Heves Megyei Népújság, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-30 / 25. szám
E G EU AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA ARA: 50 FILLÉR. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kádár lános fogadta Pittermannt Kádár János, a kormány eánökie pénteken délelőtt fo" gadta a hazánkban tartcz- Ikodő dr. Bruno Pittermannt, az Osztrák Köztársaság al- JaanceliLárját, A találkozón. részt vett Fock Jenő, a kormány elnökhelyettese, Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes, Sebes István, a Magyar Népköztársaság bécsi nagykövete és dr. Sinom KoUer, osztrák nagykövet. Ezt megelőzően Fock Jenő fogadta az osztrák alkanced- 1-árt. ★ Dr. Bruno Pittermann alkart cellar, Fock Jenő miniszterelnök-helyettes kíséretében Dunaújvárosba látogatott. Az osztrák küldöttséggel utazott Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes, Baczcmi Jenő, külkereskedelmi miniszterhelyettes, Sebes István nagykövet és dr. Simon Koller, Ausztria budapesti nagykövete, továbbá a Külügyminisztérium, a Külkereskedelmi Minisztérium és a külkereskedelmi vállalatok több vezető munkatársa. Dunaújvárosban az alkancellárt és a kíséretében levő személyiségeket dr. Kocsis József kohó- és gépipari min iszterhelyettes, Tapolczai Jenő. a városi tanács vb-elnöke, Borovszki Ambrus, a Dunai Vasmű vezérigazgatója és Répást Gellert, a Dunai Vasmű főmérnöke üdvözölte. Tapolczai Jenő díszebédet adott az osztrák küldöttség tiszteletére. Pénteken este dr. Bruno Pittermann alkanoellár és az osztrák küldöttség tagjai megtekintették az Állami Operaház előadását, amelyen .a.Kékszakállú herceg vára, a Fából faragott királyfi és a Csodálatos mandarin, című Bartók műveket mutatták bé. Az álkancéllárt vendégül látta Nádasdp 'Kálmán, az Állami Operaház igazgatója és ismertette az operaház munkáját Az operaház előadásán megjelent Fock Jenő, a kormány elnökhelyettese is. Illám- és hormányfők „konferenciája” Londonban Churchill temetése alkalmából LÖDÖN (MTI): Száztizeinkét ország magas- rangú képviselőd vesznek részt szombaton délelőtt Sir Winston Churchill temetési szertartásán a londoni Szent Pál katedrálisban. Nagy- Bntannia második világháborús miniszterelnökének a Wesminster Hallban feJravata- lozott koporsója előtt szerda reggeltől véget nem érő sorokban vonulták ed utolsó tiszteletadásra honfitársai. Három nap alatt hozzávetőlegesen háromszázezren rótták le kegyeletüket az angol nép Hitler- ellenes élet—halál harcának vezére előtt. A tisztelgők között volt II. Erzsébet királynő is, aki — mint a lapok írják — „történelmet csinált” mivel ez volt az első eset, hogy egy koronás fő meghajoljon egy „közember” előtt. Az antifasiszta nagyhatalmak szövetségére emlékeztető jelképként közölték egymás mellett a pénteki lapok a londoni repülőtérre csaknem egyidőben érkezett Eisenhower tábornoknak a normandiai partraszállás parancsnokának és Konyey marsallnak, a berlini győzőnek a fényképét. A nyugati vezetők rendkívüli öszejövetelében Wilson, brit miniszterelnök, alkalmat lát szétron- gyolódott diplomáciai ütemtervének megfoltozá- sára. Erhard kancellár és Rusk külügyminiszter szombaton reggel még a temetés előtt a miniszterelnöki hivatalban keresi fel Wilsont. Valószínűnek tartják, hogy Wilson bonni látogatására már csak február második felében, a 10-re kitűzött washingtoni útja után kerülhet sor. Az újabb angol—amerikai csúcs- találkozó előkészítéséről lesz szó Wilson és Rusk rövid megbeszélésén. Továbbra is bizonytalanság veszi körül Wilson tervezett párizsi látogatását, mivel erre francia részről mind ez ideig nem találtak „alkalmas időpontot”. Sajátos módon Churchill temetése ad alkalmat Wilsonnak, hogy pénteken este találkozhassék De Gaulle elnökkeL Tanácselnökök értekezlete a Parlamentben A Minisztertanács péntekre összehívta a Parlamentbe a fővárosi tanács, a megyei tanácsok és a megyei jogú városi tanácsok vb-elnökeit. Az értekezleten részt vett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Nagy Józsefivé, könnyűipari miniszter, dr. Sághy Vilmos, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Erdős József, az OKISZ elnöke. A tanácskozást dr. Dallos Ferenc, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetője nyitotta meg. majd Fehér Bajos, a kormány elnökhelyettese tájékoztatta a részvevőket az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Ezt követően dr. Maróti János, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának helyettes vezetője tartott beszámolót a „Tanácsok helyi iparpolitikai feladatai” címmel. Hangoztatta, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a lakosság növekvő szolgáltatási szükségleteinek és igényeinek kielégítésére. A tanácsoknak az eddiginél jobban figyelembe kell venniök a lakosság részéről jelentkező új igényeket. Fontos feladat, hogy ezzel párhuzamosan rendszeres közgazdasági elemző, kutató munkával nyomon kövessék és településenként felülvizsgálták a szolgáltatás, az ellátottság fokát. Rámutatott: a tanácsok az idén szervezettebben működjenek együtt a szolgáltatást nyújtó szervekkel, s közösen dolgozzák ki a harmadik ötéves terv helyi iparpolitikai terveit A beszámolót vita követte, majd dr. Dallos Pereme mondott zárszót. Gazdaságos termeléssel, öntudatos fegyelemmel az 1965. évi terv sikeres megvalósításáért • • Ülésezett a megyei pártbizottság Tegnap Egerben, a megyei pártbizottság székházában kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság. Hazai Béla, a megyei pártbizottság titkára, üdvözlő szavai és a napirendek elfogadása után Bíró József, a megyei pártbizottság első titkára, a Központi Bizottság 1964. évi december 8—10-i határozata alapján ismertette a megyei párt-végrehajtóbizottság beszámolóját az 1964. évi tervteljesítés tapasztalatairól és az 1965. évi tervfeladatokról. Bíró elvtárs beszéde Tisztelt pártbizottság, kedves elv-társak! A Központi Bizottság határozata értelmében e megyei pártbizottsági ülésen • meg kell tárgyalnunk a Központi Bizottság határozata szeneméiben az 1964. évi ipari és legfontosabb mezőgazdasági termelési tervek teljesítésének tapasztalatait és az ez évi tervekkel kapcsolatos legfontosabb tennivalókat. A megye ipari üzemei elmúlt évi tervteljesítésének értékelésében mindenekelőtt a Központi Bizottság 1963. december 5-i határozatából kell kiindulni, amely szerint az ipari termelésnek 7 százalékkal kellett növekednie országos szinten, 1963-hoz képest. A decemberi határozat megállapította, hogy a termelés országosan 9 százalékkal növekedett, ezen belül megyénk ipari üzemei 1,7 százalékkal teljesítették túl 1964. évi termelési tervüket. A pártszervezetek termelést irányító és gazdaságszervező tevékenységükkel, politikai, kulturális nevelőmunkájukkal jelentősen hozzájárultak, hogy ipari üzemeink teljesítsék éves tervüket — mondotta a beszámoló bevezetéseként Bíró József elvtárs. A továbbiakban elemezte, hogy iparáganként hogyan alakult az 1964-es év tervteljesítése és hangsúlyozta, hogy megyénkben 1963-hoz viszonyítva 5.3 százalékkal nőtt az egy foglalkoztatottra jutó teljes termelési érték. Ez ugyan fejlődést jelent az előző évekhez képest, de mivel üzemeinkben még kevés a termelékenység emelését célzó kezdeményezés, nem mondható kielégítőnék ez az eredmény. A termelés növekedésének kétharmadát nem a termelékenység emelkedése biztosította, mert például az élelmiszeripari üzemekben 77,5, a tanácsi iparban 65 százalékban a létszámemelkedés az alap. Ezután arról szólt, hogy jelenleg 35 ezer fő dolgozik Heves megye ipari üzemeiben, de kedvezőtlen az alkalmazotti létszám alakulása, mert például a tanácsi ipar vállalatainál 100 munkásra 48 alkalmazott jut. Egyébként is kialakult az üzemek vezetőinél, sőt a pártszervezetek vezetőinél is az a nézet, hogy megnövekedett feladatokat csak többletlétszámmal lehet megvalósítani. Hangsúlyozta, hogy ha az idei tervfeladatokat, a szigorúbb létszámgazdálkodást figyelembe vesz- nwiv mMpmmBmúum tarituttaflsn ez a szemlélet. Mindinkább az üzemeken belül meglevő munkaerő-tartalékok ésszerű, és tervszerű átcsoportosításával kell megoldani a létszámproblémát. a megnövekedett termelést a termelékenység állandó emelésével kell biztosítani. Arról is szólt Bíró József elvtárs, hogy olyan tartalékok is rendelkezésükre állnak az üzemeknek, mint például a veszteségi idők felszámolása. Szervezetlenség, a munkafegyelem hiánya és egyéb okok miatt a hivatalos munkaidőnek mintegy 15—30 százaléka vesz el. Ezért olyan fontos feladatuk a pártszervezeteknek, a gazdasági vezetőknek a veszteségidők minimálisra való csökkentése. A termelékenység emelésével függ össze a normák rendszeres karbantartásának problémája is, mert a vállalatok egy részénél a jelenleg érvényben levő normák nem ösztönöznek kellően. Olyan teljesítmény-követelményeket kell felállítani, amelyek nem tűrik meg a lazaságot, de megkövetelik a nagyobb szervezettséget, a szorgalmas, fegyelmezett munkát. Ezután arról beszélt az előadó. hogy az egyenletes termelés egyik döntő alapja aa anyagbeszerzés megszervezése, az anyagellátás tervszerűbb biztosítása. Mindez egyúttal alapja a munkafegyelem megszilárdításának is. Igaz, hogy például az Állami Építőipari Vállalatnál az előző évhez képest mintegy 800 nappal csökkent az igazolatlan mulasztások száma, de még mindig háromezer 414 napot tesz ki, míg más vállalatoknál növekedett ez a szám. A munkafegyelem megszilárdításában a partszervezeteknek, tömegszerveknek, gazdasági vezetőknek, elsősorban a szorgalmasan dolgozó munkások, alkalmazottak túlnyomó többségére támaszkodva kell a leghatározottabban fellépniük a szocial1‘4a munkamorál rombolóival szemben. Bíró József elvtárs ezután a beruházásokról beszélt, számokkal illusztrálva a fejlődést,- külön is szólva a beruházások koncentráltságáról Megállapította, hogy a kivitelezés időtartama az elmúlt évben tovább javult, de még mindig sok olyan építkezés van, — mint például a Parádi Üveggyár, az egri 20 ágyas reumakórház —, amelyeknél indokolatlanul hosszú ideig UMgtatdtm a íaidahmu Bíró elvtárs beszámolóját tartja Kádár János, a kormány elnöke, fogadta a hazánkban tartózkodó dr. Bruno PiUer- mannt, Ausztria alkanceUárjáá. (MTI foto — Tonnái Andor felvétele)
