Heves Megyei Népújság, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-11 / 213. szám

Ha Krasznahorka és a béb­ién AncLréssy-kiastély a magyar történelemnek arisztokratikus vonatkozásait és vonásait hoz­za emlékezetünkbe, a felvidéki 'árosak képet adnak arról, hogyan élt az elmúlt századok­ban a városi polgárság — hi­vatalnokok, céhemberek, keres­kedők. A felvidéki városokban nem járt a török, nem pusztí­tott a tatár, s a történelem vi­harai békésebben szántottak végig az itteni városokon, sor­sokon és földeken, mint a N agy-Alföldön, vagy akár Egerben is. A nagy múltú bányaváros rohamos fejlődésének komoly nyitányát jelenti az a nagy­arányú lakásépítkezés, amely- lyel a közeljövőben idetelepí­tendő ipar behonosítását kez­dik meg. Ma negyvenezer ember él Besztercebányán, de az állami terv olyan iparosí­tási programot kíván megvaló­sítókét. Pedig a torony építé­szeti megoldása érdekes s ezért lencsevégre kapjuk. Em­lék Zólyomból. Losonc Isten háta megetti hely. Ap­ró házak, az utcákat fasorok szegik. A városnak nincs olyan Rozsnyó Elveri az óra a déli tizenket­tőt. Mintegy varázsintésre ki­ürül az utca és az ötezres vá­roska főtere, amelyet két temp­lom, hátrább a püspöki palota, tanácsiház, néhány jelentősebb középület és pár egy-két eme­letes lakóház zár egységgé. Tömzsi építmény — a közép­kori városok legjellegzetesebb alkotása mindenütt — a tér legmagasabb pontján a tűzőr- sóg tornya, ormán a kakassal. Mellette — mámba Sopronban lennénk — a Szentháromság szobra karcsú oszloppal mutat­ja magát az égnék. Dél van, nyugalom, mindenki ebédel Mi is. Az étteremben nem kell be­tűznünk az étlapot mert jön a főpinoér és mindent töviről hegyire elmagyaráz — magya­rul l Az étterem többi asztalainál vegyesen beszélnék magyarul szlovákul és csehül A sarok­ban hat férfi iE egy asztalnál. Hivatalnokok, az egyiknek még a könyökvédője is a karján maradi Idősebb férfi — nyil­ván a társaság esze — széles gesztusokkal magyaráz valami hivatali ügyről majd mind­nyájan jót nevetnek és sört isznak. Ahogy összehajolnak, vitatkoznak és kortyintanák — Szimbád és Krúdy jutnak az eszembe. Zsolnai részié* (foto: Márkus# Zsolna sítani az elkövetkezendő évek­ben, hogy a város lakossága egy évtizeden belül hetven­ezer fölé emelkedik majd. Wegywsmaaeg lakosú város, de háborítatlan nyugalmát vé­tők a hegyek. Kora délután a szabályos négyszög alakú tér padjai megtelnek gyermekes mamákkal, diáklányokkal, új­ságolvasóikkal és nyugdíjasok­tól. Üzlet üzlet hátán. Plaká­tok hívják a kiváncsiakat a szállodákba és éttermekben játszó zenekarok műsoraira, vagy színházba és mozikba. Pro­fén ciális béke uralkodik. Zsol­nán. Román stílusú, XVIII. szá­zadból származó templomát két Zólyom Ezt a csendes felvidéki vá­roskát vasárnapi ünnepélyes­ségében látogatjuk meg. Ház­tetőit frissen mosta meg a ké­sői nyári eső és a most restau­rált vár a városka főterének egyik oldalát fiatalos színek­ben díszíti. Egy fiatal sétáló párt kérdeztünk a zólyomi támplom lábakon álló tornyá­nak kora felől, de udvarias mosollyal elhárítja érdelődé­közepet, főtere, centruma, egyénisége, mint a többiek­nek. Megállunk egy üzletek­kel tarkított széles utcán, az önkiszolgálóban elidőzünk egy házias reggeli erejéig. Szem­ügyre vesszük a református templomot, keressük a felvi­déki városok patináját, múlt­ját sajátos karakterét, de ez­úttal minden turista-szenve­délyünket, fényképezési és megörökítés! szándékunkat lelo- hasztja Losonc és az a lapos egyhangúság, amely a házak ablakain át néz ránk. Losonc nem úti óéi. csak megállási | lehetőség. Farkas András > Bemutatjuk... ... Pittner Elemér felszol­gálót, az egri Széchenyi Étte­rem dolgozóját, ö is részt vett a Heves megyében megrende­zett A szakma ifjú mestere- vetélkedőn, ahol elméleti és gyakorlati vizsgán döntötték el, hogy ki méltó A szakma ifjú mestere címre. A verseny­zők közül, ahol 120 pont volt az elérhető legjobb eredmény, a legmagasabb pontszámmal az első helyre került. Ezért az eredményért egyedül ő kapta meg A szakma ifjú mestere arany fokozata kitüntetést. Kiss Béla rajza AZ ELSŐ BETŰK (Foto: Kinka László) A KISZ VI.; kongresszusa előtt Értékelték a hatvani és a gyöngyösi járás mezőgazdaságában dolgozó KISZ-fiatalok munkáját A KISZ VI. kongresszusa- két erdész, egy állattenyész­nák közeledtével egyre több szó esik a KISZ-fiatalok ver­senyvállalásainak ez évi tel­jesítéséről. Szerte a megyé­ben a kongresszusi felkészü­lés utolsó szakaszánál tarta­nék az alapszervezetek, amelyeknek egyik fontos programja a mezőgazdaság különböző területén foglal­koztatott KISZ-fiatalok mun­kájának felmérése, értékelé­se. A GYÖNGYÖSI JÁRÁS KISZ-fiataljainak munkáját az év elején alakult agrár­ifjúsági osztály kollektívája mérte fel, amelyről részletes jelentést tettek a KISZ járá­si végrehajtó bizottságának. Jelentésük szerint a járásban 28 ifjúsági munkacsapat alakult a tavasz folyamán — nyolc kertészeti, három nö­vénytermesztő, hat szólása tő, egy szállító és hét trak­toros — és a tsz vezetőivel kötötték szerződést az elvég­zendő munkákról. A vállalt feladatokat már az eddig el­telt hónapokban is lelkiisme­retesen, hozzáértéssel oldot­ták meg a gyöngyösi járás fiataljai. Nagy részt vállaltak a rétek, legelők gyomtalaní­tásában és 4 400 holdon vé­gezték él ezt a munkát. Ezt követően helytálltak a veté­si, kertészeti munkákban, a növényápolásban. Kiemelke­dő munkát végeztek a gyön- gyössolymosi, gyöngyöstarjá- ni, gyöngyöshalászi, detki, abasári és atkári fiatalok. Az aratási és kertészeti, gyü­mölcsfélék betakarítási mun­káiban ezen felül a kisnánai- ak, pécsiek, hidasiak, nagy- rédeiek munkája érdemel di­cséretet. Az őszi betakarítá­si, szántási és vetési mun­kákban ugyancsak jelentős vállalásokat tettek a járás kiszistái, méltóképpen készül­ve a KISZ kongresszusára. A HATVANI JÁRÁS KlSZ-fiataljai közül több mint másfél ezer dolgozik a mezőgazdaság különféle üzemeiben. A fiatalok 13 nö­vénytermesztő, egy állatte­nyésztő és négy , traktoros munkacsapatot alakítottak az idén. A jelentés megállapít­ja, hogy négy évvel ezelőtt a járás termelőszövetkezetei­ben mindössze 12 KISZ-kor- osztálybeli fiatal dolgozott, most 800 és a nagy fejlődés annak köszönhető, hogy a termelőszövetkezetek politi­kai és gazdasági megszilárdulása kedvezően alakult, évről év­re növékedett a mezőgazda­Jhieiifej' iikiuwkájxt magasba szökő torony őrzi, de •Btxmszédságában áll a modern színház — mint mondják — mai színházi kultúrával. A fő­fér minden háza alatt árkádok futnak. Az üzleteket és kira­katokat ezek az árkádok teszik meghitté, csaknem családiassá! A középkorból ittmaradt Zsolna mellett rohamos ütem­ben épül az új városrész. Hat­es hétemletes pontházak kö­zött középfokú szák- és felső­fokú iskolák helyezkednek el, szállodaszerűen megoldott kol­légiumi épületekkel, üzletso­rokkal, parkokkal. Az építke­zésék üteme — megkérdeztük — gyorsabb a miénknél. Ennek a sok vonatkozásban Egerre emlékeztető városnak hét szállodája van és legalább háromszor annyi üzlete, mint megyénk székhelyének. S ha már üzletről van szó: a ki­szolgálók előzékenyek, bár ha­marabb értenek németül, mint magyarul. Besztercebánya Amíg beérünk a város főte­rére, már három hatalmas szö- kőkutat kell megcsodálnunk. Mint minden felvidéki várost, Besztercebánya főterét is a templomok díszítik, a tűzőrto- rony szomszédságában. Mik­száth hőseinek nyomát nem ta­láljuk, sem az ostromát, ame­lyet oly valószerűen megírt. 4 ruSMlSM 1964. szeptember 11., péntek A HORPÄCSI kis temetőbe« Mikszáth Kálmán fiának és feleségének, a moharai Mauks Ilonának nyughelye mellett, régi hantok alatt egy birtokos, a reformkor, s a kiegyezés korának ismert politikusa pi­heni álmát. Irodalomtörténeti annalesek jegyzik róla: részt vett az 1848. októberi osztrák polgári forradalomban; a ma­gyar szabadságharc letiprása után két esztendőt tölt várfog­ságban, mert segíti a mene­külő Bemet; egyetlen jó ba­rátja a „zárkózott, keserű” ■Madách Imrének, aki nála írja a Tragédia néhány részletét is, azon a cseresznyefa íróasz­talon, amelyen később a fe­ledhetetlen értékű Mikszáth- írások egész sora megszületett. Utóbb kiderítették, ő szolgált modellként Lucifer alakjához. Ruffy Péter, Horpácsom járva, idézi Lucifer síremlékének — fekete márványkőbe vésett — epigrammáját is: „Nyugtalanul fürkész, forr, kételkedik és tagad a fej.” Ki e hajdan élt ember? Nem más, mint a „fanyarul okos” — Szontagh Pál. A NYUGTALAN, irodal­munkban gondolatébresztő szerepet játszó horpácsi birto­kos, a Habsburgokat nem tisz­telő harcos politikus rokoná­val — dr. Szontagh Pállal — Egerben beszélgetek. A vaskos könyvek sora, a sokféle műszer, kísérleti esz­köz nem egyszerűen díszlet. Az Erdészeti Tudományos In­tézet Északi—Középhegységi Kísérleti Állomás egri kiren­deltsége dr. Szontagh Pál szá­mára hosszú évek óta — munkahelyet jelent. — Kerek évtizede végzek erdészeti tudományos kutatá­sokat. Harminckilenc éves. Közép­termetű férfi. Kemény, mar­káns vonásait oldalra bukó haja sem enyhíti. Tekintete kutató, szelíd. — Negyvenháromban irat­koztam egyetemre, s mikor a diplomát kézbe kaptam 48-at írtak. A háború mindent elso­dort ... hullákat cipeltem .. Utána nyáron is tanulni kel­lett, így pótoltuk a kiesett sze­mesztereket. Anyai nagyapja bányamér­nök volt, édesapja erdőgond­nok. A hivatás szenvedélyét, mestersége szeretetét, az er­dész-bányász vért — örökség­ként kapta. — Az erdőt szerettem .... azt akartam, hogy ismerjem is. HÁROMÉVES GYEREK­KÉNT érkezett a város falai közé, itt járta iskoláit. És diplomával kezében sem vá­lasztott más helyet. — Tíz évet dolgoztam az egri erdőrendezőségen ... Munka, nősülés, gyerekek. Mikor 1956-ban megszerve­zik az erdővédelmi állomást, első vezetőjéül rögtön dr. Szontagh Pált jelölik. Négy esztendeje pedig az Erdészeti Tudományos Intézet Északi- Középhegységi Kísérleti Állo­más egri kirendeltségét vezeti. Tudományos kutatásaik szinte­re a Bükk kiterjedt erdősége. Ellenőrzik a különböző erdei károkat, kutatják a kár oko­zóit, s a megelőzés helyes, gazdaságos módszereit. Az er­dőt pusztító undok férgekkel, rovarokkal előbb „megismer­kednék”, hogy aztán tökélete­sen elpusztíthassák, megszaba­dítsák tőlük a fák világát. Nem hangozhat hát furcsán, hogy ilyen rovarismeretség­nek” köszönheti doktori címét Szontagh Pál; o gyűrűslepke, a tölgyek lepkekárosítójának életmódját derítette fel, s dol­gozta ki az ellene való véde­kezés módját. S ez nemcsak Szontagh doktor életében je­lentős esemény, de az erdésze­ti kutatások történetében is egyedülálló tett. Fehér foltot hódított meg a tudomány szá­mára. előtte még senki sem foglalkozott e rovarfajtával, a hazai szakirodalomba csak ál­tala vonulhatott be. E tudományos sikernél nem állapodott meg dr. Szontagh. Már elkészítette kandidátusi disszertációját a nyár-anyate- lepek rovarkárosító járói s a védekezési módszereket is ki­dolgozta. A tarka égerormá­nyos életmódjának felderíté­séért, az ellene való védeke­zés kimunkálásáért pedig Az erdészet kiváló dolgozója-ki- tüntetést adományozták neki. Az új „páciens” most a nemes nyár rovarkárosító ja. VASKOS KÖNYVEK íróasz­talán sorakoznak. Szakiroda­lom, tudományos művek, el­engedhetetlen segédeszközei a kutatómunkának. És a köny­vek fő tartozékai otthonának is. Költőket sorol: Shakespeare, Arany János, Ady, Babits, Tóth Árpád s a legújabb ked­ves — Radnóti. Az írók közül Rousseau; Thomas Mann és Brecht. Legközelebb áll hozzá mégis Kemény Zsigmond, akit „magyar Dosztojevszkij’’-ként tisztel, akinek olvasta, de újra és újra kezébe veszi munkáit. És Kemény Zsigmomddai oda jutunk vissza, ahonnét a gon­dolatok kiindultak, Horpácsra — Szontagh Pálhoz. — Mikor édesapám egyete­mista volt, értesítették, hogy van Szontagh-ösztöndíj; felkí­nálták neki, fogadja el. Édes­apám inkább az állami ösz­töndíjnál maradt... — Mikor a fasizálódás mindjobban életteret nyert, akkor derítették fel a rokon­ságot. Bizonyítani kellett, hogy nincs a családban zsidó .. És eljutottunk Szontagh Pálhoz. Elhallgat. Homlokának vé­dői kusza rajzba futnak. — Annyit tudok csak, hogy amikor a vallási háborúk fel­lángoltak, két ágra szakadt a család, lutheránusokra és ka­tolikusokra, A katolikus ágból nőtt ki Szontagh Pál s csalá­dunk is... AZ UTOLSÓ VONÁS dr. Szontagh Pál portréjához, ami nélkül hiányos volna a kép .. Nagy szenvedélye a bélyeg­gyűjtés. — Tíz éve az egri bé­lyeggyűjtők elnöke. S még szenvedélyében sem szakad el öröklött. hivatásától: csupa olyan bélyeget gyűjt, amelyek munkája motívumait őrzik — • az erdőt, a fákat, a rovarokat, i Pataky Dezső j sági üzemek közös alapja és az egy munkaegységre jutó részesedés, egy tsz-tag átla­gos évi jövedelme. A kiszesek a rét- és legelő- javítási munkákban több mint másfél ezer hold gyomirtást, műtrágyázást, fásítást és bo* korirtást végezték. Sokat tet­tek a szakmunkásképzés nép­szerűsítésében, az elmúlt té­len 76 fiatal végzett szakis­kolát. Az Ifjúsági munkacsap patok vállalt területeikén ed­dig 57 084 munkaegységet teljesítettek. Ifj. Hegedűs Gábor borjúnevelő, és Győ­ri János traktoros — mind­ketten a horti Kossuth Tsz fiatal’ tagjai — félezernél több munkaegységet értek el az elmúlt időszakban. A kisze- seknek már jövő évi felada­tuk lesz, hogy a gépjavító ál­lomássá alakuló Horti Gép­állomás átszervezésében szakemberekkel segítsenek. Az átszervezés után ugyanis a jelenlegi ötven műhely­munkással szemben 120, a 183 traktorossal szemben pe­dig 350-re lesz szükség. A hatvani KISZ-fiatalok már korábban is tettek erőfeszíté­seket a még mindig 42-45 százalékos elvándorlás csök­kentésére, amelyhez további erőt ad a KISZ VI. kongresz- szusára való felkészülő«. f 5s _ S ___, . a a a g g a Ö ­^ # ~fi ll IT *f? dSr*- 5 ssa® B H !$■ *3 B « «■ «** MWIaiiHaii li llfi üwiiillii * iü^WSeSi II. Felvidéki városok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom