Népújság, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-29 / 100. szám

Katasztrofális vízhiány Gyöngyösön Évek óta nines megoldás — Elhúxódó beruházás Könnyelmű ügyeskedés Üzemi gyakorlaton Néhány hétre üresen marad- Dr. Prohászka Ferenc igaz­tak a Gyöngyösi Felsőfokú gatóhelyettessel és Lénárt Zol- Mezőgazdasági Technikum első tón tanszékvezető tanárral ép­rnesm'ttr' • r -­traktorral ismerkednek. Ezút­tal nem a munka mennyisége a lényeges, hanem az, hogy Rózsa László hallgató már harmadszor MM a gaz és szinte fellélegezned a tókék... sorok között, Ekéje nyomában kipusztul • (Foto: Kiss Béla) évfolyamának padjai. A hall­gatók, mintegy hatvanan, üze­mi gyakorlatra mentek a Gyöngyös—Domoszlói Állami Gazdaság területér«. pen foglalkozás kőrisen talál­koztunk, amikor a hallgatók a traktorvezetést, a gépi szőlő- művelést tanulják. — Milyen jelentősége* tulaj­donít a most folyó üzemi gya­korlatnak? Dr. Prohászka Ferenc arról tájékoztat, hogy ez a tanuló- csoport, amely most itt, a sző­lőben végzi az üzemi gyakorla­tot, lényegében a technikum gépészeti tanszékién előállított újítással kísérletezik. A jobbról-balról forgatható eke konstrukciója a technikumban született és a jelek szerint be­válik. — Milyen gépi munkákat ta­nulnak meg a hallgatók? — Mind a fiúknak, mind a lányoknak el kell sajátítaniuk a traktorvezetés tudományát. Ezenkívül érteniük kell a gépi talajműveléshez. Megtanulják a fiatalok a szőlőmetszést, nyi­tást, kordonkötést és a szőlő gépi növényvédelméről is gya­korlati tapasztalatokat szerez­nek. Mindezt úgy, hogy nagy­üzemi táblákon, modem szőlő- telepen végzik a munkákat. A széles szőlősorok között traktor szánt. Nyergében Ró­zsa László, a technikum első éves tanulója. — A gép, amelyikkel dolgo­zom, egy RS—09-es traktor. Könnyen engedelmeskedik minden mozdulatra, bár na­gyon kell még vigyáznom, ne­hogy kárt tegyek a szőlőtőkék­ben. A hallgatók a kísérleti gaz­daság szőlőtábláin négyféle tudják, értsék, mit miért este nálnak, hogyan kell bánni a géppel. Nagy Varga Anikó, Szabó Gi­zella és Tóth Attila egy másüfi gépet tanulmányoznak. Anikó nyeregbe ÜL, majd indít. — Több gázt — biztatja va­ló ki. A gép lassan« méltóság- teljesen elindul, a szőlőkapák a talajba süllyednek. Így tanulnak a jövő béréi, akik néhány év múlva valamelyik állami gazdaság­ban, vagy termelőszövetkezete ben állnak majd a gazdasági vezetés parancsnoki posztján. Az igazgatóhelyettestől a vég­zett növendékek felől érdeklő­döm. Öröm hallani a sok szépj dicsérő szót. Csekó László Aba- sáron dolgozik a szövetkezete ben, Kellányi György Nagyré- dén brigádvezető, de a többi végzett növendék is megállja a helyét. A lányok inkább la­boratóriumokban helyezked­nek eL i ★ Délutánra hajlik az Wő. M nap melegen süt, kedvez az idő az üzemi gyakorlathoz. A traktorokról leszállnak a hall­gatók és újabbak veszik kézbe a volánt. Mire eltelik a három hét, valamennyiüknek kezes bárányként engedelmeskednek majd az erős gépek... — szalag — (ÍPRTH/I eoicso: A festőművészre gyanakod­tak a ház lakói, mert amikor felmentem hozzá, a lépcsőka­nyarokban, és az ajtónyitások­ban kiváncsi arcokat láttam. A művész éppen egy akton dolgozott, aprólékos, pontos ecsetvonásokkal, s nekem úgy tűnt, hogy még egyszer fel akarja fedezni a világot. A mo­dell már fáradt lehetett, mert amikor megálltam a festő mö­gött, azonnal kiesett a pózból. — Újra tanulmányokat fes­tesz? — Olyasmit, nagyobb kompo­zícióknál néha bizonytalan va­gyok ... Először nem tudtam, hogy miért? Régebben ösztönö­sen sikerült minden... Most tudatosabban szerkesztem a ké­peimet, és elakadok... Azt hi­szem, annak idején nem figyel­tem meg elég pontosan a rész­leteket ... A festő megkínált egy szivar­ral, leültünk. A modell a dere­kára csavart egy népi szőttest, aztán leereszkedett a dobogó szélére. — Amikor feljöttem, néhány ajtó mögül utánam lestek... — Lehet... Lakik itt egy de­koratőr, aki korábban kegyszer­áras vott..: A modelleket le­si... — És a többiek? “ Nem tudom. —’ Kopogtak. Egy fiatal lány lé­pett a műterembe. — Az „Alapnál” mondták, hogy önnek új modellre van szüksége —szólalt meg a lány, és a jobb kezében lógatta a ré­ti leüljél-* Igen. Vetkőzzék le =i mondta a festő, és újra hozzám fordult: — A modern embert akarom megfesteni... Az új generáció­nak egészen más a testalka­ta... Jobb táplálkozás, sport, kiteljesedett élet... A lány mindent levetett ma­gáról, és megállt a készülő ta­nulmány mellett. A festő szem- ügyre vette, és felcsillant a sze­me: — No... Forduljon meg... Még egyszer, de lassabban... Egész jó... Állt már valaki­nek? —■ A főiskolán... — Álljon pózba, valami görög istenre hasonlítson... Ekkor a másik modellra sik­lott a szemem, aki a dobogó szélén üldögélt egy népi szőt­tesbe csavarodva. Az arca el­torzult a keserűségtől. A száját lebiggyesztette és a „görög is­tent” bámulta, aki szépen ki­nyújtózott a fényben. Gyűlölet és keserűség hullámzott az ar­cán. Öregedő arca volt. A rán­cok vékony, elegáns kis árkok­ká rendeződtek a festék alatt. — Álljon a dobogóra — hal­latszott a festő hangja, aztán még hozzátett egy félmondatot — álljanak oda mind a ketten. A „görög isten” fellépett a dobogóra, de a régi modell nem mozdult — Mónika, álljon fel maga is! s- Nem — csak ennyit mon­dott a régi modell, aztán elhú­zódott a dobogó széléről, és siet­ve öltözni kezdett — Monika, mi történt? Sírt, és szótlanul öltözködött. A festőre ügyet sem vetett, csak a „görög istenhez” fordult oda egy pillanatra, mielőtt kiment a műteremből: — Van még nyolc éved ... Halkan becsukódott mögötte az ajtó. “ Hát én ezt nem értem ... f— mondta a festő. A „görög istennek!” egyetlen arcizma sem rándult, állt a póz­ban, és ragyogott. Mónika után rohantam... — Monika Monika — kiáltot­tam rá a ház előtt, mert vala­mi nagyon fontosat akartam mondani. Monika megállt, és csodálkozó ér­tetlenséggel rám nézett. Én meg csak álltam ott, tehetetlenül, mint a zátony­ra futott hajók, és semmit sem tudtam monda­ni. Elment. Mit is mondhattam volna? Talán azt, hogy félre­értés az egész, vagy tagoltan, valami bölcset arról, hogy el- iramltk az élet mindenki fe­lett? Ezt Moni­ka is tudta. Esetleg az öreg kegyszerárusról beszélhettem volna, akinek a történelem szá­molta fel az üz­letét? Nem tu­dom, és azt sem tudom, hogy mi lesz azokkal a modellekkel, akik megöregednek, mi lesz a kóristalányokkal, táncosokul, sportolókkal, artistákkal? Nem tudom mi történik velük, ami­kor hirtelen kilépnek a fény­ből ... Hová lett a parádi víz ? Naponta keresik Egerben, Gyöngyösön és ki tudja, hogy hány helyen még az ország­ban. Szó esett róla a rádió­ban, az Eger—Győr közötti vetélkedőn és azóta tudják Tiszán innen és Dunán túl, hogy nincs, nem kapható pa­rádi víz. De ml történt, ho­vá lett? Magánnyomozásba kezd­tünk és ellentétes válaszokat kaptunk. De gyerünk sorjá­ban! Az egri Csemege üzlet­vezetőjétől azt a választ kap­tuk, hogy nincs egy üveggel sem. Miért? Nem keresik, nem vásárolnák az emberek? Dehogynem! Am legutóbb sem kaptak, valahogy lema­radt a túrajáratról. A FŰSZERT egri kirendelt­ségén azt mondták, hogy ná­luk sincs parádi víz, de az üzletekben nem is lesz. Az illetékesek gyógyvíznek mi­nősítették a parádi nedűt és Budapestről a Gyógyáraérté- kcsítő Vállalat úgy rendelke­zett, hogy a gyógyszertárakat lássák el parádi vízzel. Érdeklődtünk a Gyógyszer- tár Vállalatnál és az egri Dobó téri patikában is. Az új rendelkezésről egyik he­lyen sem hallottak, és parádi vizük nincs, még a télen el­fogyott. De ki tudná azt megindokolni, hogy miért kel­lene ezentúl a parádi vizet egyetemi végzettségű patiku­soknak az amúgy is túlzsú­folt gyógyszertárakban árusí­tani. Miért tettük különös hang­súllyal szóvá a parádi víz ügyét? Először azért, mert nem drága valutáért vásáro­landó importcikkről van szói« a keresett gyógyvíz itt folyik Párádon, a mi megyénkben. Másodszor szót érdemel az ügy, mert mindegyik érdekelt fél mást mondott, még átszer­vezésre is hivatkoztak. Kimentünk Párádra és a legnagyobb meglepetés ott ért bennünket. Kirándulókkal telt buszok és autók érkeznek« de megkóstolni sem tudják a híres parádi vizet, mert tata­rozás miatt zárva az ivócsar­nok és a palackozó. Január­ban kezdte a munkát a recs­ki ktsz. A kőművesek már egy hónapja eltűntek, félbe hagyták a tatarozást. Kérdez­tük a ktsz elnökét és a mű­szaki vezetőt, hogy mikor fe­jezik be a vállalt munkát: Fontosabb, sürgősebb mun­kák akadtak — hangzott a válasz. Ezért nincs parádi víz. Nem nagy ügy, de naponta sokan bosszankodnak miatta. Talán nem is egyedülálló« hogy mennyire nem törődünk ritkaságszámba menő termé­szeti kincseinkkel, másrészt hagyjuk, hogy a felelőtlenség és a mulasztás tovább gyű­rűzzék. F. L. . MptliiLtfffM. 3 1966. április 29., péntek eljesen megszüntették. A r tárgyalások azonban egyre he- j fesebben és megújuló erővel r ?gymást követték. , A vízmű fejlesztése lényegé­tjén elakadt Gyöngyösnek nem lett több vize, bár a lakások építésének nagyobb ütemével a | vízigény egyre emelkedett. A tervszerűség nevében így \ született meg a tervszerűtlen- j ség. A takarékosság nevében » így született meg a pazarlás, j mert máris harmincmilliót ,f amlegetnek a beruházás teljes j összegeként, hiszen a közben , kihúzott programpontokat nem . tehet nélkülözni. £ A könnyebbik oidala ; A Közmű- és Mélyépítő Vál- ‘ bálát igyekezett a minél egy- : szerűbb megoldást megtalálni. A kevésbé munkaigényes, de ' jelentős összegeket felemésztő munkákat végezték el főként. “ Ennek ellenére is lassan ha­ladtak, hiszen az eredeti át­adási határidőre csupán a be- 1 ruházási összeg mintegy felét : használták feL A népi ellen- i őrzési bizottság vizsgálata ál- : lapította meg ezt a tényt 1 Ma is hasonló a helyzet A ' szereléssel késnek, mert erre nagyon sok munkát kellene felhasználni Ez már nem olyan kifizetődő. Kénytelenek A vagyunk ezeket a tényeket megállapítani, bár elismerjük, munkaerőhiánnyal to küzd a vállalat A követelmény éppen ezért az lenne, hogy a munka­erőt egy építkezésre koncent­rálják. Kihasználatlan kutak A sok furcsaság után a leg­meghökkentőbb, hogy 1962-től három kút áll kihasználatla­nul, amelyeknek napi vízhoza­ma 2100 köbméter. Hogy ez a vízmennyiség mit jelent a vá­ros ellátása szempontjából, aligha kell magyarázni. A ku­tak azonban nem működnek További aggodalmakra ad okot az a körülmény is, hogy a működő kutak vízhozama is csökken, mert a kutak javítá­sára, a vízmű-berendezések karbantartására a Vízmű Vál­lalat gyöngyösi üzemének nincs lehetősége. Egyéb műszaki hibák is aka­dályozzák a jobb termelést A gépházba a berendezéseket ké­sőn rendelték meg. A géptelep helyzete az átépítések követ­keztében még rosszabb, mint előzőleg volt Lehetne még tovább sorolni mindazokat a hiányosságokat és nehézségeket, amik tovább rontják a helyzetet De a té­nyen ezek mit sem változtat­nak: az elmúlt évek során nem javult, hanem csak tovább romlott Gyöngyös vízellátása. Sürgős tennivalók A végső következtetés na­gyon egyszerű: a vízzel való takarékosságon túl azonnali intézkedésekre van szükség. A helyzet ma már tarthatatlan. A lakosság türelme fogytán, az illetékes szervek tehetet­lenségének és nemtörődömsé­gének minősítik az évek óta tartó vízhiányt, mivel az ösz- szefüggéseket nem ismerik. De azoknak a háziasszonyoknak, akik naponta sorba állni kény­szerülnek a vízért, hogy főzni tudjanak a családjuknak, hogy a napi egyszeri mosdást bizto­sítani tudják, a lajtkocsik meg­ismétlődő látványa nem hoz megnyugvást. Különösen nem 1966-ban! Politikai vonatkozá­sai is súlyosak tehát ennek a vízügynek. Így jutott a kérdés a városi párt-vb elé, így juttatta el jel­zését és segítségkérését a vá­rosi párt-vb a megyei pártbi­zottság egyik vezető szervéhez, mert végre megnyugtató meg­oldást kell találni a katasztro­fális gyöngyösi vízhiányra, G. Molnár Ferenc Több mint tízez főiskolai hallgató tanúim A felsőoktatási intézmények nappali tagozatán az idén kö­rülbelül tíz és fél ezer hallgató fejezi be tanulmányait. A végzős hallgatók egy része — 1900 ifjú diplomás — „hazatér" azokra a munkahelyekre, ahon­nan a tanulmányi évek alatt társadalmi ösztöndíjat kapott, s a többiek is szakképzettsé­güknek megfelelően helyez­kedhetnek el. Az elmúlt évek gyakorlatá­hoz híven az Idén is a Műve­lődésügyi Minisztérium közli a felsőoktatási intézmények ve­zetőivel, hogy az egyes mi­nisztériumok, illetve főhatósá­gok hány végzős hallgatót al­kalmazhatnak. A minisztériu­mok a fiatal szakemberek szá­mára kijelölt álláshelyek jegy­zékét közvetlenül küldik meg az érintett karok vezetőihez. A jegyzékben feltüntetik a munkahelyen, a munkakörön és a beosztáson kívül a kez­dődő fizetést és a munkakör­rel járó esetleges kedvezmé­nyeket is. Az egyetemeken, főiskolákon május 10-ig mindenütt kifüg­— er egyetemi és fejezi be az idén anyait gesztik a megpályázható állá­sok jegyzékét A végzős hall­gatók kizárólag a jegyzékben foglalt állásokra pályázhatnak. Egy-egy hallgató a meghirde­tett állások közül háromra nyújthat be írásbeli pályáza­tot Május második felében kez­dik meg munkájukat a felső­oktatási intézményekben a hallgatók elhelyezésével fog­lalkozó bizottságok. Ezekben mindenütt helyet kapnak a kü­lönböző szakminisztériumok, illetve az érintett vállalatok, vagy ezek főhatóságainak kép­viselői, továbbá az egyetem, főiskola vezetői, a helyi párt- és KlSZ-szervezetek megbízot­tai. Az elhelyezési bizottságok a végleges munkahely kijelölése előtt a fiatalokkal megbeszé­lik, milyen feltételeknek kell eleget tenniök jövendő munka­helyükön, körülményeik, felké­szültségük, adottságaik alkal­massá teszik-e őket a meg­pályázott munkakör betölté­sére. Az elmúlt években csupán a nyári, kánikulai hónapok okoz­tak nagyobb vízhiányt Gyön­gyösön, amit sokféle módon igyekeztek csökkenteni a fele­lőt szervék. Most már ott tar­tanak a gyöngyösiek, hogy a felső városrészben a nap jelen­tős részében nem lehet a csap­ból vizet ereszteni. Amikor még az első nehéz­ségeket kellett átvészelni, tü­relmesek voltak az emberek. Bíztak a mielőbbi megoldás­ban. Ma már a közhangulatot nem lehet megnyugtatni sem­miféle magyarázattal, vízügy­ben a gyöngyösiek türelmetle­nek. A múló évekkel egyenes arányban nőtt a lakosság in­gerültsége. Ezt az ügyet nem !<*** halogatni tovább. Több mint öt éne Még 1961-ben jóváhagyták a gyöngyösi vízmű fejlesztését célzó, közel huszonnégymillió» beruházási programot Pedig már az ötvenes évek elején jelentkeztek a nehézségek. Már akkor több száz köbméterrel kevesebb vizet adtak a gyön­gyösi kutak, mint amennyire szükség lett volna. Az elmúlt évben a hiány már ezer köb­méterre nőtt Ezek az adatok egy napra vonatkoznak. Még elgondolni is rossz: naponta ezer köbméter víz hiányzik Gyöngyösön. Túlzás tehát a katasztrófa emlegetése? A vízmű fejlesztése nagyon sürgőn feladatként került na- efaeadra A munkákat 1962- h>n kellett volna megkezdeni, a befejezés időpontját pedig 1964. december SÍ-ben jelölték meg. Es mi lett belőle? Ma mir 1967-et emlegetik a befe­jezés végső terminusaként Hogyan alakulhatott így a tmrvsnerütlenség mtr kezdetben nagyon sok nehézség mutatkozott a mun­kák végzésében. Az úgyneve­zett generálkivitelező, kezdet­ben a CSÉV, ma már utódja, a Közmű- és Mélyépítő Válla­lat rapszódikusan dolgozott a fejlesztésen. A nekilendülése­ket visszaesések követték. A városi tanács vezető szervei többször hívtak össze tanács- cozásokat az Illetékesdkkel, igyekeztek jóindulatukat és segftőkészségüket megnyerni. Az ígéretekkel nem is volt baj. A tafcarflkusoágra való M­vafkozás Is kárt okozott Bizo­nyos programpontokat kihúz­tak, ennek megfelelően a hi­telkeretet ís csökkentették. Vett idő, amikor a munkát

Next

/
Oldalképek
Tartalom