Heves Megyei Népújság, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-25 / 250. szám
WEPÜJSÄG 1953. október ZS* péntek Ülésezik az országgyűlés ■ reskedelmünkre, s így égési ■ népgazdaságunkra. Ezért A ■ népgazdaság minden területén • az eddigieknél nagyobb gon• dot kell fordítanunk az ex■ port-árualapok növelésére. . ; Ahhoz, hogy az ideihez ha- 1 sonló gabonaellátási problé• mák a következő években ne ' legyenek, a kormány szüksé■ gesnek tartja a gabona vetés- 1 területének növelését. El kell érnünk, hogy a vetést mindenütt az agro- technikailag legkedvezőbb időpontban, megfelelő ta- lajelőkészítés után végezzék. Gondoskodnunk kell arról is, hogy a gabonafélék terméshozamának növelésére szánt műtrágyát valóban erre a célra használják fel. így az esetleges kedvezőtlen időjárást ellensúlyozhatjuk, s kellő biztonsággal növelhetjük a gabonatermelést. — Még rossz időjárás esetén sem szabad még- egyszer előfordulnia annak, hogy olyan nagyarányú gabona-behozatalra szoruljunk, mint ebben az évben. Égési népünk érdekében arra hívjuk fel a mezőgazdasági dolgozókat: tekintsék elsőrendű feladatuknak a gabonatermelést, ne kíméljék erőiket aa ország gabonaellátásának biztosításáért. A jövő évi gabonaellátásunk biztosítása is azt követeli, hogy gyorsítsuk meg *z időszerű őszi mezőgazdasági munkákat, a betakarítást, a talajelőkészítést, a vetést. A munkák időben elvégezhetők, ha minden szinten gondosabb lesz a szervezés, hatékonyabban lépnék fel az akadályok elhárításáért. összefoglalva a mezőgazdaságról mondottakat: a kormány úgy ítéli meg, hogy helyes volt az elmúlt években a mezőgazdaság fejlesztését célzó, sokoldalú segítség. Dolgozó parasztságunk is fokozódó odaadással végezte munkáját. A mező- gazdaság sajátos jellemzője, hogy a fejlesztésre fordított munka és anyagi áldozat nem azonnal, hanem a természeti adottságoktól is függően, későbbi években térül meg. Ügy véljük, hogy ha dolgozó parasztságunk növekvő munkaszeretetével, fegyelmével párosul a minisztériumi és helyi vezetés jobb munkája, megvan a lehetőség a mezőgazdasági termelés gyorsabb és biztonságosabb növelésére. jövedelem beruházások beruházás megvalósulásának üteme — különféle szervezési okok, hazai és külföldi gép- szállítási késedelmek miatt — elmarad a tervezettől. A lakásépítési tervet 1961- besn és 1962-ben túlteljesítettük. A lakóház-építési idő ca előző évek 14—15 hónapos időtartamával szemben, 11 hónapra csökkent. Változatlanul hosszú azonban az ipari beruházások megvalósításának időtartama. A korábbi évekhez képest javult a beruházások üzembe helyezésének tervszerűsége, de még mindig nem kielégítő. Beruházási és ipartelepítési tevékenységünk fontos része Budapest ipari súlyának csökkentése, a vidék fokozottabb iparosítása. Intézkedéseink eredményeként Budapesten némileg csökkent a foglalkoztatottak aránya. 1960-ban az állami ipar dolgozóinak 45,1 százalékát foglalkoztatták a fővárosban, 1962-ben 44,2 százalékát. A tervek szerint ez az arány az idén tovább javul. A nagyobb beruházásokhoz igényelt létszámnövekedés 84 százaléka vidéken jelentkezik. Az iparilag elmaradott megyékre jut ipari beruházásaink több mint 28 százaléka és a létszámnövekedés 52 százaléka. Ennek ellenére a kormány az előrehaladás ütemével elégedetlen. A beruházások előkészítésénél szerzett tapasztalatok ----- i;ák. hogy a főváros----------------ágának enyhí'■ ?o h \ i a 3. oldalonj i termelésében jelentős az el- i maradás. Ezért ebben az év- . ben az elmúlt évieknél na- • gyobb gabona-importra szoru- i lünk. Többen felteszik a kér- : dést: miért kell gabonát im■ portálnunk. Erre röviden azt ■ válaszolhatjuk, hogy a felsza- t badulás előttihez képest mint. egy 10 százalékkal nőtt a la- l kossáp száma. Ugyanakkor lé- : nyegesen kisebb területen ter■ melünk gabonát. Összefüggés■ ben azzal, hogy a vetésszerkezet alapjában véve kedvezőbb, fokozódott a belterjesség. Míg az 1931—40-es évek átlagában a szántóterület 40 százalékán, csaknem 3,9 millió katasztrális holdon termeltünk kenyérgabonát, addig 1961-ben csak 2,2 millió, 1962-ben 2,3 millió katasztrális holdon, a két év átlagában tehát összes szántóterületünknek csak 25,2 százalékán termett kenyérgabona. A jobb talajmunka, a több műtrágya, a magasabb hozamú fajták elterjesztése eredményezte, hogy az aszály ellenére is nőit az átlagtermés. Búzából például az 1931—40- es évek 7,9 mázsás katasztrális holdankénti átlagtermésével szemben az idén — a nem végleges adatok szerint — 9 mázsát takarítottak be. Az átlagtermés emelkedése azonban nem pótolta a vetésterület csökkenése miatti kiesést Az idei — eredetileg tervezettnél nagyobb — behozatalnak más okai is vannak. Hibák történtek már a vetésnél is: sok helyen későn, a tervezettnél kisebb területen vetettek. Helyenként még az elemi agrotechnikai előírásokat is megsértették. A rendkívül kedvezőtlen időjárás Ilyen körülmények között nagyon jelentős károkat okozhatott. A kemény tél, valamint a belvizek és árvizek következtében, kipusztult mintegy 150 000 hold kenyérgabona és mintegy 190 000 hold árpavetés. Ennek csak kis részét tudtuk pótolni tavaszi kalászosokkal. Átlagtermésünket nagy mértékben csökkentette az aratás előtti, hetekig tartó forróság. Mindez arra vezetett, hogy kedvezőtlenül alakult gabonatermelésünk eredménye. A szokásosnál nagyobb mértékű gabonavásárlás jelentős terheket ró külkeA nemzeti alakulása, h Fock Jenő ezután rámutatott: a népgazdaság fejlődését visszatükrözi a nemzeti jőve* delem alakulása. Az ipari és a mezőgazdasági termelés alakulása lényegében meghatározza a nemzeti jövedelem nagyságát, növekedését. Hazánkban az elmúlt két évben az ipari termelés növekedése gyorsabb volt a tervezettnél, a mezőgazdaságé lassúbb. Így a nemzeti jövedelem két év alatt csaknem 11 százalékkal nőtt, ez megközelíti az ötéves tervben figyelembe vett ütemet. A nemzeti jövedelem növekedésének üteme tehát kielégítőnek tekinthető; lényegesen gyorsabb, mint a tőkés országoké általában és biztosítja, hogy fejlődésünk lépést tartson , a többi szocialista országgal. A nemzeti jövedelem emelkedése lehetővé teszi, hogy a fogyasztás és a felhalmozás, a ' beruházás egyaránt növekedjék. Az ötéves terv első két 1 évében a beruházások összege : mintegy ötmilliárd forinttal : meghaladta az eredetileg szá- : mításba vett összeget. A beru- ' házásokkal kapcsolatos élőké- ■ szító, tervező és kivitelező ' munkát fejlődés, fokozatos ja- ! vulás jellemzi. A beruházási tervet azonban gyakran elap- ' rózottan, kisebb, kevésbé fon- * tos beruházásoknál teljesítik j túl. Ugyanakkor néhány, a népgazdaság fejlesztési ará- ' nyai szempontjából jelentős- több mint egy millió tonn, í cement termelését biztosít*- Dunai Cement és Mészművel i Az országgyűlés előtt is sze í retném megmondani, hogy i 3 gyár felépítésében, a Néme 1 Demokratikus Köztársaság if- jóságával együttműködve, dí 3 cséretre méltó, lelkes munká 1 végeztek a fiatalok, a KIS! 3 által szervezett brigádok. í- KISZ fennállása óta egyil i legkiemelkedőbb politikai si 1 keret érte el a gyár eredmé- nyes patronálásával. Terveinknek megfelelően je- lentős beruházásokkal bővüli ■ a feldolgozó ipar kapacitása ■ is, különösen a gyógyszeripar- f ban és a gépiparban. Már tér- ! melnek Vácott a Televíziói • Képcsőgyárban, az Esztergomi ■ Relégyárban, Kecskeméten a i Reszelőgyárban, Szombathe- ! lyen a Remix új gyáregységé* ben. Megemlítem, hogy a ' könnyűpar kapacitása évi ’ 2515 tonna pamutfonal, 20 000 ' tonna farostlemez, 4200 gami- 1 túra bútor termelésével bővült. Az élelmiszeriparban üzembe helyezték többek kö. zött a Békéscsabai Konzerv■ gyár és Hűtőház új létesítmé- : nyedt, amelyekkel mintegy i 3200 vagonnal több konzervet ■ és 500 vagonnal több mélyhűtött árut állíthatunk elő. Az ország közvéleményét — érthetően — erősen foglalkoztatja a vidék iparosítása. Itt az országgyűlésen is több alkalommal volt már erről sző. Mint az előzőekből is látható, az új beruházások telepítésében arra törekszünk, hogy ezt a követelményt teljesítsük. Az utóbbi években üzembe helyezett beruházásaink túlnyomó többsége vidéken van. összefoglalva az eddi«» elmondottakat, iparunk komolyan fejlődött. A végbemenő változások jó irányúak, megfelelnék gazdaságpolitikánknak. Gazdasági életünk sokrétűségéből, a feladatok bonyolultságából következik, hogy az egészében kielégítőnek mondható fejlődésen belül negatív jelenségek is mutatkoznak. Figyelmünket az iparban a műszaki haladás gyorsítására, a termékek korszerűsítésére, minőségük javítására* a leggazdaságosabb gyártmányszerkezet kialakítására Összpontosítjuk. Ez fontos feltétele a belső szükségletek kielégítésének és az export fokozásának. mezőgazdaság lú segítség 1965-re terveztünk. A következő években még nagyobb területet öntözünk, hogy tovább függetleníthessük magunkat az időjárástól. Évről évre növekszik a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátott műtrágya, növényvédő- és gyomirtószer mennyisége, ezzel is biztonságosabbá válik a termelés és a hozamok növelése. Állami gazdaságaink az elmúlt években eredményesebben gazdálkodtak. Az állami irányító munkában a mezőgazdaság alapvető politikai és gazdasági problémájára, a termelőszövetkezetek megszilárdítására, gazdálkodásuk színvonalának jelentős növelésére összpontosíthattuk figyelmünket. A kormány az elmúlt két évben, — többek között a 3004-es határozatok keretében- úgy fejlesztette a hitel- rendszert és a jövedelemelosztás módszereit, hogy azok jobban ösztönözzék az áruértékesítést, segítsék a termelési, és a szociális-kulturális alapok növelését, fokozzák a közvetlen érdekeltséget a közös gazdaság eredményéiben, a gazdaság saját erőforrásból történő fejlesztésében. A gabona-ellátásról és az őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről szólva Fock Jenő hangsúlyozta: A mezőgazdasági termelés az idén — a múlt évihez képest — előreláthatólag mintegy 4 százalékkal növekszik. Ez azonban azt jelenti, hogy alacsonyabb lesz a tervezettnél. Különösen a gabonafélék a szerűit nőtt, egyes minisztéri- e umok, iparvállalatok azonban >, nem teljesítették a termelé- 1 kenységi előirányzatokat. A- Könnyűipari Minisztérium- vállalatai a tervben előírt 63- százalékos aránnyal szemben- 1960—62-ben 42 százalékot ér- a tek el. Jelentős volt a fejlődés :, a Nehézipari Minisztérium- vállalatainál, ahol a termelés- növekedéséből a termelékeny- ség emelésével elért arány a 1 terv szerinti 70 százalékkal 2 szemben több mint 80 száza- lék volt. j Ebben az évben a termelé- 1 kenység alakulása a tavalyi- 1 nál valamelyest kedvezőtlenebb. A népgazdasági terv egész évre a termelékenység 4 százalékos emelésével számolt Figyelembe véve azon- . ban a tél által okozott súlyos . nehézségeket, az idén eddig i “elért 3,7 százalékos növekedés . nem lebecsülendő eredmény , és egyben azt is mutatja, hogy ’ az ipar vezetőinek jobb szervező munkájával ez évben is teljesíthető a termelékenységi előirányzat. Az elmúlt években az önköltség általában a tervezettnél jobban csökkent Ebben az évben — legalábbis az első félévi adatokból ez állapítha■ tó meg — az ipar nem teljesí- i ti a tervnek ezt az előirányza- • tát Az év eleji rendkívüli kö- . rülrhények leginkább az ön- l költség alakulására hatottak ’ kedvezőtlenül. >en elért sikerekhez ozzájárultak házások ■ kapacitás évi 160 000 tonnával, a hidegen hengerelt acélkapacitás 15 000 tonnával . emelkedett Megkezdte terme- í lését a Székesfehérvári Köny- nyűfémmű alumíniumhenger- i műve, amely évi 8000 tonna alumínium-félkészt érmékét állíthat elő. A Kőbányai Könnyűfémmű évi 400 tonna alumínium félkészterméket gyártó berendezést kapott A Dunai Szalmacellulózgyár ez évi üzembehelyezésével az ország cellulóztermelő kapacitása 22 000 tonnával bővült Két és fél év alatt műtrágyatermelési lehetőségeink mintegy évi 270 000 tonnával bővültek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján — határidő előtt — felavatjuk ötéves tervünk egyik legjelentősebb ipari alkotását, a Imáit években a ■ célzó sokoldal gazdálkodás fölényét bizonyítják. Ezeket jelentősnek kell tekintenünk» annak ellenére, högy a termelés növekedésének üteme elmaradt a második ötéves terv előirányzatától. Az élmúlt években a tervezettnél többet fordítottunk a mezőgazdasági termelés fej- 1 lesztésére, a korszerű szocialista nagyüzemi gazdálkodás anyagi feltételemek megteremtésére. Szilárd meggyőződésünk, hogy ez helyes vélt. A . töbhiet-beruházások nélkül az : időjárás okozta károk lényege- . sen nagyobbak lettek volna. Véleményünk szerint a következő években is főleg a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának erősítésére kell fel hasz- , nálmunk terven felüli erőforrásainkat. Gyorsítjuk az élei- ! miszeripar korszerűsítését, a kapacitás és a tárolótér bőví- . tését is. ; 1961-ben és 1962-ben a nép- : gazdasági beruházások 17—18 ■ százaléka közvetlenül a mező- 1 gazdaság fejlesztését szolgál- : ta. Az ez évi terv előirányza- i tai szerint a mezőgazdasági : beruházások aránya körűibe- l lül 20 százalék lesz. i fntegy 21 milliárd i a mezőgazdaság ( ftésére ] mintegy 85 százalékát takart- ' tották be géppel és ezzel elértük az ötéves terv végére előírt gépesítési szintet. A tervezettnél nagyobb mértékben növeljük az öntözött területek nagyságát is. így már lg63-ban e terület na- • gyobb volt, mint amennyit : menetileg akadályozta ugyar a termelés növekedését, di feltétele volt a gazdaságos magas műszaki színvonal* gyártmányok termelése nőve lésének. A gyártmányfejlesz tés kezdeti eredmények bízta tóak. Ma már olyan új gyártmányokkal jelentkezhetünk ; piacon, melyek keresettek mert korszerűségük és minőségük elismert. Az orvosi műszerek és gyógyászati berendezések részaránya az 1958. év 10,8 százalékról 1962-ben 29,1 százalékra, a laboratóriumi felszerelésekkel és készülékekké együttes részaránya pedig 15, i százalékról 34,3 százalékra nőtt. zámgépgy ár fásban Pártunk kongresszusa utasításainak megfelelően a második ötéves tervben az ipari termelés növekedését kétharmad részben a termelékenység emelésével kell biztosítanunk. Az Ipari termelés jelentős sikereként említhetjük meg, hogy a munkások és értelmiségiek munkája nyomán teljesültek a termelékenység emelésére vonatkozó előírások. Az említett problémák ellenére az iparban az ötéves terv első két évében 14 százalékkal nőtt a termelékenység. Az ipar egészében tehát a munkatermelékenység terv Az ipari termelésb jelentősen h a berni Az elmúlt két és fél év alatt üzembe helyeztek mintegy napi 1180 vagon széntermelő kapacitást. Működik a „Barátság” kőolajvezeték, és a Magyarországot a Szovjetunióval összekötő villamos távvezeték. E két létesítmény a KGST-be tömörült szocialista országok testvéri együttműködésének rendkívül fontos alkotása, amelyek gazdasági életünk egyik fő problémája, az energiahiány enyhítéséhez nyújtanak lényeges segítséget. Az utóbbi években feltárt, számottevő energiaforrás, földgáz hasznosítására megkezdtük a gázvezetékek kiépítését Az alapanyaggyártó ipar fejlesztését szolgálta többek között, hogy az acéltermelő Helyes volt az e fejlesztését Ezután az előadó a mező- gazdaságban végbement jelentős változásokkal foglalkozva rámutatott: A korszerű nagyüzemi gazdálkodás objektív és szubjektív feltételei egyre jobban ki- ilakulnak. Megváltozott a falu képe, javultak a termelő- szövetkezetekbe tömörült parasztság munka- és életfelté- ;elei. A termelőszövetkezetek ;gyre szervezetteboen gazdál- íodnak. Növekszik a parasztság öntudatos fegyelme és nunkakészsége. Mindennek jredményeként a mezőgazdasági termelés — az elmúlt 3 évi szokatlanul kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére — egyre kielégítőbben biztosította a lakosság élelmiszer ellátását. A második ötéves terv első tét évében a felvásárolt növé- íyi és állati eredetű termékek nennyisége több mint 13 szá- ;alékkal növekedett. Az idén szeptember végéig mintegy 7 izázalékkal több vágóállatot és illati eredetű termékeket vásároltunk fel, mint egy évvel sorábban, A mezőgazdaságban ilért eredmények a szocialista Három év alatt mi forintot fordítunk fejless A jelentős beruházások eredményeként évről évre növekszik a traktorállomány. Ez Ívben már több mint 53 000 raktor áll a mezőgazdaság •endelkezésére. Növekszik a tombájnok és a kévekötő ara- ógépek száma is. Az idén a kalászosok vetésterületének (Folytatás az 1. oldalról) megfelelő. A kormány határozatokat hozott új üzemek és laboratóriumok létesítésére, valamint külföldi licencek és gyártóberendezések vásárlására, hogy az elmaradásokat rövid időn belül behozhassuk. A híradástechnikai ipar dolgozói használják ki a kormány nyújtotta segítséget és emeljék még magasabbra iparáguk nemzetközileg is elismert műszaki színvonalát. A műszeriparon belül —, hogy kedvezőbb szerkezet alakuljon ki — az egyes elavult és gazdaságtalan termékek gyártását leállították. Ez átProblémák a users A gépipar kiemelt ágazatainak fejlesztése közül a szerszámgépgyártás területén mutatkoznak a legnagyobb problémák. A Kohó- és Gépipari Minisztérium a gyártmányfejlesztési tervét nem teljesíti, az új gyártmányok kibocsátása rendkívül vontatott. Az új típusok ■— az előirányzathoz képest — késéssel jelennek meg a piacon. A szerszámgépipar jó néhány világszínvonalon álló, a piacon kelendő gyártmánnyal büszkélkedhet). Az iparág tehát képes kiváló termékek gyártására. Bízunk benne, hogy a jelenlegi hibák átmenetiek és a műszakiak, a tudósok, a mérnökök és a fizikai dolgozók összefogása, célratörő munkája meghozza a várt eredményt Az ipar műszaki színvonalát á kibocsátott termékek korszerűségén és a gyártás során alkalmazott technológia színvonalán mérjük. Bizonyos fejlődés a műszaki színvonalban megállapítható, azonban lényeges előrehaladás a párti és a kormány által kitűzött feladatok végrehajtásában még nem következett be. A gyártmányfejlesztésre általában az jellemző, hogy már a feladatok kijelölése sem eléggé átgondolt; az új, korszerűbb gyártmányok kifejlesztésének ideje indokolatlanul hosszú; az új gyártmányok bevezetése, a tömeges gyártás elkezdése, az új technológia megvalósítása lassú, a műszaki propaganda-munka nem kielégítő. Alacsony a gyártmányfejlesztéssel foglalkozó műszakiak száma, ösztönzési rendszerünk sem elég jó. Az új gyártmányok kidolgozására irányuló kutatásban sok a párhuzamosság. Gyakori, hogy azonos, vagy hasonló feladatokat kutat több vállalat és kutatóintézet. Vállalatainknál és kutatóintézeteinkben j sok olyan témával is foglal- 1 koznak, amelyeket más baráti i országokban már kikísérletez- íek. < A fölösleges párhuzamosságo- 1 kát el kell kerülni, biztosítani ; kell a kutatások összehango- ] íását. s Az új gyártmányok konst* i rukciójának kidolgozásától és t elfogadásától a sorozatgyártás < megindításáig eltelt idő jelen- ] leg lényegesen hosszabb, mint < amennyit a piaci igények vál- i tozása megenged. A konstruk- < eiót kidolgozó intézetek és a termelő vállalatok között mind ez ideig nem alakult ki megfelelő munkakapcsolat. A' felkészülés a sorozatgyártásra vállalatainknál megengedhetetlenül sok időt igényel. Sok területen a jelentős anyagi áldozatok árán kidolgo- . zott gyártmányok hasznosítása késik, vagy végleg elsikkad. Nem megfelelő az új gyártaná- _ nyok propagálása sem a külső, ' sem a belső piacokon. Továbbiakban Fock Jenő a t nem kielégítő gyártmányfej- * lesztéssel foglalkozva rámuta- ’ tott: , ; Iparvállalataink a termelést irányító munkahelyeken aránytalanul sok mérnököt, műszaki képzettségű szakembert foglalkoztatnak. Ezáltal erőt vonnak el a fejlesztési feladatoktól, holott lehetőségeink és problémáink figyelembe vételével sok helyen nem mű- e szaki képesítésű káderek is « megfelelnének. A szőkémbe- ( rekkel való gazdálkodás meg- t javítása újabb tartalékokat i g rhat fel mind a. műszaki fej- 1 sztés, mind az irányítás javí- t Sára. í
