Népújság, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-17 / 168. szám

Budapest négy tenger kikötője rTTTTT ▼ T 'TTrV”V'V ▼ ,T'T"Í 'Mas rimáit évben ülésezett Budapesten a nemzetközi kucv terencia, amely a Duna csa­tornázásának a transzkonti­nentális víziút-hálózatban be­töltött szerepével és jelentősé­gével foglalkozott. Neves Szakemberek (Magyarországról, «3 NDK-ból, az NSZK-ból. Ausztriából, Csehszlovákiából, Lengyelországból, va' amint Svájcból) tartottak előadáso­kat, amelyek középpontjában a Duna, Európa második leg­nagyobb folyója, az európai folyami közlekedés gerinc« állt. A nemzetközi szaksajtó­ban azóta számos értékelő cikk jelent meg a konferenciáról — ezek rámutatnak a Duna, mini gazdasági tényező jelentőségé­re. Adatok igazolják, hogy a nagy európai vízi utak ösz­tönző erővel hatottak az Ipart fejlődésre, az ipari gócpontok kialakulására. Igen nagy sze­repe van a Dunának, mint ví- zi útnak, a Duna menti álla­mok egymás közötti kereske­delmében. A távlati tervek között szerepel a Rajna—Maj­na—Duna összeköttetés teljes kiépítése, valamint &z Odera— Duna-csatoma megépítése. Ez­zel gyakorlatilag Budapest négy tenger (Északi-, Balti- Földközi- és Fekete-tenger) ki­kötőjévé válna. A tervezett összeköttetések hatása bizo nyára igen nagy lesz a nem­zetközi hajózásra és a nemzet­közi munkamegosztásra. Mivel az új viziút-rendsaa- rek Európa nagy részét átfog­ják, számos európai ország között létrejöhet a közvetlen összeköttetés megszakítás nél­küli vízdúton. Ennek elsősor­ban a mezőgazdasági termé­kek, nyersanyagok (ásványok), energiahordozók és nagy tö­megű ipari termékek, kész­áruk esetében kézenfekvők. Várható, hogy a magyar ha­jók (Magyarország kedvező közlekedési-földrajzi helyzeté­ből adódóan) jelentős mérték­Megterhelt aszályokkal szovjet vontatóhajó halad át a fővároson, (MTI foto — Lajos György felvételei ben hozzá fognak járulni ah­hoz, hogy a Dunán kialakul­jon a többi nagy európai fo- lyóéhoe hasonló élénk forga­lom. A magyar hajózásnak a folyami forgalom lebonyolítá­sában jelentős tapasztalatai vannak. Több mint harminc éve vezettük be a kombinált Duna—tengeri hajózást, s ez e Csepeli Szabad Kikötőt (a Du­na középső szakaszának e nagy létesítményét) egy csapásra tengeri kikötővé tette. Ez fel­hívja a figyelmet Budapest szerepére a kiépülő nagy euró­pai víziút-rendszerben. Ami a Duna jövő hajópark­jának fejlődését illeti: a toló- hajózás szerepe növekszik a folyami közlekedésben, isme­retes, hogy a magyar hajóépi- tés nemzetközileg is elismert eredményeket ért el tolófiajók építésében. Elképzelhető, hogy Budapest és a Fekete-tenger között (ha legalább 3 m víz­mélység évi 340 napon át a hajózó úton biztosítva lesz) az 1500, sőt 2000 tonnás hajók és uszályok is rendszeresen köz­lekedhetnek, sőt, kedvező kö­rülmények között Budapest fö­lött is megfordulhatnak teljes rakománnyal. Problémát ókoa a hidak magassága, szerencsére a ma­gyar műszaki szakemberek már kifejlesztettek olyan meg­oldásokat, amelyek segítségé­vel a kormányházak tág hatá* rok között emelhetők vagy süllyeszthetők. Ilyen célra hid­raulikus megoldást alkalmaz­nak például a 2000 lóerős da­nái tolóhajóknál. A magyar hajóépítő* a transzkontinentális vízi alak kialakítása kapcsán minden bi­zonnyal új hajótipusokat, új műszaki megoldásokat fog ki­fejlesztem. Egész nyáron büntetés? Tegnap B-éknél jártam. Jólesett a kellemesen hűvös szoba, a jégbe hűtött málna­szörp. Hiába, csak jó dolog a hűtőszekrény, állapítottam meg kicsit irigykedve. Pihenés közben a nyári programról be­szélgettünk, hova készülnek, lesz-e balatoni körút, vagy a rokonokhoz rándulnak le. Mondtam is: átadhatnának né­hány üzenetet közös ismerő­seinknek, hiszen barátságunk még ott szövődött, a távoli al­földi városban. Az idén nem megyünk se­hová! — jelentette ki a férj, s ezt neki köszönhetjük — in­tett fejével a sarokban szo­morúan gunnyasztó kislány felé. Kérdő pillantásomra panasz­áradat következett. Évike meg­bukott matematikából, újsá­golták a családi tragédiát. Most készül a javító vizsgára. Fogadtak mellé egy főiskolás diákot, aki mindennap két órát foglalkozik vele, de ők maguk is előveszik naponta. — Már gondolkoztunk rajta, hogy mi leruccanunk a kocsi­val a Balaton mellé néhány napra — ő természetesen itt­hon maradna, felügyelet alatt — fejezte ki ezzel is rosszalá- sát a papa. — De hát ismered a feleségem, nem hagyja egyedül... így aztán neki kö­szönhetjük, hogy itthon kuk­solunk a forróságban. A strandra n<3ra kimegyünk, de neki természetesöt megtiltot­tam. Ha úszkálni akar, nem bánom, reggel hattól nyolcig kimehet! De egész napot nem szórakozunk el, aki év közben nem tanult, az bűnhődjék! Évi bűnhődik, és vele bűn­hődik az egész család. Mert a légkör lassan elviselhetetlen­né válik. Évi oktalanul sú­lyosnak érzi, hogy jóformán az utcára sem mehet ki, s ha va­laha próbált is megbirkózni a matekkal, most már egyenes úton halad, hogy megútálja. Bűnhődnek a szülők — mert már nekik is terhes ez a hely­telen következetesség, amivel a gyereket egész nyárra a négy fal közé szorították, mert ön­magukat is megfosztották a né­hány napos kikapcsolódástól, a gyerekkel való kötetlenebb, szabadabb együttléttől. A kis­lány pedig egyre inkább rab­tartóknak érzi őket, mint gon­dos szülőknek. Vajon, helyes-e így? Vajon csak a gyermek hibás abban, hogy rossz lett az iskolai ered­mény? Ha év közben fele ennyi energiával foglalkoztak volna vele, akkor is megbu­kik? Nem hiszem, mert külön­ben eleven, eszes gyerek. De év közben egyszer sem kérdez­ték ki a leckét, nem magya­rázták meg a megoldhatatlan­nak tűnő egyenletet És nem készülne-e jobb kedvvel a gye­rek is, ha nem fosztják meg a nyári szünidő minden örömé­től? Be lehet osztani az időt úgy is, hogy naponta, szükség szerint, két-három órán át foglalkozik az anyaggal — de a nap hátralevő részét miért kell a négy fal között töltenie? Mert helyes ha a gyermek­től — az évi mulasztásért megvonnak valamit, de az egész nyári pihenést nem sza­bad! Hiszen ez a feltétele an­nak, hogy a következő tanév­ben megerősödve kezdje újra a tanulást És ha a szülő úgy érzi, 6 Is hibás — ám önmagát büntesse tetszés szerint, de a gyereket csak annyira, amennyit meg­érdemelj A Mit kell tudni a családi ház építéséről Sütés-főzés rövidhullámokkal Mivel az ételek olyan gyor­A gyógyászati célokra hasz­nált rövidhullámokat kibocsá­tó készülékek ma már általá­nosan elterjedték. Költséges orvosi készüléknek számítanak ugyan, de úgy látszik, hogy rö­videsen helyet kapnak a kony­hákban is. Legalábbis az al­kalmas módon kialakított »ro­konaik”. Ez a megállapítás nem jós­lás, hiszen a rövidhullámok­kal működő „elektronikus tűz­helyek” ma már túl vannak a kísérleti stádiumon és sok or­szágban a sorozatgyártásuk is elkezdődött Az elektronikus sütés-főzési folyamat a következő elven alapszik: megfelelő elektron- csöves kapcsolás segítségével rövidhullámokat állítanak elő és ezeket a sütésre vagy főzés­re szánt ételre összpontosít­ják. Ebben a tűzhelyben a ka­lácstészta kisütése hat percig; a szalonnasütés 90 másodper­cig tart, és egy 7 kilós pulyka kb. egy óra alatt sül meg A tükörtojás és a pirított kenyér tíz másodperc alatt elkészül, a mélyhűtött (Mirelité) ételeknél pedig nincs szükség az előze­tes hosszadalmas felolvasztás­ra. Az ételek mennyisége és fajtája szerint az elkészítés ideje természetesen változó, de általában negyedére, nyol­cadára rövidül. További előnye az „elek­tronikus tűzhelynek”, hogy a benne készített ételek nem veszítenek normális, eredeti ízükből és vitamitartalmuk is sokkal kedvezőbb marad a szokásosnál. Felvetődhet a kérdés, vajon a koncentrált rövidhullámok nem veszélyeztetik-e a közel álló személyeket? A konstruk­tőrök erre is gondoltak és ezt a veszélyt gyakorlatilag kikü­szöbölték, mivel a főzési—sü­tési folyamat csak lezárt tűz­hely-ajtók mellett indul meg, és az ajtó kinyitásakor nyom­ban megszűnik. A második világháború előt­ti években láttak napvilágot az első olyan jelentések, ame­lyek arról számoltak be, hogy egyes afrikai törzsek fütty se­gítségével „értenek szót” egy­mással. Egy amerikai kutató későbbi, 1948-as tanulmányá­ban arról számol be, hogy a mexikói Vera—Crúz államban az egyik indián törzs mintegy 60 000 tagja beszél egymással speciális füttynyelven. Ezek­nek a füttynyelveknek nem az élőszó helyettesítése a ren­deltetésük, hanem az. hogy a füttyhangok szélcsendes idő­ben lényegesen messzebbre hangzanak él, mint az élőszó, vagy a kiabálás. Egyes népek tehát hírközlései célokra hasz­nálták ezt a sajátos kifejezés módot és használják még nap­jainkban, a híradástechnikai mesterséges holdak korszaká­ban is. Európában ismeretlen foga­lom volt a füttynyelv egészen a hatvanas évek elejéig, ami­kor egy francia nyelvész a Pireneusokban rábukkant az első európai „füttybeszéd” nyomaira. Egy Aas nevű el­dugott kis hegyi falucska 150 lakójából, mintegy harmincán ismerték a speciális füttynyel­vet, javarészt 50 év körüli férfiak. A nyelvész helyszíni vizsgálatai során azt tapasz­talta, hogy szélcsendes időben maximálisan 2 km távolságig tudtak „szót érteni” ily mó­don egymással. A nyelvész ez­után megkezdte laboratóriu­mi vizsgálatait a füttynyelvet beszélők hangképzési médiá­sán készülnek el, hogy sok fo­gásnál nem következik be a megszokott bámulás, ezért a tűshelyeket olyan kiegészítő berendezéssel is ellátják, amely külön gondoskodik a külső felület bamításáiól. A rövidhullámok egyenletesen melegítik fel az ételek külső és belső részeit, ezért nem szükséges megvizsgálni, hogy a húsdarab vagy a kalács belseje átsült-e, a felület mindent elárul. Tehát az „elektronikus tűz­hely” — mint említettük — már, túljutott a kísérleti álla­poton. Csak idő kérdése, hogy hazánkban is megjelen­jen az üzletek kirakataiban. Blahó István nizmusával kapcsolatban. Röntgenfürnnsorozatok segít­ségével sikerült megállapíta­nia, hogy az illető a fütty- hang-képzés során először te­leszívja mellkasát levegővel, majd szisztematikusan zárja ínyét, ezáltal megnöveli a bel­ső levegő nyomását. A fütty­hang képzése nagyrészt nyelv hegyének segítségével törté­nik, a hangszálaknak ebben igen kis szerepük van. A nyelvésznek az a véleménye, hogy az említett pireneusi füttynyelv sok évszázados tra­díciói, amelyet az említett fa­lucskában lakó pásztorok ki­zárólag hírközlésre használ­tak1. A későbbiekben azonban a füttynyelv tovább fejlődött, majd századunkban visszafej­lődött. Jelenlegi formájában repertoárja nem túl nagy, de rövid tőmondatok közlésére, 2 kilométeres távolságion belül még mindig kiválóan alkal­mas. (Hány óra van? Hova hajtod az állatokat? Felme­gyek a hegyekbe, stb.) A pireneusi füttynyelv vizs­gálatával kapcsolatos munkák még nem fejeződtek be. A to­vábbi fonetikai, nyelvészeti és etnológiai kutatások során megkísérlik kideríteni az egy­kori füttynyelv eredetét és el- korcsosulásának okait. A fran­cia nyelvészek most többek között azon dolgoznak, hogy kimutassák az esetleges ösz- szefüggéseket a különböző kontinenséken használt fütty- nyelvek között, „Füttybeszéd” a Pireneusokban Családi ház építéséhez az si, illetve a városi tanács ipari OTP kölcsönt ad. A kölcsönt és műszaki osztályától a mű- erre a célra készült nyomtat- szaki rajz öt példányának csá­ván von kell kérni és vidéken a tolásával kell kérni városi községi, illetve megye- Az épület kiválasztásáho« székhelyi takarékpénztár fiók- típustervek kaphatók a tálcá­jánál kell azt benyújtani rékpénztár illetékes fiókjaiinál, Méllékelní kell három hó- kedvezményes áron. Ezekből napnál nem régibb keletű te- bőven választhat a saját csa- lekkönyvi kivonatot, az építési ládi házra vágyó. Kisebb, na- hatóság által jóváhagyott gyobb méretű teraszos, tomá- tervrajzot két példányban, va- cos házak tervei közül va­lamint a házastársak fizetésé- laszthat A tervrajzok világo- nek, jövedelmének igazolását, sak, érthetők, nem nehéz raj- Félbemaradt családi ház befe- tűk eligazodni Falusi, közmű nélküli kétszobás családi ház. A típusterv száma: MOT I 58—79. jezésére igényelt kölcsönné a felsoroltakon kívül még a ta­nács igazolását is mellékelni kell arról, hogy a ház még nem lakható. Az engedélyezett kölcsönök felső határa az elfogadott épí­tési költség 75 százaléka lehet. A viszafizetési idő általában 25 év. A szükséges telekkönyvi ki­vonatot a területileg illetékes telekkönyvi hivatal díjmente­sen kiadja. Az építési engedélyt a jáTá­A hal a gyermeke A halat, akár a többi húsfélé­ket, már a 8 hónapos csecsemő­nek is nyugodtan adhatjuk, ha a gyermek nem mutat allergiás ér­zékenységet a hal húsára. A hal húsának táp értéke hasonló a többi húsfélékhez (a marha- és a disznóhúshoz) 18 százalék fehérjét 1,2 százalék ásványi sókat (fosz­fort, jódot és vasat) elegendő vi­taminokat (főként A-vitamint) és 0,3 százaléktól 20 százalékig zsírt tartalmaz. A halnak a gyermek táplálko-. zásában megvan az az előnye, hogy a legkönnyebben emészthető hús­félékhez tartozik, a szervezet az elfogyasztott mennyiség 90—97 szá­A már kiválasztott tervtí­pust 5 példányban kell besze­rezni, illetve egyéni tervezte­tés esetén a tervezővel elké­szíttetni. Két példányt az OTP- hez benyújtott kérelemhez keü mellékelni, 1 példány az épí­tési engedélyt aláíró tanács­nál, 2 példány az építetőnél marad. Ennek egyik példánya a lakhatási engedély kiadása­kor szükséges, de ez a nap már a beköltözés, az öröm napja a családban. és. el k táplálkozásában zalékát felhasználja. Tápértéke alig valamivel gyengébb, mint a ba­romfihúsé. Elkészítési módja: a gyermek a főtt és az olajban súlt halat egy-* aránt könnyen emészti (a 8 és 9 hónapos csecsemőnek legjobb az enyhén sós vízben puhára főtt hal húsa). Külön figyelmet kell szen­telni arra, hogy mielőtt a gyermek­nek adjuk a halat, előbb figyelme­sen eltávolítsuk még a legapróbb szálkákat is. Erre legalkalmasabb mód, ha kezünket meleg vízzel jól megmossuk és az ujjunkkal össze­törjük a hal húsát, majd főzelék­félékkel, rizzsel és krumplival ke­verve adjuk a gyermeknek. Moszkvában láttok Kartonruha, hagyományos orosz stílusban. Az újjakat és a nyakkivágást Ids fodor sze­gélyezi, a ruha felső részén kettős fodor van, középen in­dul, majd a derékvonalon ket­téválva megy át « hátrészre. Nyomott mintás pamutvá­szon ruha, divatos, stilizált vi­rágmotívumokkal. A magasí­tott derékvonalat selyemsza- lagdíszítés emeli ki. Üj vonalú cérnapuplin mhth népi hímzés díszítéssel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom