Heves Megyei Népújság, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-30 / 203. szám

Az Egri Dózsa vízilabda-csapata sokáig emlékezetesnek maradó bravúrral szerezte meg az előkelő harmadik helyet. Az őszi idényben az FTC-től a Vasasig sorra verte ellenfeleit, csupán Szolnokon szen­vedett minimális vereséget a baj­nok Szolnoki Dózsától. A sikeres szereplés elsősorban a kifogástalan csapatmunkának volt köszönhető, nem kis szerep jut azonban az egyéni teljesítményeknek sem. Pé­csik ma már nemcsak az Egri Dó­zsának, de a válogatottnak is kulcsembere. Az utóbbi két év alatt világklasszissá nőtte ki ma­gát, s most az olimpián is meg­ismerhetik félelmetes lövőerejét. Mögötte kétségkívül Ringelhann következik a rangsorban, akit vál­tozatlanul az egyik legjobban sze­relő magyar hátvédnek tartunk. Bolya mindent tud. amit egy I. osztályú játékosnak tudnia kell, s Frank hosszú kihagyás után a leg­jobbak közé emelkedett. Külön kell szólnunk a másodvirágzását élő Utassyról, akinek lefogására minden csapat különleges gondot fordított, — mégis számolatlanul dobálta a gólokat az ellenfelek hálójába! Denk Jancsi nemegyszer bebizonyította kivételes képessé­geit, — noha voltak kihagyásai. Az ember ezek után azt hihetné, hogy egyikük-másíkuk helyet kap a B válogatottban. De nem! Még csak számításba sem vették őket! A magunk részéről a színeinket Moszkvában három mérkőzésen képviselő Gyerőt, Gallovot, Kato­nát, Tóthot és a többieket jó játé­kosoknak tartjuk, — de egy fokkal sem jobbnak, mint az egri fiúkat. Legalábbis a látottak és az ered­mények ezt igazolják ... zolták az Egerben folyó nagysze­rű nevelőmunkát. A serdülő Vár- konyi Mari 3:l0-et ment 200 m mel­len, Kosztolnik Ildikó pedig köny- nyen úszott l:08.9-et 100 m gyorson! Zsabka Zsuzsa most kezd kilábol- ni a hullámvölgyből, reméljük, hogy az úszóidény végére ismét ki­tűnő eredményekkel örvendezteti meg az úszósport híveit. Kevesen számítottak arra, hogy az országos úszó csapat-bajnoksag során az egriek az FTC-vel szem­ben csak szoros harc után marad­nak alul a pontversenyben. Sőt! Az egri vezetők sajnálatos tévedésén múlott csupán, hogy nem Eger lett az első! Ali Csaba ragyogó rekordját már megtapsoltuk, a vasszorgalmú fia­tal fiú — a többi egrivel együtt — most lendül csak igazán formába, s változatlanul bízunk abban, hogy eléri a bűvös öt percet, ami eset­leges olimpiai döntőbe jutásra is elegendő! (A Tokióba utazó ma­gyar csapatban egy hely még ki­adó, s erre Ali Csaba és Koszto- lánczi pályázik a legtöbb eséllyel.) — Erdélyi Évának nincs szerencsé­je a célbírákkal. Sokak szerint legutóbb is elsőnek érte el a falat, mégis harmadiknak hirdették ki! fi- A legfiatalabbak ezúttal is iga­A gyöngyösi labdarúgók mindig híresek voltak küzdőképességük- rcl, ami sok-sok nehézségen átse­gítette már őket. Annál szomo­rúbb viszont, hogy az utóbbi idő­ben mind többet hallani arról, hogy a Gyöngyösi Spartacus fia­taljaiból hiányzik a szív, a lelke­sedés, mint például a Hajógyár elleni mérkőzésen. Így bizony nem bajnokságot, de jó helyezést sem lehet elérni! A szövetkezeti csapat vezetői a jövőben fordítsanak na­gyobb gondot a jó szellem, a csa­pategység kialakítására. Sok ezer gyöngyösi szurkoló kívánja így, s velük együtt mi, egriek is . .. * A labdarúgó NB II. Nyugati cso­portjának vasárnapi mérkőzéseit összesen 78‘JO néző látta. Egerben 7000 fizetett néző. összesen azon­ban több mint 8000 ember foglalt helyet a lelátókon a Jászberény elleni találkozóm Mindez beszédes bizonyítéka annak, hogy az or­szágban kevés helyen szeretik úgy a labdarúgást, mint Egerben. (Ez a megállapítás egyébként a vízi­labdára is vonatkozik.) A Dózsa labdarúgói szép győzelemmel és 30 perces pompás játékkal köszönték meg a nagy érdeklődést, s erről a bizonyos félóráról így nyilatkozott egy jelenlevő fővárosi szakvezető: „így kellene játszani az NB I-es csapatoknak, is!” Ez persze túlzás, de annyi tény: ilyen korszerűen régen láttuk játszani az egrieket. Nagy K. rutinja jól érvényesült középen, Kovács pedig kedvére száguldozhatott a szélen. A fiatal Varga egyre jobban beváltja a hozzá fűzött reményeket, sport­szerű, kiegyensúlyozott életmóddal még többre is viheti.. • * A Mátraházi Vörösmarty Turis­taházban három napon át tanács­koztak Heves megye labdarúgó já­tékvezetői. A jól sikerült táboro­záson végig jelen volt Gere Gyula nemzetközi játékvezető, az orszá­gos JT oktatási bizottságának tag­ja, aki a játékvezetők és a part­jelzők összműködéséről tartott elő­adást. Az utolsó napon megláto­gatta a tanácskozást Honti György az MESZ főtitkára és Kovács Jó­zsef a JT országos elnöke is. A fő­titkár labdarúgásunk helyzetét, a JT-elnök pedig az új szabályokat, FlFA-döntvényeket, szövetségi ren­delkezéseket ismertette. A tanács­kozáson részt vevő 54 megyei já­tékvezető előtt nagy derültséget keltett, amikor Honti György — elolvasva lapunk „Ne engedjük meg, hogy a labdarúgó-mérkőzé­sek bikaviadallá alacsonyodjanak” című cikkét, így nyilatkozott: „Nem ismerem P. L. nevű roko­nomat”, nem is áll módomban tel­jesíteni a játékvezető „elintézésére” vonatkozó óhaját... * Megyeszerte befejeződtek a kü­lönböző sportágakban folyó Vasas szakszervezeti, üzemi bajnoksá­gok. A legjobb eredményt elért csapatok Sírokban találkoztak egymással, ahol nagyszabású Vasas spartakiád keretében bonyolították le a döntőket. A labdarúgásban nem kis meglepetésre az Egri Hajtóműgyár csapata végzett az első helyen, a Gyöngyösi Egyesült Izzó és a Mátravidéki Hőerőmű előtt. Asztaliteniszben Siroki Fém­művek, Egri Lakatosárugyár, Mát­rai Hőerőmű sorrend alakult ki, míg röplabdában a gyöngyösi Egyesült Izzó lett a, bajnok, meg­előzve a Siroki Fémművek és az Egri Lakatosárugyár csapatát. Sak­kozásban az Egri Hajtóműgyár vitte el a pálmát, a sirokiak és az Egri Lakatosárugyár előtt. Az ösz- szetett pontversenyt a Siroki Fém­művek nyerte 11 ponttal, 2. Egri Hajtóműgyár 10. 3. Gy. Egyesült Izzó 8 pont. A versenyeken meg­jelent Sóhaj da Gyula, a Vasas me­gyebizottság titkára és Szegedi Barna, az SZMT sportfelelőse is. # Az Egri Dózsa II. labdarúgó-csa­pata hétközben jubilált: az Egri Vasas elleni mérkőzésen rúgta 100. gólját az ellenfél hálójába! Hu­szonkét mérkőzésen 103 gólt sze­reztek az egriek, ami 4,6-os kitűnő átlagnak felél meg. Gratulálunk! Bezárta kapuit az egri sportnap- közi, amely két hónapon keresztül több mint 200 gyereket ismertetett meg a sportolás örömeivel. A tá­bor vezetősége utoljára nagyszerű élménnyel kedveskedett a fiatalok­nak: Budapesten megtekintették a Bp. Honvéd—Ferencváros labdarúgó mérkőzést, előzőleg pedig hajó- kiránduláson vettek részt a Dunán. Csak a „bajnokavatásnak” nem lehettek tanúi, mivel Tichyék ala­posan elhegedülték a zöld-fehérek nótáját. * . Somody József Képek az olimpiák történetéből xra, Négy év múlva újabb olim­piára készült a világ sportoló ifjúsága. Ám ezt a békés ve­télkedést, amelynek színhelye a távoli Ausztrália, Melbourne egyöntetű véleménye szerint képesek lettek volna, hogy megismételjék a helsinki nagyszerű teljesítményt: tizen­hat aranyat szerezzenek. Aztán jött az ellenforradalom, amely is kilenc aranyérmet szereztek versenyzőink és negyven spor­tolónk végzett a második—ha­todik helyen. Bajnokok lettek: Kárpáti Rudolf, kardvívás; Papp László, nagyváltósúlyú ökölvívás; XJrányi—Fábián ka­jak 2-es 10 000 méter; kard­csapat; női kéziszer-csapat; vízilabda-csapat; Keleti Ágnes három számban: felemás kor­lát, gerenda, talajtoma. A szovjet versenyzők ezen az olimpián még jobban szere­peltek mint Helsinkiben. A nem hivatalos pontversenyben első helyen végeztek, megelőz­ve az Egyesült Államokat. Csiky Sándor, az egri „tigris" MA EGER EGYIK legfor­galmasabb utcája viseli ne­vét — hajdan ezrek lesték minden szavát és lelkesed­tek érte, de sokan fenték rá a fogukat is. Ki volt vajon ez az ember? 1805-ben született székely . családból. A tanulni vágyó tehetséges ifjú a jogi pályát választotta, s ügyvéd lett — nem kis mértékben a nép ügyvéde is. Már fiatalon bekapcsolódik a város politikai életébe. Az egyre élénkülő nemzeti füg­getlenségi törekvések egyik leghangosabb és leglelkesebb egri hangadója. Elszánt el­lensége az osztrákok elnyomó politikai törekvéseinek és az egyház szinte korlátlanul ér­vényesülő jogainak. Folyt a város régi és már akkor is több emberöltő óta húzódó felszabadulási pere, hogy Eger városát felszabadítsa az egri érseki földesuraság jobbágyi alávetettsége alól és a várost a szabad városok sorába iktassa. E harc éppen Csiky Sándor fiatal korában életre-halálra ment, s ennek a mozgalomnak Csiky volt ezekben az években a legel­szántabb katonája és hajtó motorja. Nevezetes és emlékezetes szereplése az 1839-es városi tisztújításon is, amikor az egyházi párt csalással jut­tatta a város élére a magiszt­rátust. Az ékkor kirobbant heves ellenzéki harc zászló­vivője Csiky, akit ez ügy­ből kifolyólag, még az érsek- földesúr ítélőszéke elé akartak hurcolni és csak a helytartótanács mentette meg az érseki hajdúk lefo- gatása alól. Nem volt eset, hogy a hanyagok, a korrup­tak, a hazaárulók, a kétkul­csosok fejére ne olvasta vol­na bűnüket és ne vette volna fél ellenük a megalkuvás nélküli kemény harcot, küz­delmet, pereskedést Amikor kibomlott azután végre a szabadságharc zász­laja, Csiky ott volt az első sorokban — őrnagyi rang­ban. 1848-49-ben első alka­lommal képviselte Eger vá­rosát az országgyűlésen, mint Kossuth fanatikus híve. A szabadságharc sorára, mint kormánybiztos is tevékeny­kedett. NEMCSAK A HARC di­csőségéből vette ki a részét, hanem követte Kossuthot egészen Aradig. A világosi fegyverletétel után hatalom­ra tört Bach-rendszer hadbí­róság elé állította, s kis csa­ládi vagyonát zár alá vette. A hírhedt pesti Üj-épületbői a még hírhedtebb kufsteini várbörtönbe hurcolták az osztrák pribékek Csiky Sán­dort. (A hadbíróság előbb ha­lálra ítélte, s csak később „enyhítette’ ítéletét 6 évi ke­mény várfogságra. 1853 elején így ír félesé­gének Egerbe: „... szabadon eget tsupán négy ízben, s az alatt mind öszve hat rövid óráig engedtetett meg látni, a többi időm a toronyban külön fogságban- zártan, egyedül kínlódván által...” De nem törték meg a fogság irgalmatlan évéi. így ír a börtön homályos cellájában: „Azt hiszi a zsarnok, hogy rideg váriba Szörnyű kínzásival megöli a lelket. Ám de csalatkozand számításiban, Eltörpül lelkének sötét homályába, Nem tudja felfogni, hogy üldözésivel a honfi érzelmét nem tudja hűteni ... Alighogy kiszabadult a fogságból, tovább folytatja harcát Egerben a nép sza­badságáért. A város lakossá­ga bálványozza. 1860-ban polgármesterré választják, 1861-ben ismét képviselővé választják, majd 1865-ben, 1869-ben és 1872-ben ismét mandátumhoz juttatják az egriek. A leghevesebb a harc talán 1865-ben- volt, amikor Vavrik jogtanárral, az érseki aula jelöltjével mérte össze erejét. A harmadik jelölt, Kormos Béla ügyvéd sem sok vizet zavart. A heves választási csata fényes Csdky- sikert hozott: Csiky 1143, Kormos 188, és Vavrik, az érseki jelölt csupán 9 szava­zatot kapott. Így szólt ekkor a kortesnóta Csiky mellett: ö a jellem példaképe! így ismeri Eger népe, Nem viheted erre-arra, Nem hoz szégyent a magyarra! Fanatikus szabadságszere- tetétől sarkalva azon néhány képviselő közé tartozott Csi­ky, aki nem szavazta meg a Deák-féle kiegyezést). Az or­szág legszélsőségesebb balol­dalát képviselő kicsiny cso­port legmozgékonyabb tagja: mindig a leghaladóbb, legra­dikálisabb álláspontot képvi­selte! CSIKY kezdeményezésére 1869-ben államosították az egri katolikus népiskolákat! A város képviselőtestületében elérte a 46:24 arányt, az úgy­nevezett „közös iskola” fel­állítására. Amikor a városi határozatnak megfelelően nem adták át a papok a lí­ceumból! iskolát, karhata­lommal elfoglalta azt-! így ír erről Csiky naplójában 1869. szeptember 28-án: „ ... mivel nem adták ide a kulcsokat, jelentést tettünk az ellenál­lásról a közigazgatási tanács­nál, mely mellénk a kapi­tányt, hat hajdút, lakatost rendelvén, ezekkel a Líceum­ba mentünk és ott mind a négy iskola ajtait felnyitotL tűk... az összeírást (beira- tást) délelőtt is, után is foly­tattuk ...” Ugyanekkor városi keze­lésbe vették Csikyék a Veres- kút utcai és a „Három far­kas” iskolákat is, a Mária utcaival egyetemben. 1870-re ugyan visszaperelte az egri papság iskoláit, de Csiky ha­ladó forradalmi tette messze sugárzik, az eseményeket megőrző sárguló levéltári la­pokról ... Sokat tett a városnak a vasúttal való összeköttetése érdekében is. Élére állott az állandó színházat követelők­nek. KOSSUTH-SZAKÄLLAS, magyarruhás, csizmás alakja réme volt Eger konzervatív köreinek, — el is nevezték később az egri papok „egri tigris”-nek! öregségére sem vált azon­ban tehetetlenné, — el-ellá- togatott régi harcai színteré­re, a parlamentbe. „Végig­hallgatta az egész ülést, — írta 1890-ben egy lap, — és az átkos kormányt onnan fentről is olyan töretlenül el­lenőrizte, amint ahogyan oda. lenn cselekedte a régi idők­ben, amikor Csiky Sanyi —■ Patay Estván testvérpár min­dennapos szereplője volt még a politikai arénának.. 87 éves korában halt meg az „egri tigris”, — gyászje­lentésén nem tüntették fel rangját, tisztségeit, volt ér­demeit, csupán e három szó feketéllett neve alatt: „Eger város polgára.” Nem jellemezhetjük jobban a 19. századi Eger leghala­dóbb politikai harcosát, mint 1865-ben a város polgárai tet­ték: „... az ő rendíthetetlen hazafisága, a szenvedések, megaláztatások, s üldözteté­sek, tűz, vas és halál próbá­ját oly nemesen kiáltotta.: hogy emiatt tisztelettel hajla­nak meg előtte jellemes po­litikai ellenfelei is, mert van egy emberi tulajdonsága, mely minden egyéni tulaj­donságnak koronája, mely előtt meghódol az elvetemült­ség is, s ez: a rendíthetetlen hazaszeretet!” MÉLTÁN büszkék lehet­nek tehát az egriek ma is Csiky Sándorra, az „éri tig­risére. Sugár Isván 1956. Melbourne. Kuc 5 és 10 ezer méteren aranyérmet nyert. volt, veszély fenyegette. Egy újabb világháború réme ter­peszkedett a világra. Az ango­lok és franciák megtámadták Egyiptomot, a nemzetközi re- ákció aknamunkája eredmé­nyeként Magyarországon pedig kitört) az ellenforradalmi fel­kelés. Persze a nemzetközi re­akció nyomban munkához lá­tott, Svájc bojkottot hirdetett, de a béke erői legyőzték a kü­lönböző mesterkedéseket, Meí- boume-be a sváj Diai: ugyan nem utaztak el, de hatvan- kilenc ország, mintegy hétezer sportolója mégis összemérte erejét. Ennyi versenyző még egyetlen olimpián sem vett részt. Csak asért is A magyar versenyzők na­gyon szorgalmasan készültek a versenyekre. Nagyszerű for­mában voltak, a szakemberek megzavarta a felkészülést, ép­pen az utolsó pillanatokat. Versenyzőink már nem tudtak önfeledten készülni, mindenki családjáért, szeretteiért aggó­dott. Az olimpiai táborban is nagy viták zajlottak le, még az is felmerült, hogy a magyar csapat ne utazzon Melboume- ba. Az állandó aggodalom rá­nyomta bélyegét sportolóink szereplésére. Közben még az olimpiai táborban sem tudtak nyugodtan pihenni, állandóan különböző ügynökök zaklatták és csábítgatták a magyar spor­tolókat, hegy ne térjenek visz- sza hazájukba. Ennek ellenére versenyzőink zöme becsülete­sen viselkedett, nem állt kötél­nek, s a magyar gárda a sport­pályákon mindent elkövetett a győzelem érdekében. Ha nem is sikerült úgy a Melboume-i szereplés, mint az előjelek után várni lehetet volna, még­Ssépül a Baross tér Fővárosunk egyik jellegzetes csomópontja a Baross tér. Még a második világháború idején több épülete teljesen el­pusztult. Ezeket a foghíjakat beépítették. Üjjávarázsolták a Keleti pályaudvar épületét. A járművek számára körforgal­mat vezettek be. Képünkön az újjáépített Szabadság szálló épülete lát ható, amely ízlésesen zárja a Rákóczi utat. A tér hátterében a földalatti lejáratának építkezése folyik. (MTI foto) Szezon végi látogatás az IBUSZ-nál Az Egerbe látogató külföldi vendégek száma állandóan nő. Eddig 156 külföldi csoport for­dult meg a városban az idén. A csoportok többsége az IN- TURIST útján, a Szovjetunió­ból érkezett. Sokan jöttek Nyugatról is, főleg Franciaor­szágból, Angliából és az Egye­sült Államokból, a Magyarok Világszövetsége támogatásával. Nem lehet pontos számada­tokkal lemérni a tranzit ven­dégek számát. A városon át­utazó, egy-két napot időző tu­risták főleg Csehszovákiából, Lengyelországból érkeznek. Probléma, hogy ezeknek az egyénileg étkező vendégeknek a városban nem tudnak meg­felelő camping-helyet biztosí­tani. Sátraikat legtöbbször a strand, 9 Népkert és a vár kör­nyékén ütik fel. Másod- és harmadosztályú, vízzel és a leg­szükségesebb eszközökkel el­látott camping-hclyek keiv-né- nek, hog> «• vausba egyén’leg érkező turisták sem szenvedje­nek hiányt. A Balaton melletti városokban, községekben már sok helyen megoldották ezt ■ problémát. Ugyancsak nagy a száma Bzoknaíi is, akik Heves megyé­ből látogattak külföldi orszá­gokba. A szervezetten induló csoportokkal több ezer ember vett részt külföldi utazásokon. A Szovjetunióba látogató cso­portok összetételét túlnyomó- részt termelőszövetkezeti dol­gozók és üzemi munkások tet­ték, akik az utazást minden esetben egybekötötték szakmai ismereteik gyarapításával. So­kan utaznak egyénileg Cseh­szlovákiába és Lengyelország­ba. Az őszi lipcsei vásárra 220 ember megy az NDK-ba. Nagy belföldi forgalmat bo­nyolít le az egri IBUSZ-iroda az őszi idényben. Közel 8000 ember utazik a mezőgazdasági kiállításra a hevesi, füzesabo­nyi gyöngyösi és egri járások­ból különvonatoikon. Közben lÄziil a jövő év: költségvetés is. A következő évben teraszos parkírozóhely létesül Egerben a Telekessy utcában. Jól felkészülnek az 1985-ben megrendezésre kerülő „Egri csillagok” ünnepség for­galmára is. Üiabb víkendházak épülnek a sástói campingben, kékestetőn az idegenforgalom részére fedett várakozóhelyet építenek Rendbe hozzák Mát- rafüreden a strand öltözőhelyi­ségeit. Bükkszéken bővítik a strand előtti parkírozóhelyet, Síkfökúton sor kerül a tópart és a sétányok rendezésére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom