Heves Megyei Népújság, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-09 / 262. szám

Í9«3. november 9., szombat NÉPÜJSAG 3 Internacionalizmus és gazdasági együttműködés Vajon mire jutna az ember, ha mindent önmaga akarna előállítani? Sokra nem vinné, az biztos, még ha éjt nappal­lá téve dolgozna is. Évszáza­dok óta az a világ rendje, hogy a szabó nem igyekszik cipőt készíteni, hanem a ci­pésznél veszi azt meg. A ci­pész nem törekszik ruhát csi­nálni, hanem a szabóra bízza. A földműves nem próbálkozik meg sem az egyikkel, sem a másikkal, hanem a két mes­teremberhez fordul. Mindeb­ből már Adam Smith, a 13. század nagy angol közgazdá­sza levonta azt a tanulságot, hogy ami okosság a magán­család viselkedésében, aligha lehet ostobaság az ország gaz­dálkodásában. Még nyilvánva­lóbb a nemzetközi munka­megosztás szükségszerűsége korunkban, amikor rohamlép­tekben fejlődik a technika és olyan fokot ért el a termelő­erők fejlődése, hogy annak gazdaságos kihasználását a ná­lunk jóval nagyobb országok sem tudják egyedül megolda­ni. Csak a gazdaság és prakti­kusság szempontjai diktálják a nemzetek közti kapcsolatok szélesítését, a szomszédos és távolabbi országok árucseré­jének bővítését? Nem. Első­rendű politikai követelmény ez, mert az osztályharc fő for­mája ma a gazdasági verseny. Két nagy táborra oszlott a vi­lág: az egyik oldalon a szocia­lista országok, a másik olda­lon a kapitalista országok áll­nak. Az lesz a győztes, ame­lyik jobban győzi a versenyt, amelyik jobban megszervezi gazdasági erőit és jobban ki­használja az együttműködés lehetőségeit. Ezért internacio­nalista kötelességünk és egy­ben nemzeti önérdekünk dik­tálja, hogy a fejlődés útjából eltávolitsunk minden vissza­húzó erőt, minden akadályt. Azzal mindenki egyetért, hogy Románia olajat, fát és különböző fűrészárut szállít­son nekünk, hiszen ők azzal bővelkednek, mi pedig szűköl­ködünk. Az idén annyi para­dicsom, paprika, főzőtök, bab, egyéb zöldáru és gyümölcs termett nálunk, hogy nemcsak Dunát, de Tiszát is lehetett volna velük rekeszteni. De Lengyelországban és Cseh­szlovákia egyes részein sorba állt a lakosság, hogy zöldség­félékhez jusson. Kézenfekvő a következtetés: mindkét or­szágnak előnyösebb lett volna, ha idejében és jobban meg­szervezik az országok közti árucserét, tehát akad még tennivalónk a gazdasági együttműködés javításában. A Szovjetuniótól kapunk villa­mos energiát, földgázt, olajat és több olyan nyersanyagot, amit iparunk nem nélkülöz­het. A tudományos együttmű­ködés, a műszaki tapasztala­tok és a tervdokumentációk előnyei mindenkit meggyőztek a szocialista államok új típu­sú kapcsolatainak szükséges­ségéről és eredményességéről. Mégis a zavaros, régen idejét múlt nézetek és a nacionaliz­mus különböző megnyilvánu­lásai sokszor útját állják a he­lyes kezdeményezések és a Orrosnapok Egerben November 7-én délelőtt 10 órakor Papp Sándorné, a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke megnyitotta a Heves megyei orvosnapok kö­zel 50 előadásból álló soroza­tát. Megnyitójában elmondot­ta, hogy e konferencia célja, a megye kórházainak orvosai megismerjék egymást, tudo­mást szerezzenek egymás ku­tató, tudományos munkásságá­ról- s egyben fóruma legyen az eredmények ismertetésének. Ezentúl minden évben meg­rendezik a megye kórházaiban az orvosnapokat. Az első nap prof. dr. Nagy Imre, az orvostudományok dok­tora, az Orvostovábbképző In­tézet igazgatója, tegnap prof. dr. Juhász Pál, a Debreceni Orvostudományi Egyetem rek­tora, ma prof. dr. Zoltán Imre, a budapesti Orvostudományi Egyetem dékánja elnökölt az ülésszakon. Ma este kerül sor ti Markhot-éram átadására. hasznos határozatok megvaló­sításának. Gyakran nem is el­lenséges nézetekkel kell vitáz­nunk, hanem maradisággal és tájékozatlansággal. Évszáza­dokig nyögtük a török urai­mat, az osztrák elnyomást, majd a hitleri birodalom igá­ját és évekig folyt a Szovjet­unió, a kommunizmus és a szomszédos népek elleni sovi­niszta uszítás. Az lenne a cso­da, ha nálunk fenntartás nél­lás, válság és féktelen kon- kurreqpia. A célok és az érde­kek azonossága lehetővé teszi a nemzetközi szolidaritás, az internacionalizmus eszméinek megvalósítását a gazdasági együttműködésben is. A szocialista országók köl­csönös érdeke, hogy mindegyi­kük azt termelje, ami adott­ságainak legjobban megfelel, amit a legjobb minőségben és a legkisebb társadalmi ráfor­kül győzedelmeskedne az ín- Vitással tud előállítani. A tő- temacíonaUzmus és mindenki a ^és nemzetközi kereskedelem mezőgazdasági együttműködés lényegéből következik a gyen­gébb nemzetek kifosztása, kö­híve lenne. A traktorgyártás 8—10 ezres szériában, egyes fajtáknál több tízezernél gazdaságos. Nálunk évi 2—2,5 ezer dara­bot gyártottak, jórészt kül­földről hozott nyersanyagból és három típusból. Teherautót és rádiót is gyártottunk, kis szériában, tehát drágán. Azzal rögtön mindenki egyetértett, hogy televíziót, tranzisztoro­kat és különböző bonyolult villamostechnikai berendezé­seket gyártsunk, nemcsak a ma­magunk, de az egész szocialis­ta piac számára. De rögvest a függetlenséget és a tradíciók megsértését kezdték emleget­nyörtelen kizsákmányolása. Ezzel szemben a szocialista or­szágok arra törekszenek, hogy fokozatosan megszüntessék az egyes országok közötti törté­nelmileg kialakult különbsé­geket. Testvéri segítséget ad­nak — főleg iparosítás útján — a viszonylag elmaradott és a gyarmati iga alól most sza­baduló népeknek, így tettek­kel. az egyenlőségen és füg­getlenségen alapuló együtt­működéssel valósítják meg az internacionalizmust. Különösen a Szovjetunió teljesíti internacionalista, kö­telességét. A legkülönfélébb ni, amikor a rádiógyártást gazdasági segítséget adja a né- Bulgáriának engedtük át és pi demokratikus országoknak, kevesen értették meg, hogy ez az ázsiai, afrikai népeknek és Felkészültek a a földműves- szövetkezetek A MÉSZÖV élelmiszer-osz­tályvezetője szerint a földmű­vesszövetkezeti boltok felké­szültek a téli disznóvágásokra. A szövetkezeti kereskedelem már jó előre beszerezte a kü­lönféle fűszereket és idejében gondoskodott a disznóvágás­hoz szükséges felszerelések­ről is. A földművesszövetkezeti boltokban mintegy 200 mázsa paprika, 50 mázsa bors a kész­let és a raktárak utántöltése sem ütközik akadályokba, mert a Belkereskedelmi Mi­nisztérium közlése szerint or­szágosan 29 vagon bors van központi raktáron. A jó ter­més következtében nem lesz fennakadás a rizsellátásban sem. Az idén először perzselőgé­peket, húsdarálókat és hurka­töltőket vásárolt az fmsz, a megye földművesszövetkezeti boltjaiba néhány napon belül 50 perzselőgépet, húsdarálót és hurkatöltöt szállítanak, ame­lyeket minimális kölcsönzési díjért adnak ki a hízók fel­dolgozásához. Sz. I PROLÓGU, Megkezdődtek a szovjet filmnapok. A néző nem szá­mít arra, hogy az ünnepi esemény alkalmával találko­zik a „legnagyobb” szovjet filmekkel: tudja, hogy a si­keres film, az igazán nagy alkotás terjedésének, népsze­rűségének mutatószámai nem kötődnek ünnepekhez, évfor­dulókhoz. Látta az Iván gyermekkorát, hallott a film világsikeréről, megnézte az ötvenes évek végének kie­melkedő filmjeit, — s a gyen­gébben Sikerűiteket is. Az ünnepi esemény mégis jó arra, hogy az ember emlé­kezetébe idézze azt a lenini mondást, hogy „Számunkra minden művészetnél fonto­sabb a film.” És feltegye a kérdést: Hova jutott• milyen utat tett meg az utolsó év­ben a legfontosabbnak tar­tott művészet? Születtek-e kiemelkedő alkotások, mi­lyen a kommersz-filmek színvonala, hogyan birkózik meg a filmgyártás azzal a hatalmas, új tényanyaggal, amelyet a megújhodó szovjet irodalom feltár? Hogyan ta­lálja meg a kontaktust a filmművészet az egyre színe­sedő, sokrétűbbé, tartalma­sabbá váló valósággal? És a művészetek között megmaradt-c legfontosabb­nak a film? Tartja-e első helyét abban a fontossági sorrendben, amely négy évti­zeddel ezelőtt fennállt? Tart­ja-e az első helyet — o Szov­jetunióban? Állja-e a versenyt a meg­gyarapodott tömegkulturális eszközökkel, tud-e olyan mű­vészi, politikai és gondfeléd- tető pluszt nyújtani, amivel most is igazolja létét, és „legfontosabb" helyét? Milyen alkotásokkal pró­bálja tartani azt a pozíciót, amelyet eddig kivívott? Meg­van-e még az a szerepe, ame* lyet régebben betöltött? Ezekre a kérdésekre nem az ünnepi filmnapokon mű­sorra tűzött filmek adják meg a választ: hiszen ilyen kérdéssorozatot nem tud megválaszolni néhány film. A válaszok ,•folyamatosan’* hangzanak el a mozikban: egy-egy lepergetett film, egy-egy szó a választ jelentő mondatokban. S ha ezeket a szavakat mondatba rakjuk meg kell állapítanunk: a tilmkultúra válsága sokkal kevésbé érződik Kelet-Euró­pábán és a Szovjetunióban, mint Nyugaton. A szovjet filmművészet kiemelkedő al­kotásokkal igazolja, hogy <t megváltozott és átalakulás­ban lévő világban is helyet követel magának. —zár. a feltétele a televízió- és tran­zisztorgyártásnak. Vajon nem az jelenti-e az igazi tradíciót, hogy korszerű, világszínvonal­nak megfelelő terméket gyárt­sunk, fejlett technikával, a le­hető legnagyobb szériában és minél gazdaságosabban? Ezt a célt szolgálja az internaciona­lista elveken -nyugvó gazdasá­gi együttműködés. Nyugaton országokat és vi­lágrészeket szőnek át a trösz­tök és kartelek. De ott a fék­telen verseny és profithajsza következtében a nagyok még jobban meggazdagodnak, a ki­sebbek tönkremennek, a tőké­sek milliókat keresnek, de egyre szaporodik a munkanél­küliek száma, egyre tűrhetet­lenebb lesz a gyarmati népek sorsa. Ezzel szemben a szocia­lista országok politikai, gazda­sági és társadalmi rendszere azonos. Itt nincs kizsákmányo­Kubának. A Szovjetunió nyíl­tan hirdeti, hogy a szocialista országoknak viszonylag azonos időben kell elérniük a kom­munizmushoz. Ezzel a tétellel ellenkeznék minden olyan ma­gatartás, amely a kisebb, vagy a ma még fejletlenebb orszá­got gyengítené, gazdasági erő­it kihasználná. Az a cél, hogy minden szo­cialista ország egyre erősöd­jék, gazdaságilag egyre gyor­sabban fejlődjék. Tények bi­zonyítják, hogy minél nagyob­bak a szocialista országok si­kerei, annál nagyobb a a szo­cializmus vonzóereje. A kom­munizmushoz a javak gazdag­sága szükséges. A testvéri né­pek ezt megteremtik, a békés versenyt megnyerik: szorgos munkával, összefogással és in­ternacionalista elveken nyug­vó gazdaságpolitikával. Dr. Fazekas László • • Ötletes újítások az Egri Gépállomáson Községünkben az év folya- száit, Most újabb társadalmi iskola egyik tantermében kiél mán jelentős társadalmi mun- munkák szervezése folyik, szekrénybe volt bezárva a „vi- kát végeztek a szülőik s a dől- amely ismét a község külső ké- község gőzök iskolájának hallgatód, pének megváltoztatását van g ' peaig 8 Közel tízezer forintra becsül- hivatva szolgálni. központjában impozáns epulet­hető az a munka, amellyel az Daragó József 15611 ***** otthonra a közel iskola körül lebontották a rossz ált. isk. tanár. Parádsasvár négyezer darab könyv. Pelyhe és felépítették az új kerítést. , Flórián könyvtáros nagy hoz­SioTÄÄÄÄ , « «« hjd Hor»,.. kul- -«a* «; méltó segítséget nyújtott a élet. Ma mar egyáltalán könyvek kozott. A több mint gyár vezetősége is. akik az is- nem meglepő, hogy az egri 500 olvasó közül legidősebb a kola belső és külső képének Gárdonyi Géza Színház előadá- hetvenen túli szenvedélyes ol­változtatásában minden eset- 8ain hétköznap is tömött szék- , István bácsi.’ ben segítségünkre siettek. A ta- sorok várják a produkciót. A Domoszlai István bácsi. nács szervezte s a község dől- falu fiatalsága naponként lato- Este nyolc óra már, mire las­gozói hajtották végre azt a a klubszobát» ahol a kü- san el szál lingó znak az olvasók. munkát, amelyiknek eredmé- lönféle társasjátékoktól a ko- hónapok óta úgy élünk nyélképpen új kerítéssel vették -gvasmányig költöznek. körül az elmúlt évbep kijelölt ^“^^lálnafc Azonban ^ M ismeretterjesztö bekötő 11+ 4on méteres, szakí?« legnagyobb sikerük a csütorto— ,» ,. , » - 1 bekoto ut 400 méteres szaka H ^ ^ ^ előadások szamara a terem esteknek van. A jó működő Er- 2,87 része leválasztásra kerül, kel Ferenc Művelődési Ház Falazas, festés miatt a kony­programja a közeljövőben új ,ossz? leszne^ színfolttal növekszik: nevem- Kályhának nincs hely fűteni bér 9-től szélesvásznú mozi n?m lehet Jo leinfe’ h.a., váltja fel az eddigi normál vef?, lefle az ..^tromaliapot­nak , de sajnos1, nem akad filmszínházat. Dr. Czibolya László Hort ★ „Ezerarcú ősz” címmel jól sikerült irodalmi estet rende­zett a hatvani Kállai Éva Kol­légium. A műsoron magyar és külföldi költők őszi verseivel szerepeltek a kollégista lá­nyok. A szavalatok közben mester, aki a munkát elvállal­ja. Nem ünneprontásnak szán­tam ezt a kis írást, csak most még inkább világos előttünk: a könyvtár gazdái a falusi em­berele s élniük kell a gazda jo­gával. Szilágyi Franciska Ecséd ★ Faluhelyen a péntek estét Yves Montand és Chopin őszi általában unalmasnak tartják. hangulatú lemezeit hallgattuk. Befejezésül Mendelssohn Őszi Nincs televízió, nem játszik a nincs semmi szórakozás. j .r. TI Í ,1----„ , r,r; mozi, nincs semmi szoraaozas. da lát énekelte Opalkal Klára De az elmúlt pénteki nap so­es Mezei Zsuzsanna. A sikert káig errüéikezetes marad a fia­Jánosi Jenőné tanárnőnek és a lányok lelkesedésének, komoly felkészültségének tűk. Kiss Anna Hatvan ★ Csak a papírlapok zörgése, az tatok számára Adácson. A mü- , .. . velődési otthonban a KlSZr köszönhet- szervezet; nagyszabású Ki mit tud ? estét rendezett. Bőven ki­jutott a tapsból minden ver­senyzőnek, de a legnagyobb sikert a műsor első részében Kovács János hegedűjátéka és Alkatrészhiány, munkamódszerek ták a gépek üzemeltetését, ja­vítását az Egri Gépállomáson, ötletekért azonban nem kel­lett a „szomszédba” menni­ük ... A gépállomás javítómunká­sai és a műszakiak az idén ki­lenc újítással segítették nem­csak a saját, hanem a közös gazdaságok munkáját is. A vetéshez elfekvő, kovácsoltvas rudakból 21 levélboronát ké­szítettéit, ötletes újítással fel­újították a vetőgépeket. Az Utos 45 típusú traktor vízhű­tőjéhez házilag készített vul­kanizáló készüléken nyersgu­miból pótolták a gumi tartozó­kiöregedett kokat, a vízhűtő nyomáspró- akadályoz- báját egyszerű, de értékes mű­szerrel végzik el. Az elektro­mos részleg szakemberei uni­verzális csapágylehúzót, pró­badinamói). villamos forgás- bálkozott ilyen iránykezelőt és huzalgombo- készítésével, de lyítót készítettek. Beszérezhetetlen és nagy ér­tékű alkatrészt pótoltak a PP 50 PG típusú fordító eke ba­rázdás tengelyének felújítá­sával. Hat saját és négy ver­peléti ekét javítottak meg így és ezzel is több tízezer forin­tot takarítottak meg. A gépállomás újítóinak öt­lettára ezzel nem merült ki. legutóbb szőlőműveléshez al­kalmas munkagépet konstru­áltak, amely 1800-as sortávol­ságtól 3000-ig kötött és laza szerkezetű talajon is alkal­mazható. A Szőlészeti Kutató Intézet már több ízben pró- munkagép el- ez csak az Egri Gépállomásnak sikerült. Az új munkagépet — ame­lyet képünk mutat — az erő­gép hidraulikájához erősítik és így könnyen kezelhető. Az első mintadarab már huzamo­sabb ideje dolgozik az egri Nagy József Tsz-ben, s szak­emberek szerint 1500 munka­egységet takarít meg a szövet­kezetnek: napion ta 60 ember munkáját végzi el. ajtóküincs reccsenése töri meg Megyes Erzsébet szavalat^ a csendet az ecsédi könyvtár- aratta. Bodri Sándor kultúr­»“> TW« ™> ÄfÄmS’.ÄE csend, itt találom régi, kedves sét, nagy szeretettel és lelkese- tanítványaimat. Lénárt Erzsit, déssel rendezi estéről estére a Nagy Ferit, Nagy Jánost, Lő- szórakoztató műsorokat. Ezért rincz Ilonkát, de a felnőtteket volt ilyen emlékezete® ez a nap is. Régi olvasok, akik maguk is> amelyiken sok fiatal való- kereső a jók között a leg job- h°gy ”mÍ bat. Hová nőtt néhány év alatt , Fehér István ez a könyvtár? Pár éve még az Adács Hangverseny-sorozat Gyöngyösön — 750 diáfchaligafóval Diákok részére 6 hangver­senyből álló sorozat kezdődik Gyöngyösön az Országos Fil­harmónia rendezésében, amelynek első előadása vasár­nap hangzik el. A nagy érdek­lődésre jellemző, hogy az ál­talános iskolákban 350, a gim­náziumban pedig 400 bérletet vásároltak meg eddig. A hasz­nos és eredményesnek ígérke­ző kezdeményezést a Művelő­désügyi Minisztérium is tá­mogatja. Az első előadás november 10-én, vasárnap lesz: délelőtt 11 órakor a gimnazisták, dél­után négy órakor pedig az ál­talános iskolás tanulók részé­re.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom