Népújság, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-10 / 85. szám
hérgyarmaton és Veszprémben általános kórházak épültek. A tervidőszak elején befejeződött a budapesti Madách Színház építése. Elkészült a kaposvári, székesfehérvári, egri színházak építése. A lakosság jövedelmei és vásárlásai A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme — amely az átlagkeresetek, a fogyasztói árak, a foglalkoztatottság és a pénzbeni társadalmi juttatások változását együttesen fejezi ki — öt év alatt a tervben előirányzott 16 —17 százalékot meghaladó mértékben. több mint 18 százalékkal növekedett. A munkások és alkalmazottak egy főre jutó személyes reál- jövedelmeinek alakulása 1960. év = 100 1900 100,0 1961 100.3 1962 103.2 1963 111,6 1964 118,2 1965 118,4 A munkások és alkalmazottak reáljövedelmét meghatározó tényezők közül az egy keresőre jutó reálbérek — amelyek alakulása az átlagkeresetek és fogyasztói árak együttes változását fejezik ki — öt év alatt kb. 9 százalékkal növekedtek. E növekedés kisebb volt annál, amivel az ötéves terv készíté- t se során számoltak. , A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérének alakulása: 1960. év egyenlő 100; 1960 100,0 1961 100,2 1 1962 101,7 : 1963 106,2 1964 109,0 1965 109,0 i A munkások és alkalmazottak száma a népgazdaság különböző ágaiban együttvéve kbt * 400 000 fővel, mintegy 13 szá- ■ zalékkal nőtt. , A reálbérek és a foglalkoztatottság növekedését jóval meg- ] haladó ütemben nőttek a társadalmi juttatások és 1965-ben- kb. egyharmaddal haladták . meg az 1960. évi szintet. A la- t kosság összes jövedelmének , csaknem egynegyedét teszik td a társadalmi juttatások. A társadalmi juttatások közül nyugdíj címén 1965-ben 7,7 milliárd forintot folyósítottak* kereken 3 milliárd forinttal többet, mint 1960-ban. 1965 végén 1,1 millió nyugdíjas volt* c kb. 300 000-rel több, mint öt " évvel ezelőtt. 1965-ben csaknem 600 000 j család részesült családi pótlék- ban, csaknem másfél millió :• gyermek után. A kifizetett csa- J ládi pótlék meghaladta a más- a fél milliárd forintot. A kétgyermekes családok családi- pótlékának 1965. évi emelése 5 évi kb. 500 millió forinttal nö- t velte a lakosság pénzjövedel- a mét £ Az egészségügyi juttatásokra a (kórházi ellátás, táppénz, szü- s lési segély, gyógyszerköltség- >• térítés stb.) 1965-ben több mint a 10 milliárd forintot fordítottak, ami csaknem 40 százalékkal k több, mint 1960-ban volt. (A ■- társadalombiztosításba bevonja tak száma a tervidőszak folya- mán növekedett.) A parasztság egy fóré jutó I- fogyasztásának reálértéke öt ■- év alatt köb. 18 százalékkal n'i- ? vekedett Az egész lakosság fogyasztó tása öt év alatt a tervezett 22— ._ 23 százalék helyett 21 száza- t, lékkai nőtt. Az összfogyasztá- son belül nőtt a vásárlások őrá nya, a saját termelésből va L_ fogyasztás terhére. A mezőgnr dasági népesség átáramlása és ^ a termelőszövetkezetek kiala- ij kulása növekvő igényeket tá- •_ masztott a központi árualapok t iránt. (1960-ban a lakosság pi. . összes élelmiszer-szükséglet nek 47 százalékát, 1965-be , csaknem 60 százalékát szerezte ._ be a kiskereskedelemtől.) >• Folytató» a 3. oldatom) A Központi Statisztikai Hivatal jelentése • gazdasági és társadalmi helyzet alakulásáról 1961—1965. években — a második ötéves terv időszakában A gépipar fejlesztésére elsősorban vidéken létesítettek új gyáregységeket, Kecskeméten, Szombathelyen, Esztergomban, Sátoraljaújhelyen, stb. A könnyűiparban üzembe helyezett jelentősebb új beruházás a Dunai Szalmacellulóze- gyár volt. A könnyűipari vállalatok is több vidéki telepet létesítettek (pl. Bácsalmáson, Celldömölkön, Körmenden, stb.) Az élelmiszeripar fejlesztésére Nyíregyházán, valamint Békéscsabán új konzervgyár épült. Békéscsabán hűtőházat is létesítettek, Gyöngyösön, Tatabányán, Rákospalotán tejüzemeket építettek. Elkészült a Budapesti Sertésvágóhíd hűtőháza. A mezőgazdasági beruházások legnagyobb részét gépesítésre fordították. Az új gépek jelentős hányadát a termelő- szövetkezetek kapták. A tervidőszakban beszerzett 38100 traktorból 24 000-et, a 6600 gabonakombájnból 550-et, a 11 950 traktoros vetőgépből 9060-at. a 28 000 traktorkerékből 15 000-et, mig a 800 silókombájnból 5100-at a termelő- szövetkezetekben állítottak munkába. Több százezer nagyüzemi állatférőhelyet létesítettek, ezek egy része a régi kisüzemi férőhelyeket pótolta. A közlekedés fejlesztésére, a lakosság kereskedelmi és kommunális ellátottságának megjavítására öt év alatt számos új létesítmény készült el és több meglevő jelentősen bővült. A tervidőszak folyamán megkezdődött úthálózatunk korszerűsítésének programja: elkészült az E 5-ös nemzetközi útvonal budapest—tatabányai szakasza és a balatoni műúí budapesti bevezető szakasza. A fővárosban és több vidéki városban: Cegléden, Hatvanban. Hódmezővásárhelyen, Egerben Kaposvárott, Miskolcon, Székesfehérvárott, Vácott új autó. buszpályaudvarokat és korszerű forgalmi telepeket adtak át rendeltetésüknek. Elkészült as új debreceni vasútállomás. Villamosították a füzesabony— miskolci vasútvonalat. Fel épült az Erzsébet-híd, a szol noki Tisza-híd és a Magyaror szágot Jugoszláviával összekö tő letenyei Mura-híd. Átadtál rendeltetésének az Astoria- aluljárót Budapesten és vidéken ú, távbeszélő főközpontokat létesítettek és többet bővítettek A tervidőszakban készült el « kékesi, szentesi, kabhegyi és i tokaji televíziós adóállomás. A kereskedelmi hálózat fej lesztésére több új korszeri szakuzletet és ABC áruháza létesítettek. Budapesten és ; Balaton partján, valamint töbl vidéki városban új szállodái épültek. Budapesten felépült 1 Római-parti Lídó Sportszálló é a rózsadombi Ifjúsági Szálló A Royal, az Astoria, a Park, í Szabadság szállókat jelentősei korszerűsítették és bővítettéh Vidéken új szállók épültei Kecskeméten. Sopronban, Eger ben, Zalaegerszegen, Salgótar jánban. A Balaton partjá: négy nagyszálló építése fejező dött be. öt év alatt 3100 általános is- kólái és 870 középiskolai ősz tálytermet, valamint 1810 ■ óvodai férőhelyet építettek, i munkásszállók befogadóképes ' sége 36 000 férőhellyel bővül Számos új kollégium és diák- szálló épült Budapesten és töb ■ vidéki városban (pl. Békéscsa ^ bán, Debrecenben, Esztergom \ ban, Szegeden, Pécsett, Szóm . bathelyen stb.). Csaknem 6200 kórházi é ' gyógyintézeti betegágy, 380 0 ■ körzeti rendelő, 39 szakrendelő . intézet létesült öt év alat i Ezek közül jelentősebb a mis ■ kolci új rendelőintézet és kői | ház; Zalaegerszegen, Győrőt i Tatabányán, Pécsett és Nyír egyházán új tbc-kórházak, F« 40 százaléka Csehszlovákiából, 9 százaléka Lengyelországból, körülbelül 8-8 százaléka Ausztriából, a Szovjetunióból és a Német Demokratikus Köztársaságból, 6 százaléka Jugoszláviából érkezett hazánkba. A kiutazó magyarok 43 százaléka Csehszlovákiába, körülbelül 10—10 százaléka Jugoszláviába és Lengyelországba, 8 léka Romániába utazott. KG I kérésit ed elem Az elmúlt őt évben mind a behozatal, mind a kivitel nagyobb mértékben nőtt ,mmt a termelés: a nemzeti ^vedelem 1 százalékos növekedesere __ öt év alatt átlagosan — 21 százalékos import- és 2.6 százalékos exportnóvekedes jutott. , .. „ A tervidőszak egyes éveiben a külkereskedelmi forgalom a következőképpen növekedett: A külkereskedelmi forgalom alakulása I960, év százalékában Behozatal Kivitel 1960 100 1961 1°5 1962 118 126 1963 134 138 1964 153 155 1965 156 l73 A behozatalban a legnagyobb arányt képviselő nyersanyag- és félkésztermék-import az átlagosnál valamivel kisebb mértékben növekedett. Az átlagot meghaladó mértékben nőtt az ipari késztermékek .gépek, ipari fogyasztási cikkek) és a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek importja. 1 összetétele: Az 1965. évi Százalékoa _ „»-i részesedés az behozatal összes az I960, évi behozatalból százalékában az 1961—1965. években 157 29 163 5 151 57 182 9 156 10° haladó mértékben nőtt a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek , továbbá az ipari fogyasztási cikkek kivitele. összetétele: Az 1965. évi Százalékos kivitel részesedés az klvltel összes az 1960. évi kivitelből százalékában az 1961—1965. években 149 35 207 21 175 23 185 21 173 100 i A beruházások alakulása (1961. január 1-i összehasonlít- ■ ható árakon) i milliárd forint 1961 33 1962 38 l 1963 44 : 1964 46 1965 ___45______ ' 1961—1965 együtt 206 Felújításokra öt év alatt ke• reken 64 milliárd forintot hasz- ' náltak fel. A beruházások és ’ felújítások együttes értékének * körülbelül fele az elhasznált állóeszközök értékét pótolta. öt év alatt a beruházások 5 több mint háromnegyede a te» L meló ágazatok fejlesztését és körülbelül egynegyede a kom- , munális ellátás és a lakáshely- . zet javítását célozta. A beruhá- i zásokon belül csökkent az épí- . tési munkák hányada és emelkedett a gépbeszerzésekre for- j dított összegek aránya. c Az ipar fejlesztésére a terv- s időszak folyamán többek között , üzembe helyezték az oroszlányi- 200 mW-os hőerőművet, Száz- c halombattán az ország legna- 1 gyobb villamos erőművének el- , só három gépegységét, a Borsodi Vegyikombinát pvc-üzemét, s a Tiszai Vegyiművek szuper- foszfát- és kénsavgyárát. Megkezdte termelését a Tiszai Vegyi Kombinát nitrogénműtrágyagyára is. Üzembe helyezték s Dunai Vasmű hideghengermű- vét, befejezték az ózdi és salgó- tarjáni kohászati üzemek rekon- strukcióját. Kétharmadával nö- velte az ország cementtermelc- kapacitását az új Dunai Celt ment- és Mészmű, Orosházai:- felépült az új üveggyár, Alsózsolcán épületelemgyár, léte- k sült 1965. év végén megkezd- t- te próbaüzemelését az Óbuda Házgyár. rfnSfcépessége 09 százalékkal lőtt. A távolsági autóbuszok ‘zárna öt év alatt 30 százalékul, befogadóképességük 56 szándékkal nőtt Míg 1960-ban 1000 lakosra tereken 3 személygépkocsi ju- »tt, addig ez az arány 1965-re lü-re növekedett Idegen forga I om «19^r^5;ben — különösen «utóbbi két évben kötött, az Rázásokat megkönnyítő államközi megállapodások folytán — ,es<:tben keresték fel Külföldiek hazánkban és 3 8 imllió alkalommal utaztak má- , á,larnp°l8árok külföldre. I9b5-ben több mint ötször any- nyi küföldi érkezett Magyar- országra, mint 1960-ban, a kül- utazások száma ugyanakkor megháromszorozódott A.beutazó külföldiek és" a külföldre utazó magyarok utazásainak a száma az ötéves tervidőszak egyes éveiben a következő volt: Külf. beüt Magy. kiút. száma (ezer) száma (ezer) 961 337 373 1962 464 454 J963 585 570 964 1302 I486 1965 1319 893 évben a külföl- *** 72 százaléka szocialista országokból, 23 százaléka tő- kj8 országokból érkezett ha- zánkte. A kiutazó magyarok 84 százaléka szocialista országokba, 16 százaléka tőkés országokba utazott. 1965-ben a beutazó külföldiek A behozatal Gépek és gépi berendezések Ipari fogyasztási cikkek Nyersanyagok és félk. term. Élelmiszerek és élelmiszer- ipari anyagok összesen: A kivitelen belül a viszonylag nagyobb súllyal szereplő gépexport az átlagosnál kevésbé növekedett Az átlagot meg. A kivitel Gépek és gépi berendezések Ipari fogyasztási cikkek Nyersanyagok és félkész termékek Élelmiszerek és élelmiszer- ipari anyagok összesen: A külkereskedelmi forgalorr mintegy 70 százalékát a szo-cia lista országokkal, 30 százaié kát a fejlett tőkés és a fejlődi országokká!^ bonyolítottuk le Az egész külkereskedelmi for- ?a^u„nJÍ .M százalékát tette k a KGST-hez tartozó országot forgalma. A Szovjetunió része sedese az összes forgalomból 3Í százalék volt , A szocialista, valamint a fej. lődo országokba 65 százalék ““ (a Szovjetunióba 78 száza lókban) ipari késztermékeke és 35 százalékban (a Szovjet unióba 22 százalékban) nyers anyagokat félkésztermékekel mezőgazdasági termékeket é élelmiszereket exportáltunk t Szovjetunióból származó im Port mintegy kétharmadé anyagok és körülbelül egyhar madát termelési rendeltetési tették ki3 géP' berendezéseJ . -A fív>je« tőkés országokb. irányuló kivitelben 22 százaié] volt az ipari késztermékek é Jli^dZféka.,a nyersanyagok felkesztermékek, mezőgazda sági termékek és élemiszerel aránya. Az ezen országokbő származó import 60 százalék; volt anyag, 19 százaléka gép é 21 százaléka élelmiszer és fo gyasztási iparcikk. Beruházások A második ötéves tervidő szakban a népgazdaság szocia lista szektorában beruházások ra összesen mintegy 206 millí árd forintot fordítottak, 18 mii liárd forinttal többet, mir amennjdt az ötéves terv elő irányzott A beruházások a tervidősza folyamán évenként a követk< zőképpen alakultak: ■■■* fefhasználásni és export- t A, mint 1900-ban. Ez egyrészt i ibból a folyamatból adódott, e •ogy a mezőgazdasági keresők i némának csökkenése folytán 2 i saját termelésből származó ogyasztás is csökken, másrészt 1 >edig abból, hogy rendszeresen t lövekszik az ipari feldolgo- ] asra átadott, de a mezőgaz- laság által egyébként vissza- ] rásárolt termékek aránya, öt ív átlagában a mezőgazdasági evmékkfbocsátásból körűibe- i ül 85 százalék jutott ipari fed- i dolgozásra és közvetlenül a ke- 1 ■eskedelmi hálózatba. A me- ( lőssadaságl termékek mintegy 1 S százaléka változatlan for- í nában került kivitelre. A me- | ^gazdasági és az élelmiszer- 1 pari feldolgozáson átment tér- i nékefc exportja együttesen ( 1965-ben 78 százalékkal volt 1 öbb, mint 1960-ban, i A második ötéves terv ldő- izakában a növénytermelés 6 1 Eázalékkal, az állattenyésztés : 14 százalékkal volt több, mint .956—1960. években. 1 A főbb növények termésát- kga a második ötéves terv időszakában általában magasabb j mit, mint a megelőző öt év- i zen. j A termésátlag alakulása i q/kat hold i 1956—60 1961—65 8,0 10,7 fcpa 10^ io,8 kukorica 13,3 15,0 WiíMJ* 60,2 45,5 =“korrépa 122,0 141,8 Kenyérgabonából a tervidőszak utolsó két évében — rész- óén a vetésterület, részben a Hozamok növekedése révén __ M ellátás hazai termésből fedezhető volt. tavaszi áüatszám«zerint a szarvasmarha-állomány 1964 000 da- • «ériésállomány 0 963 000 SÍSk * ,{UhÍIlomány 3 400 000 terab volt öt év átlagában a *Tr7s~ « baromfiállomány !1~14 százalékkal, a 47 százalékkal mlnt a uHegeiőző öt ^iTen' tJr szarvasmarha-állo- Ä í^^kben, a Ióállo- “kny csaknem felére csökkent években a hústerőrül bellii 33 százalékkal volt tobb. rmm 1956-1960. évekb^í tejtermelés nem váitozotT" Közlekedés va.fú tonCstT™ ■, «.utón 534 milho tonna ár,,* tehergépkocsin 500 mUUö na érut szállítottak. 19fri-h»n ® vasút áruszállító^. 19 szi^- a tehergépkocsi közleSSi f ?latoké 67 százaSSar, °U «»nt- teljesítmények Ädometer, alapján) öt j^kal a tehergePko4° S iéS:satoicnái 89 százanvét^if24111'^ teljesftmé- átlagosnál jobban nö- . a. külkereskedelemmel l^P^^tos és a tranzit-szállí- A,belföldi forgalom öt é , a,att 22 százalékkal nőtt miirxL~:I965-ben vasúton 1976 ’ %volsá& autóbuszokon }o24 mdlio fő utazott 1965- ben a vasúton utazók száma 17 százalékkal, a távolsági autóouszok utasainak száma 58 f^^kkal volt több, mint 1960-ban. A városi közlekedésben a villamosok utasainak száma 1960 —1965 között lényegében nem változott, az autóbuszon utazok száma ugyanezen időszakban 234 millióval, 45 százalékkal nőtt , á közlekedési beruházások összege öt év alatt 25 milliárd forint volt, az összes beruházások 12 százaléka. A gőzvontatás aránya az 1960. évi 88 százalékkal szemben 1965 végén 65 százalék volt A teherkocsik teherbíróképessége 22 százalékkal, a személykocsik befogadóképessége 13 százalékkal nőtt A Diesel- és villamos vontatás aránya 12 százalékról 35 százalékra nőtt A tehergépkocsi közlekedési vállalatok gépkocsiparkja 1965 végén 39 százalékkal haladta meg az 1960-as állományt. A nagyraksúlyú kocsik és pótkocsik üzembe állítása következtében a járműpark teherszázaMUHl» • J zalékkal, a hOatpai w aáa- a lékkai, a baromfi fel dolgozó- a ipar 1.9 —atataa a&wUa tér- \ meléséfc, tint ] Építőipar TWB laa a «aicfoThfo építő- i ipar tanén kfc. M százalék- 4 kai voll «őbtv mtmá 1900-tna. t Ezen bem 08 ér alatt aa álla- 1 mi épftőtpf kh. a százalék- < kai, a wOnatkcaatl építőipar i kb. 85 M0—Ifilial növelt* tér- l meléaét Aa épitőanyaglpar 1 termeáéae 08 év alatt XI száza- i lékkai nőtt. : kezed építőiparban és az épf- 1 tőipari tervező tetőzetekben 1 265 000 fő dolgoaott, 11 száza- 1 lékkai több, mint a tervidőszak elején. As építőipari ter- i meló- növekedésének nagyobb i részét tehát a termelékenység ] növekedése fedezte, öt ér alatt : aa egy építőipari foglalkoztatottra jutó termeié» csaknem 1 21 százalékkal emelkedett i Az építőipar termelés* korszerűbbé vált: 1960-ban az elő- 1 re gyártott vasbetonsserkezetek felhasználásának arány* 25 százalék. 1965-ban pedig SS százalék volt Aa állami lakán- , építkezéseknél a kamuért (nagyatemakMI áD0| falszeav kezetek arány* 08 év «tett Jelentős mériéktim növekedett, ( 1965-ben aa össze* falszerkezeteknek asfcrtegy telét tett* kt öt év mtett építőipari ben»- 1 ázásokra körülbelül 4 miitárd forintot, az összes beruházások 1 százalékát fordítót- 1 ák. 1905-ben as állami építőipari vállalatok, rendelkezésére álló gépek teljesítőképessége : r ül bel ül n százalékkal volt több, mint 1960-ben. A földmunkák gépesítési foka <9 százalékról köriUbeKU 75 saá- calékra, a vakolásé 8 százaléktól körülbelü 24 százalékra, • nieszelésé és festésé 10 százaikról körülbelül 30 százalékra, a parkettagyaiu 1 ásé 35 százalékról körülbelül 80 százalékra emelkedett. Mezőgazdaság A minflamdaság teljes te» melésének értéke az elmúlt őt évben átlagosan mintegy 10 százalékkal volt több, mint a tervidőszakot megelőző öt évben. 1965-ben a mezőgazdasági termeié* 8 százalékkal volt több, mint 1960-ben. A mezőgazdaság teljes te» melése n tervidőszak egyes éveiben * következőképpen alakúik BKroSBKKBogl 9Űj€S T63> melés alakulása: I960, év egyenlő 100, 1960 100 1961 101 1962 102 1963 106 1964 113 1965 108 öt év atett mezőgazdasági beruházásokra összesen 40 milliárd forintot, az összes beruházások 19,4 százalékát fordítottuk. A mezőgazdasági beruházásokra öt év atett fordított összeg kétszerese volt annak, mint amennyit e célra a megelőző öt évben fordítottunk. 1961—1965. években a mezőgazdaság mintegy két és félszer annyi műtrágyát használt fel, mint a megelőző öt évben. 1961—1965. években mintegy 800 000 kát holdon — kétszer akkora területen, mint az előző öt évben — végeztek talaj- javítást Az öntözött terület a tervidőszak folyamán csaknem elérte a félmillió kát holdat az 1960. évinek mintegy háromszorosát 1961—1965. években összesen 101000 kát hold gyümölcsöst és 82 000 kát hold szőlőt telepítettek. 1965. év végén a mezőgazdaságban másfélszer annyi traktor volt mint öt évvel korábban. A mezőgazdasági keresők száma a tervidőszak alatt 14 százalékkal csökkent A mezőgazdaság termékkibocsátása továbbra is nagyobb mértékben nőtt mint a mező- gazdaság teljes termelése: 1965- ben a mezőgazdaság 27 százalékkal több terméket adott át 2 nOA április 10-, vasárnap
