Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-26 / 21. szám

Fiatalok a népgazdasági tervek teljesítéséért Irta: Sebestyén János, a KISZ Heves megyei Bizottságának első titkára ftf 3l€ elején a KISZ Központi Bízott- ■ • ságAhak akcióprogramja alapján a KlSZ-alapszervezetek nagy többsége megyénk­ben is elkészítette éves akcióprogramját. Ezek valamennyi helyen tükrözték a párt Központi Bizottsága 1964. december 10-i, valamint a megyei pártbizottság 1965. január 29-i ülésén elfogadott elveit és feladatait. A programok összeállításánál KISZ-szervezeteink figyelem­be vették a fiataloknak a termelésbe való bevonását, eszmei, politikai nevelését a helyi sajátosságoknak megfelelően. A múlt évi ak­cióprogram végrehajtását segítette elő Az if­júság a szocializmusért-mozgalom is, amely­nek követelményeit több mint 26 ezer fiatal teljesítette. értékelve 1965. évi KlSZ-munkánkat, meg­állapíthatjuk, hogy a párt vezetésével, a me­gyei KISZ-bizottság irányításával, több ezer KISZ-vezető és aktivista segítségével, a Kom­munista Ifjúsági Szövetség megyénkben is to­vább erősödött. A politikai és szervezeti munkával együtt fejlődött a KISZ termelést segítő tevékenysé­ge is. Az alapszervezetek hozzájárultak az éves tervek teljesítéséhez. Elősegítették azo­kat a feladatokat, amelyeket a párt 1964 de­cemberi határozata szabott meg a termelé­kenység emelésében, az önköltség csökkenté­sében, a takarékosságban, az exporttervek tel­jesítésében, a jobb minőség előállításában, a munkafegyelem megszilárdításában. A fiatalok KISZ-taggyűléseken fogadták el alapszervezeteik akcióprogramját. A program végrehajtásához nagymértékben hoz­zájárult az is, hogy a fiatalok ezrei kapcso­lódtak be a felszabadulásunk 20. évfordulója tiszteletére indított munkaversenybe. E ver­senymozgalom fokozta ifjúságunk lelkesedé­sét, amely az elért gazdasági és egyéb moz­galmi eredményekben mutatkozik meg. __ Az elmúlt évben az üzemekben dolgozó if­júmunkások részvétele a termelésben egyre tudatosabb lett, erősödtek a munkásfiatalok kollektívái, a szocialista munkaközösségek. Üj ifjúsági brigádok szerveződtek. Az év ele­jén 44 új ifjúsági brigád alakult megyénk ipa­ri üzemeiben, s ezzel 310-re emelkedett az if­júsági brigádok száma, tízzel meghaladva a megyei küldöttértekezleten előirányzott szá­mot Nagy javulás tapasztalható az ifjúmunkások részéről az exporttervek teljesítésének segí­tésében. így például az Egri Dohánygyárban, ahol év közben kaptak exporttermelésre meg­rendelést, a gyárban dolgozó két ifjúsági bri­gád — amely a szocialista címért küzd — módosította év eleji programvállalását és elő­segítette az üzem exporttervének teljesítését. A múlt évben meglevő 14 export ifjúsági brigád mellé a Hatvani Cukor- és Konzerv­gyárban még 7 új brigád alakult. Az üzemek­ben csaknem tízezerre nőtt azoknak az ifjú­munkásoknak a száma, akik részt vettek az egyéni vagy brigádversenyben. Mintegy száz brigádban a szocialista címért versenyeztek. A fiatalok vállalásai a helyi feladat reális ismeretére és a fiatalokban rejlő lelkesedésre épültek. Ez biztosította a fiatalok lelkes mun­káját és ez segítette elő az eredmények el­érését A KISZ VI. kongresszusán meghirdetett ak­cióprogramban az is szerepel, hogy a KISZ- bizottságok, az alapszervezetek — erejüket és lehetőségüket mérlegelve — fejlesszék tovább a helyi védnökségeket. C program érdekében jelentős védnökség- ^ vállalások születtek megyénkben is. így az Egri Finomszerelvénygyárban a kompresz- szorgyártás védnöksége. A Gyöngyösi MÁV Váltó- és Kitérőgyártó Üzemi Vállalatnál a fiatalok védnökségének híre az eredményes munkán keresztül külföldre is eljutott, ök ké­szítették a kormány által kiemelt záhonyi határállomás beruházásához a szükséges spe­ciális kitérőket, soron kívül. Javult az építő­iparban dolgozó ifjúmunkások - termelést se­gítő tevékenysége is. Itt is új ifjúsági brigá­dok alakultak. Ezek különösen a gyöngyösi és a hatvani építkezéseknél végeztek jó munkát. Az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Válla­lat fiataljai, Recskó Gyula építészmérnök ve­zetésével, társadalmi munkában készítették el a gyöngyösi 21 lakásos KISZ társasház terv­dokumentációját és ezzel megindulhatott me­gyénkben is az if júsági lakásépítő akció. A fiatal építészmérnökök szakdolgozatként elkészítették az egri M. jelű öntött házakra, a gyöngyösi középblokkos lakóépületekre a terv­dokumentációkat, amelyeket az ÉM elfogadott és ezen dokumentációk alapján épülnek a jö­vőben Egerben és Gyöngyösön a lakóépületek. Az építőiparban a múlt évben szervezett 15 ifjúsági brigád mellé még négy alakult, és így 19 ifjúsági brigádban több mint 400 fia­tal dolgozik. Űj módszerként, ebben az évben olyan kezdeményezések bontakoztak ki, mint a gyöngyösi Izzónál az önmeózási mozgalom, amelyről a kongresszuson is szóltunk, s a ga­rancialevél bevezetése az építőiparban, amely­nek lényege az, hogy az elkészült építőipari szerkezeteket garancialevéllel látják el, bizto­sítva ezáltal is a jó, minőségi munkát. Ezen mozgalmak országos hírnévre és elis­merésre is szert tettek. A KISZ-szervezetek feladata ezek továbbszélesííése, elterjesztése más munkákra is, ott, ahol ez lehetséges. T ovább javult — habár még mindig nem kielégítően — A szakma ifjú mestere- mozgalomban való részvétel. E mozgalomban 680 fiatal vesz részt. A kiváló ifjú mérnök-, kiváló ifjú technikus-, kiváló ifjú közgazdász­mozgalomban tevékenykedő 184 műszaki ed­dig is eredményesen segítette üzemében az 1964 decemberi párthatározat megvalósítását. Valamennyien most dolgoznak a szakdolgo­zataikon. Pl. az Egri Hajtóműgyárból három fiatal műszaki már elkészítette azt, s ezzel üzemük technológiai-műszaki fejlesztését se­gítik elő. A mezőgazdaságban a múlt évben megyén­ket is érintették a kedvezőtlen természeti csa­pások, árvíz, belvizek és részben a száj- és körömfájás. Ha az elért terméseredményeket, valamint a természeti károkat együtt vizsgál­juk, azt állapíthatjuk meg, hogy egész pa­rasztságunk, köztük a fiatalok is, nagy erő­feszítést tettek az 1965-ös tervek teljesíté­séért. A KISZ-szervezetek munkáját, akcióit is az előbb említett jelenségek határozták meg. Mindenekelőtt a rendkívüli időjárás okozta nehézségek leküzdésére, a mezőgazdasági mun­kák időbeni elvégzésére, a tervek minél jobb teljesítésére mozgósítottuk a fiatalokat, a fia­tal traktorosokat, a növénytermesztőket, az állattenyésztőket. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok mellett segítették a mezőgazdasági munkát az üzemekben dolgozó és az iskolák­ban tanuló fiatalok is. A termelési feladatok közül a legfontosabbnak tartottuk elősegíteni a kenyérgabona tervezett mennyiségének biz-’ tosítását. Egypár konkrét példa a fiatalok mezőgaz­daságban végzett munkájáról. A KTSZ-szeeve­zetek mozgósításával és szervezésével 8213 holdon végezték el a fiatalok a gabona beta­karítását; 107 fiatal kombá j nősünk nevezett be a kombájnosok versenyébe. P iatal kombájnosaink ott voltak az árvíz * sújtotta Duna menti gabonaföldeken, s hősies munkát végeztek, hogy a terményt meg­mentsék és időben betakarítsák. Valameny- nyien elismerésre méltó munkát végeztek. Az őszi betakarítási munkákban szervezet­ten^ 186 fiatal vett részt. Ebből 13 600 út­törő, 4252 falusi és üzemi fiatal. Ezenkívül több mint 8000 középiskolai, főiskolai és szak­munkástanuló fiatal. Helyesnek bizonyult az a módszer, hogy a KISZ megyei végrehajtó bizottsága megbízó- levéllel látta el a középiskolás KISZ-tagokat. Megbíztuk őket azzal, hogy a nyári szünidő­ben saját községükben teljesítsenek legalább 15 munkaegységet, s ezáltal segítsék elő a me­zőgazdasági munkákat. Ennek helyességét fő­leg a betakarított termények minősége és mennyisége bizonyítja. Csak zöldségfélékből 93 219 mázsát takarítottak be a fiatalok. Gyü­mölcs és szőlő szedésénél 66 552 mázsa a le­szedett mennyiség. Emellett részt vettek a fiatalok a kukoricatörésben, a répaásásban és más mezőgazdasági munkákban is. A megyé­ben 46 ifjúsági szállítóbrigádot szerveztünk, s ezek a szálíítóbrigádok a vagonok gyors ki- és berakásával segítették a vasúti szállítás meggyorsítását. Ebben a munkában leginkább dicséret illeti a gyöngyösi és hatvani fiatalo­kat, akik több vagon építőanyagot és egyéb árut raktak ki. E brigádok segítették az üze­men belüli szállítást, valamint a TEFU-gépko- csik rakodását, összesen 504 vagon építőanyag ki-, illetve berakását végezték el a fiatalok. 136 ifjúsági munkacsapat dolgozik a mezőgaz­daságban. Ezek részt vesznek a szocialista versenyekben is és mintegy 5106 fiatal pedig a mezőgazdaság különböző versenyeiben. A mezőgazdasági termelési versenymozgalmak közül főleg a járási növénytermesztő, kerté­szeti és traktoros munkacsapatok versenyei alakultak ki. A KISZ megyei végrehajtó bi­zottsága értékelte az 1965. évi megyei verse­nyek állását és ezek szerint a következő munkacsapatok értek el helyezéseket. A termelőszövetkezetekben az állattenyész­tő ifjúsági egyéni versenyben. I. helyezett: Lévai Margit, r.sffytálya1 Vi­harsarok Tsz. II. helyezett: Szalmási Ilona, erdőtelki Kos­suth Tsz. III. helyezett: Dobó Kálmán, novaji tsz Az állami gazdaságok ifjúsági versenyében: a kertészeti munkacsapatok között. I. helyezett: Ecséd, az Édesipari Gazdaság ifjúsági munkacsapata. A traktorosok ifjúsági versenyében: I. helyezett: Ambrus Márton, Szilvásváradi ÁG. 1/ oxpoly segítő erőt és tömeget képvisel- nek az egyre jobban meghonosodó he­lyi versenyek is. Ez a versenyforma veszi a legjobban figyelembe a helyi adottságokat, a helyi feladatokat. E versenyformát kell a jö­vőben tovább szélesíteni A szocialista tudat­forma kialakításában nagy lépést jelentett az, hogy a mezőgazdaságban 34 ifjúsági munka­csapat küzd a szocialista cím elnyeréséért. E munkacsapatok a termelési, gazdasági célki­tűzéseiken kívül vállalásokat tettek és mind aktívabban vesznek részt a társadalmi és po­litikai életben és képezik magukat szakmai­lag és politikailag. Mind jobban elsajátítják az új agro- és zootechnikai módszereket és har­colnak azok bevezetéséért. Pl. a múlt évben öt tsz-ben bevezették a gabonafélék karba- midos lombtrágyázását. Az elmúlt évben igen j:-’.--volt a mező- gazdasági szakmunkásképzős felett vállalt védnökségünk. Ennek bizonyítására példa, hogy a beiskolázási keretszámot 290 főre emel­tük. Ezzel a szakmai képzésen túl elősegítet­tük a fiatalok falun maradását is. Védnöksé­get vállaltunk 25 ezer hold rét- és legelőápo­lási, gyomirtási munka elvégzésére. Kezdemé­nyezések történtek a mintalegelők kialakítá­sának, a legelők öntözésének és műtrágyázá­sának megoldására. A vállalásból a fiatalok 24 ezer hold legelőn végezték el a munkálatokat. A termelési mozgalmak legnagyobb érdeme az, hogy ma már a fiatalok magukénak érzik a termelőszövetkezetet, gondolkoznak és ere­jükhöz mérten segítenek is a termelőszövet­kezetek problémáinak megoldásában. Mint a példák is bizonyítják, megyénk ifjú­sága erejének megfelelően részt vett az 1965-ös népgazdasági tervek teljesítésében. Az idő­sebb dolgozókkal együtt a fiatalok is ered­ményesen segítették elő a szocializmus gyor­sabb ütemű előrehaladását. Az 1965. decem­ber 20-án megtartott KISZ központi bizottsági ülés a következő jelszót hirdette meg: Ter­vezzünk és cselekedjünk együtt! E jelszó vég­rehajtása azt jelenti, hogy vállaljunk részt az 1966. évi népgazdasági terv teljesítésében. A népgazdaság 1966. évi feladatai határoz­zák meg a KISZ tevékenységét is a gazdasági építömunkában. 1966-ban legfontosabb felada­tunk, hogy a KISZ VI. kongresszusa határo­zatainak végrehajtásában elért eredményeket továbbfejlesszük és megszilárdítsuk. A jövőben is növelnünk kell a termékek korszerűségét és a minőségét. Gyorsítanunk kell a műszaki fejlesztést. Tovább kell emelni az export növelését és az importra való takarékosságot. Fokozzuk a munka termelékenységét. Ezek a célkitűzések határozzák meg KISZ- szervezeteink munkáját is. Ebből adódó legfontosabb ifjúsági felada­tok: 1. Az ipari üzemekben dolgozó fiatalok a termelékenység növekedése érdekében jobban használják ki az ifjúsági termelési mozgal­makat, A termelékenység javításának fontos tényezője a munkafegyelem megszilárdítása. Fontos része az újítómozgalom fejlesztése. Az üzemi KISZ-munkának továbbra is fontos ré­sze legyen az újítások szervezése. Szervezzünk új ifjúsági szocialista brigádokat. Vállalásaik teljesítéséhez a feltételek biztosítása, teljesít­ményeik- értékelése elősegítik a termeléke­nyebb munkát. 2. A gyártmányok korszerűsítésében és a műszaki fejlesztésben eddig is sokat tettek a fiatal mérnökök és technikusok. Ebben az év­ben is feladatunk, hogy továbbfejlesszük és segítsük a fiatal műszakiak tevékenységét. Az üzemi KISZ- és gazdasági vezetők olyan fel­adatok kidolgozását adják meg részükre, ame­lyek üzemük és a népgazdaság legfontosabb műszaki fejlesztési feladatait segítik elő. 3. A fő feladatok közé tartozik az export­tervek teljesítése is. Ebben az évben is a mi­nőség javítására és a határidők betartására kell nagy gondot fordítani. 4. Javaslatunkra a KISZ KB védnökséget vállalt az ország egyik legnagyobb beruházása felett. Ez a beruházás a gyöngyös-visontai külszíni fejtés és a hőerőmű építése. Éppen azért, mert ez a beruházás megyénk területén van, hatalmas feladatokat ró megyénk ifjúsá­gára. Elő kell segítenünk valamennyi rendel­kezésünkre álló eszközzel az építkezés határ­időre történő befejezését. E feladat megvaló­sítására kell mazgósílanunk megyénk ifjúsá­gát. Az / építőipart továbbra is mint kiemelt iparágat kezeljük. Itt főleg a gépek és beren­dezések jobb kihasználására mozgósítsuk a fiatalokat. A KISZ szervezésével és irányítá­sával a megye három városában, Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban 70 szövetkezeti la­kás építését kezdjük el. A minőségi munka és a szakmai képzés elősegítése érdekében to­vább szélesítjük a Szakma fjú mestere moz­galmat. Mezőgazdasági vonatkozásban KlSZ-szerve- zeteink figyelmét elsősorban arra kell felhív­ni, hogy többet törődjenek a fiatalok mező- gazdaságban maradásának megalapozásával, és anyagi érdekeltségük fokozásával. Ismer­tessük meg a fiatalokkal a mezőgazdaság cél­kitűzéseit, saját termelőszövetkezetük tervét, hogy ezek alapján alakítsák ki akcióprogram­jukat. 1. Szervezzük tovább az ifjúsági brigádokat és a meglevőket szilárdítsuk meg. A megyei és járási versenyek mellett tovább kell széle­síteni a helyi versenyformákat is. 2. A kenyérgabona-termesztés segítése cél­jából a megyénkben is kipróbált és bevált karbamidos levéltrágyázást minél szélesebb körben terjesszük el. Ennek szervezői és segítői a fiatal agrárszakemberek legyenek. 3. A zöldség- és gyümölcstermesztésben tö­rekedjünk a mennyiség mellett a minőség ja­vítására is. 4. Az 'állattenyésztési hozamok növelését, a költségcsökkentést a gondozói munka javítá­sával, valamint a takarmány szakszerű fel- használásával, és az állategészségügyi rend­szabályok betartásával érjük el. Minél több fiatalt vonjunk be az állattenyésztésbe. 5. Á gépéken dolgozó fiatalok figyelmét elsö­3n-ban a technológiai fegyelem betartására, a gépek szakszerű üzemben tartására, a két- és nyújtott műszakok számának növelésére* az üzemanyag- és alkatrész-takarékosságra kell fordítani. A gépjavító állomásokon ala­kítsunk ki ifjúsági szerelőbrigádokat. A Szak­ma ifjú mestere mozgalmat szélesítsük ki a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokra is. 6. Ebbei az évben is segítsük elő a mező- gazdasági tanuló-szerződtetést. Szervezzük a fiatalokat a különböző szakmunkás-tanfolya­mokra. A mezőgazdaságban doigozó fiatalo­kon kívül a mezőgazdasági munkákba von­juk be az üzemekben dolgozó, valamint a kö­zép- és szakmunkás iskolákban tanuló KISZ- tagokat is. Főleg azokat, akiknek szülei a tsz- ben dolgoznak, hogy mint családtagok, segít­sék elő a mezőgazdasági munkákat. Az igé­nyeknek megfelelően szélesítsük tovább a he­lyi termelőszövetkezeti és állami gazdasági if­júsági építőtáborokat. Fiatal erdő- és mezőgaz­dasági szakemberek részére ebben az évben beindítjuk a Kiváló erdő- és agrármérnök-, illetve a Kiváló erdő és mezőgazdasági tech­nikus mozgalmat. E mozgalmakat a különbö­ző társszervekkel együtt közösen hirdetjük meg. Az 1965-ös évben tovább erősödött KISZ- szervezeteink tevékenysége a fiatalok eszmei, politikai nevelése terén. E munkákban jelen­tős mértékben támaszkodtunk (és vettük fi­gyelembe) azokra a lehetőségekre, amelyeket felszabadulásunk 20. évfordulójának méltó megünneplése adott. Politikai nevelőmunkánk fokozásának jelentős eszköze volt a világifjú­sági találkozóra való felkészülés, amelyet eb­ben az évben tovább emelünk, hiszen a IX. VIT ez év nyarán Ghana fővárosában, Accrá­ban kerül megrendezésre. A gyarmati ifjúsá­gi nap alkalmával rendezett ifjúsági nagy­gyűléseken a fiatalok erélyesen tiltakoztak a vietnami nép ellen elkövetett és még a mai napig is tartó agresszióval szemben. A fiata­lok tömegei nyilvánították ki internacionalis­ta segítő szándékukat a vietnami nép mellett. Minden ifjúsági rendezvényt felhasználunk arra, hogy vádoljuk az imperializmust. Az ideológiai munkát valamennyi KTSF- szervezet megtárgyalta. A megvitatásokon na­gyon sok példa igazolta, hogy a KISZ-vezefcőte általában helyesen értelmezik a napi gazda­sági építőmunka kapcsolatát. Ezek az ideoló­giai kérdések nem választhatók el egymástól. M ostanában egyre több sző esük a flatev­* * lók politikai aktivitásáról. Azt mond­ják, hogy a fiatalok egy részénél passzivitás tapasztalható. Valóban előfordul ilyen is* de nem ez a jellemző a fiatalokra. Véleményünk az, hogy a fiatalok akttvttö- sát a gazdasági és politikai életben legjobban azok az eredmények tükrözik, amelyekkel már foglalkoztunk. A fiatalok munkájának, politikai helytállásának megítélésénél a töme­gek, a fiatalok többségének munkáját keU alapul venni, s ebből levonni az áltaiános kö­vetkeztetéseket. A fiatalok aktivitásának érté­kelésénél az adott időszak politikai és gazda­sági feladataiból kell kiindulni. A fiatalok érdeklődnek a napi események iránt. Ezeket megfelelően kell megmagyaráz­ni, és főleg azt, hogy az eredményeket nem homályosíthatják el a munkánk során felve­tődő problémák, hanem azon kell lennünk* hogy e nehézségeket mielőbb kiküszöböljük. Ebből az következik, hogy tovább kell erősí­tenünk a KISZ-vezetők és a tagság eszme! szilárdságát, kommunista helytállását. Ezt a gondolatot fejezi ki a KISZ Központi Bizott­ságának másik jelszava, hogy szót kér a KISZ-tag. Ez a jelszó elsősorban azt Jelenti, hogy a KISZ-aktivisták, a KISZ-tagok állhatatosab- ban, szilárdabban képviseljék pártunk eszméit, s ebben az értelemben az egész tagsággal szemben fokozni kell a követelményeket. Minden cselekedetünk alapja a kornunista eszmeiség legyen. Munkánkban növeljük az érzelmi hatáso­kat. Törekedjünk jobban a fiatalos hangvétel­re. Ennek érdekében sokkal többször kell ta­lálkoznunk az ifjúság széles tömegével. Ezt a célt szolgálja megyénkben az 1966-ban meg­rendezésre kerülő „Heves megyei ifjúsági na­pok” megszervezése is. Ez a VIT politikai elő­készítése, az úttörőmozgalom fennállása 20. évfordulójának méltó megünneplése is lesz. Mindezek demonstrálására májusban kerül sorra a nagyszabású megyei ifjúsági béketa­lálkozó. Ezen eseményekre készüljön egész megyénk ifjúsága. fi v sszegezve a múlt év eredményeit, meg­állapíthatjuk, hogy megyénk ifjúsága jó mun­kát végzett, jó úton halad. Mindinkább érvé­nyesülnek ifjúságunk munkájában a szocia­lista jellemvonások. Az 1966-ra kitűzött feladatok végrehajtásá­ban bízunk, mert reméljük, hogy a fiatalok a tőlük telhető legtöbbet megteszik. Hiszen a párt által megjelölt feladatok és célok — az 1966-os népgazdasági tervben, amely egyúttal harmadik ötéves tervünk első éve is —, vilá­gosak és lelkesítők. Lelkesítők, hiszen ezáltal a szocializmus építését gyorsítjuk meg ha­zánkban is és ez a fiataloknak is magasabb életszínvonalat jelent. A fent vázolt feladatok alapján készítse el minden KISZ-alapszervezet 1966. évi munká­jának akcióprogramját, e program elkészíté­sébe vonja be a KISZ-tagság és KISZ-en kí­vüliek mind nagyobb tömegeit. A program végrehajtása érdekében szervezzük meg az egységes cselekvési feltételeket, hogy megyénk ifjúsága maximálisan kivegye a részét a nép- gazdasági eredmények emeléséből. Ezen fel­adatok végrehajtására hívunk fel minden KISZ-tagot és valameni^ri Salait.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom