyoznak és még ebben a hónapban megkezdik a kí­sérleti medence feltöltését vizzel. A szlvattyűművek másodpercenként 1,2 köbmé­ter vizet emelnek át a fo­lyóból a tóba. Mintegy két­millió köbméter víz kerül a 64 hektárnyi mesterséges tó­ba. A tárolót 25 nap alatt töltik fel és ha a víz mély­sége eléri a három, három és fél métert, akkor megkez­dődnek a tudományos meg­figyelések, vizsgálatok. A vízlépcső előkészítő munkáinak jelentős szaka­szához érkeztek az építők. A nagyarányú felkészülés meghozta a gyümölcsét, s az első jelentős munkasiker ar­ra enged következtetni, hogv /a. KISZ-védnökséggel épülő kiskörei vízlépcső a népgaz­daság érdekeinek megfelelő­en, az ütemterv szerint ha­lad a kivitelezés útján. Endrész Sándor az hozta vissza! Kérdeztem a menyem felől is, de csak annyit mondott, hogy elvált az útjuk ... Gyorsan múltak a napok — azóta már harmadszor nyílt ki a kék kökörcsin. Ce­vel és Mjadag mindig együtt voltak: a. téli estékben pár­ban őrizték a jószágot, ta­vasszal izgatottan várták a kisbárányok születését, nem­egyszer vészeltek át hóvi­hart, jégesőt. A leány mind jobban megszerette a férfit. Ha úgy adódott, hogy el kellett válniuk, Mjadag unat­kozott egyedül, s gondolat­ban mindig elkísérte .., TELERAKTA KOSARÁT tüzelővel, s leült a földre. A távolból 4 egyenesen feléje tartottak az alkonyt fény­ben lángvörösnek tűnő kö­vér juhok. Nemhiába töltöt­tek több hónapot a messzi legelők zöld füvén! Nagy por­felhőt kavarva oda rúgta lőtt elé Cevel is. Mjadag elfordí­totta a fejét, s azután a sze­me sarkából rápillantott A nap meg a szél barnára cse­rezte a bőrét: nem csoda, hi­szen egész nyáron kint járt a pusztán, hol itt, hol ott ütötte fel kék sátrát, A fia­talember leugrott a lóról. El sem engedve a gyeplőt kö­zelebb lépett, s a keze után nyúlt. — Engem vártál? A lány megérezte rajta a pusztai szél illatát és a nap melegét. Cevel mélyet sóhaj­tott, és csak nézte-nézte ararjy napsugaraktól körül­font arcát, fénylő kékbe ját­szó fekete haját. Mjadag szo­rosan hozzásimult. Lassan minden lila ködbe borult, ám az ég alja még bíbor­színben ragyogott. A lány pedig arra gondolt, hogy jsz égbolton az a ragyogás ebből a férfiből árad. — Látod, Mjadag! És van­nak. akik azt mondják, hogy a Góbi istenverte, átkozott pusztaság... — Ugyan, ki mondana ilyet? — A feleségem. Ezért ma­radt a városban is. Vár­tam ... De hern jött. Mjadag hallgatott, Cevel sem folytatta. — Menjünk! — mondta. MJADAG LEHAJOLT a kosaráért, ám Cevel meg­előzte. Aztán szorosan egy­más mellett elindultak a nyáj után. Az öregek a jurták felől fürkészték az ég alját. S sze­mük előtt a bíborba hajló láthatáron a nyájfelverte sár­ga porfelhőből két közeledő emberi alak körvonalai bon­takoztak ki: egy férfi, hátán kosár, s egy lány. aki kan­társzáron vezeti a férfi lo­vát. Fordította: Várkonyi Katalin Szormunirsin Dasdorov — fiatal mongol költő és novellista. 1935-ben született. Ez az írása a Mongol írószövetség Kultúra és irodalom cjmű hetílavióban lá­tott napvilágot. 1967. szeptember 15., péntek Az üzem dolgozói még nem nagyon ismerik egymást. Kocza Ferenc szerint még most „rázódnak” igazában össze... — A Zsófia-malomból jöt­tem. Jó helyem volt, de úgy érzem, itt jobb lesz. Nem sab- lonmunkát végzünk, rajzok alapján vasból alkotunk for­mákat. Én nagyon szeretem a vasat, sok szép dolgot lehet belőle csinálni. Nemrég tettem le a szakftiunkás-vizsgát, örü­lök, hogy itt bőven lesz alka­lom a „fejtörésre”, mert ami a papíron eerúzavonal, azt ne­künk vasból kell majd kiszab­ni, megalkotni. — Merre lakik? — Selypen. Elég jól kere­sek, 1700—1800 forint körül. Már önálló pártalapszerveze- tünk is van. Rövidesen- meg­beszélésre ülünk össze, aztán szervezetileg is munkához lá­tunk... Faragó János a megszűnt gépállomásról került az üzem­be... — Nagyon örülök ennek az üzemnek. Még négy gyerek van otthon, ki tudja hol talál­tam volna munkát. Szakmám sincs, nem is nagyon válogat" hattam volna. Elhatároztam, hogy itt kitanulom a lakatos szakmát. 1600 forint körül ke­resek, a lakatosok mellett dol­gozom. R ózsas zentmá r ton ba lakom, busszal járok be. Kö­zel van. és biztos kenyér ne­künk ez az üzem. És ez nem szűnik meg, mint a bánya... Kékkő Mihály még ma is szereti a bányát, de azért már nem sajnálja a régi munkahe­lyét... — Sok bányász elment In­nen a Dunántúlra. Én marad­tam. Most már úgy érzem „jól tettem^ ez az üzem pótolja a bányát. Petőfi bányán lakom, biciklivel járok be dolgozni. Fél óra alatt itt vagyok. — A kereset? — Most jöttem vissza Pest­ről. Ott 2200 forint is megvolt. Remélem, itt is meglesz. Ér­dekes munka ez. Változatos, izgalmas. Sok érdekes formát, szerkezetet csinálunk vasból. Szabjuk, forrasztjuk, formál­juk a vasat. Nekem ez nagyon tetszik. Meg ami nagyon fon­tos: közel a család. Minden­nap együtt vagyok velük. Okos ötlet volt ezt az üzemet megszervezni... Vasszabászok. Még csak öt- venen vannak, de jövőre már háromszáznál is többen lesz­nek. Szép, érdekes munka. Kenyeret lehet vele keresni. Vörösmajorban. .. Koós József vidéken az ú.1 munkalehető­ségre. Üzemünk is ezért léte­sült. Dolgozóink nagy része a bezárt bányákból jött hoz­zánk, Szívesen fogadjuk az új munkaerőket. Munkát jellegé­ből adódóan elsősorban laka­tosokra van szükségünk. Pén­zünk van, jöhetnek az új szakmunkások. Van már 30 ipari tanulónk is. — Mit készítenek az üze­mekben? — Vegyiművek, erőművek, gázbontó telepek felszereléseit és az építőipar lakatosmunkáit végezzük. Jelenleg visontai, váci, szentendrei, ózdi, egri megrendelésen dolgozunk. Máris bőven van munkánk. — Az idekerült lakatosok az előző munkahelyükön biztosan más munkát végeztek... — Az nem baj. Pestre küld­jük őket a vállalat központjá­ba. és egy-két hónap alatt el­sajátítják a munkával járó követelményeket. Most is van egy csoport Pesten. — Mennyit tudnak az em­berek keresni ? — Átlagban kétezer forin­tot, de október 1-től teljesít­ménybérben dolgoznak, így lé­nyegesen többet is kereshet­nek. Attól függ, hogyan megy a munka. —' Hány műszakban dolgoz­nak? — Csak egyben, reggel hat­tól, fél háromig. — Öltöző, mosdó, hideg-me­leg víz már van. Hol étkeznek az emberek? í — A szomszédos ipari tanu­ló-intézetben. Nagyon jó a koszt...- Űj cégtáblát szögeitek ki ■ Vörösmajorban, a volt gépál- : lomás bejárata fölé: ÉVM : Csőszerelő Ipari Vállalat La- I katos üzeme... 1 : Szép fák, felásott udvar, fé~ i lig kész épületek fogadják a I kapun belépő idegeneket. És 1 egy vastag piros nyíl, amely : az „irodákhoz”, a műhelyek- í hez vezető utat mutatja. Ven- i dégláíoiuk „szégyenkezve” fo­gadtak: Július 1-én alakult az i üzem, sok munka van még hátra, h&gv kívülről is jól mu- í tasson. Istállóból lettek az e üzemek, régi, elhagyott épüle- i tekből az irodák, a műhelyek. 1 Tehát korán érkeztünk. Nem i baj. legalább szemtanúi le- 1 szűrik egy üzem születésének.. Régi igazság: minden kéz- t det nehéz. Hegedűs Sándor t üzemvezető mérnöknek is csak 'egy szűk kis „bungaló”- j szoba jutott, „főnöki” irodá- i nak: A deszkaajtó befelé nyí- s lik rajta, ringli a zárja... 1 — Most alakult az üzem, az £ első lépéseket próbálgatjuk. Égy év múlva egészen más- 1 klp'pen néz majd ki. Oj mű­helyek. szociális létesítőié- -f nyék,, irodák épülnek. Az épít- t kezési munkálatok még ebben r az évben megkezdődnek. Egy r komoly üzem létesül majd itt. £ , — Jelenleg hányán dolgoz­ónak? i — ötvenen vagyunk, nagy­részt lakatosok, de az a tér- t vünk, hogy jövőre a dolgozók száma már 250—300-ra emel- 1 jük. Több bányát bezártak a már a Mátraalján. megszűnik majd a Mátravidéki Hőerőmű 1 is. Nagy szükség van ezen a 1 furcsaságokkal javítás-szolgáltatás tény, hogy nálunk van állami és szövetkezeti tulajdon, de mindkettő egyformán szocia­lista szektor. Ha valóban lé­tezne ilyenféle nézet, az ká­ros és sürgős fejszámolásra vár. Fölösleges majd admi­nisztratív módszerekkel is egy vállalat monopolhelyzetét erő­síteni. Az lenne a helyes, ha az autótulajdonosok dönthet- nék el, hogy hol dolgoztathas­sanak. Csak így alakulhatna ki egészséges versengés. És higgyék el az illetékesek, hogy csupán a „két szomszéd- vár” versengése szüntethetne meg olyan jelenségeket, ame­lyek miatt ma még jogosan zúgolódnak az autótulajdono­sok. Laczik János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom