Heves Megyei Népújság, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-02 / 52. szám
Tudósítások a tanácsházáról A nyíló virágoktól az épülő városrészig Az építési és közlekedési osztály Hatvanban — Az osztályvezetővel akarok beszélni. — Kérem, ezt az építési panaszt az egyik előadónk intézi. Ha közvélemény-kutatást tartanának arról, hogy melyik osztályt ismerik a tanácsnál a városban, tippem szerint az építési és közlekedési osztály kerülne az eüső helyre. —- Az osztályvezető elvtársat keresem — erőszakoskodik tovább, és akkor bevezetik, ahova kívánta. Előadja panaszát, aztán az A vezetés osztályvezető behívja az illetékes előadót, elmondja az esetet és kéri, hogy adja meg a választ. Az előadó megadja és... — ...a panaszos láthatja, hogy valóban az előadó az illetékes ebben az ügyben. Rá szeretnénk szoktatni ügyfeleinket, hogy elintéznivalóikkal bizalommal forduljanak az előadókhoz is — mondja Endrei László, a Hatvani Városi Tanács építési és közlekedési osztályának vezetője. Az ügyrend A város talán legforgalmasabb osztálya ez. Az utóbbi időben Hatvan kinőtte gyermekméreteit és kamaszkorába lépett — városi mértékkel mérve. S ennek a kamaszvárosnak az építési és közieked 'sí osztály az apja. Az osztály élete ügyfélfogadással kezdődik, reggel 8- tól 10-ig. Ilyenkor mindenki ™ az osztályvezető, a helyettese és a három előadó — sorompóba áll: felveszik a panaszt, tanácsokat adnak, felvilágosítással szolgálnak. 10—11 órától helyszíni szemléket tartanak — kimennek az építkezésekhez. Ketten a magánépítkezésekkel, ketten az államiakkal foglalkoznak. Délután nem lehet ügyfélt fogadni az előírás szerint. Ezt sűrűn megszegik — a bürokrácia korlátáit tehát gyakorta áthágják. Délután a panaszok nyomán haladnák: felülvizsgálják a bejelentéseket. Tehát eddig voltak: bejelentések, panaszok, építkezések — s hozzájuk tartozik a Városgazdálkodási Vállalat a parkokkal együtt, a helyi közlekedés irányítása és a városi tanács útkarbantartó részlege is. S az emberek, akik építkeznek, akik közlekednek, akik a parkban pihennek, akik a tiszta vagy piszkos utcán sétálnak, s akiknél beázott a mennyezet vagy hullik a vakolat...-— Elterjedt Hatvanban egy rendkívül rossz beosztású mugánház-típus, még az 50-es években: az előszobából csupán a konyhába vezetett egy ajtó és innen nyüt a két szoba, a fürdőszoba és a kamra, öt ajtó egy konyhán... De mindenki ezt akarta felépíteni, mert a másiknak is ilyen volt Milliószor el kellett magyarázni, hogy miért nem adjuk ki erre az engedélyt Szidtak is sokan, de végre megtört a jég és a javakorabeli háztulajdonos így hálálkodott: „Jaj, de jó, hogy nem tetszett megengedni, így most van helye mindennek, mert úgy...” Persze először a tervezőknek kellett megmagyarázni — meséli Endrei László. Hétmillió forint az évi költségvetése. — Szeretnék szerezni egy közgazdászt is az osztályra. Emélkül nehéz. Elvégeztem a könyvelési tanfolyamot is, de azért mégsem vagyok közgazdasági szakember. A gazdaságossági vizsgálatokat közgazdász nélkül nehéz elvégezni, például, hogy egy négyzetméter útburkolat mibe kerül, hogyan lehetne olcsóbban... Endrei László építészmérnök. Munkaidőm egy részét a tárgyalások töltik ki. Mosta- nába.. vitatkoztunk például a Búzavirág kisvendéglő lebontásáról: az EM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat először elvállalta, meat meg visszamondta... Sorrendben ezután a közvetlen ügyintézés következik munkánkban. Főleg a tanácstagok által beterjesztett panaszokat intézem magam. S amitől már a hátam is borsódzik: a rengeteg aláírás. Beosztottai: Karácsony László mérnök, osztályvezető- helyettes és az előadók: Gáspár Istvánná és Páncél Jenő építésztechnikusok és Sásdi István, a nagy tapasztalattal rendelkező régi kőművesmester. Egy év munkája a mérlegen Nemcsak az elmúlt év eredményeiről és tapasztalatairól tanácskoztak Gyöngyösön a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói, hanem az idei feladataikat is megvitatták. A termelési tanácskozáson Csépány Ferenc igazgató tájékoztatta a vállalat dolgozóit, valamint a szállító társvállalatok vezetőit. 1966-ra az előző évhez viszonyítva 9 százalékos forgalomemelkedést terveztek, de ezt a felfutást nem tudták elérni, a lemaradás 0,5 százalék volt. Bár általában az áruellátás követni 'udta a keresletet, néhány esetben előfordult, hogy a vevő nem találta meg a keresett árut. Elég itt a fűszerpaprikát megemlíteni, valamint az egyes húskonzerveket. Viszont az is tény, hogy különösen Egerben és Gyöngyösön a baromfiárusítás nagymértékben megnövekedett. II. március csütörtök A vállalat tízmillió forint nyereséggel zárta a tavalyi évet, a többletnyereség több mint másfél millió forint. Esnek megfelelően tizenöt napnak megfelelő részesedést tudnak adni a dolgozóknak. Tavaly a szocialista címért versenyző brigádok száma meghaladta az öt vénét. Ezek a brigádok vallatták többek között, hogy tervükéi több mint hárommillió forinttal túlteljesítik. A valóságban még ezt a vállalást is túlszárnyalták. Az elért eredmények alapján az idén már a szocialista munka vállalata cím elnyerése áll a munkaverseny középpontjában. Kiváló boK cím birtokába jntott a hatvani 50-es, a gyöngyösi 19-es és az egri 96-os áruda. A Tegyük szebbé boltjainkat mozgalomban a végső sorrend a következő: első helyezést ért el a 1106-os, második helyezést a 1113-as, harmadik helyezést pedig három árnda ért eL Kiemelkedő munkájuk elismeréseként mintegy ötven személy kapta meg a Kiváló dolgozó-jelvényt, illetve -oklevelet. — Szeretnék még egy általános mérnököt. Egyelőre nincs rá megfelelő státusunk. A panaszok — Miért fizessek én víz- díjat? kérdezi egy kopasz bácsi. — A közkút közelében 300 meteres körzetben vízdíjat kell fizetni. — De nekem saját ásott kutam van. — Viszont a 300 méteres körzeten belül van. Bizony, a vízdíjpanaszra a választ nehezen értik meg sokan. Az utóbbi időben a vízvezeték-bevezetések szerepeltek igen gyakran a panaszos napirenden... A városi tanácsra érkező közérdekű bejelentések 80— 90 százaléka az építési osztályra vándorol. Akár a „panasziroda” elnevezést is felvehetnék. De hát természetes is ez, hiszen ha latyakos az utca, ha nem nyílnak a virágok a parkban, ha késik az építkezés (ez önmagában is külön panaszirodát foglalkoztatna), ha ritkán járnak a buszok, ha nem folyik a víz, ha sötét az utca... egyszóval csaknem minden, ami panaszt vonhat maga után, hozzájuk folydogál. Az eredmények A panaszok csak jönnek, ők egyre csak vizsgálják — s közben már nincs Hatvanban olyan utca, ahol legalább az egyik oldalon ne lenne járda; a főbb utcákon higanygőzös lámpák világítanak; a városi belső parknak híre jár az egész megyében... S most már a Zagyva sem folyhat visszafelé, át a zsilipéken, árvízkor sem, mert megépítették a vágóhídi zsilipet. Hatvan fejlődése az 6 vállukon nyugszik, még akkor is, ha a legjelentősebb építkezések nem saját beruházásaik. Berkovits György Idén 1S.S millió forintért korszerűsítik a MA¥ vonalait megyénk területén 1966-han: 0,2 millió utas és 2,6 millió tonna áru Ml n helyzet a dieselesitéssel ? Az Eger-—Patnok közötti vasútvonal sorsáról Interjú dr. Pásztor Pállal, a M €V Miskolci Igazgatósága vezetőj ével A KPM vasúti főosztályán értékelték az 1966. évi teljesítményeket, s az értékelés szerint az ország hat vasútigaz- gatósága közötti versenyben a MÁV Miskolci Igazgatósága a legjobb eredményt, az első helyezést érte eL Az igazgatóság főnökségei közül 56 szolgálati hely teljesítette az élüzem szintet. Éppen ezért érdeklődésre tarthat számot: milyen munkát végeztek a MÁV Miskolci Igazgatóságához tartozó, megyénk területén levő vasúti egységek, csomópontok dolgozói, s milyen tervek, feladatok várnak megvalósításra az idén? Az írásban eljuttatott kérdésekre a MÁV Miskolci Igazgatósága vezetője, dr. Pásztor Pál, a következőket válaszolta: Hír bering arról, hogy az áruszállítás miatt a szerelvények csak Putnok—Ki- ráld és Eger—Bélapátfalva között közlekednek majd, az utasok szállítását pedig autóbuszokkal oldják meg. Mi az igaz e szóbeszédből? — A Bélapátfalva—Királd közötti vonalszakasz valóban gyenge forgalmú, gazdaságtalan üzemű, de ennek sorsáról jelenleg konkrét választ adni nem tudunk, mert a MÁV távlati közlekedéspolitikai irányelveinek kidolgozása még tart. A távlati közlekedéspolitikai programban a gyenge forgalmú vonalak helyzetének megoldá- sa is szerepelni fog. Az utasszállítás megszüntetésének sorrendje a gyenge forgalmú vonalakon attól függ, hogy a közúti közlekedés miként tud erre a feladatra felkészülni, mikor tudja a vasút helyett az utasok szállítását vállalni. És természetesen az utasszállítás megszüntetésének sorrendje attól is függ, hogy a gazdaságtalan üzemű vonalak avult sínjein műszakilag meddig lehetséges a forgalom fenntartása. — Utólagosan telefonon kértünk választ az Eger— Füzesabony közötti vonalon történt síntöréssel kapcsolatban. Mint ismeretes, február 17-én, majd 18-án eltört a sín a zsúfolt szerelvény kerekei alatt. Mi* véleménye a miskolci igazgatóság vezetőjének erről? — Nagyon öregek már a sínek, több mint hetven évre tehető a koruk. A sínek elöregedtek s ez okozta a bajt. A biztonságos közlekedés fenntartásáról természetesen kötelességünk szerint gondoskodunk. — Hány km-re tehető a Heves megyén átfutó vasútvonalak hossza, s a borsodi vonalhálózathoz viszonyítva ez milyen nagyság- rendű? Mennyi utast cs hány tonna árut szállítottak a múlt évben az igazgatóság területén, milyen teljesítménnyel zárták a* évet a Heves megyeiek? —- A Heves megyén áthaladó normál nyomtávú MÁV-vana- lak hossza 280 km, amiből 188 a miskolci, 28 a budapesti, 64 km pedig a debreceni vasút- igazgatóságok kezelésében van. A múlt év során a MÁV Miskolci Igazgatósága 36,5 millió utast és 22,1 millió tonna árut szállított. Ebből a Heves megyei állomásaink — csak a miskolci igazgatósághoz tartozók — utasforgalma 6,2 millió (17 számlák), áruforgalma pedig 2,6 millió tonna (7,1 százalék) volt. Természetesen a Heves megyében levő vasútvonalak szállítási teljesítménye ennél jóval nagyobb, hiszen a Borsod megyéből Budapestre, illetve az onnét visszaáramló utasok és áruk a Hatvan—Szihalom közötti fővonali szakaszon is keresztül haladnak. Az 1967-es évben a MAv az utasforgalomban 1,7, az áruforgalomban pedig 2,4 százalékos növekedést irányzott elő, — Milyen korszerűsítéseket végeztek 1966-ban a megye területén, s melyek voltak ezek közül a legjelentősebbek? Milyen korszerűsítéseket várhatunk az idén? — Igazgatóságunk Heves megyei vonalhálózatán az elmúlt évben 7,2 millió forintért végeztünk beruházásokat. Jelentősebb korszerűsítés a Nagyút—Visonta és a Hatvan—Kál Kápolna közötti távközlő berendezés megépítése volt. Idér 15J> millió forint értékű beru húzást tervezünk a Heves megyei vonalakon. A legnagyobl beruházásunk a gyöngyöshalászi állomás bővítése lesz, melynek jövőbeli feladata a gyön gyösi ipartelepek kiszolgálása. —- Ax egri nagyállomáí szűk a mostani forgalom lebonyolítására, s az ígér gyakran lezárt sorompt akadályozza a közúti közlekedést is. Milyen intézkedéseket várhatunk e téren, s egyáltalában milyen elképzelés vagy terv vár itt megvalósításra? Mikor számíthatunk az Eger—Füzesabony közötti köziekedé« diesel esítésére? — Egeír állomás korszerűsítésére és átépítésére csak akkoi kerülhet sor, amikor a fűtőházat már áttelepítettük Füzesabonyba. Az áttelepítés időpontja még nem tisztázott. Az Eger—Füzesabony közötti vonal dieselesítése a MÁV távlati terveiben szerepel. A dieselesí- tés a mozdonybeszerzési lehetőségektől és a füzesabonyi Diesel-vontatási telep megépítésétől függ. — Szóbeszéd tárgya, hogy az Eger—Putnok közötti vasúti közlekedés az utasszállítás szempontjából gazdaságtalan, a vasúti kocsik kihasználatlanok. A síntöréssel kapcsolatos válasz cseppet sem megnyugtató. Igaz, eddig szerencsés kimenetelű baleset volt, sérülések nélkül. De nincs garancia arra, hogy legközelebb is szerencsésen végződik egy újabb sín törés. Űjabb síntörést írunk, mert az az igazság, hogy nem tudni, hol törik majd el újra a sínpár, mert a több mint hetven éves szerkezet már nehezen bírja a megnövékedett nyomást. A megnyugtató az lenne, ha az öreg, elavult síneket a legsürgősebben kicserélnék. (kyd) Dió Ernő mintán észrevette, hogy nem veszik észre a nők, hogy kellemes mosolyán legfeljebb vihognak • fruskák, ■ ha megfordul egy formás tat után, csikorgó dereka emlékezteti, hol van már a tavalyi hó, egyszóval, miután mindezt tudomásul vette, elhatározta, hogy áttér a jó férj, a szerető hitves nem látványos, de megbízható szerepének alakítására. — Anyukám, édes, mi lenne, ha holnap reggel én mennék helyetted a piacra? -— kérdezte meg édesanyukáját, aki természetesen a felesége volt, csupán gyermekének az anyukája, de hát a családi megszólttasofc mür ilyenformán alakultak. Miután Viola asz- szony, Dió Ernő neje magához tért a meglepő gyorsasággal rátért ájulásból, nem mulaszthatta el megjegyezni: — Fiam, te és a piac. .. Ne nevettess... Nem értesz te ahhoz, sőt be is csapnak holt biztos... Te, édes jó istenkém, Ernő, csak nem vagy beteg? Mutasd a homlokod — csapott a saját homlokára Viola asszony, most értvén csak meg. hogy itt a betegség esete látszik a legnagyobb biztonsággal fennforogni. — Nem vagyok beteg és kikérem magamnak, hogy hülyének nézzél... Egy férfi is ér annyit a piacon, mint egy nő, s különben is vedd tudomásul, hogy a piacon leginkább nők árulnak, s azokkal szemben egy férfinek mindig nagyobb sansza van... Érted? — A sanszot nem — szögezte le Viola asz- szony és végignézte megszokott férje megszokott arcát és termetét és akaratlanul is kuncogni kezdett. Férje, mint a kofák Don Jüanja... — Ernő, ébredj, azt mondtad, te mész ma reggel a piacra.' — Jé, hogy mi van? És hová megyek? — riadt fel az erőteljes ébresztésre Dió Ernő, aztán nagyot ásított. — Hány óra van? — Mindjárt fél hat.. — A piac hétkor is állni fog — mormogta és a másik oldalára fordult, hogy a következő pillanatban a földön heverjen. —- Azt mondtam, hogy mész a piacra! — rivallt rá Viola asz- szony. — Először is azt én mondtam — mormogta dühösen Dió Ernő miközben feltápászkodott —, másodszor pedig ki nem állhatom a tettlege ség bármely formáját. .. — Hozzál húsz tojást. ... De két forintnál többet ne merj érte fizetni, mert becsapnak. .. Sőt, hátha olcsóbban is megkapod.. Te — tette hozzá jelentőségteljesen Viola asszony és Dió úr már szatyorral a kezében távozhatott is a piac irányába... Most ugorjunk át történetünkben egy hónapot. Reggel van ismét és Dió Ernő kegyetlen káromkodások közepette vonul szatyorral a piac felé, miközben barátját, bizonyos Macska Miklóst győzködi száz forint ügyében... — Mi a fenének neked reggel hat órakor száz forint? — értetlenkedik Macska Miklós. — Jó, elmondom... De ha kiröhögsz, megöllek. .. Szóval, mint látod, én járok a piacra. A tojást általában én veszem meg, mert én olcsón vásárolok... — Gratulálok, ügyes vagy, minden bizonynyal örül a feleséged, hogy ilyen aranyos és tehetséges férje van — így Macska Miklós... — Hagyd már a fenébe — sikolt fel Dió Ernő, mintha a zsába mart volna a derekába... — Hisz éppen ez a baj. Amikor először voltam a piacon, húsz fillérei akarták drágábban adni a kofák a tojást, mert férfi vagyok és baleknak néztek. .. Otthon a feleségem meg azt várta, hogy férfi vagyok, tehát olcsón hozom a tojást... Te mit tettél volna? Mi? Azt, amit én. Megvettem a tojást két forintért, s azt mondtam otthon, hogy egyhatvanért vettem. Darabját Érted már? — Nem. Mi a jó neked abban, hogy magad kárára hazudj a feleségednek? — Mi... mi... Hogy lássa, férfi vagyok, tudok vásárolni, érek annyit a piacon, mint ő... A lényeg az, hogy egy hónap alatt az ösz- szes dugesz pénzem ezekre a nyomorult tojásokra megy rá... A feleségem előtt hős lettem, férfi a javából Most megint húsz tojásért megyek.., Nyolc forint veszteség. Már tartozom a kofánál: kétszer nyolc forinttal.. És a hét végén megint mehetek ráfizetni... Segíts, öregem, egy százassal... — Hát valid be otthon az egész ügyet — próbált tanácsot adni Macska Miklós. — Megőrültél? A családi boldogságom forog kockán... — Miért nősültél meg? — Szégyellő magad... Istenem, képes e0V rongyos százasért elválasztani inkább a családomtól. ., Eridj, te piszok — förmedt rá Dió Ernő a barátjára, s szívébert megtört reménnyel, már csak a kofák szívében és hite lében bízva, elindult j tojás és a csrládi élt boldogsága felé. Gyurko Géza
