Népújság, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-04 / 80. szám

! VALAMENNYI KISDOBOS Sport az üdülőben Uszoda épül Parádsasváron Gályára várjak a magyar labdarúgó-válogatottat Parádsasvár, SZOT üdülő. A büszke tomyú, romantikus io- «agvárhoz hasonló, festői kör­nyezetben levő gyermeküdülőt Iskolaidő alatt 145, a nyári ■tünetben pedig 280 Eú és kis­lány lakja. Olyanok, akiknek levegőváltozásra, általános fi­zikai és szellemi felfrissülésre mn szükségük, A természet bő kezekkel szórta Ide pazar kincseit: az ózon- dús levegőt, a hegycsúcsok fe- 151 szikrázva érkező napsuga­rakat, a fenyvesek csendjét és Z források kristálytiszta vizét Kde — mint mondják — sírva érkeznek az apróságok, de az­tán — ha letelt az idő — sírva távoznak, magukkal vive az él­mények sokaságát a felszedett kilókat s arcuk egészséges, pi­nasió színét A nagy „renoválást’’ azon­ban nem egyedül a természet végzi A nevelők gondoskod­nak arról, hogy a gyerekek rendszeresen mozogjanak, spor­toljanak. Kisebb-nagyobb tú­rákat tesznek a környék szép vidékeire, a nagyobbacskák be­járták már a Kékest és a Ga­lyatetőt is. Az üdülő udvarán más zókötél, gumiexpander, má­szórúd hívogatja a „lakókat” egy kis izomerősítőre, ■ a szomszédos Bánya-réten pedig kitűnő alkalom nyílik a foci­zásra. Est a rétet és a kastélyt akadálypályával akarják most összekötni, s ez újabb sportolá­si lehetőséget kínál a gyerekek számára. A fő „sláger" azonban az üdülő területén létesülő 18x8 méteres uszoda, amelynek épí­téséhez a SZOT Főigazgatóság és a SZOT Sportosztály bizto­sította az anyagi fedezetet A Bagoly-kői forrás 14 fokos vi­zét 100 literes boyler melegíti majd 25—26 fokosra, s az üdü­lő vezetői azt tervezik: minden gyermeket megtanítanak úsz­ni! Ehhez azonban az is kellene, hogy a kiváló egri úszószakem­berek pártfogásukba vegyék a sasváriakat és — néha-néha meglátogatva őket — ellássák a nevelőket jó tanácsokkal. Az uszoda júniusi megnyitását ün­nepélyessé akarják tenni. — Milyen szép lenne — mondogatták az üdülő nevelői —, ha ez alkalommal az egri úszók is megtisztelnének ben­nünket és egy kis bemutatót tartanának... Bizony szép lenne! Galyatető, Az északi oldala­kon és bent, a sötét erdők mé­lyén még tartja magát a hó. A SZOT nagyüdülő fölötti részen, ahol ezer méter magasságban labdarúgó-, tenisz-, röp- és ké­zilabda pályák sorakoznak egy­más mellett — vastag jégcsa­pok lógnak a fehértörzsű nyár­fákról. A déli verőkön olvad, de csak kevesen járnak itt is: metszőén hideg szél rázza a fák csupasz ágait Hivatalosan ugyan itt van már a tavasz, de valójában innét messze jár még... Bent az üdülőben alig látni néhány embert Két nagy autó­busszal kora reggel egri kirán­dulásra távoztak a beutaltak. Persze vezetnek gyalogtúrákat is, mint ahogy Bajor Ernő igeiz­gató mondja: — Gyakran felkeresik Pisz- késtetőt, Mogyorós-ormot, Csurgót, Mátraszentimrét, Mát- raszentistvánt, (itt a Vidróczki csárdában kitűnő fokhagymás- lángost lehet enni). Télen so­kan veszik igénybe szánkóin­kat, síléceinket, a sportolási lehetőségek tehát biztosítot­tak. Arra gondoltam azonban, hogy milyen jó lenne többsze­mélyes lovasszánt is beszerez­ni: a szánkózások bizonyára felejthetetlen élményt jelente­nének nemcsak az üdülőben gyakran megforduló reprezen­tatív külföldi vendégek, de a beutaltak számára is! És aki fél a hidegtől, a fagy­tól, a hótól — az bent az üdü­lőben asztali teniszezhet sak­kozhat vagy úszkálhat a fe­dett uszoda 37 fokos vizében. Ez utóbbiból alaposan kiveszi részét hazánk nagy zeneszerző­je Kodály Zoltán is, aki — bár nemrég töltötte be 80. életévét — naponta nem kevesebb, mint száz hosszat úszik! Június 11-től 25-ig illusztris ÉS ÜTTÖRŐŐRSNEK! Kedves Pajtások! sportvendégei lesznek az üdü­lőnek: az angliai VB-re induló magyar labdarúgó-válogatott tölti itt utolsó magyarországi napjait. — Nos, ha a mi dolgozóin­kon múlik, akkor biztosan megnyerik a világbajnokságot — ez a véleményük az üdülő vezetőinek... Igen ám, de hol fog majd ed­zeni a válogatott? A gályái pá­lya talaja egyenetlen, elhanya­golt. Mai állapotában fennáll rajta a sérülés veszélye. A SZOT üdülő rendelkezik fel­újításra szánt, sportcélokra ka­pott bizonyos összegekkel — ez azonban kevés. Az MTS- nek és az MLSZ-nek is be kell kapcsolódni a szükséges mun­kálatok mielőbbi elvégzésébe! És felújításra várnak a te­nisz-, a röp- és a kosárlabda- pályák, mert ma már nem vi­tás: egyre jobban igénylik a sportolást a SZOT üdülőiben is. Somody József Nagy segít§ég a falu sportjának! A napokban két igen nagy jelentőségű intézkedésről ka­pott értesítést az MTS. A KPM 654 779T 966. sz. átiratá­ban közölte, hogy a jövőben külön engedély és az eddig kötelező 200 forint illeték nél­kül vehetnek igénybe teher­gépkocsit személyszállításra a falusi sportegyesületek. Ezzel tehát megszűnik az a lapunk által is sokszor bírált gyakor­lat, hogy még az egyéb közle­kedéstől elvágott falvak spor­tolóinak is az AKÖV-höz kel­lett szaladgálniuk azért, ha a tsz gépkocsiján a szomszéd községbe akartak menni ver­senyre, ugyanakkor olyan ösz- szeget kellett fizetniük, amely a tényleges költségeket is jó­val meghaladta Ennek követ­keztében számos egyesület csa­pata visszalépett egy-egy baj­nokságtól. A KPM rendelkezése nagy előnyt jelent, természetesen legszigorúbban őrködni kell a rend fenntartásán. Biztonsá­gi előírás, hogy nem személy- szállításra szolgáló gépkocsi­ban csak rendes háttámlával ellátott, rögzített padokon le­hetséges a személyszállítás, s külön szállítási felelőst kell jelölni, aki mindent megtesz annak érdekében, hogy csak jogosultakat szállítsanak, s ne történhessen baleset A másik jelentős segítségről a Minisztertanács tanácsszer­vefc osztályának 40-5/9667T. O. sz. körlevele adott tájékozta­tást Ebben az MTS-en kívül a megyei és megyei jogú városi tanácsok vb-elnökével közlik, hogy módosították az 1964-ben megjelent KÖFA-rendeletet Ez a módosítás ismét lehetővé teszi, hogy a sportra szánt be­ruházáson és felújításon túl­menően a községfejlesztési alapból ismét vásárolhasson sportfelszerelést is a tanács. As OS1X jegyében A mai nap sportműsorából Atlétika: Felszabadulási vál­tófutás, Eger, 9 óra. Rajt: a Rákóczi úti benzinkútnál. Cél a Vorosilov téri emlékműnél. Kézilabda: a megyei szövet­ség villámtornája a Goldber­ger SE NB I-es csapatának részvételével. Eger, Nagy Já­nos utcai pálya, 9 órátóL Úszás: Az egri országos ver­seny második napja, 10 és 15 óra. Vízilabda: A felszabadulás torna második napi eseményei 11 óra: Cervena Hviezda— OSC, Budai Spartacus—Egri Dózsa, 17 óra: OSC—Budai Spartacus, Cervena Hviezda— Egri Dózsa. E redményekben gazdag évet zárunk. Az úttörő- mozgalom születése 20. évfor­dulójának megünneplésére méltóképpen felkészültetek. „Az úttörők a hazáért” moz­galom nagyon sok lehetőséget nyújtott annak bebizonyításá­ra, hogy erőtökhöz mérten ho­gyan tudjátok szocialista ha­zánk javát szolgáink TI, megyénk úttörői, az 1965—66-os tanítási évben 301 643 társadalmi munkaórát dolgoztatok, 503 358 forint ér­tékben. 6568 holdon végeztetek rét- és legelőtisztítást, 20 vagon rongy gyűjtésével járultatok hozzá népgazdaságunk jobb papírellátásához. Vasból 25 vagonnal gyűjtöttek, ami fcb. három 28-as traktor elkészíté­séhez elegendői Hozzájárultatok községetek, városotok, iskolátok környé­kének szépítéséhez. Megyénkben nagyon sok sportpálya épült úttörők kez­deményezésére, az idősebb KISZ-tagok segítségével (p.l Karácsond, Eger IIL sz. is­kola stb.). Nem feledkeztetek meg a kisebbekről sem, akik­nek játszóteret, játszóparkot építettek. Legjobbjaink ott voltak a járdaépítés néL, a fa­csemeték elültetésénél. Hány idős néninek és bácsinak sze­reztetek boldog pillanatot az­zal, hogy vizet vittetek a tá­voli kútról, vagy gyűjtést ké­szítettetek a begyújtáshoz. Nagyon sok örömet szerez­tetek szüléiteknek azzal, hogy az iskolában, szakkörben ta­nultakat felhasználva, megja­vítjátok a kisebb háztartási gépeket Mennyi kisdobos örvende­zett annak a játéknak, amit ti készítettetek meglepetésként különböző foglalkozások kere­tében. Sok szovjet édesanyának a szemében jelent meg könny, amikor értesült arról, hogy a szabadságért elesett gyermeke sírját a magyar úttörők gon­dozzák, friss virágot tesznek rá hálájuk jeléül. Nem mindennapi tettről tet­tetek tanúbizonyságot akkor, amikor egységesen elítélitek az USA pusztító háborúját és a szabadságáért küzdő vietnami pajtásaitok segítségére siette­tek, lemondva a csokoládéról cukorkáról, legkedvesebb játé­kotokról. Felnőtt társadalmunk büsz­kén szemléli tetteiteket, mert tudja, hogy ti lesztek annak a nagy alkotó munkának foly­tatói, amit ők elkezdtek, és nem mindegy, hogy kire bíz­zák ezeket az eredményeket Most ünnepélyesen bejelent­jük, hogy munkátok elismeré­seként a 20. évforduló tiszte­letére, azoknak az úttörőknek és kisdobosoknak a részvéte­lével, akik példaképül szolgál­nak csapatuk, községük, váro­suk előtt — megyei úttörőta­lálkozót szervezünk. A találkozó időpontja 196«. május 21—22. Helye: Eger. Gazdag, szép programunkra minden küldöttet szeretettel várunk; A 20 év 20 tett akciónk utol­só feladatai: 1. Az őrsök szakkörökbe já­ró tagjai tegyenek szakpróbát és szerezzék meg hozzá a szak- próbajelvényt 2. Készítsetek olyan felsze­relési tárgyakat, amelyeket a nyári táborozásokon fel tudtok használni. 3. Ebben a hónapban min­den pajtás úgy tanuljon, hogy az őrs tagjai közül senki se feleljen elégtelenre. 4. Tanuljátok meg a 20 év legszebb dalai közül a követ­kezőket: Harsan a kürtszó, Dal a hazáról, Fiatalok éneke, Tá­borélet. A dalokat megtaláljátok a „Daloljunk, pajtás” című da­loskönyvben. Kérjetek segítsé­get a tanuláshoz az éneksza­kos tanár nénitől vagy tanár bácsitóL 5. Hozzátok rendbe kisdo­bos- és úttörő-egyenruhátokat, felszereléseteket, hogy méltó­képpen várjátok a 20, év­forduló megünneplését. A feladatok teljesítéséhez sok sikert kívánunk. Úttörő köszöntéssel: 'Előre! Hasznos tettek kapitánysága Ünnepélyes keretek között, az OSN keretében rendezték meg a hatvani városi és járási úttörő tornászbajnokságot. A versenyen kiemelkedően szerepelt a petőfibányai általános iskola leánycsapata. Műszabaagyakorlatban 9,6 ponttal Liptai Edit szépen kivitelezett gyakorlattal hívta fel magára a fi­gyelmet. (Foto: Répássy) Az ógörög nép 389-ben ün­nepelhette utoljára az olimpiát, mert Theodosius császár 393- ban betiltotta a játékok meg­rendezését, félve attól, hogy a pogány világ e nagyszerű vív­mánya rossz hatással lesz a kereszténységre... Hosszú évszázadok múlva, 1894. június 15-én Pierre de Coubertin francia író kezdemé­nyezésére nemzetközi testneve­lésügyi értekezlet kezdődött a párizsi Sorbonne egyetemen. Nyolc napon át tanácskoztak a különböző sportkérdésekről, a 9. napon csak egyről: Couber­tin javaslatáról, hogy újítsák fel az ókori olimpiai játékokat. A részvevők teljes egyetértés­ben, ellenvetés nélkül fogadták a javaslatot, és úgy határoztak, hogy az első újkori olimpiát még 1896-ban meg kell rendez­ni, éspedig Athénban. Nem sokkal később megala­kult az első Nemzetközi Olim­piai Bizottság, amelynek 12 tagia volt: a francia Conberbn és Callot. az angol Lord Amp- tbill és Herbert, az amerikai Sloane. a görög Vikolas, az orosz Boiifov/sk-v. a cseh Jiri Guth. a svéd Balek, az argen­tin 7uhiaur, az új-zélandi Cuff — Magyarországot Kemény Fe­renc. az esri reáliskola igazga- tóia kénviselte! Athén persze nagy lelkese­déssel fogadta a mecrHc-te',t°- +és+ Egészen addig, anvg az il- Wékesek rá nem lőttek, hngv az o1!mnía m egrerd'■‘■’Ac tool* nincsenek reeg az anvagi fel­tételei. Macát PooViertln bárót is naev csalódás érte. amikor az neszei Aibénha érkezett az ciőlrésriiietek megtekintésére. Már-már arra gondolt, hogy ím. szertefoszlanák legszebb álmai, amikor hirtelen eszébe jutott, Hetven évvel ezelőtt zajlott le az első újkori olimpia Athénban Egri reáliskolai igazgató volt az olimpizmus első magyar úttörője amit az egri reáliskola igazga­tójától hallott Párizsban: Ma­gyarország 1896-ban ünnepli ezer éves fennállását! Felélén­külve ragadott tollat, és levelet írt Kemény Ferencnek, amely­ben arra kérte: a millennium keretében Budapest nem ren­dezhetné-e meg az olimpiát is? Kemény Ferenc, az egri reáliskola igazgatója, az olimpiai eszme első magyar úttörője. Kemény azon nyomban be­adványt intézett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez —, de hasztalan! A miniszter há­rom hónapos huzavona után azt a választ adta: a fiatal ma­gyar sport még nem alkalmas ilyen világverseny lebonyolítá­sára. Még szerencse, hogy időköz­ben Athénban megbukott az olimpiaellenes álláspontot tá­mogató miniszterelnök, és az előkészítő bizottság élére kerü­lő Konstantin trónörökös, — lelkes sportember — vezetésé­vel meggyorsult a munka. A görög főváros meg is rendezte az első újkori olimpiát! Az olimpiai eszme, a verse­nyek jelentősége azonban nem minden népben élt egyformán. Az angolok például csak úgy félvállról vették, s az ameri­kaiak is csak egy egyetemi csa­patot neveztek. A rendező gö­rögökkel együtt 14 ország 285 versenyzője vetélkedett egy­mással az aranyérmekért, ame­lyek tulaidonképpen aranyo­zott ezüstök voltak. Magyarországot a következő sportolók képviselték: Dani Nándor, Kellner Gyula. Szoko- lvi Alaio« nficták. Ha’és Alfréd úszó, Topavicza Momcsillo birkózó, Kokas Gvula és Wein Jenő tornászok. Dáni 800 mé­teren 2:11.8-cal második lett. a vele azonos időt futó ausztrál Flank mögött. Szokolyi 100 méteren. Kell­ner pedig a marathoni futás­ban (40 kilométert a 3. helyen végzett. Az atlétáknál is job­ban szerepelt azonban Hajós Alfréd, a 18 éves műegyetemi hallgató, aki a 100 m-es gyors­úszásban 1:22.2-es eredmény- ayel, az 1200 méteres gyors­úszás ban pedig 18:22.2-es idő­vel kétszeres olimpiai bajnok­ságot nyert. Az olimpia programja 43 számból állt. Az eredmények bizony elég gyengék voltak, a futó atlétáknak például le kel­lett lassítaniuk, hogy a stadion rövid, éles kanyarja ki ne dob­ja őket. A legeredményesebb versenyzőnek a kerékpáros francia Masson bizonyult, nem kevesebb, mint három szám­ban győzött. A görög emberek nagy örömmel és boldogsággal ünnepelték győztes fiaikat (ki­lenc aranyérmet szereztek), de kijutott az ünneplésből a ma­gyar sportolóknak is, akik a feljegyzések szerint a görög nemzeti színeknek megfelelő, kékszalagos fehér szalmakalap­ban jártak. Athénban tehát 70 évvel ez­előtt a nemzetek felsorakoztak az ötkarikás olimpiai lobogó köré. Ismét fellángolt az olim­piai fáklya, hogy fénye bevi­lágítsa az eget. Az olimpiai gondolat, amely összegyűjti a különböző rendszerű országok legjobb fiait — maga a tiszta amatőrsport megtestesülése. És alkalmas arra, hogy áthidalja azokat a szakadékokat, ame­lyek az egyes nemzeteket még elválasztják egymástól. A ver­senyzők egy-egy olimpia után azzal a gondolattal válnak el névmástól: nem lebet elérhe­tetlen az a vágv, hngv a ma még külön táborban élő embe­rek újra egvmésra taiálianak! Az. olimpia háromezer éve a pépek közötti testvéri kapcso­latok ápolását hirdeti. És en­nek a szép olimpiai gondolat­nak volt nagyszerű megteste­sítője az Athénban megrende­zett első újkori olimpia. 8.JL

Next

/
Oldalképek
Tartalom