Heves Megyei Népújság, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-25 / 250. szám
Ált A: 5« AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA Ülésezik az országgyűlés Az Elnöki Tanács és a Minisztertanács beszámolója a mai ülés napirendjén Az ölesen részt vett Dobi István, a Nép- köztársaság: Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, Fock Jenő, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tagjai. Az ülésen jelen voltak az országgyűlés meghívására baráti látogatáson hazánkban tartózkodó jugoszláv parlamenti küldöttség tagjai, élükön Zvonko Brkics-csel, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szkupstiná- jának alelnökével. Az ülésen részt vett Mangalin Dugerszu- ren, a Mongol Népköztársaság külügyminisztere. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek vezetője és tagja. Az ülést Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Meleg szavakkal köszöntötte a jugoszláv parlamenti küldöttséget és a Mongol Népköz- társaság külügyminiszterét, majd bejelentette, hogy 16 képviselő nyújtott be interpellációt. Dr. Pesta László jegyző ismertette az interpelláló képviselők névsorát és az interpellációk tárgyát. Az országgyűlés az elnök javaslatára úgy határozott, hogy az interpellációk elmondása és a válaszadásra szombaton kerül sor. Vass Istvánné ezután megemlékezett a közelmúltban elhunyt Kaszapovics András képviselőről, aki a Horthy-korszakban uradalmi cseléd volt, s a felszabadulás után munkájával, a mezőgazdasági termelésben elért eredménnyeivel országszerte ismert nevet szerzett magának. Az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg Kaszapovics András nevét és egyperces néma felállással adózott emlékének. Az elhalálozással Baranya megye és Pécs megyei jogú város választókerületében megüresedett képviselői helyre Papp János pótképviselőt hívták be. Vass Istvánné javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend: 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója. 2. A Minisztertanács beszámolója az ország gazdasági helyzetéről. 3. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója. 4. Interpellációk. Ezután Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára terjesztette elő a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját. ipar, a mezőgazdaság és a kultúra területén dolgozó kiváló munkások, parasztok és értelmiségiek kitüntetéséről, majd az állampolgári ügyek intézéséről szólott. — A Magyar Népköztársaság súlyának, tekintélyének növekedéséit bizonyítja az is, hogy egyre több külfödön tartózkodó honfitársunk kívánja visszaszerezni magyar állampolgárságát. Sok szétszakadt család hosszú FOCK JEiXŐ: évek után kívánja állampolgárságát rendezni, s emelkedik a magyar és külföldi állampolgárok közötti házasságok száma is. Helyt adtunk azok visszahonosítási kérelmeinek, akiket az 1920-as évek végén kezdődött gazdasági válság külföldre kényszerített, s távollétiükkel állampolgárságukat elveszítették, de vissza kívánnak térni hazájukba, vagy külföldön magyar állampolgárokként kívánnak tartózkodni. Az országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. Ugyancsak Jóváhagyólag vette tudomásul a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendjeletekről szóló jelentést, amelyet a képviselők az ülésszak előtt írásban megkaptak. Ezután Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese ismertette a Minisztertanács beszámolóját az ország gazdasági helyzetéről. Gazdasági életünkről, gazdaságpolitikánkról, eredményeinkről és gondjainkról, tennivalóinkról As Elnöki Tanács beszámolója Bevezetőben az Elnöki Tanács külügyi tevékenységét ismertette, s kiemelte, hogy az Elnöävi Tanács az elmúlt héten megerősítette a részleges atomcsendegyezményhez történő csatlakozást. Bejelentette, hogy miután a szerződés ratifikációs iratainak letétbe helyezése Moszkvában, Londonban és Washingtonban — a kezdeményező háron nagyhatalom kormányánál — azóta megtörtént, az Elnöki Tanács a szerződést október 23-i hatállyal törvényerejű rendelettel kihirdette. A továbbiakban rámutatott, hogy népköztársaságunk csatlakozását a légkörben, a világűrben és a víz alatt végzett nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról kötött szerződéshez, minden békeszerető magyar állampolgár örömmel, megnyugvással fogadta. Ez a szerződés a nemzetközi béke- harc első államközi szerződésben foglalt eredménye. — A Moszkvában aláirt részleges atomtilalmi egyezményt — folytatta Kiss Károly — az első jelentős lépésnek tekintjük a békeszerető népek követeléseinek gyakorlati megvalósitásában. A háborúk nélküli világ megteremtéséhez még hosszú és nehéz út vezet. A szocialista tábor világméretű erőfeszítései és eddigi eredményei azonban a béke megvédésével kapcsolatosan reményt keltőek. Meggyőződésünk, hogy a béke erőinek már a közeljövőben sikerül újabb eredményeket elérniük. Nemzetközi kapcsolataink szélesítéséről szólva Kiss Károly beszámolt arról, hogy az Elnöki Tanács önálló és független államként elismerte az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságot, Kuwait államot, a Jemeni Arab Köztársaságot, Ruanda Köztársaságát, a Burundi Királyságot és Ugandát. Felvettük a diplomáciai kapcsolatot a D homey Köztársasággal, a Kan jodzsai Királysággal, a Laoszi .királysággal és a Tanganyikai Köztársasággal. Népköztársaságunk nagykövetség felállítását határozta el Algírban, a Bolíviai Köztársaság fővárosában. La Pazban pedig követséget létesítünk. A Magyar Népköztársaság követségét nagykövetségi rangra emeltük a Görög Királyságban, a Jemeni Arab Köztársaság és a Svájci Államszövetség viszonylatában. A nepáli, a mali, a kambodzsai, a görög és a svájci diplomáciai képviseletek vezetői — akik a közelmúltban adák át az Elnöki Tanács elnökének megbízólevelüket — első ízben kezdték meg hazánkban tevékenységüket nagyköveti rangban. — Diplomáciai kapcsolataink jelentős bővülése mellett tovább szélesedtek kereskedelmi, tudományos és egyéb kapcsolataink a világ szinte minden részével — folytatta Kiss Károly. — A tanácsok feletti felügyelet jogkörének gyakorlása közben az Elnöki Tanács örömmel tapasztalta, hogy különösen a megyei és a járási tanácsok, szintjén emelkedett a vezetés színvonala, jelentősen megszilárdult a szocialista törvényesség, erősödtek a tanácsok tömegkapcsolatai. A rendeletalkotó munkáról szólva Kiss Károly egyebek között kiemelte: Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet fogadott el a tankötelezettségről. E rendeletek további előrelépést jelentenek az iskolareform megvalósításában, az új szocialista oktatási törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában. A tankötelezettségről szóló rendeletek alapján hazánk történetében először határoztuk meg 10 évben a tankötelezettség időtartamát, s ez már előre mutat a közoktatás további kiszélesítése, a kötelező középiskolai oktatás felé. Állami és társadalmi életünk további demokratizálódásához járult hozzá a társadalmi bíró- Ságdkról szóló törvényerejű rendelet, amelynek alapján a száznál több dolgozót foglalkoztató vállalatoknál, állami gazdálkodó szerveknél és több földművesszövetkezeti szervnél ez év február végéig megválasztották a társadalmi bíróságokat, amelyeknek száma .így csaknem megkétszereződött. Jelenleg mintegy 3000 társadalmi bíróság működik, s tagjai a dolgozók vala-mennvi rétegét képviselő, megbecsült személyek. A beszámoló ezután megemlékezett a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényerejű rendeletről és az Elnöki Tanács kegyelmi ügyek elbírálásával kapcsolatos tevékenységéről. Az Elnöki Tanács az egyéni kegyelmi ügyeket is a humanizmus és a megbocsátás szellemében bírálta el. Kiss Károly részletesen szólt az Tisztelt országgyűlés! Az öitéves terv harmadik évében járunk. A kormány szükségesnek véli, hogy gazdasági életünkről, gazdaságpolitikánkról, eredményeinkről és gondjainkról, tennivalóinkról beszámoljon az országgyűlésnek és népünknek. A kormány a gazdasági Rietet úgy irányítja, hogy minél ereményesebben váltsuk valóra pártunk VIII. kongresszusának határozatait. Teendőink konkrét programja a népgazdasági terv — hangoztatta bevezetésül Fock Jenő. Az ötéves terv végrehajtásának csaknem 3 éves tapasztalata bizonyltja, hogy a célok helyesek, megalapozottak, reálisak, gazdaságvezetési irányelveink helyesek. Népgazdaságunk eredményesen fejlődik, gazdasági életünk felfelé ívelő. Az életkörülmények javulnak. 1961—62-ben az ipari termelés — az ötéves terv időarányos részét valamelyest meghaladóan — 21,1 százalékkal emelkedett. Az 1963. évi terv az előző évhez képest további, mintegy 7 százalékos növekedést írt elő. A% év eleji nehézségek ellenére is várható, hogy a% ipari tervet teljesítjük Iparunk továbbfejlődése szempontjából jelentős eredmény, hogy a vegyipar, a vil- lamosenergia-ipar fejlődése gyorsabb volt, mint amit az ötéves tervben számításba vettünk. Ennek megfelelően nőtt részarányuk. Különösen előnyös, hogy a vegyiparon belül az átlagosnál is gyorsabban emelkedik a műtrágyák és műanyagok termelése. A gyógyszeripar termelése 1962- ben több mint 90 százalékkal múlta felül az 1960. évit. A kohászat fejlődése viszont nem teljesen kielégítő. Komoly elmaradás van a Dunai Vasmű hideghengerműjének beruházásánál. A kohászoknak gyorsítaniuk kell iparáguk fejlődését, hogy jobban elősegíthessék a népgazdaság más ágainak előrehaladását. Az ötéves tervben előirányzottnál gyorsabb volt a gépipar fejlődése. Bár a gépipari termelés fejlődésének üteme meghaladja a szocialista ipar termelésének átlagát, ' a kiemelt gépipari ágazatok termelése nem növekedett megfelelően. Az ötéves tervben a gépipari termelés 63—64 százalékos emelkedését irányoztuk elő úgy, hogy a műszer- gyártást meg kell háromszorozni, a híradástechnikai iparág és a szerszámgépgyár! as termelését pedig mintegy kétszeresére kell növelni. B három kiemelt iparág közül csak a híradástechnikai ipar növekedése volt gyorsabb a tervben előírtnál. Ahhoz, hogy a híradástechnikai ipar gyorsan fejlődjék, mint minden iparágnál, itt is követelmény a gyártmányfejlesztés gyorsítása. Akadályozza a fejlődést, hogy egyes alapvető anyagok és részegységek hazai előállítása még nem fFolytatása a 2. oldaton.)
