Heves Megyei Népújság, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-17 / 218. szám

Magyar—jugoszláv közős nyilatkozat Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság elnökének a Ma­gyar Népköztársaságban tett látogatásáról. Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnökének meghívására 1964. szeptember 11—16-ig hiva­talos látogatáson a Magyar Népköztársaság­ban tartózkodott Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtit- kára és felesége. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár- isaság elnöke és munkatársai Budapesten és Dunaújvárosban ipari és mezőgazdasági üze­meket, valamint kulturális intézményeket te­kintettek meg. Joszip Broz Tito elvtárs találkozásai az .ipari és mezőgazdasági üzemek kollektíváival és a meglátogatott helységek lakosságával me­leg és szívélyes légkörben folytak le, ami a magyar és a jugoszláv nép baráti kapcsolatai­nak meggyőző bizonysága. A megbeszélések szívélyes baráti légkör­ben, a kölcsönös megértés szellemében foly­tak le. Mindkét fél megelégedéssel állapította Jneg, hogy Kádár János és Joszip Broz Tito elvtársak 1963. szeptemberében Karagyorgye- vóban történt találkozása óta a magyar—jugo­szláv kapcsolatok kedvezően fejlődtek. A felek egyetértettek abban, hogy két­oldalú együttműködésük további bővítése ér­dekében folytatni kell a két ország felelős funkcionáriusainak érintkezését és találkozá­sait, valamint a két ország társadalmi, politi­kai és kulturális szervezetei és intézményei közötti szorosabb kapcsolatok megteremtését. Mindkét fél megállapította, hogy a gazda­sági együttműködés különösen tavaly és az idén fejlődött, mégpedig nemcsak az árucsere- forgalom volumene, hanem az együttműködés olyan új formái tekintetében is, amelyek a gazdasági tevékenység úgyszólván minden te­rületét magukban foglalják. Az eddigi fejlődésben különösen pozitív szerepe volt az 1963 márciusában aláírt egyez­mény alapján létrejött magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottságnak. A ve­gyes bizottság érintkezéseket kezdeményezett gazdasági szerveink és más intézményeink, valamint szakembereink között, ami a két or­szág gazdasági lehetőségeinek kölcsönösen jobb megismerését eredményezte. Ilyen mó­don létrejött a kölcsönös érdekeken alapuló gazdasági együttműködés szilárdabb feltétele. Ebből kiindulva, a küldöttségek kicserél­ték nézeteiket a gazdasági kapcsolatok számos olyan kérdéséről, amely mindkét ország szá­mára fontossággal bír és hangsúlyozták, hogy szükség van: — a hosszú lejáratú árucsereforgalml meg­állapodás előkészítésére és megkötésére, — a minél szélesebb körű együttműködés kialakítására a villamosenergia-ipar, a gép­gyártás, a kohászat, a vegyipar és más ipar­ágak területén. Megállapították, hogy a kultúra, a tudo­mány, a sport, a konzuli és egyéb kapcsolatok terén az eddigi együttműködés gyümölcsöző és eredményes volt. Egyetértettek abban, hogy ezt a megfelelő állami szervek és társadalmi szervezetek közvetlen érintkezése útján a jö­vőben is fejlesztik. A megbeszélések folyamán a küldöttségek nagy figyelmet fordítottak a jelenlegi nemzet­közi helyzet megvizsgálására. Megelégedéssel állapították meg, hogy nézeteik minden alap­vető kérdésben azonosak vagy közel állnak egymáshoz. A két fél értékelése szerint az utóbbi évek­ben csökkent a nemzetközi feszültség és az általános nemzetközi helyzet kedvezőbbé vált. Az atomkísérletek részleges betiltásáról szóló moszkvai egyezmény megkötése óta — aminek éppen most volt első évfordulója — más részleges megállapodások is születtek. A két fél úgy véli, hogy elsőrendű jelentőségük van azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeknek célja, hogy további konkrét intézkedések foga­natosításával folytatódjon és megszilárduljon a feszültség enyhülésének megindult folya­mata. A felek különösen pozitívan értékelik a Szovjetunió és más szocialista országok békére irányuló kezdeményezéseit és hangsúlyozzák a Szovjetunió és az USA között az utóbbi idő­ben megkötött egyezmények jelentőségét. Az utóbbi időben a világ egyes területein — a Tonkini-öbölben, Cipruson, Kongóban, stb. — komoly válságokra került sor, amelyek kiélezték a helyzetet a világ e térségeiben és negatív következményekkel jártak. Itt minde­nekéiül! a rcaküós erők nyosiásáról van szó, amelyek nem mondanak le a más országok belügyeibe való beavatkozásról és arra törek­szenek, hogy erőszak alkalmazásával kénysze­rítsenek ki egyoldalú döntéseket. A két fél úgy véli, hogy a német kérdés rendezésénél a két német állam létezésének tényéből keil kiindulni. A két fél megállapítja, hogy a leszerelés továbbra is a mai világ rendkívül akut és sürgős problémája és hogy az eddigi tárgya­lások nem vezettek lényegesebb előrehaladás­hoz. Ezért feltétlenül szükséges fokozott erő­feszítéseket tenni, hogy az általános és teljes leszerelés kérdésében a nézetek közeledjenek egymáshoz és konkrét egyezmények jöjjenek létre. Ezen általános cél felé való haladásban jelentős szerepet játszhatnak az olyan foko­zatos és részleges leszerelési intézkedésekre vonatkozó egyezmények, amelyek a jelenlegi feltételek között reálisak és megvalósíthatók. Ide tartozik olyan intézkedések elfogadása, mint például az atomfegyver-készletek be­fagyasztása Közép-Európában, atommeníes övezetek létesítése a világ különböző részein. A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nagy jelen­tőséget tulajdonít a gyarmatosítás alól felsza­badult és a független nemzeti fejlődés útjára lépett országokkal való együttműködés sok­oldalú fejlődésének. Ezek az országok a békés egymás mellett élés politikájának aktív har­cosai. Mindkét fél úgy véli, hogy az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek belgrádi konferenciája pozitívan járult hozzá a békés egymás mellett élés politikájának megerősödéséhez, a gyarmati rendszer meg­szűnési folyamatának meggyorsításához és a fejlődésben levő országok önállósulásához. A két fél kifejezi azt a mély meggyőződését, hogy a közeljövőben megrendezésre kerülő kairói konferencia ugyancsak jelentősen hoz­zájárul mindehhez. A két küldöttség pozitívan értékeli az Egyesült Nemzetek Szervezete kereskedelmi és gazdasági fejlesztési konferenciájának mun­káját és eredményeit. A két fél nagy jelentőséget tulajdonít az Egyesült Nemzetek Szervezete szerepének és tevékenységének és úgy véli, feltétlenül szük­séges, hogy ez a szervezet teljes egyetemes­ségre tegyen szert, alapvető szerveinek szer­kezete pedig alkalmazkodjék a világban vég­bemenő változásokhoz. A látogatás folyamán Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára és Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének fő­titkára, valamint munkatársaik kicserélték nézeteiket a nemzetközi munkásmozgalom helyzetéről. Megállapították, hogy a békéért és aktív békés egymás mellett élésért folyta­tott harc szoros összefüggésben áll a haladó társadalmi áramlatokkal, emiatt káros min­den olyan kísérlet, amely a békéért folytatott harcot mesterségesen el akarja választani a szocializmusért folytatott harctól. A két fél meggyőződése szerint elengedhetetlenül szük­séges, hogy minden kommunista és munkás­párt, minden szocialista ország a maga részé­ről teljes mértékben járuljon hozzá a nemzet­közi munkásmozgalomban keletkezett nehéz­ségek leküzdéséhez. Ezzel kapcsolatban úgy vélik, hogy minden békeszerető és haladó erőnek határozottan fel kell lépnie a dogmati­kus, a békés egymás mellett élést veszélyez­tető politikával szemben. Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára meg­hívta Dobi Istvánt, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét és Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, a magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány elnökét, hogy tegyenek látogatást a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban. A meghívást örömmel elfogadták. Kelt Budapesten, az 1964 évi szeptember hó 15. napján. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke JOSZIP BROZ TITO, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke A Biztonsági Tanács vitája Malaysia „panaszáról" NEW YORK (MTI): A Biz­tonsági Tanács malaysiai vitá­jában — mint a TASZSZ tudó­sítója beszámol róla — az Ele­fántcsontpart Köztársaság és Marokkó küldötte elállt attól a korábbi szándékától, hogy nemhivatalos tárgyalások so­rán, kompromisszumon alapuló határozati javaslatot dolgoz ki az indonéz—malaysiai nézetel­térés rendezése céljából. Kö­zölték, hogy a javaslatot az afro-ázsiai csoport megbízásá­ból akarták előterjeszteni. Az ülésen felszólaló Sir Pat­rick Dean, angol delegátus, beszédéből ingerültség csen­dült ki a határozati javaslat kidolgozása körüli késedelem miatt. Követelte, hogy a Biz­tonsági Tanács haladéktalanul hozzon döntést és „vessen vé­get a Malaysiai Államszövet­ség ellen irányuló indonéz tá­madásoknak.” Sudjarwo, indonéz külügy­miniszter-helyettes rámutatott, hogy a Biztonsági Tanács ha­tározatának figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy Indo­nézia a Malaysia Államszövet­ség területéről kiinduló soroza­tos angol provokációkra volt n.éi<ytele i méltó választ adni. A kidolgozandó határozati ja­vaslatnak hozzá kell járulnia a nézeteltérések csökkentéséhez, lehetővé kell tennie a tárgya­lások újrakezdését. Emlékezte­tett arra, hogy 1963 augusztu­sában Indonézia, Malaysia és a Fülöp-szigetek kijelölhették az együttműködés megvalósításá­nak útját, mivel nem zaklatták őket az imperialista hatalmak. Ez az együttműködés csak úgy lehetséges, ha Anglia nem gör­dít elébe akadályt. A tanács csütörtökön foly­tatja a vitát Malaysia „pana­száról”. Nyelvészeti séta a térképen IV agyon sok ember sze­L reuué tudni, hogy miért nevezik úgy a faluját, városát, ahogy nevezik, honnan ered a Duna vagy a Tisza neve, mit jelenthet falujának, vagy vá­rosának ez vagy az a dűlőne­ve. Egész természetesnek te­kinthetjük ezt a kíváncsisá­got. Helységneveink, folyóne- veink, dűlőneveink, általában földrajzi \nev cink éppen úgy, mint a szotnélynevck — az esetek nagy részében csupán megjelölői valamely földrajzi egységnek, de a nevek mögött nincs olyan jelentéstartalom, mint, közneveink mögött. Min­den.^ magyar tudja, mit jelent az asztal, az erdő, a folyó, a sziget, a fenyves szó, de vajon hányán tudják, hogy mit. jelent Debrecen, Szoboszló, Tata, Veszprém? Persze vannak olyan föld­rajzi nevek is. amelyeknek tud­juk a jelentését. A Fenyves hatánésmév nyilván azonos a fenyves köz jóval, a Meggyes nevű helységek neVe meg a meggy szóval függ össze. De ha pusztán a mai. földrajzi vi­szonyokat vesszük tekintetbe, nem értjük meg. hogy jelölhet a Fenyves és például a Békás- ó. Csikostó egyaránt szántó­földet. Csak úgy, hogy az egy­kori név megmaradt altkor is. amikor a táj földrajzi jellege megváltozott. A meglevő, vagy az egykori növénytakaróra uta­ló földrajzi nevek közül a leg­többnek ma is világos a köz­szói eredete. Mogyorós. Nyíres. Szilas helyneveinkről bárki árnyén megmondhatja, hogy a mogyoró, nyír, szil származé­kai. De azt már a legtöbben nem tudják, hogy például a Nyárád-patak és falunév is — a .nyárfa’ jelentésű nyár szár­mazéka. A szó végén levő -d — magában is, más képzőkkel egyesülve is — eleven helynév­képző volt valamikor. Ez a képző van meg például a kü­lönféle Füredekben, Cegléd ne­vében és még sok más helynév­ben is. Balatonfüred, Tiszafüred víz melletti helyek; nyilván a für­dik igével függ össze a nevük — gondolhatná valaki. Nem­csak gondolhatná, de gondolták is Lillafüred, Tátrafüred név­adói. Pedig a régi Füredek (Balatonfüred, Tiszafüred) ne­ve nem a fürdik igével függ össze, hanem a fúrj madárnév­vel, és a földrajzi neveknek abba a csoportjába tartozik, amely az elnevezett terület (egykori) madárvilágára utaló neveket: foglalja magában, mint például Hattyas, Csókás, Varjas, stb. A helynevekkel, általában ** a tulajdonnevekkel kü­lön tudományág, a névtan fog­lalkozik. Módszeres eljárással vizsgálja a tulajdonnevek tör­ténetét és eredetét. A névtani kutatások eredményei alapján tudjuk határozottan állítani, hogy Füred helyneveink a fürj származékai, s körülbelül azt jelentik: .fürjes (hely)’, mint Darvas község neve is azt je­lenti: .olyan hely, ahol darvak tanyáznak’. Ez a tudomány de­ríti fel, hogy Cegléd neve a cegle, cigié, fűzfa tájszó szár­mazéka. Mindezek a példák olyan földrajzi nevek, amelyeknek aránylag könnyen kimutatha­tók közszói kapcsolataik. Van­nak olyanok is, amelyek telje­sen azonosak egy-egy közszó­val, sokan mégse mernének azonosságra gondolni. Pedig a Kemence helynév azonos a ke­mence közszóval, Pest neve is a nyelvjárási Fest .kemente’ szóval. A névadás indítékát mindjárt megértjük, ha fel­idézzük, hogy számos falu ha­tárában van Szénégető, Tégla- égeí'ő dűlőnév. Az emberi te­vékenység nyomait őrzik az ilyen nevek az irtás közszóval azonos Irtás és az azonos je­lentésű Irtvány. Irtovány Őrt­vány helynevekkel együtt. De még az egyházak védőszentjé­nek nevéből keletkezett hely­ségnevek is. például Szentmár- ton, Szentmiklós, Szentimre, Szentjobb, szintén eb­be a csoportba tar­toznak, mert eredetileg nyilván magát a templomot — tehát az emberi alkotást — jelölték a védőszent nevével, és csak később a templom körül ki­alakult települést, amely szin­tén az ember tevékenységének eredménye. 'U annak olyan helynevek is, amelyek hangzásuk­ra nézve azonosak egy-egy sze­mélynévvel. A legkönnyebben felismerhető példa Izsák köz­ség neve. Az e típusba tartozó helynevek — nem tekintve az újabb alakulású dűlőneveket — nemcsak hangzásra azonosak a megfelelő személynevekkel, hanem eredetükre nézve is puszta személynevek. A magyar helynévadásnak egészen tipikus, a környező szláv, germán és román nyel­vű népekétől teljesen eltérő, de török nyelvű népeknél meglevő esete az, hogy minden képző nélküli puszta személynév, törzsnév, nemzetségnév, nép­név és foglalkozásnév helynév­vé válhat. A magyar helynevek rendszerében, a valóságos bir­toklás helyi kifejezésének leg­régibb formája ez. A honfog­laló magyarság törzsneveiből alakult helynevek (Nyék, Jenő, Megyer, Gyarmat, Tarján, stb.) már a X. században kialakul­tak, de a személy-, nép- és fog­lalkozásnevekből valók is (pél­dául Tas, Üllő, Jutás. Csanád, Szabolcs; Lengyel, Szász, Né­met, Ács) a XI—XIII. század­ban keletkeztek. Személynév­ből lett helynévvé Izsák és Gcsztony, Debrecen és Szo- boszló, Veszprém és Tata. A névtan kutatója nem áll meg ezen a ponton, hanem to­vább kutat akkor is, ha sike­rült megállapítania, hogy vala­mely helynév szeméiynévi eredetű. Igyekszik felderíteni a személynév eredetét is. Ez per­sze nem mindig sikerült. Gyak­ran csak annyit tudunk meg, hogy milyen nyelvű néptől vettük a kérdéses nevet. Deb­recen neve például török ere­detű személynévből keletke­zett; jelentését is meg tudjuk mondani: mozogjon. Szokatlan név a mi korunkban, de a régi törököknél és a régi magya­roknál is szokásosak voltak az ilyenféle nevek. Debrecen kö­zelében van Balmazújváros; e névnek Balmaz eleme szintén török eredetű személynév, és azt jelenti: nem való. Ennek az úgynevezett óvó névnek pontos magyar megfelelője megtalál­ható régi okleveleinkben. Ma Veszprém és Vas megyé­ben van Nyógér nevű falu, ré­gen Biharban is volt. Népnév! eredetű, olyan, mint a Német és a Lengyel. A kérdés már most az, milyen nép volt a nyőgér nép. Középkori latin és német nyelvű krónikákban fordul elő ez a szó. Kun eredetű. A kun nöger szó jelentése „társ”, vol­taképpen tehát nem is igazi népnév, hanem Kun László király kun származású társai, szolgái, katonái, így az ebből keletkezett helynév átmenet az igazi népnévből és a foglalkozás- névből alakult helynevek kö­zött. Az is előfordulhatott, hogy r^ a népnévből személynév lett előbb, és az így keletkezett személynevet alkalmazták helynévként. Morei VIRÄGOSKERT (Kubai játék) A pajtások körben ülnek, a játékvezető mindenkire kioszt egy virágnevet. Aztán így szól: Egy kertben jártam, sok virá­got láttam, csupán a rózsa hi­ányzott. Az ibolyának erre rögtön válaszolnia kell: Az ibolya ott volt, a szegfű hi­ányzott. így folytatódik a> játék, s ha valaki elfelejt válaszolni, vagy rossz választ mond, zálogot ad. MÓRRA (olasz játék) Két csoport áll fel egymás­sal szemben. Az oszlopelsők egyszerre felemelik jobb ök­lüket, és azon néhány ujjúkat — tetszés szerinti számút —, hirtelen kinyitják. Ezzel egy­idejűleg mindkét játékos mond egy számot egy és tíz között. Ha valamelyik pajtás eltalál­ja a két kézen levő kinyújtott ujjak összegét, kap egy pon­tot. Az a csapat nyer, amelyik előbb éri el a tizenkét pontot, Szeptemberi csatakiáltások ŐRSVEZETŐ Bér, bér, bér. Szeptember. Mit csinál most az ember? MIND: Tanszereit összeszedi, Jobbik eszét előveszi. Fürge csikó a két lába, Ügy indul az iskolába! Ijjuju. Ijjuju. Ihajja. Egri úttörők Jó úttörőmunkánk jutalmá­ul csapatunk 16 napos NDK- beli üdülésre küldött bennün­ket. Augusztus 4-én érkeztünk Erfurtba. A német úttörők nagyon kedvesen fogadtak. Az ott töltött egy hét alatt meg­tekintettük a város nevezetes­ségeit. Mindkettőnk tetszését megragadta az erfurti dóm és Severikirche, a modem re­pülőtér és a virágkiállítás. Weimari kirándulásunk al­kalmával megtekintettük a , volt buchen waldi tábort, majd I Goethe és Schiller házát is meglátogattuk. | Erfurtból Wittgensdorfba utaztunk. A következő napon békeútra indultunk, gyalog tettük meg a hátralevő hét ki­lométeres utat Karl-Marx- Stadtig. Itt nemzetközi úttörő­találkozón vettünk részt. A fesztiválon megjelent Walter Ulbricht elvtárs is, akivel egy az NDK-ban tribünről néztük végig a né­met úttörők ’színpompás fel­vonulását. Este gyönyörű tű­zijátékkal végződött a nap eseménysorozata. Az utolsó nap még eljutot­tunk Drezdába, ahol megte­kintettük a világhírű Zwin- gert. Több német pionírral ismer­kedtünk meg, akikkel most le­velezéssel tartjuk a kacsola- tot. Délután vonatra ültünk és sok szép élménnyel a tarso­lyunkban indultunk Magyar- ország felé. E felejthetetlen napokért köszönetét mondunk úttörőcsapatunk és isko­lánk vezetőségének. Visnyei Györgyi és Fodor Edit VIII. o. 813. sz. Bornemissza Gergely Űttörőcsapat, Gyakorló Általános Iskola A Vosztok nem Göncölszekér, A döcögős semmit sem ér. Száguldjunk az űrhajóval, Andrijannal, Popoviccsal! Hajrá! Hajrá! Előre! •. * Törött kancsó, repedt fazék, Feneketlen bögre. Tankönyvedet júniusig Ne akaszd a szögre! Hurrááááá! íi|Wra|B!WS®0EHrarafflrc[s!®l!]®B0!íT' Felsőmagyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalat felvételre keres szakképzett üzletvezetőt és szakképzett szakácsot vidéki kisvendéglőjébe. Jelentkezés a vállalat köz­pontjában, Eger, Lenin út 55. sz. Működési és erkölcsi bizonyítvány szükséges;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom