Heves Megyei Népújság, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-13 / 110. szám

Szerve zeitebb zöldáru ellátás i«a Néhány nap múlva a primőr árukkal megkezdődik « zöld* áruszállítás, amelynek üteme a nyári hónapokban egyre foko­zódik é# októberig tart. A zöld­ség-gyümölcs szállítás minden éviién —. különösen az elmúlt évben — komoly erőfeszítést kívánt meg a szállító vállaia- toktól, hegy az áru friss, álla­potban jusson el rendeltetési helyére. Ez sok esetben nem sikerült zavarmentesen, mert a zöldáru mellett jelentős mennyiségű építőanyagot és egyéb árut is kellett szállítani. Az AKQV éves tervét kiváló eredménnyel teljesítette. Az el­múlt évben szinte valamennyi áruból lényegesen többet szál* lített az előző évinél. Például; építőanyagból 13, tüzelőből 53, zöldség-gyümölcsből 60 száza­lékkal szállított többet, mint egy évvel korábban. Ennek el­lenére, főleg a zöldáru-szál­lítási igényeket nem tudta idő­ben kielégíteni, s így mintegy 620 vagon zöldség vált fogyasz­tóira alkalmatlanná. Ennek oka túlnyomórészt a fuvaroztatók hibájából követ­kezett be, akik a szállítás elő­készítését rosszal szervezték meg, így a kirendelt gépkocsik gyakran napi 8—10 órát álltak, áru, vagy rakodólétszám hiá­nyéiban. Ezért m lekötött gépkocsik kihasználása nem volt biztosítva. Az egy mázsára jutó állásidő 17 száza­lékkal a tervezett fölé emelke­dett. Zavarta a helyi áruszállítást az Is, hogy a MÉK közúton irá­nyított árüt Győr, Sopron, Szombathely és más dunántúli városokba. A több mint 800 távolsági fuvar napodra ki­vonta a gépkocsikat a helyi íruszállítási forgalomból. Ha az állásidőben nem következik be a 17 százalékos növekedés, ak­kor több mint 3000 vagonnal több árut szállíthatott volna el az AKÖV. A MÉK a zöldáru-felvásár- Lfcofcnal szinte állandó rakodó- létszám-hiánnyal küzdött, ami rendkívül megnyújtotta a ra­kodási időket, a rendelkezésre álló kocsik kihasználását. Éppen érért hasznos lenne, ha a tsz-ek a felvásárló szer­veket kisegítenék a rakodásnál, mert így a saját termékeiket friss állapotban, jobb minő­ségiben, magasabb áron tud­nák értékesíteni. Az erre for­dított kiadás megtérülne, mert ha a zöldáru csak egy nappal is később kerül elszállításra, az áru minősége romlik, a felvá­sárlási ár csökken. Jelentős se­gítséget nyújthatnak a KISZ- szervezetek is a rakodásnál, Az elmúlt évben . a 4, sz, AKÖV jó munkát végzett, azonban a gépkocsik javításán oak átfutási ideje hosszúra nyúlt, Nagy vplt a javítás szá­zaléka. emiatt naponként álta­gosan 70—80 kocsi állt. Éppen ezért üzemi pártszervezeteink­nek nagyobb gondot kell fordí­taniuk a javító műhelyekben a munkafegyelem megszilárdítá­sára, a javítások átfutási idejé­nek csökkentésére, a tartalék­alkatrész készletek időbeni fel* töltésére. pártszervezeteink mind a fuvarozó, mtod a fuvaroztató vállalatoknál kísérfék állandóan figyelemmel a rakodási idők alakulását, a kocsikihasználás biztosítását- A nagyobb rakodóállomásokon vasutas pártszervezeteink te­gyenek intézkedéseket a kocsi* rendezők munkájának megja­vítására, hogy az ne zavarja sem a rakodás folyamatosságát, sem az állomások áteresztő ké­pességét. A zöldárU’Szállítás mellett biztosítani kell az építőanyag, a szóródó és egyéb anyagok szállítását is. A szállító kapa­citás a növekvő Igényekhez ké­pest egyre szűkül, ezért a fu­varozó vállalatoknak szükség esetén munkaszüneti napon és éjjel is fuvarozniuk kell. Vi­szont a fuvaroztatók késede­lem és huzavona nélkül fogad­ják a szállítmányt, ki- és a be­rakását biztosítsák. Nem tűr­hető az olyan1 álláspont, mint a Heves megyei Állami Építő* ipari Vállalaté, amely nem volt hajlandó sóder előszállí­tást a TEFU-val visszafuvar- ként 40 százalékos tarifadíj - kedvezménnyel sem végeztetni, mert az még így is drágább, mint a vasúti szállítás, Ugyan­akkor figyelmen kívül hagyja, hogy anyaghiány miatt néhány tízezer forint fuvardíj-többlet helyett az építési határidő hó­napokra kitolódhat, milliókkal marad el tervének teljesítésé­ben és százezreket fizethet ké­sedelmi költségként. A szállítási feladatok nagyok. Az ipari üzemek túlnyomó ré­sze időarányos tervét túltelje­sítette. A mezőgazdaság a ked­vező időjárás miatt ez évben sokat ígér, így az eddigieknél lényegesen több árut kell moz­gatni a meglévő kapacitással. Ezt csak úgy lehet nagyobb zökkenő nélkül lebonyolítani, ha valamennyi érdekelt szerv a munkáját teljesen1 összehan­golja. Zimándi Mátyás a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályvezetője i Agyúval a Hold titkai elen Szinte kalandoron érdekes javaslatot vetett fel « Hold ta­lajának vizsgálatára egy Ka­liforniában élő magyar tudós, dr, Kovács Hébert. Elgondolá­sát — amint Schalk Gyula, az Uránia Csillagvizsgáló munka­társa elmondotta — arra ala­pozza, hogy itt a Földön az ilyen vizsgálatok legfontosabb módszere a földrengések vagy mesterséges robbantások által keltett rengéshullámok terje­désének megfigyelése, Ha te­hát a Hold. felszínén ismert erejű robbanást idéznénk elő, a rengéshullámok terjedésének irányát és sebességét megálla­pítva megbízható adatokat sze­rezhetnénk a Hold szerkezeté­ről is. Maga dr, Kovács Róbert ter­vezte meg azt a különleges ágyút, amely mesterséges égi­testre szerelve jutna el a Hold közelébe és ott — 2=-3 kilo­méternyire a felszíntől — robbanótöltetet lőne a Hold ta­lajára. Természetesen már vár­nák a robbantás környékére szintén mestersége# égitestek útján feljuttatott szeizmográ­fok, amelyek azután észlelései­ket rádión jelentenék a Föld­nek. A Hold-ágyú prototípusa már el is készült, Ä békeharcban nincs szánét Akadnak, akik azt állítják, az emberek idegenkednek a gyűlésektől, sokallják a ren­dezvényeket. nincs szükség demonstrációkra. A tamás- kódú kisiiitűek kételyeire nem kel! ékesebb és s.sltal mondóid» cáfolat, mint a most lezajlott leszerelési hónap ta­núsága. Sőt, statisztikája! Nem lehet olyan községet mondani, ahoi április (Mól május 0-;g népfroníbizottsásl üléseken, brígáiU'yíU黫ken, kereknwrtal-beszélgelf seken, tanácsülés« Imi vagy béke. _eyúléseken ne foglalkoztak volna az általános és teljes leszerelés, a különböző társa­dalmi rendszerek együttélése, a béke és a háború kérdésé­vel, s Hogy mennyire nem közömbösek, érdektelenek e problémák az egyszeri! em­berek számára, arra elegendő az a példa Is, hogy a leszere­lési hónap akelói során egye­dül az egri járásban 3—Stili­zál nőtt a békeaktívák szá­ma, hogy S8—-30Ö olvan ember kapesolódott tevékenyen a békemozgalomba, akik eddig csendesen, észrevétlenül vlsz- szahúzódtak minden feladat­tól, megbízástól. A Pétervásárán, Hatvan­ban, Gyöngyösön, Egerben, Kaiban, Domoszlón, Bélapát­falván, Egereseidben és egyéb helyeken megtartott béke- gyúlésekcn közel tízezer em­ber vett részt. Tizenöt—húsz, 1 igebb-nagyobb üzemben ren­deztek megmozdulást, # több helyütt ezeket filmvetítések követték. Tény és valóság, » leszere­lési hónap megyei esemény- sorozata minden várakozást felülmúló sikert eredménye­zett. A tavalyi leszerelési hó­naphoz képest idén szélesebb rétegek, tömegek, hallatták véleményüket, szélesebb réte­gek és tömegek foglaltak ál­lást a háború ellen, a béke ügye mellett. A Hazafias Népfront szer* vezetelnek nem kampányfel­adatot jelentett a leszerelési hónap megrendezése. Bizo­nyítja ezt az is, hogy bár hi­vatalosan már véget ért a leszerelési hónap, tovább folytatlák munkájukat. Má­jus 14-én Hevesen, május éj-én Pétervásárán kerül sor óiabb rend ez vén vekre. Meg­állás nélkül és folyamatosan tart a harc, a küzdelem, mindaddig, amíg . parányi felhő is árnyékolja a tiszta égboltot, mindaddig, amíg meg nem teremtjük a fegy­vertelen világot, a békés jövő társadalmát. Megszüntetik a termelőszövetkezeti beruházási irodákat A Gazdasági Bizottság a me. gyei tanácsok tervosztályai­nak közvetlen irányítása alatt működő egységes megyei be­ruházási Irodák szervezését rendelte el. A földművelésügyi miniszter ezzel kapcsolatban kiadott utasításában — 1964. június 30-ával — megszünteti az önálló termelőszövetkezeti beruházási irodákat. A terme­lőszövetkezetek építési beru­házásait a jövőben az újonnan szervezett, egységes beruházási irodák bonyolítják. A terme­lőszövetkezeti beruházásokkal összefüggő telepítéstervezés műszaki és agronómiái tenni­valóinak ellátása ezzel egyide­jűleg a megyei mezőgazdasági osztályok feladat- és hatáskö­rébe megy át. Az Országos Tervhivatal el­nöke az egységes megyei be- 1 ruházási irodák szervezésével kapcsolatban kiadott utasításá­ban meghatározta az irodák termelőszövetkezeti beruházá­sokkal kapcsolatos feladatait. Eizerint a beruházási irodák segítséget nyújtanak a terme­lőszövetkezeteknek a tervek kiválasztásában, megrendelik a terveket. Az új épületeket az iroda szakemberei veszik át a kivi­telező vállalattól. Ők gondos­kodnak arról is, hogy az eset­leges hibákat a megadott ha­táridőre megszüntessék. Nyil­vántartják a szavatossági és jótállási határidőket. A beru­házásokkal kapcsolatos peres eljárásokon — a termelőszö­vetkezeti tanács megbízottjá­val egyit1 tműködve — ellátják a termelőszövetkezet képvise­letét. A termelőszövetkezetek külön megbízása alapján az irodák vállalhatják házilagos építkezések műszaki tervezé­sét és irányítását is. J® 1964. május 13., szerda szén az esős idő nemcsak 4 kultúrnövényeket, hanem a gyomot is növeszti. Dolgoznak a szövetkezetek vegyszerező brigádjai is, ame­lyek gépi erővel elvégezték már az őszi kalászosok vegy­szeres gyomirtását, most pedig a tavaszi vetésű árpák gyom­talanítását végzik a Dikonírt nevű növényvédőszer szétszó. rásával. A tsz-tagok szorgal­mas munkája és igyekezete az elemi csapások ellenére is meghozza majd a gyümölcsét. Qs. I. minden bizonnyal. Tetszik tud­ni, kaptam... — hangja lehal­kul, majdnem suttog. — Be­utalót kaptam az üdülőbe. Rácalmásra. Egész nap pecázni fogok. Én nem leszek egyedül. Anyagilag is jobban kijövök. Ott maradok néhány hónapig. Tetszik tudni, ezerháromszáz nagyon kevés. — Itthagyja a szép lakását? Rám sunyit, furcsán vigyo­rog. — Bérbeadóm a főmérnök­nek. Havi háromszázért. — Neki van lakása. Azt mondta, hogy... Vigyorogva közbevág; — De abban nem tud nyugod­tan „alkotni”. Feleség, két gye­rek ,.. Tetszik tudni, hogy van ez. Még csak ötven éves ... — Értem — mondom és né­zem á sunyin vígyorgó öreget, i Folytatja; — Mondtam neki: Ferkém, ha nyugodtan akarsz „alkotni”, szerezz beutalót, fizess a laká­sért havi hármat... — A főmérnök szerezte a be­utalót? — ő szerezte. De hát ez jár nekem. Több mint három évig i nagyüzemi dolgozó voltaiéi. És i a veterán nyugdíjasokkal to l rődniük kell, vagy nem? — No, persze — mondom és j fizetek. Amikor visszanézek az ajtc-i ból, látom, hogy az öregember, a labdarúgókkal ismerkedik.! Máris valami viccet mesélhe­tett nekik, mert a focisták I hangosan nevetnek. lenni. Meg kevés az az ezer­három. — Hát nem sok. ; — Ha nem lenne egy-két barátom, nem is tudom, mit csinálnék.. Most azért jobb lesz . azok nők. De tessék elhinni, azért a Balatonon éreztem ma­gam igazán otthon. Vitorlás... víz, napfény, nők... Mert azért a magyar nők is remekek, Naponként választottunk más­más hajóanyát. Én, kérem, jól éltem. Nem panaszkodom. Csak most nehéz. Nem jó egyedül jövő iszapmennyiség jó talaj­javító hatással van a földek­re, s az ide elvetett kapásnö­vények jó termést ígérnek. A két szövetkezet -szakemberei úgy döntöttek, hogy elsősorban kukoricát, napraforgót, vörös* herét, silókukoricát vetnek az árterületen. A gépek és foga­tok felkészültek már a nagy munkákra, hiszen néhány nap múlva, amint az idő és a talaj is engedi, kétezer hold kuko­ricát, 40 hold cukorrépát, 200 hold takarmányborsót, 120 hold burgonyát kell többek között elvetniük. Az árvíz elvonulása, más­részt pedig a kedvező esős Idő­járás beköszöntése ismét visz- szahozta az emberek kedvét, teljes erővel végzik a tavaszi növényápolási munkákat — mondja Tóth Miklós, a közsé­gi pártszervezet, titkára. A két szövetkezetne,,, összesen 1400 hold kapáin; valója van. Ál­landóan künn vannak a gé­pek és a fogatok, nyomukban pedig naponta átlag 200—250 szorgalmas szövetkezeti dolgo­zó és segítő családtag végzi a növényápolást. Jelenleg a cu­korrépa és a saláta sarabolását végzik nagy igyekezettel, hi­. A A A A A JK ser. A A A Ak.A AA AA A A AA Alfe. Visszahúzódott medrébe a haragos Tisza, g az a hatalmas víztömeg, amely néhány héttel ezelőtt még körülölelte Porosz­lót, lassanként eltűnt az árte­rületről. Nap-nap után szárad fel az árterület iszapos talaja, s már csak a mélyebben fekvő részeken, mélyedésekben, ki­sebb gödrökben, régi folyó­medrekben csillog a víz, a ha­talmas áradás maradványa. Az ártéren újra sárjadásnak in­dultak a rétek, virágzanak a szilva- és almafák, nemsokára az emberek, lovas fogatok is meghódítják ezt a területet. A helybeli Üj Erő Termelő- szövetkezetnek looo hold. rétje és 1300 hold szántóterülete ke­rült víz alá, s nagyjából ha­sonló területen érintette az áradás a Vörös Csillag Terme­lőszövetkezetet is. Mindkét szövetkezet tagsága jól felké­szült árra, hogy amint a föld száradása megengedi, azonnal munkához Iáinak, és pótolják, illetve itt is befejezik a tava­szi vetéseket. Az 1000 holdas rét annyiban is kárpótolja az Új Elő Tsz tagságál, . hogy az áradás után igen, jó ’ fűhoza­mot, sok kaszálni valót bizto­sít majd. Az áradás során ki­* Árvíz után... Kukoricát, napraforgót, takarmányt vetnek a% ártérre különösen olyan helyeken, ah n a felvásárlást epy. időben több kocsi megrakásáva! végzik. Ezért hasznos lenne, amikor a szállítási igény — esős idő vagy munkaszüneti napok Után — lökésszerűen jelentkezik, a KISZ-szervezétek segítségét í§ Igénybe venni. A közúton ez évben 415 ezer tonnával több árut kell el­szállítani a megyében, mint az előző évben. Ez rendkívüli nagy erőfeszítést kíván meg mind a fuvarozó, mint . a szál­líttató dolgozóitól. Ezért a fuva­rozó feleknek alaposabb, koor­dináló tevékenységet kell ki­fejteniük. Ugyanis a tehergép­kocsik kapacitása nem emel­kedik olyan mértékben, mint a szállítási igény. De ha a szál­lítás szervezését megfelelő színt oiutira emeljük, akkor a meglevő ko­csiparkkal a rendkívül nagy szállítási igényeket is ki tudjuk elégíteni. .n. lökésszerű szállítási igé­nyeknél szükkség lesz minden szállítóeszköz bevonására, mind a közúti gépkocsikra, mind a tsz-vontatók bevonására. Nem nézhetünk el tAvább afölött, hogy amíg több száz vagon zöldáru egy időpontban elszál­lításra vár, addig egyes tsz-ek más irányú bérfuvarozást vé­geznek vontatóikkal. Éppen ezért, a megyei szállítási bi­zottságnak is nagyobb felelős­séggel kell a fuvar-koordiná­lást végeznie. Ne merüljön Ki tevékenysége a fuvareszköz­elosztásban, hanem végezzen elemző munkát, kísérje állan­dóan figyelemmel a rakodást, az állásidők alakulását ég ha a hiányosságokon a meggyőzés nem segít, ha kell, adminiszt­ratív úton is vonja felelősségre a mulasztókat, akár fuvaro­zók, vagy fuvaroztatókról van szó. Az áruszállítás lebonyolítása nagy erőfeszítést kíván meg miden közlekedéssel foglalkozó szervtől. Ezért fel kell lépni minden rendellenes tevékeny­séggel szemben, hogy ne for­dulhasson elő olyan példa, mint az elmúlt évben a káli vasútállomáson. Itt ugyanis a HUNGAROFRUCT külkereske­delmi vállalat átvevője sok esetben akikor vizsgálta meg az áru minőségét, amikor a va­gont már teljesen megrakták. Ilyenkor, ha talált egy uborkát, amely öt milliméterrel nagyobb volt a megadott méretnél, ak­kor az egészet újra visszarakat­ta a tehergépkocsira. Ez pedig a rakodók hiányában újabb több órás állásidőt okozott mind a közúti, mind a vasúti kocsiknak. — Mert nincs jogfolytonos­ságom. Én. kérem, nem adtam el magam nekik. Persze, amíg lehetett. Én megőriztem az emberségemet. Független vol­tam én' vúlágéletemben, kérem. Pénzem volt bőven, hát bará­taim is akadtak. Én, kérem, be­utaztam az egész világot; én tudtam élni, nem úgy, mint ezek ... —• A labdarúgók felé int. — Micsoda életem volt nekem. Tetszik tudni, milyen nők vannak Olaszországban? És Párizsban? Hát, kérem, annyi nőt kaptam, amennyit akartam. — Az emlékezés át- színezi az arcát. — Asszony, lány... — meg sem tudom számolni őket. Jól éltem én, kérem. Tetszik tudni, milyen életem volt .nékem? — Nem vár választ, legyint a kezével. — De most nehéz. Tizenöt évi szolgálat után csak ezerhárom­száz forint nyugdíjat kapok. Mi az? Semmi. Egyszer azAn- nynak, talán tetszik emlékezni rá, az Elisében énekelt, kétez­ret adtam egy éjszakára. — Cinkosan rám hunyorít. — De megérte. — Hol dolgozott? — kérdem, most már érdeklődve. — ötvenkilencig a tanácsnál voltam. A lakásügyekkel fog­lalkoztam. — sóhajt. — Micso­da lehetőségeim voltak! Nem fizettek; egyébként jó hely volt az, kérem. Aztán szívességet tettem egy barátom­nak, tetszik tudni, hogy van ez... Főmérnök Csepelen. Szereztem neki egy remek la­kást. Persze nem pénzért, ké­rem. Nem, ilyet én nem csinál­tam. A barátom igazi úriember. Hálából bevitt a gyárba. Ha hiszi, ha nem, j eszerint havon­ként adott fizetésjavítást, hogy magas legyen az átlagom.' Úri­ember volt. Sajnos, így is csak ezerhármat kapok. Nagyon ke­vés ez kérem. Hát nem sok, gondoltam, de több, mint havi hétszáz. Apám negyvenévi szolgálat után hét- rszáz forintot kap. — Miért csak tizenöt évet számítottak... — Közbevág: —- Szép, puha húsú, kövér asszony volt — folytatja. — Karcsú akart lenni. Fűzte ma­gáit Délben semmi baja sem volt, este már görcsökben hánykolódott. A mentők a kli­nikára vitték. Három nap múl­va meghalt Egy pillanatig süket csend; aztán a jobbfedezet hangját hallom. — Ilyen kasa szövetet hoz­tam Párizsból, de az a hülye fránya elszabta. — Mert süket vagy — mond­ja a kapus — nem tudom, mit kajolsz azon a palin. — Miért nem nősült meg újra? — kérdem az öregtől. Furcsán vigyorog. Az arca elváltozik; nem látom rajta az előbbi szomorúságot. — Inkább felkötőm magam — mondja—, vagy felmegyek, a hegyre és leugrom a legelső szikláról. Tetszik tudni, meg­nősülhettem volna sokszor. De hányszor... Egészen megfiatalodik; sze­me élénk, hangja vidám. Bi­zalmasan közelebb hajol. — Nagyon szép lakásom van. Itt lakom a szomszéd utcában. Két szoba, mellékhelyiségek, termálvíz, minden ablak a Du­nára néz. Nem, kérem szépen; én nem nősülök meg. — Ügy gondoltam, hogy an­nak idején... Halkan kuncog. Közelebb hajol. — Hülye lettem volna. Negy­venéves voltam, kérem,< »tramm ember, amikor az asz- fcony meghalt. Pénzem volt,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom