Népújság, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-22 / 120. szám
Idénykezdeti jelentés a Mátrából Magyarország legmagasabb hegye a Mátra, Közép-Európa legnagyobb tava a Balaton és a Duna egyik legszebb része a Dunakanyar. A Balatonnal már köaép- európai szinten foglalkoznak idegenforgalmunk vezetői. A Duna-kanyarral valóban úgy, mint legnagyobb folyónk egyik legszebb tájképével — és a Mátrával még mindig nem azon a magas szinten, mint amilyen magas ez a hegység. Hazánk három legexponáltabb kiránduló- és üdülőhelye, mégis mintha a harmadikat — a mesében a legkisebb gyereket a szülők világgá engednék, semmi nélkül. GYÓGYULÁS, VAGY PIHENÉS? Idénykezdeti kirándulásunk első állomása: Parádfürdő. Többször is megírtuk, hogy ez a nagyon szép völgy még mindig nem tudja, hogy csak gyógyítson, vagy üdültessen és kirándulókat is fogadjon. Valahogy a kettőt együtt nem tartják összeegyeztethetőnek. Pedig itt nem szükséges a tiszta profil kialakítása, mert hát a természet sem egyértelmű: gyomorbeteget is gyógyít a parádi víz, és kirándulókat is vonz ez a szűk völgykatlan. Amíg azon gondolkozunk, hogy melyiküket parancsoljuk ki ebből a tájból, addig a szanatóriumtól néhány tíz méterre hatvan tehén és negyven ló békésen lakik a Cifra-istállóban, Magának a SZOT-nak is van egy disznóhizlaldája az egyik üdülő közelében. Közegészségügyi előírások megszegése — a paragrafusok szerint. Szerintünk a turistaszálló konyhája kicsi és elavult, kevés a szoba — a vezető nem is tudta hirtelen megmondani, van-e üres szobája, mert várnia kell Pestről a Turistaházakat Kezelő Vállalat értesítését: hány szoba van lefoglalva. ö ezt itt helyben déli 13 órakor nem tudta megmondani. Nyolcvanhárom szobája van a fizetővendég-szolgálattal. Még elég *— idénykezdet van. Nagyobb örömmel nyugtáztuk azt, hogy nagy útkorszerűsítés történt tavaly óta, uj sétányt és autóparkolót epitet- tek —■ és készen áll bent a községben a kényelmes, tágas és jó kinézésű étterem-eszpresszó kombinát, ahol zene is van Ez már a turistáknak szó -inert eddig a SZOT-üdulo és egyben a fürdőhely egye len eszpresszójában szeszes italt nem szolgálhattak ki, mert gyógyhely. A tanácstitkár szerint viszont kellene még a több, emléktárgyakat árusító pavilon mellé egy sört és hűsítő italokat kiszolgáló is. A strand ma nyílik. Festenek, takarítanak. Tulajdonképpen egy kis autós campinget képzelek valahová, a rétre, a patak közelébe, távol a szanatóriumtól. Persze, mi kell egy campinghez is? Pénz, illetve víz, víz, víz. Ami a Mátrában eddig örök probléma volt. S még vagy három évig a Köszörű-pataki víztároló megépítéséig az is marad. ZENE NÉLKÜL A vízhiány minden üdülőhelyen egyformán utolért bennünket. Először Mátraszent- imrén, az ország legmagasabb településén, amelyet már többször hasonlítottunk a metsző levegőjű alpesi falvakhoz. Az ország — egyik — tetejéről a következőket jelenthetem: Mátraszentimrén 120 szoba és a közigazgatásilag hozzátartozó Mátraszentistvá- non 55, Mátraszentlászlón 40, Bagolyirtáson 10 és Galyatetőn 25 szoba áll rendelkezésére az IBUSZ-nak, illetve a vendégeknek. Idénykezdet van, még a szobák 10 százalékában laknak csak, — de hát a Vadvirág turistaházat most renoválják, cserélik a födémet. Máshol nemigen lehet meleg ételt enni a Vidróczkin kívül, amely Szentistvánban van. De valami kellene Szén ti ászlóba ta.... v . Zene, az sehol sincs, egyikben sem a három helyes kis üdülőhely közül. A tanácselnök megemlítette, hogy alapvető iparcikkeket árusító üzlet sincs, sokszor zavarok vannak a kenyér-, a hús-, a zöldség- és gyümölcs- ellátásban. Tervezik, hogy 1968-ra a mátraszentimrei- élelmiszer-árudát kibővítik. Galyatetőn, ahol az utóbbi években 30 villa és víkendház épült, csupán egy kiszuperált autóbusz ad fedelet néhány élelmiszercikknek. 67-re azonban már itt is lesz egy normális üzlet. Üjból a vízhiány: 270 új házhelyet határoztak meg Gályán, az érdeklődés óriási, de csak 40—50 telekre adnak ki építési engedélyt. Nincs víz. A piszkéstetői csillagvizsgáló a közvilágítást szüneteltetni szeretné Szentimrén. Zavarja a fény a munkájukat. De köthetnének egy kompromisz- szumot is. Ha vizsgálják a csillagokat, valóban ne legyen zavaró fény, de nem figyelik azt minden este és éjjel állandóan. AZ EGYETLEN IGAZI ÜDÜLŐHELY A legmozgalmasabb élet Mátraházán fogad. Üdülhetnek az üdülők a szép üdülőkben — és a turisták, kirándulók osu- pán vendégek lehetnek itt. A Sportban — már zene szóL A tanácsi megbízott szeretne egy nagyobb élelmiszerüzletet látni, a Kékes felé vezető úton meg egy eszpresszószerűséget. És fent a Kékesen? Ott még csupán a betegek találnak otthonra. Bár épül egy rendes elárusító pavilon, mert eddig csak egy buszáruda volt. Majd a víz megold mindent. (!?) Aztán a sástói campingnél modem camping-házak fogadnak. A sátrak eltűntek. Már telt ház van. Középiskolások tavaszi túrájának egyik kedvelt állomáshelye ez. A vendéglő viszont csak ma nyit (a camping május elsején nyitott). Mátrafüreden még nagyobb a forgalom. Itt legalább van minden. Egyetlen igazi üdülőhelye a Mátrának. Az autóparkfrozó már régebben elkészült, most épül egy borkóstoló és a Gyöngyösi Városi Tanács úttörőtábora. Az élelmiszergomba pincét kap, ahol hűthetik az árut. A híres park már pompázik és a 62 férőhelyes turista- szálló udvarán víkendházakat állítottak fel. A fizetővendég-szolgálat 60 szobáját már őszig előre lefoglalták. A strand 28-án nyit csak. Hideg vizű. De bár mindenhol lenne ilyen hideg víz. Akkor aztán kiderülne, hogy valóban mostohagyerek-e a Mátra. Berkovits György A poroszlói termelőszövetkezetben dolgozik •Autók Imre bácsi, aki most 76 éves, és 64 éve foglalkozik dohánykertészettel. 1959-től tagja a termelőszö vetkezetnek, termeli a kiváló minőségű szabolcsi dohányt. Ö maga is szenvedélyes élvezője termékének: 12 éves korától nemcsak a szakmája, hanem ő maga is dohányos. (Foto: Kiss Béla) Heves megye hírnevét kitűnő borainak is köszönheti. Az egri, a gyöngyösi, az abasári, a domoszlói borok világszerte híresek és ez a jó hírnév ^ az utóbbi esztendőkben erősödött. A kellemes zamatú hevesi borokat szívesen isszák a belföldi vendégek is, akik, ha a megyébe látogatnak, a kóstolás mellett egy kis „mintát” is visznek haza ízelítőnek. Az utóbbi időben egyes felelőtlen, boraink jó hírével, embertársaik egészségével mit sem törődő emberek kapzsiságukban arra vetemedtek, hogy nagy tételben hamisítottak bort és a készítményt napi áron hozták forgalomba. 236 hektó hamisított bor a gyöngyösi járásban Mindenki tudja, hogy szőlős vidékeken nem új keletű a borhamisítás. Könnyen gazdagodni vágyók mindig akadtak, akik azonban előbb vagy utóbb ráfizettek tetteikre. Az utóbbi hónapokban a pénzügyőrök több nagy tételű bor- hamisítást derítettek fel. Az év első felében csupán a gyöngyösi járásban 236 hektó bort hamisítottak meg a termelők. Ezt az Országos Borminősítő Intézet és a Borvizsgáló Szakértő Bizottság is minden kétséget kizáróan megállapította. Az említett járásban az év első felében, többen követtek el kisebb borhamisítást és mintegy tizenegyen nagyobb mennyiségű bort hamisítottak. Megyei tapasztalatok igazolják, hogy a borhamisítók és a fitos pálinkafőzők többszpr Borhamisítók iparvidékeken, a fizikai munkásoknak adták el „készítményeiket” borsos áron, és a munkában megfáradt bányászok, a gyári munkások nem is sejtették, hogy pénzükért nem igazi hegylevét, hanem saját készítésű hamisítványt kaptak. Opel Record, fényűző lakás és cukorpálinka A vizsgálatok mutatják, hogy a borhamisítók többségükben nem szegény emberek, akiket a kényszerűség visz rá tetteik elkövetésére. Többen „nagy tételben” készítették a hamisítványt. Így Búzás Imre abasári lakos is 23, ifj. Blazsek Béla gyöngyössolymosi lakos 10, Molnik János gyöngyösi lakos 15 hektó bort csinált. Cseh István gyöngyösi lakos túltett mindegyiken, mert nála 43 hektoliter műbort találtak a pénzügyőrök. A pénzügyőrök gondosan iparkodnak minden esetet felderíteni és amint a tények mutatják, nem is eredménytelenül. Éberségük és a törvény ereje óvja meg a borfogyasztókat attól, hogy a bor- és pálinkahamisítások tovább szaporodjanak. Az említett 11 nagyobb tételben hamisítók ellen a pénzügyőrök a feljelentést megtették és az illetékesek borait elkobozzák. Érdemes szólni a pálinkahamisításokról is. Van közöttük olyan, aki már szinte „nagyüzemi” módon állít elő pálinkát és azt hozza forgalomba. Harman György gyöngyösi lakosnál egy pálinkafőző készüléket és 52 liter pálinkát találtak, ezenkívül 659 liter cukorcefre várt kifőzésre. Ez az ember a gyöngyösi külszíni fejtésnél dolgozik. Fényűzően berendezett lakása és Opel Record személygépkocsija van. Ládi Józsefnél Gyöngyöspatán pálinkafőző készüléket, 40 liter pálinkát és 20 liter cukorcefrét találtak. özv. Hadobás Istvánné mar- kazi lakos — akinél pálinkafőzőt foglaltak le, — az eljárás során az illető pénzügyőröknek 1000 forintot ajánlott fel, amennyiben a további eljárástól eltekintenek. Hado- básnét a gyöngyösi bíróság nem jogerősen háromhónapi börtönre ítélte. A hamisítványok különösen ártalmasak a szervezetre Azok, akik bor- és pálinkahamisítással foglalkoznak, háromszoros vétket követnek el Becsapják az embereket, rontják márkás boraink jó hírét és készítményeikkel mások egészségének is kárt okoznak. Orvosi vélemény szerint ugyanis a házi készítmények különösen ártalmasak a szerkezetre. A műborok gyorsan bomló szerves anyagokat tartalmaznak, így káros hatással vannak a májra, gyomorra Nagyobb mértékű fogyasztásuk könnyén okozhat vérhast idült gyomorhurutot. Így a „borvegyészek” jogtalan anyagi előnyszerzése ráadásul még a közegészségügyet veszélyeztető bűncselekmény is. Érdemes szólni néhány szól a büntetések mértékéről is Igaz, hogy a készítményeket a tulajdonosoktól elkobozzák, mégis az a véleményünk, hogy a tanácsok által kiszabott és kiszabható pénzbírságok túl alacsonyak, és nem riasztanak vissza további bűncselekmények elkövetésétől. Egy-két példát: Tóth János gyöngyösi lakosnak 10 hektó műborát kobozták el: 2500 forint bírságot kapott. Érdemes megemlíteni, hogy nevezettnek Gyöngyösön és Abasáron egy-egy családi háza van, háromtagú csali Í jának havi jövedelme meghaladja a 4000 forintot. Toldi István ugyancsak gyöngyösi lakost 11 hektó hamisított boráért 1000 forint bírsággal sújtották. A dolgozó emberek elítélik a borhamisítókat kapzsiságuk, lelkiismeretlenségük miatt. Elis. mérés illeti a pénzügyőrök munkáját, akik a legtöbbször még idejében megakadályozzák a műitalok forgalomba hozatalát. Helyes azonban, ha a lakosság is nagyobb éberséget tanúsít, felfigyel a hamisítókra és ellenük bejelentést tesz. Miért számíthatnának kíméletre azok. akik saját maguk sem kímélik embertársaik egészségét és sorozatosan becsapják a vásárlókat? Szalay István ... hogy panaszkodó nemzet lettünk. Eleinket megismerte Európa nyilairól, sőt egy bizonyos Konrád személyesen is Us- hel kürtjéről, eleink utódait, ma élő nemzedékünket a panaszokról. Pontosabban a panaszos levelekről. Soha ebben az országban — talán még másban sem — nem írtak annyi panaszos levelet, annyi helyre és annyiszor, bár legtöbbször ugyanabban az ügyben, mint most és nálunk. Lám, mit jelent az, ha egy nép elhatározza, hogy száműzi az analfabetizmust, megtanítja apraját-nagyját a betű vetésére és a levél írására. Ezt sikerült elérni! Távol álljon tőlem, hogy most példákat hozzak: müven panaszokkal panaszkodnak a panaszkodók ott, ahol szerintük panaszt lehet tenni, mert szerintük mindenhol lehet és keU is panaszt tenni, utóvégre azért van nálunk szocialista demokrácia. Direkt ezért találták fel! S ha már ez így fel van találva, minden becsületes, hazáját és vívmányait szerető és tisztelő magyar panaszkodó állampolgárnak kutya kötelessége, hogy éljen ezzel a vívmánnyal. El is. Nagyon sok. Nagyon-rwgyon sok. A dolog úgy történik, hogy a panaszkodónak a szomszédja — lám, mégsem tudok szabadulni a példától — kijelenti, miszerint neki két arasznyi jár a másik kertjéből, mert a másik a kerítést rosszul építette. Éppen ezért először is ebben az ügyben panasszal fordul a községi tanácshoz, még szóban, aztán levéllel a járási tanácshoz és a járási pártbizottsághoz, a megyei tanácshoz és a megyei pártbizottsághoz, a megyei laphoz és a Népszabadsághoz, az Okos Katához és a televízióhoz. Van, aki egyből a Kádár-titkárságot, a Minisztertanács és az Elnöki Tanács titkárságát is felkeresi soraival. Mert mibe kerül? Néhány indigóba és néhány hatvan filléres bélyegbe... Az ám, de a szomszéd, ama másik sem hagyja magát, 6 is megírja levelét, sőt leiteleit mindazokra a helyekre és fórumokra, amelyeket megtisztelni kíván sérelmével. S ha tekintetbe vesszük, hogy ilyen és ehhez hasonló panasz levélbe foglalása percenkint zajlik le hazánk minden táján, — elképzelhető, mennyi dolga akad a postának és a panasszal megtisztelt szerveknek. Azok aztán lelkiismeretesen írnak, kiszállnak, vizsgálnak, véleményeznek, ítélnek — amivel természetesen egyik fél sem ért egyet —, s emiatt sok más, fontosabb ügyre nem marad idejük, de sebaj... Amiatt is íródnak a panaszok! Mert panaszkodó nemzet lettünk! És megtanultunk írni, legalábbis panaszos levelet. Vajon akadna-e olyan matematikus, vállalkozna-e végre egyetlen egy kibernetikus arra, hogy gyors és pontos számítással megállapítsa: mennyi idő, energia, papír, tinta, írógépszalag, autógumi megy feleslegesen kárba a panaszkodók legnagyobb dicsőségére. Mert mérget mernék rá venni, hogyha mindent összeadnának, horribilis szám jönne ki, jő néhány száz lakóházat lehetne a költségből építeni. Az igazság kedvéért meg kell jegyezni, hogy a panaszkodó knak több típusa, faja és alfaja van. Van olyan panaszos — ez a legkevesebb —, akinek jogos a panasza és mert jogos, általában könnyű gyorsan és eredményesen elintézni. Vannak olyanok, akiknek ugyan jogos a panaszuk, de a panasz mérve olyan kicsi és jelentéktelen, hogy mikroszkópon át sem lehetne látni, de szerencsére ott van a legjobb nagyító: a toll és a papír. És nem utolsósorban ott vannak azok a panaszkodók, akiknek nem volt, nincs és soha nem is lesz igazuk, ezt ők is tudják —, de mit lehet tudni?! Ha egyszer sikerül, már megéri. S különben is, jól kipanaszkodni az ország előtt magunkat, sort sor után róni a papírra, voltaképpen olcsó és izgalmas szórakozás. Nem akarok most szót vesztegetni a névtelen rágalmazókra, a mocskolódó panaszkodókra, az emberiségnek ama válfajára, amely — és nem aki — véletlenül úgy néz ki, mint a többi, mint ahogy a mérges gomba is szemre a leggombább gomba. A különbséget evés után lehet észrevenni. Nos, ennyi fajta, ennyi típusú panaszkodó van, ezernyi, sőt százezernyi panasszal, hogy győzzék csak az arra illetékesek, s azok is, akik nem is illetékesek. De válaszolni kell, illik, törvény van rá, vizsgálni, iktatni, vitázni, mert népi államunkban legfőbb érték a panaszkodó ember. Mert ezek a panasztevő levelezők nemcsak írni tanultak meg, de megtanulták azt is, nagyon gyorsan, különösen, ha panaszkodni lehet, hogy nálunk szocialista demokrácia van, és a dolgozók bejelentéseit el keU intézni. Ök dolgozók, ők bejelentenek és ők intézzék! Régen tűnődöm egy dolgon. Nem is véletlenül jutott eszembe az imént: mi lenne, ha kiszámítanák, hogy egy felesleges és indokolatlan, feleslegesen, valamint indokolatlanul sok helyre elküldött panasz, mennyi forintot rabol el a népgazdaság életéből, abból a sokat emlegetett szocializmusból és a demokráciából? Mert, ha ezt meg lehetne tenni, ki lehetne vetni adó, vagy kártérítés formájában azokra, akik irodalmi ambícióikat az össze-mssza küldött, nem igaz, vagy nagyon is lényegtelen panaszaikkal tűzdelt leveleikben élik ki, és szeretnék továbbra is kiélni. Sajnos azonban — egyébként ez a véleményem —, hogy ezt egyelőre aligha leszünk képesek kiszámítani. Marad tehát minden a régiben? Nagyon tartok attól, hogy marad tehát minden a régiben. S ezért én ezennel és azonnal panaszt is teszek húszezer példányban: — Kevesebb ruhában még andalítóbb lenne. (L’Europeo karikatúrája)
