Heves Megyei Népújság, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-10 / 239. szám

Devänszky Beatrix, az egriek még serdülő korú tőrvívója, élete első felnőtt versenyén ki­tűnő teljesítményt nyújtott: holtversenyben, szétvívás után, második lett a Bp. Vörös Me­teor országos versenyének erős mezőnyében. A holtverseny egyébként azért következett be, mert a „házi” versenybíróság az egri kislányt egyszerűen megverette az utolsó helyezet­tel. Ez volt egyetlen veresége! Persze, a második hely is szép, s Beának van bőven ideje versenyeket nyerni... ★ A Magyar Súlyemelő Szövet­ség NB I. osztály felállítását tervezi az ország legjobb nyolc csapatának részvételével. Az Egri Előre tudása és eddigi eredményei alapján esélyes az NB l-be jutásra annak ellené­re, hogy négy versenyzője ide­gen sportkörhöz távozott, s za­vartalan működése sincs teljes mértékben biztosítva. A legjobbak közé. kerülés nemcsak az Egri Előre ügye, de nyugodtan mondhatjuk: a me­gye sportjának érdeke! Meg kell tehát teremteni a lehető legjobb lehetőségeket, hogy Eger sportszerető közönsége rendszeresen láthassa világ- és olimpiai bajnokainkat, világ­csúcstartóinkat: Veres Győzőt, Földi Imrét és társait. Persze, addig még vannak akadályok. amelyeket Tóth Eleméréknek le kell küzdeniük. Október végén Egerben, a me­gyei bajnokság, november 28- án pedig Győrött a vidék-baj­nokság következik, s ez utóbbi viadalon Szombathely, vagy Oroszlány csapatát hall meg- élözniök! ★ Vasárnap a gyors, lendületes egri akciókat megtörte egy vá­ratlan potyagól: a 10. percben a hazaadni akaró Mészáros szerencsétlenül nyúlt a labdá­hoz, amely tőle a szemfüles Sü­lé elé jutott, s a csatár néhány lépés után a kapu jobb sarká­ba lőtt. A hátvéd Mészáros di­cséretére legyen mondva, hogy nem vesztette el a fejét, igye­kezett kijavítani hibáját és utána végig kitűnő teljesít­ményt nyújtott. Fölül tudott kerekedni a bekapott gól okoz­ta dermedtségen! Sajnos, nem mondható ugyanez el magáról a csapatról, amely gyámolta­lan módon, hosszú időre kien­gedte a kezéből a kezdeménye­zést. Vajon miért? Egy rutinos játékosokból álló együttest nem szabad, hogy megzavarja ilyen és hozzá ha­sonló eset, kiváltképp akkor nem, ha az a játék első percei­ben történik... ★ Nagy napjai következnek megyénk lövészsportjának: ok­tóber 16, 17,18-án Egerben ren­dezik meg a Dobó István em­lékversenyt, amely a csehszlo­vák Svazarm (az MHS testvér­szervezete) lőcsei lövészklubjá­nak részvételével az idén nem­zetközi méretűvé terebélyese­dik. A három nap alatt hat ver- senyszámban mintegy 100 lö­vész verseng majd egymással a jó eredmények eléréséért, s nem utolsósorban a sportba­rátság elmélyítéséért. ★ Ma délelőtt nem kevesebb, mint 19 csapat részvételével elkezdődnek Eger város sakk­csapatbajnokságának küzdel­mei. A Dobó Gimnázium sportsze­rető vezetőségének jóvőltáből az iskola két földszinti termé­ben mérik össze tudásukat if­jak és idősebbek — a verseny újszerű kiírása ugyanis lehető­vé teszi, hogy a bajnokságba nevezett fiatal diákegyüttesek rutinos, sokat tapasztalt, idő­sebb csapatokkal találkozza­nak, ami helyes, mert a fiatal sakkozók sokat tanulhatnak majd! ★ A nézők és a csapatok nagy bosszúságára vasárnap elma­radt a Novaj—Kápolna megyei XI. osztályú labdarúgó-mérkő­zés, mivel a játékvezetők nem jelentek meg. A megyei szövet­ség tájékoztatása szerint azért nem, mert Egerből való elin­dulásuk után a város határá­ban autóbaleset érbe őket és a vezető bíró kai törést szenve­dett. A mérkőzés elmaradásá­ért tehát senkit sem terhel a felelősség! ★ Gyöngyösön rendkívül nép­szerű az ökölvívás, egy-egy bajnoki találkozónak három­szor annyi nézője van, mint a gyöngyösi labdarúgó-mérkőzé­seknek. A mai rangadó iránti érdeklődés azonban minden eddigit fölülmúl, a Honvéd ve­zetői több ezer nézőt várnak és nem lehetetlen, hogy megdől a nézőcsúcs! Az ország két leg­jobb csapatának találkozójára azonban nemcsak Gyöngyösön kiváncsiak, hanem szerte az or­szágban mindenütt, ezért nem ártott volna, ha a Televízió is ellátogat Gyöngyösre. Ezen a vasárnapon úgy sincs sportköz­vetítés! A találkozónak nagy tétje van, tehát óriási küzdelmekre van kilátás. A Honvédnak győ­zelme esetén jelentősen meg­nőnek a bajnoki esélyei! ★ Panaszkodnak a novajiák: az Erdőtelek—Novaj bajnoki lab­darúgó-mérkőzés befejezése előtt néhány perccel még a vendégek vezettek 3:l-re, ami­kor a játékvezető (a novajiak szerint megfélemlítve a közön­ségtől) egymás után két 11-est ítélt, s Erdőteleknek sikerült egyenlítenie. Közben durva rugdosás folyt a pályán, sport­szerűtlen jelenetek követték egymást, állítólag három játé­kos a kiállítás sorsára jutott — mégis végigjátszották a mérkő­zést!? A játék lefújása után a hazai nézők egy csoportja fe- nyegetöleg lépett fel a novajiak eUen, akik elmondották, hogy csak úgy záporoztak a kövek az óvatosságból ponyvával előre lefedett teherautóra, sőt még egy bicska is felvillant a kava­rodásban. Mire való ez a rosszindulatú ellenségeskedés? Hői voltak a rendezők, a hazai játékosok és hol voltak a józanabb szurko­lók, akik leintették volna a botrányra áhítozőkat? Remél­jük, hogy a labdarúgó szövetség vizsgálatot indít és a tettesek elnyerik méltó büntetésüket. Nem engedhetjük -meg, hogy a sporttelep arénává váljék! ★ Miskolc város 600 éves fenn­állásának alkalmából ünnepi bírkózóversenyt rendezett a Borsod megyei szövetség. A versenyen kiválóan szerepelt a Gyöngyösi Spartacus két bir­kózója, Mák László és Fórizs József. Mák a 78 kg-os súly­csoportban az első helyen vég­zett, s megszerezte az I. osztá­lyú minősítést, Fórizs pedig a 87 kg-os súlycsoportban min­den ellenfelét kétvállal győzte le, s a fiatal, tehetséges ver­senyző elnyerte a II. osztályú minősítést. Gyöngyösön Szőke Miklós irányításával pezsgő bírkózóélet folyik, s a céltuda­tos munkának íme meg is van­nak a gyümölcsei! ★ Most kaptuk kézhez a jú­niusban, Egerben egy hetet el­töltött francia PSGT úszók szövetségükhöz beterjesztett je­lentésének egy példányát, ame­lyet a népszerű edző, Emile Guerre írt alá, s amelynek szinte minden sorából kicsen­dül az barátság, amely köztük és az egriek, illetve a hevesiek között a rövid idő alatt is el­mélyült. Ápolni kell ezt a kialakult jó viszonyt, tartani a jó kapcso­latokat párizsi barátainkkal, s ha lehet, rendszeressé tenni a velük való találkozást! ★ Nagy csalódást okozott va­sárnap az Egri Dózsa IL lab­darúgó-együttese, amely lélek nélküli, gyenge játék .után 6:1 arányú, súlyos vereséget szen­vedett a Hevesi MEDOSZ-tól. Ráadásul saját pályáján, 10 emberrel játszotta végig az el­ső félidőt, s szünet után az ed­zés nélkül lévő, „veterán” Lisz- tóczky Péterrel egészült ki a csapat. A hevesiek azonban minden dicséretet megérdemel­nek, kiváltképp a nagyon te­hetséges Balogh, aki négy gólt rúgott a Dózsa hálójába! Somody József BORNEMISSZA GERGELY EMLÉKEZETE \ KLASSZIKUS ÍRÓINK egyik legolvasottabb regénye Gárdonyi Géza Egri csillagok című műve. A regény egyik főszereplőjéről, Bornemissza Gergelyről az olvasók igen te­kintélyes hányada azt hiszi* hogy a hős Gergely diák — mint általában a regények szereplői — költött személy. Bornemissza Gergely élő sze­mély volt, aki igen fiatalon* négyszáztíz esztendeje, tragi­kus körülmények között fejez­te be életét. Bornemissza Gergely a nép fia volt Atyja egyszerű pécsi kovácsmester, aki a maga sze­génységéből, ereje megfeszíté­sével taníttatja fiát. Gergely diák alighogy megszerzi a tu­dományokban a megfelelő jár­tasságot, hazáját kívánta szol­gálni, katona lett. Ekkor már állandóan özönlött az ozmán had az Al-Dunánál. A fiatal deákot a virtuson kívül csak a hazaszeretet tüze hevítette, hiszen vagyona nem volt* amelynek védelmére keljen. Igaz, akiknek jószágaik voltak, azok nem hadba áll­tak, hanem elmenekültek a tö­rök elől. Gárdonyi Géza az Egri csil­lagok című történeti regényé­ben írja meg Bornemissza vitézi tetteit és állít maradan­dó emléket a hős Gergely diáknak. Amikor Dobó Ist­ván Szigetvárra* a legjobb hadiiskolába küldi Bornemisz- szát, ahol együtt nevelkedik Török Bálint gyermekeivel. Majd Gergely lesz Török Bá­lint apródja és mindenütt, ahol jelentős eseménye zaj­lik a kornak, ott van az ese­mények sodrában az ura mel­lett Amikor Török Bálint az ellenség foglya, Bornemissza kezdeményezi a Héttoronyból való kiszabadítását Akkor még nem gondol arra, hogy az ő sorsa is itt nyer majd befe­jezést 1552. szeptember 5. napján Gergely a siroki vár alatt két­százötven vitézével köszönt a felkelő napnak. Igyekeznek az egri várba. Pedig ekkor mára kishitűek, a kassaiak, a törö­kök Eger felé való közeledésé­nek hírére, menekülnek az eg­ri várból. Az egyszerű Ger­gely diákból rettenthetetlen hőst alkot az író, aki hősies­ségével minden olvasó tetszé­sét szimpátiáját megnyeri ha- láltmegvető bátorságával Bor­nemissza Gergely Dobó sze­rint is a vár „esze1’* elismert vitéz katona. A vasárnap sportműsorából Kosárlabda: Egri Főiskola—Bp. Előre NB Il-es • íérfi mérkőzés, Eger, Népkert, 10.30. Ökölvívás: Gyöngyösi Honvéd— TTj pesti Dózsa X. osztályú CSB mérkőzés. Gyöngyös, 11 óra. Egri rrSK—Ózdi Kohász területi ifjú­sági CSB mérkőzés .Eger, Szak- szervezeti Székház, 11 óra . Természetjárás: A hagyományos KoLacStoovszky Na jós lemilökveíl- ■eny küzdelmei, Bükk-hegység. Kézilabda: Egri Lendület—Bp, Elzett NB n-es női mérkőzés. Eger, Tündérpairti pálya, 11 óra. Előtte 10 órakor az E. Főiskola— E. Helyiipar megyei I. osztályú íérfi találkozót bonyolítják le. labdarúgás: Diósgyőri VTK Dunaújváros NB X. B-s mérkőzés Eger. Stadion. 15, Vízhányó. NB m-as mérkőzések: Hatvani Kini­zsi—Mizserfa 15, Búzás. Petőílbá- nya—Gy. Honvéd 15. Hídvégi. Gy. Spartacus—Zagyvapálfalva 15, Har­gitai. Egercsehi—Somsály 14.30. Sándor. Megyei I. osztály: Bél­apátfalva—Gy. Izzó 10.30, E. Hon­véd—GYVSE 11, Apc—V erpelét 14.30, Rő/üaszentmarton—Lőrinci 15, Hevesi MEDOSZ—MÁV HAC 15, IMátraalji Bányász—E. Dózsa H. 10.30, Recsk—Egn Spartacus 15. \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\V^\\\VXS\\\\\\\VOTOT A sport rohamos népszerűsö­désének és színvonal-emelke­désének egyik sajátos követ­kezménye, hogy megnehezült a tehetségek kiválasztása. A spontán kiválasztódás manap­ság kevésbé felel meg a ma­gas minőségi igényeknek, mert a sportágak többségében már a serdülőkor kezdetén, vagy en­nél is előbb meg kell indulnia a speciális képzésnek. Az utánpótlás kiválasztása és nevelése a magyar sport- mozgalomban is hosszú idő óta eleven probléma. Az utolsó másfél évtizedben sok kísérlet történt megoldására. A mi sportunkban uralkodó speciális versenyszemlélet ugyan kitűnő eszköze az utánpótlás termé­szetes kiválasztódásának, még­is gyakran előfordult, hogy vi­lágviszonylatban nagy sikerű sportágaink szinte egyik esz­tendőről a másikra' váratlanul visszaestek. A magyar sport­vezetés még a tokiói olimpia előtt felismerte ennek a hely­zetnek a veszélyeit és — nem­zetközi tapasztalatokat is fi­gyelembe véve — nagyszabású tervet dolgozott ki az után­pótlás tervszerű kiválasztására és nevelésére. Az olimpia ered­ményei messzemenően igazol­ták egy ilyen rendszer megva­lósításának szükségességét, mert a nemzetközi erőviszo­nyok kiegyenlítődésének folya­mata a tokiói olimpián foko­zott mértékben jelentkezett. A kialakított rendszer végső ér­tékelésére természetesen még nincs mód, hiszen csak évek múlva érhetnek be a gyümöl­csei, s az esztenlő végétől is hó­napok választanak el bennün­ket. Mégis már most rendelke­zésünkre állnak bizonyos ada­tok, amelyek arra mutatnak, hogy jó úton haladunk. Miből áll tulajdonképpen az ■ utánpótlás—nevelés új rend­Ahol a holnap bajnokait nevelik szere? , ? A tehetségek kiválasztásá­hoz szervezett kereteket bizto­sít és a tehetségek képzését nemcsak a hagyományos szak­osztályi keretek között oldja meg, hanem korszerű igé­nyeknek megfelelő speciális feltételeket is teremt. A nyáron tanúi lehettünk* hogy a rendszer keretében sok ezer gyermeket, serdülőt és fiatalt mozgattak meg. Nagy­szabású munka kezdődött ta­vasszal az iskolákban, majd az egyes sportágak szakszövetsé­geinek vezetésével sport ­ágankint folytatódott. A cél az volt, hogy kiválasszák a leg­tehetségesebb 14—15 éves at­létákat, tornászokat, birkózó­kat, kézi-, kosár-, és röplabdá- zókat, ökölvívókat, vívókat, te­niszezőket, súlyemelőket és természetesen labdarúgókat, akik megérettek a speciális kiképzésre. A kiválogatottak részére minden megyében és a szakemberek által legtehetsé­gesebbek ítéltek részére Tatán három turnusban úgynevezett edzőtáborozást rendeztek, ahol kitűnő szakemberek egysége­sen kidolgozott program sze­rint foglalkoztak velük. Csi­szolták technikai tudásukat, felmérték képességeiket, meg­határozták erényeiket és fogya­tékoságaikat, programot dol­goztak ki számukra, s ennek megfelelően egész éven át folytathatják a munkát. A szakemberek véleménye szerint a kiválasztó munka erdményeként a legtöbb sport­ágban a tehetségek egész sora került felszínre; akiknek több­sége néhány esztendő alatt nemzetközi színvonalú ver­senyzővé fejlődhet. A tatai nyári táborban ösz- szesen 700, a húsz megyei tá­borban pedig csaknem 3000 gyerek kapott speciális kép­zést és iránymutatást a jövőre. Három sportágban — úszás­ban, kajak—kenuban és vízi­labdában — némiképpen el­ütött a felmérés és a képzés. Az úszók például 8—10 esz­tendős gyerekek részére évjá- ratonkint rendeztek felmérő versenyeket Itt több ezer gyermek tett tanúságot tudásá­ról, illetve fejlődéséről. A má­sik két sportágban pedig Bu­dapesten rendeztek központi tábort Kiegészítette a tehetségek kutatásának ezt a nagyszabású munkáját az idén először ren­dezett úttörőolimpia, amely or­szágszerte nagy visszhangot váltott ki a gyermekek és a szakemberek körében. Több tízezer gyermek vett részt a selejtező küzdelmekben, a bu­dapesti döntő pedig a tehetsé­gek egész sorát vonultatta fel. Az élvonal közvetlen után­pótlásának felmérésére tizen­egy sportágban seregszemléket rendeztek. Először megyénkint és városonkint tartottak meg­határozott versenyeket a sport­egyesületek és az iskolák által legjobbnak tartott 16—18 esz­tendős fiatal sportolók részére. A győztesek és a legjobb helye­zettek újabb rostára kerültek a területi középdöntőkön, s akik itt a legjobbnak bizony ul­DOBÓ ÉS MEKCSEY is Bor­nemisszára hárították a győ­zelmi dicsőségnek nagy ré­szét. Ezért, amikor az ostrom után az Egerbe költözött Sfor- zia Mátyás főkapitány sem Dobót, sem Mekcseyt nem tud­ja maradásra bírni, a király Bornemissza Gergelyt nevezi ki Eger várának kapitányává. Ferdinánd király jól ismeri Bornemissza Gergely érdemeit és ezért Sáros megyében a Bartalosfalva nevű helységet és annak minden egyéb jószá­gát neki ajándékozta. Ebben az ügyben maga Ferdinánd írt 1553 februárjában a jászéi káptalanhoz, hogy küldje el valamely hiteles tagját, ki előtt, vagy Terenyei András, vagy Semsei János, vagy Se- becsi Ferenc, vagy Szinyei László, vagy Zsigmond, vagy István, vagy Sóss György, vagy Kendi László vigye, s állítsa be Bornemissza Ger­gelyt azon jószágok bírásába. Még ugyanazon esztendőben — egri kapitány volt ő már —* amikor a váradi püspök arra kérte, hogy a Kunságon az etsedi s a kenderesi lakosok­kal fizettesse meg az adót a Szentjóbi klastromnak, melyet azok esztendőnként tartoznak fizetni. Eger várának kapitányi tisz­tét Bornemissza Gergely alig egy esztendeig viselhette. Ugyanis a más vilajetek és szandzsák bégéi állandtan prédálták a környező terüle­teket is. EGY ALKALOMMAL a hatvani bég Eger alá jött pré- dolni. Bornemissza Nagy Balázzsal és mintegy negyve- nedmagával a béget Keresztes tájáig űzte, ahol a bég segít­ségére érkező janicsárok Bor­nemisszát negyven emberével együtt foglyul ejtették. A bég valamennyiüket Konstantiná- polyba küldte, ahová 1554. de­cember 12-én érkeztek. Még ugyanazon a napon bemutat­ták Bornemisszát a fő basá­nak, aki Nagy Balázzsal együtt a Jedikulába záratta, míg em­bereit más börtönökben he­lyezték eL Itt szenvedett rabságot Tö­rök Bálint, Móré László és még igen sok jó magyar ha­zafi, de egyik sem volt oly gyűlöletes a törökök szemé­ben, mint Bornemissza Ger­gely. Gergely érezte az őt ha­lálosan fenyegető gyűlöletet maga körül és ezért már fog­ságának harmadik napján le­velet küldött a Konstantiné­tak, indulhattak az országos döntőkön, ahol a legjobb szak­emberek előtt vizsgáztak. Kö­zülük állították össze a bő if­júsági válogatott kereteket, s ezek részére speciális tovább­képző tábort rendeztek. Szervesen illeszkedett ebbe a munkába azoknak a nemzetkö­zi utánpótlás versenyeknek a sorozata, amelyet a baráti or­szágok — éppen magyar ja­vaslatra — rendszeresíthettek. Most lehettünk tanúi éppen Budapesten a legjobb vízilab­dázók és atléták Bai-átság Ku­pa ifjúsági viadalának, amely nagyszerű alkalmat adott a ta­pasztalatszerzésre, csakúgy mint ifjúsági versenyzőink tu­dásának felmérésére. S ha mindehhez hozzátesz- szük, hogy a nyár folyamán az egész országban nagy sikerrel működött 35 úgynevezett sportnapközi, s a tanév kezde­tétől teljes kapacitással mun­kába áll ismét az ország 67 sportiskolája, akkor képet al­kothatunk magunknak az utánpótlás nevelés új rendsze­rének lényegéről és arányairól. A kísérletre máris világszer­te felfigyeltek. Legutóbb a bé­csi televízió küldte el hozzánk szakértői, alak közel egyórás filmet készítettek arról, hogyan igyekszik a sportban közismer­ten élenjáró Magyarország gondoskodni utánpótlásáról, milyen szervezetten törődik a tehetségek kiválasztásával és milyen tervszerűséggel bizto­sítja azok képzését. Ez a rendszer még kezdeti lépéseit teszi. Akad benne hi­ba, a szakemberek közül pedig többen húzódoznak tőle. De tudjuk azt is, hogy jó úton ha­ladunk és kezdeményezésünk helyes, mert megfelel a mai igényeknek, sőt bíztató távla­tot ad a jövőre is. polyban tartózkodó Bterdmánd király követeinek, Verántz Antalnak és Zay Ferencnek. E levélben megírja Bornemissza, hogy mit követel tőle a török, ha szabadságát vissza akarja nyerni: álljon a török vallás­ra, mondja meg, melyik olda­la a leggyengébb az egri vár­nak, ígérje meg, hogyha őt Magyarországra visszabocsát- ják, akkor Zápolya János öz­vegyének, Izabellának pártjá­ra áll. I • Verántz és Zay válaszukban azt felelték: törökké való lé­teddel szabadságot nem nyer­nél, mint Móré László példá­jából is látható, ki ez előtt több mint tíz esztendővel met­szettette magát körül, mégis mindmáig fogságban szenved. Továbbá feleljed azt, hogy Eger vára már minden rész­ről elég erős és csak ott lesz leggyengébb, ahol a legrosz- szabbul fogják azt oltalmazni Ami pedig Izabella dolgát Il­leti, azzal is csak hálóba akar­nak állhatatlanságodnál és könnyen hajlandóságodnál fog­va keríteni. Persze, a tiszteletes és tudó* néhai Budai Ferentz úrnak, a szováthi ref. eklézsia prédiká­torának is megengedtetetí, hogy azt adja a fogoly és a követek szájába, amit éppen jónak tartót. Mi azonban alig hisszük, hogy Bornemissza Gergelynek szüksége lett vol­na ilyen korabeli diplomaták oktatására, tudta ő azok nélkül is, hogy mit válaszoljon a tö­röknek. MINDEGY VOLT MAR ek­kor Bornemissza válasza* mert sorsa elintéztetett. Szoli­mán, a törökök császára, ekkor Ázsiában hadakozott. Gergely sorsa Ahmet pasa kezébe voSt téve, aki már ekkor nagyvezír- ségre emelődött, és aki eile*» Gergely ezelőtt három eszten­dővel Eger várát Dobó István­nal együtt oly vitézül oltal­mazta. Ahmet mélységesen gyűlöWfc Bornemisszát. Híre járt, bog^ Gergely, magyar vitézeivel együtt, hajlandó lett volna a szultán mellett Ázsiában ha­dakozni — csakhogy a Hétto­ronyból kiszabaduljon — de Ahmet nem engedte meg ezt sem neki. Sot a börtönben éheztette, gyö törtette és Kin áz­tatta Bornemisszát. Az éhezés, a» tömlöc szenvedései újból levél­váltásra őszötökéit®, Verán tz­nak és Zayhak azt írjá 1555. jú­lius 26-án, hogy régóta egyet­len morzsa kenyeret neki nem adnak. Verántz és Zay Bor­nemiszához és Nagy Balázshoz juttatott írásukban azt tudat­ják a két bebörtönzött egri vitézzel, hogy ők maguk is mindenből szükséget látnak. BORNEMISSZA ezután máj- nem sokáig szenvedett. Ato­mét, Gergely halálos ellensé­ge, be sem várva Szolimát» hazatértét, a hosszabb életre és dicsőbb halálra méltó vi­tézt félakasztatta; ILYEN GYALÁZATOS MOR­DON, ily rút halállal múlt ki tehát az a rendíthetetlen hős. a vitéz katona, aki halálmeg­vető bátorsággal védte Égé.' várát 1552-ben. Hogy mikor történt Bor­nemissza kivégzése, azt bizo­nyosan nem tudjuk. Egy bi­zonyság "van, az, hogy 1555. októberében már sem Bor­nemissza Gergely, sem pedig Ahmet nem éltek. Ugyanis a sors keze A-lí- mettel szemben sémi maradt adós. Mind Bornemissza halá­láért, mind más gonoszságai és (kegyetlenkedéseiért megkapta megérdemelt jutalmát. Szoli­mán hazaérkezése után né­hány napra Ahmet pasát meg- zsinóroztatta. Csupán Ahrrie' egyetlen utolsó kívánságát tel­jesítette, hogy őt ne a hóhér, hanem egy jó barátja fojtsa meg. És azt Ahmet arra kérte hogy az első szorításra ne ölje meg, hanem tágítsa meg a zsi­nórt, míg egyszer lélegzetet vesz, majd másodszorra örök­re fojtsa meg. így is történt. ★ Négyszáztíz esztendővel ez­előtt halt meg tehát Bornem­issza Gergely, az egri hős. Az egri csillagok egyik csillaga így tűnt le a Héttorony vár­börtönének udvarán* De az Egri csillagokban, Gárdony' Géza remekművében továbbá; is él és élni fog: halhat atlas maradt. Okos Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom