Heves Megyei Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-30 / 304. szám
19G3. december 30., hétfő NÉPCJSAG 3 Miért ross« még mindig a Terv és a Kossuth cigaretta Milyen újdonságok várhatók 1964-ben Nyilatkozik az illetéke• (Tudósítónktól) , Közel két éve már, hogy feltettük az illetékeseknek a kérdést: miért olyan rossz a Kossuth- és a Terv-cigaretta? Miért nagy a dohánykiszóró- dás, vagy éppen miért annyira kemény, hogy szívni sem lehet? És miért büdös és zamat nélküli? És végül — miért nem ég? Az illetékesek: az Egri Dohánygyár, a Budapesti Lágymányosi Dohánygyár, a Debreceni Fermentálóüzem, a Dohányipari Kutató Intézet, valamint az Élelmezésügyi Minisztérium Dohányipari Igazgatóságának vezetői akkor — kisebb eltéréssel — szinte ugyan azt a választ adták. 1961-ben Európa és Afrika (sőt Ázsia) dohánytermését megtizedelte a peronos zpóra. Ami megmaradt a dohányból, azt idő előtt, zölden, éretlenül törték le, és így nem várhatja a dohányzóközönség, hogy 1962-ben a cigaretta (elsősorban a Kossuth és Terv) kellemes és valódi finom legyen. Azaz... 1962 második felére várható némi javulás — mondták az illetékesek — részben a tudományos kutatómunka hatására, részben az új technológiai eljárások bevezetésével. Bizonyos javulás 1962 végére tényleg mutatkozott, de 1963 elején mintha elvágták volna. Üjra potyogott a dohány, egy csomagban 6—7 cigaretta szív. hatatlan volt dohány hiányában, újra elaludt a Kossuth az ember szájában — nyáron, szél men les időben is. Egy gazda a dohányiparban Két év, közel két év és a fejlődést — mit mondjunk — nem tapasztaljuk. Az év utolsó napjainak egyikén elmentünk hát ismét az illetékesekhez: mondjanak, nyilatkozzanak valami biztatót a dohányosok számára. Lesz-e, várható-e valami javulás 1964- ben? És egyáltalán, mi a baj, és hogyan akarják azt megszüntetni? Mikor szívhatunk végre jó cigarettát? Most a válaszért szerencsére nem kellett egy országot végigfutká- rozni. A minisztériumban megszűnt a dohányipari igazgatóság és az egész magyar dohányiparból egy országos nagy vállalat alakult, összevonták tehát az összes dohánygyárat, a fermentálókat, a tudományos kutatóintézetet (és megszüntették a Dohányértékesítő Vállalatot). Itt, a vállalat budapesti köz. pontjában, régi ismerősünkkel, Gyórivínyi Béla gyártási osztályvezetővel sikerült beszélnünk. (A minisztériumban két évvel ezelőtt is ő adta a felvilágosítást.) És tőle a következőket sikerült megtudnunk. „Kezdjük az összevonással. Igaz, még nem mutatkozhat meg egy féléves új vállalati felépítés előnye, de jövőre már feltétlenül érezteti hatását. Megszűnt a dohánygyárak és a fermentálóüzemek érdekellentéte, Azelőtt gyakran tapasztaltuk, hogy a fermentálóüzemek magasabb minőségi osztályba sorolták a gyengébb minőségű dohányokat Is. A kezünkben levő jogi lehetőségek ennek megszüntetésére kevésnek bizonyultak a gyakorlatban. Ml már kész tények elé voltunk állítva, abból kellett gyártanunk, amit kaptunk, s amíg Jogászaink vitatkoztak a fermentálók jogászaival, addig a fogyasztóközönség szívhatta a rossz, minőségű cigarettát. (A fermentálók önállóságuk korában gazdaságilag természetesen abban voltak érdekelve, hogy minél több jobb minőségű dohányt állítsanak elő. Ezért az említett manipulációk sokat segítettek a vállalat gazdaságossá tételében. A szerk.) Az összevonás másik várható eredményét az országosan egységes technológia kidolgozásától és bevezetésétől várjuk. Örömmel tudatom, hogy 1963. december 30-án Lágymányoson, Sátoraljaújhelyen és Pécsett is felszerelték a melegítő hengereket és ezzel a legkorszerűbb, fő vonásaiban országosan egységes technológiát te • renitettünk meg mindenütt. Wpg mindig a papír Az eddig elmondottakban azt is elismertem, hogy javítani kell a cigaretták minőségét, mert bizony az említett cikk óta nem nagy a minőségi javulás. Tény, hogy 1962-ben, de különösen 1963-ban a pero- noszpóraveszély már nem volt jelentős, sem külföldön, sem itthon. Ennek következtében a dohánytermés jobb volt, mint az azelőtti években, volt ideje beérni is. Amivel továbbra is szembe kellett még néznünk: sok helyen felemás, elmaradott volt gyáraink technológiája, és amit jövőre sem tudunk megoldani: az a csehszlovák cigarettapapír rossz minősége. A degusztáló bizottság ebben az évben többször is megállapította: a Kossuth- és Terv-cigaretta íze javult. (Az októberi sorrend így alakul: 1. Debrecen, 2. Sátoraljaújhely, 3. Eger, 4. Pécs, S. Budapest.) Viszont a cigaretták tömöttsé- ge, kocsánytartalma, éghetősé- ge még mindig elmarad a kívánalmak mögött. Mondjuk ki nyíltan: e téren még nincs fejlődés, sőt 1963 első felében még tovább romlott a minőség. A dohányipar minden kutató tudósa és mérnöke a cigaretták minőségi javításán dolgosak. Valamit azonban mindenkinek tudnia kell: a magyar dohányipar nagy mennyiségű külföldi dohánynyal 06 papírral dolgozik és a kész, merev tényeken mi már vajmi keveset tudunk javítani. Mindenesetre a Kossuthba és a Tervbe a nagyon gyenge minőségű indiai dohányt már nem töltjük. (Ezt most elsősorban a Munkásba töltik. A szerk.) És örömmel mondhatom, hogy készleteink is megnőttek. Régen volt már hazánkban, hogy az augusztusban letört dohányt októberben nem használtuk fel. Ez évben viszont csak decemberben nyúltunk hozzá. Oka: 1963-ban a magyar dohánytermés mind mennyiségileg, mind minőségileg is kielégítően jó volt. Éppen ezért, a termés nagyobb része áprilisban kerül majd feldolgozásra, s akkor kedvezően fogja éreztetni hatását. Bár a Kossuthról és a Tervről van elsősorban szó, hadd mondjam meg, hogy a Fecske cigaretta minősége sokat javult és a második félévben általában termékeink minősége háromszázalékos javulást mutat. ÍJ eigaretták 1964-ben Néhány szót szeretnénk még szólni az 1964-es év újdonságairól is. Februárban a fogyasztóközönség elé kerül a füstszűrös Totó cigaretta, amelynek dohánya a Kossulhé- hoz hasonló keverék lesz (annál valamivel azért gyengébb). Az új cigaretta korszerű csomagolásban jelenik meg á dohányüzletekben, Ez a Totó szerencsejáték és olimpia évét népszerűsíti, de később más néven, ugyanez a cigaretta is forgalomban marad. Ára darabonként 20 fillér. A Totó cigaretta száz százalékig magyar dohányból készül. Még az első negyedévben, 6zin bén megjelenik a nyolc centiméter hosszú, füstszűrös Velence is. Az új gyártmány a Fecskénél lényegesen jobb minőségű, aromásabb, könnyebb és tartalmasabb. Tölteléke: 40 százalék finom hazai Virginia | és 60 százalék finom török és bolgár dohány. Füstszűrös szo- pókáját két színben gyártják, pirosat a nőknek, a rúzs miatt, és parafa, esetleg fehér színűt a férfiaknak. Az árát még nem állapítottuk meg, de előreláthatólag darabja 80 fillér felett lesz. Újításnak számít, hogy az új cigarettákat a csomagból kihúzó szalaggal lehet majd kivenni — ezzel a higiénia felé teszünk egy lé- rést. Mindkét újdonságot a Lágymányosi Dohánygyár készíti ... A fent leírt válaszhoz az újságíró is szeretne hozzátenni egy észrevételt. Volt ebben a válaszban biztató is és elgondolkoztató is. Tény, hogy talán az egész világon nálunk a legolcsóbb a cigaretta. Mindenki tudja, hogy a nyugati országokban egy csomag közepes minőségű cigaretta egy jó szakmunkás órabérébe kerül. Talán meggondolandó, hogy bizonyos árkorrekcióval — jobb külföldi dohányok és papír vásárlásával — kevesebbszer hallanánk (és mondanánk) a panaszt: de rossz már megint ez a cigaretta. PATAKT DEZSŐ: m XJ leteszem. — Kezébe vette az üveget, kínálta a másik öregnek: — Kortyolj, Petró, megfrissít ...! P ETRÓ IVOTT. A fiú se tudta megállni, hogy ne nyeljen a pálinka jó erős ízének gondolatára, öt nem kínálta Kulin, úgy rakta vissza helyére az üveget. — Amikor én ilyen idős voltam, akár te, bolondultam a szoknyákért. Nem tudtam végigülni a hosszú vonatutat, csak valami jóképű lány mellett. De te, birkavérű ...! Akárhová mentem, mindenütt várt rám valaki. — Keleti mese! — Hogy is volt azzal a ci- gánynéval? — biztatta beszédre a nyugodt, lassú mozdulaté öreg a pálinkás Kulinti, s előre mosolygott a sikamlós történeten. — Cigányné? — csodálkozott a fiatal nyurga. — Gyönyörű terantés volt az az asszony! — mondta Petró visszafogott) derűvel. — Haj! Kulin papát szentté avatták húszéves korában ...!? — Majdnem! De hát akkor is klerikális pápa ült Rómában ... Mindenforma életet próbáltam. Lementem Bácskába krampácsolni, kubikolni Kőszegre. D* vezettem vidná0 cZofűrdidúra Átadták a fóti gyermekváros kulturális központját A 23-as Építőipari Vállalat öt éve dolgozik a fóti gyermekvárosban. A széles körű társadalmi és állami támogatással már korábban felépült a több mint ezer személyes gyermekváros tíz óvodája, három diákotthona, egészségháza, 16 tantermes iskolája és sokféle gazdasági épülete. A gyermektelepülés első szállása, a régi Károlyi-kastély helyreállítása volt az utolsó építési feladat. Az építők a napokban adták át a helyreállított és átalakított kastélyt. Ezzel tehát az utolsó építési munkát is befe- | jezték a gyermekvárosban. Németország Kommunista Pártja 45 évvel ezelőtt, ezen a napon alakult meg — olyan időszakban, amikor a német munkásosztály hősies erőfeszítést tett. hogy meg- döntsc hazájában az imperializmus uralmát és helyette békés, demokratikus és ' socialists Németországot teremtsen. Ebben a harcban a munkásmozgalom olyan kiváló vezetői szervezték, irányították őket, mint Karl Liebknecht, Rasa Luxemburg, Clara Zetkin és Wilhelm Picék, akik bátran szak'láttak az opportunizmussal, a Német Kommunista P,'rl többi tagjával ezyfitt áldozatát nem kímélve küzdöttek a fasizmus uralomra jutása ellen s a háború nehéz éveiben is hűek maradtak pártjuk program láhez, elveihez. A Német Kommunista Pártra — majd hagyomá* nyalnak folytatójára — a Né« met Szocialista Egységpártra* újabb nagy feladatok vártak a háború után, amikor hozzákezdtek a Német Demokratikus Köztársaság gazdasági, politikai megalapozásához, erősítéséhez. S miközben az állandó provokációk, és a f "szült nemzetközi helyzet közepette építették a szocializmust, nem tettek le arról a békeszerelő emberek által támogatott szándékukról sem, hogy megteremtsék a lehetőségét az egységes, békeszerető. demokratikus Németország megteremtésének. A baráti szocialista országok támogatásával ezt a céli akarják elérni a német kommunisták, az egész néppel egybeforrva s ennek a megvalósulásához kívánunk sok sikert a párt megalakulásának évfordulóján. Több mint másfél millió tonna műtrágyát és vegyszert használt fel 1963-ban a mezőgazdaság A mezőgazdaság gép-, gépalkatrész, műtrágya és növényvédőszer ellátó vállalata, az AGROTRÖSZT, 1963-ban rekordforgalmat bonyolított le. Mint Kopácsi Ernő, a tröszt igazgatója az MTI munkatársának adott tájékoztatójában elmondotta, mezőgazdasági üzemeink az idén együttesen 4 milliárd forint értékű beruházással gyarapították gépállományukat. A géppark bővülése egyben minőségi javulást is rok munkagép-készletét. Az őszi vetések gyors és időben történt befejezésében már szerepe volt annak a 2500 — többségében 24 és 44 soros vetőgépnek, amelyeket ugyancsak az idén szállított az AGROTRÖSZT a mezőgazdasági üzemeknek. Az 1963-ban vásárolt 1800 kombájnból 1300 vett részt az aratásban. A kukoricabetakarítás meggyorsításához jelentett. Az idén elszállított kereken 10 000 traktorból ugyanis nem kevesebb, mint 8500 sokféleképpen, tehát gazdaságosabban kihasználható közép- és nehéz univerzál gép volt. A nagy vonóerőt igénylő munkákra — például a szőlő- és gyümölcstelepítések előkészítésére, talajjavításra — lánctalpas traktorokból csaknem ezret, eszközhordozó traktorokból pedig több mint ötszázat adott át mezőgazdasági üzemeinknek az AGRO- TRÖSZT. Az erőgépekhez megfelelő mennyiségben álltak rendelkezésre a fokozott, illetve sokoldalúbb kihasználási lehetőséget biztosító munkagépek, közöttük az idén először az erodált területek szántásához szükséges váltva forgató ekék, valamint az ugyancsak talaj- javításnál nélkülözhetetlen al- talaj-lazítók. Csaknem 400 egyéb nagy teljesítményű munkagéppel — szkréperrel, dózerrel és granderrel — is kiegészítették a talajjavítással foglalkoztatott lánctalpas trakto2400 különböző siló-, és kuko- rica-betakarító gépet — közöttük 1100 nagy teljesítményű silókombájnt — vásároltak, illetve kaptak az üzemek. Jelentős mennyiségű gabonakombájnra szerelhető kukoricabe- takarltó adapter is forgalomba került. A frissen morzsolt kukorica szárításához pedig csaknem 200 olajtüzelésű szárító gépet adtak át a mezőgazdaságnak. Az évi statisztika szerint hetenként átlagosan 5,2 millió lottószelvény tulajdonosa, egész évben összesen 270 millió 872 ezer lottószelvénnyel vett részt a népszerű játékban. A szelvényrekordot éppen az év utolsó hete hozta, amikor 6 425 000 szelvényt dobtak be a játékosok a ládákba. A szerencsésebb játékosok több mint hatmillió szelvény alapján — négyszáztizenötmillió forint nyereményen osztoztak. A „nagyját” természetesen az „ötösök” vágták zsebre, nyolc szelvénnyel csaknem Rekordot hozott az 1963-as év az öntözés fejlesztésében Is: korszerű, hordozható öntöző« berendezésekből kereken' ezret helyeztek üzembe. Ez körülbelül 120 000 hold mesterséges csapadékellátását biztosítja. As esőszerű öntözés mellett újabb 120 gépegység üzembe helyezésével javították a felületi öntözőtelepek vízellátását is. A mezőgazdaság rendelkező* sére bocsátott műtrágya 1963- ban megközelítette a másfél millió tonnát, s ez 11,6 százalékkal több, mint az előző évben. Fontosabb növényvédő szerekből összesen 39172 tonnát használt fel a mezőgazdaság, szemben az előző évi 36 ezer 645 tonnával. Jelenleg mintegy 100 különféle növényvédő és gyomirtó szer van forgalomban. 15 millió forintot. Ebben az esztendőben 30 millió totó szelvényt vásároltak és 44,9 millió forint nyereményt kaptak, ezenkívül 9,4 millió forint vígaszdíjat is fizetett a totó. Akadt dolga Fortunának az államkölcsön-sorsolásokkal is, hiszen abból is tizienikettőt rendeztek ebben az esztendőben. Az 1., a 2., a 3., a 4., az 5. és a 6. békekölcsönből az idén több mint kétmillió kötvényt sorsoltak ki, s szerencsés tulajdonosaik 440,2 millió forintot kaptak. Á szerencsekerék évi mérlege TO list, meg muraközi lovakat, próbáltam a bányát. Most meg a turbinákat szerelem. Nem volt büdös a munka soha énnekem, annyit kerestem, hogy megéljek ... Szaggatottan pöfög a mozdony. Hallgatják mind. — Na, fiú, miért fújtat nehezen a gőzös? — Hegynek fel nem bírja a terhet. — Bírja az. — Gyenge a szén. Rosszul füstöl. — Pedzed már, pedzed! Aztán tudod-e miért? A fiú hallgat. — Fináncláb van a kéményben. ELÜLT A NEVETÉS. A ™ fülkében csönd lett. Kulin a táskája után nyúlt s két tenyere közt illegette-billeget- te a csattos üveget. Titkon Petróra tekintett s az alig észrevehető fejmozdulattal intett. Az izgő-mozgó emberke megbökte a fiút: — Jól van, megkönyörülök rajtad. Kell? A fiú nem szól semmit, csak nézi az üveget. — Kérdeztem: kell vagy nem kell? — Eddig is sajnálta tőlem, most minek kínálja?! — Sajnálta a hóhér a köteN let! Csuda erős. üres gyomornak nem árt, te pedig ettél. — Lerázta azt már bennem ez a zötyögős batár. — Akkor húzd meg, de nagyon vigyázva. Kulin papa odanyújtotta a fiúnak az üveget. Diadalmas mosoly terült szét az arcán a fiatal, nyurga gyereknek. — Maguk csak nyalogatták, mint a cukrot! Nem úgy kell azt — mondta és körbejártatta a szemét a fülkében ülő emberek arcán. A fény fe1" tartatta az üveget, aztán elismerően bólogatott: — Szép, tiszta színe van. Kicsit előrehajolt és a szájához emelte a csatost. A két öreg, mint a gyerekek, ámulva lesték, mint mozdul a fiú csontos ádámcsutkája, ahogy nagyot nyel. Aztán, mint aki hirtelen keserűt kóstol, elfintorította az arcát és a padlóra köpte az Italt. — Huh! — rázta meg a fejét is. A két öreg a térdét csapkodta, s éles hangon röhögtek. — Na, ugye, hogy erős volt? Nem bírtad lenyelni! — Bolondnak néznek engem?! — törölte a száját a fiú dühösen és káromkodott. — Nem is volt zsíros az a szalonna, amit ettél, ha még a víz se csúszik utána ... Erre már a többiekből is kitört a jókedv. A FIŰ NEM MERT ránézni senkire. Háta"» hajtotta fejét a fülke falának, s behunyta a szemét, mint aki szundítani akar. — Te, Petró — szólalt meg hosszú idő után a kis Kulin —i, ez a gyerek tényleg elaludt. A mozdony belefúrta magát az éjszaka sötétjébe. — Azt mondták, három hónapig tart a próbaüzemelés — szólalt meg csendesen a kis öreg. — Legalább egyszer még meg kell nézni a gépeket, jó! csináltunk-e mindent? — Nem lesz ott semmi hiba. de engem a kíváncsiság is hajt. — És a fiúval mi legyen? — Velünk jön ő is ... Együtt dolgoztunk hárman. Kulin eltűnődött. — Jó gyerek. Érti, amit csinál. Ügyes kezű. — Alaposan berúgott, hogy nem is tudott magáról... Kulin ránézett az alvó fiú arcára. — Régi cimborájával találkozott, Együtt voltak az állami nevelőben... M J EMELKEDŐRE kap" tatott a vonat. Az ablakon át behallatszott a mozdony nehéz, szaggatott pöfö- góse. Petró a kis Kulinra nézett, s csendesen elmosolyodott: — Biztosan fináncláb van á kéményben... ti ARM AN ÜLTEK egy■* más mellett. Két öreg. ötvenes forma munkás; nyugodt, lassú mozdulata az egyik, izgő- mozgó, hörcsög természetű • másik, kettejük között hosszú, nyurga, fiatal fiú. Talán húszéves. Kényelmesen hátra dőlt a barna bőrrel bevont ülésen, lábát átnyújtva a szemközti pad alá. Hegyek közé ért a vonat, a* kivilágított ablakok sora fényszőnyeget dobott a sziklafalra. Behallatszott, hogy nehezen pöfög a mozdony. —• Fináncláb van a kéményben — mondta az izgő-mozgó emberke. A szemközti pádon ülők nyújtották a nyakúkat, pislogtak kifelé. Azok ketten, a nyugodt, lassú mozdulatú öreg, meg a fiatal nyurga, hallgattak. A repedezett rámájú fényképet mustrálgatták a fülke falán. — Most úgy ültök itt mellettem, mintha összevesztünk volna! Egy fiatalasszony, ravasz-fekete szemű, nyihogva nevetett. — Beharaptam egy jó darab szalonnát, meg vagy íél vekni kenyeret, de még mindig csak ennék — mondta a fiatal nyurga. — Te is csak a hasadba gyújtasz, nem az otépébe! — csipkelődött az izgő-mozgó emberke. — Könnyű magának, Kulin papa — sandított a táskája felé, ahonnét egy csatos üveg meredt elő. — Könnyű? Ahol nehéz, ott
