Heves Megyei Népújság, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-04 / 233. szám

) őszi virágok (Foto: Kiss Béla) Százezrek — büntetésre Sajnos, visszatérő téma már a gyöngyösi vízgond. Azonban nem mi tehetünk róla, és hogy ismételten foglalkoznunk kell vele, annak egyetlen oka az újabb horribilis összegű bün­tetések kiszabása, amelyek méltán hökkentik meg az ér­dekelteket és minket is. Szeptember 16-i számunkban írtunk erről a témáról utoljá­ra. Választ hiába vártunk ész­revételeinkre, de a gyakorlati intézkedések sem születtek meg. Most tehát közvetlenül a megyei tanács építési és köz­lekedési osztáiyánali: címezzük megjegyzéseinket. Előbb azonban lássuk a té­nyeket, nehogy elhamarkodott megállapításokkal vádolhassa­nak minket. Példaként a Mát­ra vidéki Vendéglátóipari Vál­lalatot vegyük elő. Augusztus­ban összesen 115 000 forintot fizetett ki vízdíjra és a vízkon­tingens túllépéséből szárma­zó büntetésre. Csupán a Köz­társaság téri ,,pléhcsárda” 52 ezer forinttal részesült az ösz- szegből, a szokásos havi ezer forinttal szemben. A vállalat igazgatója annak rendje és módja szerint meg­fellebbezte a kivetett összeget, de szeptember 4-e óta hiába vár választ a beadványára. A szokásjog alapján arra is gon­dolhattak volna, hogy a nyolc napon túli hallgatás a bele­egyező választ takarja. A szo­kásjog azonban ebben az ecet­ben nem érvényesült, amit a Gyöngyös 630 évéből Befejezésül is a fiatalokról szeptember havi újabb vízdíj- számla bizonyít. Nem elírás: szeptemberre pontosan 232 988,70 forint a ki­mutatott összeg a büntetéssel együtt. És annak a Köztársa­ság téri „pléhcsárdának” a fo­gyasztása most már 56 000 fo­rint lett, amit még szeptember 3-án bezártak, éppen a súlyos büntetés miatt, és még azóta sem nyitottak ki. Feltételez­hetjük: csőrepedés fogyasztja itt a vizet. De ilyen mérték­ben? Akármelyik oldalról közelí­tünk is az említett adatokhoz, mindenképpen nevetségessé válnak. Tudjuk, az Országos Vízügyi Főigazgatóság rendele­té alapján állapította meg a megyei tanács építési és köz­lekedési osztálya a kontingen­seket, és a túlfogyasztást bün­tető szorzószámokat, a Vízmű Vállalat ennek az alapján vég­zi el a számlázást. De lehet-e egyetlen vállalattól két hónap alatt közel háromszázötven­ezer forintot a vízfogysztásért követelni? Lehet-e olyan válla­lattól, amely a vizet éppen a közegészségügyi szempontok figyelembevételével használja? Van-e ennek a rendeletnek ilyen vonatkozásban létjogo­sultsága? Jól értelmezték-e a rendeletet azok, akik a végre­hajtására ilyen módon adtak utasítást? Végül: lehet-e az ipari üzemek közé sorolni a vendéglátóipart? Vagy a kór­házat? No, meg az élelmiszer­kereskedelmi vállalatot! Ügy érezzük, elhamarkodott intézkedésekkel állunk szem­ben, amit a megyei tanács épí­tési és közlekedési osztálya még azután sem vizsgált felül és nem módosított, hogy irreá- litására már szeptember 16-án felhívtuk a figyelmet. Mert ez a rendelet, ismételten hangsú­lyozzuk, nem oldott meg sem­mit. Bosszúságot és értetlensé­get azonban fölös mértékben okozott. (gráf) '^dás: Vénasszonyok nyara Ernyő a divat Megkezdték a felvonulási épületek építését a visontai déli aknánál A, bánya helyén még szőlő­tőkéi áilhák?vmindösááé ; egy aáníiftáTbárt föl Vitt á 'Vízi i ltt“ níjté&j’ hogy a, jövő! évben kez­dődő fejtéshez megfelelő ta­lajviszonyokat biztosítsanak. A felvonulási épületek rész­ben már elkészültek. Szorgal­mas munkáskezek festik, ka­lapálják a Mizserfáról ideszál­lított „román”-barakkot. Eb­ben az épületben laknak majd a munkások. A telep másik oldalán a villanyszerelők osz­lopokat állítanak — kötnek ki. Munkagépeit egyengetik a talajt a felvonulási épületek körül. A transzformátorház és a karbidraktár már elkészült. Erős szélinhar Szüreti felkészülés Anya nélkül (Kiss Béla rajzai) — Sok tervet dédelgetünk... Lenke jogi egyetemre megy, érettségi után az a szándékom nekem is, hogy jogot tanulok... Tévét is akarunk venni. Aztán, ha még jó ideig együtt marad a család, veszünk autót is» Sándor fiam már most meg­kezdd a gyűjtést, havonta 200 forintot tesz félre. NÉVTELEN levél vezetett a nyomára: Ennek az apának há­rom szép gyermeke van, fele­sége itthagyta már vagy 3 éve és ő egy fizetésből neveli, szé­pen járatja két lányát és fiát. Emberfeletti munka, amit <5 végez, sok lenne az nekünk, nőknek is. írjanak róla hadd lássa mindenki e példaképet, a bervai lakótelep nevében kérjük...” A levelet csak monogrammal jegyezték: „azért, mert nem akarjuk, hogy megtudja, kik kérik, hogy írjon róla a sajtó igaz sorokat”; nem akarták, hogy külön terhet okozzanak a fér­finak azzal, hogy az újságtól való kérelmüket miképp kö­szönje meg, „mert ő ilyen". Ki ez ?. férfi? Tóth Sándor, finomszerei­vénygyári diszpécser, Berva- lakótelep, 11-es épületi lakos. Lenkének, a 18 éves „nagy­lánynak”, Sándornak, aki a lizenhetedik esztendőt számol­hatja s a hatodikos, kicsi Ág- lesnak egyszerűen csak —1 Édesapa! Pataky Dezső letően. Viszont nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy alig tizenöt éves fiataloknak kellett választaniok a vasár­napi szórakozás lehetőségei között. Tudjuk, a fiatalok nagyon szeretnének világot látni, mi­nél több országgal, néppel, tájjal megismerkedni. Vajon a gyöngyösi ipari tanulók meg­kérdezett csoportja hová utaz­na el a legszívesebbén, ha te­hetné? Tessék, a felelet: Olaszország, Japán, Szovjet­unió, Franciaország, Egyesült Államok — ez a sorrend ala­kult ki. Egy-egy fiú akadt, aki afrikai, illetve brazíliai útra indulna el a legszívesebben. Szinte természete®, hogy körükben is Olaszország ma a legdivatosabb, Japán pedig az olimpiai játékok iránt kelt­het bennük érdeklődést. Miután azonban a. pénzgyűj­tés a felnőttek körében való­5j A FÉRFI azt mondta: f — Jó napot. i Az asszony is azt mondta, ^ Délután négy óra volt. ► Típusház. Kétemeletes. Szür- ' kés-fehér színű, akár a kőpor. 4 Akár a kőpor, amely beteríti ! finom szemcséivel a völgyet. >Két szoba, konyha, fürdőszoba, ) kamra — ennyi a lakás. Itt él Ja férfi — túl lépte már a negy­venegyet— s gyermekei: Len- J ke a 18 éves „nagylány”, Sán- I dór, aki a tizenhetedik eszten- j dőt számolhatja, s a hatodikos ;a kicsi Ágnes. Asszony nincs. | Anya nincs. Elment. Amíg jvolt, jó volt. Mióta nincs, még 1 jobb. Könnyebb. )• — 1944. október 21-én nő­I sültem. Tartott a házasság :majd tizennyolc évig. Elvál­junk 1962. február 14-én. Dél- iután négy óra volt. | Fekete a haja, de itt-ott már ősz szálak morzejelei mutat­koznak. Talán azóta, hogy az | asszony a házasságot felbontó verdikttel vitte magával a két lányt, ő meg egyedül maradt a I lakás négy fala között fiával, s j belegondolt az életébe ... Az­tán levéllel csöngetett a pos- ' tás. Lenke írt, s a keskeny pa- t píron Ágnessel együtt kérdezte: visszamehetünk-e? Nem is mert gondolni rá. Éppen fo­galmazta a választ, mikor csöngettek. Nem is sejtette, a következő pillanatokban mi vár rá. i KINYITOTTA az ajtót. Gyermeki karok csimpaszkod­tak rá. A lányai voltak. Jobb­ról Lenke ölelte. Ágnes balról csókolta. Vagy talán épp for­dítva volt, ki tudja már. A szobába mentek, Lenke egy székre ült, Ágnes az ölébe fészkelődön. — Nem akarunk elmenni in­nét soha. Itt maradunk ... A férfi moziba küldte a fiát. Ügy beszélgetett Lenkével. — Itt velem, nem mindig lesz jó. Meg kell ezt gondolni. — Meggondoltam. — Nem biztos, hogy lesz va­jas kenyér. És lehet, sokszor a zsíros kenyeret is vékonyan kenjük. — Szeretem a zsíros kenye­ret, vékonyan kenve. . — ... Nem tudok mindig szép ruhát venni nektek. És biztosan fáj majd, ha a többi lányon szép ruhákat látsz. A lányok szeretnek szélien öltöz­ködni. — Nem baj apu... — ... És majd azt vágod a fejemhez, hogy ha nem veszek új ruhát, visszamegyek anyu­hoz? Tudod, szépen élhetünk, de apu nem lehet uzsorás sza­tyor. — Itt maradunk. A fiúnak,. Sándornak csillo­gott a szeme. Ó, a film is na­gyon jó voltj A férfi megágya­zott, úgy feküdtek le, mint más közönséges nap után. De a kicsi Ágnes még éjjel is csak a nyakát karolta egyre.... Szemben ül velem a kerek asztalka mellett. Nem gyújt ci­garettára, köszöni a kínálást, de csak maradjon több nekem. — Tudja, küldöm őket. lá­togassák meg az édesanyju­kat... Én is meglátogattam volna, de sokszor, ötéves le­hettem, mikor eltemették, 28­ban. Nem sokkal azután, hogy apám 2800 bányászt vezetett a páriámén t elé, Pilisvörösvái - ról. Négyen maradtunk, csa­ládok vettek magukhoz, kom­munista bizalmik, apám társai. Engem a sztrájk egyik vezető­je, Böjté József nevelt. Hozott magával Egercsehibe is, ott él­tem 1929-től 40-ig, kijártam ez iskolát is. A haidányon szed­tem a szenet tizenegyévesen. S mert nem volt 24 pengője apámnak, hogy fizessen értem a szabómesternek, a molnársá- got tanultam ki Egerben. TIZENKÉT éve dolgozik a gyárban, szinte azóta, hogy a földből kinőtt a Finomszerel- vénygyár. Volt normás, hat elemivel, irányította a gyár­egységet, más üzemekkel tár­gyalt, megrendeléseket kapott, üzleteket kötött. Idén már érettségizni fog a közgazdasági technikumban. — Nehéz-e? Tavaly érettsé­gizett Lenke lányom, a fiam harmadik éves ipari tanuló, esztergályos lesz, már az idén. Ágnes a hatodik osztályt jár­ja. — A keresetem 2100 forint. Vettem Lenkének egy garnitú­ra bútort. 11 000 forint volt. És több mint 18 ezret költöt­tem ruhákra .. Lenke jelent­l.ezett egyetemre, de hát so­kan pályáznak jogásznak. Jö­vőre ismét jelentkezik, addig meg itt dolgozik a gyárban, irodában, havi ezerért. Ebből szabadon ruházkodhat, koszt­ra én nem veszek el tőle egy fillért se. Könnyebb, mert ru­háról már maga gondoskodik. Jövőre még könnyebb lesz, akkor fizetést hoz már haza Sándor is. Két szoba, konyha, fürdő­szoba, kamra — a kőporszínű téglaházban. Pedáns rend, tisz­taság. Nem venni észre, hogy az élet itt asszony nélkül pereg. A férfi mos, főz, takarít. Segí­tenek a gyerekek is, persze. A konyha azonban egyedül csak az ő birodalma, a főzés mono­póliumát nem engedi át más­nak ... Harmadik vasárnapja történt. Látogatóba érkeztek családjához volt feleségének idős szülei. (A havi 2100 fo­rintból arra is jut, hogy anyó­sát, apósát segítse!) A két öreg negyven éve él már együtt — ritka évforduló! Hogy emlékezetessé tegye szú mukra a napot, kis ünnepséget rögtönzött: ötféle fo”ári t*>P fel ebédre. Rizses sertéshúst, sültet, paprikás és kirántott csirkét meg húslevest — s akadt gyümölcs is a finom falatok mellé. Még csak tréfás meg­jegyzéseket sem tehettek a ,.ház!asszonyra”, mert az öt­féle ételből már fél kettőko 'ebédelhettek. A sütemény ez­úttal „techniKai hiba” miatt hiányzott a családi étlapról: a sütővel baj volt. nem meri hát a sütésbe belevágni. I ságos szokássá vált, erről meg­kérdeztem a fiatalokat is. Mi- : re gyűjtenek, ha gyűjtenek? ■ Persze. gyűjtenek. Négven külföldi utazásra, tizenketten családi házra, aztán követke­i zik a motorkerékpár és a sze- . mélyautó. Végül megkérdezhetik: rni- l ért éppen az ipari tanulók . életkörülményeit, érdeklődési . körét vizsgáltam behatóbban? . Azt hiszem, az egyre erötelje- : sebben fokozódó iparosítás miatt nem mellékes, hogyan ; élnek, gondolkoznak, terveznek - a jövő szakmunkásai. Ha oda­figyeltünk a gyöngyösi föld- , művelőkre, nem feledkezhet­tünk meg az ipari munkások­ról sem. A szövetkezeti mezőgazda- ; ság és az ipari nagyüzem ad­■ ja Gyöngyös mai képét, de egyre tartalmasabb jövőjét is • ezek biztosítják. Balázs Árpád A testi fejlettség, az egész­ségi állapot a szellemi síkra is döntő mértékben hat. Elég csak annyit megjegyeznünk, hogy a Népegészség című szak­lap adatai szerint a mai fiata­lok általában 5—6 centiméter-i red magasabbak és 5—Í0 kiló­val súlyosabbak mint harminc érvvel ezelőtt élt elődeik. Megtalálhatjuk-e ennek ki- vetítődését a szellemi életre? Ha a» ipari- —tanulóknál -va­gyunk rá kíváncsiak, abbpl kell kiindulnunk, hogy har­minc évvel ezelőtt a tanomé naponta hat-nyolc órát töl­tött el a ház körüli munkával. Ma átlagban egf év alatt har- v mine könyvet olvasnak él, majdnem valamennyien elmen­nek hetenként legalább egyszer a moziba. Az csak érthető, hogy főként a romantikus, kalandos filmek érdeklik őket. Rendsze­resen sportol közülük húsz. Ha az ipari tanulók könyv iránti érdeklődését hasonlítjuk össze a gimnazistákéval, az adatok majdnem megegyeznek. Alig van valami, különbség a gimnazisták javára. Megkérdeztem még az ipari tanulóktól, hogy ha kapnának öt sziabadjegyet, hová hasz­nálnák fel azokat. Első helyre került a Népstadion, ezt követte a Nagycirkusz, majd a Fővárosi Operettszínház kö­vetkezett, utána a Nemzeti Színház és végül az Opera. Lehet, hogy néhányan1 felszisszennek a sorrendet il-i 70 ezer tő \ málna és földieper i A földművesszövetkezetek' újra megkezdték a szórvány-! gyümölcsösök és háztáji gazda-1 ságok gyümölcsfáinak, földi- j eper- és málnatöveinek után- • pótlását. Az idén első ízben! mutatkozott nagyobb igény i málna- és földieper-aianyokj beszerzésére. Ezekben a napok- • ban mintegy 50 ezer tő málnát j osztanak ki a községekben. Aj málnatöveket a nagyrédei Sző-j lőskert Tsz szállítja a háztáji. gazdaságoknak. | A földieper-palánták a kis-J oroszi Duna-kanyar Eperter- j meló Szakcsoporttól kerültek a', megyébe. Néhány községben az > úttörők is bekapcsolódtak az; epertermelésbé. Az. aldebrői« föidművesszövetkezet 3000 fő' epret telepített a bolt kertjébe,« amelyet az itt törők művelnek aj politechnikai oktatás kereté-^ ben. í Sz. .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom