Heves Megyei Népújság, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-17 / 269. szám

1963. november 17., vasárnap NÉPÚJSÁG 8 lSEM AZ ÉTS Nem az én asztalom — tárja tuáció, de nem lehet értelmes szocializmust építő népi állá­sáét a karját mély meggyőző- magatartás. munkban ez a kor már a tör­déssel, a vendéglátóipari szak- A közömbösek, akiknek vol- ténelemkönyv lapjain találha- mából kölcsönzött szólással iáképpen nincs is „asztaluk”, tó csak meg, s gúnyos fintorú élve. Más szóval: mi közöm lényegében — akár akarják, paradoxon, hogy amíg a gye- hozzá? akár nem — egyáltalán nem rek a könyvből magolja ezt a Hányszor és hány helyen közömbösek, mert légkört, kort, addig a szülő, mint va- hangzik el a legkülönbözőbb támaszt nyújtanak azok szá- lami élő szemléltető eszköz, megfogalmazással a közömbös- mára, akiknek — hogy a pél- magatartásával idézi a régit, az ség jelszava, amelyet ugyan dánál maradjunk — mindé- elavultat, a tankönyv ma már sem pajzsra, sem zászlóra nütt van asztaluk, amelyről le csak megtanulni való anyagát nem írtak fel, de amely mégis lehet szedni ételt, abroszt, evő- — Nem az én asztalom — messzire hirdeti az óvatossá- eszközt, de amelynek megtéri- tárják szét a kezüket és a ki­got és a nemtörődömséget éle- tésén dehogy is akarnak fára- tárt karok alatt kényelmesen tünk kisebb-nagyobb gondjai- dozni. A közömbösöket is meg- surrannak el a hibák, gazem- val, hibáival szemben. károsítják, azoktól is lopnak, benségek, ostobaságok, ki­Mi közöm hozzá? akiknek nincs közük .semmi- sebb és nagyobb bosszúsága­... ha a szemem előtt fusiz- hez, azok is megsínylik az el- ink- A közömbösség — s ezért rak munkaidő alatt az üzem követett hibákat, akik széttárt kell szólni róla — rés egy anyagából... karral igyekeznek semlegesek olyan gáton, amelyet közéle­... ha ott lógnak órák hosz^ maradni. tünk demokratizmusa rakott a szat előttem, ásítozva és unat- Van történelmi tapasztala- vétkek szennye elé. Igaz, a kozva, s ott ágálnak a bér- tunk ahhoz, hogy megállapít- gátrakás még folyik, de máris számfejtés előtt, ha kevesebb hassuk: ha okos nem is, de jo- . . került emiatt a borítékba... gos volt az óvatosság. Van lenyegesen kevesebb lenne a ... ha kapkodást és szerve- történelmi tapasztalatunk ar- hiba’ a gond’ ha “éS keve- zetlenséget látok... ra, hogy akinek szélt a szája, sebb lenne a közömbösek szá­... ha meglopják a társadal- annak megfájdult a feje. De ma- Gyurkó Géza mi tulajdont... I-----------------------------------— ----------------_— ----------------------------­.. . ha és mennyi ha történ­het és történik előttünk, ame­lyért nem szólnak azok, akik idegesen háborognak, ha a Pin­cér azt mondja nekik a ven­déglőben: „Nem az én aszta­lom ...” Az elmúlt években jelentős a fejlődés a közvélemény nyilt, s ha szükséges elítélő magatar­tásában.' Lapunkhoz is, de más szerkesztőségekhez is, a népi ellenőrzéshez egymás után ér­keznek a levelek, bejelenté­sek, amelyek zömében őszinte nyíltsággal és sajnálatosan iga­zat írva hívják fel a figyelmet közéletünk még meglevő hiá­nyosságaira. Termelési ta­nácskozás, párttaggyűlés, ta­nácsülés, — nem kevés azok- -■sk a száma, akik a „minden- ''->z van közöm” elve alapján 4rnek szót, adnak javaslatot, — ácsot, vagy fejtik ki állás- ’ ltjukat a hibák megszűnte­idét illetően. Nem, egyáltalán nem jellem­ző közéletünkre ma már a kö­zömbösség, tíz- és százezrek vesznek aktívan részt napi munkájuk mellett, azon is túl 1 érveink megformálásában, ■ égrehajtásában, s a végrehaj- ' is ellenőrzésében is. A százezrek alkotó tevé­kenységének fényében azon­ban még torzabbnak tűnnek í-zok, akik vélt, vagy kapott • :gi sérelmeik, tapasztalataik 1 tétlen reflexeit konzeróál- ' ík egy olyan történelmi idő­szakra, amikor ezek a reflex­iek értelmetlenek, sőt nevet­4 mezőgazdaságban is megkezdődött az „iskolaév” Az őszi mezőgazdasági mun­kák zömének befejeztével, no­vember közepén megkezdődött a falvakban az „oktatási idény”. Az 1963—64-es évad­ban kereken 150 000 felnőtt1 mezőgazdasági dolgozó, nagy többségében termelőszövetke­zeti tag vesz részt a szervezett, intézményes szakmai tanulás valamilyen formájában. A legtöbben, mintegy 70 ez­ren, a szakmunkásképző tanfo­lyamokon tanulnak. Az alap­fokú tarktorvezetői tanfolya­mokon csaknem 20 000-en vesznek részt. Négyszáz állami gazdaságban, gépjavító állo­máson és termelőszövetkezet­ben szerveznek részükre há­romhónapos tanfolyamot. Párizs és Pest után líVWVVWWWI/WW Nemes Béla régi molnár em- Pesten az ország legnagyobb zetősködése idején öltöttek bér. Nehéz volna elszakadnia malmában: almolnárként a formát —, de már korábban is megszokott ismerős gépeitől, rangos Gizellában! Véletlen, foglalkozott hasonló gondola- nehez volna hatat fordítania csodálatos? — ez utóbbit tart- tokkal, mindig izgatták a jobb, annait a mesterségnek, amibe ja máig is legtöbbre valameny- a gazdaságosabb termelés utá- szinte beleszületett, amiben ne- nyi között, nagyobbnak, mint ni törekvések... Az ő nevéhez veikedett, amelyben már dől- a későbbieket: a Malomipari fűződik többi között a magyar gozik annyi ideje..;; — Svájci- _______ búzacsiragyártós megteremtése, ??Pk ds-, ^openyf* aJak- - :’g1 — javaslatára, elképzelései ját, hol itt, hol ott látják fel- 1 alapján kezdték azt el a bé­munkatársai, a selvpi jpfllllPtefe késcsabai István-malombam, Zsófia Malom monoton zugású ha jól emlékszik, 1953-ban. hengerszékei, táncoló szitái, Jf jjgj Tetszett az új termék mindé­játékosán tekergő, bujkáló V nütt, hírt, elismerést szerzett csorengetegei között vagy ép- JKBMfc 0SMW& külföldi és hazai piacokon egy­peh a nagy kozlomu egyik-má- ff * " ? ' s|f . §4 aránt. Büszke is rá mindmáig! sík helyen óriássá nőtt, éjjel- V |ÍF ' De ez csak egy, újításai sorá­nappal forgó kerekei, surrogó, w sS* *; W ból. Ugyanígy lehetne emleget* csattogó szíjai alatt, — s lehet, % ' ni a többit is, a kisebb-na­nehany perccel később meg ■ .....gyobb technológiai átalakítá­mnr a sokemeletes silótorony sokat, módosításokat, a kapa­tetejen... Minden érdekli, ami .M#,, WmMmSÉ* citást emelő, a minőség javu­csak környezetében történik, lását szolgáló javaslatait, ame­mindenütt ott szeret lenni, — M lyekkel megyénk legjelentősebb s nemcsak üzemvezetői fele- malmába hagyott nyomott ma­lossége miatt, hanem mert él- ga után... Köznapi szóval vezi ezt, annyi év alatt valóság- mondva: nem mai gyerek már, gal a verebe ivódott ez a kü- — néhány hónap csak a nyug­lönos, molnarszakma... Lenn, díjig “■ de munkáját igyekc— Baranyában kezdte réges-ré- Igazgatóságot, a Külkedeske- setét szemlélve nehéz ezt gén, még tizenhétben, a sásdi delmi Minisztériumot, vagy észrevenni rajta.’Nemes Béla malomban. De sok idő is eltelt éppen az AGRIMPEX-et, ahol üzemvezető évéit feledtető már azóta, — és, hány helyen — mi is lett volna más —, . .__,____._____________.__ me gfordult az egykori molnár- a lisztosztály vezetője volt. frisseséggel mozog, ugyanolyan legény! Nemes Béla sokszordos újí- lelkesedéssel dolgozik ma Is Balatonboglár, Felsőmocso- tó, — mi több: éppen az idei úgy rója a hétköznapokat, mint Iád, Siófok és kilenc év a tá- tavaszon elnyerte a kiváló korábban ambíciójából mit sem voli Franciaországban: Nancy, újító kitüntetést is. E címre , ... . . _. Párizs, s Hamlin, a La Manche,ugyan itt, a selypi malomban vesz«ett a közel fel évszázados égesek, amikor az óvatos kö-| csatorna partján. Aztán meg szolgált rá leginkább, nagysze- munkában... ömbösség lehet vígjátéki szi-1 újra itthon, a Duna mellett rű elképzelései itteni üzemve- Gyón! Gyula ^■VV/NA^A^VWWWWWWVV. ! Tapintatos ember. Mi­előtt agyonüt valakit, elnézést kér, hogy előt­te fájdalmat kell okoz­nia. • Ha hiszik, ha nem., találkoztam olyan tit­kárnővel, aki kitűnően főz feketét, még kitű- nőbb a munkája, s há­rom gyerek anyja. Még­is haragszanak rá — igaz, a humoristák! • A humorista olyan ember. akiben nincs humor — kiírja magá­ból. Az igazgatót fúrni nem kell félnetek jó lesz ha ti akarjátok én nem ellenzem. A holtak iránti rész­vét az élőket vigasztal­ja. • Van olyan ember, akinek azért is érdemes meghalnia, hogy egy­szer már jót halljon saját magáról. * Ez az ember zseni, ő mondta, s 6 csak tudja. (~ó) Kulturális élet Hevesvezekényen Községünk kicsi, kevés ala­kossága, de a kulturális élet egyre inkább felfelé ível. Az esti, dolgozók általános isko­lája Vili. osztályában 24-en tanulnak; Rendszeresek a tan­folyamok, az ismeretterjesztő előadások. Az elmúlt napok­ban Is járt nálunk egy TIT- előadó — Palotás Gábor ta­nár —, áld az Alkotmány Tsz- ben tartotta meg előadását nagy hallgatóság érdeklődése közepette. Az előadás érde­kessége, hogy mivel sürgetett a munka, a hallgatók közben a dohányt csomózták, simíteü ták, így a munka is halad: meg az előadásra is sor ke rülhetett. így kötötték össze ; gyakorlati munkát az elmélet tel. A falu lakossága érzi * tudjr hogy szüksége van a maga sabb kulturális műveltségre, .< a munkához szükséges töbl szaktudásra, ezért örömmé üdvözlik a téli hónapokra tér vezeti előadásokat, kulturális rendezvényeket. Rozgonyi Istvár Hevesvezekénj Meddig áll még am MTZ traktor a horti Ezüst kalász Tas udvarán? Legyünk most mindnyájan háziasszonyok néhány percre. Annál Is inkább megtehetjük ezt, mivel a második műszak gondja már nem csupán az asszonyok vállára nehezedik, amióta az egyenjogúság min­den formában gyakorlattá lett nálunk. Látogassunk el Gyön­gyös „konyhájába”! Érdemes itt szétnézni egy kicsit. Velem tartanak? Mi jut a konyhára ? Három nagy élelmiszerüzem gondoskodik Gyöngyös lakos­ságának legfontosabb élelmi­szereiről. Mindhárom központ­ja helyben van, sőt, a közvetí­tő: az Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat is gyöngyösi „il­letékességű”. Ebből következik a hasonlat: tökéletes a családi „harmónia”, hiszen a „házi­asszonynak” nem kell utazgat­nia az áruért sehová. És még- i-,...! De erről majd egy ki­csit később! Mit kap tehát Gyöngyös a „konyhára”? Húsból az első háromnegyed évben 2592, húskészítmények­ből pedig 1965 mázsát. Az előbbiből 8,62, az utóbbiból 6,55 kilogramm jutott egy la­kosra. Ez a mennyiség nem sok, de senki sem tagadja a húsellátással kapcsolatos ne­hézségeinket. Á közeljövőben sem lesz lényeges javulás, csak annyiban, hogy az év hát. ralevő részében több friss húst kap majd a kereskede­lem. Kenyérből 5 224 052 kilo­grammot, péksüteményből pe­dig 6 233 570 darabot készített ■3z év első kilenc wau. ’*2Jevő kapaci- ; kasukat a í hónapokban jnapi száz-százi ven mázsával kénytelenek fokozni, hogy az Gyöngyös „konyhájában“ Hús, te/ és kenyér — A kereskedelmen múlik? — Amikor rossz a „propaganda“ — Lehetne egy kicsit jobban is? igényeket ki tudják elégíteni. Érdemes még felfigyelni arra, hogy az egykilogrammos fehér kenyérből az országos átlagnál majdnem 18 százalékkal na­gyobb arányban juttatnak a kereskedelemnek. Ezt az arányt novemberben a teljes mennyiséghez viszonyítva 50, decemberben pedig 60 száza­lékra akarják felemelni. A tejüzem naponta pohár­ban 1200 darab, kimérve pe­dig 300 liter tejfelt szállít, míg tejből kannákban 8—10 000 li­tert, palackozva pedig 1500 li­tert. Vajból 300, túróból pedig 400 kilogramm jut egy napra. Ennyit a legfontosabb . téte­lekről. Van és még sines I A megnyugtató adatok azon­ban csak így, „teljességükben” megnyugtatóak. A folyamatos ellátással ugyanis gyakran van „némi nehézség”! A ke­nyérért mindig sorba kell áll­ni, különösen a nagyobb ün­nepek előtt, s ilyenkor az is előfordul, hogy nem minden családnak jut kenyér. De az 6em ritkaság, hogy a „szürke” hétköznapokon délután 5 óra körül négy-öt üzletben Is csak üres kenyerespolcokat talál a vevő. Kaptam már Ilyen eset­ben az üzlet vezetőjétől, a zá­rás előtt egy-másfél órával, kérdésemre olyan választ, hogy aznapra már nem is várható kenyér. Van egy rendelet, amely sze­rint a megmaradt kenyeret a vállalat fogyasztói áron jóvá­írja az üzlet részére, tehát nincs mit kockáztatniok a ke­reskedőknek. A baj csak ott van, hogy a kereskedelmi vállalat ezt a rendeletet kissé homályos kivonatolásban jut­tatta le az üzletekhez. így vált a „káló” tabuvá! Az úgynevezett tőkehúsból száz mázsát nem vett át a ke­reskedelem az első háromne­gyed évben. Szombaton délben pedig már sehol nem lehet kapni húst a városban. Való­ban nem lett volna vevője an­nak a száz mázsa fagyasztott húsnak? Erősen kétlem! Az is előfordul, hogy a vevő még akkor sem kaphat olyan húst, amikor van belőle a hű­tőszekrényben, amilyet kér,' hanem csak azt, amit a hentes éppen kihozott. Amíg ez a da­rab el nem fogy, nincs más! Miért? Ezt sem értem. A tejüzem panaszkodik, hogy nem tudja a palackozott tejet elhelyezni. A valóság­ban: délután már csak egy-két üzletben lehet, de azt sem mindig, tejhez jutni. De ha­sonló helyzet előfordul még szombaton délelőtt is. A palackozott tej ára hatvan fillérrel drágább, mint a kan­natejé. Ahol naponta több li­ter fogy: lényeges árkülönbség mutatkozik csak ennél az egyetlen élelmiszernél. A húsz. százalékos árkülönbség kicsit sok! Vannak, akik rejtett ár­drágításnak minősítik ezt a nem egészen célravezető árpo­litikát. A palackozott tej pro­pagálásához: nem éppen sze­rencsés megoldás. A hétmilliós költséggel beszerzett palacko­zógép ezért naponta csak két- három órán át üzemel. Gazda­ságos ez így? Az sem segít a palackozott tej népszerűsítésében, ha a vásárlóknak háromszor is sor­ba kell állniok, ha hozzá akar­nak jutni, hiába viszik maguk­kal a csereüveget. Kinek az öt­lete volt ez a „nagyvonalú” árusítási forma? Kinek hasz­nál vele? Amihez pénz kell A jobb áruellátás biztosítá­sa tehát nincs maradéktalanul megoldva Gyöngyösön. Né­hány sürgős intézkedésre van szükség. Ezek egy részéhez mindenekelőtt pénz kell. A sütőipar a jövő évi re­konstrukcióra 850 000 forintot kapott. Két olajtüzelésű ke­mencét is tudnak ebből az ősz. szegből beépíteni. Ennek nyo­mán fehérkenyér-termelésüket 48 mázsával tudnák emelni. Ha... Ha lenne vállalkozó, amelyik a rekonstrukció elvégzését biz­tosítaná. Egyelőre nincs. Már a tervdokumentáció is készen van pedig! Ha december 10-ig nem sikerül vállalkozót találni erre a munkára, a majdnem egymillió forint elvész! Aztán a szállítás! Zárt ko­csikra volna szükség, hogy mennyiségileg is biztosíthassák a termékek eljuttatását a ke­reskedelemhez; de a közegész­ségügyi követelményeit is ezt sürgetik. A szállítási eszközök hiánya még gyakran okoz za­1988. augusztus 18-án vásá­rolt a tsz egy MTZ traktort az AC ROKER-től. Egész rövid üzemeltetés után a gép elrom­lott A garanciális hibabeje­lentést a tsz vezetősége azon­nal megtette, sőt már azóta telefonon, személyesen Is kér­te az AGROKER Vállalatot vart, különösen a sütőipar fel-' adatának ellátásában. Csak szervezésen múlik ! Ilyen is van: amikor a jobb,! célravezetőbb szervezés nyo- « mán lehetne lényeges javulást] elérni. Egy-két példát erre! Mintegy 10—12 vagon lisztet; tudna a malomipar átadni a, sütőiparnak, amiből jövőre, az] első negyedévre lehetne biz-l tonságos tartalékot képezni. De nincs raktárhelyiség! Meg-] oldhatatlan probléma ez Gyön.< gyö6ön? Aligha! És miért kell panaszkodnia < a sütőiparnak azért, hogy az] AKÖV-től nem mindig kap1 tiszta kocsit a szállításhoz? Ha* valahol, ebben az esetben az-i tán csakugyan csak a jóindu­laton múlik minden. Még ak­kor is, ha az AKÖV-nek van­nak kocsigondjai. Felmerül még egy lehetőség:1 az áruk házhoz szállításának* megoldása, főként a tej eseté-« ben. Mind a város belső ré-] szén, mind a koncentrált tele-1 pítésű új lakótömbökben, meg* lehetne valósítani ezt. A vá-< rosi tanács illetékes szerve* szívesen nyújtana ehhez segi-* séget, akár a házfelügyelőkbe-* vonásával is. ★ Amikor kétségtelenül meg-1 állapíthatjuk, hogy az érintett* vállalatok lényegében felada-« taikat az állandó fejlődés Je­gyében teljesítik, néhány „ap-l róság” megemlítésével éppen; további, még jobb munkájukat] szeretnénk elősegíteni. A pulton innen, a vevő sze-1 mével néztünk szét1 Gyöngyös« .konyhájában”. Most is — ró-] lünk volt szó. G, Molnár Ferenc < hogy próbájának egy szerelői küldeni, hiszen már hetek óta áll a gép. Az AGROKER több­ször meg is Ígérte a szerelőt, de sajnos, még eddig nem ér­kezett meg, A tsz türelmetle­nül várja a szerelőt, mivél a gépet azért vásárolta, mert nagy szüksége volt rá a mező- gazdasági munkák végzésénél Schwartz Rozália könyvelő, Hort Haj'nalban már hideg van a vonaton Néha elgondolkozik az em­ber azon, hogy vajon egyesek ’számára milyen fogalmat ta­kar ez a hires mondat: „A legfőbb érték az ember”. Mert íigaz, hogy nagyobb kilengések már nincsenek e tekintetben, de lassan az apróságokban is el kellene jutni odáig, hogy sen­ki ne panaszkodjék. Arról van szó ugyanis, hogy a Bervába vonaton utazó dol­gozók nap-nap után azon ta­nakodnak, vajon leüljenek-e vagy sem a fűtetlen, hideg kocsikban. Igaz, rövid a távol­ság Eger és a Berva között, ennyi Idő alatt nem tudja a mozdony felfűtenl a szerel­vényt. ‘ Az is igaz, hogy vi­szonylag jó idők járnak dacá­ra a novembernek, óm ha va­laki olyan korán kel, mint a bervaiak, akkor az érezhetné, hogy a reggelek már hidegek, s jólesne az álmos társaság­nak egy kis meleg. Mi csak azt kérnénk, hogy lalkalmazzanak előfűtési, me­legítsék át valamennyire a ko­csikat, s tesszük ezt a figyel­meztetést most azért, mert ez nem az idén, hanem már évek óta * •’ •" probléma. íépes Mátyás szb-elnök, Finomszerelvénygyár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom