Heves Megyei Népújság, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-20 / 272. szám

Eredmények és gondok a gyöngyösi járásban Befejezés előtt a vetés — hétezer holdon még lábon van a szár — A szállítókat is premizálják — Véget ért a szüret A hosszú kényszerpihenő cukorrépa-betakarítással végez- három fokkal alacsonyabb. A tatán az elmúlt napokban újra tek, viszont közel két és fel tárolásnál igénybe vették a benépesült a határ. A szövet- ezer holdon még töretlen a ku- háztáji pincéiket is és a pince- kezeti gazdák tízezrei dolgoz- korica és ami a legsúlyosabb: gazdasággal karöltve a szövet- inaik megfeszített erővel, hogy hétezer holdon lábon áll a kezetek lényegében megoldot- befejezzék a vetést, a betaka- szár. Sok még a töretlen kuko- ták ezt a gondot, rítást. rica Atkáron, Adácson, bár az Érdemes megemlíteni azt a rőfí^^eréf^SéSt kezdeményezést, amelyet S’teSS termést. Járdán irtunk, az egyik szövetkezeti elnökkel, Szorosan idekapcsolódik a Adácson például a traktoro- széttárta karját és azt mondta: mélyszántás problémája 13 000 sok, illetve a szállítók a beszól­ja, kérem, a mezőgazdaság a holdon kellene még ezt a mun- jftott termény egy százalékát kát elvégezni a járásban, „sza- , , .......- ,, ba d területük” viszont nem éri természetben. Mea el a négyezer holdat. A gépek heE jegyezni, hogy itt a trak- nem haladhatnak a lábon álló torosok is pakolnak és ezért a termény miatt. mrtnkáj ükért külön díjazásban És a szüret? A gyöngyösi já- js részesülnek. A gyöngyösi Üj saelyeivel is. Járásaink között rásban a szőlő az elsők között Élet Tsz-ben október 1 és 15-e nemes verseny^ folyik, az őszi számításba. A szüretet be- között a szünetelők 15 százalék- munkákat illetően es joleso ér- . . ... . ■ kai magasabb bért kaptak, mint zés azt írni, hogy ebben a ver- fejezteik, 14 ezer hold közös es egyébként. Ez jelentősen gyor- senyben a parasztemberek na- háztáji területről került le a sította a munkát és ennek is gyón sok helyen szinte példát- termés. A problémák, amelyek köszönhető, hogy időben végez- tój-íesrtrnényeket énnek ^cl, a munkát gátolják, közis- tek a szürettel. sárban nem A járási tanács mezőgazdasá­gi osztályvezetőjének vélemé­szocializmusban sem lesz „fe­deles” üzem. A találó megjegyzés igaz» és ennék természetes következ­ményeként kénytelenek va­gyunk számolni az időjárás sze. időt, fáradságot sem kímélve . . __ szállnak harcba a mostoha idő- mertek. Esőben, járással. így van ez a gyöngyö­si járásban is, ahol egy-két 3d. vétellel mindenütt megfelelő­en halad a munka. Juhász József, a járási ta­nács mezőgazdasági osztályve­zetője kimutatásokat vesz elő. A járásban közel 15 ezer hol­don befejezték a kenyérgabona vetését Két-három szövetkezet van, afeol vagy a helytelen szerve­zés, vagy a talajviszonyok miatt késlekednek. Az elmúlt vasárnap három tsz kivételé­vel mindenütt vetették, és 700 holdon került földbe a mag. A mezőgazdasági osztályve­zető kedvezően, nyilatkozik az őszi vetések álláspontjáról, ál­lítja, nincs különösebb baj a korai vetésekkel sem. Nem hallgatja el azt sem, ahol nem kielégítő az eredmény. Nagy fü­gédén vasárnap is álltak a gé­pek. a kukoricaszár tekinté­lyes része kint van a földön, nem tudnak haladni a trakto­rok. A másik fő kérdés ebben a járásban is a betakarítá& A éppen a legkellemesebb dolog nye szerint a hónap végére a ú- szüretelni. A járásban 30 má- betakarítással, — beleértve Béka-ügy Közkedvelt egri jellegzetes­ség volt a béka. A házi­asszony, ha nem akart költsé­ges, sok munkával járó ünne­pi ebédet készíteni, akkor ki­ment a piacra, 50 fillérért, vagy a nagyfát egy forintért, megvásárolt harminc, negy­ven, vagy félszáz békát. Ki­rántotta, nyugodtan a gyerek kezébe adta, mert a kiváló, ásványi sókat tartalmazó bé­kahúsban nincs szálka. Most pedig mi történt? Eltűnt a. béka a piacról. Megkérdeztük a megyei ta­nács halászati szakelőadóját, hogy mi ennek az oka? Egyetlen oka van: közbe­lépett a MAVAD, szerződteti a békát halászó engedélyes embereket, s a béka utazik exportra. Itthon nem marad semmi? — Hát... — hangzott a vá­lasz — ■ ■. nem nagyon, mert az engedély pénzbe kerül, ez természetesen megdrágítja a béka árát, s akinek már van engedélye, azt a MAVAD be­szervezi szerződéskötésre. Így maradt az egri piac béka nélkül. Volt, aki azt mondta, hogy vegyünk a po­roszlói halász tsz-től kecse- gét, mert abban sincs szálka. Ironikus megjegyzés, hiszen a béka ízletes húsát sokan sze­retik belföldön is, és van olyan ember is, aki viszont nem szereti a kecsegét. Véleményünk szerint azért valami kis mennyiséget biz­tosítani kellene a belföldi fo- ayaxrtásra is. s ha a miskolci- kocsonya hírnevét őrizni tud­juk. az egri béka is megma­radhatna a iellenzetes ételek között. — belföldön, szőkébb hazánkban, — Enerben is. Ja­vaslatunk: a halászati szövet­kezetek lássák pl az exvort- inéairt.. s a magánszorgalom- ból halászó evo',déJ*ipsrk ad­janak békát a piacoknak. (A) 4 rMPUMGi 1964. november SM„ péntek zsás átlagtermést értek él, 5 mázsával többet, mint tavaly. A cukorfok ugyanakkor két­szárvágást is — végeznek a já­rás szövetkezetei. (szalay) Hagy esőzések, földcsuszamlás Ausztriában, szélvihar Csehszlovákiában A nyugat-ausztriai Alpok vidékén a napok óta tartó esőzések következtében több folyó kilépett a medréből. Alsó-Ausztriában a víz több tanyát elzárt a külvilágtól a Salzburgot átszelő Salzach fo­lyó szintje óránkért 10 centi­méterrel emelkedik, a Duna szintén erősen árad és több helyen életbe léptették az ár- vízvédelmi készültséget. Az osztrák-nyugatnémet ha­tár közelében levő Landl al­pesi falucska lakossága pánik­szerűen elhagyta házait, ami- kor szerdán a környező he­gyekből nagyobb mennyiségű föld- és kőtömeg indult meg A földcsuszamlás két házat eltemetett, s a lezúdult föld­tömeg által medréből kiszorí­tott patak elöntötte az utcákat. Csehszlovákiában szerdán beköszöntött a tőL Az ország különböző részeiből hóviha­rokat jelentettek. Bmóban óránként több mint 100 kilo­méter sebességű szélvihar tom­bolt. A szakadatlanul nagy erejű szél a vidék telefonhá­lózatában jelentős károkat oko­zott. (MTI) Az Egri Tanárképző Főiskola orgonahangversenyéről Az Egri Tanárképző Főisko­la a TIT városi szervezetével és a városi tanács vb művelő-^ désügyi osztályával együttmű­ködve öt estéből álló zenei előadás-sorozatot indított. En­nek a sorozatnak első hang­versenyére szerdán este került sor a főiskola zenetermében. A sorozat szervezői figye­lemreméltó készséggel fára­doznak az egri zenei élet gaz­dagításán. A még 3d nem ak­názott egri zenei lehetőségek közül hozzányúltak az orgoná­hoz, amely a hangverseny él­ményén túi a barokk zenéhez, különösen Bach-muzsikájá- hoz, egy alkotásokban nagy ze­nei korszak megismeréséhez segíti a hallgatót A mai kor átlagemberének nem monda­nak sokat a Bach elődeiként emlegetett muzsikusok, pk Buxtehude, vagy Pachelbel, d® ha műveiket megszólaltatják, rájövünk, hogy a kor sajátos nyelvén ők is kifejezték ér­zelmeiket korérzésüket, a vi­lágot, amelyben élniök kellett Zárt és finom harmóniák sorakoznak itt egymás után, prelúdiumok és fugák, toccá- ták és fantázia, Bach négy műve Franck, Mendelssohn és Gigout hangulatilag közvetlen, technikailag virtuóz számai. A barokk kort az építészeti és festészeti külső miatt cifrál- kodó korként ismerjük, olyan ismereteink vannak a XVIII. századról, mintha e kor em­bere csak a látszat-gazdag­ságban szeretné kitombolni mohó életvágyát. S íme, rájö­vünk, milyen bensőséges át­éléssel, szenvedélyesen és nagyratörően — Bachnál egé­szen a fenségességig — épít­keznek ezek a zeneszerzők a hangok birodalmában. Bach D-moll toccátája, korálelőjáté- kai, C. Franck A-moU korál- fantáziája, vagy Gigout H- moll toccátája önkéntelenül is tapsra ragadja a hallgatót S ez mind barokk vagy barokk- hatás! Az orgonaszámokat Kovács Endre orgonaművész adta elő. A fiatal zenész magabiztos, teljes technikai felkészültség­ről tanúskodó játéka nem té­vesztette él hatását Ügy érez­tük azonban, mintha nem minden számnál törekedett volna az alkotó gondolatvilá­gában való elmélyedésre és így némely számnál inkább az elő­adás virtuozitása hatott, mint az alkotás tartalma. A XVIII, és XIX. század zeneirodalmából énekelt né­hány áriát Németh Zsuzsa. A fiatal magánénekesnő gazda­gon árnyalt alt-hangja, orgá­numa inkább a lírai mondani­valók interpretálására alkal­mas. A Handel-ária után Liszt­művet énekelt, majd áriát Gluck Orfeuszából. Megérde­melten nagy hatást ért él Haydn-nak a Stabat mater kezdetű középkori himnuszra írt kompozíciójával. Haydn­nak ez az alkotása az érzel­mek széles skáláján játszik és ezt az érzelmileg széles ská­lát átélten énekelte végig Né­meth Zsuzsa. A műsor egyes számait Ke­lemen Imre vezette be. Zene­történeti visszapillantásai elő. segítették a művek megérté­sét. Az érdeklődés telt házat ho­zott. A főiskola szervező mun­kájának eredménye vitatha­tatlan. Véleményünk szerint azonban tovább kellene lépni a szervezési perspektívát ille­tően is. Meg kell találni a módját annak, hogy a főisko­lai keretek széttáguíjanak. A zenepedagógusok egyéb szer­vekkel együttműködve egész évadra és a színházra is szá­mítva szervezzenek hangverse­nyeket szólistákkal és zeneka­rokkal. Az oktatási jelleg túl- hangsúlyozottsága nélkül lehet élő zenét adni az egri közön­ségnek. ff. a.) A hidak dicsérete Nem lehet meghatódottság nélkül olvasni az egykori krónikások beszámolóját a nagy történelmi eseményről, amely 115 évvel ezelőtt ját­szódott le: 1849. november 20-án átadták a forgalomnak Széchenyi Lánchídját. Elő­ször kötötte össze állandó, szilárd kapocs a két város­részt, Budát és Pestet. Tíz évig építették — külföldről hozatott szakemberek vezeté­sével — mai nagyszerű híd­építőink ősei. Abban a for­májában 1913-ig állott a híd. Akkor átépítették — az eddig részben faépítményt teljesen vasszerkezetűvé alakították át —, hogy megfeleljen a na­gyobbodó követelményeknek, az egyre növekvő forgalom­nak. Két évig tartott ez a munka. A fasiszták gálád háborús merénylete után az volt a feladat, hogy kiemeljék a hullámsírból a hatalmas vas­szerkezetet, visszaadják a fő­városnak egyik legpompá­sabb ékességét. 15 esztendő­vel ezelőtt — 1949. november 20-án —, a centenárium mél­tó megünnepléseként átadták a hídmunkások a kétszeres teherbírású, a kiszélesített út- testű új Lánchidat. Megoldot­ták tehát a feladatot: tekin- tettel történelmi jelentőségé­re (ez volt az első láncszer­kezetű híd az európai konti­nensen), külsőre az eredetivel teljesen azonosnak, valamint a fejlődéssel együtt járó kö­vetelményeknek megfelelően építették. A Lánchíd másfél évtizede ismét megbízhatóan ellátja feladatát, amely pedig rend­kívüli volt, hiszen az Erzsé- bet-híd sem létezett. Vajon lehet-e kedvesebb jubileumi ajándéka a kétszeres évfor­dulót ünneplő Lánchídnak, és tisztelőinek, barátainak, mint a zászlódíszbe öltözött, s szombaton, november 21-én ismét megnyíló új Erzsébet­ied avatása? S lehet-e ked­vesebb ünnepe a budapes­tieknek, mint ez a mostani, amikor ismét hiánytalanul, együtt találhatjuk a szép fő­városi hidakat, amelyek any- nyi nagyszerű bókra ragad­tatták már a külföldi látoga­tókat is. (uj.) A KISIPAROS HÁZHOZ MEGY (?!) Napok óta örömmel nymg- ja: itt és itt, ezen a telefon- tázza az egri moziba járó em- számon hívja a kisiparost, s az bér, hogy van már segítség, majd valóban ki is megy és nem kell kétségbeesni, kima- rendbe hozza az elromlott rá* radni a munkából. Ha elrom- diót, vasalót, kályhát. De nem lik a villany, a vízcsap, a rá* jelenik meg semmi, s bosszantó dió vagy a cserépkályha, űrt hagyva maga után, top­jon a kisiparos! Jön, csak ki rengésre készíti az embert: hői kell hívni. Mondja a moziban is keresse hát a megmentő vetített aranyos, kedves kis kisiparost? rajzfilm. Ezen a rajzfilmen de- Gyöngyösön és Hatvanban tűs kedvű kisiparosok^ sora- nagyszerűen bevált a „házhoz koznak, a zene ütemere es men- megyek?’ szolgálat s mivel nek. mennek, vállukon a szer- domásunk van arról, hogy számmal a megrendelő la- Egerben is szép számmal je- 1casa m lentkeztek e mozgalomba a A kisfám..... kisiparosok, most már csak az Mert senki ne_ higgye, hogy ienne szerény kérésünk a la* ez ilyen egyszerű. Ezt a filmet fogság nevében: fedjék fel hői- az országos központ adta ki, s létüket, s azt, hogyan lehet a KIOSZ tudtával vetíti az házhoz hívni őket... egri mozi, de a helyi csoport még most sem ébredt fel, s nem vette észre, hogy bizony ez a közönség megtévesztését szolgálja. Várná az ember, hogy a kisfilm után legalább egy dia megjelenik, ami tudat­ié) Előtérben a közlekedési szabályok iskolai oktatása Az általános és középisko­lákban a környezetismeret, il­letve osztályfőnöki órákon rendszeres téma a közlekedési szabályok oktatása. Az iskolai tantestületekben eddig 600 pe­dagógus vállalkozott arra, hogy alaposan elsajátítja a közleke­désrendészeti szabályokat, s a tanultakat továbbadja a diá- koknak. A nevelők munkáját a Művelődésügyi Minisztérium és a Pedagógusok Szakszerve­zete azzal is könnyítette, hogy külön tanári kézikönyvet adott ki több tízezer példányban a KRESZ tanításához. Az iskolákban egyébként a közlekedési szabályokkal fog­lalkozó előadásokon, filmvetí­téseken, helyi kiállításokon kí­vül a pedagógusok rendszere­sen megtárgyalják a sűrűbben előforduló balesetek okait és a megelőzés módjait is. A tervek szerint jövőre Ba­ranya, Borsod, Csongrád, Győr, Hajdú, Komárom, Pest, So­mogy és Szolnok megyéből újabb 300 pedagógus kapcsoló­dik be a közlekedési szabá­lyok oktatásába. (MTI) V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\KVCWWNNN\\\\X5«S»\)«\V\\^ A feledékenység tárlata lami értéket — keresi mindé- teke fcb. nütt. Ez persze, csiak feltétele- ki zés, mert a valóságban a rend- _ ,, .. _ , . , , őrségnek kell kideríteni, ki is Személyi igazolványok, ka- ^ tulajdonos. S ez sike­tomakanyvek, leveltarcák. ke- rül van valami nyom, rekparok. .. jelzés, amely útbaigazítást ad. Kerékpárok: ^ az idén eddig kereste a gazdája azt a kerékpár fölött „gyám- levéltárcát, amelyben 850 fo­kodéit a rendőrség, huszonöt- ^t volt, de a 780 forintot tár­nék megkerült a gazdaja, de talmazó „briftasmi” gazdája a talált tárgyak között huszonhárom még mindig tu­lajdonosra vár. Mélyen benn járunk az Ősz- Jókora szoba az Egri Városi ben, egy hónap még és köszön t­Kerékpárok, ötágú csillár, ezüst Korthy-pénzek, anyakoca I —járási Rendőrkapitányság épületében — itt a feledékeny­ség állandó tárlata. Kerékpá­rok sorakoznak egymás mellett, ócskák, megviseltek és vado­natújak; aztán különböző ak­tatáskák — egyikben ott a bor. hetjük a telet — a talált tár­gyak tárlata mégis leginkább a forró, perzselő nyárra emlékez­200 ezer forintot tesz — Ha a tulajdonos nem je­lentkezik, mi történik a talált tárggyal? — A 18/1960. kormányrende­let értelmében minden beszol­gáltatott tárgyat 3 hónap és 15 napig érzünk meg. Ha az iga­zolt tulajdonos ez idő alatt nem jelentkezik, a tárgy a sem került elő. Szerencséje megtaláló tulajdonába megy volt egy nyugdíjas asszonynak: át, amennyiben erre jogot for- pénztárcáját több mint három- mái, de egy évig nem adhatja száz forinttal találták meg s a el Ha a megtaláló nem tart pénztárcában volt egy nyugdíj- igényt a talált tárgyra, az őrzé- pénzutaLvány szelvénye. A ka- si idő letelte után eladjuk a pitányság levelet írt a nyug- Bizományi Áruháznak. A pénz %^Lip^fóinrií» díjintézetnek, ahol a szelvényen természetesen az államé. goktol kezdve a melltartóig, a jevő törzsszámból megállapí- A ,áncr__Q.v papucsoktól a tornacipőig, a tották a nvusdíias nevét és cí- . , . plédektől a köpenyekig egész mét. Igen csodálkozott az idős sorában dó ételhordó edény; női kardi- kis ruhatár nyúlt itt össze. _ asszony, amikor rendőr adta át gánok, húsdaráló hajtókarja, * Tessék, tiszta uj otagu neki elveszettnek hitt pénzét. ' P ­háromkerekű gyermekkerék- csillár; még úgy van a dobo­pár, eredeti, original csomago- zában, ahogy a boltban megvá­lásban német gyártmányú öt- Sarolták. Hónapok óta nem ke- ágú csillár... És ki tudná fel- resi senki, sorolni mi minden még, amit És került már ide tiszta új, egri emberek vesztették, hagy- 560 forintos fiúruha is, eredeti tak el. Vagy úgy, hogy szóra- csomagolásban 180 forintos Zár­kózottak voltak, feledékenyek; fiing, bizsu-nyakék. Gyakori vagy úgy, hogy többet ittak a „vendégek” a használati tár­— Motorkerékpár is volt már a talált tárgyak között. És ez­reket érő fényképezőgép. A dohányos férfiak vagy nők a kesztyűikre nem tudnak vi­gyázni. Rendszerint csak az éve az egri gettó volt, egyik kesztyű veszik el a pár- hurcolták koncentrációs sen a föld alól került elő 6,5 kg ezüst Horthy-pénz. Az ezüst pénzérmék tulajdonosa vagy tulajdonosai már nem jelent­kezhetnek a rendőrségen. A Gólya utcában, ott, ahol ma az új blokkok emelkednek, húsz innét táibo­kelleténél — ez a jellemző, ez gyak: szatyrok, kosarak, hálók hói, az, amelyik kézben a ci- rokba a zsidókat s mind ott a tipikus. s nem ritka a kendő, a női ha- Sarettn füstöl. leltek halainkat a gázkamrák — Mi a leggyakoribb a talált risnya sem. Kétszáztizenkét talált tárgyat 00 krematóriumok póklábán. tárgyak statisztikájában? Ha valaki elveszít, elhagy va- iktattak az idén s ezek összés-i (pataky) Köszönjük a segítséget Majdnem fél évig futottak országútjainkon a nagy erejű ZISZ gépkocsik, szélvédő üvegjükön a TEFU felírás* sál, volánjuk mögött pedig honvédek ültek, ök segítették ki az autóközlekedési válla­latot, hogy a mezőgazdasági termékek szállítását biztosí­tani lehessen. Segítségadásuk így túlnőtt csupán az AKÖV keretein, népgazdasági je-, lentőségűvé vált. Júliusban kezdtek a mun­kához, és most búcsúztatta el őket a 4. sz. AKÖV Gyöngyö­sön a vállalat oktatótermé­ben. Ezen a meleg hangulatú ünnepségen megjelent Bodor Imre, a vállalat igazgató- helyettese, dr. Csörgő István, az áruforgalmi osztály veze­tője, Halász Ernő, a szakszer­vezet vállalati titkára, Nagy József, a gyöngyösi üzemegy­ség igazgatója. Márkus Ist­ván, az alapszervezet párttit­kára, valamint Széchy Győ­ző és Dudás Ferenc, az üzem­egység szakszervezeti, illetve KlSZ-titkára. Ott voltak a búcsúzni készülő katonák pa* rancsnokai is. Nagy József üzemigazgató meleg hangú szavakkal mon­dott köszönetét a honvéd gépkocsivezetőknek jó mun­kájukért, kiemelte fegyelme­zettségüket, pontosságukat, segítő készségüket; hangsú­lyozva, hogy munkájukkal megkönnyítették a Gyöngyös környéki termelőszövetkeze­tek áruinak értékesítését, a lakosság ellátásának biztosí­tását. Tevékenységükkel a vállalatnak közel két és fél millió fuvarbevételt tettek le­hetővé, és a gépkocsik ki­használásának tekintetében teljesítették a TE FU átlag­szintjét. Magatartásukkal a fuvaroztatók legteljesebb megelégedését is kiérdemel­ték. A kis ünnepség után ismét katonás rendbe álltak fel a honvéd gépkocsivezetők, hogy tovább folytassák szolgálatu­kat a haza védelmében. Köszönjük a segítségüket!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom