Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-11 / 8. szám
1964. január 11., szombat NÉPÚJSÁG s MUEMLEK ÉS A REPÜLŐGÉP Gondolatok a korszerű olvasói igényről Mindig öröm nekünk, ha egy új vers, elbeszélés, vagy regény valami újat „fedez fel” a magyar táj otthonos szépségéből. Hiába oly gazdag költészetünk és szépprózánk klasszikusnak számító tájleírásokban, ez még mindig nem elégséges számunkra. Kíváncsiak vagyunk a felszabadult, s a honi tájat a büszke birtokos tekintélyével végigpbsztázó mai költők és írók tanúságtételére is. Igen. A hazaszeretethez hoz* zátartozi k nemcsak a kö'/ös- ségvállalás a haza lényegét alkotó néppel, hanem a szerelmes érdeklődés minden iránt, ami változik — és az iránt is, ami tegnap is így volt és holnap is így lesz — az országban. Az új házak, gyárak és a mái* lasztó múlandóságtól gondosan védett műemlékék, az új országutak és a Balaton „kéklő álma” egyaránt kedvesek szívünknek. Ki mondja azt, hogy ónt konvenció Petőfi költeménye — vagy egy mai magyar poéta tájleíró verse — fölött elmerengni az alföldi puszta, a kanyargós Tisza, a délibáb sajátos vonzásán? Akinek nincs szeme a Badacsony — el nem múló — romantikájához, a Ka. rancs, a Dobogókő hangulatához, a Duna-kanyar fényeihez, az szánandóan szegényíti magát és még az is kétséges, van-e benne egyáltalán elég kíváncsiság és nemes hevület. A tájat is szeretni kell, s benne apáink, nagyapáink, dolgos őseink emlékét. Mit szóljunk azonban arról, aki a tájban csak azt látja, ami mozdulatlan, ami emlék és műemlék? Egyfajta —- tudatos — rövidlátás ez is, amely szegényig azt a szemet és szívet, amely csak a múltban, csak „önök” hegyónmókban és „időfölötti” hangulatokban véli felfedezhetni a boldogság, a haza romantikáját. Vannak még ilyen olvasók és vannak ma is irodalmárait, akik ezeket az olvasókat szolgálják ki. A kérdést bonyolítja az, hogy a személyi kultusz időszakában nem kevés új szépirodalmi munka sematikussá szüikítetite, sablonossá egy. szerűsí tette az építés, az alkotás, a társadalmi fejlődés bonyolultan korszerű pátoszát. S hogy az elmúlt évek minden eredménye mellett — hiszen idősebb és fiatal íróink már számos olyan regényt), novellát, verset alkottak mostanában, amelyek árnyaltan és érdekesen ábrázolják a tegnapi és mai' változásokat — még mindig csak bontokozóban van az a mindannyiunkhoz szóló (és mindannyiunkból táplálkozó) irodalom, amely legmélyebb tartalmaikhoz híven képes felmutatni korunk szárnya, kát adó lehetőségeit. Mire nyújt lehetőséget — többek között — korunk a mi népünk fiainak és leányainak is? Például arra, hogy ne ócska határon haladjunk, hanem repülőgépen, a szellem repülőgépén is. Am arra is, hogy tanuljunk meg mind ábrándozni és — sétálni is. Unt példa már, hogy a Balaton mellett lakó parasztemberek a múltban nemigen fürödték a Balatonban (fogva tartotta őket a robot és hamis elképzelések bilincse is), nemhogy bányászok — gyönyörű tájak környékén lakók! — még a szabadnapjukon sem mentek el kirándulni. Unt példák ezek, ám nyomokban még ma is fellelhetők. Nagy szolgálatot tesz hát az olyan szépirodalmi alkotás, amely a táj, a séta. a természet, az éltető nedveit a múlt gyökérzetéből is szívó magyar Világ szépségeire figyelmezteti késnek ellentmondó, azokat akadályozó kozmopolitizmus és nacionalizmus maradványai. Legüjabbkori töi-ténelmünk túlságosan is bonyolult és drámai volt akkor, hogy keddről szerdára eltűnhetett volna az említett hamis nézetek, „termőtalaja”. Persze, adminisztratív i n tézkedésekkel, ren d el e t ekkel nem is lehet eltüntetni. Ehhez az írók, a kritikusok — és az olvasók — műveltségének és felelősségérzetének további gazdagodására van szükség. Ezt a gazdagodást pedig a vonzó, nagy művészettel megalkotott szocialista-realista szellemű Irodalmi alkotások inspirálják. Egymást tápláló kölcsönhatás ez, összetett folyamat, amelynek igen biztatóak a kilátásai... Konsztantyin Fegyín, finom- mlvű regények alkotója, a szovjet írószövetség főtitkára állapította meg Alekszej Tolsz, tojjál kapcsolatban, hogy talán senki nem írta le annyiszor az „Oroszhon”, és „orosz nép”, az „orosz világ” kifejezéseket, mint a Golgota és a Nagy Péter szerzője. Ugyanakkor azonban — ahogy Fegyin írta „Alekszej Tolsztoj jellegzetesen orosz emberei soha nem jelentenek, zárt világot: ábrázolásukba'‘belefér az egész horizont.” Nemigen lehet tömörebben megfogalmazni, miről is van szó A probléma ma is él, nálunk is aktuális. Az új magyar irodalom egyik igen fontos, már megkezdett, de távolról sem bevégzett — és talán be sem végezhető — szolgálata, hogy magyar emberek arcát, magyar tájak sajátos bűvöletét villantsa fel, ám az egyre táguló világ-horizont fényében. Antal Gábor fi verpeléti KISZ-titkár Az öreg Szabó klráldi bányász volt. 1939-ben örömünnepet ült a család: első gyermekük, István fiuk született. Rövid vigasság volt, a kis István még beszélni sem tudott, máris röpítette őket a vonat Kreizwaldba. A nagy bányászsztrájk idején „flek- kes” lett a királdi vájár, úgy határoztak, jobb, ha családos tói „eltűnik” egy időre. Nem sokáig bírják az idegei földet, 1931-ben hazatértek Iá togatóba. Ha tudták volna ... De nem tudták, s a vendégség be érkezett bányász-bizalmi letartóztatják. A fej nélkül ma radt kis család Óbudán telep szik meg. Végre hazatér az apa. Sokáig tengődik munka nélkül. „Megbízhatatlan ...' Nem kell sehol. Aztán az óbu dai téglagyárban kap munkát Ilyen légkörben, ennyi há nyódás közepette nő a fekete hajú kisfiú. Tizenhat éves ko rában már gépkezelő a buda pesti Facsavar- és Fémér u gyárban. Negyvennégyben — még nagyon fiatal, de apja példáján nevelkedett — rész' vesz a bérkövetelők tüntetésé ben. „Csak” megverik é- „csak” kidobják a gyárból. Végre, a felszabadulás egyenes utat jelöl számára. Neki már nem olyan nehéz, mín( apjának volt. Mindenütt a fiatal, haladó munkások között van. Hamar felismerik eszmei tisztaságát, lobogó, lelkes akaratát. 1945-ben a budakalászi íextilműveknél dolgozik. Csatlakozik a szovjet kórházhoz, négy hónapig kíséri őket, aztán hazatér, visszamegy az üzembe és ifjúsági titkár lesz. Később kerületi MADISZ-tit- kár Békásmegyeren, aztán SZIT-titkár a Hl. kerületben. A budapesti VIT-en századparancsnok. Éppen húszesztendős, amikor katonai szolgálatra bevonul. Kaposvárott újonc. Baián tiszthelyettes-iskolás, majd a Petőfi Akadémia következik. Halad. előléptetik, de nem elsősorban ezért jegyzi el magát az egyenruhával, hanem azért, mert megérzi mögötte mindHatárőr öccsének ír. Soraiba vers szövődik: ... Csillan a fény a fegyver csövén, Szívedben ott izzik örökké a láng! Ellenség az, ki lopva közelit, S bérért hozna ránk száz halált... (Foto; Kiss Béla) Verset, novellát, színdarabot. Pályázatot nyer irodalmi munkásságával, s mégis, mindig marad ideje családjára, fiai nevelésére és arra, hogy közel kerüljön a falusi fiatalsághoz. Az elmúlt év márciusában két ifjúgárdista csoportot szervez a verpeléti feszesekből. A Jelentős megállapodás született a napokban a Gyöngyösi Városi Tanács ép a Gárdonyi Géza Színház igazgatósága között. Gyöngyös rohamos fejlődése, a város kulturális igénye hosszú idő óta egyre sürgetőbben vetette fel az állandó jellegű gyöngyösi színház gondolatát. Így a napokban aláírt megállapodás az évekkel ezelőtt elkezdett mondat végére tett pontot. Gyöngyös város állandó jellegű színházat kap. A Gárdonyi Géza Színház márciustól minden héten pénteken és szombaton tart előadást Gyöngyösön a megállapodás értelmében. Ezzel Gyöngyös rendszeres színházi ellátottsága lényegében megoldódik és ha figyelembe vesszük, hogy ugyancsak megvalósuláshoz közeledik Gyöngyösön egy hatalmas kultúrkomhinát felépítésének terve, amelyben gyönyörű és korszerű színházterem is lesz, akkor még jobban kirajzolódik a jelen megállapodásban rejlő távlati lehetőség. A színház igazgatósága vállalta, hogy ugyanazokból a darabokból tart bemutatókat Gyöngyösön, mint Egerben, sőt egyes daraboknak a premierjük is ott lesz. Ezzel is hangsúlyozni kívánja az igazgatóság, hogy a jövőben Gyöngyös nem tájhelye Egernek, hanem önálló színházi város. Gyöngyös város tanácsa pedig azzal, hogy a legmesszebbmenően támogatja a színház bérleti akcióját, bizonyítja szándékuk eltökéltségét, mert jól tudják, hogy a gyöngyösi színház állandósulásának egyik döntő feltétele a bérletezés sikere. A megállapodás tehát megszületett. Most folyik az abban foglaltak részletes elvi és gyakorlati megvalósítása. Hisszük* hogy a közös szándék eredménye nem marad el s rövidesen forró színházi esten ünnepelhetjük — a gyöngyösiekkel együtt — az állandó gyöngyösi színház megszületését. ★ Sok debreceni néző szilveszteri szórakozását mentette meg bravúros beugrással Fontot Magda. A megbetegedett So~ mórjai Éva helyett játszotta el a Doktor úr női főszerepét, Sárkánynál. A beugrás kitűnően sikerült, a debreceniek forró ta.pssai köszönték meg Fontos Magdának a jó szilveszteri szórakozást. (czy) Megalakult a Földművelésügyi Minisztérium Beruházási Irodája A mezőgazdasági beruházások színvonalának fejlesztése érdekében az év elején megalakult a Földművelésügyi Minisztérium Beruházási Irodája Az új intézménynek három feladata lesz: egyes nagy értékű, különleges technológiai berendezéseket igénylő beruházások lebonyolítása; a mezőgazdasági beruházások gazdaságossági számításainak ellátása a termelőszövetkezetek házi építkezéseinek szakmai irányítása. A Földművelésügyi Minisztérium Beruházási Irodájának idei legfontosabb tevékenysége az első négy nagy tojásgyár tervezése és üzembe helyezés« lesz. olvasóit. De a magyar világ — s a „magyar hangulat” — semmiképp sem szabhat gátat az öt világrészre kiváncsi érdeklődésnek. Az üdítő gyalogsétát —, hogy előbbi képünkkel éljünk — nem lehet és nem szabad szembeállítani a repülőgéppel és a modern közlekedés egyéb vívmányaival. Hiszen múlt és jelen, haza és nagyvilág, a nemes és maradandó érzelmek és kotr tudományával, technikájával, társadalmi fejlődésével lépést tártó, mélyen megértett ismeretek romantikája dialektikus egységet alkotnak. S ma nincs olyan magyar falu, ahol ne lenne villany, s ahová ne tört volna be — korszerű tartalommal — a Petőfi hirdette „szellem napvilága” ... Sokrétű és nehéz! a feladat, ami az új magyar szépirodalomra hárul. Ügy mélyíteni el a hon —- és benne a táj — szerető tét, hogy abból óppemúgy ne legyen elavult giccs, mint a fejlődés új és új vívmányainak ábrázolásából. Mit ér az olyan kozmopolita szellemű írás — olvastunk már ilyet, — amely úgy állítja szembe a növekvő városokat az apadó falvakkal, hogy eltagad (és lomtárba utal) minden, ma is éltető magyar hagyományt? De hazaszeretet-e vajon — s nem inkább rövidlátó, a fejlődésnek hasztalan .megálljt parancsoló nacionalizmus” — az. amely jó tradíciókkal egyetemben a rosszakat, régen elavultakat is megőrizné? És amely — mondjuk — a nagyvárosi neonfényben valami ördögit, megvetni valót lát és láttáit? Ne átitassuk magunkat: mind társadalmunkban, mind irodalmunkban élnek még a normális látásnak és a reális életérA bélapátfalvi „haditerv" Fiatalítják a gyárát — iii kaphat prémiumot ? les kemencék szája most hidegen ásít. Égő tüzük kialudt. * kemence gyomrában most kőművesek dolgoznak. A vas vázak téglabélését kibontották. Ki tudná megszámolni, hogy Sas Sándor brigádjának lakato. sai mennyi szegecselést végeztek és mennyi villanyhegesa- tés kellett ahhoz, hogy a kemencék egy évig újra állják a több mint ezer fokos hőt és a sok tonna égő, kéken, vöröse» izzó anyagot. Kormos Vencel leszállt * dömperről, most visszatért t kőműves szakmához. Pelyht József és Bajzát Máté páncélozó segítségével rákja a sa- mott-téglát, nagy szakértelemmel és gondossággal, körbe » kemence vasbordájára. A kő műveskalapács minden kocca nására hull a lisztfinomságú kiégett por. Ellepi az emberéi arcát, s nemcsak a nyakukba a tüdejükbe is jut az alattam«; ellenségből. Kívülről a kemencék oldalé hoz nagy létrákat támasztól tak. Csigák és emelők segítse gével szedik az ácsolatot. szél szedték már a meghajtást. Komisz hideg lopta be me gát a szeli ős nagy csamokbí Máskor szinte kibírhatatlan hé séget sugároznak az izzó kr mencék. most vacognak a kai ban tartók. — Céljutalmat, vagy valami lyen béren felüli juttatást kag> nalk-e a nagyjavításért a mue késők? — kérdeztük Zana Ki roly igazgatót. — Igen. Ha határidőre és Sí fogástalan minőségben elkégaü lünk a nagyjavítással, a kar ban tartó munkások és a javít üzemekhez tartozó állandó jellegű segéd- és betanított munkások a bizottság döntése szerint 5—20 százalékig terjedő prémiumot kapnak. A pénz megvan, az előírt munkát elvégzik, tehát jogos és megérdemelt a prémium — mondta ar igazgató. F. (.-------------------- 1 a meghajtó gépbe a tengelyt, sikerült a próba, a felújított kötélpályán már jön az alapanyag, a bélkői mészkő. — Baka János, Csősz Ferenc és Ferenc Kálmán brigádja becsülettel helytállt. Jó munkát végeztek — mondta Sas Kálmán főművezető és ezzel a dicsérettel teljesen egyetért a műszaki osztály vezetője. I garancia — Az a legfontosabb, hogy összehangoljuk a munkát, az egyik részleg ne várjon a másikra. A hidegállás 10 napja alatt az összes kiszolgáló berendezés nagyjavítását el kell végezni. Január 11-én egy nagy és egy kis kemencével kezdődik a klínkerégetés. Sas Sándor és Poczik Imre brigádjának tagjai gyakorlottak, szavuk és szorgalmuk a garancia, hogy határidőre és kifogástalan minőségben befejezik a műnkét, — bizakodnak a műszaki vezetők. A kalapácsok dongó kopá- csölásáíól. a hegesztők szisze- gésélől egymás szavát alig értettük, de Sas Kálmán egyszerre valami monoton zúgásra fülelt. — Most indul a nyers oldal. Reggelre iszapot készít, az elő, re megszabott időben indulhat a kemence. Derekas munkát végzett Berecz Tibor brigádja a törő-, őrlő- és a szállítóberendezések javításában. 4 kemence gyomrában — A mészüzemfoen sem lesz fennakadás? — Reméljük, hogy nem és 19-én egy kemencével már me- szét adnak. Automatikus adagolóberendezést építünk be. Az eddigi kézi adagolás helyett sokkal biztonságosabb és korszerűbb lesz az új megoldás. Jobb égetést és tüzelőanyagmegtakarítást akarunk elérni — magyarázta a műszaki osztály vezetője. Vaslépcsőkön egy emelettel feljebb kapaszkodtunk. Az 50 méter hosszú, három méter széAz év első tíz napján nem dohogott a gyár, füst, korom és szürke por sem szállt a kéményből. — Meghosszabbítják az öreg gyár életét? — kérdeztük Sólyom Lászlót, a műszaki osztály vezetőjét. — Igen. Pedig úgy volt, hogy 1964. végén örökre leállnak a kifáradt gépek, elbontják a régi épületeket és új gyár születik Bélapátfalván. De a beruházási programot még nem hagyták jóvá, a cementre, mészre szükség van, tehát termelni kell a régi gépekkel. — Most a szokásos évi nagyjavítást végzik? — Igen. Azaz annál is többet, az előző évieknél is na-_ gyobb munkát. Pótolnunk kell mindazt, amit tavaly elhagytunk. A legfontosabb javításokat most végezzük, de részleges termelés melleit július— augusztus hónapban is lesz egy nagyjavítás. Most. olyan a gyár. mint egy ostromlott vár. Pontos „haditervet” dolgoztak ki. A termelés parancsnokainak kézében rajzok, .és ütemtervek. Erőátcsoportosításokat végeztek, a legveszélyeztetettebb helyekre erősítést küldtek. Segédmunkások igyekeznek a javítóműhely sok gondján, baján könnyíteni. Dömperrel és furikka! hordják most ide az alkatrészeket és a gépeket. Lakatosok, esztergályosok, hegesztők és ki tudja lány szakma mesterei iparkodnak, hogy a cement- és a mészüzemben, a kötélpályánál is a kőbányában, az erőtelepen, vagy a csürtiagolóbao ne legyen fennakadás, idejében Mlkészüljön a munka. A kötélpálya teljes tartókötelét kicserélték, 'a gyártól fel i Bélkőre, a bányáig. Jeges oszlopokon, téli nagy hidegjén, mindig a szabadban dolgoztak az emberek. De idejében és baj nélkül beszerelték nyáron már ők kapják a felsőtárkányi sportversenyek rendezői feladatait. Közös kirándulásokra járnak az összekovácsol ódott kis egységek tagjai. Együtt tanulnak, együtt hajtják végre a gárdista feladatokat, és mindenkor szívesen tartózkodnak a helyőrségi klubban, s hallgatlak Szabó István oktató, az :dősebb jogán elhangzó szavait. Mióta Szabó Istvánt megválasztották Verpeléten csúcs-titkárnak, nagyobb lendületet vett a kulturális, a sportos a szervezeti munka. Másfél évtized az ifjúság körében — jó iskola volt. A szervezőkészség, a mozgalmi munka szerete- te együtt növekedett a fiatal tisírt gondolkodásmódjával. Mindezek birtokában valóban jól látja el a négy alapszervezetet összetartó csúcs-titkári teendőket. Közel kétszáz fiatallal dolgozik együtt, s amikor otthon, a kényelmes, szépen berendezett lakásban kedves szórakozását űzi — ír —, akkor is a fiatalok között időzik gondolata. S mikor csendes estéken, elfáradva a napi gondokban, két fia melléje telepszik, szívesen mesél régi időkről. Cs. Adám Éva azt. amit édesapja mondattanul szívébe vésett. Fő munkaterülete a honvédségnél is a szervezeti ifjúsági munka és a kulturális élet fellendítése maradt. Szabad idejében ír. Sokat és sokfélét
