Heves Megyei Népújság, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-29 / 151. szám
A feJvéte!it I jrerent>'iik Néhol a 18 pont sem, máshol a 13 is elég A biológia—mezőgazdas ági szakon felvételiző leány arca gondterhelt, a felvételi bizottság nem, adja ingyen a po ntokat. (Foto: Kiss Béla) *A felvételi vizsgákkal megkezdődött a jövő tanév az Egri Tanárképző Főiskolán. r Dr. Nagy József igazgatóhelyettes tájékoztatása szerint az idén kevesebben jelentkeztek áj főiskolára, mint az elmúlt évben, ötszázhatvanan adták be kérvényüket, de így is öiször annyian, mint ahányat felvehetnek. A felvételi bizottság tagjai a tanulmányi hivatalban megkapták a szigorúan lepecsételt ífásbeli matematikai tételeket. Az ember nem is gondolná, hogy mennyi terhet ró a vizsgáztatókra is a felvételi, menynyire kell ügyelni, nehogy a szabálytalanságok rontsák a vizsga hitelét. Mert ez a néhány nap és néhány óra több száz fiatal jövőjét, sorsát .döntheti el. Koncentrálnak a vizsgáztatók és koncentrálnak a vizsgázók A légkör izgalmas és feszült, mintha egy alacsonyabb osztályú csapat éppen osztályozót játszana az élvonalba jutásért: nagy a tét. A biológia—rajz felvételin éppen a kónsavtól a tortáig és az új gazdasági mechanizmusig széles skálán „zongoráztatják” a felvételező fiatalembert. A kénsav még megy, a tortából kirajzolandó a tortaszelet és annak perspektivikus szakmagyarázata már kevésbé. Vagyis, aki megfelel biológiából, az nem tud rajzolni vagy fordítva. Aki viszont mindkettőből rátermettséget mutat, az közel áll a sikerhez. De ahhoz még feleletet kell adni arra, hogy hogyan magyarázná meg égy 8. osztályos tanulónak, mondjuk az új gazdasági reformot, úgy, hogy az meg is értse. A vizsgabizottság elnöke, Blaskó János rajztanszékvezető szerint, a mai délelőttön nagyon kevesen rendelkeztek megfelelő' rajztudással. A sötét ruhás fiatalember hangja remeg, idegességét palástolja, de azért izgatott. A bizottság tagjai sokat tudnak róla, akkor is, ha először látják, mert előttük van érettségi bizonyítványa, önéletrajza és a középiskola jellemzése is. Sőt, néhány órás együttlét a főiskolai KISZ tevékeny tagjaival és egy teszt-vizsgálat, még többet is elmond a fiatalemberről. A teszt-vizsgálat újdonság. Az idén vezették be. így a kérdések alapján igyé- keznek megbizonyosodni a felvételező gondolatairól, a pedagóguspályára való alkalmasságáról. A pedagógiai tanszék dolgozta ki ezt a lélektani vizsgálatot. A felvételi előtti és utáni néhány árában a főiskolai hallgatók egy csoportja városnézésre viszi a felvételizőket és esténként klubestet tart számukra. Mindezek a kötetlen programok a kikapcsolódást, a felvételi eredményesebbé tételét célozzák. így ismerik meg a leendő hallgatót is: hogyan viselkedik a közösségben? A folyosón két táborra szakadtak a felvételizők: akik már vizsgáztak és akik még nem. Az előzőek csendesen, az utóbbiak élénkebben magyarázzák, hogy szerintük sikerült-e vagy sem? A magyar—orosz szakra jelentkezők nagyobb része még a folyosón várja, hogy szóbe- lizhessen. Azt mondták, hogy nem volt nehéz az írásbeli. A KISZ irodája előtti hirdetőtáblára kifüggesztették a főiskolai újságnak, a Fórumnak néhány oldalát. A lap riporterei megkérdeztek néhány felvételizőt, hogy miért jelentkeztek. pedagóguspályára. A nyilatkozatokból kidérült, hogy többen már másodszor, harmadszor és negyedszer is próbálkoztak. Szeretnék pedagógus szüleik vagy kedvenc tanáruk pályáját tovább folytatni. Néhány an — rajz- és énekszakosok — a művésztanár típusát választották élethivatásul. Dr. Nagy József igazgatóhelyettes elmondta, hogy ebben az évben már előfelvételivel betöltötték két szakot, a magyar—történelmet és a biológia—mező- gazdaságit. Ide nem is fogadtak el jelentkezést, és ez az egyik oka annak, hogy kevesebb a jelentkező. Ugyanis az elmúlt évben éppen erre a két szakra mintegy 300-an pályáztak. Legtöbben matematika— fizikára jelentkeztek, viszont érdekes, hogy matematika—kémiára sokkal kevesebben. így megtörténhet, hogy az előbbire 18 ponttal sem, az utóbbira már 13 ponttal is bekerülhetnek. A pontszámok értékelésénél egy-két ponttal alacsonyabb pontszám esetén is előnyben részesítik azt, akinek emberi magatartása, politiky képzettsége és aktivitása, valamint a pedagóguspálya iránti rátermettsége és vonzódása kiegyenlítheti ponthátrányát. — berkovitc — Űj bérleltipusoL magyar sorozat Az Operaház igazgatósága az új évadra — a hagyományos bérletek mellett — két újabb bérlettípust b' . át ki. Ezúttal első ízben: 6 őadásból álló balettbérlet 10 zázalékos ár- kedvezményt biztosít vásárlóinak. A bérlet műsorán szereplő darabok: a Csipkerózsika, a Hattyúk tava, a Giselle, a Bahcsiszeráji szökőkút, Cop- pelia és három egyfelvonásos- ból álló balettest (Bartók: Táncszvit, Johann Strauss: Térzene és Kacsaturján: Ga- jane című művének szvitváltozata). A másik bérlettípus az Operaház régi adósságának törlesztése, ugyancsak 10 százalékos kedvezménnyel, a magyar szerzők műveinek megtekintésére ad alkalmat. Ebben a bérletben szintén 6 előadás lesz: Szokolay Vérnász, Bartók A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi ér n Csodálatos mandarin, Ko- Háry Jánosa, Erkel Hunyadi László és Bánk bán című alkotása, valamint Mihály András Együtt és egyedül című operája. Az új bérletek árusítását augusztus 7-én kezdik az Operaház előcsarnokában és a közönségszervezőknél. Ugyancsak augusztus 7-én kezdik árusítani a Székely Mihály kombinált bérletet is, amelyet egyévi szünet után a közönség kívánságára bocsátanak ki ismét. | hjv'renfóraadóm mitósverelés JOfciores építik az egri autőszenvízt munkák miatt bent kellett tartani a részlegvezetőt, a szakmunkást és a számlázót — s mindez így nem mutatkozott kifizetődőnek. Így aztán ezt a túlórás szolgáltatást megszüntették a Finommechanikai Vállalatnál. Mi van most? Az idegenforgalom azért nem állt meg és szakadatlanul árad Eger felé motoron is. Ha Ide „nforgalom és autószerelés! Ügy tűnik, mintha kissé ferdén állnának ezrit a szavak így, egymás mellett. Pedig csak kisebb magyarázat kell hozzá, és ... Eger idegenforgalmi méretei egy-egy túlzsúfolt vasárnapon óriásiak. A környékről és messzi vidékről érkeznek ide vonaton, autóbuszon, de sok százan, ezren jönnek autón, motorkerékpáron is. A jó autós, a jó motoros megvizsgálja otthon járművét, de valakinek „problémája akad”, az ördög sohasem alszik sem emberben, sem motorban, s ezért gyakran előfordul, hogy az Egerbe érkező motorosnak, autósnak szerviz, vagy szerelő kellene. Mit tesz ilyenkor egy hazai, vagy pláne egy külföldi? Elkezdi a keresést, kutatni kényszerül megoldás után, mert... Négy-öt évvel ezelőtt Ennél a „mert”-nél álljunk meg egy szóra. Ma sincs Egerben olyan vállalat vagy ktsz, amely ezeket a hét végi, szombat-vasárnapi igényeket kiszolgálná. Mert nem éri meg nekik. Négy-öt évvel ez-, előtt a jelentkező forgalmi igények miatt ta'rto tak ugyan vasárnapi ügyeletet a Finommechanikai Vállalatnál, de ez a túlórás foglalkoztatás nem érte meg: az alkalmi Vasárnapi panass Az SZTK rendelőintézet rheumatalógiáján sok beteg kap fürdő jegyet az egri gőzfürdőbe. Bizonyára nem azzal a céllal, hogy államkölt- ségen jót lubickoljanak a betegek, hanem azért, hogy a gyógyhatású víz segítse javulásukat. Vasárnap elmaradt a für- feés... A fürdőben ezen a napon délelőtt úgynevezett ,,fcrfi- félnap” van. Többen meg is érkeztek a kellő időben, ám — zárt ajtókat találtak! Kiderült, miért nem gyógyított vasárnap a fürdő. Hatalmas tömeg volt a strandon, kevésnek bizonyult a 680 kabin és az 1700 vender Hltözését biztosító „fogas”. így a gőzfürdő öltözőit is a strand vendégeinek utalták ki, kizárva ezzel a gyógyulni vágyó betegeket. Már régen közismert, hogy nagyobb forgalom idején milyen nehézségekbe ütközik az öltözők biztosítása. A vállalat gondjait megértjük, de az olyan megoldást, amely a betegek rovására történik, nem. A hoppon maradt fürdo- jegy-tulajdonosok elkeseredésükben a panaszkönyvhöz folyamodtak. Miközben panaszukat írták, a fürdő egyik vezető beosztású dol- gozőia megtervezte, hogy írjanak nyueodtan, majd választ kapnak rá Fzt a. vá’aset mi Is türelmetlenül várjuk! k. g. az érdeklődjék a benzinkutasoknál a város két végén, mert máshol aligha kap felvilágosítást arról, hogy két magánszektor autószerelő is működik Egerben. És nem is rosszul, amint azt az Egri Városi Tanácsnál az ipari előadó elmondja nekünk. Nekünk, de ki mondja el az ideérkező motorosoknak-autósok- nak, hogy két kisiparos szereli az autókat és a motorokat, vasárnap is, túlóraigény nélkül. Mi lesz ezután? A megoldás — mármint az egri autószerelési kérdés végleges rendezése — küszöbön áll. Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó Autófenntartó Ipari Tröszt kapta meg a feladatot: építsen egy modern, a mai igényeket kielégítő autószervizt. Ennek az új létesítménynek a vasútállomás bejárójával szemben, a volt BEL- SPED-telepen kell megépülnie. Kapacitása a jelenlegi gyöngyösi autószerviz kétszerese lesz, így megoldódik a város, az egri, a füzesabonyi és a hevesi járás autói nakmo torosainak szervizgon dia. A nyolcmillió forintos építkezést 1968-ban kezdik és a következő évben már üzembe is helyezik az új szerviz-állomást; Ha az üzembe helyezés kétéves messzeségben lévő távlatát tekintjük, önkéntelenül felvetődik a kérdés: vajon nem kellene-e erre az időre is a belvárosban valamilyen megoldást találni, hogy enyhítsük a városba érkező autósok és motorosok szervizgondjait. (farkas) 10. Klára még hátra van. Nehéz lesz, Istenem, Ernő, nem engedem el! Hirtelen a bőrömön érzem forró lélegzetét. Ez ä legkeservesebb az egészben. A szép Surándy Klára, meny- jöyit nyüzsögtem körülötte egyetemista koromban, a Kör báljain, meresztettem a szemem, mint egy párzó túzok, a jégpályán rohantam felcsatolni a korcsolyáját, majd összetörtem magam. Semmi. Észre se vett. Áprilisban hóvirágért másztak meg a Gyapát vagy harmincán, én meg bottal kapaszkodtam felfelé, kíméltem a lábam. Klára egyszer csak hátraszólt, jaj istenem, Ernő, magával senki se törődik, és belém karolt, és gondjaiba vett anyásán. Ördög tudja, hogyan, mitől kezdődik s változik az ilyesmi, három nappal később a feltámadási körmeneten is mellém lépett, ne a botomra támaszkodjam, nem áll jól nekem, inkább őrá. Olyan tűz lobbant köztünk, mire észrevettük, csak faltuk egymást, növő éhséggel, a tiszteletteljes, régi rajongást elé4 rlümüsőM 1967. június 29., csütörtök gette bennem az élő hús melege, ilyen nőhöz még nem nyúltam életemben, egy tapadással, egyetlen csókkal robbanásig tud forralni. Remek teste van, isteni melle, micsoda válla, gőgös-szép nyaka, a mellét úgy ismerem, álmomban meg tudnám húzni döfő, meredek, ingerlő két kúpjának vonalát: de lejjebb soha sem nem engedte a kezem. Ernő, értse meg, én azért úrilány vagyok. Klára ebben hajthatalan, magát is épp elv gyüretlenül akarja őrizni az esküvőig, mint a kelengyéjét. Karácsony hetére tűztük ki az esküvőt. Kiskarácsony, nagykarácsony, hol van az még, de messze iökő- dött... Az eljegyzés náluk volt. Anyám óriási tortát sütött, mint a malomkerék, a segéd cipelte utána, drága kosztümöt csináltatott, rendbe hozatta a körmeit, a városi ügyész lárva lesz a m~nye. i"azi őri család, nem afféle elsőgenerációs, már a nagypapák és dédpapák is urak voltak, a s/aga is űri mindnyájának, de a tortát letették a konvhában. nem szelték fel. a Gerbeaudtól hozatott süteménvekkel szolgáljak, anvámat néninek szólították, anámat mester úrnak. Egész délu+án. Csak én voltam Ernő. kivált Surándvnak. aki hangsúlyosan tegezett. Apám, ijedt kis öreg, az asztalt simogatta, hiába, a diófa az diófa, annak nagyon szép munkája van Szólnom kellett volna? Ne né- nizzenek, mester uramazza- nak? Fene tudja, nem is jutott eszembe. Apám valahogy nékem is mester úr, és ez már rég kezdődött, talán egy régirégi bittai búcsún. Gyerekkoromban többször átrándultunk Bittára, rácok laknak ott, búcsú előtt Gáldot rs mindig végiglármázták, robogó szekérről kurjongattak be az udvarokba, állva nya- kalták a bort, tamburáztak, szívesen látunk mindenkit a bittai búcsún. Nagyszerű búcsúk estek ott, kólót tanultunk táncolni forróvérű rác lánvok. kai, egy víg zsivaigás volt az eaész falu. csupa harsány sze- retetreméltóság, estére azonban a rácok berúgtak, bottal estek neki annak, aki nem odavalósi volt, szaladt az egész vendégsereg kifelé a sötétbe, mint a bolondok, ez volt az igazi mulatság, a szaladás Síitáról. síkon gás, lihegés. majd elpukkadtunk a nevetéstől, pedig aki hátul maradt, kicsapkodták a port a nadrágiából Egyszer arám égetett cukrot vett a búcsún, letört belőle egy darabkát, a szájamba dug. ta volna kedvesen, de én már akkor is undorodós voltam, csak apám páctól rozsdás ujját láttam, fekete szélű körmét, és elkaptam a fejem, nem kell. Semmit se szólt, nem olyan ő, hogy akár a gyerekének is szólni merjen, csak remegett a hegyes kis álla sokáig, aztán eldobta az egész égetett cukrot, nehéz mozdulattal, mint aki roppant súlyt taszit odébb. Klára az eljegyzési; uzsonnán egy süteményt dugott a számba. Amikor ropogtatni kezdtem, már késő volt, hiába jutott eszembe az égetett cukor, apám rám nézett, elfakadt sírva. Bolond dolog ez. Egyszeri, egyetlen, ijesztően fogyó életünkből ilyen fordulók maradnak meg bennünk: égetett cukor, sütemény. Mégis, a szép Klára tömör mellét a mester úr fia markolászta. Már nem látom a műhelyt. A Törökpiac felől rakéta szökken a felhők hasa alá, füstös fényt lobbant, utána annál sűrűbb a szürkület. Fél négy, a Gyapa busa lösz-fejéről nehéz géppuska dörmög alá a városszélre, a nyomjelző lövedékek izzó barázdákat húznak a homályban, az oroszok nem válaszolnak. Surándyéktól kijön a cseléd, jesszusom, cégvezető úr, mit fog szólni a kisasszony! Mennék befelé, a cseléd széttárja karját, azt tetszett mondani tegnap, úgy hét óra körül tetszik jönni, a nagyságos asszonyék a félhatos vonattal jönnek haza Pestről, de tessék bejönni, a nappaliban meleg van... Állok, nem tudom, mit mondjak. El se búcsúzhatok? Dühítő hülyeség, épp most kell lett bemennie Pestre, Klára nedves, nagy szemét egy pillanatig oly élesen látom, mintha ott volna valóban, az öregvárosban elcsattan egy aknavető, a becsapódásra figyelek, aztán semmire se, a cseléd didereg a kertajtóban. Írni kellene pár sort. De mit? A túlsó járdán Bartal Géza siet a Cseresznyés felé, vastag Jó- denkabátban, csálére álló kalapban, vékony lábait kacsázva dobálja egymás mellé, kezében orvosi táskája. De igazán, tessék, bejönni, ne íesslk itt kint álldogálni. Nem, köszönöm, mondja meg a kisasszonynak... hát igen, azonnal be kellett vonulnom, de a napokban okvetlenül jelentkezem. Atkozott história. Nem tudok belenyugodni, Klára, hát itt a front a nyakunkon, nem gondolsz rá, hogy valami közbejöhet? Ha nem szégyellném magam a cseléd előtt, visszamennék. Beülni a meleg nappaliba, legyen ami iesz, azt kellene csinálni, és fütyülni az egész rohadt világra. Utolsónak érkezem. A Cseresznyésen túl a kastély tömör sziluettje. Deső szótlanul cigarettázik, csak a kezét nyújtja. Gallai idegesen röhög. Bartal Gézát ugratja, nőgyógyász létére most majd férfiszerszámokon próbálhatja ki a tudományát, de nagyon erőltetett az egész, mindenki tudia, hogy voltaképpen most vetettük el a kockát. Sorki elvigyorodik, amint egyenruhámat meglátja. Alázatosan jelentkezem, hadnagy úr. Hazafelé a vonaton, míg civilben voltam, bujnyik szemmel méregetett. Süppedt, mély üregű, komor szeme van, ennek a Sorkinak: gödör fenekére búit két mérges, fekete bogár. Tarba hallgat, ipég idáig egyszer sem hallottam a hangját, szép arca kövesen merev, valami nem emberi hidegség dermedt rá. Menjük hát. Géza a présház kulcsát zörgeti. fütyülni kezd, hamisan és taktus nélkül, fene tudja, mit fütyül. A kastély előtt az úton lovas áll keresztbe, mozdulatlanul. Az istenit. Megállunk, egymásnak verődve, Deső pisztolytáskájába nyúl. Te vagy az, Ernő? Megismerem a bárót. Szivarja felszikrázik a homályban, arrább lépteti lovát. Tiszteletem, méltóságos uram. Két nyáron át, tanáraim ajánlására, matematikát, fizikát korrepetáltam a fiával, anyám megparancsolta, ne merjek tiszteletdíjat elfogadni, többet ér a kitüntetés, a kastélyba mindennap bejárni, a báró azonban nem maradt adós, egyik nehéz ezüst cigarettatárcával ajándékozott meg, a másik nyáron egy pár remek, angol rackettel. Avult szimbólum lehetne, Gáld kegyura lóháton, szemközt a fronttal'. ............ r (Folytatjuk
