Heves Megyei Népújság, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-12 / 214. szám

■& ’. iofii n Nemcsak a turista kíváncsi­sága, hanem a hagyományos lengyel—magyar barátság is vezeti utunkat Csehszlovákiá­ból Lengyelországba. 1 Zakopa­néban zuhog az eső, lassítva megcsodáljuk a díszes geren­dákból épített emeletes háza­kat és meg sem állunk Krak­kóig. Krakkó a lengyel történelem dicső korszakainak őrzője. A fénylő századok kőben itt ma- x-adt tanúi vallanak a XIV., XV. és a XVI. század Lengyel- országának hatalmáról és gaz­dagságáról. A magyar turisták szeretik ezt a várost. Sokan utazásuk végcéljául is tekintik, mond­ván: nem érdemes továbbmen­ni. Sem Varsó, sem Gdanszk művészetben, tájszépségben és emberi találkozásban többet és nagyobbat nem adhat. Elfo­gult ítélet ez. A krakkói várban, a Wawel- ben, vagy a félmilliós város főterén, a Sufkiennicén, a főte­ret körülvevő utcákban a rene­szánsz ízlés és nagyvonalúság uralkodik. A Wawel finoman legömbölyített bástyájáról a Nápoly melletti Castel ded Oro jut eszembe Ha a Sukiennice előtt végigsétálok és nézem a tér szelíd, de falánk galamb­jait, a vásárcsarnok épületé­nek árkádsora miatt a velencei Szent Márk térre kell gondol­nom. A Wawel fogadalmi ká­polnái arannyal fedett tetőze­tének csillogásáról a firenzei reneszánsz gazdagságára kell emlékeznem. A krakkói Váci utcát, a Florianszlkát lezáró torony is olasz hatásról árul­kodik. A főtér sarkában égre meredő templomtornyok az emberi magas­ba törés és di­namika igéző erejét vallják. És mégis van ezekben az épü­letekben valami lengyel—szláv lágyság, báj és ritmust Itália Mátyás idejében ide is elküldte tudósait, művé­szeit, építészeit Mennyi érté­ket zsúfolt ösz- sze a történe­lem a Wawel- bení Királyok, főrangúnk, ki­váló hadvezérek nyugszanak a szorosan egy­más mellé épí­tett és a székes- - egyházat körül­vevő kápolnák­ban és lent, a kripta mélyén. Itt áll Hedvig­nek, a magyar királylánynak fehérmárvány síremléke is. Nagy Lajosra gondolunk, aki perszonálunió­ban egyesítette Lengyelorszá­got Magyarországgal. Báthori István erdélyi fejedelem és lengyel király jut eszünkbe, akit a lengyelek szerettek, mert nem csalódtak emberi tu­lajdonságaiban és uralkodói képességeiben. De ez a két név önmagában nem alapozhatta meg a két szomszédos nép ba­rátságát. A két nép sorsa sok közös vonást mutat. Szenvedésekben és közös harcokban edződött ez a barátság. Nemcsak Bem apó­ra, a negyvennyolcas szabad­ságharcra, Rákóczi bujdosó ku- rucaira, Lengyelország felosz­tására kell gondolnunk, hanem arra is, hogy a reneszánsz ide­jén igen sok magyar látogatta a méltán híres krakkói egye­temet. A husziták leverése után a prágai egyetem veszít jelentőségéiből, és a magyar fia­talok a krakkói egyetemet kez­dik látogatni. Krakkó a XV. és a XVI. században valóságos magyar kulturális központ. 1486 óta a magyar hallgatók az egyetem egyik épületében berendezett külön bursában laknak. Akad időszak, amikor az egyetem hallgatóinak csak­nem húsz százaléka — az egye­temi anyakönyv tanúsága sze­rint — Magyarországról kerül Húszezer Heves megyei tekintette meg eddig az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásárt szakai fényben még monumen- tálisabban hatnak Krakkó történelmet őrző falai. 1964. szeptember 12., szombat A krakkói főtér híres vásárcsarnoka: a Sukiennice. (Foto: Márkusz) Vacsorázni a főtér egyik elő­kelő éttermébe megyünk. Az emeleti termek egyiké­ben — csak négy asztad áll egy-egy ilyen teremben — ka­punk helyet. Más megoldás híján németül rendeljük meg ételeinket, de a főúr hallja egymás közti n magyar beszél­getésünket, s mire kiér, a né­hány vonósból álló, tőlünk a harmadik teremben játszó ze­nekar magyar számokat ját­szik: Buday Dénes, Fényes Szabolcs melódiáit, majd Le­hár, Kálmán Imre és Huszka operettjeiből részleteket. A zenészeket nem látjuk, nem tolakszanak, csak távozásunk­kor sejtjük, hogy a folyosón, a ruhatár közelében. szivarozó idősebb férfi — figyel távozá­sunkra és nem szól a zene — a zenekar vetető je lehet. De ilyenkor és ilyen helyzetben már nem invitálhatja meg a j vendég a zenészt; s különben is a főúr már vastagon felszá­molta a zenedíjat. Mire éjféltájban befejezzük ismerkedési sétánkat, már csak néhány táncos helyről hallat­szik ki a zene, az utcák népte- lenek, csupán a villamos lö­työg fáradhatatlanul a Suki­ennice felé. Farkas András; te Hárommillió* beruházás, közel 600 vagon zöldség és gyümölcs Közel 200 földiművesszövet- kezeti küldött vett részt Aba- sárról, Kisnánáról, Markazról és Visontáról a Domoszlón rendezett földművesszövetke­zeti küldött-közgyűlésen. Só­lyomvári Ferenc elnök ismer­tette az egyesült földműves­szövetkezet első fél évi ered­ményeit. Elmondotta többek között, hogy az 1964/65-ös év­ben 3 millió forintot fordíta­nak a boltok és a vendéglátó egységek fejlesztésére. Do­moszlón bisztrót és iparcikk- szaküzletet, Kisnánán vegyes élelmiszerboltot, Pálosvörös- marton, Markazon ugyancsak vegyesteltot nyitnak meg. A beruházások megvalósításához a földműveszövetkezeti tagság és a termelőszövetkezetek 150 ezer forint részjeggyel és tár­sadalmi munkával járulnak hozzá. A háztáji termelés fejleszté­se érdekében is sok megvaló­sításra váró feladatot akar megoldani a szövetkezet. Ba­romfi mintaudvarokat hoznak létre, kicserélik az állományt. Fokozzák a növényvédelmi munkát, kártevő előrejelző ál­lomásokat állítanak fel min­den községben és biztosítják a gazdaságok facsemete-igé­nyeit. Sólyomvári Ferenc elnök be­jelentette a tagság nevében* hogy csatlakoznak a MÉSZÖV igazgatósága által, a felszaba­dulás 20. évfordulójára meg* hirdetett földmüvcsszöveikezt- kózótti versenyhez. ki. Innen is származik az a vonzás és rokonszenv, a testvé­ri barátság, amely a két népet összefűzi. Krakkóban az egye­tem és a WawéL láttán alkot­hattunk fogalmat arról, milyen Utcarészlet. fel _ fiéiitsi# tfÍ€C7fi flilrilliili II Ü»3glät3Sl f III. KRAKKÓ / Blood kapitány fia Olasz - spanyol film gásokat hajt végre a kamerá­val és még arra is akad ideje, hogy a legnagyobb részletes­ségei végigkísérjen folyamato­kat az emberi arcon és az apokaliptikus menekülési je­lenetsorban az emberi érzel­mek gazdag változatát meg­örökítse. Sean Flynn mosolygó fene­gyereke valóban hasonlít nagy hírű színész-apjának néhány alakítására. Ann Todd az anya szerepé­ben elnyeri teljes rokonszen- vünket. Alessandro. Panaro reklám­szerű szőke szépsége inkább de­korációnak hat a kalózok tor- zonborz környezetében. A tenger törvényen kívüli lovagjait alakító színészek kö­zül megemlítjük John Kitz- millet, Jose Nieto és Roberto Camardiel nevét. A közönségsiker nem vélet­len, de a látványosságon túl két komolyan vett gondolatá­val rá is szolgál a sikerre ez az alkotás. (F. A.) egymás pusztításának, kínzá­sának, pillanatok alatt véget vethet az elemi erők elszaba­dulása. Itt, ezen a két ponton lényegesen többet és komo­lyabbat fogalmaz meg a film, mint amit a közönség a ka­landregényektől elvár. A rendező Tulio Demicheli dramatúrgiailag mindkét mondanivalót jól felépítette. A főhős emberi tisztasága apjá­tól örökölt és előttünk bizo­nyít, hogy nem tud és nem akar kevesebb lenni eszmé­nyeinél. Sem a kalandos hős­ködésekben, sem akkor, ami­kor az emberi önérzet és jog megvédéséről van szói Bár ne­hezen hisszük el, hogy a ten­ger farkasai egy fiatal fiúnak ennyire emberi jósággal vála­szolnak elhatároló kérdéseire, a vagányság és a küzdelem magyarázatot ad sok mindenre a film rendezőjénél. A szökőár elől menekülő em. berek páni félelmét szuggesz- tív erővel ábrázolja. Ales­sandro Ulloa képei bravúro­sak. Nagyszerű technikai fo­Port Royal käs pont az óce­ánban, isten háta megetti kis sárfészak: itt él az egykori hős •ralóz, Blood kapitány felesé­ge, húsziesiztendős Robert fiá­val és azokkal a szabad nége- ekkel, akiket az igazságtalan­ság éllen küzdő Blood felsza­badított és embert élethez juttatott. Robert ben az apai vér kere­si a tengeri kalandokat. Híres kardforgató máris, aki szíve­sen megverekszik lányért, be­csületért Port Royal iéhű Idő­vel. A romantikus sors nagyobb feladatra hívja, bár senki nem akarta Robert ekkora hősiessé­gét. A Port Royal felett is rendelkező kormányzó eladja és vásárra hajtja Blood özve­gyének felszabadított négereit Robert a tengeren, sok viszon­tagság és verekedés után, a ka­landokba és a szerelembe nya­kig belefelejtkezve értesül a kormányzó embertelen aljas­ságáról. A kalózok élén meg­támadja a városka felett emel­kedő erődöt és győz, amikor a : küzdelembe beleszólnak _az | elemek: földrengés és szökőár nyélá el a városkát, templomá­val és kormányzójával együtt. Az igaz emberek, akik az em­beri becsület, jog alapján él- : nék, megmenekülnek és ün­nepük hősüket Casey Robinson forgató­könyve jelentős részben a ka­landokra, látványosságra, ro­mantikára és humorra epul. Mégsem szokványosán kaland- film ez, aminőket az utóbbi időben tömegesein importlál- tunk főként az olaszoktól és a franciáktól. A hős itt is le­győzhetetlen — ennél fiatalabb már nem is lehetne! — olyan kalandokon és cselvetéseken veri magát keresztül, hogy egy-egy pillanatban a görög Odüsszeusz is megirigyelhetné. Néhol számon lehetne kérni az események logikáját és a lélek­tani rugók túlfeszítését. De a szabvány kaland — és vereke­dés-sorozatokon túl több ez a film az átlagnál. A humánum hangján is emberi lelkiisme­rettel fogalmazza meg a né­gerkérdést. A múlt századi rabszolgakereskedelem átlát­szó fátyla megett a mai nége­rek jogát emlegeti. S bár úgy gondoljuk, hogy a kalóztáma­dás győzelmét félbeszakító földrengés és szökőár deus ex machinaként furakodik a fikp esetébe, a kis város elsüllyedé­sének, az elemek féllázadásá­nak és elszabadulásának drá­maian. izgalmas képsora sen­kiben nem hagy kétséget, hogy a forgatókönyv írója és a film rendezője ezzel is aktualizál: | az emberi marakodásnak, az; Soha ilyen arányú érdeklő- 1 dés még nem nyilvánult meg ' Heves megyében, mint az idei, x sorrendben a 65. Országos Me- . zőgazdasági Kiállítás és Vásár iránt. Az érdeklődés indokait, hiszen három állami gazdasá- 1 gunk, harminchat termelőszö- x vetkezet és két egyéni kiállító r szerepel mintegy kilencven , áruféleséggel a budapesti kiáil- ’ lításom. Már a múlt hónapban több T- ezren jegyezték elő részvételi- jegyeiket, járási tanácsok, az ! IBUSZ" szervezett különvona­tokat egy, vagy kétnapos láto­gatásra a fővárosba. Az eddi- 1 gi összesítések szerint me­> gyénkből mintegy húszezer . termelőszövetkezeti tag, állami gazdasági, gépállomási dolgozó és egyéb más munkakörben dolgozó tekintette meg az or­szágos kiállítást. Az IBUSZ különvonatai kü- t Ionosén közkedveltek. A szep- . tember 6-i külön vonattal, ame­> lyik Kisköréről indult és ti- : szanánai, hevesvezekényi ér- i deklődőket is felvett, mintegy- kilencszázan, a kilencedikén . Egerből három termelöszövet- ■ kezet tagjait szállító különvo­nattal pedig több mint hétszá- ' zan utaztak a kiállítás színhe- i lyére. Hevesről indul hatszáz részvevővel a legközelebbi kü- ; I lön szerelvény Budapestre. Egerben az egyéni vásárt né­zők eddig kétszáz részvételi jegyet váltottak elővételben. Gyöngyösről és a járás közsé­geiből négy különvonat szállí­totta a kiállításra az érdeklő­dőket. Gyöngyös környékéről mintegy ötezren kívánják meg­tekinteni a kiállítást, ez a termelőszövetkezeti tagság fe­le. A pétervásári járás három autóbuszt vett bérbe az AKÖV-től és a társasgépko­csik naponta viszik, illetve hozzák a látogatókat. A szakmai hétre ezer ter­melőszövetkezeti és szakirányí­tási szakember készülődik a megyéből. A legtöbb látogatás kétnapos és a programban színház, cirkusz, a főváros ne­vezetességeinek megtekintése szerepel, amelynek költségeit legtöbb esetben jutalomként a termelőszövetkezet, vagy álla­mi gazdaság fedezi. p. e. lodát. Mégis perceken belül, a nyár csúcsán kapunk szállodát ebben a városban, ahol az ide­genforgalom csaknem olyan szállodahiámnyal küzd, mint a mi Budapestünk, Amikor a szállodában bemutatjuk útle­veleinket, néhány perces be­szélgetés után a fiatal portás levéllel bizonyítja, hogy meg­hívása van Budapestre és két hét múlva, utazik. Nemcsak barátságot tartó, de hagyományt őrző és tiszte­lő nép a lengyel. Épületeinek elnevezésében a történelem í-ejtőzik. A nálunk megszokott óraütés helyett dallamos kürt­szó jelzi a múló időt A tábo­ri kürt a dallam egy pontján szünetet tart — úgy mondják — annak emlékére, hogy az egykori kürtös nyakát a tatár- nyű épp e dallamívnél járta át A Florianska kirakataiban csak áruk láthatók zsúfoltan, modernebb, vevőt hívogató tálalás nélküL A parkok csendesek a Sukiennice és a Wawel között. A villamos nyugodt tempóban szállítja a pestinél jóval nyu- godtabb és csendesebb utasait A Visztula egyik partjától a másikig hosszú, ormótlan csó­nakján közlekedik egy férfi állva, hosszú lapáttal tolija a lassú folyású vizet A dunai vízibuszt helyettesíti; Estére egészen lehalk.ul a város; Az utcai világítás jóval szerényebb, akár csak egri vi­szonyainknál is. A tornyokat, a Wawelt ügyesen elhelyezett reflektorokkal veszik körül, és így, ebben a szemérmes éj­elet folyhatott Mátyás visegrá­di várában, vagy Budán. A lengyel—magyar barátság nett szólam. Anélkül indultunk itt­honról, hogy bárhol is biztosí­tottunk volna magunknak szál-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom