Heves Megyei Népújság, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-21 / 143. szám

4 N ÉPOJS AG 1963. június 21., péntek Közlegény a tábornok ellen Zaridianski, a francia had­sereg katonája levélben je­lentette be egysége parancs­nokságának, hogy nem haj­landó a negyedik katonai egy­ségben szolgálni és Massu tá­bornoknak tisztelegni, mert őt felelősnek tartja az algériai tragédiáért, Algériában véres terrort alkalmaztak és haza­árulás történt. Mi történt azóta Zaridians- kival és Massuval? Zaridi- anskit kéthónapi elzárásra ítélték. Erre ő éhségsztrájkkal tiltakozott. Massu viszont nem tiltakozott és aznap, amikor Zaridianski éhségsztrájkjának harmadik hetébe kezdett, Mas- sut hadtesttábornokká léptet­ték elő. Párizsi körökben úgy tud­ják, hogy a közlegény és a tá­bornok csatája még nem dőlt el. Valószinü, hogy a parla­menti vitában és szélesebb po­litikai síkon folytatódik. — PERMETEZIK a do­hányt a novaji Egyetértés Termelőszövetkezetben. A harmincholdas táblát ezután kapálni fogják.- 700 HOLDRÓL gyűjtik a szénát a tiszanánai Petőfi Ter­melőszövetkezetben. A kedve­ző idő hatására rekordtermést takarítanak be a termelőszö­vetkezeti tagok, holdanként 10 mázsa szénát boglyáznak. — 36 HOLD SZŐLŐT tele­pített az idén az egri Nagy József Termelőszövetkezet. Az új telepítésben főleg leánykát, ezenkívül medok, olaszrizling és kékfrankos fajtát ültettek.- AZ AUSZTRÁLIAI nő­hiány miatt a hatóságok támo­gatják a férjhezmenési korban levő nők bevándorlását. A 18— 35 év közötti, egyedülálló nők ingyen utazhatnak Ausztráliá­• ba és felvehetik az állampol­gárságot. — A VILÁGHÍRŰ berlini Komische Oper érdekes kísér­letképpen pantomimjátéknak dolgozta fel Moliére „A kép­zelt beteg” című vígjátékát. A pantomimhoz a zenét Hans-Dieter Hosclla szerezte. A darab a bemutatón nagy sikert aratott.- A PERZSA-ÖBÖLBEN le­vő Ormuz-sziget merő konyha­sóból áll. Kilencven méternyi­re emelkedik a víz szintje fölé, s kerülete körülbelül 30 kilo­méter. Egyetlen fűszál sem nő ezen a szigeten. — A MOSZKVAI nemzet­közi filmfesztiválra Ausztria csupán egy kisfilmmel neve­zett be, miután nem találtak olyan egész estét betöltő já­tékfilmet, amely érdemes lenne a nemzetközi fesztivá­lon való bemutatásra.- KÖZÉP-OLASZORSZÁG- BAN a rendőrség helikopterről őrzi az etruszk sírokat. A régé­szek ugyanis a sírok feltárásá­nál megállapították, hogy mű­értő tolvajok gyakran meg­előzték őket és számtalan érté­kes kincset raboltak el, — JAPÁNBAN néhány esz­tendő óta jóformán senki sem hord már kimonót. A tokiói olimpia azonban, a je­lek szerint, ismét divatba hozza a szép japán viseletét. Ez alkalomra nagy számban készítenek festőién, szép ki- monókat és megtanítják a nő­ket a kimonók dekoratív vi­selésére is.- AZ ÁLLAMI árbizottság- helyt adott a kiadók kérelmé- j nek és azonnali hatállyal 10 Urával felemelte az olasz na­pilapok árát. A kiadók így akarják fedezni a nyomdászok és az újságírók béremelésé­nek költségeit. időjárásjelentés Várható időjárás péntek es­tig: felhős idő sok helyen újaibb eső. Kissé megélénkülő nyugati szél. A nappali felme­legedés kevéssel erősödik, Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 18—22 fok között. XMTI) DALLAMOK SZÁRNYÁN Május 25-től június 18-ig Gyöngyösön FORGATOM az ízléses kiál­lítású füzetet, amelyben egy­más után sorjáznak az elmúlt hetek gyöngyösi zenei esemé­nyei. Hogyan is történt? Kezdődött a dalosünnepély- lyel. Kórusok jöttek nemcsak a megyéből, de a fővárosból és a messzi Szegedről. Változatos, gazdag, élménydús programban hangzottak fel a kórusművek. Régi, nagy nevű énekkarok mellett a nemrég alakult vagy újjáalakult kórusok szerepel­tek. Négy óra hosszán át szállt a dal. És ez a négy óra nem­csak a hallgatóknak hozott sok örömet, hanem a részvevők­nek is. A pedagógusnapon mutatko­zott be a Gyöngyösi Városi Művelődési Ház Szimfonikus Zenekara először a városban. De ekkor lépett először közön­ség elé a Zeneiskola Fúvósze­nekara és a legkisebbekből alakult Tücsök-zenekar is. Nyugodtan mondhatjuk: ket­tős ünnepet ültünk. Nemcsak az országos érvényű ünnepet, hanem az oly régóta várt vá­rosi zenekar bemutatóját. Néhány nappal később egy eredményes, jó hatású évet zárt le a Collegium Musicum utolsó előadása, amely a zene­óriásnak, Beethovennek a mű­vészetét igyekezett érthető és átélhető közelségbe hozni a fia­talok számára. Érdekes kísérlet következett ezután: Irodalmi és zenei an­két — hirdette a műsor címe. Humor a zenében és az iroda­lomban, tehetjük hozzá még; így együtt, egyszerre a két te­rületen, a művészet e két ágá­ban, még soha nem hangzott el előadás. A kölcsönösség azon­ban jól kiegészítette a mon­danivalót, az élmény haté­konyságát fokozta. Érdemes volt erre a kísérletre vállal­kozni, ezt igazolta a megérde­melt siker. ÉS HA MÁR az érdekessé­geknél tartunk, feltétlenül eb­be a sorba tartozik Mozart operájának, a Szöktetés a sze­ré j ból előadása a szabadtéri színpadon. Operaénekesek és gyöngyösi énekkarok, vala­mint az I. István Gimnázium Szimfonikus Zenekarának együttműködése hozta létre az operaelőadást. Hogy hasonló példát egyetlen város életéből sem nagyon tudunk felmutat­ni, ez inkább kuriózumnak iz­galmas. Hogy az előadás ki­tűnően sikerült, ez a fonto­sabb. A zenei hetek programjához tartozott a zeneiskola növen­dékeinek évzáró hangversenye is. Önmagában a hangverseny még nem sokat mond, hiszen minden zeneiskola hasonló módon zárja az iskolai évet. Mégis találunk ebben is gyön­gyösi jellegzetességet, ami már megkülönbözteti ezt az eseményt a többitől, az álta­lánostól. Arról van szó, hogy a különböző tanszakok száma örvendetesen megnőtt az el­múlt tanévben. Csak a végső számot említem: összesen ti­zenkét hangszeren való játék elsajátítása vált már lehető­vé. Talán a legjellemzőbb, nem­csak szimbolikusan, hanem tartalmilag is a legjellemzőbb esemény volt az utolsó napon megrendezett ifjú zenebarátok találkozója. A főváros kerüle­teiben megtartott hangszeres verseny győztesei versengtek az elsőségért. A találkozó má­sodik felében zenei fejtörővel összekapcsolt hangversenyre került sor. Ezer fiatal vett részt ezen a rendezvényen: fő­városiak és gyöngyösiek. Fia­talok. Akik a zene barátai. Akik a művészet iránt érdek­lődnek. Nemcsak hallgatóként, hanem maguk is játsszanak hangszeren. Fiatalok, akiknek fejlődését, nevelését. tartal­masabb emberré válását segí­tette elő ez a találkozó. DE NEMCSAK ez a talál­kozó, hanem a gyöngyösi zenei hetek teljes programja. Túl a felnőttek érdeklődésén, a fia­talok megnyerése volt a leg­főbb tendencia. Talán kimon­datlanul, megfogalmazátlanul is. Hogy ez a célkitűzése nem­csak vágy volt, hanem elérésé­hez a lehetőséget is igyekeztek a zenei hetek sikerén fárado­zó lelkes tenni tudók biztosí­tani, az előadásokba bevont kiváló művészek névsora is bizonyítja. És mellettük min­denütt ott találjuk a fiatalo­kat, az énekkarban, a zenekar­ban, a nemes vetélkedőben. Ök maguk is részesei voltak az élmény megteremtésének. Szórakoztak és másokat szóra­koztattak, nevelődtek és máso­kat neveltek. Pedagógiailag és pszichikailag tökéletes összha­tásban. És mindenki, aki az orszá­gos szervek megbízásából részt vett a gyöngyösi zenei hetek különböző eseményein, csak az elismerés kifejezésére keresett színes, de őszinte sza­vakat. Gyöngyösön történt va­lami, aminek híre ment az or­szágban. Gyöngyösön az el­múlt évek hagyományai alap­ján válóra vált a program, ami az idén tovább színesedett, tovább bővült és tartalmában is mélyebbé vált. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a lelkes emberek sara keltette EGRI VÖRÖS CSILLAG Valahol Európában FÜZESABONY Egy pohár víz életre ezt a kiemelkedő zened eseménysort. A városi tanács és a megyei tanács, a művelő­dési ház és az iskolák vezetői, munkatársai, tagjai igyekez­tek olyant nyújtani, ami em­lékezetes marad, ami öregbíti a város hírnevét. És a lelkese­dés magával ragadt másokat is. A névtelen munkatársak so­rából azonban ki kell: emel­nünk Z áborszky Józsefet, a Gyöngyösi Állami Zeneiskola igazgatóját. Fáradhatatlan munkájának gyümölcse volt a sikeres zenei hetek produk­tuma. Olyan fiatal, áldozatkész zenetanárokat gyűjtött maga köré, akik lendületükkel, ügy­szeretetükkel sikerre vitték a programot úgy, hogy maguk is tevékenyen közreműködtek. Gyöngyösön eltöltött első évü­ket a város lakossága részéről megnyilvánuló elismerés, meg­becsülés és hála kísérte. EGYETLEN dolog van. ami­ből a jövőre nézve tanulságot kell levonnunk: az utolsó há­rom rendezvény egymást kö­vető napokra esett. Ez a túl­zsúfoltság nem volt szerencsés. Bár kétségtelen: mindhárom alkalommal „nézőcsúcsot” ta­pasztaltunk. Kicsit lehangoló volt azonban az az érdektelen­ség, ami a hivatalos szervek vezetői részéről volt tapasztal­ható. Csupán a városi tanács vb vezetői vettek részt az utol­só rendezvényen. A járási pártbizottságnak és a KISZ- bizottságnak kiesett az érdek­lődési köréből egy olyan ese­ménysorozat, ami ezreket moz­gatott meg. Végső soron kimondhatjuk: a Gyöngyösi Zenei Hetek meg­rendezése megérte a fáradsá­got — sok szépet nyújtott a nagyszámú érdeklődőknek. G. Molnár Ferenc Tizenhat évvel ezelőtt, 1947 decemberében mutatták be először. Azóta megjárta a vi­lágot, minden valamirevaló fesztiválon bemutatták, és mindenütt osztatlan sikert aratott. A Valahol Európában tehát világhírt vívott ki ma­gának és ma már minden film- történet említi és dicsérőleg értékeli. Az akkori, 1947-ben megje­lent kritika e filmről a többi között a következőket írja: „... Az első új magyar film bemutatása jelentős ün­nepi dátum marad népi de­mokráciánk művészi életében. A Valahol Európában című filmmel tudniillik nem a negy­venéves múltra visszatekintő magyar filmgyártás folytató­dik, hanem az új magyar film­gyártás kezdődik.” Es másütt, más kritikák­ban: 1963. JÜNIUS 21., FENTEK: ALAJOS 45 évvel ezelőtt, 1918. június 21-én halt meg NY1KOLAJ RÍM' SZKIJ-KORSZAKOV orosz zene­szerző. Mint az ötök csoportjának tagja — korának 5 neves zeneszer­zője, akik a népi Irány szellemé­ben törtek utat a modem zenének — tevékeny része volt a múlt szá­zad közepén a reformtörekvések véghezvitelében. Stílusára a színes, ábrándos, fantasztikus mesehan­gulat a jellemző, amely leginkább operáiban bontakozott ki. (Hó­pehely — 1882, Szaltán cár meséje — 1900, Szadko — 1908). Szimfóniái közül a Seherezáde és a Spanyol Capriccio világsikert aratott. Érté­kesek továbbá zongoradarabjai, dalai és népdalgyűjteménye. Meg­írta önéletrajzát is. 80 évvel ezelőtt. 1883. június 21-én született FJODOR GLAD­KOV szovjet író. aki az 1925-ben megjelent Cement című regé­nyében először ábrázolta a szovjet társadalmat építő munkásosz­tályt, mint az új élet gazdáját. A n. világháborúban a hazájáért küzdő szovjet embereknek állított művészi emléket (Eskü — 1944). Megírta ifjúkorának küzdelmeit (Gyermekkorom regénye — 1949, Szabad élet — 1950, Nehéz esztendők — 1950). 65 évvel ezelőtt, 1898-ban e napon halt meg ANTON KERNER osztrák botanikus. Budapesten dolgozott. Átkutatta Magyarország egész középső részét. Materialista szemléletű művében 1863-ban leírta a dunai államok növényvilágát. Nyikolaj Rimszkij-Korszakov Felvétel az egri gépipari technikumba Az egri gépipari technikum esti tagozatának első, illetve második osztályába ismét le­het jelentkezni, június 30-ig. A technikumba felvételt nyer­hetnek azok a dolgozók, akik a vasipar valamelyik szakmá­jában segédlevéllei, vagy ezzel egyenértékű szakmunkás bi­zonyítvánnyal rendelkeznek, és legalább kétesztendős szak­mai gyakorlatuk van. Iskolai végzettség nyolc ál­talános, vagy ezzel egyenlőér­tékű korhatár 18-tól 40-ig. A felvételi jelentkezéshez szük­séges a vállalat javaslata. Az érettségizett dolgozók a technikum második osztályába nyerhetnek felvételt, különbö­zeti vizsga letétele után. A felvételi vizsgákra augusztus második felében, a különbözeti vizsgákra szeptember első fe­lében kerül sor. A jelentkezési lapokat a technikum igazgatóságához (Eger Kossuth u. 8., vagy a Finomszerelvénygyárba kell eljuttatni. VALAHOL EURÓPÁBAN „ ... Nem csoda ezek után, hogy valami az iskolavizsgák­ra emlékeztető szorongás fog­ta el a nézőket, amikor a Ro­yal Apolló zászlódíszbe öltö­zött nézőtere elsötétült és a fehér vásznon megjelent a „Valahol Európában” fősze­replőinek, az otthontalan, or­szágúira kivert gyerekeknek rongyos kis csapata. A szoron­gást azonban hamar elége­dettség és öröm váltotta fel. A demokratikus magyar film sikerrel letette az első vizs­gát.” Valljuk be, mi, az a generá­ció, amely egyszer ezt a fil­met már látta, most másod­szor is, 16 év után is szorong­va ült be a moziba. Szó sincs arról, hogy a mostani szoron­gás azonos lenne az akkorival. Hiszen azóta tudjuk, amit tu­dunk: a Valahol Európában világsikert aratott. Éppen er­ről van szó. Mostanában, hogy filmművészetünk nehéz prob­lémákkal küszködik, és sajnos* kevésszer kerül ki győztesen, gyakran sóhajtozunk nem ke­vés nosztalgiával: olyan fil­met kellene gyártanunk, mint a Valahol Európában, vagy a Talpalatnyi föld, vagy a Kör­hinta, vagy a ... De vajon tényleg olyan jó? S most itt van, előttünk pe­reg az első, talán a legnagyobb, amellyel akkor egy szórvá­nyos, művészieden filmmúlt­nak fordítottunk hátat, s mu­tattunk irányt, utat: hogy íme így kellene az életről filmet alkotni, de vigyázzatok, ez csak az első. a kezdet, innéttől kezdve mindig jobbat, igénye­sebbet. A szorongás, mint 16 évvel ezelőtt, most is elmúlik. A film alapvetően ma is állja a kritikát. Jóllehet a film stí­EGRI KERTMOZI Amíg az utolsó vendég elmegy EGRI BRÖDY Gombhóború GYÖNGYÖSI PUSKIN Társtalanul GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az orvos felesége HATVANI VÖRÖS CSILLAG Ml ketten, meg a ló HATVANI KOSSUTH Huszárkisasszony HEVES A Robinson család Á televízió műsora 10,00: Tv-híradó (ismétlés). 10,15: Telesport (ismétlés). — 10,30: Szív küldi szívnek szíve­sen ... 11,50; A jövő hét mű­sora. fisz l\l II '■ * aa Lj so ^ Poroszlón este 20 órákon: A BAJADÉR Ostoroson este 20 órakor: CSACSIFOGAT 28 sátorban kétszáz diáklány Készül a hegymegpusztai építőtábor A fehér falú, hű­vös raktárban egye­lőre gazdátlanul, ösz- szehajtogatva, nagy halomban pihennek a kék operálok, a sa­rokban néhány hasz­nált és új labda, lavó­rok, kannák, külön­böző tábori célt szol­gáló kellékek. Nemsokára pedig, július 1-től már gaz­dára találnak a mun­karuhák: mindegyik­ben egy-egy — fel­tehetően — szép diáklány hajlong a paradicsom táblá­kon. .. A hatórás munka után pedig repül a labda, s a hegymegpusztai öreg tanya két hónapig el­búcsúzhat a csend­től ... Nekik épül a tá­bor; rekord idő alatt, ■egymás után ..húz­zák fel” a vasvázas rajsátrakat a honvé­dek, Fülöp József al­hadnagy, a tábor pa­rancsnoka és Kris­tály Imre százados irányításával. — A katonáknak mindent tudni kell... magyarázta a száza­dos, miközben egy újabb sátor emelke­dett fel. Oldal lapján az előző lakók tráfás feliratával: „Kirúg­lak’’. — Szombaton már elkészültünk 14 sá­torral, a többit va­sárnap. — Én szívesebben építenék sátrat... — mondtam. — Mi is azt mond­tuk. mielőtt bevonul­tunk — jegyezte meg Borsos János őrveze­tő és nevettek egyet « tavasomra. Sepcsányi László a középső merevítő csa- vargatása közben kis­sé tanácstalanul né­zett körül. — Ha itt lennének a lányok ... köny- nyebben menne — mondta. Persze, így sem megy valami nehe­zen; már sejteni le­het a leendő tábor „képét”, a sátrak kö­zötti utcákat —, s fö­léjük hatalmas fák borítják az árnyékot. — A sátorhelyek elkészítésében, a pla- nírozásban, a fürdő építésében, meg a vízvezeték szerelésé­ben sokat segítettek a Nagygombosi Álla­mi Gazdaság dolgozói is — mondta Pülöp József alhadnagy. Ez pedig telj«s fjisszkonrtortol^ je­lent: a gazdaság min­den kényelmet meg­ad leendő társadalmi munkásainak, az or­szág különböző kö­zép- és főiskoláiból érkező 200 diáklány­nak, akik a paradi­csom szedésében nagy segítséget adnak a gazdaságnak. A napi hatórás munka után bőven jut idejük majd a szórakozásra is. Lesz filmvetítés, lejárnak az erőmű strandjára... Most azonban még csak „épül az építő­tábor”, az ágyak fris­sen festve várják gazdáikat, akiknek bizonyára jól esik majd, hogy ilyen szép helyen, ilyen nagy kényeimmel várja őket a Nagygombosi Állami Gazdaság. K. G. lusában, imitt-amott részletei­ben. túlzott szimbolizmusá­ban találunk olyan vonásokat, amelyek fölött eljárt az idő, egészében a Valahol Európá­ban friss, üde maradt, érté­kes, jó film. Dicséretre méltó gondolat tehát, hogy közel két évtized után újra felújítottuk a fil­met, szocialista filmgyártá­sunk őszinte szándékú, tisztes elődjét. Mondhatni: aktualitá­sa sem sokat vesztett. Igaz, a II. világháború testet-lelket pusztító időszaka már távo­labb esik tőlünk, a film mint mementó ma is figyelmeztet. Az már külön kedves pasz- szió, hogy Gábor Miidóst, Bánky Zsuzsát kamaszként látjuk. Az is élményt jelent, hogy Radványi Géza nagy ha­tású rendezésében ott látjuk a már elhunyt Somlay Artúrt is, finom játékával, kedves, intelligens arcával. Kijövünk a moziból és arra gondol az ember: igazán jól indultunk a filmgyártás útján. Csak valahol elvétettük az utat. Vissza ' 'ríni meg­keresni. is. m

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom