Heves Megyei Népújság, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-02 / 230. szám

t REPOJ8AO 1363. október szerÄÄ MOSZKVA (TASZSZ): A köztársaság kikiáltásának évfordulóján Pan Ce-li, a Kí­nai Népköztársaság moszkvai nagykövete fogadást adott. A fogadáson megjelent Alekszej Koszigin, Viktor Gri- ein, Jusztasz Paleckisz, a leg­felsőbb Tanács elnökségének elnökhelyettese és több más hivatalos személyiség. A vendégek között Ott voltak a Kínai—Szovjet Baráti Tár­saság küldöttségének tagjai, Liu Cse-csien-nek, a kínai né­pi felszabadító hadsereg poli­tikai főcsoportja főnökhelyét- tesével az élükön, valamint külföldi diplomaták, újság­írók. Pekingben, a Tienanmen Események — sorokban WASHINGTON: Az amerikai külügyminisz­térium bejelentette, hogy Johnson alelnök, október vé­gén és november elején hiva­talos látogatást tesz a Benelux —államokban. Az amerikai al­elnök, elsősorban kereskedel­mi kérdésekről tárgyad majd. MIAMI: Az Atlanti-óceán térségében pusztító hurrikán súlyos káro­kat okozott Tobago-szigetén. A szigetre irányuló repülőjá­ratokat leállították, Trinidad­ból mentőhajót indítottak a helyszínre. POZSONY: Megérkezett Szlovákiába, Alekszej Mareszjev, a Szovjet­unió hőse, a szovjet háborús veteránok bizottságának főtit­kára. Mareszjev részt vesz a nyugat-szlovákiai területen megrendezésre kerülő fasiz­mus — és háborúellenes hét rendezvényein. GENF: Az egészségügyi világszerve­zet 500.000 egység koleraelle­nes oltóanyagot küldött, a jár­vány sújtotta Dél—Koreába. NEW YORK: Nixon, az Egyesült Államok volt alelnöke közölte, hogy az 1964-es elnökválasztáson nem jelölteti magát. BUENOS AIRES: Argentína, október 1-re vir­radóra, egy órával visszaállí­totta az órákat, 17 évi állandó nyári időszámítás után, ame­lyet a villanyárammal való ta­karékoskodás miatt tartottak érvényben. DJAKARTA: A djakartai kormány beje­lentette, hogy a kormánnyal folytatott tárgyalások értelmé­ben a dj akartai hatóságok hajlandók fedezni, a brit nagy- követség megrongált épületé­nek helyreállítási költségeit. A követség épülete — mint isme­retes — azoknak a tüntetések­nek következtében sérült meg, amelyeket a felháborodott dja- kartai tömeg, Malaysia mega­lakításakor rendezett TOKIO: A Japán külügyminisztérium közölte, hogy Japán közvetítő szerepet vállalt azokon a tár­gyalásokon, amelyeket Indoné­zia és a Fülöp-szigetek képvi­selői folytatnak majd Malay­sia megbízottjaival, a helyzet rendezése érdekében. ULAN-BATOR: A MEDIMPEX Külkereske­delmi Vállalat nagy érdeklő­déssel fogadott gyógyszerbe- ínu tatót rendezett Ulan-Bator- ban. BELGRAD: Jugoszláv lapjelentések sze­rint a földrengés sújtotta Szkopjenek eddig már 59 or­szág nyújtott segítséget. A pénzbeli segély 542,885.000 di­nár, az anyagi segítség pedig 2.575,519.000 dinárnak felel meg, a Jugoszláviában gyújtott Segély összege meghaladja a 14,5 milliárd dinárt téren kedden délelőtt félmillió ember részvételével ünnepi felvonulást rendeztek a Kínai Népköztársaság megalakulásá­nak 14. évfordulója alkalmá­ból. A csaknem kétórás felvonu­láson milieisták, munkások, parasztok, diákok, sportolók, a nemzeti kisebbségek küldöttei, a lakosság különböző rétegei­nek képviselői vettek rés2t. , A díszemelvényen a Kínai Népköztársaság és a Kínai Kommunista Párt vezetői mel­lett helyet foglaltak a külföl­di vendégek.­A felvonulás előtt Peng Csen. Peking polgármestere, a Kínai Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja mondott beszédet. A felvonulást tűzijáték kö­vette. Kennedy az amerikai űioncufánpétlás kérdéseire* WASHINGTON, (TASZSZ): Az utóbbi időben mind job­ban foglalkoztatja az amerikai kormányt az a probléma, hogy egyre több fiatal »bizonyai] al­kalmatlannak a katonai szolgá­latra. Kennedy megjegyezte, hogy sok fizikai fogyatékosság oka az alacsony színvonalú egész­ségügyi ellátásban keresendő. A sorozásokon megállapított fizikai és szellemi fogyatékos­ságok jelentősen befolyásolják e fiatalok mornkaelhelyezkedé- sét is. Azok, akik ma katonai szolgálatra alkalmatlannak mi­nősültek, holnap a munkanél­küliek állandó magvát képez­hetik. Az elnök elrendelte, hogy en­nek a problémának a megoldá­sára a munkaügyi minisztérium égisze glatt alakítsanak kor­mánybizottságot. Moszkva: A Lumumba egyetemen nagygyűlést rendeztek, amelyen Gizenga azonnali szabadon bocsátását követelték. A képen: fehér és néger diákok a nagygyűlésen. Plakát felirata: „Szabadságot Gizengának!” Róma: Míg Ngo Dinh Nhu asszony Diem délvietnami dik­tátor sógornője sajtóértekezleten igyekszik megcáfolni a dél­vietnami eseményeket, az olasz dolgozók Nhu asszony távozá­sát követelik és tiltakoznak a Diem kormány vallásiildöző politikája ellen. A képen: A tüntetők egy csoportja. MTI Külföldi Képszolgálat A diktátorok végnapjai U a valaki 100 esztendő “ múltán megi’ja a XX. század 40—60-as éveinek tör­ténetét, a, második világhábo­rú utáni két évtizedet, a gyar­mati rendszer pusztulása, s számos új független nemzet megszületése idejeként éne­kelheti. Afrikában és Ázsiá­ban ez idő alatt több nép nyerte el függetlenségét mint korábban évszázadok alatt. Ugyanakkor azonban a világ több pontján még ma is „erős kezű” politikusok tartják ke­zükben az ország kormány­kerekét. Az erős kéz politiká­ja azonban csak választékos kifejezés. A? ő esetükben kon­centrációs táborokat, sortüze- ket, éhezést, nyomott és mun­kanélküliséget jeleni. Már­mint a nép számára. A dik­tátorok és szűk baráti körük dúskál a hatalomban és az anyagi javakban. Senhor Doctor Salazar, Portugália teljhatal­mú- ura, aki szívesen szól itt at- ia magát prózai egyszerűség­gel Senhor Dociornak, mint gazdasági szakember került a kormányba. Hat év szívós és türelmes munkájával érte el, hagy diktátor elődje, Carmna tábornok az elnöki airanyka- lickába szorult, s a hatalom teljesen az ő kezébe került. Salazar 1933-ban aztán meg is fogalmazta politikai elkép­zeléseit, méghozzá Portugália új alkotmányában. Egy kora­beli lap, a francia „Tribune Socialiste” értékelése szerint ebben „a szerző figyelembe veszi korunk fogyatékossága­it, s ezért inkább a XVIII. századot varázsolja vissza — azzal a különbséggel, hogy Volta ire-nek és Montesquieu- nek nála hallgatnia kellene”. Ennek ugyan ellentmondani látszik az a körülmény, hogy Salazar érti az idők szavát, megértette például korunk és századunk friss termékének: a fasizmusnak a szellemét is. Minek következtében Hitler és Mussolini halálhírének kéz­hezvételekor nemzeti gyászt rendelt el. TTgyüknek-szellemüknek a ^ továbbiakban is hű követője maradt a de jure máig is szabadságon levő köz­gazdász professzor. Mint gaz­dasági szakember népét hoz­zásegítette ahhoz, hogy a munkásnak Portugáliában 10 —12 órát kelljen dolgoznia egy szerény, lisszaboni étte­remben kapható ebéd áráért A hivatalos adatok szerint is a legutóbbi két éttizedben egyharmaddai csökkentek a reálbérek. Mint politikus meg­akadályozta, hogy egyedül üd­vözítő elveinek megvalósítása ellen bárki is felléphessen. Eszközei kicsit kemények ugyan: börtön, pártok betiltá­sa, ellenzéki politikusok el­hurcolása — mindenesetre célravezetők. Mint népének gondos atyja is halhatatlan ér­demeket szerzett: a FAO ada­„JfiLnÁenkineh neoét kérdezni ómtékezéi Széjfi órnőee tai szerint a portugál nép táp­lálkozásának kalóriaértéke a legalacsonyabb Európában. Hasonló a helyzet a csecsemő-' halandóság és a tüdőbaj terén is. Mint a gyarmattartó Por­tugália első embere, szintén számíthat a jelen- és utókor elismerésére, hiszen áldásos uralma alatt a „tengerentúli megyékben” világrekord szü­lethetett az analfabétizmus területén: a néger lakosság 95 százaléka' nem tud sem írni, sem olvasni. Nincs is idejük megtanulni a rabszolgasághoz hasonlítható kényszermunka- rendszer miatt. Amikor a múlt év elején ka­tonatisztek lázadást szervez­tek, majd májusban hatalmas diáksztrájk tört ki. a „New York Times” azt írta: ..A por­tugál helyzet tragikus... Az ember nehezen szabadul meg attól az érzéstől, hogy végéhez közeledik Salazar anakronisz­tikus önkényuralmának hosz- szú útja. ..” Ebben semm: kétségünk sem lehet, különö­sen figyelembe véve a portu­gál gyarmatokon már évek óta tartó partizánháborút is, ami­ről az amerikai kolléga elfe­ledkezett. gek jogos elégedetlenségét és forradalmi hangulatát lesze­relje, bizonyos ellentétek tá­madtak a washingtoni. gazda és Port-au Frince-i „jószág­kormányzója” között. Duva- lier zsarnoki politikája, a napi­renden lévő kivégzések, a zsú­folásig telt börtönök, a kor­rupció és egyes befolyásos sze­mélyek bankbetétjeinek meg­magyarázhatatlan növekedése ug3ranakkor az országon belül is jelentékeny ellenzéket ala­kított ki. Augusztusban fegy­veres összetűzések is kirob­bantak. E két tűz közt Papa Doc sorsa és hatalma egyre bizonytalanabbá válik... A hatót ura IV emrégiben Dél-Vietnam *■ párizsi nagykövetségén egy egyházi ünnepség kapcsán a kolónia papja prédikációt tartott. Majd a nagykövet szó­lalt fel, s a jelenlevő francia egyházi személyiségek és dip­lomaták. nagy meghökkenésére a következőket mondotta: „Legyen szabad idéznem a szentbeszéd egyik kitételét: végső fokon semmi sem fontos, csak a hit istenben és a hit Ngo Dinh Diem elnökben, aki meghozza nekünk a győzel­met ...” Diem elnök valóban olyan „magasztos” pozíciót tölt be Dél-Vietnamban, ami az or­szág lakói számára egyenesen a mindenható isten mellé, sőt, egyesek szerint még fölé is he­lyezi. Élet és halál ura. De in­kább a halálé. Uralkodásának csupán hat esztendeje alatt ugyanis 77 ezer politikai ellen­felével végzett, s a bebörtön­zött politikai foglyok számát 130 ezerre becsülik. A dél­vietnami államfő mindezt a legfontosabb állami és politi­kai állásokba telepített roko­nai és 60 ezer titkosrendőr segítségével érte el. T átszólag mindenki na­^yon szereti, hiszen ké­pe nem hiányzik egyetlen üz­letből, irodából sem, a gyalog­járókra rajzolják, bélyegekre, bankjegyekre nyomják, s ha nagyritkán megjelenik a nyil­vánosság előtt, az (átöltöztetett rendőrök képviselte) nép ra­jongó szeretettel fogadja. Dél—Vietnamból mégis évek óta hadijelentéseket olvasha­tunk a koncentrációs táborok­kal, stratégiai falvakkal, éhe­zéssel és nyomorral elégedet­len nép partizánharcáról. Üjabban azonban, az ország lakosságának 80 százalékát ki­tevő buddhistákkal kapcsolat­ban is nyugtalanító hírek ér­keznek. A polgárháború mel­lett. egy vallási háború is ki­töréssel fenyeget?!... Termé­szetesen a háttérben álló, s a diktátorosdihoz pénzt biztosí­tó gazda, itt is az. Egyesült Államok..; S Diem jövőjében már a gazda fizetett szócsövei, az amerikai lapok sem túlságo­san bíznak. Talán nem is a ma­guk elgondolásai alapján... „Az elmúlt húsz esztendőben nem egy diktátort láttunk el­tűnni, Battistát Kubából, Trujillót is Dominika államfői székéből. A még ma is ural­mon lévő zsarnokok sem tud­ják már sokáig tartani hatal­mukat — titkosrendőreik, zsú­folásig megtöltött börtöneik, s a sortüzek ellenére sem. (O. Gy.) Papa Dór 1 j a elRagyja rezidenciáját, a hét hatalmas ameri­kai gyártmányú gépkocsi. egyi­kében ül. De soha senki sem tudja előre, hogy melyikben. A kocsi-konvoj ablakaiból puskák és géppisztolyok me- redeznek az utcára. A „leg­tüskésebb sündisznó” repíti Haiti teljhatalmú urát és pa- rancsolóját, Francois Duvaiiert. A „kirándulótársasághoz” tar­tozik egyébként a hadsereg mindenkori legjobb céllövője is, Papa Doc előtt ül, s állan­dóan készenlétben tartja fegy­verét. így közlekedik országa fővárosában, a Port-au Prin- ce-i utcákon az a férfi, aki elő­szeretettel szokta emlegetni, hogy gyűlöli a terrort és szereti a népet. Az orvosból lett diktátor azonban csak másodsorban a szavak embere, halk szavú, keveset beszél, inkább cselek­szik. És minthogy Latin-Ame- rfkában az államfők elsősor­ban saját hadseregüktől kény­telenek tartani, Duvalier szám­űzte, leváltotta, gyakorlatilag cselekvőképtelenné tette a had­sereg vezetőit. Helyette rend­szerének és saját személyé­nek támaszaiként három szer­vezetet épített ki — a Tonton Macoút néven ismert spicli­rendszert — hivatásos bűnözők­ből, a félig önkéntességi ala­pon álló csendőrséget — kor­rumpált híveiből, s végül a személyes biztonságára fel­ügyelő katonai gárdát. Megbíz­ható emberei segítségével si­került aztán olyan paradicsomi állapotokat teremtenie, hogy 60 százalékos a munkanélküli­ség, az átlagos évi jövedelem 70 dollár, az analfabétizmus 82 százalékos, az átlagos élet­kor pedig 32 év. Duvalier zsarndki uralma 3,5 milliós népe felett csupán az Egyesült Államok beleegye­zése és természetesen erkölcsi, gazdasági és politikai támoga­tása miatt jöhetett létre. De amióta az USA a nyomorgó latin-amerikai országok kény­urait liberális elnökökkel sze­retné kicserélni, hogy a töme­Uj vezetőségei választott a Honvéd Dobó SE Kedden délután Egerben, a Fegyveres Erők Klubjában tar­totta vezetőségválasztó köz­gyűlését a Honvéd Dobó SE. Az ünnepélyes hangulatot a helyőrség népszerű fúvószene­karénak pattogó indulói fokoz­ták. A virágokkal díszített asz­talok mellett helyetfoglaló sportköri tagokat és a vendé­geket Szabó Géza őrnagy üd­vözölte, majd Virágh László őrnagy, a sportkör elnöke is­mertette az új sportszervezet alapszabályának tervezetét, és tartott beszámolót a Honvéd Dobó SE működéséről. Beszé­dében hangsúlyozta, . hogy a néphadseregben korlátlan le­hetőségek vannak a sportolás­ra. Ismertette a sportköri veze­tés módszereit, s beszélt a lab­darúgó, a céllövő, a kézilabda és a teke szakosztályok mun­kájáról. A beszámolót élénk vita követte. Ezután került sor, az új ve­zetőség megválasztására, majd megjutalmazták a sportkör legjobb vezetőit és sportolóit. • • Ünnepi felvonulás Pekingben Fogadás a Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövetségén 'Tényleg tíz év telt volna el 1 azóta, hogy — a nagykör­úti büfé előtt — utoljára lát­tuk Szép Ernőt? A kis, fürge, sötét szemüveges ember úgy hozzátartozott Pesthez, mint egy sajátos műemlék, amit megkímélt az idő csákánya. Már a harmincas évek végén is öregemberkének hatott és közvetlenül halála előtt is volt benne valami kedvesen kisfiús csodálkozás. Ahogy egész lé­nyében, regényeiben, elbeszé­léseiben, színműveiben és — amiket talán először kellett volna említeni — verseiben is érdekesen ötvöződött az a bi­zonyos egykori „pesti benn- fenntesség” cinizmustól sem mentes „ökosfiúság” a vidékies romlatlansággal és naivitással. A sokgyerekes hajdúszoboszlói tanítócska kopott gúnyájú fia pontosan 1900-ban jött — az új század, a nagyváros és a „nagy­élet” igézetében — Budapestre és a magyar irodalom történe­tében is ritka éhezések, fagyos­kodások, megalázások köze­pette kezdett verseket, a me­lengető hajdúsági emlékekre és az uj, pesti „szenzációk”-ra egyaránt figyelő újságcikkeket írni. A „Dali, dali dal” című regényében sokat mond el lüszködéses élete e „csak nyo- norral tapétázott” korszaká- róL Czép Ernő rendkívüli küz- delinek után jutott el ah- toz, hogy dokumentálja a világ izámára érzékeny, sokoldalú rehetségét, ugyanakkor azonban - hogy élhessen egyáltalán, s hogy nevét leírhassa egy ke­gyetlen és embertelen világ­ban — sok mindennel meg kel­lett alkudnia. Éppen ezért az annak idején legjobban nép­szerűsített, s leghíresebbé célt írásainál, a filmre is vitt „Lila akác” című regényénél, az „Aranyóra” és „Négylevelű lóhere” című színdaraboknál összehasonlíthatatlanul értéke­sebbek (és időtállóbbak) életé­ről, küzdelmeiről, „műhely­titkairól” valló elbeszélései. Ezek egy válogatása — „Üri- emberek vagyunk” címmel — néhány évvel ezelőtt látott napilágot és jogos sikert ara­tott is. A maga sajátos eszkö­zeivel, forradalmi éleslátás és távlat nélkül, mégis lemeztele- nítően ábrázolja elbeszélései­ben azokat a közelről megis­mert gazdag sznobokat, álszent úriembereket, akik sokat ad­tak a társasági illendőségre, de akiknek egy ember élete kevesebbet számított, mint „a villanylámpa világossága, ame­lyet egy csavarintással ki lehet oltani”. A felszabadulás után több írásban tett hitet Szép Ernő amellett, hogy számára az ember — el nem oltható világosság. L’gy szép versében — az „Én így szerettem vol­na élni” címűben — a költő kinyilvánítja azt a vágyát, hogy úgy szeretett volna élni, mindenki nevét kérdezve, mindenki szívét érezve. Ebből az egyszerű hangvételű, mégis megragadó versből ki­derül, milyen feszültség ural­kodott Szép Ernő életében. Társadalmi korlátok és világ­nézeti akadályok is nehezítet­ték legbensőbb érzéseinek és tehetségének kiteljesedését. De a tíz éve eltávozott Szép Ernő így is sok olyan kérdést tett fel és sok olyan választ is adott, amely érdekes és érté­kes a mi számunkra és amely biztosítja, hogy a holnap , ol­vasója is értő. mosollyal nyug­tázza majd Szép Ernő nevét. . , (A. G.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom