Heves Megyei Népújság, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-26 / 73. szám
Küzdelmes napok Poroszlén 1949-ben építették meg a Tina hullámgátjait Poroszlónál. Bz a védőrendszer ma is kitűnő szolgálatot tesz a község védelmében. De a poroszlóiak és a vízügyi szakemberek tudják legjobban, hogy ez egymagában kevés. Emberek nélkül ideig-óráig tudná csak tartani a kiáradt Tisza vizét. Különösen most kell a jó szolgálat, az erős karokra most van szükség, amikor a víz szintje az eddigi maximum határánál mozog. 762 centiméternél tetőzsött a ífisza Tiszafüred és Poroszló vonalában. Március 19-én este nyolckor jegyezték le ezt a magasságot a poroszlói gátfelügyelőségen. Lassú apadás csak egy nappal később kezdődött. Két árhullám találko- aott ezen a szaakszon, ez okozta a magas vízállást. Nem volt Losonczi János, Schmidt Gyula, Takács András éjjel- nappali szolgálat után érkezett Poroszlóra. Schmidt előző éjszaka sebesültet vitt Sárospatakról Tokajba. — A végeláthatatlan vízen, a sötétben a tokaji tv közvetí- tőtoromy volt az egyetlen irányjelző ... Még aznap vízre szálltak. Az egyik rocsó utat keresett a követ szállító hajóknak. Másnap hajnalban két rocsó indult az uszályokért. A tiszafüredi iTsza-híd mellett horgonyzott le a Jégvirág II. és a Hejő nevű hajó. Az utasítás úgy szólt, hogy az uszályokat vontassák a veszélyeztetett gátszakaszokhoz. Hriczu József, a Hejő kapitánya, nem mutatott nagy hajlandóságot a veszélyes vállalkozásra. szaporodnak a villanyégők, estére beindítják az aggregátorok motorjait és fényárban úszik a gát. Ez a szakasz a legveszélyesebb, Kiss Dezső gátőr mintegy ötkilométeres szakaszon szervezi, ellenőrzi a szolgálatot. A Vöröshadsereg útjának déli részén sok helyen talált át- szivá’rgást. A homokzsákokat százával rakatja le, embereket állít mellé, veszély esetére. Nappal az apadásnak megfelelően lejjebb vereti a karókat. Maga mutatja meg, hogy a rőzsehengereket milyen mélyre rakják le. „Legalább félig lepje a víz”. Éjszakára Kiss Lajos áll szolgálatba. Oláh Péter termelőszövetkezeti traktorossal találkozik az ellenőrzés, aki az Egy épület — több ötlet Az atkári Új Élet Termelőszövetkezet terveiből ■ ........... « „K ikötő" Poroszlón. A magas vízállásban eltűntek a Tisza partjai, a községtől mintegy 6—7 kilométerre húzódó folyómederből az ártéren keresztül a községbe kormányozhatták az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Hejő nevű hajóját. A tiszai hajósok a szakaszmérnökség irodaháza mellett találtak alkalmas helyet a kikötésre. nagyobb ennél az 1919-es árvíz sem, 1932-ben 75», 1964- ben 747 centiméteres magasságot ért el a Tisza. — Keleti és déli szél ne Jegyen ... — Eső ne légyen Bgy héttel ezelőtt mind a kettőből jócskán kijutott. A rohamosan emelkedő vizet széllökések korbácsolták és a nagy hullámveréssel küzdő embereket áztatta az eső. — Rőzsehengerrel védekeztünk. Egy karó meg se tartotta a víz sodrásával szemben, másik is kellett Szabó József vadőr úgy mondja, hogy 16 őzet sikerült kimenteni az ártérről. Az idősebb őzek vezetésével sok agancsos menedéket talált. A fácánok a fák tetejére telepedtek, ellátásukról ő gondoskodik. Naponta csónakba száll, és búza, valamint köles ocsut visz nekik. — Én soha életemben nem jártam még Poroszlón, és pontosan a hajómmal pótoljam ezt a látogatást? Révkalauzt hozott az egyik motorcsónak. Nagy József bácsi úgy ismeri az árterületet, mint a tenyerét. Mutatja az irányt az erdők, a sima víztükör útvesztői között. A nagyobbik uszályt Ráboly- nál viszik ki a Tisza medréből a két kisebbel örvénynél hagyják el a biztonságos vizeket. Az út legalább nyolc—tíz kilométer. Az alsóréti híd fölött úsznak el a hajók, a kővel terhelt uszályok. A Hejő — nem messze a tanácsházától — kiköt a gáton. A Közép-dunai Vízügyi Igazgatóságtól villanyszerelők, aggregátorok érkeznek. A házak faláig érő víz fölé villanyvezetéket szerelnek. Borka Sándor, Szabó András, Stein- bach János munkája nyomán aggregátorra felügyel. Egyik az Űj Erő, másik a Vörös Csillag termelőszövetkezet tagja. Nyolc kisnánai ember dolgozik az átszivárgásoknál. A „főhadiszálláson” a vízügyi igazgatóság poroszlói gátfelügyelőségén Szakács Sándor védelemvezető szervezi a 43 kilométeres gátszakasz erősítési, védelmi munkiát. Babits Antal, Tóth Imre, Phersy Sándor tartozik még a „vezérkarhoz”. Fáradhatatlanul járják a szakaszokat, URH-val tartják a kapcsolatot az igazgatósággal, a többi gátfelügyelőséggel. A küzdelmes napok folytatódnak. Emberek állnak a gátakon. III. fokú árvízvédelmi készültség állja útját a tiszai árvíznek. A húsvétot több száz ember, távol a családjától, itt tölti majd Poroszló határában, hősies küzdelemben, a pusztító árvíz ellenében. , Pilisy Elemér Az Atkári Új Élet Termelőszövetkezet az elmúlt időkben nem bővelkedett a helyiségekben. A szövetkezet erőgépeinek száma már huszonhatra gyarapodott, a két kombájn rövidesen egy harmadik társat kap, de a közösnek nincs önálló gépműhelye. Évről évre nehezebb a termények tárolása is, erre sem volt megfelelő helyiség. Érthető, hogy a közös gazdaság vezetői, tagjai örömmel hallották a hírt, hogy a gépjavító állomás elköltözik a faluból, s a helyisége felszabadul. Rögtön megszületett a terv: a szövetkezet megvásárolja a gépjavító állomás épületét, a hozzá való szerszámokkal együtt. S a terv nemcsak terv maradt, április közepén a közös gazdaság hozzákezd az épület átvételéhez. Önálló gépműhely — ez volt a szövetkezetiek egyik legrégibb vágya s most rövidesen valóra válik. Babus Zoltán a szövetkezet elnöke azt fejtegeti, mit is jelent ez a közös gazdaságnak, — Az apróbb szerelésektől a nagyjavításig mindent he'y- ben fogunk elvégezni. Olcsóbb is így, de főként azért jó, mert gyorsabb — mondja. A K— 25-ös Zetor traktorokat például Szolnokra kellene vinni főjavításra, Mi helyben megcsináljuk majd. Szakembereink vannak, néhány fiatalunk most is tanul, ők is visszajönnek majd a szövetkezetbe. A meglevő erőgépekhez, a kombájnokhoz — azt szeretnénk, ha négyre növekedne a számuk — szükséges az önálló gépműhely. Javító-szolgáltató tevékenység Erre is lehetőség nyűik, ha a termelőszövetkezet átveszi a gépjavító állomás épületét. A faluban ma már nem ritkaság a mosógép, televízió, hűtő- szekrény, porszívó, rádió. Jelenleg, ha egy gép elromlik, a falusiak beviszik az Iparcikkboltba, onnan elszállítják a javítóhelyre, majd úgy kerül vissza a községbe. Maga a javítás is időbe telik, nem beszélve a szállításról. A közös gazdaság úgy tervezi, hogy a gépműhely elvállalná a háztartási gépek javítását. Jói járna a szövetkezet is, meg a lakosság is. S ha már a szolgáltatásoknál tartunk, érdemes megemlíteni még egy ötletet. A tervekben szerepel a betonoszlopok gyártása is. A közös gazdaság néhány tagja Csehszlovákiában járt, s megfigyelték, hogy ott miképpen gyártják a beton szőlőoszlopokat, kerítésoszlopokat. Ennek alapján a szövetkezet is megkezdené a gyártást. Magtisstítás helyben A termelőszövetkezetnek saját magtisztító berendezése van. Csak olyan hely nincs, ahol jól el tudnák helyezni. Ez is megoldódik viszont, ha kiköltözik a gépjavító állomás. — Helyben elvégeznénk a magtisztítást — mondja az elnök. — Megérné, hiszen .120 holdon termelünk hüvelyest, ezenkívül gabonánk is van. Ügy gondoljuk, hogy más termelőszövetkezet részére is vállalnánk tisztítást a későbbiekben. Egy épület — sok ötlet. S az ötletek nemsokára már valósággá válnak. A szövetkezetiek azon töprengenek, miképpen tudnák a leghamarabb „kigazdálkodni” az új épület árát, s miképpen tudnák a leg- hamarább forintokra váltani az ötleteket. S remélik, hogy a gondolkodás nem marad eredmény nélkül. Kapóst Levente. Magyar nóta az oltóházban Ritmusra járnak a kések Déli 12 óra. Az asztalokon pihennek az oltókések. A bicskák szalonnát szeletelnek. — A kézre nagyon kell vigyázni. Két éve megcsúszott a penge & meg sem állt az uj- jamig. Az orvos, miközben sint rakott rá, azt mondta: „Remélem, nem vesz többé a kezébe oltókést!” Aztán gyógyulásom utolsó napjaiban, még sínnel az ujjamon, ismét belekezdtem az oltásba. Mindezt Balogh Istvánná munkacsapatvezető azután mesélte el, hogy kivette a kezemből az éles kést. Az ebédszünet alatt szerettem volna megismerkedni szakmájával. — Ne próbálja meg — mondta — inkább figyelje, hogyan kap a vadalany két késvágással leányka termőtársat. Szalonna helyett az oltókéssel szőlőindát vág. Szívesen magyarázza az oltómesterséget, amely a szó teljes értelmében mesterség. Régen vizsgázott a munkacsoportvezető, amikor először kezébe vette az acélpengét — Szakma ez — fejezi be a „bemutatót” Baloghné, s közben el is felejtkezik az ebédről. A nagyrédei Szőlőskert Tsz „csendes fészke” az oltóházak birodalma. A nagy, fehér falú termekben, a barna asztalokon szaporodik a jövő tőkéjének való — és a közös pénze. A „modem fonóban” — hiszen hangulata után az oltóház a csendes fonóhoz hasonlítható, — a kellemes melegben nóta- szó. vagy rádiószó mellett készül az ország, a világ különböző részein meggyökeresedő nagyrédei alany. Idén több milliósszor vágnak a kések, hat és fél millió oltvány utazik a Szőlőskert Tsz-ből. — Nyolc éve készítem az oltványokat — meséli a munkacsapat-vezető. — Jó szem és kéz kell ehhez a munkához. És ha az ember jól begyakorolja a kés használatát, akkor naponta 1300 oltványt tud készíteni. A fenőkő ott pihen az asztalon. A nyolc év alatt három kés kopott el rajta. Az oltóasszonynak pedig oltványmilliók kerültek a tarsolyába. — Ma délelőtt jó magyar nóta szólt az Oriontonban — a rádiót három éve kapta jó munkájáért jutalmul munkacsapatunk — és a nóta ritmusára szinte még a kezek is meggyorsultak. Dél van, de én már 750 alanyt készítettem. — Nono, nézzük csak — szól közbe a mezőgazdász. De Balogh nénak az ellenőrzés után sem kell szégyenke»- nie. A ritmusra járó kések délelőtt is precízen hasították a szőlővesszőket. — Munkacsapatunk már kétszer járt külföldön, vett részt jutalomüdülésen. Moszkvában, Romániában vakációztunk. Tavaly is jó volt az átvételi arány: 64 százalékos. Reméljük az idén is eredményesen dolgozunk, hogy újra utazhassunk, ha nem is külföldre, hanem például a Balatonhoz. Az oltóházakban lassan elfogynak a szalonnák, véget ér az ebéd. Elcsendesedik a terem, az óltókések újra házasítják a szőlővesszőket. (—to Nagyjavítás Tarnalelesz cigányai — 1967 A közvetlen veszély elmúlt a jó idővel. A meleg, szélmentes napokon hozzáláthattak a sérült gátszakaszok kijavításához. Új erők érkeztek. A vízügyi igazgatóság Sárospatakról küldött teherautókon három rocsót. A motoros kishajók hasznos segítői az árvédőknek. Célprémium 6 Mimsa§ Tarnalelesz községnek sok gondot okoz a cigányok élete. Ez a probléma ma már nem „faji” kérdés. A cigányok szó alatt egyre többen az embertelen körülmények között, emberhez méltatlanul élőket értik. Rajtuk szeretnének segíteni. Ma már nincs szükség a tények alapján elméleteket gyártani. Ki a hibás, miért, hogyan? A téziseket cselekedeteknek kell felváltani. Hiszen minden külsőség egy objektív pontban gyökerezik: az életkörülmény, munkalehetőség. Elméletek helyett ezeket kell megváltoztatni ★ Suha K. Béla, a Dankó-telep tanácstagjelöltje: — A legfontosabb a villanyhálózat itteni bővítése, és a köves út meghosszabbítása. No és feltétlenül a közegészségügyi állapotok megváltoztatása. Az ereszek egybenyílnak, sok helyütt nincs WC. Szerintem fel kéne robbantani a Da nkó-telepet. ★ A múlt évben egy alkalommal tárgyalta a községi tanács végrehajtó bizottsága a cigánykérdést, a putritelep felszámolását. A felszámolás természetesen csak telekkisa- játításeal kezdődhet meg. Rátkai Sándor vb-elnök: — 1967. január 9-én a járási tanács építésügyi osztálya az Építésügyi Minisztérium Településfejlesztési Főosztályának 4.448/1966. számú utasítása alapján beltelek jelenléte miatt megtagadta a külső telkek kisajátítási engedélyét. Igaz, ők a törvény szerint jártak el, de így a helyi probléma megoldását nem segítik. A beltelkek nagyok, három—négyszáz négyszögölesek. Drágák, rajtuk az építkezés is költségesebb. A tervek szerint egy kis családi ház ára 80 ezer forint. Nem bírják ezt a cigányok. — No és egyet ne tagadjunk le, mármint azt, hogy ma is él az a vélemény, hogy a cigány nem megy a „magyarok” közé, a „magyar” pedig nem engedi a cigányt maga közé. — Pedig házhely kell, hogy építkezhessenek, családi, vagypedig csoportos OTP- házakat. ★ A kisajátítás ily módon egy válaszlevél alapján leállt, bár egy újabb Dankó-telep létesíII. tése nem valószínű, hogy megoldaná ezt a problémát. A cigánycsaládok mégis jönnek, hogy házhelyet szeretnének. Az elmúlt hónapokban hárman is jelentkeztek. Az egyiknek már a házhelye is megvolt, de az építéshez nem kapott hitelt. A férje a börtönben ül, az asz- szonynak senki sem akar kezese lenni. Pedig az asszony dolgozik. Egy múltból való kitörés meghiúsult. ★ A járási tanács házvásárlási kölcsön lehetőségéről tájékoztatta a községi tanácsot. A községi vezetők kimentek a Dankó-telepre. Magyaráztak, szerveztek. Hatah jelentkeztek házvásárlási kölcsönre. Aztán szünet következett. Végül a községi tanács levélben tudakolózott a kölcsön felől. A válasz, a járás csak két házra kapott kölcsönlehetőséget. Az egyiket Sírok, a másikat Recsk község kapta. Hat cigánycsaládnak dugába dőlt a terve. A cigányemberek fizikailag általában gyengék. A rossz táplálkozás, életkörülmények miatt 40 éven felül nagyon kevés köztük az egészséges. Nehéz fizikai munkára őket alkalmazni nem nagyon lehet. De még ilyen munkalehetőség i távol van az otthontól. A helyi munka biztosítását a községek külön-külön megoldani nem tudják. Csak területi összefogással. A tamaleleszi tsz annyiban tudna segíteni, hogy vizes, rossz földjét —, amely aranyfűz termesztésére nagyon alkalmas — a cigányok rendelkezésére bacsátaná. Az itteni fűzből kosarakat készíthetnének, hiszen ügyesek a leleszi cigányok. A lábtörlő-fonás is jól megy. De csak házalva tudják eladni munkájuk eredményét. Ez pedig bizonytalanság — cigánysors. ★ összefogással lehet csak eredményt elérni. A gondok megoldására Pétervásárán jó lenne alakítani egy háziipari szövetkezetét a cigányok dolgoztatására. Bedolgozó rendszerben, viszonylag állandó keresetért munkálkodhatnának. Talán ez lenne a legjobb megoldás. A tamalelesziek keresik azt az intézményt, amely megszervezi a munkát adó szövetkezetét. Vajon kinek az „asztala” ez? ★ Ráolvasással nem tudunk semmit megoldani. Rideg, sorokkal tiltó, megállító rendeletek nem segítenek. Az elképzelések, konkrét cselekedetek nélkül mit sem érnek. A lakás és a munkahely biztosítása nélkül a legszebb szó is értelmetlen, hatástalan. Nemcsak Tarnalelesz várja, de még sok község, hogy a tervek végre a beszédekből a valóságba menjenek át. Várják a „cselekvőket”, akik megszervezik az „üzemet-’, használható módszert kérnek a Dankó-telepiek új otthonának megépítéséhez. E kettő alapjaiban oldaná meg a problémát. És akkor nem sorakoznának a. tisztázatlanság évszái* mai a cigánynév mellett: * 1950 — 1960 — 1967. Fóti Péter 10S7. március 26., vasán»«
