Heves Megyei Népújság, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-17 / 295. szám

Az új Magyarország születés® Irta: dr. MOLNÁR ERIS akadémikus/ országgyűlési képviselő „Előzetes bekapcsolási engedélyeket“ adnak ki propán-bután gáz használatára A hajdúszoboszlói földgáz­mező most épülő gazolin-tele­pe egyetek között nagy meny- nyiségű propán-bután gázt is előállít majd. Ez újabb nagy tömegek bekapcsolását teszi lehetővé a palackos gáz fo­gyasztásába. A fogyasztói kör bővítésének előkészítését már most megkezdik „előzetes be­kapcsolási engedélyek” kiadá­sa formájában. Az előzetes bekapcsolási en­gedély azt jelehti, hogy hoz­zákezdenek vizsgáin! több tíz­ezer fogyasztó-jelöltnél, vajon lakásuk és már beszerzett tűz­helyük műszakilag megfelel-e a propán-bután tüzelés köve­telményeinek. A vizsgálat so­rán kioktatják őket a palac­kos gáz használatára is. Az így felülvizsgált és előbekap- csolási engedély birtokába ju­tott fogyasztó-jelöltek azután azonnal megkapják az első palack gázt, amint Hajdúszo­boszlón megkezdődik a pro­pán-bután termelés. S még mondja va­laki, hogy a statiszti­ka unalmas, száraz, romantika nélküli tu­domány! Egy ameri­kai közvéleménykuta­tó intézet izgalmas és érdekes statisztikája szerint egy átlagos amerikai lány 27 fiú­val csókőlódzik, mi­előtt férjhez megy, — így a statisztika. El­olvasván, óhatatlanul az jut az ember eszé­be, hogy hány fiúval csókolódzhat egy nem átlagos, hanem átla­gon felüli amerilcai lány. S miután Ame­rika a re kordhaj há­szás világa, vajon mennyi lehet a világ­rekord, s hány csók esik egy-egy fiúra a világrekordon .belül is? , S van még néhány nyitott kérdés: ho­gyan tudták ezt megállapítani? Mit szól ehhez a 27. ame­rikai fiú, és mit a 28., aki nyilván a férj szerepét vállalja magára — átlagosan. Kérdések és újra kér­dések, amelyek nem hagynak nyugodtan. Meg kellene ezt a kérdést közelebbről, is vizsgálni! (—6) TEiimLóteöVtmTkTMK £/t is a pöVdeeluiika liust magolni... Mu­tasd azt a vackot! Te jó ég ... Hát nem, csodálom! Nem. Ez förmedvény. Ez hányinger. Ez nem is hármas, hanem egyes. Vedd tudomásul, hogy egyes. — Miért, Apu job­ban meg tudná csi­nálni? — Igenis jobban. Sőt jól meg tudom csinálni.,. Mert mindennek a precíz- ség, a kitartás és a lelkiismeretesség a titka... Add ide! — Ne a jobb kézbe f°dJa, Apu, mert a bal ügyetlen... A jobb kézben a szer­számot fogjuk! — Engem te ne oktass, takagos. Hár­mast hoz haza gya­korlatiból és még en­gem oktat. Vedd tu­domásul, hogy nekem a bal kezem is ügyes. Ne vihogj, mert fel­pofozlak ... Hol a csípőfogó, meg a ka­lapács? Azért kell a kalapács, mert először kiegyenesítem azt a tengeri betegséget, amit te csipkézésnek hittél... Juj! — A kezére ütött, Apu? — Igen, a kezemre ütöttem, mert itt állsz a nyakamon és nem férek tőled .., Állj odébb ... A ke­serűit ... — Apu, pedig most odább álltam! — Igen, de mindig beszélsz s oda figye­kétot dr. Csáki Frigyes egye­temi tanár, a budapesti Mű­szaki Egyetem rektora nyitot­ta meg. Az ankéten 12 előadás hangzik el a villamos moto­rok hajtásának automatizálá­sával kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdésekről. (MTI) 3 1964. december 17., csütörtök Néhány nap van csak hátra ; ebből az esztendőből. A hosz- . szán elnyúló őszi munkák aka­dályozták a zárszámadási elő­készületeket, de a legtöbb he­lyen már felkészültek a leltá- . rozó bizottságok. A gazdaságok vezetői a zárszámadási beszá­molókon dolgoznak, az a gond- : juk, hogyan tárják a tagság elé minél világosabban és szé- . leseb b körben az eredménye­ket, a hibákat Sok munka vár az elkövetkezendő hetekben a szövetkezeti irodákban dolgozó emberekre, jó munkájuktól ; nem kis mértékben függ a pon­tos és helyes zárszámadás. A FÜZESABONYI SZABAD NÉP TSZ-BEN HOLNAP ; KEZDIK A LELTÁROZÁST A füzesabonyi Szabad Nép , Termelőszövetkezetben már ré­gebben megalakultak a leltá­rozó bizottságok és holnap megkezdik munkájukat Az el­múlt napokban kiosztották a prémiumokat is, hogy ebben a vonatkozásban is tiszta képük legyen. Huszonkétezer forintot, tíz vagon kukoricát vittek ha- ; za a tagok prémium címén. A gazdaság az előre betervezett ötven forintos munkaegységet elért A szövetkezetben felmérték a takarmányhelyzetet is. A ki­váló kukoricatermésnek kö­szönhető, hogy sem abrak-, sem szálas takarmányban nincs hiányuk. A téli időt a tanulásra hasz­nálják ki. Sokan járnak dolgo­zók iskolájába, előadásokat hallgatnak, négy fiatalt pedig traktorosiskolára küldtek. BEFEJEZŐDTEK AZ ÉPÍT­KEZÉSEK A MA KLÁRI BÉKE TERMELŐ­SZÖVETKEZETBEN A szövetkezet vezetősége azon fáradozott, hogy a gazda­ságban folyó építkezéseket idő­ben befejezzék. EZ sikerült is, mert felépült az új istálló, el­készült egy harminc négyzet- méteres gépszín, s ez lehetővé — Hogy kaphattál hármast gyakorlati­ból? — Mert ennek az izének ... — Nem izé ... még magyarul se tudsz rendesen, átkozott kölyke ... — Szóval, ennek a kis tálnak a peremét nem jól csipkéztem ki, s azért. .. Irtóztatóan nehéz ám. Apu! 1 — Nehéz. . . ne­héz .. . Szégyelld ma­gad. Milyen ' férfi lesz belőled, ha egy I vacak tálka csipkézé- I sét sem tudod rende­■ sen megcsinálni. Bez- ! zeg az én időmben, i nem kellett ilyen izé- | két, akarom mondani ■ tálkákat csinálni, ha­lnem helyette Vergi­a szovjet hatóságok segítsége ezúttal sem maradt el. Jármű­vek átengedésével, saját hír- szolgálati eszközeik rendelke­zésre bocsátásával siettek az ideiglenes nemzeti kormány segítségére. Így a felszabadult országrészekkel fokozatosan ki­épültek a kapcsolatok. Budapesten és az ország töb­bi, még fel nem szabadított ré­szében mindenki tudott a deb­receni nemzeti kormány műkö­déséről, Tudtak rőla és várva várták a felszabadulás pillana­tát, amely a német elnyomók és a fasiszta hatalombitorlók uralmának végét, a törvényes nemzeti kormány működésé­nek kezdetét jelentette. Az ideiglenes nemzeti kormányba vetett reménység nem is volt hiábavaló. Amikor Budapest felszabadult, de lakossága a pusztító éhínségnek nézett elé­be, az ideiglenes kormány ha­talma már elég szervezett volt ahhoz, hogy — a szovjet segít­ség mellett — az egész felsza­badult országrészt mozgósító élelmiszerakcióval siessen az éhező Budapest segítségére. A debreceni kormány tevé­kenysége 1945. március 15-én emelkedett tetőpontjára. A kor­mány ünnepélyes ülésen dek­larálta a nagybirtokrendszer megszüntetését és a földet át­adta a földműveseknek. S nyomban azután, teljes szerve­zettséggel, megindult a föld­osztó akció. A debreceni kormány össze­tétele nagyon vegyes volt. A kommunisták mellett ott ült Horthy három tábornoka, egy gróf, Bethlen István egy híve és két jobboldali szociáldemok­rata is. De azért ez a kormány mégis nagyot alkotott, történel­mi jelentőségű tetteket vitt végbe, a történeti szükségsze­rűség eszközeként. Hinnék fel­tételét megteremtette a Szovjet Hadsereg elsöprő győzelme és a Magyar Kommunista Párt irányító szerepe, amely leküz­dött minden bizonytalanságot, minden ellenállást, amely a kormányban megnyilvánult Amikor az ország 1945. . n április elején teljesen felszabadult az ideiglenes nem- i zeti kormány áttette székhelyét : Budapestre. A kormány tévé- j kenysége ezzel új szakaszba , lépett, amelynek közvetlen fel­adata a lerombolt ország hely- * reállítása volt Az alapot ennek ] a feladatnak és a később ki- \ bontakozó nagy feladatoknak a ] megoldásához az ideiglenes nemzetgyűlés teremtette meg. ] Általa vette a magyar nép sor- j sának irányítását a saját kézé- 1 be. Ez volt az a történeti for­dulópont, amely Magyarország felemelkedésének és szocialista fejlődésének útját megnyitotta. Üj fejezet kezdődött Magyar- ország történetében, amelynek ; lapjait az átmeneti hibák le- ! küzdése után, maguk a magyar J dolgozók írják meg, a kommu- ] nisták vezetése alatt. i országgyűlés kezdte meg a feudalizmus lebontását; Deb­recenből irányította Kossuth Lajos kormánya az ország füg­getlenségéért folyó, felszabadí­tó hadműveleteket. Akkor a küzdelem elbukott, a feudaliz­mus lebontása elakadt, a pol­gári demokratikus forradalom befejezetlen maradt. De a ha­ladásért a harc tovább tartott. A magyar nép, amelynek so­raiban ott voltak még az első magyar proletárforradalom, a Tanácsköztársaság veteránjai, újra kézbe vette a demokrati­kus és a függetlenségi harc zászlaját és a kommunistáik ve­zetésével melengette ezt a zász­lót Debrecenben. Űjra megin­dult hát a harc Debrecenből a polgári demokratikus forrada­lom befejezéséért, a nagybir­tokrendszert megszüntető föld­reformért, megindult újra a harc az ország függetlenségé­ért, a nőmet iga lerázásáért. De a harc történeti feltételei egészen mások voltak, mint 1849-ben. Nem az egyedül ma­radt magyar nép küzdött most az egyesült nemzetközi reakció ellen, bukásra ítélve. A ma­gyar nép vállairól még a fegy­veres harc terhét is levette a Szovjet Hadsereg, amely győ­zelmesen szorította a német el­nyomókat és magyar cinkosai­kat az ország határai felé. Ami­kor az ideiglenes nemzetgyűlés összeült, a győzelem már biz­tosítva volt. Csak el kellett vágni a jogi szálakat, amelyek az országot a német fasizmus­hoz fűzték. Ez volt az első dol­ga az ideiglenes nemzetgyűlés által választott kormánynak. Az ideiglenes nemzeti kor­mány hadat üzent a fasiszta Németországnak, s ezzel a ma­gyar nemzet felsorakozott a Szovjetunió, a nemzetközi ha­ladás tábora mögé. Az ideiglenes nemzetgyű­n lés Debrecenben már a jó ügy biztos győzelmének tu­datában ülésezett Amikor a nemzetgyűlési képviselők de­cember 23-án szétszéledtek a felszabadított országrészben, a lakosságnak már egy szilárd kormány megalakulásának hí­rét vihették meg. Az ideiglenes nemzeti kor­mány munkája azonban csak ekkor vette kezdetét. A felada­tok éppenséggel nem voltak kicsinyek. Kormány volt, de a kormány hatalmát ki kellett még építeni. A felszabadult, de darabokra hullott ország­részt össze kellett fűzni a köz­pontosító kormányigazgatás szálaival. S ezt háborús viszo­nyok között kellett véghez­vinni, amikor vasút, telefon, posta nem működött, olyan rsekély apparátusra támasz­kodva, amely minisztériumon­ként három-négy szobát is alig igényelt. Az első napokban a kormány lényleges hatalma nemigen ter­jedt ki nagyobb területre, mint Debrecenre és környékére. De Uúsz éve annak, hogy a , " német fasizmus és a ma­gyar nyilas rendszer végvonag- , lásai közepette megszületett Debreceniben az új Magyaror- , szág. A háború még folyt és a . Szovjet Hadsereg a fasiszta ■ csapatokat csak a Tiszántúlról I és a Duna—Tisza közéről ver- . te ki. Üszkös romok borították . ezt az országrészt. A városok­ban kiégett házsorok, a vidé- 5 ken romba dőlt tanyáik. Az . utaikat kilőtt tankok szegélyez- , lók, a vasúti síneken mozdu­latlanul állottak a lobomba- j zott vagonok roncsai. A pusz­tulás képe volt ez, úgy látszott, i mintha elpusztult volna Ma- ; gyarország. A régi Magyarország való- ' ban el is pusztult, összeomlott : az államszervezet, amely csend- ] őreivel és szolgabíróival gúzsba < kötötte a magyar népet, s utol- j jára még a fasiszta demagógiá- ban keresett menedéket. A fa­siszta erőszakszervezet kópvi- 1 selői el takarodtak a szovjet i csapatok elől. Elmenekültek a j földbirtokosok, a kapitalisták, s a középosztálynak a régi rendhez erősen húzó tagjai is. De visszamaradtak, az ősi rög- < höz ragaszkodva, a magyar dől- ] gőzök, visszamaradtak a mun- j kasok és a parasztok, akik az évszázados igának, az idegen és c a hazai elnyomók uralmának < összetöröd üdvözölték a szov- { jet csapatokban. ^ A romok közt rögtön új élet < kezdett csírázni. A magyar dől- . gőzök hozzálátták ahhoz, hogy 1 életüket ők maguk megszervez- 1 zék. A szovjet parancsnoksá- 1 goik minden segítséget megad- 1 talk ehhez. Minden községben, ^ városban megalakult az új népi ( közigazgatás. 1/ezdetben, amíg a hadmű- ' veletí színtér közel volt, £ minden község és város, egy- 1 mástól elszigetelve, mint meg- j aranyi apró köztársaság élte . napról napra a maga szűkkörű, ‘ a helyi érdekekre korlátozott 1 életét. De ez a helyzet rövidé- 1 sen megváltozott. Megjelent, az I illegalitás béklyóiból kiszaba- £ dúlva, a Magyar Kommunista j Párt, a magyar élet újjászerve- " nője és hozzáfogott ahhoz, 1 hogy a felszabadult országrész darabokra hullott társadalmi erőit összefogja, megmagyaráz- j za a tömegeknek azt, ami tör- c tént, és (kijelölje a közvetlen r feladatokat A Magyar Kom- c munista Párt kezdeményezésé- f re Szegeden a demokratikus 1 pártokból megalakult a Ma- 1 gyár Nemzeti Függetlenségi i Front, amely részletes progra­mot adó kiáltvánnyal fordult r a magyar nemzethez. A közsé- <- gekben, városokban kezdtek t megalakulná a demokratikus i pártok, az addigi szűk hori- \ zomt kitágult, az élet politikai r tartalmat kapott. A következő c nagy lépés, 1944 december ele- r jén, a debreceni tanácskozás f volt. A községek, városok veze- s tői, a Magyar Kommunista r Párt kezdeményezésére össze- v gyűltek és megállapodtak az v ideiglenes nemzetgyűlés össze- c hívásában. Kidolgozták a vá- 1 iasztási szabályzatot, majd V visszatértek városaikba. Itt ősz- i ezehívták a választók gyűléseit, amelyek megválasztották a de- ( makra tik us pártokból az ideig- j lenes nemzetgyűlés képviselőit, j Ilyen előzmények után ült ősz,- sze Debrecenben 1944. derem- • bér 2l-én az ideiglenes nemzet- » gyűlés. 1 Az ideiglenes nemzetgyűlés < ez állami szuverenitás, az ál- J lamhatalom birtokosának nyíl-» vánította magát. Teljes joggal.* Hatalma a felszabadult terület népi szervezeteinek akarata-,’ ban. a felszabadult nép akara-á tában gyökerezett. Persze a t ,,jogfolytonosságban” ,megnyil-í vánulását hiába kereste volna £ valaki a debreceni nemzetgyű-j lésben. Az ideiglenes nemzet-► gyűlés nem a földbirtokosok és, a kapitalisták jogainak folyto-4 , tnosságát, nem a nép jogtalan-i Hágának folytonosságát fejezte'» ki. Az ilyen jogfolytonosságot’ tagadta, és jogait a nép akara-5 tából merítette. De ugyanakkor * a haladó történeti erők foiyto-í nos sá gát képviselte. } M ély szimbólum volt ab-5 ban, hogy az ideiglenes j nemzetgyűlés Debrecenben, gyűlt össze, abban a városban £ és abban a teremben, ahol 1849- s ben Kossuth Lajos forradalmi? Országgyűlése ülésezett Ez azé i Az ipar legkülönbözőbb te- jrületein dolgozó villamos hai- ■ tómotorok és kapcsoló, vala- | mint irányító berendezéseik j automatizálásának kérdéseiről (szerdán reggel kétnapos ta- (nácskozás kezdődött a Techni- i ka Házában. i Csaknem 300 kutató, fejlesz­tő, tervező, kivitelező és üze- • meltető szakember gyűlt össze ! a Gépipari Tudományos Egye- ; sülét és a Magyar Elektro- j technikai Egyesület közös an- I kútjának megnyitására. Azan­lek... Na látod, mostt már majdnem kika- ! lapáltam, jobban nem, is kell, jöhet az óva-l tos peremhajlítás és j aztán a csipkézés Már megint idejöt- \ tél... Gyorsan, jó-t dot!... A fene egye; meg, hogy vérzik az; ujjam. Ez az átkozott I perem... Ne vihogj. 2 Gézt is. Vattát is. < Hogyhogy miért nem\ csinálom? Hát leheti egy ilyen kézzel dől-! gozni? Na ugye, hogy' nem ...De ne félj, I ha nem sérül meg a' kezem, megmutattam \ volna neked, hogyan \ kell egy szép, fodro-í zott peremű kis tálat ( készíteni... I (egri) ! 'Kétnapos ankét kezdődött a villamos motorok hajtásának automatizálásáról teszi, hogy ezután a munkagé­pek ne a szabad ég alatt, ha­nem megfelelő fedett helyen álljanak. Az említett gépszínt saját erőből, mintegy 55 ezer forintos költséggel építették. Gondot okoz a szövetkezet­ben a tervbe vett szőlő- és málnatelepítés. Tíz hold mál­nát és húsz hold szőlőt telepí­tenek terv» szerint A fordítást még a tél folyamán be akarják fejezni, a telepítésekre azon­ban már csak a tavasszal ko­rülhet sor. 1200 000 FORINT BEVÉTELT HOZOTT A DOHÁNY A BESENYÖTELKI LENIN TSZ-BEN Hagyománya van Besenyő- telken a dohánytermesztésnek. Évii zdékkel ezelőtt már „vas­tag ceruzával” írták a dohány­beváltónál a község nevét. Sok a hozzáértő ember, s mert munkadgényessége mellett jól Óvjuk meg a 1 a mezőgazda A mezőgazdasági termelő üzemek gépállományának ér­tékét milliárdokban lehet kife­jezni. Elsőrendűen fontos te­hát, hogy ezt a hatalmas érté­ket mindenütt a lehető leg­gondosabban óvják azoktól a károktól, amelyeket a téli idő­járás — a hó, a fagy és a nedvesség — tehet benne. A Mezőgazdasági és Erdé­szeti Dolgozók Szakszervezeté­nek elnöksége, valamint a földművelésügyi miniszter ez­zel kapcsolatban kiadott együttes felhívása hangsúlyoz­za, hogy az üzemek illetékes vezetői gondoskodjanak a gé­pek szakszerű tárolásáról, el­lenőrizzék a munkahelyről történő beszállításukat. A ké­sőbbi viták elkerülése végett a gépeket — külön darabot ké­pező tartozékaikkal együtt — leltár szerint kell átvenni a ! vezetőktől. Feltétlenül szüksé- 5ges, hogy a gépek a tárolás 2 előtt műszaki vizsgálaton esse- J nek át. Ehhez lehetőleg ve- J1 gyék igénybe a gép- és gép­jövedelmezett, a termelőszöt vetkeaetben is egyre nagyobb területet adtak a dohányterme» lő brigádoknak, akik a tavalyi­hoz hasonlóan az idén is jó eredménnyel zárják az évet. A besenyőtelki Lenin Termelő­szövetkezet eddig négyszáz­húsz mázsa ráraz szabolcsi do­hányt adott át a dohánybevál­tónak, amiért hétszázezer fo­rint bevételt könyvelhettek el. A napokban leszállítják a ter­més többi részét te, a még pajtákban levő 330 mázsa do­hányt és akkor megkapják a munkájukért járó összes jö­vedelmet. A szövetkezetiek előzetes számítása szerint az értékesített dohányért 1 200 000 forintot kap a gazdaság, amely a jövedelem egyik lényeges tételét jelenti. lél kártételétől sági gépeket javító állomások szakembereit. A kényesebb szerkezetű, nagy értékű, vagy faanyagból készí­tett gépeket — a gabonakom­bájnokat, a cséplő-, a magtisz­tító és aratógépeket — min­den körülmények között fedél alatt kell tárolni. Szükség ese­tén — bérleti díj ellenében — háztáji pajtákat, vagy más al­kalmas helyiségeket is vegye­nek igénybe e célra. A szak­szerű géptárolás elősegítése ér­dekében a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályai gon­doskodjanak arról, hogy a leg­jobb gépudvarokkal rendelke­ző termelőszövetkezetek és ál­lami gazdaságok tapasztalatai széleskörűen elterjedjenek. A gép- és gépjavító állomások vezetői és dolgozói — a javí­tási és karbantartási munká­kon felül — nyújtsanak sok­oldalú segítséget a termelőszö­vetkezetek gépudvarainak ki­alakításához, a gépek téli tá­rolásra való előkészítéséhez, s általában a szakszerű tárolás megszervezéséhez. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom