Népújság, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-24 / 148. szám

magyar—orosz szakra felvehető 29 jelenik. 131, magyar—történelem szakra 7 193 ma gyár—énekre 10 38 magyar—rajzra 3 56 orosz—énekre 3 27 „ orosz—testnevelésre 9 49 történelem—énekre 4 S3 biológia—mezőgazdasági szakra 12 TSO biológia—rajzra 6 16 biológia—testnevelésre 3 too földrajz—rajzra 6 72 matematika—fizikára 21 £16 matematika—kémiára 23 74 matematika—mezőgazdasági szakra a 68 Feltűnő még mindig az a túl­zott arány, ahogy a magyar— történelem szakpárosítást ro­hamozzák a fiatalok. Nem lankadt az érdeklődés a test­nevelés iránt sem: 12 helyre 149 jelentkező akadt. Az időben kibocsátott tájé­koztató útmutatásait inkább csak a reál-tárgyak jelentkezői fogadták meg. Feltűnő, hogy a matematika párosításaival együtt kezd érdekessé válni a tanárjelöltek száma, A felvételi bizottság nehéz munka előtt áll. Rövid szám­vetés; 180 fő feletti a keret, ebből előfelvételi útján már 28 hely foglalt, a most betölten­dő 152 hely közül 6 százalékot tartalékolnia kell a bizottság­nak, így június 27-től július 2- ig csak 142 lány és fiú kapja meg a felvételi vizsgák izgal­mai után a boldogító „igen”-t. A pedagóguspálya iránti ér­deklődés okait kutatva nem le­het figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy a peda­gógusok anyagi megbecsülése is fokozza ennek a hivatásnak a vonzóerejét és tekintélyét. Nyilvánvaló azonban, hogy ez a tény egymagában nem fo­galmazza át sok-sok fiatal tér. veit. Ezekben a pályaválasztó döntésekben szerepet játszik minden bizonnyal az is, hogy az egyetemek és a többi főis­kolák befogadóképessége sem áll arányban azokkal az igé­nyekkel, amelyek a középisko­lákból kilépő ezrek részéről megnyilvánul. Lesznek olyan szakok, ahol z igen erős verseny miatt esetleg a maximális 20 ponttal végző felvételiző sem kap he­lyet az egri főiskolán. Az ed­digi tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a magas pont­számú, jó képességű fiatalokat a Művelődésügyi Minisztérium igyekszik elhelyezni a társfő­iskolákon, vagy a felsőfokú ta­nítóképzőkben. Ez a vigasztaló mondat sem törli azonban azt a tényt, hogy 900 jelentkező fiatalt kell elutasítani Egerből, | köztük bizonyára nem egy te­hetséges fiatalt is. Az egri tanárjelöltek felvé­teli előzetesét azzal fejeznénk be, hogy a matematika—fizika szakos jelöltek részére július 2-án lesz az írásbeli: központi tételeket fognak kidolgozni, amelyeket a társfőiskolákon ugyancsak ugyanebben az idő­pontban kapnak meg. Ezt az újabb gyakorlatot — közpon­tilag megszabott kérdések ki- dolgoztatását — minden mű­szaki egyetemen és a tudo­mányegyetemek természettu­dományi karain is bevezetik és ezzel lehetővé válik az e tárgyakból elért középiskolai tudáseredmény felmérése is, országos szinten. (farkas) (A Stem karikatúrája) Miéri mimé® Egerben tehertaxi ? Hárman-négyen várunk az egri Bajcsy-Zsilinszky utcai teherlaxi-állomásnal. Kitartó­an csak egy kisnánai pedagó­gussal maradunk. Ö egy szekrényt vinne a tihaméri állomás környékére. Két óra múlva indulna az autóbusza. A delet efharangozták a nagytemplomban, attól kezd­ve várakozik. Most fél ket­tőt mutat az óra, de teher­taxi még hírmondóban sem volt. Jogos felháborodásunkra olyan felvilágosítást kap­tunk, hogy ha szerencsénk lesz, talán a délutáni órák­ban. .. .Fél tizenegytől ugyanis a közétkeztetés veszi igénybe ezeket a kocsikat és amíg ki nem hordják az ebédet, ad­dig várni kell. Azt is megtudtuk bosszú és türelmeüeo várakozásunk a&stt, hogy a városnak van ugyan négy tehertaxi ja is —- amellyel szerintünk a lakos­ság igéjivés ki tudná elégíte­ni a vállalat — de ebből ket­tő közül e*«knek fuvaroz és csak h«n*ő jöhet a lakosság részére számításba. Ezek ás csak többnyire dé»»«án. Ezúttal szerencsénk TOÍt. mert kettőkor „befogtunk” egy tehertaxit és közös meg­egyezéssel háromig lebonyo­lítottuk fuvarjainkat. de mennyivel gyorsabban végez­tünk volna, ha a 4. számú AKÓV jobban gondoskodna a lakossági igény kielégíté­séről, mert azt be kért lát­niuk, hogy nemcsak a válla­latnak, hanem az egyes em­bereknek is pénzbe kerül a várakozás . fp. ej Tájékoztató a mezőgazdasági technikumok levelező tagozatairól A mezőgazdasági termelés népgazdasági jelentősége év­ről évre egyre nagyobb. A to­vábbi fejlődéshez újabb és újabb szakemberekre van szükség. Éppen ezért a mező- gazdasági technikumok lehető­séget kívánnak teremteni a mezőgazdaságban dolgozó fel­nőtteknek szakmai képzettsé­gük fokozásához. A felnőtték részére létesített levelező tagozatra felvételüket kérhetik azok a doiguaoók, akik a mezűgxedaságban dolgoznak és legalább kétéves szakmai gyakorlatuk van, 17. életevüket betöäWtttfik és munkakörök el­látásé Ivar kftuépfafcú mezőgaz­dasági képesítésre van szüksé­gük. A felvételt közvetlenül a technikumok ig*z£Atésúgi»»öl kell kérni saeutembw: 15-ig, áss erre a célra rendszeresített je­lentkezési lap felhasználásá­val. A lapon szereplő szervek­kel igazoltatni kell a pontok­ban foglaltakat. A jelentkezési lapra 30 forintos okmánybélye­get kell ragasztani és mellé­kelni kell a következő okmá­nyokat: születési anyakönyvi kivonat, az általános iskola VIII. osztályának, illetve ez­zel egyenértékű más iskolai végzettséget igazoló bizonyít­vány, rövid önéletrajz. A kö­zépiskola magasabb osztályát, vagy az 1954-től szervezett mezőgazdasági • szakiskolán végzett jelentkezők különböze­ti vizsgával a technikumok II. osztályában folytathatják ta­nulmányaikat. Asz I. osztály fétvébéh és a II. osztály különbözeti vizs­gáinak anyagáról, valamint idejéről felvilágosítást adnak a technikumok a jelentkezési lap beérkezése után. Érettségi bi­zonyítvány birtokában csak a szakmai tárgyakat kell tanulni, A hallgatók otthoni tanulás­sal sajátítják el a tanyagot és félévenként vizsgáznak. A ne­gyedik év végén az érettségivel egyenjogú és egyetemi tovább­tanulásra is jogosító képesítő vizsgát tesznek. A techniku­mok tanárai időnként a knuzui- tádós központban felkeresik es segítik a baügafcSkMt Negyobb hedytejaefctoen, könnyen megkö­zelíthet® helyen, legalább 40 jelentkező esetén osztályt léte­sítenek a technflkumofc, 20 f6 esetén pedig csoportéi M i niszterta nácsi határozat intézkedik a vizsgán megjele­nő hallgatók utazás» költségei­nek megtérítéséről, a vizsgá­zóknak rendes évi szabadságu­kon kívül 18 nap tanulmányi szabadság is jár. Tandíj nincs. A vizsgák alkalmával a hall­gatók elszállásolását a techni­kumok elősegítik. Jelentkezési lapokat a sátoraljaújhelyi és a gyöngyösi kertészeti, Illetve mezőgazdasági technikumtól te­het közvetlenül igényeké. 23. — Maradhat itt továbbra is. Etelt ugyanúgy hozok neki, mint eddig kettőtöknek... Jenő nem tudta titkolni megdöbbenését. — Ügy gondoljátok, hogy én most egye­dül... Belátom, hogy ti másképp... Ez így most egy kicsit nehezebb lesz. A két fiú megölelte egymást. — Az oroszok itt vannak a kertek alatt. Nem tart már soká, Jencikém. Hamarosan ta­lálkozunk! — biztatta a barátját Laci. Tévedett. December elején jártak, s Mar- gitváros január 9-én szabadult fel. A közbeeső időből csak egy hetet töltött egyedül Jenő Linda néninél. Papír Marci időközben megértette, hogy elvesztettük a háborút. Nehézkes agya, ha nehezen is, ha késve is, de rájött, hogy Jenő jobb tőke lesz, mint egy zsák arany. Ha ő azt fel tudja mu­tatni, amikor itt kikiáltják a kommunizmust, hogy ő rejtegette a németek meg a nyilasok elől ezt a szökött katonát, akkor neki nyert ügye van. Amikor majd nem vághatják oda, hogy: „Maga, kérem, hallgasson, mert maga a méltóságos úr legjobb embere volt, magát vette be házmesterének is, a bizalmi állásba a Lánchíd utcai palotába, és azt mindenki tudja, hogy az mit jelent. Főportás sem lehet akárki, hogy a mellékesekről itt ne is beszél­jünk.” Ha viszont valaki rejt egy katonaszö­kevényt, az élete árán is, mert a fölkoncolás benne volt az újságokban, az ki van nyom­tatva, és vállalta azt a szörnyű rizikót — az nem lehetett a nyilasok barátja. „Ez világos, mint a nap, és ne mondjunk olyant kérem, mert az nem igaz; — az nem lehetett egy méltóságos úr bizalmi embere. Hová jövök én, \z egyszerű ember, ahhoz a nagyon magas úrhoz? Az meg se látta a kisembert, csak ki­zsákmányolni tudta a végtelenségig. Mert ah­hoz az egyhöz értettek az urak, azt meg kell hagyni.” Papír Mard tovább szövögette a gondo­latait; „...Én idevettem magamhoz az unokaöcsé­met és menedéket adtam neki, meg a barát­jának, aki híres, nagy kommunista volt Mar- gitvárosban és itt magyarázta nekem estéről estére a Lenint és mindig mondta nekem: »•Nézze, Marcikám, én tudom, hogy ez magá­nak egy kicsit magas, de ne sajnálja a fárad­ságot, hogy megértse, mert a kommunizmus­nak éppen ilyen emberekre lesz szüksége, mint Papír Márton.« így volt. Én már akkor részt vettem az előkészületekben, kérem, amikor mások a csodafegyverekről pofáztak. Én a szemükbe röhögtem és azt mondtam: »Hogy képzelnek ilyen marhaságot, hogy a front egyik oldalán mindenki megmarad?« Az unokaöcsém, a szökött katona (tanult ember máskülönben) helyeslőén bólogatott, a barátja meg megveregette a vállam és azt mondta, hogy ilyen talpraesett választ még életiben nem hallott.” Mikor idáig ért Papír Marci a gondolatme­netében, fölemelte a fejét, körülnézett, s öklével a fejét döngette: „Ilyen kötöznivaló barmot, mint én... Engedtem eltávozni őket. És most itt állok szökött katona nélkül.” Oda­fordult a. feleségéhez: „Mondd, édes Boriskám, hát nem volt itt jó helyük? Nem kaptak meg mindent? ...” Töprengett: „Talán valamiért megharagudtak. De hiszen még az újságot is beszereztem nekik mindennap. És hogy ma­rasztaltuk őket. milyen szép szóval!” Egy nap aztán már nem bírta tovább viselni a nyomasztó aggodalmat, hogy mi lehet az ő szeretett, kedves unokaöccsével, kiment tehát Margitvárosba, s ott siránkozott Jenő anyjá­nak, hogy addig ő nem tud megnyugodni, míg ott nem lesz nála biztonságban újból a fiú. Rigó néni szólt Magdának, s Jenőt nem kellett sokáig biztatni. Unta nagyon az egye­düllétet, gondolataiban már máskor is föl­derengett a gőzíűtéses, meleg alagsori ho­mály, az üres palota sok biztonságos zeg- zugával. Amikor Magda Szitásékhoz vezette Lacit, útközben még a következőt mondta neki: — Ketten vállaltunk érted felelősséget, én és Kollár. Egy dologra kérlek csak, mivel még nem dolgoztál „ütegben”: a fegyelemre. Ha feladatot kapsz, egy percet sem késhetsz, semmivel. Mindenki egyért, egy mindenkiért — hajszálnyi pontatlanságon emberek élete múlhat. Az élet azonban felrúgta a titkosság vastör­vényeit. Légitámadások, belövések, felvonuló alakulatok, igazoltatások, váratlan kitérők, összeomlott házak eltolták az időpontokat, növelték a bizonytalanságot, a homályt. Mind­nyájan egyenruhát viseltek, Bordás Franci bajuszt növesztett, s mint tapasztalt katona, tartalékos hadnagyként járt a városban. Rác- Üjfalusy százados modorát utánozta. Laci izgalommal és jóleső szenvedéllyel ve­tette bele magát a munkába. A katona­viselet nem volt nagy újság számára, a leven­tén hosszú éveken át gyötörték alaki kikép­zéssel; tisztelgés, puskafogás, jelentkezés, jobbra-át, balra-át, hátra-arc, ez mind kis­ujjában volt. Mielőtt azonban kiment a ház­ból, Bordásnál kellett jelentkeznie. Franci megvizsgálta, vékony kappanhangon üvöltött: — Lóg az alsó köpenygombja, őrvezető úr! A köpenygomb! A vállpánt-bélés kifeslett! Mint a sátoros cigány! Mars vissza! Ha még egyszer előfordul, lecsukatom, hogy belefeke- tedik!... Laci röhögött, de megvarrta a bélést. Na­gyon odafigyelt Bordásra, tudta már tapaszta­latból, hogy lehet rá számítani. Voltak por- tyázó útjaik, rajtaütéseik, amikor hidegvére, nyugodtsága nehéz helyzetekből szabadította meg őket. Hófelhőkkel függönyözött este Kispest felé jártak. A kertes házak mögött ormótlan teher­autó közeledett, Franci megfogta Laci karját, a sarokházhoz lapulva figyeltek. Tőlük nem messze az autó megállt, két alak ugrott ki a sofőrbódéból, németül beszéltek. Benyi­tottak a kiskapun, mentek be a házba. — Ha parancsnokság lenne itt, vagy szál­lás, őr állna a ház előtt. Ezek a babájukhoz jöttek — állapította meg Franci. Körülszaglászták az autót, benéztek a pony­va alá, embert nem láttak. — Ide figyelj — rendelkezett Franci. — A másik oldalról, az árokból két kézigránátot dobunk a motor alá. Utána fekve maradunk, amikor a két sváb kirohan, mind a kettőt le­lőjük. Nem úgy történt, ahogy Franci megjósolta. A robbanás szétroncsolta és lángra lobban­hatta a motort. A kocsi ropogva égett, de a két németnek egyelőre nyomát se lehetett látni. Laci hallotta, hogy a szomszéd házak ajtóit nyitogatják, beszéd, suttogás szüremlett, de senki nem mert kijönni az utcára. _— Fussunk, itt ér valamelyik készültség — súgta Laci. Úgy tűnt, mintha máris lábdobo­gást hallott volna. — Ezek éppen a nőiken vannak. — Várj még — intette le Franci. (Folytatjuk) jó a főiskola számára — mondja dr. Somos Lajos, a fő­iskola igazgatóhelyettese —, de hátrányos a sok jó képességű jelentkező számára. A főiskola a betöltendő helyekre válogat­hat a jelöltekből, de sokan lesznek, akik esetleg a legma­gasabb pontszámokkal is — bizonyos szakokon — nem ke­rülnek be az egri főiskola fa­lai közé. * Nézzük közelebbről az össze­függéseket; Június 27-én kezdődnek és július 10-ig tartanak a felvéte­li vizsgák az Egri Tanárképző Főiskola nappali tagozatára. A felvételire jelentkezők létszá­ma meglepő, ezer fölé emelke­dett, s a mindössze 152 helyre 1083 pályázó adta be igényét. Az érdeklődés tavalyhoz ké­pest több mint 30 százalékos ugrást mutat, s ha a szegedi és a pécsi társfőiskolákat tekint­jük, ez az arány igen magas. — Ez a fokozódó jelentkezés 1083 fehéíelizo részére csak 152 hely van az Egri Tanárképző Főiskolán Ugrásszerűen emelkedett az érdeklődés a tanári pálya iránt IKagyh őrá »ág A rádióban nem lesz nyári szünet többek között Kiehzl „Bibtiás emberét” és Adam „Longju- meaui postakocsisót”. A bécsi ünnepi heteket és a salzburgi ünnepi játékokait hangfelvéte­lek repítik majd, el a hallgatók otthonába. Az operett kedvelőiről sem feledkezett meg a rádió műsor- szerkesztősége. A nyár folya­mán készül el Suppé „Pajkos diákok” című egyfelvanásneá- nak teljes és Strauss „Egy éj Velencében” című operettjé­nek keresztmetszet — felvétele. Több zenés hangjától® is el­hangzik majd a nyáron. •Augusztus 13-ári mutatják 1» Kerekes János—Tóth Miklós— Romhányi József „A szépség nem minden” című darabját, elkészültek a felvételei Vincze Ottó és Ambrózi Ágoston „Hej Madrid” című zenés játéká­nak is, amelyet Lope de Vega vígjátékából írtak. Ugyancsak érdekes adásnak ígérkezik Ná­das Gábor és Sós György „n. Fülöp” című zenés szatírája, amelynek főhőse egy asztalos­ból lett cirkuszigazgató. II. Fülöp pedig egy nem létező oroszlán neve, amelynek me- názsiájából az egész cirkusz­társulatot eltartják. (J. Gy.) valamint a soproni táncdal­fesztivál és a bratislavai Aranykulcs-fesztivál közvetí­tése. A Szezon végi leltár című adásban az elmúlt szezon kie­melkedő könnyűzenei esemé­nyeit elevenítik fel. A tavaszi sikerekből a nyár folyamán megismétlik a Jöjjön Óbudá­ra és a Halló, itt Bratislava! című műsorokat. — A zenei „fültörő”-höcz hasonlóan nyári könnyűzenei rejtvényműsor is lesiz. A komolyzene kedvelői sem panaszkodhatnak majd a nyári műsorra. Öt—hat adást hall­hatnak a MRT Szimfonikusok Zenekarának külföldi koncert­felvételeiből, június 23-án a ^Charles Münch próbál” című adás keretében a világhírű karmester vezényli a zenekart. Több neves művész előadá­sában hallhatnak majd zenei csemegéket a zenerajongók az „Ugyanaz — mással” című műsorban. Június 27-től július 10-ig 9 közvetítés mutatja be Puccini összes műveit a világ legkiválóbb együtteseinek tol­mácsolásában. Négyrészes so­rozatban „Elfeljtett operasike­reket” elevenít fel a rádió, A hangversenytermek és a zenés színházak a nyári sze­zonra bezárják kapuikat, a ze­nekedvelők mégsem maradnak muzsika nélkül az ország leg­eldugottabb helyén sem, mert a rádió egész nyárra gondos­kodik zenei programról. Műso­rának 2/3-ad részét továbbra is e zene tölti ki, főként könnyű melódia. Néhány állandó műsorszámot, mint például a „Csak fiata­loknak”, a „Vasárnapi kok­tél” és az ^Üzenetek” című műsort egész nyáron át sugá­rozzák. Az idén is délelőttön­ként 10—12 óra között köny- nyűzenét hallhatnak az üdülők a Balatonnál és a Duna-ka- nyarban kitűnően fogható Pe­tőfi adó hullámhosszán. A napokban az amatőr tánc- zenekarok versenye folyik. Június végén kerül sor a Nyáresti Budapest című mű­sorra: a főváros nyári zenés életével és szórakozóhelyeivel ismertet meg. Július és augusztus könnyű­zenei programjában érdekes műsornak ígérkezik a francia shanson est, a Dunántúli zenés napló, a Nyáresti szerenád, a Megy a dallam vándorútra,

Next

/
Oldalképek
Tartalom