Heves Megyei Népújság, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-08 / 210. szám

X 1983. szeptember 8., vasárnap \ NEP0J8AG s Mit ér a munkások szava ? A Finoms*erelvénygyár termelési tanácskozásának tanulságai kell intézkedni. Ügy véljük, ez a módszer megszívlelendő. Ki vonná kétségbe, hogy könnyebben megy a rendelke­zések végrehajtása, ha a dol­gozók azt tapasztalják, hogy adnak a szavukra és megvaló­sítják ésszerű javaslataikat. Általános érvényűnek fogad­hatjuk el azt a követelményt, hogy a kiadott utasítások vég­rehajtását következetesen el­lenőrizni kell. Idejében mond­juk meg az embereknek, ha kéréseik, vagy észrevételeik nem teljesíthetők, és őszintén tájékoztassuk őket az eredmé­nyekről, sőt, a kudarcokról is. Ha a dolgozók egyre széle­sebb rétegét vonjuk be a ve­zetésbe- altkor kevesebb áldo­zattal több sikert érhetünk el. F. L. . . . hogy Amerikában a bűnö- 5 zés „fogyasztói termék”-ké > vált, s ezt nemcsak úgy kell) érteni, hogy a bűnügyi storyk, ) a comichok szinte példátlan) népszerűségnek örvendenek, hanem úgy, hogy a bűn, a) bűnözés egy számottevő réteg« életformájává, életmódjává « vált. Az elmúlt évben az $ Egyesült Államokban több 5 mint kétmillió súlyos büntet-< tét (gyilkosság, rablás, nemi« erőszakosság, súlyos testi sér- < tés, betörés, lopás) követ- < tek el, amelyek 650 , milliód dollárnyi anyagi kárral jártak^ együtt. A The Economist szerint a^ bűncselekményekkel szerzett; és felhajtott árukat a nemzeti < iövedelem tíz százalékát, évi < ötvenöt milliárd dollárért ad- < ják el az USA-ban. zár nácskozáson. A vezetőség in­tézkedett. Azóta XI órától dél­után 3-ig rendel az orvos, ké­sőbb a lakótelepen. És a leg­gyakrabban szükséges gyógy­szereket helyben megkaphat­ják a bervaiak. Magyart Sándor a termelési tanácskozáson a normások mi­att kért szót. /sebből mérik az időt, sem a művezetőnek, sem a munkásnak nem szólnak, mi­előtt megváltoztatják az en­gedélyezett időt — hangzott az észrevétel. Jobb együttműkö­dést kell megvalósítani a technológia, a normások, a művezetés és a munkások kö­zött. Rajz szerinti mérettel számol a normás. Ha rossz az öntvény, vagy hibásak az al­katrészek, azonnal intézkedje­nek. Időmérést, ellenőrzést bármikor végezhetnek a nor. mások- de a teljesítmények­hez, vagy a korábban utalvá­nyozott időhöz csak az üzem­vezetés tudtával nyúlhatnak. Több hely és új bojler Fereuczt Mihály nemcsak a maga, hanem a többiek nevé­ben is szólt, hogy tűrhetetle­nül szűk a fürdő és gombáso­dást okoznak a lábrácsok. Azóta a tanulókat és a 37-es üzem dolgozóit egy másik üzem öltözőjébe irányították. Két új bojlert rendeltek a 35- ös üzemnek, remélhetőleg ha­marosan fel is szerelik azokat. A lábrácsok kicserélésére is utasítást adott a vezetőség. A csere még nem történt meg. Sürgetni kell! A termelési tanácskozás több felszólalása bizonyította, hogy az üzem munkásai lát­ják az anyagbeszerzés, a tech­nológiai előkészítés és a szer­vezés hiányosságait. Ha konk­rét javaslatokat nem is tettek ebben az ügyben, de megszív­lelendő jelzéseket adtak. Ho­gyan jut el az a vezetőkhöz? A termelési tanácskozások­ról jegyzőkönyvet készítenek. Az osztályvezetők, üzemveze­tők, a társadalmi és gazdasá­gi vezetők tanulmányozzák azokat és utasítást adnak ki, hogy melyik ügyben kinek Ahol a királydinnye is terem... Tessék, tessék, ' méltóztassék! Itt lát­ható a mi vállalati cirkuszunk. Tessen, tessen, folyton, foly­vást, belépés díjtalan, kilépés önkényesen. Folytatólagos előadá­sok. Humor, izga­lom, feszültség, állan­dó életveszély. Monstre műsorunk szenzációiból legyen szabad néhányra fel­hívnom a nagyérde­mű szives fiigyeimét: Itt látható például Karbucsek, a nagy át­változó! Lélegzetelál­lító gyorsasággal vál­togatja színeit, elveit, és véleményét. Ügy áll át az egyik oldal­ról a másik oldalra, hogy még a legjobb megfigyelőket is ámu­latba zuhantja. Még nem fejezte be azt a mondatot, amiben va­lamit állít és már meg is tagadta ugyan­azt. ' Bemutatjuk Blöff Zénót, a hasbeszélés királyát. Bármilyen adatot, statisztikát hasból megmond. Megtekinthető Joly Jocker, polgári nevén Pimf Béla. Volt már anuagbeszerző, köny­velő. főpropagandista, statisztikus és min­den helnen egyaránt hasznéiho tatlannak bizonyult, éppen ezért a következő előadáson igazgató-helyettest csinálnak belőle. Szerencséjük lesz látni Evolut Jenő fő­könyvelőt, a zsonglő­rök fejedelmét, az okkult tudományok legfőbb tudorát. Bo­szorkányos ügyesseg­gel labdázik a kere­tekkel és a felelősség­gel. A Nagyérdemű közönség lélegzetét visszafojtva figyeli, hogy mikor vét el egy dobást, hogy a lezuhanó felelősség megüsse a bokáját. De nem téved. Azt mondják, még jóné- hány dobása van. Itt látható Tartár Lajos szakács, a nagy mágus. A közönség szeme láttára húst, zöldséget, káposztát, vizet és még sokfaj­ta fogyóanyagot szór egy kondérba és amit kivesz belőle, arról az isten sem állapítja meg, hogy micsoda. Nagy sikerű mutat­ványa még, hogy ha­vi 1550 forintos fize­téséből egy Skodát vásárolt. A mutat­vány titkát már töb­ben próbálták meg­fejteni, de ezideig még a rendőrrégnek sem sikerült. Műsorunk nagy att­rakciója Micike, a nagy idomító. Kopo­gás nélkül lép be a félelmetes igazgató szobájába. Egyetlen mosolyával lecsende­síti a dühöngő főnö­köt és úgy ugráltatja, ahogy akarja. Micike a titkárnő, azután, hogy az igazgató két osztályvezető torkát harapta ketté, min­den félelem nélkül, bájos mosollyal az ar­cán, a dühöngő szá­jába dugja a fejét.---------------------------^ gő anyagbeszerzőt. Ila az osztályvezető ki­nyitná a száját, társa menthetetlenül a nya­kát tömé. Megtekinthető a főosztályvezető uno­kaöccse, a gumiakro­bata. Evenként három fizetési osztályt ug­rik, elegáns könnyed­séggel. Itt látható a szállítási osztályveze­tő, a fej nélküli em­ber, és Padlicsek, a fakir, aki a televízió minden műsorát meg­tekinti. Tessék, tessék! A mai előadáson bemu­tatjuk vállalatunk túlteljesített tervét, amely elsejétől har- míncadikáig 60 száza ­lék, harmincadikétól l/W Bemutatjuk a két Mázlinit. Egyikük osztályvezető, a má­sik az anyagbeszerző. Utánozhatatlan mu­tatványuk lényege, hogy az osztályvezető a szájába függesztett vékony zsinóron tart­ja fent a szédületes mélységek felett lebe­elsejéig 50 százalék, összesen 130 százalék. A monumentális terv a helyszűke miatt csak a jelentéseken látható. Hát tessen,,folyton, folyvást. Óriási szen­záció Már csak rövid ideig! Ősz Ferenc — szól közbe a másik, miköz-! ben jóízűt harap a vajas-! kenyérből. Később elmesélik a történe-! tét: A hat asszony egy munka-! csapatban dolgozik négy esz-! tendeje. Akkor vállalták el ezt! a darab szőlőt minden munká-! jával. Papírt is írtak, szerző-! dést kötöttek a szövetkezettel:! — Gazdái leszünk ennek a< darabnak. Hatvan hektót le- < adunk a munkaegységért, < amely azon felül terem, annak < a fele prémium — mondták. í Az elnök, a vezetőség elfogad-< ta az egyezséget. Akadtak« olyanok, akik megmosolyogták« a hat asszonyt, voltak, akik« vállrándítva mondták: majd« meglátjuk, mi lesz a prémium-« ból férfiak nélkül? És teltek az évek, egyik aj másik után. A legelső észtén-! dő nem sikerült, alig termett! meg a „norma”. A második év! megint „kilógott a sorból”, a! harmadik elvitte a szőlőt, úgy-! hogy C6ak a munka maradt! meg a vállalásból, a termést! leszüretelte egy hajnali fagy.! Csapás, csapás után jött, de a! hat asszony szorgalmasan dolT < gozott, mintha minden évben > rekordot ígérne a szőlő. Négy-! szer kapáltak, permeteztek, > hatszor is talán. A szőlő igaz,! könnyen ■ tréfál, egyszer fizet, > máskor csak az üres tőkéket! lesheti az ember. A mostani nyár azonban ki-! tett magáért. Az oportó fürtök! szinte húzzák a tőkét. A sze-! mek kövérek, teltek, néhány $ szakítás csupán és könnyen te- < lik a puttony. Már az első nap tudták, hogy! jól fizet majd az oportó. A bri­gádban is gyorsan röppent a> hír, hogy Jánosi Gusztáváé! munkacsapata szerencsés lesz^ az idén. J A hat asszony ebédel a dió-! fa alatt és közben szövik a! terveket. — Hat hektó meglesz —< mondja az egyik és nagyot ha-< rap a kenyérből. A csapat-« vezető bővebben számol. A< többiek szívesen állnak pártjá- í ra, és gyorsan gyökeret ver! bennük a remény. — Hét hektó! Biztosan meg- ! lesz annyi is. Csak néha röppent el egy- . egy mondat, megjegyzés, mert ! közben fogynia kell a szalon- ! nának is. Valaki túl van már < az „első fogáson” és felszeg < egy dinnyét, amely mutatóban ! maradt itt a nyárból. Ezen < jót nevetnek. Ki hallott még < dinnyét enni szüretkor, ami- < kor szinte kiabálva kínálják< magukat a mézédes fürtök?! Alig telik el félóra máris sze- j delőzködnek az asszonyok. Veszik a vedreket, ollót és el- < fogja« ki-ki a sorát. A puto- < nyosok nagyokat rikkantva < indulnak a barázdákon. A hat asszonyt újra együtt; látom. A téma megint a pré-! mium, a gazdagon fizető szőlő.; — Jó pénz ez Marikám. —< kiált valaki a sorból. Hat < hektót számítasz 10 forintjá-< val, az is hatezer forint..: Vidáman, jókedvűen halad! a munka. Traktor dübörög a < közelben, a királydinnyés fe- < lől pedig csendben méltóság- ! teljes nyugalommal előballag! a CSŐSZ. ; ; (szalay) rDiiuitbemntatá a budapesti (Tudósítóinktól) Végre egyesült a három di­vattervező vállalat és. az új Ruházati Mintatervező Válla­lat már jelentkezett is a múlt héten új divatkreációval. A vállalat divattervezőinek cél­ját egy mondatban lehetne összefoglalni: segíteni, taníta­ni szeretnék az embereket ha­zánkban az ízléses, ésszerű öltözködésre. Mindenekelőtt a ruha, cipő és más öltözködési, valamint divatcikkeket gyár­tó vállalatok vezetői és terve­zői figyelmét kívánják felhív­ni. A divatbemutatón, melyet két napig tartottak a buda­pesti Duna Szálló éttermében, sok szép ruhát, cipőt, kabátot, elegáns darabot láttunk. Most már az iparon a sor, hogy megkezdje ezek gyártását. Mi lesz az őszi divat? A szezonnyitó őszi-téli kol­lekció megtekintése során meg­ismerkedtünk az elkövetke­zendő idénybe divatossá váló konfekció ruhákkal, ka­bátokkal, kosztümökkel, kö­tött összeállításokkal. A kü­lönböző alkalmakra való ru­haféléket, a hozzájuk illő megfelelő cipőket, kiscsizmá­kat, kalapokat és minden más elegáns kiegészítőt is meg­találtuk a bemutatóin. Az Öltözködési Tanács ál­tal meghatározott divatirányt szem előtt tartva a terveket a különböző típusú és nemű emberek részére, a praktikus, finom, mértéktartó eleganciá­val készült ruhákat kivitelez­ték. Jó volt, hogy az egyes ruhatipusokhoz megfelelő tar­tozékokat is láttunk. A jólöl- tözöttséget elsősorban nem a sok pénzzel érhetjük el, ha­nem a gondosan, az egyéni­séghez jól kiválasztott anyag és forma alkalmazásá­val. A ruhákat viselni és az alkalomnak megfelelően dí­szíteni is kell tudni: bizsuval, kalappal, táskával, divatos formájú, de kényelmes cipők­kel. A jólöltörötteég titka a harmonikus egészet képező összeállítás. A Ruházati Min­tatervező Vállalat tervező mű­vészei ezeknek a szempontok­nak alapján készítették el a bemutatásra kerülő kollek­ciót. A divatszínek A sportos összeállításoknál ősszel és télen is élénkek, vi­dámak. Az őszi kosztümök és komplék világos pasztellszí- nűek, drapp, rózsaszín és kék árnyalatú anyagokból készül­tek. A téli időszakra: barna tónusok, fekete, vörös, sötét­kék, mélyzöld a domináló. A kötszövő ipari vállala­tok lehetőségeit vették tekin­tetbe, párosítva a divat új szí­nei és vonalai, valamint a Duna Szállóban modem ruházkodás követel­ményeivel. A felhasznált fo­nalak jelentős része, hazai fo­nalakból, kisebb mennyiség­ben pedig import útján folya­matosan beszerezhetők. A kö­tött kelme tervezésénél és szerkesztésénél sok esetben maga a fonal,-összetétel újsze­rűsége is díszítő motívum­ként hat. Sok modellben al­kalmazták a kevert fonalat, gondolva arra, hogy a szinte­tikus és természetes alapanya­gú fonalaink ilyen alkalma­zásban a legcélszerűbbek £ viselésre. A női ruhák hossza takarja a térdet Kabátok vonalánál jellemző, hogy nappalra, főleg egye­nes vonalat hoztak, egyrészt kisgallérral és tartozékokkal, másrészt kissé gloknis vona­lú redingot zsanért, nagyobb formátumú gallérral, szőr­mével, amely a hideg időben alkalmas arra, hogy meleget tartson. A kosztümök között, több majdnem a szoknya hosszá­ig érő kabáttal készült mo­dellt láttunk, és igen sok csí­pőig érő kosztümkabátot. Továbbra is legpraktiku­sabban öltöztető ruhadarab­nak tartják a tervezők a nők számára a kosztümöt, ké­szüljön az shatland, tweed, alpaga, kötött, duchesse, vagy csipkeszövetből, vagy kötött kelméből. Ünnepélyes alkalmakra is bemutattak sokféle kosztüm, vagy kis kompié megoldást. A ruha modellek között előtérbe ke­rül az elkövetkezendő idé­nyekre, az úgynevezett „kis szövetruha”. Különböző dí­szítő elemekkel reggeltől es­tig jól öltöztet minden nőt. Az alkalmi ruhák, mind a hangverseny és színházi sze­zonra, mind farsangi és báli idényre használhatók. Érde­kesség: e női ruhák hossza takarja a térdet. A férfi öltözékek a praktikus, réteges öltözködést szem előtt tartva kerültek kivi­telezésre. A felöltők meleget tartó szövetekből, az öltö­nyök porőz rugalmas anyag­ból készültek. A férfizakók nagyon magasan záródnak 2—3 és 4 gombbal, gyakran hátsó hasításokkal, kissé karcsúsítva a csípőn alul érő zakót. A nadrágok vonala egyenes és mértéktartó, szűk, felhajtó nélkül. Csinossá és változatossá teszi a férfiak öltözködését a mellények kü­lönböző variációja. A gyermek divatból is ad­tak egy kis ízelítőt. A bemutatott holmik te­hát általában ízlésesek, mér­téktartóan korrektek voltak« Széles is, hosszú is a hevesi határ. Azt mondják az egye­sült szövetkezetek földbirtoko­sai, már meghaladja a nyolc­ezer holdat. Ebben a nagy gaz­daságban azután mindenfajta föld megtalálható. A homokos erdőtelki részen, ahol a király­dinnye is érik, fekete korai oportó szőlőt szednek most az asszonyok. Kezük, szájuk csu­pa kék, amikor nevetnek fo­guk fehérje is olyan, mintha kék tintába mártották volna. Egy piros arcú menyecske kör­meit mutatja: — Ilyen körömlakk nálunk a divat. Kék, akár a kékítő. A szedők — lehetnek vagy harmincán — ebédelni indul­nak a gémeskút mellé, a diófa árnyékába. Nagyot lódul a ko- lone, és tompán csobban oda­lent a kútban a vödör. — Ide, aki mosakodni akar! — kiáltja a kocsis, miközben lovai víz után sóvárogva na­gyokat rántanak a gyeplőn. Hat asszonyra leszek figyel­mes. az árnyékot adó vén dió­fa alatt. — Hat hektó meglesz — ka­pom el egy fiatal menyecske szavát. — Még hétre is számíthatsz — Csipeszt adjanak, mert a mostanival nehezen boldogu­lunk. Lassan halad a munka és könnyen baleset történhet. — Már többször reklamál­tuk, hogy a fecskendő-sajto- lás normája túlmagas. Nem bírjuk teljesíteni. Ismét kér­jük, vizsgálják meg! Túrái Jánosné és Takács József né gépmunkások tették szóvá ezeket az észrevételeket az egri Finomszerelvénygyár legutóbbi termelési tanácsko­zásán. Az első felszólalók ne­hezen jelentkeztek, mert az egyterű munkások többsége neja-szokott még hozzá ah- htz-. hogy két-háromszáz em­ber előtt beszéljen. Különben is most sok az új munkás, alig is­merik egymást. Aztán feloldó­dott a tartózkodás. Egyszerű szavakkal, de meggyőződéssel mondták el az emberek a visz- szásságokat. Nemcsak észrevé­teleket tettek, hanem javasla­tokat is. — Felesleges szószaporítás ez. Mit húzzák az időt? Úgyis marad minden a régiben — suttogták a fal melletti sorok­ban. Ezt hallva, nyomban el­határoztam: megnézem mi lett a javaslatokból? Túrái Jánosné elégedetten mutatja az új csipeszeket. Sós Tivadar üzemvezető intézke­dett, kézhez álló, jó szerszá­mokat gyártott — házilag — az üzem. Takács Józsefné is meggyőződhetett, hogy afecs- kendősajtolás normáját is ér­demes volt szóvá tenni. A fecskendő gyártásnál műszaki normával dolgoztak. Ezt önké­nyesen nem lehet változtatni. E>e a gépbeállításra külön ál­lásidőt adnak. Sokan panaszolták, hogy az új munkásokat nem akarják befogadni a brigádok. Pedig az elmúlt hónapokban mint­egy 200 embert vettek fel a 35-ös üzembe. Ma már a húzó részleg munkabrigádjának tel­jes jogú tagja Pécskői Éva, Imre Sándorné, Poós Albert- né. Befogadták, segítik és ta­nítják őket a régi munkások. — Hiába van itt az üzem­orvos. Műszak alatt nem me­hetünk a rendelőbe, két óra­kor meg letelik az ő munka­ideje is — hangzott egy hó­nappal ezelőtt a termelési ta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom