Heves Megyei Népújság, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-14 / 217. szám

Két ülésszak között

Erős hit szüli a változásokat

Rlyugatról jött politikusokát és újságírókat élénken foglalkoztatja és érdekli magyar parlamenti élet. Nem tagadják, hogy ők furcsának tartják a mi ország- gyűlésünk munkáját, hogy a képviselők évenként csak két- három alkalommal tartanak plenáris ülést, s az év többi időszakában nincsen semmi dolguk, feladatuk.

Amikor kérdéseikre felelünk, őszintén beszélünk azokról az évekről is, amelyekben az országgyűlésnek valóban kevés volt a szerepe, s 'tényleg nem lehettünk tanúi élénk, izgalmas parlamenti életnek. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy mi a képviselők munkáját sem akkor, sem most, nem abból Ítéljük meg, hogy évente hányszor jönnek a fővárosba és mennyit vitatkoznak az eléjük terjesztett törvényjavaslatokról.' A törvényhozás munkájának csak egy része zajlik az Országház épületének falai között. Különösképp megváltozott a helyzet a múlt esztendőben elfogadott új választójogi törvénnyel, amely alapjaiban módosította az országgyűlési képviselők státusát, feladatait.

Politikusok és alkotmány- jogászok körében még a választójogi törvény elfogadása előtt érdekes vita alakult ki az országgyűlés tevékenységének fejlesztéséről, a parlament szerepének és tekintélyének növeléséről. Ez a téma úgy került szóba, mint a szocialista demokrácia szélesítésének egyik fontos tényezője. Mind politikai életünk vezetői, mind a választópolgárok jogosan hangoztatták azt az igényt, hogy a parlamentnek több és nagyobb feladatot kell vállal nyűek. De ahhoz, hogy általános érvényűek és hatékonyak legyének, feltétlenül szükség van az olyan jelzésekre, amelyek gyakran a bonyolult és ellentmondásos fejlődés fényeiről, az élet távoleső sarkaiból is hírt adnak. Ahhoz, hogy az átfogó elhatározások helyesek legyenek és előmozdító erejűvé váljanak, az ilyen figyelmeztetéseknek minden esetben el kell jutniok a vezetőkig Ezért is volt szükséges az országgyűlés. a képviselők munkáját továbbfejleszteni, hogy a törvényhozás testületé még inkább fórumává legyen a dolgozó nép tapasztalatai közkinccsé tételének.

Most éppen a parlament két ülésszaka között vagyunk, de már tanúi lehetünk annak,

■ miként telnek meg élettel, válnak gyakorlattá a képviselők munkájával kapcsolatos elhatározások. Az eddiginél jóval sűrűbben üléseznek az országgyűlési bizottságok, s a képviselők már a törvények előkészítésének időszakában módot kapnak arra, hogy kellő alapossággal foglalkozhassanak az eléjük terjesztett javaslatokkal. Erre adott példát a közelmúltban a Munka Törvény- könyv tervezetével foglalkozó vita, s később az országgyűlés két bizottságának — a joginak és mezőgazdaságinak együttes ülése, amely a termelőszövetkezeti törvényt és a földtörvényt tárgyalta meg. még mielőtt azok a képviselők plénuma elé kerülnének.

E

z a módszert azért is bizonyult jónak, mért a képviselők, mint az állandó bizottságok tagjai, tevékenyen bekapcsolódhattak a törvény- tervezetek előkészítésébe, A

bizottságban folytatott vita alkalmat adott arra, hogy az országgyűlés a későbbiek során ne csak egy tervezetbe foglalt javaslatot vitasson meg, hanem több változathoz is hozzászólhasson. A törvényelőkészítés korai időszakába történő bekapcsolódás. — mint éppen az említett tervezetek vitája tanúsította — a törvényhozás részére több előny- nyel járt. Egyrészt a megyei, a fővárosi képviselők, választóik javaslatai és megyéjük, a városok igényeinek tükrében tárgyalhattak a tervezetekről, másrészt a választókat előzetesen is tájékoztatni lehetett, hogy az országgyűlés elé kerülő javaslatok mit tartalmaznak.

Ma már valóban kevesen vélekednek úgy, hogy a törvényhozói megbízás arra a néhány ülésszakra szól, amelyet az Elnöki Tanács esztendőnként háromszor-négyszer ösz- szehív. Képviselőink a munka javát tulajdonképpen nem is (i Parlamentben végzik. Ott csak a tervek, az elképzelések összegezése történik, a törvény születése, melyre csak akkor mondhat jószíwel, egyetértésben igent minden törvényhozó, ha választói véleményét jól ismeri, gondolataikban jártas.

1/ épviselőink népszerűsé- ge nemcsak abból táplálkozik, hogy jó és hasznos törvényeket hoznak, hanem hogy a Parlamenten kívül épp olyan felelősen foglalkoznak választóik problémáival, — az apró-cseprő gondokkal, épp úgy. mim országos jelentőségű kérdésekkel —, mint amikor az Országházban szavazásra emelik a kezüket.

Éry József

Hang felvétel Lenin beszédéből

nia a közélet irányításában, az államigazgatási szervek ellenőrzésében. Az új választójogi törvény, az egyéni választó- kerületek rendje még inkább aláhúzza a képviselői munka megbecsülésének fontosságát.

A

z a közvetlen és állandó kapcsolat, amely a képviselő és választói között kialakult-, és amely a kölcsönös bizalom alapján mind termékenyebbé, gyümölcsözőbbé válik, feltételezi azt is, hogy a képviselőnek, amikor a törvényhozás falain kívül választói nevében jár el, mindig és mindenhol meg kell kapnia a szükséges segítséget és támogatást. Ezért is van különös jelentősége, és szerepe annak a munkának és tevékenységnek., amelyet a képviselők a parlamenti ülésszakok között Végeznek.

Az ország vezetésének átfogóan kell vizsgálnia az életet, a fejlődést, mert különben döntései és intézkedései nem lehetnek általános érvéA Kossuth Kiadónál a töm téneioni évfordulóra kihozott ünnepi könyvek közül az elsők már megjelentek.

Tartalmában fontos, formájában érdekes kiadvány a „Munkások, katonák, parasztok” című magyar és orosz nyelven szerkesztett összeállítás a szovjet hatalom első intézkedéseit publikáló dekrétumokból.

Lenin két beszédéből örökít meg részleteket az a hanglemez, amelyet mellékeltek John Reed-nék „Tíz nap, amely megrengette a világot” című könyvéhez. Az eredeti hang- felvétel magyarra fordított változatát — a lemez hátoldalán — Sinkovits Imre tolmácsolja.

Lenin-életrajz is készül a Kossuth Kiadónál, s ,,A nagy forradalom krónikája” címmel dokumentum-kötet lát napvilágot a történelmi események egykori részvevőinek visszaemlékezéseiből.

Eljut az olvasókhoz „A magyar internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és a polgárháborúban’' című gyűjtemény első kötete.

Garasin Rudolf, az egykori internacionalista vöröskatona „Vörössapkás lovasok” címmel írta meg visszaemlékezéseit a forradalom történéseire.

A szovjet élet mai valóságáról szóló könyvek is helyet kaptak a Kossuth Kiadó jubileumi programját; o. Tudománytörténeti kötet , „Az atomvárostól a csillagvárosokig”, amely a Dunától a galaktikák világáig viszi képzeletbeli utazásra az olvasókat. Küzdelmekben, munkában, sikerekben. eredményekben gazdag fél évszázadról vallanak személyes útiélményei alapján „A Szovjetunió magyar szemmel”-ben tudósok, politikusok, írók, művészeit, újságírók. A szerzők között van Apró Antal és Dobi István is.

— Hazudik a kisfiam, az i egyetlen kisfiam hazu- u k... Ez rettenetes. Még csak tízéves, nagy kék szemével oly ártatlanul bámul a világba, mint egy csecsemő, és már hazudik. Mi lesz ebből a gyerekből? Es kitől tanulja? Hiszen az apja minden délután foglalkozik vele, kihallgatja a leckéiből, és emlékezteti rá, hogy legjobb az egyenes út. Es hányszor, de hányszor elmondta már ennek a büdös kölyöknek, hogy a hazug embert hamarabb utolérik, mint a ' sánta kutyát... Emlékszem, egyszer még le is rajzoltam neki a sártta kutyát, hogy még jobban az eszébe vésse ... És tessék. A gyerek hazudik. De kitől tanulja?

Egyszer-kétszer már a múlt évben is az volt az érzésem, hogy a gyerek hazudik. Amikor például azt mesélte, hogy a tantestület teljek egyheti leckeszünetet rendelt el, hogy a gyerekek lássák, milyen céltalan és sivár az élet munka nélkül. Nekem ez furcsának látszott, még mondtam is neki: .Misi, esküdj!”, mire megesküdött, és én megnyugodtam, istenkém, manapság olyan modern pedagógiai elvéket hirdetnek, mit tudom én, gondoltam magamban. Es eztán egyszer délelőtt tizenooijenr iött haza. kérdem tőle: „Mi történt, "f-des fiam?”, mondja, hoay <mnnu, csak elmcradt a földrajz és a számtan, meri a két tanárnak esküvője van. Nekem elég furcsának látszott, hogy egyszerre két tanárnak van esküvője és éppen a tanítási idő alatt, de a gyerek azt mondta, hogy ikerlányokat vesznek el, csoportos esküim lesz, és azt csak délelőtt engedélyezi a tanács. Még mondtam is neki: „Misi, esküdj!”, mire megesküdött, és én megnyugodtam, istenkém, gondoltam, sok minden másként van manapság, mint azelőtt. Es tegnap kiderült, hogy a gyerek hazudik. Igen, hazudik. Nem fantáziái, ami megbocsátható lenne, nem képzeleg, nem nagyzol, hanem hazudik, sajnos. Nekünk azt mondta, hogy történelemből ötösre felelt, de én egy órával később már tudtam, hogy egyesre felelt, hogy egy szót sem tudott, hogy a feleletét így kezdte: .Harmadik Béla és Negyedik Béla király között a különbség látszólag csak egy...” — mire leültették teljes joggal, és beírtak neki egy egyest: Es itthon azt hazudta, hogy ötöst kapott történelemből, s közben oly ártatlanul bámult a,

kék szemével, mint egy csecsemő. Szóval hazudik... Mi lesz belőle, ha felnő? Űton- álló lesz, rablógyilkos lesz. De kitől tanulja?

Istenkém, pedig mennyire szeretjük, szinte a szívünk vérével tápláljuk! Nem lehet olyan kívánsága, amit ne teljesítenénk, hiszen egyetlen gyermekünk, az apja egyenesen bolondul érte, pedig a gyerek rám hasonlít. A múlt héten is, amikor azokat a régi burleszkeket meg akarta nézni, de csak délelőtt játszotta itt a közeli mozi, írtam egy pár sort az osztályfőnökének, hogy engedje el a gyereket tíz órakor az iskolából, mert fogorvoshoz kell vinnem. El is engedte, és a gyerek olyan boldog volt, úgy kacagott a moziban, hogy a könnyei iá kicsordultak. És most ez a hála, hogy hazudik. Csak tudnám, hogy kitől tanulja?

Tegnapelőtt el akartuk vinni a nagyanyjához, mert Elvira nap volt, mondom: Misi, megyünk a nagymamához gratulálni a neve napjára, készülődj. Mondja erre, hogy nem jön, mert lemegy a térMegúiúló gazdálkodás az atkári Új Elet termelőszövetkezetben

AZ IDŐ ELMOSSA az emlékek éles kontúrjait, de az 1964-es esztendő novemberére bizonyára sokáig visszaemlékeznek majd az atkáriak. Ekkor történt, hogy a sok gonddal, bajjal küszködő Űj Élet termelőszövetkezet vezetői szinte teljesen kicserélődtek s a szövetkezet közgyűlése nem kevesebb, mint 48 gazdát zárt ki a közös gazdaság soraiból.

Aki nem tekinti igazán magáénak a közöst, annak nincs is helye benne s keressen magának máshol boldogulást — valahogy így fogalmazódott meg akkor a szövetkezetei féltő gazdák véleménye.

Nehéz volt az elhatározás, de szükség volt rá. A szövetkezet megalakulása, 1960 óta évről évre csökkent a tagok részesedése és sem a vezetők, sem a gazdák nem tudtak úrrá lenni a bajokon. Megromlott a munkafegyelem, igen sokan csak saját érdekeiket nézték, veszekedések követték egymást.

Az új vezetőség, élén Babus Zoltán elnökkel rendkívül nehéz helyzetben vette át a közös gazdaság irányítását. Visz- sza kellett adni a tagok bizalmát, meg kellett szilárdítani a gazdálkodást és új szellemet kellett kialakítani a vezetésben.

— Nehéz volt — emlékszik vissza az elnök. Nem volt alomszalma az állatok alá, végigjártuk érte az egész megyét. Aztán az ellenőrzések tömkelegé, hogy rendben menjen a munka. Ráadásul jött még a száj-, és körömfáj ás járvány, alig hittük, hogy kilábo- lunk a bajokból. Csak a hit tartotta bennünk a lelket

S LASSAN SIKERÜLT. 1965- ben a szövetkezet a nehézségek ellenére is időben elvégezte a munkákat. A pártszervezet, a párttagok példamutatása nyomán rendes kerékvágásba zökkentek a dolgok. Az év végén a tervezett 23 forint helyett, több. mint negyven forintot fizettek ki egy munkaegységre, plusz még a nyereségrészesedést is. S csak az elvégzett munkák után fizettek ki a szövetkezetben munkadíjat. Amíg 1963-ban 167 ezer munkaegységet használtak fel, addig 1965-ben csak 118 ezret.

— Nem volt könnyű munka ilyen eredményeket* elérni — mondja Babus Zoltán. Csak a

'tagokkal közösen sikerülhetett.

Az elmúlt esztendőben a gazdálkodás még jobban .megerősödött s több, mint 19 ezer forintra emelkedett az egy dolgozó tagra jútő jövedelem.

— A megfelelő alapról már könnyebben tovább léphetünk, vélelkedik az elnök s reméljük, hogy tovább is lépünk. Mert sokat fejlődtünk, de még mindig nem vagyunk ott, ahol szeretnénk.

Az elnök elmondja, hogy az elmúlt évben a növénytermesztés 12 millió, az állattenyésztés 4 millió, a kertészet pedig 2,5 millió forintos bevételhez juttatta a közös gazdaságot. Szeretnék, ha ezek a jövedelmek még fokozódnának.

— ÉPPEN EZÉRT növeljük az intenzív búzák részarányát Jövőre búzáink nyolcvan százaléka már Bezosztája lesz, a 20 százaléka pedig Fertődi. Reméljük, hogy az intenzív búzák termelésével emelkednek a terméshozamok. Az állattenyésztésben fokozzuk a szarmasmarha-tenyésztést, növeljük a tehenek számát. S nemcsak az állomány növelését tűztük ki célül, hanem minőségi cseréket is végrehajtunk.

— A kertészetben?

— Jelenleg 35 .holdat öntözünk a kertészetben, dé azt szeretnénk, ha legalább 55—60 holdat öntözhetnénk. Ügy gondoltuk, hogy öntözőberendezéseket vásárolunk.

Szépen jövedelmez a közös gazdaságban a szőlő is. Eddig 48 holdon végeztek új telepítést s 1970-ig még ötvan holdon fognak. Emellett a meglévő szőlőket is átalakítják nagyüzemi művelésre.

Gondot fordítanak a melléküzemági tevékenységre is. A szövetkezet beton szőlőoszlopokat gyárt, a közeljövővben pedig háztartási kisgépek valamint munkagépek javítását is vállalják.

Ha a tervek valóra válnak, a szövetkezet jövedelme ismét jelentősen emelkedik.

Az emlékezetes november óta alaposan megváltozott a helyzet az atkári Űj Élet termelőszövetkezetben. A vezetők és a gazdák jó munkája nyomán újabb eredmények születnek s az egykori gyenge szövetkezetre ma már tisztelettel tekintenek.

— CSAK A HIT tartatta

bennünk a lelket — így emlékszik vissza Babus Zoltán a nehéz időkre.

S úgy látszik ez a hit erősnek bizonyult. Az erős hit változásokat szült a szövetkezetben. Olyan változásokat, amelyek értelmesebbé, emberibbé tették az életet Atkáron.

Kaposi Levente.

Az Arany fácán

aranyérmet és nagfydíjat hozott

A Hatvani Konzervgyár siherei a 66, Országos Mezőgazdasági Kiállításon

A Hatvani Konzervgyár — amely eddig inkább csak bemutatókon szerepelt, s az idén első ízben jelentkezett versenyre, — úgyszólván páratlan sikert aratott a 66. Országos Mezőgazdasági Kiállításon. Budapestre küldött hat termékének mindegyike helyezést szerzett; a szakemberekből álló zsűri öt aranyéremmel és egy ezüsttel fejezte ki elismerését a jó munkáért!

Papp József igazgatóhelyettestől, dr. Király József és

re inkább futballozni. Ejnye, Misikém, mondom erre én, hát mit mondjak nagyanyádnak akkor? „Mondd, hogy inkább futballozni mentem”

■— feleli ő. Mondom erre: „hát így meg akarod bántani szegény nagymamát? Majd azt mondom’ hogy nagyon sok leckét kaptál, azért nem tudtál velünk jönni”. Mi elmentünk, és ö egész délután futballozhatott. És mi a hála? Hazudik. Csak tudnám, hogy kitől tanulja?

A csillagot is lehoznám neki az égről. Tegnap is mi történt. .. Hazajövet szép banánt láttam az üzlet kirakatában, eszembe jutott, hogy a gyerek mennyire imádja a banánt, gondoljam, veszek neki, pedig nagyon drága. Mondtam neki, milyen drága ez a kis banán. „Nézd, Misikém, mit vettem neked” — és eléje teszem. Kérdi, hogy mennyibe került: Mondom neki: Apád megnyúz, ha megtudja, de neki nem fogom megmondani, mennyibe került, érted, Misikém?” Egy perc alatt megette a gyerek, bizonyisten nem sajnáltam tőle. És másfél órával később azt hazudja, hoay ötöst kapott történelemből, amikor pedig egyest kapott. Egy szemernyi hála sincs ebben a gyerekben.

Tízéves és már hazudik! Csak tudnám, hogy kitől tanulja?

Tabi László

Rákóczi Lajos osztályvezetőktől kértünk a napokban bővebb információt az értékes kitüntetésekről:

— Az Aranyfácán védjegyű egytizedes (egy deciliteres) dobozos paradicsomsűrítményünk kapta a kiállítás nagydíját é,s az egyik aranyérmet. Az ötliteres dobozba „csomagolt” hasonló készítményünk, az egyliteres dobozos zöldborsó, az ötnegyedes csemegeuborka és az ugyancsak üveges ötnegyedes úgynevezett natúr lecsó osztozott a további aranyérmeken, míg a hasonló méretű üveges zöldborsó ezüstérmet hozott.

— Számítottak-e ilyen eredményekre?

— őszintén szólva, kicsit bizakodtunk, mert — dicsekvés nélkül mondjuk —, éreztük, hogy kitűnő áruféleségekkel jelentkeztünk a vásáron. Arra azonban, hogy termékeink a legmagasabb pontszámokat nyerik, valójában még csak nem is gondoltunk. Nagy | meglepetés számunkra, hogy az élmezőnybe kerültünk, s amíg például a széles áruskálával rendelkező Budapesti Konzervgyár hat aranyérmet nyert, a mi közismerten szűk profilú gyárunk öt ugyanilyen díjban részesült.

— A tizenegy magyar konzervgyár negyvenhárom díjazott terméke közül hatot Hatvanban készítettek. Vajon mi a rendkívüli siker titka?

— Mindenekelőtt a kitűnő adottságokkal rendelkező, s az egész felvásárolt zöldségfélének hozzávetőlegesen háromnegyedét adó Hatvan környéki, mintegy harminc kilométeres sugarú körrel határolható — termőterület, a szövetkezeti gazdák nagy szakértelme, no és természetesen gyárunk dolgozóinak igyekezete.

A borsónál például sokat jelentett a kaszálás bevezetése és a cséplőgépek használata; korábban kezdhettük a feldolgozást, zsengj'bb szemek érkeztek az üzembe. Ezenkívül sokat jelentett a három év óta alkalmazott, korábbinál korszerűbb technológia is. A paradicsomból jól bevált a Kecskeméti Konzerv, a Sckarlett. a K. 42-es és a Harrov. Uborkánál elértük, hogy most már általában nincs fajtakeveredés, S Hókusz nevű különösen jó tulajdonságokkal rendelkezik. Paprikánkat is gondosan válogatva küldték a gazdaságok, nagyon alkalmasnak bizonyult a főzésre a vastag húsú Keszthelyi.

— Milyen piacokra utaznak a híressé vált árucikkek?

— Termékeink 84—86 százalékát exportra küldjük, a tizenhét féle árucikkből három a szocialista országokba, a többi pedig tőkés piacokra utazik.

Az Aranyfácán védjegyű nagydíjas paradicsomsűrítmény például holland, belga és angol piacokra megy, míg a natúr lecsó teljes egészében a demokratikus országokba kerül.

— Végezetül: néhány szót az idei munkákról?

— Ebben a gazdasági évben 11 ezer katasztrális holdról 8,5 ezer vagon zöldségfélét akarunk feldolgozni. Egyik fajta jobban, a másik kevésbé jól sikerül, de általában elmondható, hogy nem állunk rosszul a tervteljesítéssel.

A munka zömén egyébként már túl vagyunk: augusztustól számítva december végéig száz vagon hazai és kétezer vagon külföldi feldolgozás van még hátra. Sajnos, mostanában nehezebben haladunk, mivel tárolási és létszámgondjaink vannak. Reméljük azonban, hogy leküzdjük a jelenlegi nehézségeket, s eredményes szezont zárunk — feiez- ték be tájékoztatásukat a Hatvani Konzervgyár vezetői.

Gvrtni Gvtila

1861, szept. 14., csütörtök