Heves Megyei Népújság, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-10 / 8. szám
l o 4 ■ s. VftAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! EGSB ammo TÉLORSZÁGBAN AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XVI. évfolyam, 8. szám. ARA 80 FILLER 1965. január 10., vasárnap VASÁRNAPI {eqifzeliutk Levelet kapott c< múltkoriban egy kislány mamája. Kusza sorokba vetett szálkás, ugráló betűk... Az írás idegennek tűnt a címzett előtt, hogy mégis ismerőstől való, — a szavak közül olvasta ki. A körülírt mondatokból áradt a szívélyesség, a jóakarat, s a vég nélküli bizomygatás arról, hogy a tollat ez alkalommal az emberbaráti szeretet, a segítőkészség adta a feladó kezébe. A feladónak — akinek furcsa modern sem a borítékon, sem a levél végén nem volt feltüntetve a neve. Névtelen levelekkel általában nem foglalkoznak sehol. Mondtam ezt én is, s szabadkoztam, amikor megmutatták nekem is... A békesség kedvéért átfutottam hát a papirost: rágalmazások, gúnyolódások tömény szőha-lmazát. Mert az ismeretlen jóakaró tollába — különös módon ilyen levelet diktált a felháborodás. A felháborodás, a tehetetlen düh, — amiért annak a kislánynak éppen az a „semmirekellő, haszontalan fiatalember udvarol”. Ha lehet valakit rosszul jellemez- m, a sárga földig „eláztatni”, úgy a szerencsétlen fiatalemberrel ezt tette a levélíró. Nem kellett ún. „hetedik érzék” annak felismerésére, hogy ki küldhette a gyalázkodó, pocskondiázó sorokat. A sorokból világosan kitűnt, hogy a másik hasonló korban levő legény — mamája. Valószínűleg, fia kétséges helyzetén kívánt . egiteni, akinek „széptevéséf’ — úgy látszik — nem méltányolta kellőképpen sem a kislány, sem az édesanyja ... pedig „egész biztosan különb, százszor és ezerszer, mint az a másik fiú, a kiválasztott udvarló.” A legnagyobb szeretet az anyáé ... Gyermekéről való féltő gondoslcodása, jövőjének alakítása — mindenképpen tiszteletre méltó, dicséretes dolog... és természetes is. A szóban forgó levélíró igyekezetét is annak tartaná mindenki — ha más módszerekkel, tisztább eszközökkel végezné. Nemcsak a szülő elvakult szeretedével — hanem több emberséggel, mások tiszteletben tartásával is... (—ni) Fehér Lajos elvtárs látogatása Egerben Fehér Lajos elvíárs az MSZMP Politikai Bizottságának' tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Marshik Pálnak, a ! Központi Vezetőség mezőgazdasági osztálya munkatársának, '■ valamint Klenszner Andrásnak, a Földművelésügyi Minisz-L térium terv- és közgazdasági főosztály vezetőjének kíséreté- < ben tegnap Egerbe látogatott, ahol a pártbizottság székhaza- L ban tanácskozott a megye vezetőivel. ' A tanácskozáson részt vett Bíró József, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára, Tamás László, a me- L gyes pártbizottság titkára, Csuhaj Ferenc, a megyei tanács el- nöke, a Heves megyei párt vb tagjai; Holló Endre, a ! megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, a • megyei pártbizottság tagja, Mezősi János, a Központi Veszető- j ség párt- és tömegszervezeíek osztályának instruktora, Gyé- • mánt Gyula, a Földművelésügyi Minisztérium Heves megyei • instruktora, Molek Jenő, a megyei tanács elnökhelyettese, ! Vajda László, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának ve- ! zcfője és Balia Antal, a Borsod—Heves megyei Állami Gaz- • daságok Igazgatóságának vezetője. • A tanácskozás részvevői értékelték Heves megye mező- < gazdaságának elmúlt évi eredményeit, termelőszövetkezeti ■ mozgalmunk helyzetét, s megtárgyalták az 1965-ös esztendő ! feladatait. Hatmilliós kárt okozott a hóvihar a Dunántúlon A Postavezéri gazga tóság szombat délutáni jelentése aar- ról az örvendetes eseményről számol be, hogy a hét foíyar mán a Dunántúlon megrongálódott összeköttetésekből több mint százat helyreállítottak. A GYSEV, a MÁV, a posta mű a szükséges összeköttetésekkel már megfelelően le tudja bonyolítani a forgalmat. Szombaton mindenütt befejeződött a szükséges összeköttetések ki- ! építése, s most már a Dunán- túl valamennyi községébe le- < hét telefonálni. A károkat már < mindenütt felmérték. A vihar < mintegy 2650 távbeszélő-oszio-; pót rongált meg, vezetékek; kilométereit szakította le. A; A postavezérigazgatóság tájé-; koztatása szerint a helyreállí-; tás költsége meghaladja a hat-; millió forintot Kékes, Vakító napfény, behavazott fenyvesek, szikrázva csillogó jégcsapok. ( (Riporí a 10. oldalai:) /VVVVVV>A/VVVVVVVVVVV\A/\/«oAA/VV%a/VvV‘VVVVVVVi> A „Szueztől keletre" stratégia, és a „malaysiai illusztráció" Jólértesült londoni körökben úgy tudják, hogy Denis Healey hadügyminiszter a február közepén kiadásra kerülő „védelmi fehérkönyv” fegyverkezési irányzatait a következő átfogó stratégiai felfogás keretében munkálja ki: 1. Európában csökkent a háborús konfliktus veszélye, ezért — bár az Atlanti Nukleáris Haderő megalakítása révén Nagy-Britannia a NATO további megerősítését kívánja—■ „védelmi tervezésben” elsőbbséget biztosít az Európán kívüli katonai kötelezettségeinek, mindenekelőtt a „Szueztől keletre” eső térségben; 2. A ki- fejlesztés, vagy tervezés alatt álló fegyverkezési programok közül — az amerikai gyártási terveket is figyelembe véve — azokat választják ki, amelyek „a legolcsóbban a legnagyobb hatásfokot” ígérik; 3. A katonai költekezést „észszerűsíteni” kell, hogy a hadikiadások ne emelkedjenek évről évre, vagy legalább is, hogy „csak minimálisan emelkedjenek.” Ami az angol katonai szerep, „Szueztől keletre” történő súlypontképzést illeti, a Guardian katonai szakírója emlékezi tét Denis Healey alsóházi beszédére, amelyben a hadügyminiszter kifejtette; „a helyi konfliktusok elrettentéséhez szükségünk van bonyolúltabb fegyverzetekre is, ezért bizonyos számú bombázógépet — még ha hagyományos szerepkörben is — kívül kell tartanunk az atlanti nukleáris haderőn.” A hadügyminiszter leüü i Franciaországgal való katonai e§?iftatMíMés szorosabbra fűzésére készül London „harmadik kerék” a Párizs—Bonn tengelyen? Jól tájékozott londoni források szerint Wilson miniszter- álnak bizalmasan felkérte a nyugatnémet kormányt, hogy a január 21-én esedékes bonni látogatása alkalmából a lehető Legcsendesebb fogadtatásban részesítsék. A szokatlan „szerénység” magyarázata: Wilson eleve igyekszik lehűteni az angol- syugatnémet csúcstalálkozóhoz fűzött várakozásokat, miután kiderült, hogy Párizs és Bonn ismét „kicselezte” Angliát. Az első csapást ezúttal is De Gaulle elnök mérte az angol diplomáciai ütemtervre, azzal a bejelentésével, hogy február 4-én a Wilsonnal való találkozás előtt tartja meg sajtóértekezletét. A „párizsi hidegzuhanyhoz” bizonyos főikig már hozzáedződ- tek Loodcobeow de as angolszász barátként számon tartott Erhard kancellár „lepakiáiása” tőrdöfésként érte a brit kormányköröket. Eredetileg ugyan, is úgy tervezték, hogy dr. Erhard csak Wilson bonni látogatása után megy Párizsba, miután — mint Londonban remélték — elkötelezi magát az „atlanti nukleáris haderő” angol terv mellett. Abonni kancellár azonban engedett a francia elnök követelésének és bejelentette: január 19-én utazik Párizsba és csak hazaérkezése után fogadja a brit miniszterelnököt. Az angol elképzelések tehát visszájára fordultak: Erhard a francia elnök nézeteiről fogja tájékoztatni Wilsont, nem pedig a brit miniszterelnök nézeteiről De Gaulle-t. Ennek a sorrendi és minősé- ki különbségnek a lényege az, hogy ismét kételyek támadtak Bonn „atlanti hűsége” iránt Londont iyyiai»t«a]^ bőgj ■ MLF-terv háttérbe szorulása miatt „kiábrándult” nyugatnémetek megint csak a francia atombomba felé kacsingatnak. A Times bonni tudósítója szerint az ANF-tcrv azért vesztette el „kezdeti vonzóerejét”, mivel a munkáspárti kormány — jóllehet elsősorban „szovjet fogyasztásra” — túlságosan hangsúlyozta, hogy az angol terv „garantálja a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását” és az megvalósítható „egy középeurópai biztonsági rendszer, a fegyverkezés ellenőrzése és a leszerelés keretében.” Angol megfigyelők szerint elsősorban ez a magyarázata annak, hogy Wilson eleve leértékelt bonni látogatása mintegy harmadik kerékként lötyög majd az újjákovácsolódó utalt arra is, hogy „kínia atombombára való tekintettel,, Angliának „nukleáris garanciát” kellene biztosítani bizonyos ázsiai országoknak, első- sorsban Indiának. Angol megfigyelők szerint Wilson elsősorban a „maiay- siai válságra” fog hivatkozni, amikor Boraiban igyekszik majd elnyerni Erhard kancellár hozzájárulását, hogy a NATO alá rendelt rajnai brit haderő egy részét „szükség esetén” átdobhassak Nyugat- Németországból a Szueztől keletre. Ugyancsak a malaysiai helyzetet „illusztrálja”, hogy a brit nukleáris ütőerőt alkotó V-bombézók bizonyos hányadát „világméretű katonai szerepének betöltésére” Anglián kívül kell tartania a tervezett közi» atcmfoaderőn. Mint ismeretes, egy V -bombázószázad már Singapore-ban állomásozik, s további egységeket készültségbe helyeztek „távolkeleti rendeltetéssel”. A szombati angol lapokban szellőztetett stratégiai elképzelések tehát ismét aláhúzzák: o mesterségesen felfújt malaysiai háborús veszély” mindenekelőtt arra szolgál, hogy megkönnyítse az angol katonai erőfeszítések súlypontjának áthelyezését Európából Ázsiába, és általában a neokolvnia- lista nyomás alól kitörni igyekvő népi mozgalmak színterére. A Guardian vezércikkében rámutat: a „Szueztől keletre, kifejezésnek, amelyet oly gyakran hangoztatnak mostanában a brit miniszterek, „furcsa, sőt csüggesztően divatjamúlt csengése van a mai világban”. Az Egyesült _ Államok vesztésre álló dél-vietnami háborújára utalva a Guardian figyelmeztet: „mi magunk is egy anakronisztikus csatát vívunk Délkelet-Ázsiában. Jóllehet a körülmények különbözőek, alapjában véve ugyanazok az elvek érvényeseik Malaysiában Bonnban pénteken ülést tartott a katona-politikai kérdésekkel foglalkozó „védelmi tanács”. Az ülésen elsősorban Erhard párizsi tárgyalásainak előkészítését szolgálta. A nyugatnémet lapok ezzel kapcsolatban arról írnak, hogy miután az eredeti MLF-terv egyelőre jégre került és az angolok által javasolt ANF-terv — mint Barzel, a CDU egyik vezető politikusa nyíltan kijelentette — nem kielégítő Bonn számára, Bonnban most felülvizsgálják az eddigi katona- politikai terveket és elképzeléseket. A Bonner Rundschau szerint Erhard Párizsban hangoztatja majd: az NSZK most már aziránt érdeklődik, hogy a NATO atomerő-problémáját Franciaországgal egyetértésben oldják meg. A nyugatnémet sajtó egyébként külön kiemeli, hogy a párizsi megbeszélések zöme négy- szemközt folyik majd le De Gaulle és Erhard között, a külügyminisztereket később és csak rövid időre vonják be a tárgyalásokba. Schröder külügyminiszter tulajdonképpen csak statisztaként fog asszisztálni a párizsi találkozón. A Neue Rhein-Zeitung rámutat. hogy a bonni „védelmi tanács.” Krone miniszter elnökletével ülésezett. Krone volt a^ aíki legutóbb feltűnően hangoztatta a „francia atomhaderá egyre nagyobbá váló jelentőségét” . „Erhardot éppen ezért óvatosságra intjük: Ne mondjon 1« Schröder tanácsáról” — írja » szociáldemokrata lap. Strauss, a CSU elnöke a Rheinische Postaiak adott nyilatkozatában a Bonn—Párizs- tengely helyreállítását sürgette és kijelentette, hogy a két ország között meg kell teremteni a konkrét „politikai akció- közösséget”, mégpedig a követ, kező négy területen. 1. Fokozatosan meg keli valósítani a közös piaci országokat tömörítő politikai uniót. 2. Ki kell dolgozni egy közös álláspontot arról, hogy az Atlanti Szövetségen belül Nyugat-Európa milyen helyzetet foglaljon él Amerikával szemben, illetve Amerika oldalán. 3. Franciaországgal együtt közös politikát kell folytatni a szocialista országok felé. 4. Latin-Ameriká* ban Afrikában és Ázsiában Franciaország és az NSZK „közös cégként,” lépjen fel az úgynevezett fejlesztési program terén. Dél-afrikai intermezzo Üjabb előadóművésszel szaporodik a ’ dél-afrikai útját lemondó énekesek sora. Ada/m Fc-ith angol énekes szombaton este indul haza Johannesburgból Londonba, maga mögött hagyva a húszezer fontnyi kauciót is. Adam Faith nem volt hajlandó aláírni azt a dél-afrikai törvényt, amelynek értelmében kizárólag fehérek előtt léphetett volna fel a színházakban és a szórakozóhelyeken. Ekkor szerződésszegés «littfw- tér dSraCdda bíróság elé idézték, sőt egy időre börtönbe is zárták a vendég- szerető hatóságok. Faith bebörtönzése óriási felháborodást keltett Londonban, ahol a színészek és énekesek szakszervezete válaszúi kilátásba helyezte: a dél-afrikai kormány fajüldöző politikája elleni tiltakozásként a jövőben nem engedélyezi tagjai számára, hogy albban az országban lépjenek fel —> ha tudniillik valakinek Faith vi- szod tagságai után még kedv* kww erre.
