Heves Megyei Népújság, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-20 / 246. szám
1963. október 20., vasárnap tr£FŰJSAG T Szülőknek a nevelési tervről .Az 1963—6'4-es tanév új, nagy feladatok megoldásának kezdetét jelenti iskoláinkban, bizonyos értelemben a családokban is. Az iskolareform törvény értelmében és szellemében az új tanterv alapján dolgoznak pedagógusaink. Az új tanterv mellé a magyar nevelés történetében először a pedagógusok kézhez kapják „Az általános iskolai tanulók tervszerű nevelésének programja” című dokumentumot. A nevelési terv tartalmazza összegezésünket arról, milyenné kívánják nevelni iskoláink, társadalmunk a gyermeket. A nevelési terv egyben bizonyítja azt is, hogy a szocialista ember nevelését tervszerűen, céljainkat előre meghatározva, sikeresen végezheti a társadalom és az iskola közösen. A nevelési terv a pedagógusok számára elsősorban a tervszerű -nevelés programját adja, de a követelmények teljesítése, céljaink elérése csak a szülők és pedagógusok jól tervezett, . együttes, egyetértő munkájának lehet eredménye. A szocialista embertípus kialakítása egész társadalmunk ügye. E feladat megoldásában részt venni, valamennyi szülő hivatása és egyben megtisztelő kötelessége is. Ezért adta ki a Magyar Nők Országos Tanácsa a Kossuth Könyvkiadóval együtt a „Szülőknek a nevelési tervről” című kiadványt. E füzet tájékoztatja a szülői arról, mi a nevelési terv lényege, mit értünk tervszerűségen a nevelőmunkában? Milyen a szocialista embertípus nevelésünk célja? ' Mi a teendőnk a nevelési cél elérése érdekében, s hogyan kezdjen hozzá a szülő? A tervről szóló kiadvány bemutatja a szülőknek, hogy osztályról osztályra, mit kell tenniük, mit kell teljesíteniük a testi nevelés, a világnézeti és politikai nevelés, a szocialista hazaszeretetre, a munkára, a szocialista humanizmus és a közösségi magatartás, valamint az esztétikai nevelés területén althoz, hogy a felnövekvő gyermek végül megfeleljen a szocialista embertípus követelményeinek. A Szülőknek a nevelési tervről című kiadvány tömören foglalja egybe azt, amit első lépésként a szülőknek a tervről mondani kívánunk. A füzetet olyan alapnak tekinti a Magyar Nők Országos Tanácsa, amelyet majd követnek újabb pedagógiai füzetek, kötetek, s ahol módunk lesz kiváló pedagógusok írásai alapján a szülőknek további útmutatást adni. Turgonyi Júlia Színházi ruhák Vitaminforrások — télire Közeledik a tél, kiürülnek a kertek. Hamarosan csökken a piacok zöldségmennyisége is, s ennek arányában emelkedik az áruk. Pedig ezek az olcsó és ízletes vitaminforrások nélkülözhetetlen kellékei mindennapi étrendünknek. Az alábbiakban néhány receptet szeretnénk közölni, amelyek révén kevés áldozattal, sok vitaminról gondoskodhatnak a háziasszonyok a hosszú téli idényre. Az idei bőséges paprikatermésből, száránál fogva spárgára fűzött, akár zöld, akár piros hegyes paprikából fűszert készítünk. Szabad levegőn megszárítjuk és szellős helyen, éléskamrában felakasztva, tároljuk. A gyökérzöldségekből is készíthetünk fűszert. A sárgarépát, petrezselymet, zellert, karalábét megtisztítjuk, karikára szeleteljük és felfűzve megszólítjuk. Hasonló módon száríthatunk zöldbabot és gombát is. A petrezselyem és setter zöldje eltartható, ha alapos megmosás után, a száraktól megfosztott leveleket finomra vágjuk, s szabad levegőn megszárítjuk. Napra nem szabad tenni! Száradás után üvegben lekötve, hűvös, sötét helyen tároljuk. Friss marad a petrezselyem zöldje, ha a félújjnyi vastag gyökereket homokos földbe — ládába helyezzük és napos ablakban neveljük. A zöld kapor sok étel ízesítője és amellett fontos vitamin is. Legegyszerűbb eltartása, ha alapos mosás, tisztítás után sóval rétegezve, üvegbe helyezzük. Só nélkül úgy tarthatjuk el, ha mosás után ruha között megszikkasztjuk, összevágjuk és kis üvegekbe benyomkodjuk. Lezárásra marha- hólyag a legajánlatosabb. Lekötés után fél óráig gőzben tartjuk (dunsztolás). Ha tökfőzelékbe akarjuk tenni, a megtisztított, apróra vágott kaporlevelet üvegbe rakjuk, és az uborka eltevéséhez használt ecetlevet szűrünk rá. Mióla osztály az osztály? Ki csodálkozik ma már azon, hogy a tanév szeptembertől júniusig - tart, hogy az iskolások különböző osztályokba járnak, meghatározott órarend szerint tanulnak? Ez a világ legtermészetesebb dolga — mondanák sokan. Pedig 400— 500 évvel ezelőtt még nemcsak a tanulók, de maguk a tanítók sem tudták, hogy mi fán terem például a tanítási óra! A hűbérurak gyermekei mellett házitanítók szorgoskodtak, a jobbágyok gyermekei meg rendszerint az eke szarvánál ragadtak. Iskolában csak kevesen tanultak, főleg azok a gyerekek, akiket szüleik, pártfogóik papnak, vagy hivatalnoknak szántak. A tanulók bármikor beiratkozhattak az iskolába, akár decemberben, akár januárban. A tanító külön-külön egyénileg foglalkozott velük, és két hosszú esztendő is eltelt, amíg úgy ahogy elsajátították a betűvetés tudományát. Aki például a XI—XIII. században szorozni is tudott, vagy osztani, az már szinte tudósnak számított. Amikor megnövekedett az iparosok és a kereskedők száma, az iskola is megváltozott. A polgárság gyerekeinek tökéletesebben megszervezett iskolára volt szüksége. Sokan töprengtek akkoriban azon, hogyan lehetne kevesebb idő alatt eredményesebben, több tanulót megtanítani a korszerű tudományokra. Egy nagy cseh pedagógus (ismertebb latin nevén Come- nius) Komenszky Ámos János (1592—1670) találta meg a legjobb megoldást. Valósággal megújította az iskolai munka rendjét. A tanulókat életkoruk és tudásuk szerint osztályokba sorolta. Azt írta, hogy közös munkával sokkal többet lehet elérni, mint az egyéni tanítga- tással. Beosztotta, hogy a tanulók egy héten miből, menynyit ismerjenek meg. A naptári évet tanévre és szünidőre bontotta. Bennünket, magyarokat ez különösen érdekel, hiszen Komenszky Magyarországon négy évet dolgozott, a híres sárospataki kollégiumban. Leveleiben a kollégiumot később is „az én pataki iskolámnak nevezte. Becsüljük meg emlékét meleg szeretettel, hiszen ő is szerette a gyerekeket: „praeciosissima mundi cimae- lia”-nak, a világ legdrágább kincsének nevezte őket latin nyelven írt munkáiban. Valódi faviccek Két parketta beszélget. Az egyik megkérdi: — Jé, te is itt vagy? Hogy kerülsz ide? — Beeresztettek! Két farakás beszélget • pincében. — Mi az? Miért ilyen rosszkedvű? — kérdezi az egyik. — Lehordták... Az eső tócsát rajzol a kerthelyiség salakján. Mossa a fiatal párok lábnyomait a tánchely cementjén. Az asztalokat vastagon takarja a lehullt falevél. Sárga, piros, barna fénylő levelek... emlékek... Az egész park kihalt. De nem! Ott, a gesztenyesor alatt egy szürke veréb élelem után kutat. A tolla csapzott, biztosan fázik is. Az embereken meleg kabát, harisnya, esernyő, esőkabát. Tovább sétálok. Egy tócsa tüjcrén az esőcseppek kis köröket rajzolnak. Figyelem já■JTT tmm, t lítiummw 1. Háromrészes fekete csipke színházi ruha. A divatos blúz rózsaszín, fémszálas anyagból készült, azonos a csipke alábélelő anyagával. 2. Fiatalos, új vonalú szövetruha, a nyaktól elálló gallért nagy masni díszíti. RECEPTEK VAGDALT ÖZ-, VAGY SZARV ASHÜS Fél—háromnegyed kg megtiszti- >tt húst. nyolc—tíz deka füstölt talonnával együtt húsdarálón le- arálunk. Adunk hozzá két egész jjást. két evőkanálnyi lisztet, tö- Stt borsot, sót, kevés finomra el- olgozott fokhagymát és annyi aemlemorzsát, hogy szeleteket armázhassunk belőle. A szelete- et forró zsírban kisütve, tálal- ik. — Készíthetjük maradék va- asan elkészített húsból is, és a isütött szeleteket leönthetjük va- ui; mártással. TEJFÖLÖS GOMBAMARTAS A langyos vízben megmosott ombát egyenletes darabokra vágok. Finomra vágott hagymát ke- és zsírban üvegesre párolunk, ozzátesszük a gombát, megsózzuk. Htomra vágott petrezselyem zöldjével és törött borssal ízesítjük. Gyakori keveréssel, erős tűzön zsírjára pirítjuk, majd kevés liszttel megszórjuk és jól átkeverve tejjel felengedjük. Néhány percnyi forralás után, levéve a tűzről, tejföllel ízesítjük. Tetejére tükörtojást tehetünk. kolozsvári APRÓPECSENYE A marhahúst (vesepecsenye; vagy felsálszelet) ujjnyi darabokra vágjuk. Zsírban hagymát párolunk üvegesre, beletéve a húst, átkeverjük, majd kis tűzön lassan pároljuk. Félpuha állapotban sózzuk. Mikor majdnem elkészült, simára eldolgozott fokhagymát és jó marék finomra vágott petrezselyem zöldjét adunk hozzá. Körítésnek puliszka; vagy hagymás tört burgonya HRk hozzá. Szarka JlL(u(e±ávéí — Merre jártál, Szarka Marosa? — Kint az erdő szélén. — Kiket láttál, Szarka Marosa? — Pankát meg Jóskát. — Mit csináltak? Meséld el, Szarka Marosa! — Hát, az úgy volt, hogy ebéd után sétarepülésre indultam. Gyer- mekzsivajra figyeltem fel, s láttam ám Pankát meg Jóskát. Szépen játszottak egymással. Egy halom virágot szedtek, s azt kötözték bokrétába. — Hát min vesztek össze, Szarka Marosa? — Egy semmiségen. Magad is tudod, hogy a gyerekek semmiségeken vesznek össze. Azt mondja Panka: „Jóska, add csalt ide a varródobozomból a szép arany gyüszümet! — Mert hogy el ne felejtsem — ott volt a fűben Panka varródoboza is. Jóska illedelmesen ugrott is a gyűszűért, de azt ugyan már kereshette! Hol volt az már akkor! De ez nem tartozik a történethez. Hiszen emiatt nem kellett volna összeveszniük. Mert összevesztek azon, hogy Jóska hiába kereste, Panka meg mindjárt ráfogta öccsére a lopást. Lett aztán nagy haddeihadéK — Bezzeg, amikor én még gyerek voltam! Mi nem vesztünk össze minden semmiségen. Meg aztán nem .fordult elő olyasmi, hogy elloptak tőlünk valamit. Amit találtunk, bedugtuk egy odúba ... Még mindig ott őrzöm a kincseimet. Ott aztán senki sem találja meg. — Na, és mi lett a gyűszűvél? Megtalálták-e a gyerekek? — Hogy találták volna? Jó helyen vasi az már! — Hol? — Itt ni, nálam! Ismertek, gyerekek, ti is ilyen szarkamarcsákat ?! (Halasy) WEÖRÖS SÁNDOR: FÜZÉRTÁNC Fűzzünk lombot szép füzérbe rakjunk rózsát közepébe. Kész van már a szép füzér, rózsa díszük közepén. Jópajtások, sorba álljunk, tarka füzértáncot járjunk, aki velünk táncot jár, röppen, mint a kismadár. Füzért fűzzünk, egyet, százat, így köszöntsük jó anyánkat, énekszóra táncolunk, néki zengjen szép dalunk. Rózsadíszes lomb-füzérre süssön a nap tiszta fénye, aranysárga napvilág, homlokunkon boldogság! tékukat, ahogy a viz felszínére írják a nagy betűket: Ősz... ősz... ősz... Görög Ibolya Eger Jdm elein khűL A legutóbbi csapatgyűlésünkön minden őrs borítékot kapott. A borítékokban az Expedíció a jövőbe mozgalom felhívása volt. A mi őrsünk tagjai boldogan vállalták, hogy a nehéz, de szép feladatokat közös erővel, mégis megoldják. Czifra Mária Andornaktályá Mi legutóbb elhatároztuk hogy szabad időnkben a dem- |-jéni Haladás Tsz-nak segítünk az őszi betakarításban. A szövetkezet kertészetében egy délutáni napon 100 láda paprikát szedtünk le. Pelyhe Anna Egerszalók • Nekem legszebb nyári élményem az volt, hogy augusztus 21-én reggel autóbuszra ültünk és szinte bejártuk a fél | országot. Jártunk Budapesten, Visegrádon, a Duna-kanyar- ban, Esztergomban, Győrben* Sopronban, Pápán, Veszprémben, a Velencei-tó partján. A hét végén — észre sem vettük, úgy elszaladt az idő — fájó szívvel búcsúztunk a dunántúli tájtól, s indultunk visszá Egerbe. , Vass Zoltán Eger, L sz. iskola * Járási úttörőtalálkozót rendeztek Apcon. Az állomásom parancsot kaptunk, hogy út jelek alapján kell eljutni a találkozó színhelyére. Csakhamar eljutottunk. Később aztán számháborúztunk, játszottunk, ebéd után pedig visszautaztunk falunkba. Virág László Lőrinci Ki írta ? Talál utat Vida magának szablyával, Mint az emésztő tűz merre megyen lánggal, Ügyhogy ö közülük kijütt már haraggal, Ballag a víz felé, Imtos vérrel s porral. Nem mennek utánna a török seregek, Sőt inkább közülök hogy kiment, aörülnek; De & gondolkodva indula az víznek Hogy közölűk kijütt, tartja azt szégyennek. Kinek az eposzából idéztük ezt a két verssszakaszt? Könnyítésül elmondjuk, hogy a magyar irodalom eme remekművét 1645—46 telén írta a szerző Csáktornya várában. Beküldendő az eposz címe és szerzőjének neue. Pi agy magyar költő • A beszélő kutya (kisregény), Átok völgye (elbeszélési, Szigeti veszedelem (eposz), Az ágyúk közbeszólnak (regény), Légy hű magadhoz (regény), Napfényes házikó (regény)', Toldi (elbeszélő költemény), Amerikai tragédia (regény), Mostohatestvérek (regény), Tizenkét szék (regény), A hajmu- vész (kisregény), Holnap is nap lesz (regény). Ha a felsorolt művek szerzőinek nevét a felsorolténak megfelelően egymás alá írjátok, kezdőbetűiből egy nagy magyar költő nevét kapjátok meg. Beküldendő ez a név. A két rejtvény megfejtését legkésőbb október 27-ig tegyétek postára. A megfejtések mellé vágjátok ki az újságból és küldjétek el a „Törd a fejed” felírást is. A megfejtéseket Úttörőélet Szerkesztősége, Eger, Űttörőház címre küldjétek. A LEGUTÓBBI REJTVÉNY HELYES MEGFEJTÉSE író és műve; Gorkij: Az anya Szinonimák: Előre, pajtások! A rejtvények helyes megfejtéséért Nagy Klára, Eger. Somogyi Béla u. 13., T. 1. sz., Kiss Ágnes, Balaton, Sport úí 60. sz. és Demeter József, Hatvan, Traktor út 19. sz. alatt lakó pajtások nyertek könyvet. Mindhármuknak B. Jemelja- nov: Történetek Gajdarról c. művét küldtük el postán. ősz
