Népújság, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-05 / 235. szám

NYITÁNY "10/1,1 október 6-án, este 8 óra felé, a 1 • háborús elsötétítés miatt rosszul világított belvárosi utcákon egyesével és kis csoportokban ifjúmunkások tünedeztek fel. Beszélgetve, nyugodtan sétáltak a Hold utcán, a Báthory utcán, a Kossuth téren, a Batthyány tér felé. Jöttek kettesével, hármasával mások is, akik kevésbé voltak nyugodtak, ide-oda tekingettek — a detektívek. Egy adott pilla­natban a munkásfiatalok a tér közepére gyü­lekeztek. Menetbe sorakoztak, körbejárták a teret, majd némán tisztelegve megálltak a 13 aradi vértanú emlékére emelt Batthyány- örökmécses előtt. Két fiatal koszorút helyezett a szobor talapzatára. Nem voltak zászlók, nem volt beszéd, még hangos szó sem hangzott el, s a tisztelgés után a tömeg némán szétoszlott. Ennyi volt az egész. Sikerült. Néhány száz fiatal vett benne csak részt, de a siker nagy önbizalmat, bátor­ságot adott a további nagyobb lépésekhez. A készenlétben álló rendőrök és detektívek nem avatkozhattak be, nem volt ürügyük, hi­szen azt még ők sem vitathatták el, hogy az aradi vértanúk emlékművét bárki megkoszo rázhatja. Ez volt első nyílt akciója annak a harcnak, amelyet a kommunista párt a háború és a fa­sizmus elleni egységfront megteremtéséért, a független, szabad, demokratikus Magyarország kivívásáért indított E programban jelentős szerepe volt azoknak a forradalmi hagyomá­nyoknak, amelyek minden magyar lelkében — 48-ra emlékezve — mélyen éltek. A független­ség a németekkel való szakítást jelentette. „Ne higgy magyar a németnek, akármivel hi­tegetnek!” — ezt mindenki már iskolás gyer­mekkorában megtanulta. A szabadság és a de­mokrácia jegyében léptek fel a márciusi if­jak; ennek követelése azonban a magyar fa­siszta diktatúra elvetését is jelentette. Petőfi, Kossuth, Táncsics minden szava új értelmet nyer' A z első akciót egyre jelentősebb ese­mények követték. November 1-én, a halottak napján, a Kerepesi temetőben, a Kos- suth-mauzóleumnál és Táncsics sírjánál már ezres tömeg tüntetett. Itt már részt vettek a parasztfiatalok képviselői és — a Horthy-rend idején első ízben — az egyetemi ifjúság kül­döttei is. A tüntetésnél még fontosabb volt az a pár­beszéd, amely a kommunisták kezdeményezé­sére a magyar nép sorsáért felelősséget érzők között megindult. Ennek nyílt fórumává a Népszava és a Szabad Szó vált. A Népszavá­ban a szociáldemokraták mellett a kommunis­ták is kifejthették nézeteiket. A Szabad Szó pedig a dolgozó parasztság felé közvetítette a Függetlenségi Front eszméit. Munkás—paraszt találkozók jöttek létre, falusi csoportok ala­kultak a mozgalom jegyében. A Függetlenségi Front széles visszhangra talált az értelmiség között is. A szocialista és más haladó művészek irodalmi estekkel, ki­állításokkal ébresztgették a nemzet lelkiisme­retét A mottó az irodalmi estek plakátjain: ..Adj emberséget az embernek, adj magyar­ságot a magyarnak”. A vers harmadik sorát már nem nyomtatták ki, de mindenki tudta: ..hogy mi ne legyünk német gyarmat”. Röviddel ezután megalakult a Történelmi Emlékbizottság, a függetlenségi mozgalom le­gális fedőszerve. A bizottság bevallott célja az 1848-as ereklyék gyűjtése volt. Valójában a 48-as eszmék jegyében harcra hívta a népet a független, demokratikus Magyarország meg­teremtéséért. A Történelmi Emlékbizottság szervezte meg azután a Petőfi-szobomál a kor­szak legjelentősebb háború- és fasizmuselle­nes tüntetését. Már tízezres — a Horthy-rend- szer háborús viszonyait tekintve hatalmas — tömegtüntetés hangos szóval hirdette a Füg­getlenségi Front jelszavait. Spontán alakult szavalok árusok kiáltották: „Le a háborúval!” „Vesszen Hitler!” „Független, demokratikus, szabad Magyarországot!” „Szovjet—magyar ba­rátságot!” Zászlók és transzparensek kerültek elő és a szabadságharc hőseinek képei. I tt már a csendőrség sem volt tétlen; 1 vágtáztak a lovasrendőrök, csattogtak a kardlapok. Csapatostól fogták el a tüntető­ket. A forradalmi népmozgalmaktól megret­tent uralkodó osztály véres leszámolása kez­dődött. Több mint hatszáz kommunistát tar­tóztattak le, kínoztak halálra, mint Rózsa Ferencet és Rezi Károlyt; végeztek ki, mint Schönherz Zoltánt. Baloldali munkásokat bün­tetőszázadokba osztva küldtek — „mozgó vesz­tőhelyként” — a frontra. A megindult mozgal­mat azonban végleg nem tudták megtörni. Az október 6-i. kis néma tüntetés kiindulópont­jává vált egy széles körű, nagy népmozgalom­nak. Őszi munkacsúcs a termelőszövetkezetekben Ilyenkor, október elején az időszerű mezőgazdasági mun­kák különösen nagy feladato­kat rónak a termelőszövetke­zetek vezetőire és tagjaira. Lé­nyegében az őszi betakarítási munkák mellett teljes ütemben végezni kell az őszi vetésekre kijelölt területek szántását, előkészítését és vetését is. Megkezdődött a szüret, amely ugyancsak jelentős kézi, gépi fogat leterhelést jelent. Jól dolgosnak a traktorosok A szövetkezetek mintegy százezer hold vetőszántási elő­irányzatából a hónap elejéig közel 74 ezer holdat teljesítet­tek. A szabad tarlóterületek felszántása után jelenleg csak azokat a területeket tudják szántani, amelyekről az őszi kapásnövényeket, zöldségfélé­ket. mór letakarították. Időarányosan legjobb telje­sítményt ebben a munkában az egri járás termelőszövetkezetei érték el, mert a vetésre elő­irányzott terület 82 százalékát már felszántották a traktorok. A gyöngyösi járásban viszont növelni kell a munka ütemét, mert a megyei teljesítménytől elmaradtak. Bár a szántások tekintetében most a vetőszántásokra kell a figyelmet elsősorban irányíta­ni, mégsem lényegtelen az őszi mélyszántások végzése sem. Ez ideig a megye előirányzatának több mint a harmadát teljesí­tették a szövetkezetekben. Eb­ben a munkában a hevesi já­rás szövetkezétei járnak az élen A kukorica helyére húsa kerül A különféle szállítóeszközö­ket most a kapásnövények és a tömegtakarmányt adó növé­nyek betakarítása köti le. Bur­gonyából rövidesen betakarít­ják a termést. A cukorrépa ve­tésterületének 36 százalékáról nemcsak betakarították a íé- pát, hanem át is adták a gyá­raknak feldolgozásra. A napraforgó betakarítása vontatottan halad. Ezt külö­nösen a tányérokban található magvak elégtelen érési állapo­ta is befolyásolja. A tavasz fo­lyamán többségében későn föld­be került kukorica tenyészide- je is elhúzódott, a kedvező éré­si állapotra még több helyen teink lényegesen megnövelték, sőt korábbi előirányzataikat is túlteljesítették. A1 megye szö­vetkezetei még egyetlen évben sem vetettek közel húszezer holdon őszi árpát. Ezzel lénye­gében megfelezték az árpa ve­tésterületét és tavasszal keve­sebbet vetnek. Tovább kell viszont gyorsí­tani az őszi takarmánykeverék vetését. Ezen a téren még több szövetkezetnek van tennivaló­ja, hogy biztonságos takar­mányalapot teremtsenek és nö­veljék a takarmánytermelés színvonalát. Az eddigi teljesít­mény ugyanis nem kielégítő. A jó munkaszervezés most el­engedhetetlen feltétele a meg­felelő teljesítményeknek. Arra kell törekednie minden szö­vetkezeti vezetőnek, hogy mind mennyiségben, mind minőség­ben az ősz folyamán befejez­zék az időszerű mezőgazdasági munkákat. Kéri István ezért várni kell. Ennek ellené­re a betakarítás jelenlegi üte­me megfelelő. Szeptember vé­géig a vetésterület 22 százalé­káról hordták górékba a kuko­ricát. A csőtöréssel együtt jói halad a szárletakarítás is. Ez azért is kedvező, mert több helyen búzát vetnek a kukori- ca-elővetemény után. A korábbi hetek silózá.si munkáinak elmaradását jó részben pótolták a szövetkeze­tek. Mintegy 126 ezer köbmé­ter tömegtakarmányt tartósí­tottak eddig az állatállomány téli takarmányellátására. Fel­tehetően az elkövetkezendő időben még jobban fokozódik ez a munka. A gyöngyösi, hat­vani és hevesi járások termelő- szövetkezetei készítették eddig a legtöbb silótakarmányt. Két hete aratják a risst A hevesi járás rizstermelő szövetkezetei mintegy két he­te kezdték az aratást. A me­gyének ezen a részén közel ezer holdon termeltek az idén rizst és a vetésterületnek ed­dig több mint a feléről be is takarították a termést. A csa­padékos időjárás rendkívül megnehezítette a munkát, ezért a késés pótlására fokozni kell a betakarítás ütemét. Ezekkel a munkákkal egy időben történik a jövő évi ke­nyérgabona biztosítása, az ál­latállomány takarmápybiztosí- tásának ősziekkel való megte­remtése. A rozs vetése a befejezéshez közeledik. Őszi búzából a terv negyedrészét vetették el eddig. Kenyérgabonából így összesen a tervezett terület mintegy 30 százalékán földbe került a ve­tőmag. Ez a vetési ütem meg­nyugtató, mert minden re­mény megvan arra, hogy az ar­ra megfelelő időben végeznek a feladattal a szövetkezetek. Ennek a munkának a megfelelő minőségiben való végrehajtása most meg kell hogy előzzön minden más feladatot, mégha az más mezőgazdasági munka •-óvására is megy. Egyensúlyban legyen a mennyiségi és minőségi munka A biztonságosan nagy ter­méseredményeket adó őszi ár­pa vetésterületét szövetkeze­m$L Budai csoportvezető c. ter­ménykiszerelő vállalatnál és harminc kilométerre lakik a munkahelyétől. Szombatonként utazik haza, vasárnap este nem akaródzik vonatra ülni. Fájt a foga egy robogóraamivel hét­főn hajnalban is elindulhatna — visszafelé. Vehetett volna ré­gen. a pénzt összegyűjtötte, de neki csak egy bizonyosfajta kellett, ami nagy ritkán érke­zik a földművesszövetkezet boltjába. Nagy ritkán érkezett és titokzatos körülmények kö­zött elfogyott. Soha emberfia meg nem tudta, mikor és kik vásárolták meg. Budai spekulált, aztán elbal­lagott a boltba — nézelődni. Ácsorgóit a bejárat előtt, né­zegetett, mint aki nem tudja pontosan, mit akar. Egy ilyen utca végi tekingetés közben pillantotta meg a teherautót, amelyik pontosan a bolt előtt állt meg. csomagokat raktak le róla. Három, papendeklibe cso­magolt valami különösképpen szemet szúrt Budainak. Odalé­pett a. cigarettázó sofőrhöz, be­szédbe elegyedett vele. A sofőr két slukk között elárulta, hogy Hadüzenet az unalomn VISONTAI DÉLUTÁNOK, ESTÉK ... Jó fél éve talán, hogy vison- tai riportunkban egyebek mel­lett szó esett az építkezés dol­gozóinak szabad idejéről is. a meglehetősen üresen telő, si­vár délutánokról, estékről, va­sárnapokról Legutóbbi látogatásunk al­kalmával a változásokat ku­tattuk, s az eredményekről és a tervekről érdeklődtünk. Varga István, a szakszerve­zeti intéző bizottság titkára el­mondotta, hogy egyelőre ugyan még nem számolhat be túlzott fejlődésről, de néhány újdon­ságot említhet. Az SZMT-től 2 100 könyvet kaptak az elmúlt hónapokban, s mind­ezt jelenleg hat letéti könyv­tárból kölcsönözhetik az épí­tők. S hozzáfűzte azt is hogy október folyamán további 200 kötettel bővül az állomány: a technikusok, mérnökök örömé­re megnyilik a műszaki könyv­tár. Időközben biztosították a nagy kiterjedésű építkezés saj­tóellátását is Egy nyugdíjas munkás ugyanis elvállaltá, hogy naponta végigjárja a munkahelyeket s olvasnivaló­val keresi fél a dolgozókat. Ma már három napilap s több képes újság viszi el a legfris­sebb eseményeket a külszíni fejtést előkészítő és a hőerő­művet építő emberekhez. Július elsejétől függetlenített kultúrfelelős dolgozik a visontai határban. Segítsége máris észrevehető: levetítették az első filmet s 6 részes ismeretterjesztő sorozat­ra kötöttek szerződést a TIT- tel Ez utóbbiak befejezése után kitűnő, országos hírű elő­adók meghívásával 12 folyta­tásból álló újabb sorozatot in­dítanak az új gazdasági mechanizmusról. Sokáig a hiányzó anyagi alap késleltette a pezsgőbb kulturális élet kialakítását. Az SZMT legutóbbi elnökségi ülésén azonban 5000 forintot szavaztak meg erre a célra, s remélhető, hogy — még ha ke. vés is —. ebből az összegből már hozzákezdhetnek az el­képzelések megvalósításához. Természetesen minden köny- nyebben menne, ha az építke­zés kivitelezői annak idején már a felvonulás időtartamára is megbízást kaptak volna egy megfelelő kultúrház építésére. Az óhajtott s nagyon is szük­séges létesítmény azonban még várat magára... Pedig a jelenleg dolgozó mintegy 3000 ember már igazán megérde­melne egy kultúrházat ! Vagy legalábbis egy nagyobb kultúrtermet. .. Provizórikus megoldásként, most úgy néz ki, mégiscsak lesz valami. A beruházó és a kivitelező ugyanis megállapo­dott abban hogy a későbbre tervezett melegítő konyha, a hozzá csatlakozó étterem ha­táridejét élőbbre hozzák: 1968 helyett már az idén felépítik, átadják. Ha ez sikerülne, egye­lőre hozzávetőlegesen 350 sze­mély befogadására alkalma« helyiséghez jutnának a dolgo­zók, s itt már lehetőség nyílna például a különféle összejöve­telek megrendezésére, a rend­szeres filmvetítésre, sok más kellemes, hasznos időtöltésre. Mindez persze a Fémmunkás Vállalaton múlik: ha a szük­séges nyílászáró szerkezeteket időre szállítja, akkor már de­cemberben használható álla­potba kerül a „kultúrterem.” Délutánonként, esténként te­hát már rádiók, tv.-k előtt, könyvek, újságok között szóra­kozhatnak az építők — s ké­szül a „kultúrterem”. Sőt — mint nagy örömmel újságolták — a visontai határban új, füves sportpálya is lesz nemsokára! A talaj- egyengetést már elvégezték, kö­vetkezik: a gyeptéglázás. Mind­ez pedig a befejezéshez köze­ledő kommunális létesítmé­nyek mögött boldogítja majd a labda szerelmeseit, a fiatal építőket. Apropó kommunális létesít­mények! Már, korábbi szá­munkban is jeleztük, hogy az év utolsó hónapja helyett ok­tóber közepére ígérik azoknak az épületeiknek az átadását amelyekben ÁBC1 áruház, presszó, klub, posta, orvosi rendelő g kisipari szolgáltató részlegek — cipész-, fodrász- és szabóműhely — kapnak egyebek között helyet Monda­ni sem keH, hogy mit jeleni mindez az építőknek, mennyi fáradságtól, járkálástól kíméli meg őket, szabad idejükből mennyit takaríthatnak meg ezentúl s tölthetnek haszno­sabban. Az elmondottak többség» azonban még csak terv. MJ lesz addig? Moziba színházba járnának s talán sokan „ kirándulni is szeretnének az építők közül. Sok százan vannak, akik igényesebbek* látni, hallani szeretnének szüntelenül a „nagyvilágról” » szűkebb környezetükről. Több­ségükben azonban még alig hagyták el nemesebb időtöltés­ből az építkezést. Tartalmasab­bá válhatnának az esték, a vay sárnapok, ha például a dolgozók olcsón beutazhatnának Gyön­gyösre, szétnézhetnének a cso­dálatos Mátrában, eljutnának esetleg Egerig. S mi kellene hozzá? Egy kis segítség... Is* meretes ugyanis, hogy az épít­kezésen állomásozó bérelt au­tóbuszokra gépkocsikra nincs mindig szükség Néha tehát nagyobb költség nélkül, ked* vezményes térítés ellenében igénybe vehetnék ezeket a jár­műveket s moziba, színházba* kirándulni vihetnék velük az érdeklődő dolgozókat. Nem hinnénk, hogy akadálya lenne ennek! Eredményekről, tervekről* javaslatokról, eredeti ötletek­ről hallottunk legutóbb Vison« tán, ahol úgy látszik, néhány hónap óta történt „valami”: el­küldték a „hadüzenetet” az unalomnak, az üres délutánok­nak, estéknek.. . Gyón] Gyula Tízéves az egri méhészszövetkezet Ünnepi közgyűlést tartottak az Eger és Vidéke Méhész Szö- vétkezet tagjai, akik most ün­nepük a szövetkezet fennállá­sának tizedik évfordulóját. Tíz évvel ezelőtt 70 méhész határozta el az egyesület meg­alakítását, később vidéki szak­csoportokat szerveztek. Az or­szágos központ is felfigyelt az egriek kezdeményezésére, és a szakcsoportból szövetkezetét alakítottak. Az első években csak felvá­sárlással foglalkoztak, majd üzletet is létesítettek. Ma már milliós forgalmat bonyolít le boltjuk. A szövetkezet 400 ezer forintos közös alappal rendel­kezik és növekszik a felvásár­lás is. Hathatós támogatást kapnak a méhegészségügyi el­látásban, ugyanis a tagok ked­vezményesen vásárolhatnak gyógyszert. Különösen szép eredménye­ket értek el a viaszfcermelés­arról a bizonyosfajta robogóról vám szó, amelyikre Budai foga fájt. Az udvar végi raktárban egy fiatalember tevékenykedett, éppen az egyik csomaggal bí­belődött, amikor Budai odaér­kezett. Egymásra néztek, aztán a fiatalember kijelentette: ide­gennek nincs keresnivalója• a raktárban. Budai erre megra­gadta a csomagot. — ötszáz — jegyezte meg a fiatalember lalMníkus rövid­séggel, s finom mozdulattal le­vette Budai kezét a bizonyos- fajta robogó külső borítójáról. Budai először összeráncolta homlokát, majd gondolt egyet és leszámolta• a pénzt az ifjú tenyerébe. Együtt indultak a belső heyiségbe. A pénztárosnő háromezer-öt­százat zongorázott ki a billen­tyűn. A terménykiszerelő vál­lalat közismert „dörzsölt” em­bere megnyála&ta mutatóuj­ját és leszámolt — háromez­ret. A pénztárosnő némi rosz- szallással nézett rá és várt. Bu­dai azonban nem mutatott haj­landóságot a továtbszámolásra. — Még ötszázat kérek — emel te tel hangját a pénztárosnő. Az üzletvezető is felnézett a leltárkönyvből. — Segéd úr — mondta sze­líden Budai — legyen szíves azt az ötszázat, amit az előbb . . A fiatalember lila arccal ha­jolt az egyik fiókba. A pénz- tárosnő ujjai megálltak a bil­lentyűn. Budai türelmesen magyaráz­ta: — ötszáza-t odaadtam a se­géd úrnak foglalóba. Hogy biz­tosan meglegyen a robogó. Az inge zsebébe tette. És ártatlan arccal nézett a fiatalemberre, a-ki lassan ki­gombolta az inge zsebét. Az üzletvezető még mindig bámult. Budai megvárta, amig a se­géd odaadja az ötszáza-t, aztán óvatosan kitolta a robogót az üzletből. 1 Bende Ibolya ben, öt év alatt 24 mázsáról több mint száz mázsára emel­kedett az átadott mennyiség. Segíti ezt, hogy a szövetkezet­nek saját viaszolvasztó beren­dezése van. A múlt évben 900 mázsa mé-J zet vásároltak fel a méhész szövetkezetben és a felvásár­lási forgalom több mint más­fél millió forintot tesz ki. Tíz év alatt a taglétszám is meg­tízszereződött és most éven­ként 25—30 tag kéri felvételét a szövetkezetbe. Az ünnepi gyűlésen a leg­jobb méhészeket arány-, ezüst- és bronz jelvén nyel tüntették ki. Kiváló méhész kitüntetés arany fokozatát kapták Buda­vári Sándor egri, Mező Pál bo- donyi méhészek. Ezüst fokoza­tot kaptak Pusztafalvi János és Somfai Károly egri. bronz fokozatot Berecz Imre szilvás­várad! méhészek. Az Országos Méhészeti Köz­pont nevében ,Kovács Sándor igazgató köszöntötte a tízéves egri méhészszovetkezetet. (szabó) Talaitérkc'pezéfei I o iferencia A KGST-ben együttműködő országok négy napos üzemi ta­lajtérképezési konferenciát rendeznek a Magyar Tudomá­nyos Akadémia talajtani és ag­rokémiai kutató intézetében. A konferencián a KGST hét. tag­állama — Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország. Magyar- ország, az NDK, Románia és a Szovjetunió — vezető emberei vesznek részt. A vitát V. A. No- szin-nak, a KGST-országok ta­laj térképezési együttműködé­sét koordináló moszkvai Doku- csajev talajtan: intézet osztály- vezetőjének a nagyléptékű üze­mi talajtérképek készítésének módszeréről és temetésben tör­ténő felhasználásáról szóló elő­adása vezette be. kfmisM 3 1966. október 5., szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom