Heves Megyei Népújság, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-25 / 250. szám

1063. október 2»., péntek NBPCJSAO fFolytatás a 2. oldalról) lésére irányuló követelménye­ket a vállalatok és az irányító szervek, különféle okokból még mindig nem teszik követ­kezetésén magukévá. A vidék iparfejlesztése számunkra nem egyszerű­en gazdasági kérdés; ez szocialista fejlődésünk egyik alapkérdése is. A mezőgazdaság ' fokozatos gépesítésével felszabaduló munkaerő foglalkoztatását, a termelőerők ésszerű te­rületi elhelyezkedését így tudjuk megoldani. Az ipartelepítés feladatai vilá­gosak, pártunk VIII. kongresz- szusa ismételten aláhúzta en­nek jelentőségét. A határozk­évről < gasd Ebből az évben — terveink­nek megfelelően — gyorsabb a reáljövedelmek emelkedése. Már az év elején több intéz­kedést hoztunk az életszínvo­nal emelésére: többek között leszállítottuk egyes fogyasztási cikkek árát, növeltük az özve­gyi nyugdíjakat, a fizetett szü­lési szabadságot, stb., emeltük az átlagbéreket. Terveztünk egyéb központi intézkedéseket is az életszínvonal emelésére, s bár ezeket ebben az évben nem tudjuk megvalósítani, a reáljövedelmek növekedése a tervnek megfelelően, az idén több mint 5 százalék lesz. Ezt részben az egyes mezőgazda- sági cikkek — főleg a zöldség­es gyümölcsfélék — tavalyi­nál lényegesen alacsonyabb fogyasztói ára és a tervezett­nél gyorsabb áüagbéremelke- dés teszi lehetővé. Már most bejelenthetem, hogy* a Központi Bizottság ja­vaslatára a kormány a jövő évi ftépgazdasági tervben elő­irányozza mindazokat az élet- színvonal emelésével kapcso­latos központi intézkedéseket, 15 sxáxalékhal t a kiskert mint 1960-ban. Jelenleg a for­galom összetételében az el­múlt évitől eltérő kedvező tendenciák érvényesülnek. Lassúbbodott a bolti élelmi­szerforgalom növekedése, je­lentősen nőtt az iparcikkek forgalma. A ruházati forgalom két éve tartó csökkenése meg­állt, sőt a ruházati cikkekből háromnegyed év alatt több mint 5 százalékkal nagyobb mennyiséget adtak el, mint ta­valy az év azonos időszaká­ban. Segíti a lakosság ellátását, a forgalom növekedését az egyre kiterjedtebb áruhitel-akció és a lakosság körében népszerű, rendszeressé vált szezon végi kiárusítás. A legutóbbi szezon végi kiárusítás során a lakos­ság több mint 100 millió forin­tot takarított meg. Hitellevél­re 1963 első félévében — az előző év azonos időszakához képest — 450 millió forinttal vásároltak többet. Ebből 210 millió forint volt a bútorvásár­lás és 200 millió forint a tar­tós fogyasztási cikkek (televí­zió, motorkerékpár, stb.) vá­sárlásának értéke. A vásárlási kedv növekedé­sével együtt általában javult az áruellátás is, bár még sok vonatkozásban nem felel meg teljesen a lakosság igényeinek. Viszonylag bőséges volt a gyü­mölcs- és a zöldségellátás. A ruházati cikkek választéka még nem elég gazdag. Egyes más iparcikkekből — a bővüli választék ellenére — idősza­konként kevés kapható a bol­tokban. A lakosság növekvő élet- színvonalát mutatja az is, hogj a takarékbetétek — háromne gyed év alatt — 2,9 milliár< forinttal emelkedtek, s meg közelítették a 11,7 milliárdot Ezután arról szólott az elő adó, hogy az elmúlt évi ked vezőtilen téli tapasztalától alapján a kormány a jó tél felkészülés érdekében határo zatokat hozott az energiahor dozók termelésének fokozásá ra, a tüzelőanyag-importra, a ellátás és a szállítás biztonsá gának növelésére. A szénbányászat termelés feladatát 1 millió tonnává emeltük. Ebből csaknem 80 Lengyelországban Gomulka elvtárssal, Jugoszláviában Ti­to elvtárssai és Csehszlovákiá­ban Novotny elvtárssal folyta­tott megbeszélései igen hasz­nosnak bizonyultak a népeink közötti barátság elmélyítésé­ben, a politikai, gazdasági együttműködés újabb lehetősé­geinek feltárásában. Köteles­ségünknek tartjuk, hogy e tár­gyalásokon, megbeszéléseken kialakított közös állásfoglalá­sok gyakorlati megvalósításá­ért, minden tőlünk telhető megtegyünk. Szilárd meggyőződésünk, hogy a szocialista orszá­gok közötti gazdasági együttműködés fokozása győzelmünk fontos ténye­zője, a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyben. s nélkül, itosan ! zettségét. Biztosítani kell, hogy a rendelkezésre álló munka­erőt és időt, az anyagi és mű­szaki alapokat az eddiginél sokkal hatékonyabban hasz­nálják ki. Céltudatosabban kell munkálkodni, hogy a mezőgaz­daság számára juttatott beru­házások — a több _és korsze­rűbb gép, a több vegyi anyag, műtrágya, növényvédő- és gyomirtószer, az újonnan épí­tett üzemi épületek és öntöző- berendezések — a népgazda­ság számára a legnagyobb eredményeket hozzák. Jövő évi tervünk elkészíté­sénél számolnunk kell az Idei tapasztalatokkal. Figyelembe kell venni az építőipar, a köz­lekedés rendkívüli helyzetét, a fokozottabb gabona-import kö­vetkeztében előállott többlet­terheket. Továbbra is biztosí­tanunk kell a népgazdaság arányos fejlődését. Az ipari termelés előreláthatólag mint­egy 7—8 százalékkal emelhető, a mezőgazdaságban reálisan körülbelül 5—6 százalékos termelésnövekedéssel számol­hatunk. A népgazdaság fej­lesztésének 1964. évi terve rö­videsen elkészül és a dolgozók megbeszélhetik a feladatokat a munkahelyeken, az üzemek­ben. • Meg vagyunk győződve, hogy a tudomány emberei, az értelmiségiek, a fizikai munkát végzők megértik a gondokat, felismerik a fel­adatokat, s mindent elkö­vetnek, hogy az eddiginél is szorosabb egységben, a jövőben is megvalósíthas­suk céljainkat. tem maradnak el . így dolgozunk, gyorsabban fejlődik, korszerűsödik a ma­gyar népgazdaság, előbb telje­sülnek a népjólét növelését célzó terveink. Fock Jenő nagy tapssal fo- i gadott beszéde után szünet • következett, majd Beresztóczy ■ Miklósnak, az országgyűlés aJ­• elnökének elnöklésével tolyta­• tódott a tanácskozás. Számos képviselő, többek , között Trautmann Rezső épí­■ tésügyi miniszter felszólalása . után Bartha András, megyénk országgyűlési képviselője han­■ goztatta, hogy megyénkben a ; termelőszövetkezetek sokat fej- 1 lődtek az elmúlt időszakban és ■ nagy erőfeszítéseket tettek an­• nak érdekében, hogy minél ' több árut adjanak az ország- ' nak, minél több zöldséget, gyümölcsöt juttassanak a fo- ; gyasztók asztalára. — A kenyérgabona-helyzetről i szólva kijelentette: igen fon- . tos a termesztendő fajták he­■ lyes megválasztása. A szovjet : Bezosztája búzafajta nagyon > jól megállta helyét Magyaror- ! szágon. De nagyon jó ered­• ményt adnak a magyar búzák, • fgy a Kompolti 109-es fajta és i a fertődi búzaíajták is. Befejezésül a íermelőszövet- ’ kezeti beruházások megyorsítá­• sának szükségességéről, vala- ' mint a falusi fiatalság hely- ’ zetéről, az idős tsz-tagok ellá­tásának további javításáról beszélt. , Ezután az elnöklő Beresz­tóczy Miklós javaslatára az . országgyűlés úgy határozott* . hogy október 25-én, pénteken . délelőtt 10 órai kezdettel í folytatja tanácskozását. mergetikai-hálózatát. Minden­ki előtt nyilvánvaló, hogy ez íz összes részvevő országok számára előnyt jelent- de kü­lönösen ki szeretném hangsú­lyozni jelentőségét a magyar népgazdaság biztonságosabb fejlesztése szempontjából. örülünk ezeknek az ered­ményeknek. Az a vélemé­nyünk, hogy minden KGST- országnak előnyös, ha minél több közös vállalkozást tu­dunk létrehozni. A moszkvai határozatok szellemében úgy kell távlati népgazdasági ter­veinket összehangolni, legége­tőbb problémáink megoldásá­ra a.z erőket összpontosítani, hogy az minden részvevő or­szág népgazdaságának gyor­sabb fejlődését eredményezze. A pórt- és kormánydelegá­ció idei szovjetunióbeli láto­gatása, Kádár elvtársnak Kapkodd eéltuda Tisztelt országgyűlés! Kép­viselőtársaim! Az 1963-as évből már nem sok van hátra, de még sokat tehetünk és kell is tennünk azért, hogy az évet sikeresen zárjuk és kedvező kiindulási alapot hozzunk létre a jövő évi munkához. Arra van szükség, hogy minden kapkodás nélkül, céltudatosan, a népgazdaság alapvető érdekeit szem előtt tartva szervezzük a munkát. A terveket azokon a területe­ken teljesítsük túl, ahol az a legkedvezőbb gazdasági eredményekkel jár. Fokozni kell az erőfeszítéseket, hogy az exporttervek a népgazdaság számára legelőnyösebben váljanak valóra, A gépipar irányítóit és dolgozóit kivált­képpen nagy felelősség terheli az export előirányzatok minél jobb teljesítésében. Nagyobb gondot kell fordítani a ter­mékek minőségének javításá­ra. Az ipar vezetői gondosan tervezzék meg és alaposan ké­szítsék elő a jövő évi felada­tok teljesítését. Érjük el, hogy a termelés töretlenül tovább emelkedjék és fokozódjék gaz­daságossága. Sokoldalú intéz­kedéssel gondoskodjunk a munka termelékenységének növeléséről és a termelési költségek csökkentéséről. Le­gyen az eddiginél következe­tesebb és gyorsabb a műszaki színvonál emelése. A technika és technológia fejlesztésével javítsuk a termékek minőségét. A mezőgazdaságban fokozni kell az őszi munkák szerve­zi« eredmények n Ebben az évben, mikor vá­ratlan nehézségekkel találtuk magunkat szemben, a társa­dalmi összefogás, egymás tá­mogatása, az erők koncentrá­lása segített át bennünket a legnagyobb akadályokon. E helyről ismét köszönetét mon­dok bányászainknak, katoná­inknak, fiataljainknak az oda­adó, lelkes és fegyelmezett se­gítségért. Munkásosztályunk fokozódó szocialista öntudata, növekvő szakképzettsége, egy­re szilárdabb munkafegyelme, a szocialista munkabrigádok lelkes*, példamutató tevékeny­sége, egész dolgozó népünk munkaszeretete, a társadalmi erők növekvő aktivitása biza­lommal tölt el bennünket. Meg vagyunk győződve, hogy munkánk nyomán az eredmé­nyek nem maradnak el. Második ötéves tervünk végrehajtása sikeresen halad előre, bár utunkon nem kis számban akadnak nehézségek. Ezek azonban nem leküzdhe- tetlenek. Dolgozó népünk szorgalma, szakértelme, alkotó ereje, a szocializmus ügyébe vetett hite és lelkesedése biz­tosítéka ennek. További fej­lődésünk kulcsa: javítani a munkát minden szinten. A ve­zetés legyen körültekintőbb, előrelátóbb, következetesebb. Használja ki jobban a szocia- lista rendszer erőforrásait és előnyeit, s ehhez vegye figye­lembe a legjobb szakértők vé­leményét, állásfoglalását. Le. gyen a vezetés módszere még demokratikusabb. Munkásosz­tályunk, parasztságunk, értel­miségünk alkotó munkája le­gyen igényesebb, felelősségtel­jesebb és fegyelmezettebb. Ha gyorsítására, a magas színvo- < nalú technika és technológia 1 alkalmazására, a korszerű, jó < minőségű termékek gazdasá- '■ gos előállítására. Mindenek- í előtt tehát a termelés szerve- 1 zetét, a termelést közvetlenül i irányító vállalati vezetés i munkáját kívánjuk javítani, intézkedéseinkkel korszerűen szervezett és vezetett nagy­vállalatokat kívánunk megte­remteni. A vállalatok szerve­zetének továbbfejlesztése mel­lett változik az ipar felső irá­nyítása, a minisztériumi veze­tés is. A minisztériumok a to­vábbiakban az eddiginél sok­kal hatékonyabban foglalkoz­hatnak az ipar legfőbb kérdé­seivel, megalapozott, távlati fejlesztési elgondolásra építve Irányíthatják a vállalatokat. Az átszervezés a lehetősé­gek sokoldalú mérlegelését, a különböző szervezeti formák alkalmazását, a leghatéko­nyabb megoldások kiválasztá­sát kívánta meg. A vállalatok összevonása nem öncél, nem mindenáron meevalósítandó feladat. Csak akkor hajtandó végre, ha a változtatás gazda­sági előnyökkel jár, megte­remti a gazdaságosabb terme­lés feltételeit. Az átszervezést úgy kell végrehajtani, hogy az egyetlen területen se za­varja a termelés és irá­nyítás napi feladatainak megoldását, sőt mielőbb járuljon hozzá a fejlődés meggyorsításához, 1964. január 1-én végrehaj­tandó átszervezésekkel a mi­nisztériumi iparban — az épí­tőipar kivételével — az átszer­vezés lén vegében ’--‘’-feződik. A már átszervezett vállala­toknál fontos feladat az új szervezet kialakítása. Ez a feltétele annak, hogy mielőbb megvalósulhasson az átszerve­zés fő célja: a termelés, a ter­melőerők valóságos koncent­rációja. A vállalatok összevo­nása csak a munka kezdetét jelenti, a koncentrálás, a ter­melési profilok helyes elhatá­rolása, a termelés ésszerű spe- cializációja a következő évek tervszerűen megvalósítandó feladata. Ahhoz, hogy az új szervezet eredményesen működhessék, tökéletesítenünk kell a terve­zés, az ösztönzés, a finanszíro­zás, az elszámolás rendjét. A kormány utasítása ala";"n az illetékes állami szervek e fel­adatok mgeoldásán már dol­goznak. Javaslataikat a jövő év első felében terjesztik a kormány élé. Tisztelt országgyűlés! Külföldi kapcsolataink to­vábbi bővítése, népgazdasá­gunk fejlesztése szempontjá­ból igen nagy jelentőségű, hogy hogyan veszünk részt a nemzetközi munkamegosztás­ban. Gazdasági struktúránkra az a jellemző, hogy a nyers­anyagok jelentős részét kül­földről kell beszereznünk, amiért mindenekelőtt készter­mékekkel fizetünk. 1962-ben az ipar árutermelésének mint­egy agyharmada a kivitel cél­jait szolgálta. Egyes iparágak­ban ez az arány még ennél is ■ nagyobb. al tart atot seljük a KGST-hez tartozó országok kommunista és mun­káspártjai első titkárainak, va­lamint kormányfőink leg­utóbbi moszkvai értekezletén hozott határozatokat. A szocialista országok kö­zötti gazdasági együttműködés számunkra különösen fontos eredményei közül megemlítem a Szovjetunióval kötött egyez­ményt a timföld és aluminium ; feldolgozáséban. A Csehszlo­vák Szocialista Köztársasággal megegyeztünk a dunai vízi- erőmű-rendszer éoítéséről. Együttműködünk a KGST-or- szágök többségiével a Szovjet­unió egyik nagy toszforit-lelő- : helyének kiaknázásában, amely a részvevő országok i műtrágya-szükségletének jobb fc kielégítését szolgálja. A jövő ■ évben megkezdi működését a ■ KGST -országok Nemzetközi ■ Együttműködési Bankja. Meg­■ szervezték és már dolgozik a l Nemzetközi Szabványügyi In­■ tézet. Lassan egy éve már, • hogy a KGST-országok egy ré­■ sze összekapcsolta a villamos­részesíteni Budapesttel szem­ben. Fock Jenő ezután az élet­színvonal alakulásával foglal­kozott. Rámutatott: A bérből és fizetésből élők egy főre jí- tó reáljövedélme 1962-ben — 1960-hoz viszonyítva — 3 szá­zalékkal nőtt. őszintén meg kell mondanunk — mint ahogy erről már több alkalommal szóltunk, hogy eredetileg a reáljövedelmek gyorsabb emelkedésével számoltunk. A jövedelmeket azonban csak olyan mértékben éméljük. ahogy ezt a rendelkezésre álló fogyasztási cikkek mennyisége és összetétele megengedi. Így biztosítható, hogy az áruellá­tás egyre bőségesebb legyen. Büszkén mondhatjuk, hogy hazánkban Hatás9 sték. delem szerződésben már biz­tosította az előírt szén- és bri­kett-importot. Az importáru folyamatosan érkezik. Minde­nekelőtt a villamosenergia­ipar és a közlekedés fűtőanyag igényét kellett megnyugtatóan kielégíteni. Fokozatosan meg­szüntethető minden fennakadás a lakosság tüzelőanyag-ellátá­sában is, ebben azonban a la­kosságnak is segítenie kell. Ez év második és harmadik ne­gyedében a belkereskedelem 19 százalékkal több tüzelőt adott el a lakosságnak, mint az elő­ző év azonos időszakában. En­nek ellenére több tízezren nem kapták meg megrendelt tüze­lőjüket, helyenkint sorban áll­nak az emberek tüzelőért. A vásárlásoknak a szokásosnál kétszer nagyobb emelkedése arra utal, hogy1 a lakosság egy része az idén — az előző évektől eltérően — egész évi tüzelőanyag-szükségletét a tél beállta előtt igyekszik biztosí­tani, sőt, feleslegesen is tarta­lékol. Ez indokolatlan és ne­hezíti az ellátást. Nagy problémáink vannak az építőipari terv teljesítésében. Az év eleji nehézségek, az energiaellátási és szállítási gondok, majd a munkaerő- hiány zavarokat okozott a munkában, % ez — párosulva a munkaszervezés, a vezetés, az irányítás fogyatékosságai­val — számottevő lemaradás­hoz vezetett. Ma már nyilván­való, hogy a lemaradást > behozni, sabb legyen. Elvárjuk az épí­tőipar vezetőitől, hogy jobb munkaszervezéssel használják ki a rendelke­zésükre álló lehetőségeket. A továbbiakban Fock Jenő a gazdasági vezetés továbbfej­lesztésének feladatai közül az ipar irányításának átszervezé­séről szólt Ezzel azt kívánjuk elérni, hogy a jelenleginél kedvezőbb szervezeti feltéte­lek jöjjenek létre a vállala­toknál a műszaki fejlesztés ik 108 országgá dasági kapcsol Gazdasági kapcsolataink a szocialista országokkal szá­munkra egész fejlődésünk , szempontjából alapvetőek. Sa­ját tapasztalatunk alapján va­gyunk arról meggyőződve, hogy népgazdaságunk szocialis­ta fejlődése csak a testvéri országokkal együttműkö­désben mehet végbe. Országainkat összefűzi a közös ideológia, a proletárinternacio­nalizmus. s az ennek megfe- ’ lelő kölcsönös, testvéri segít­ség. Pártunk VIII. kongresz­■ szusa is hangsúlyozta, hogy ' népünk erőfeszítései összefo­■ nódnak a testvéri országok szocializmust építő munkájá­■ val. Éppen ezért, miközben ■ maximálisan mozgósítjuk saját • erőforrásainkat, erőfesz! tése­■ két teszünk a gazdasági' mű- t szaki és tudományos kapcsol a ­■ tok elmélyítésére, népgazdasá­■ gi terveink koordinálására- a - termelés hatékonyabb nemzet- t közi szakosítására. Ennek meg­felelően messzemenően helye­tek végrehajtására további in­tézkedések szükségesek, s eh­hez jó alapot adnak a már ed­dig elkészült felmérések, az úgynevezett regionális tervek Is. A kormány a közelmúltban újabb határozatokat hozott a területi tervezés továbbfejlesz­tésére. A megyei pártbizottsá­gok és a tanácsok általában helyes kezdeményezésekkel se­gítik az ipari elmaradottság megszüntetését, a foglalkozta­tottsági problémák csökkenté­sét. Több megyében időben gondoskodnak a szakmunkás- képzésről, közművesítésről, javaslatokat tesznek a helyi lehetőségek kihasználására. A kezdeményezéseket jobban kell támogatni. A beruházások és a termelési feladatok elosztá­sánál a vidéket. elönybén kell évre javul as e a gödi k a válás amelyeket — bár terveztük — ebben az évben nem tudtunk megvalósítani. Ennek kapcsán először a MÁV és a Posta dolgo­zóinak bérét emeljük. A jövő évben lényegesen növeljük a bérből és fize­tésből élő kétgyemekes családok családi pótlékát, Is, sor kerül egyes közal­kalmazotti kategóriák bér­rendezésére. Tovább nö­veljük azoknak a fizikai dolgozóknak a körét, akik csökkentett munkaidőben dolgoznak. Gazdásági helyzetünk nem ad lehetőséget más dolgozó csoportok bérének emelésére, noha tudjuk, hogy ez — töb­bek között a pedagógusoknál, a kereskedelmi dolgozóknál — indokolt. Bízunk azonban ab­ban, hogy ennek feltételeit 1965-re meg tudjuk teremteni. A lakosság jövedelmeivel összhangban emelkedik a kis­kereskedelmi forgalom. Az idén háromnegyed év alatt ha­vi átlagban óbb árut adott el tslsedelem, ezer tonnát szeptember vé­géig termeltek ki derék bá­nyászaink, részben vasárnapi munkával. Arra számítunk, hogy november közepéig a bányászok teljesítik a terven felüli feladatot. A külkereske­ax építőipar nem tudji s így idei tervét nem teljesíti, annak ellenére, hogy évköz­ben a kormány több intézke­déssel sietett az építőipar se­gítségére. Most mindenekelőtt az szük­séges, hogy az erőket a ki­emelt és befejezendő építke­zésekre koncentrálják. A jö­vő évi lakásépítési terv telje­sítésére úgy kell felkészülni, hogy az áthúzódó építkezések készültségi foka minél maga­Hasáwi gaz A forgalom csaknem egy- ; harmadát a nem szocialista ; országokkal bonyolítjuk le. ' Ezeken a piacokon különösen ’ bonyolult feladatokat kell kül­kereskedelmünknek megolda- ' nia. A konjuktúra lanyhul, a ( verseny élesedik, s magával | hozza, hogy csak korszerű, ki­váló minőségű árukkal tudunk eredményesen, gazdaságosan kereskedni. Ezért szükséges,. . hogy a népgazdaság különbö- , ző ágazataiban, mindenekelőtt . az iparban, sokkal gondosab- 1 ban segítsék a külkereskedel- . mi feladatok megoldását. A külkereskedelem jól ismerje a piaci követelményeket és gyor­- san közvetítse ezeket a terme- < lés számára. i Külkereskedelmi forgal­- mánknak több mint kéthar­- mádét szocialista országok pia­- cain bonyolítjuk le, itt a tor- z galom növelését, összetételé'- alapvetően hosszú lejáratú ál­lamközi szerződések határoz­á zák meg. Ezért e piacok szá­ll munkra nagy biztonságol 0 nyújtanak. Ülésezik az országgyűlés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom