Népújság, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-14 / 87. szám

■\ TILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAI f€jqjj,zelíink. Elmúlt a locsoUcodás, az ünnepeket magunk mögött hagytuk, a sonka és főtt tojás megterheléseit is ki­heverte már a szegény gyo­mor. Idős barátommal sé­tálunk az egri utcákon. A kellemes napsütésben akad elég látnivaló. A várhoz vezető lépcsőn például érin­tetlen vajas kenyeret lát­hattunk, mellette ott he­vert még a szalvéta is. Nem messze a vajas kenyér­től egy zsömle és egy el­dobott fél kifli. Idős bará­tom bosszúsan a fejét csó­válja. — Gyermekkoromban fa­lu* éltem — mondja. — Mikor anyánk a városban járt, mindig hozott pékke­nyeret. Már délben lemen­tünk eléje az öreg malo­mig, s ott vártunk rá estig, kísértük haza, mindegyi­künk fogta a kosarat, amelyben ott volt a kenyér. Veszekedtünk még a mor­zsákért is... Zsömléről, kifliről nem is hallottunk... Ballagunk tovább, szóf­iámul a kanyargós utcákon. Ahol még nem járt az ut­caseprő, eldobott sütemé­nyeket is látni a járdán, az úttesten. Nem is beszélve a város új lakótelepeiről, ahol még több finomság he­ver a földön, széjjelszór­va, eldobálva. Például fo­rintos csoki, felbontatlanul. Idős barátom az édesség lattan újra a máltat em­legetii — U .Emlékszem, hogy két szem cukorért, anyánk elébe mentünk a kis er­dőig. Ki dobta a vajas kenye­ret a vár lépcsőjére? Ki dobta él a zsömlét, a finom süteményt, a felbontatlan csokoládét? Meg merek es­küdni, hogy a tettesek nem felnőttek voltak, hanem gyerekek. Ismerjük be, na­gyon elnézőek vagyunk gyermekeinkhez. Idős ba­rátom még kilométereket gyalogolt két szem cukorért, s veszekedett testvéreivel a pékkenyér morzsáiért is. A mai gyerekek nincsenek ilyesmire kárhoztatva, meg­szokták azt, hogy kívánsá­guk általában könnyen és hamar teljesül — éppen ezért nem is nagyon becsü­lik, amit kapnak. Megta­nulják-e, hogy becsülni kell az értékeket, a vajas ke­nyeret, a zsömlét, s a fo­rintos csokit is? Ki tanítja meg őket, vagy kik tanítják meg őket? A szülők? Ép­pen ők azok, akik túltengő szeretetükkel arra szoktat­ták gyerekeiket, hogy ne sajnálják az eldobált „hol­mikat”. Ha nem ízlik a va­jas kenyér, kapnák helyet­te mást, ha nem ízlik a fo­rintos csoki, kapnak he­lyette tejes csokit, vagy mo­gyorósat, csak ne sírjon az a gyerek, csak legyen meg annak a gyereknek a ked­ve! Ezek a mai gyerekek...! Nem a mai gyerekek tehet­nek erről... (kyd) ARA: 50 FILLÉR XVn. évfolyam 87. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA 1966. április 14, csütörtök Még füstöl a repülőtér Ky tábornok nem adja át a hatalmat Másfél millió tonna bombával repültek a B-52-esek Vietnami helyzetkép Kiss Csaba, az MTI tudósító­ja jelenti: A jelentések szerint, bár Johnson elnök még nem hozott végleges döntést, Washington­ban valószínűnek tartják, hogy sor kerül a légitámadások fo­kozására. Erre enged következ­tetni, hogy az USA légiereje elsőízben vetett be a VDK el­leni támadásokra B 52. típusú óriás bombázókat. Katonai szakértők szerint a keddi akció volt a legna­gyobb szabású bombatá­madás a második világhá­ború befejezése óta, s a B 52-esek mintegy másfél millió tonna bombát dobtak le a VDK-ra. Más jelentések szerint John­son azzal kapcsolatban sem foglalt állást, hogy hogy mi le­gyen az amerikai magatartás, ha egy polgári kormány kije­lenti: kész befejezni a harco­kat és távozásra szólítja fel Dél-Vietnamból az amerikai csapatokat. Az ismert politikai kommentátor, Joseph Alsop szerint „a politikai látóhatár egyáltalán nem biztató”, más tudósítók úgy tudják: Washing­ton kidolgozta az intézkedési terveket erre az eshetőségre. Az USA adott esetben kész félre­állítani minden olyan dél-viet­nami kormányt, amely a hábo­rú befejezését javasolja, mert ez — az U. S. News című fo­lyóirat szerint — „megalázó vereség lenne az USA számára, s megingatná iránta a bizalmat Európában és Ázsiában”. Róbert László, az MTI tudó­sítója jelenti: Az a nagy várakozás, amely Gromiko szovjet külügyminisz­ter április 21-én kezdődő olasz- országi hivatalos látogatását megelőzi, szinte valamennyi olasz lap hasábjain tükröződik. A kormányban részt vevő szo­cialista párt lapja, az Avanti rámutat: nemzetközi politikai kérdéseket illetően kétségtelen, hogy a leszerelés, valamint a kelet és a nyugat közötti eny­hülés távlata az a probléma, amelynek mind a Szovjetunió, mind Olaszország nagy fontos­ságot tulajdonít. Nem kétséges, hogy a megbeszéléseken nem­zetközi kérdések is szóbakerül- nek, mint például Vietnam. Az Unitá vezércikkét Gromi­ko jövőheti római látogatásá­nak szenteli. A lap a többi kö­zött így ír: Az olasz kommunistáknak nem esik nehezükre, hogy elis­merjék Fanfani külügyminisz­ter és az olasz kormány érde­meit a látogatás létrejöttét il­letően. Ezt csak helyeselhetik az enyhülési politika hívei, il­letve a világbéke megszilárdí­tásában érdekelt erők. Az olasz vezetőkkel folytatandó megbe­szélések programja rávilágít arra, hogy Gromiko látogatása kölcsönösen nagy jelentőségű és ezt a tényt értékelni kell. A megbeszélések tárgyát alkotó problémák megerősítik ezt a véleményt Szó lesz korunk döntő kérdéseiről is, az enyhü­lésről és a leszerelésről. Milyenek a kilátások? — te­szi fel a kérdést a lap. A Szov­jetunió álláspontja közismert: sok, igen sok lépést lehet tenni az enyhülés útján, ha elfogad­ják a népek szabad vélemény- nyilvánításának alapvető krité­riumát és a más országok bei- ügyeibe való be nem avatkozás elvét. Ez a kritérium elegendő ahhoz, hogy a párbeszéd azon­nal konkrét témát találjon. Ea a téma mindenekelőtt Vietnam: Amikor Fanfani a megelőző kormány külügyminisztere volt; tett említést néhány érdekes olasz elgondolásról a vietnami viszály békés megoldása érde­kében. Vajon ezek az elgondo­lások szerepelnek-e a külügyi miniszter jelenlegi programjá­ban is? Ez az első olyan téma* amelynél minden félreértést tisztázni kell, ha azt akarjál^ hogy a szovjet külügyminiszter olaszországi tartózkodása aa olasz politika nélkülözhetetlen felülvizsgálásának kiindulási szakaszát jelentse. A második kérdés a leszere­léssel , pontosabban a bonni Németországgal és annak sze­repével függ össze az Atlanti Szövetségen belül, ha valóba« hozzá akarnak járulni a holt­pont felszámolásához, ahova a leszerelési tárgyalások jutot­tak, úgy a bonni Németország szerepénél kell kezdeni, vagyis Olaszországnak az NSZK és általában a NATO irányába» folytatott politikája felülvizs­gálásánál. Uymódon lehet ered­ményeket elérni. ____ 10 méteres hullámok dobálják a Michelangelot Vihar az Atlanti-óceánon Az Atlanti-óceán északi ré- okozott. A Genovából New szén dühöngő hatalmas vihar York felé tartó 46 000 tonnás súlyos szerencsétlenségeket Michelangelo olasz luxusgőzöst---------------------------------------------— fedélzetén 700 utassal — 10 méteres hullámok dobálják a nyílt tengeren. A hajó kapitá­nyának rádióadón leadott je­lentése szerint két amerikai utas kabinjában elesett és Nem hívják, hanem tolják... * • r mm A gyöngyösi kubikosbrigád két tagjai Molcsán Zoltán és Less István a talicskával. (Riport a 3. oldalon.) (Foto: Kist Béla) súlyos fejsérülést déri. Mindkettő hamarosan beletelt sérülésébe. Tizenegy személyi köztük négy utas, szintén meg­sebesült. A Chuscal nevű, több mint hatezer tonnás angol gőzös fe­délzetéről a hatalmas erejű szélvihar kedden reggel leso­dort öt matrózt. A hajótól el­szakított matrózoknak azóta semmi nyoma. A hajó szerda hajnalig kereste az eltűn­teket, majd felvette a kapcsolatot aa amerikai partőrséggel és foly­tatta útját Anglia felé. A mat­rózokat, akiket utoljára mentő­övekbe kapaszkodva látták hánykolódni a hullámokon, most a partőrség helikopterei keresik. Johnson Mexikóba látogat Lyndon Johnson, az Egyesült Államok elnöke, csütörtökön egynapos nem hivatalos láto­gatást tesz Mexikó fővárosá­ba — közölte kedden a Fe­hér Ház szóvivője. Johnson ab­ból az alkalomból látogat Me­xikóba, hogy ott ünnepélyesen felavatják Ábrahám Lincoln emlékművét. A Lincoln-szob- rot az Egyesült Államok ajá»* dékozta Mexikónak, dán megkezdte három ameri­kai—nyugatnémet kém: a 27 éves Gerhard Franz nyugat- berlini lakos, a 43 éves Franz Pankraz és a 61 éves Erich Lorbeer NDK állampolgárok perének tárgyalását. Gerhard Franz (eredeti fog­lalkozása: hentessegéd), 1963- han lépett az egyik Nyugat- Berfinben működő amerikai kémszervezet szolgálatába, s különböző harms igazolvá­nyokkal többször járt a Né­met Demokratikus Köztársa­ság fővárosában. 1965 óta az amerikai titkosszolgálat füg­getlenített munkatársa. Egy „bevetése” során tartóztatták le a demokratikus Berlinben, amikor jogtalanul amerikai katonai egyenruhát viselt és amerikai katonai járművet vett igénybe. (Egy ma is érvény­ben levő megállapodás alapján a nyugat-berlini megszálló szövetséges hatalmak katonai fegyvertelenül, egyenruhában beléphetnek a demokratikus Berlin területére.) Franz Pankraz géplakatos, berlini lakos, 1953 óta a nyu­gatnémet szövetségi hírszerző, szolgálat (BND) ügynöke, s Pankraz saját bevallása sze­rint 143 rádiójelentést küldött -Nyugat-Berlinbe. Ezenkívül írásbeli jellemzéseket is el­juttatott saját gyárának veze­tőiről a nyugatnémet hírszer­zés részére. A drezdai Erich Lorbeer vegytanszakos tanár 1958-ban lett az amerikai titkosszolgá­lat ügynöke, az NDK 5 repü­lőteréről és a nemzeti nép­hadsereg számos csapatmozdu­latáról küldött jelentéseket megbízóinak. Lorbeer 1960-ban szabadságát Magyarországon töltötte, s az amerikai titkos- szolgálat utazása előtt azt a megbízatást adta neki, hogy derítse fel egy magyarországi tudományos intézet biztonsági berendezéseit. Lorbeer ezen­kívül a magyar néphadsereg egy Duna menti objektumáról filmfelvételeket készített és azokat eljuttatta amerikai megbízóinak. O is készítet: írásbeli jellemzéseket, elsősor­ban orvosokról és gyógyszeré­szekről, továbbá az NDK gyógyszeriparának vezetőiről. Ezenkívül adatokat küldött az NDK gyógyszerellátásáról és a gyógyszerpiac újdonságairól A vádirat ismertetése után megkezdődött a vádlottak ki­hallgatása. A perben előrelát­hatólag hétfőn hirdetnek íté­letet A Német Demokratikus Köz­társaság legfelsőbb bíróságának L számú büntetőtanácsa szer­Amerikai—nyugatnémet kémek az NDK legfelsőbb bírósága előtt Magyar vonatkozása is van a berlini kémpernek Hz egyik téma Vietnam Olasz lapok Gromiko római látogatásáról cefben otthon tartózkodott — egyes aknák házától alig néhány száz méterre robbantak. A dél-vietnami miniszterel­nök a saigoni repülőtér ellen intézett aknavető-támadás ide­jén azt hitte, hogy államcsíny történt. A miniszterelnök a repülő­téren levő házának kertjében éppen újságírókkal beszélge­tett ezen az estén. Helikopte­re a bejárattól 30 méterre volt Amikor a második aknavető lövedék is felrobbant — haj­nali fél egykor — azonnal fel­rakta feleségét és gyerekeit a helikopterre és a levegőbe emelkedett, hogy családjával együtt biztos helyre menekül­jön. (Ky maga is pilóta.) ★ A miniszterelnök kedden fo­gadta a saigoni diáktanács küldötteit Kijelentette, hogy nem adja át a hatalmat és ha szükséges:, erőszakos eszközö­ket fog alkalmazni kormányá­nak védelmére. Ky tábornok ezután kijelentette, az amerikaiak csak úgy nyerhetik meg a háborút ha Kínát bombázzák. bolni a tokiói vétség titkárát tiltakozás kormány tegyen intézkedéseket és akadályozza meg, hogy a jövőben hasonló cselekménye­ket kövessenek el szovjet ál­lampolgárokkal szemben. SAIGON (MTI): Szerdán délelőtt még mindig hatalmas füstoszlopok szálltak magasba Tan Son Nhut repü­lőteréről, Saigon központjától alig öt kilométerre A tűzol­tóknak még nem sikerült el- oltaniok a szabadságharcosok keddi aknavetőtüze által fel­gyújtott három óriás üzem­anyagtartályt, egész éjszaka megfeszített erővel dolgoztak, hogy megakadályozzák a lán­gok tovaterjedését és az újabb robbanásokat. Az aknavetőtűz következté­ben meghalt hét amerikai és két vietnami, megsebesült 155 amerikai és 20 vietnami kato­na. Az óriás repülőtér terüle­tén 75 akna robbant A parti­zánok célzásának pontosságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy a lövedékek kizáró­lag a repülőtér katonai részén robbantak. A támaszpont e ré­szét a támadás után lezárták, a nemzetközi és polgári for­galmat szüneteltetik. A nyugati hírügynökségek beszámolnak arról, hogy a tá­maszponton van Ky tábornok, dél-vietnami miniszterelnök lakása is: a tábornok a támadás peav 0 akarták ra szovjet nagyke Szovjet MOSZKVA (TASZSZ): Kedden az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségén át­nyújtották a szovjet külügy­minisztérium jegyzékét, amely tiltakozást jelentett be az ame­rikai kormánynál amiatt, hogy amerikai hírszerző szervek ügynökei el akarták rabolni Georgij Pokrovszkijt, a tokiói szovjet nagykövetség első tit­kárát. A jegyzék rámutat arra, hogy az amerikai felderítő szolgálat többször is hasonló durva pro­vokációkhoz folyamodott. A szovjet külügyminisztérium követeli, hogy a washingtoni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom