Heves Megyei Népújság, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-09 / 108. szám

Magyar államférfiak udvozlo tayiraía a csehszlovák vezetőkhöz Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke és Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke táviratot intéztek Antonin Novotny elvtárshoz, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB első titkárához, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság elnökéhez és Jozef Lenárt elvtárshoz, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnökéhez, melyben Cseh­szlovákia felszabadulása 20. évfordulója alkalmából pártunk, kormányunk, egész népünk, valamint saját maguk nevében baráti üdvözletüket és elvtársi jókívánságaikat küldték a csehszlovák államférfiaknak és a testvéri csehszlovák népnek. ^ Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke Bohuslav Lasto- vickához, a csehszlovák nemzetgyűlés elnökéhez, Péter Já­nos külügyminiszter Vaclav David csehszlovák külügymi­niszterhez intézett üdvözlő táviratot. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Csehszlovák Nemzeti Frontnak, a SZOT elnöksége a Csehszlovák Szakszervezetek Központi Taná­csának, a KISZ Központi Bizottsága a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségnek, az Országos Béketanács a Csehszlovák Béke­tanácsnak, a Magyar Nők Országos Tanácsa a Csehszlovák Nőbizottságnak küldött üdvözlő táviratot az évforduló alkal­mából. (MTI) Malinovszkij cikke Malinovszkij marsall, szov­jet honvédelmi miniszter a Pravdában írt cikkében rá­mutat, hogy a második vi­lágháború egyik eredménye a kapitalista rendszer meg­gyöngülése volt. A világ­imperializmus stratégái ar­ról ábrándoztak, hogy a né­met militaristák segítségével megállítják a társadalmi ha­ladás kerekét. Malinovszkij utal arra, hogy az Egyesült Államok az utóbbi időben az indokínai hadműveletek ki- terjesztésére vett irányt. A dél-vietnami fegyveres be­avatkozás fokozása, a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság területének bombázá­sa agresszív cselekmény, amely az egyetemes békét veszélyezteti. Ilyen körülmé­nyek között a szocialista or­szágok a legnagyobb fokú éberséget tanúsítják, minden vonalon fokozzák védelmi erejüket, megteszik a szük­séges intézkedéseket, hogy idejében visszaverjék az im­perializmus katonai kaland­jait — írja a szovjet honvé­delmi miniszter. (MTI) (Bújtití az ijkőlúté L Harcok Knrdisztánban NEW YORK; (TASZSZ): Az UPI beiruti tudósítója, kurd törzsi köröktől szárma­zott értesülésekre hivatkozva, jelentette, hogy az iraki Kur- disztánban súlyos harcok foly­nak. A hadműveleti terület északról délkeleti irányba, a török határtól — Zakho hely­ségtől az iráni határon fekvő Sulaimaniya és Khanaqin helységekig húzódik. Mind a két félnek súlyos veszteségei voltak. Különösen véres harcok folytak Halabja, Rania, Sulai­maniya és Erbil térségében. A jelentések szerint Halabja többször gazdát cserélt: a nap­közben befészkelődött iraki csapatokat éjszaka a kurd osz­tagok visszavetették állásaik- bóL t Hz indiai hatóságok letartóztatták a volt kasmiri miniszterelnököt ŰJ-DELHI-KARACH1 (Reu­ter): A Reuter-hírügynökség Üj- Delhiből keltezett jelentésé­ben közli, hogy az indiai ható­ságok letartóztatták a Mekká­ból repülőgépen hazatérő Ab­dullah sejk, volt kasmiri mi­niszterelnököt és /társát, Mirza Afzal béget. A két kasmiri politikust a hegyekben levő Ootacamund városkába szál­lítják. A várost egyikük sem hagyhatja el. Az indiai hatóságok azért léptek fel Abdullah sejkkel szemben, mert — mint közöl­ték — a közelmúltban külföl­dön tett utazása során „kifo­gásolható magatartást tanúsí­tott”. A kasmiri politikus nem­régen Angliában/ Franciaor szágban, Szaud-Arábiában, az EAK-ban és Algériában járt és a múlt hónapban Algírban Csou-En-laj kínai miniszterel­nökkel is találkozott és elfo­gadta a kínai kormányfő Pe- kingbe szóló meghívását. A Pess Trust of India arról ad hírt, hogy Agartala közelé­ben, a kelet-paktisztáni hatá­ron, heves tűzharcra került sor pakisztáni és indiai katonák között. A pakisztáni kormány szó­vivője közölte, hogy hazája panaszt kíván tenni az ENSZ- ben, mert India a pakisztáni határ közelében „feltehetően támadó szándékkal” csapatösz- szevonásokat hajt végre. A Lemondott a reakciós katonai junta Dominikában Amerikai mesterlövészek embervadászata Santo Domingo, a néptelen város zetképe szerint a fővárosban nem lehet embereket látni az utcán, nem lehet arcokat lát­ni az ablakokban, mégcsak kó­bor kutyákat, vagy macskákat sem. Santo Domingo egy harc­ban álló város képét mutatja. A város régi, és új negyedét egyaránt törmelékek borítják. (Folytatás az 1. oldalról) zsef, a gyakorló Iskola igaz­gatóhelyettese adott útrava­lót a tanítványoknak. Kö­szöntötték őket az iskola ta­nulói, s ismét felcsendültek az évszázados búcsúzó dalla­mok. A sorok visszaindultak a főiskolára, ahol dr. Somos Lajos igazgatóhelyettes ün­nepi beszéde után az alsóbb- évesek nevében Nemes Pé­ter vett búcsút a volt diák­társaktól, majd Józsa Krisz­tina köszönte meg a főiskola tanárainak a négy évben végzett fáradhatatlan, lelki- ismeretes munkát. Nemecz József Mezőgazda­sági technikum. 33 végzős ta­nuló búcsúzott az iskolától a virággal díszített udvaron. ra, dr. Raft Miklós, a városi tanács vb-elnöke, Gácsi László, a városi pártbizottság ágit. prop. vezetője, Barta József a városi KlSZ-bizott- ság titkára, dr. Molnár Mi­hály, a Hazafias Népfront titkára és Kákuk Imre, a vá­rosi tanács művelődésügyi osztályának vezetője. Tóth Sándor, az iskola pártszerveztének titkára nyi­totta meg az ünnepséget. Kiss Anna szavalata után Tóth Darú Péter a harmadi­kosok nevében búcsúzott a negyedikesektől, akiknek kö­szönetét Kiss Sándor, a fel­nőtt tagozatosok nevében pe­dig Földházi János tolmá­csolta. Udvarhelyi Mária egy Ady-verset mondott el, majd a zászlóátadás következett. Sereg József igazgató kívánt a ballagóknak sikeres vizs­gáltat és további eredménye­ket. A városi KlSZ-bizottság nevében pedig Bata József tanulója mondta el, válaszul dr. Bartos Imre búcsúzó sza­vaira. Ezután következett az ünnepélyes pillanat, amikor a negyedikesek átadták az is­kola és a KISZ-szervezet zászlaját, hogy a nyomukba lépők újabb dicsőséget sze­rezzenek az öreg iskolának, Diáiban Általános gimnázium. Pontosan délben megszólalt a káli általános gimnázium iskolai csengője, s míg a szép számmal össizegyűlt hozzátartozók, könnyes sze­mű szülők az udvaron vára­koztak, az iskola hetven vég­zős növendéke — Tassi Im­re igazgatóhelyettes és Ge- dei Zoltán KISZ-tanácsadő tanár lányai éö fiai — elbú­csúztak az oly sok izgalom, drukkolás és siker tanúitól a virágdíszbe öltözött osztály­amit a szülők és népes tábora vett körüL Hodászy Miklós igazgató köszöntötte a végzősöket. Ká­dár László, a városi KISZ- bizottság nevében kívánt to­vábbi sikereket a fiatalok­nak. Kálosi Imre a végzősök nevében köszönt el a tanárok­tól és a diáktársaktól, átadta a vörös selyemzászlót is Szánkó Jánosnak, az iskola KISZ-titkárának. Szőcs Sán­dor, a harmadikosok jókí­vánságait tolmácsolta az öreg diákoknak, akik az ünnepség végén osztályfőnökükkel, Homyák Istvánnéval megko­szorúzták az iskola névadó­jának, a 19-es mártírnak, Nemecz Józsefnek a szobrát Vak Bottyán gimnázium. Közel három és félszáz ren­des és felnőtt korú végzős növendéket bocsátott útjára tegnap a gimnázium. Az ün­nepségen részt vett Molnár Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a já­rási pártbizottság első titká­A Dobó István gimnázium tanulói „ rokonok titkár köszöntötte a fiatalo­kat A búcsúzó gimnazisták vé­gül énekelve a szovjet hősök emlékművéhez vonultak, és a hála virágait helyezték él az emlékmű talpazatán. Dőataanban Bajza József gimnázium. 30 évvel ezelőtt búcsúztatott először érettségiző diákokat a hatvani Bajza József gim­názium. Azóta évről évre fel­csendül a dal, „Mi búcsúzunk és elmegyünk. ;” A harminc esztendő alatt 3000 diák vált felnőtté az öreg iskola falai között Ezen a napon ismét 256 diákot bo- csájt útjára az iskola/ A búcsúzó diákok az utol­só tanítási napon még egy­szer körbejárták az iskolát, a tantermeket , az udvart, búcsúztak az Alma Máter- től, a tanároktól és pajtások- tóL A köszöntő szavakat az érettségiző diákok nevében Köles József a IV; d. osztály termektől, a léptektől ünne­pélyesen kongó folyosóktól/ A matrózblúzos lányok, * sötétruhás fiúk oldalán a harmadikosok ajándéka, a díszes ballagó tarisznya volt leghűbb tanúja most az el­rejtett könnyeknek, a felnőt­té cseperedett fiatalok el-él- csukló hangjának. Mezei Jánosné igazgatónk szólt hozzájuk meleg szavak­kal, azt kérte, legyen szép a múlt, az együtt töltött négy év, — Magatokkal viszitek * munka, a haza szere tétét, a béke akaratát, — mondta diákjainak az igazgatónő. —* Sok munka vár rátok még az érettségiig, azután a magatok urai lesztek, vár benneteket az ÉLET. /1 A harmadikosok nevébe* Hangácsi István búcsúztattá végzős iskolatársakat, szavai­ra a kedves emlékeket idéző Homeczki Mária válaszolt A ballagási ünnepség a KISZ» szervezet zászlójának átadá? sával ért véget Munka, erkölcs, szocializmus Irta: Lick József, az MSZMP KB munkatársa kilsmeretes munka társadalmi „rangjának” elismerése az el» ső lépés ahhoz, hogy az egyé» nekben is egyre jobban kibon» takozzék az új, szocialista munkaerkölcs. Ez azonbati rendkívül bonyolult folyamat; Milliók mindennapi szokásait és magatartását megváltoztat» ni csak igen hosszú idő alatt lehet. A munkához való új/ szocialista viszony sokáig a ré» gi, megcsontosodott nézetek» kel és maradi magatartásmó» dokkal összefonódva él az em» berekben. Mit követel a munkaerkölcs szocialista minden 2 ntipmüG egyes embertől? Azt, hogy képességeinek/ szakképzettségének megfele­lően, fegyelmezetten dolgozzék a társadalom és a maga javá­ra, s ennek érdekében alkotó­erőit és kezdeményezőkészsé­gét egyre jobban kifejlessze. A társadalom, az állami, társa­dalmi szervek feladata pedig az, hogy a fentiek teljesítésé­hez társadalmunk anyagi alap­jainak és lehetőségeinek mér­tékében biztosítsák a legked­vezőbb körülményeket, Olyan anyagi és szellemi ösztönző­ket — ha kell adminisztratív rendszabályokat — dolgozza­nak ki, amelyek az adott kö­rülmények között maximáli­san biztosítják a szocializmus erkölcsi követelményeinek be­tartását, egyén és társadalom érdekeinek összhangját. A jólét növelése állandó tár­sadalmi célunk. Ezért a mun­ka anyagi megbecsülése a szó-' U6S. »Mii1” vasáraim hető leghamarabb „szabad vá­lasztásokat” ígért. Az új jun­ta feje azt állította, hogy Caamano ezredes „személyes jóbarátja”. A felkelők mindeddig hiva­talosan nem foglaltak állást Barrera tábornokkal kapcso­latban, Caamano ezredes azon­ban sajtóértekezletén már ki­jelentette, hogy csak szigorú­an alkotmányos kormányt fo­gad el. Magában Santo Domingoban általában betartották a tűz­szünetet, csak szórványos lö­völdözés hallatszott. Az ame­rikaiak, akik gyűrűt vontak a felkelők által ellenőrzött vá­rosrész köré, szabályos vadá­szatot indítottak a házakban rejtőzködő felkelő lövészek ellen. Mesterlövészeket és táv­csöves megfigyelőket vetettek be, s az őrcsapatoknak azt a parancsot adták, hogy ha lö­völdözés kezdődik valahol, ne nyissanak tüzet, nehogy meg­zavarják az amerikai ember­vadászok munkáját. Santo Domingoban a domini­kai, kolumbiai, venezuelai vö­röskereszt és az amerikai had­sereg vette át a lakosság élel­miszer- és gyógyszerellátásá­nak feladatát. A Reuter tudósítójának hely­SANTO DOMINGO (MTI): Santo Domingoban lemon­dott a Benoit ezredes vezette reakciós katonai junta és he­lyette felesküdött egy új, amely magát „A nemzeti újjáépítés kormányának” nevezi. Vezető­je ismét egy tábornok, Anto­nio Imbert Barrera, aki négy évvel ezelőtt résztvett a Trujilló diktátor elleni me­rényletben. Az új juntában két polgári személy, — Julio Postigo, a nemzetközi könyv­tár igazgatója és Carlos Gri- soli Paloney, a Bosch elnök előtti kormány munkaügyi mi­nisztere — továbbá Cabral megdöntött juntájának egyik tagja, Alexandra Zeller ezre­des is részt vesz. Az előző ka­tonai junta elnöke, Benoit ez­redes ugyancsak részt vesz „a nemzeti újjáépítés kormányá­ban”. Barrera tábornok hatpontos programot terjesztett elő. En­nek lényege az, hogy az új kor­mány együttműködik az AÄSZ erőivel, felszólítja az összes polgári személyeket, hogy az AÄSZ ellenőrzése alatt tegyék le a fegyvert, továbbá techni­kai segítséget kért ettől a szer­vezettől az ország talpraállítá- sára. A tábornok „haladó de­mokratikus” politikát és a le­J Az emberi lét elsó és kiin­duló feltétele a munka, ami |az embert a természet és ön­maga urává teszi. De mindez nem az elszigetelt egyén ér­deme, hanem a dolgozó embe­rek összességéé. Nincs társa­dalom és nincs egyéni lét az emberek együttműködése, kö­zös munkája nélkül. Egymást segítve, munkájuk tapasztala­tait és eredményeit kicserélve átalakítják a természetet, szüntelenül növelik a társada­lom anyagi javait, s ezzel egy időben fejlesztik a kapcsola­taikat is egymással. A mun­kához való viszony, ezért nem csupán gazdasági, hanem er­kölcsi kérdés is, ami kifejezi az egyén és társadalom (kol­lektíva, osztály) erkölcsi arcu­latát, erkölcsi jellemét. A munka, — bármilyenről legyen is szó — mindig erőfe­szítés, fáradozás, küszködés. Annál nagyobb azonban az öröm és erkölcsi kielégülés ér­zése a sikeres munka láttán, amikor az ember testet öltve, kézzelfoghatóan érzékeli ere­jét, és felülkerekedését a ter­mészeten. Ez az emberi alko­tótevékenység belső ellent­mondása. A történelmi felődés azon­ban olyan ellentmondást is magával hozott« amely már ROMA: Luigi Longo, az Olasz Kom­munista Párt főtitkára és Max Reimann, a Német Kommunis­ta Párt Központi Bizottságának első titkára Berlinben eszme­cserét folytatott egymással — jelenti a szombat reggeli Unita. ALGÍR: ! Bumaza, algériai iparügyi és energiaügyi miniszter kijelen­tette, hogy kormánya a fran­cia-algériai tárgyalásokon ra­gaszkodik az olaj-jövedelmek egyenlő megosztásához. RÍJ AAD: Szaud-Arábia Franciaország­tól egy hatszázkilowattos rádió- állomást vásárolt három millió dollár értékben. ÍH'i'J) nem a munka általános jel­lemzőiből fakad. Az osztály társadalmakban elkülönültek a munkát végzők és a munka ered­ményeinek élvezői. A dolgozó embernek csak annyi jutott a termékekből, amennyit az uralkodó, ki­zsákmányoló osztályoktól szüntelen harcban ki tudott csikarni. Aki a munka gyü­mölcseit élvezte, nem dolgo­zott, aki pedig dolgozott, csak szűkösen tudott megélni. Nem csoda, hogy ez a társadalmi el­lentmondás magát a munkást, a dolgozó embert állította szembe a munkával. Mindezt erősítette a munka gazdasági­technikai fejlődése. A széles körű társadalmi munkameg­osztás erősen csökkentette, háttérbe szorította az egyes emberek tevékenységének al­kotó jellegét. Az egyhangú, monoton, unalomig ismételt mozdulatok, amelyek pl. egy modern gyár szalagrendszere mellett szükségesek, vagy a nehéz, csak izommunkát köve­telő, esetleg egészségtelen kö­rülmények között végzett munka önmagában nem elégí­ti ki az ember cselekvés- és alkotásvágyát, különösen ak­kor nem, ha még a munka ' eredménye sem az övé. i Ennek ellenére a munká­sokban már a kapitalizmus idején kialakul a munka sze­retet» és becsülete, a szakmai büszkeség érzése, valamint a hozzáértés nélküli, hanyag, felelőtlen, fmmel-ámmal vég­zett munka erkölcsi elmarasz­talása. A dolgozó embert min­dig büszkeséggel tölti el, hogy — bármennyire keserves és nehéz is a munkája, bármi­lyen szűk részműveletre korlá­tozódik is — a természet egy kis darabkája feletti uralmat biztosít számára. A dolgozó osztályokban — hol homályo­sabban, hol világosabban — mindig megvolt az a tudat, hogy ők az igazi nemzetfenn­tartók, a történelem igazi al­kotói. Nem véletlen tehát, hogy a munka, mégpedig minden Eajta munka tisztelete és be­csülete éppen a dolgozó osztá­lyok talajaiban élt legerőseb­ben. A szocialista forradalom megszüntette a magántulajdon mindenható uralmát, s a szocializmus az ember megítélésének társadalmi alapjává a végzett munka minőségét és mennyiségét tette, ami egyúttal a dolgozó ember legmagasabb erkölcsi megbe­csülése is. A tisztességes« lel-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom