Heves Megyei Népújság, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-09 / 106. szám

IMS. május 9., csütörtök ffSPOJS AO s ARANYKEZŰ EMBEREK A szerelmes hóhér Nincsenek sokan, de végzett munkájuk jelentősége nagy. Nem a földeken dolgoznak, nem vetnek, nem szántanak, dolgos kezük mégis aranyat ér. Iparosok ók, akik megtalál­ták a helyüket a termelőszö­vetkezetben. Gépeket, jármű­veket javítanak, tüzes vasat kovácsolnak patkóvá) az izzó parázsban, vagy téglából, kő­ből épületeket emelnek; mun­kájuk nélkülözhetetlen. A füzesabonyi Petőfi Tsz- ben közel ötven iparos van, akik szerszámaikkal keresik meg kenyerüket. ★ — Geda Gáspár — nyújtja olajos kezét, amikor találko­zunk. , örökmozgó ember, motorral járja a határt Gépcsoport-ve­zető. Reggel ötkor már talpon volt, és délben még nem reg­gelizett Az első volt a község iparo­sai közül, aki belépett a szö­vetkezetbe. Jó szakember. Még 1949-ben szabadult a motor­szerelő-géplakatos szakmában. Mestere Gregus József volt, akinek nevét Füzesabony kör­nyékén jól ismerik. A katonai szolgálata alatt megismerke­dett a Diesel-motorokkal is és sokoldalú képzettségét a MÁV miskolci személygépkocsi fiók­műhelyében hasznosította egé­szen 1959-ig. Akkor a szövet­kezet mellett döntött és kérte felvételét. Behozta műhelyfelszerelését, amelynek értékét megtérítette a szövetkezet, sőt azóta már a régi felszerelést bővítette is. — Az első gépet én vettem át, — mondja. — Egy K 25-ös Zetort. Most 18 erőgépünk van és a munka­gépek száma meghaladja az ótvenet. Kapunk az idén egy új műhelyt, amelyben lesz sze­relőcsarnok, hegesztőműhely, kézianyagraktár, garázs és ét­kező, sőt fürdő is. Geda Gáspár kora reggeltől, késő estig talpon van, járja a határt & dolgozó gépek után, sőt éjjel is megy, ha baj van, mert több éves tapasztalata, nagy szaktudása segít a trakto­rosoknak és segít a közösnek is. A beteg gépek doktora ő. ★ Birta István kovácsműhe­lyét mindenki ismeri, azt is tudják, keveset pihen kalapá­csa az üllőn, mert sok munkát ad a szövetkezet 45 pár lová­nak, kocsijának és egyéb fel­szerelésének vasalása Rend és tisztaság van a kis műhelyben. Feltűrt ingujjal, csuklóján érszorítóval dolgozik. Bekapcsolja a fújtató motor­ját és felizzik a parázs. Igaz­gatja a benne lévő vasat, majd egy hirtelen mozdulattal az üllőre helyezi és már dolgozik is a kalapács. Cseng az üllő, alakul, formálódik a vas, majd egy próba után elkészül a patkó. Gyorsan dolgozik, nincs egy felesleges mozdulata sem. A mellette dolgozó Gőz Ferenc és Kovács Sándor igazán jó mestert választott. Apja mellett ismerte meg a vas formálásának ezernyi tit­kát 1940-ben lett maga is ko­vács. Több gyárban próbálko­zott, míg végül itt állapodott meg és hétéves munka után belépett a közösbe, hiszen az 6 mestersége nem választható el a mezőgazdasági munkától. Azoknak élt addig is, akik a földet dolgozták és most szin­tén velük van. a közös örö­mökből, gondokból is Osztozik társaival. A tavaszi készülődés itt, a kis műhelyben is munkát adott. Javítottak, szinte újjá vará­zsolták a boronákat, a vetőgé­peket. Kevés volt a borona, ezért Birta István azt is ké­szített öt párat csinált és ez­zel gyorsította a megkésett ta­vaszi munkákat. Számtalan kapát, ekevasat élez és vasalja a lovakat. — Dolgozunk kora reggeltől, késő estig, mert felgyülemlett a munka — mondja —• A fúj­tató motorja elromlott és anél­kül nem tudunk létezni. Most végre vásároltak egy újat de egy köszörűre is szükség lenne, fel kellene újítani a szerszá­mokat. Jobb munkát tudnánk így végezni és gyorsabban ké­szülnének el a javításokkal — sorolja a gondokat, a problé­mákat Is. ★ Sándor Ferencről és Bocsi Sándorról külön-külön nem Az elmúlt évek során az eg­riek kedvelt szórakozóhelye lehet írjei. Kőművesek és ne­vük összeforrott a szövetkezet valamennyi létesítményével. Ök építettek mindent, rájuk alapozta o szövetkezet az épí- tőbiigádot. Ott találkoztam velük az új tanyaközpontban, a hármas számú sertésfiaztató falait va­kolták. A malter megszínezte ruhájukat, arcukra is íröcs- csent a mészből, kezük érdes, de igyekezetük töretlen. Kezük munkáját dicséri a három 500 férőhelyes hizlalda a két fiazt.ató, a négy 100 férő­helyes szarvasmarha-istálló — most épül az ötödik — a bri- gáctszéllás, két új, üvegfalú csibenevelő és három kukori­caszán'tő. — Ha ezekkel, végzünk, egy műhelykombinát építésére ke­rül sor — mesélik büszkén to­vábbi tervüket. Négy éve dolgoznak együtt. Egymás mellett rakják a- tég­lát vakolják a falat vagy ép­pen betonoznak. Jó munkások, akiknek lelkiismeretére, szor­galmára mindig számíthatott a szövetkezet. Ha sürgetett az idő, ketten akár tízezer téglát is beraktak egy nap alatt. ★ Néhány ember csupán az öt­ven iparos közül. Mindenki tudja, hogy nélkülük nem bol­dogulna & gazdaság, s munká­juk legalább olyan fontos, mint azoké, akik szántanak-vetnek. Iparosok, akik eszükkel, két kezük munkájával méltán szá­míthatnak az egész szövetke­zet megbecsülésére. son új magyar film kerül be­mutatásra: az Oldás — kötés. lett a kertmozi. Már érdeklő­déssel várják az idén is, mi­kor látogathatják ismét. A MOKÉP tervei szerint, ha az időjárás is kedvező lesz, má­jus 16-án nyitja meg ismét kapuit. Az évadnyitó előadá­A közeljövőben változatos mű­sort ígérnek a tervek. Itt kerül bemutatásra az Utazás a lég­gömbben című szélesvásznú színes francia film, a Kulcs a szerelemhez és a Társtalanul című csehszlovák filmek. Pilisy Elemér 60 éves jubileumát ünnepli a herédi fűzoltóegyesület Vasárnap ünnepli hatvan­éves jubileumát a herédi köz­ségi tűzoltóegyesület A nagy nap zenés ébresztővel kezdő­dik a községben, majd délelőtt tíz órakor megkezdődik a tűz­oltók díszszemléje. Tizenegy órakor, a „hivata­los” ünnepségen Temesvári József, a községi tanács vb­elnöké mond ünnepi beszédet, majd az egyesület tagjai dísz- ebéden vesznek részt. A dél­után a szórakozásé, este hét óráig a művészeti csoportok tarka kultúrműsorában gyö­nyörködhetnek a herédiek. Utána táncmulatság lesz a ta­nács udvarán — reggelig. Ha az id6 engedi: Május 16-án kezdi műsorát az egri kertmozi Séta a fiammal ibrálnak a túlsó part fényei a vízen. Egy uszály kibújik a Sza­badság-kid alól, ferde csíko­kat bűz a sötét folyón, s nyo­mában a part mentén végig­fut a halk locskolás. A fiam elmerülten figyeli a hullámok lomha fodrozását. — Apu, ezt a nagy gödröt mikor ásták a Dunának? Hatéves a fiam, néhány hónapja első osztályos. Most kezd neki igazában a világ fölfedezésének, s — mint a legtöbb nyiladozó értelmű kortársa — meglepő szóbotlá­sokkal (vagy szóalkotások­kal?) szórakoztatja a családot. Hall valami előadást a rádió­ban a hajápolásról, s utána a hajpaprikáról magyaráz; nem szereti a kesztyűt, s inkább mezítkézzel megy iskolába, stb. H anem ez a buta. kérdés felbosszant. Mennyit emlegették még a szomszé­daink is azt a városi gyere­ket, aki a falunkban nyaralt, s azt kérdezte az apámtól: mikor hordja tele a kutat víz­zel? Hát szépen állok a fiam­mal én is. Magyarázom neki a folyók keletkezését. De nincs rend­ben valami, mert hallgat. Ha értené, akkor már kérdezne véo nélkül, de hallgat. Én is elhallgatok. Mintha csak ezt várta volna: — Apu, a víz, ugye, nehe­zebb, mint a házak? — Dehogyis nehezebb. A ház kőből van, meg téglából. Tudhatod, hogy a kő nehe­zebb a víznél. — A Duna se nehezebb? — A Duna sem. Persze, az egész Duna ... — Az egész. Duna, mind az egész. Ugye, nehezebb? Ne­hezebb, mint egy ház? N ehezebb — mondom gyanakodva. — Tudom én. Mert a Duna lenyomta a betont, a házak meg nem nyomták le. Valami félreértés lehet köz­tünk. — Várjál csak, te. Hogy­hogy lenyomta a Duna a be­tont? — Hát lenyomta. — Mutatja a kezével is: — így ni. Le­nyomta. — Ohó, kiskomám, a Duna feneke nem betonos. Csak a partja, hogy ki ne mossa a víz. Ojabb magyarázat szüksé­ges: régen, nagyon régen így meg így keletkezett, s utat tört magának a folyó, leivájta lassan a medrét, amikor még város sem volt itt... LJázak se voltak? — kér- ** dl izgatottan. — Persze, hogy nem. Sem ház, sem villamos, sem autó­busz. — De hidak se voltak? — Hidak sem. — De akkor hogy mentek át az emberek? — Csónakon mentek át az emberek. icsit töpreng. — De a kocsik hogy mentek át? Tehát újabb visszapillantás a történelembe. Látom, nem figyel rám, megragadtak va­lahol a gondolatai, hát abba­hagyom. — Mééég... — kezdi rög­tön, s tétován néz körül — még villanyoszlopok sem vol­tak? — Villanyoszlopok sem vol­tak. Hallgat, gondolkozik. — Ugye, az emberek csinál­ták? — kérdi azután. — Az emberek csinálták. — Ugye, a házakat is meg mJndent? f n e ugye, az urak nem csinálták? — Nem, az i/rak nézték — mondom. Mit magyarázkodjak még az urakról is dialektikuson. Egyszerűbb ef: átkötni a hé­zagot egy kis életteli sematiz­mussal. Halkan pocsog a viz az alsó lépcsőfokon. A fiam belebcs­—, az idillre nem lenne érde­mes különös figyelmet fordí­tani, de az nem közömbös, hogy. a szirupos hangulatú iro­mányokkal pontosan egy idő­ben Himmler még milyen más ermészetű iratokat szerkesz- ett és azoknak milyen „követ­kezményei” lettek. Csak né­hány példa: „Az idegen fajtájú keleti népek (nem német vérűeki száméra a jövőben a legmaga­sabb tanulmányi képzettség csak négy osztály lehet.” Alá­írás: „Heinrich Himmler. 1940. május 16.” Ugyanezen a napon: „Drá­gám! Az első levél, amit szü­letésnapodon felnyitsz, legyen az enyém. Mindaz, amit egy emberi szív ajándékozni tud, az tőlem feléd árad. Egyetlen vágyam a te boldogságod.” Aláírás: „A te Heinrich-ed.” „Parancsba adom az összes koncentrációs táborok parancs­nokainak : a hullák aranyfogait össze kell gyűjteni, a nők ha­ját le kell vágni. Akiket nem lehet betegség miatt gázkam­rába szállítani, azokat tarkón kell lőni.” Aláírás: „Heinrich Himmler. 1942. június.” Ezzel egy időben: „Drágám! Egész éjjel, rád gondoltam. Te­lefonon is többször kerestelek, a mi szerencsénk és jövőnk a gyermekben tovább él, nagyon szeretnélek titeket látni, de a kötelesség visszatart.” Aláírás: „A te Heinriched.” És így tovább és így tovább. Úgy véljük, felesleges folytat­ni. Az egészhez még csak any- nyit: Az említett nyugatnémet lap azt is közölte, hogy a szer­kesztőség ismert Himmler volt szeretőjét, ott él valahol Nyu­Az egykori felvétellel a Quick című nyugatnémet lap hasábjain találkoztunk: Himm­ler, a történelem legkegyetle­nebb véres kezű szervezetének, a Gestapo-nak a főnöke kedé­lyesen virágot szed a tavaszi mezőn. A képet abból az alka­lomból mutatták be, hogy a francia dokumentum központ­ból különös iratok kerültek elő: Himmler, a tömeggyilko­sok vezérének szerelmes leve­lei. S bár a titkárnőjével foly­tatott viszonynak következmé­nyei is voltak — két gyermek gat-Németországban, de egy tekintélyes személyiség fele­sége és ő maga is tiszteletnek örvendő hölgy. Diszkrétnek kell lenni­Ninos vége a véres komédiá­nak. S. E. Megnyitotta kapuit — a Mátra A május nem hozott olyan egymást is melegitení akar- időt, mint gondoltuk. Mérpe- nák. A nők lábén szandál, né- dig a Mátra „forgalma” fő- melyik mér harisnya nélkül ként az időjárástól függ. Még hordja, de a férfiakon vastag annyiban is, hogy itt legalább pulóver látható, két héttel később kezdődik az idény, mint máshol. A kék Mátraházán, Mátra nehezebben melegszik -----------------------­tel- v a Vasutas Üdülőben telt ház Ezt állapítottuk meg Mátra- fogadott. Már megkezdődött a füreden is. A zöld szemüvegre fő idény. Minden hely foglalt, alig van szükség: kevés a nap- A decemberi, januári kisebb fény, de annál inkább a hosz- látogatottságnak már nyoma szú nadrágra és a kardigánra, sincs. Ahogy Zsidó József Sokan ülnek a padqkon, de gondnok mondja, akkor főként főként a gomba körül, mintha az idősebbek keresik fel a Mátrát, most már a fiatailab- *'****'**'*'*******'**'***♦ bak jönnek. f A kanyargós hegyi úton egy- mul a túlparti sötétségbe. Jó j mást érik az autóbuszok. Kü­ldő múlva megszólal ismét: ♦ lünjárat: olvasható a felirat az — Apu... ugye a betont is {oldalukon. Kiváncsi szemű fia- oz emberek csinálták?... Jtalok hajolnak az ablakokhoz. Bólintok rá. és csak most*Az üveget nei» lehet még le­értem meg, milyen gondokkal í engedni. — gondolatokkal küszködik! A mátraházi Sport Üdülő- voltaképpen a fiam. «ben az Albertfalvi Általános A Belváros szülötte: ké-t^la nagyobo csoportja ebé- ** szén kapta ezt a vili-*áél éPPen Négynapos torán got. Az ő szemében kezdetben Jvamnak, a Mátra után a Bükk volt a beton meg az aszfalt «következik majd útjukon. (és csupán azért nincs min-J A denütt burkolat, mert idők) folyamán felvágták az embe-1 Vörösmarty rek, imitt-amott, hogy kinő-« -------______ he ssen a fa, a fű, a virág), j Turistaházban Az 6 világképében a múzeum j épülete még ugyanúgy a ter-*lS telt ház van. Az Expressz mészethez tartozik, mint kö-J ötven, a Berzsenyi és a Zrínyi rülötte a fák, a Szabadság-1 Gimnázium tanulói pedig het- hid éppúgy, mint az alatta íven férőhelyet foglaltak le. fodrozó víz és szemernyit,Q sszesen 122 hely van itt. sem csodálkoznék, ha a Gél-1 egyetlen nászutas házaspár lért-hegy oldalán az orgona-^ tölt hosszabb időt most a tu- bofcroíc társasagában villany-f ristaházban. Harsányt Károly oszlopok nonenek. «gondnok aat mondja, hogy a Duruzsol egy motorcsónak.*következő hetekben főként Könnyedén siklik a csillámló ^diákok érkeznek majd. Egy- vizen. «kén napot töltenek itt. A fel­Allunk, hallgatunk. «nőttek a júliust és az augusz­A fiam minden lehető a;. Jtust választják inkább udülés- kalommal megbámulja a mo- 4re- Április közepétől egészen torcsónakot, de most észrela tél kezdetéig szinte pihenni sem veszi, annyira beleme- *iem ómek rá a turistaház dol- rült a töprengésbe. ♦ gozói. Valahol ott, az agynak} Megálltunk azokban a sejtjeiben csírázik* „ ... ki a szép emberi hivatás-, ° Sóstónál tudat, ahol most a fiam gon- ♦ dolatai tovább-tovább gyűrűz- í is. Hűvös szél borzolta a zöld nek, mint a vízen a fodrok, «víztükröt. Horgászok ülték vé- FEKETE GYULA *gig a tó partját. Kevés szeren­csével. Néhány vendég sétált az utakon. A fák alatt felállí­tott színes sátrak már az első csoportot várták: a tamási gimnazisták közül negyvenen vették igénybe az idén először a campinget. Egy éjszakára szálltak itt meg. Őket, az első fecskéket aztán már folyama­tosan követik majd a többiek. A naplóban ott sorakoznak a bejelentések. Áz elmúlt héten a vikende- zők keresték fel a Sástót. Kü­lönösen május 1-én voltak so­kan. A reggeli napfénnyel ér­keztek és azzal együtt távoz­tak. Bizony, a hűvös idő még nem csábít senkit a táborozás­ra. A csónakok is félig vízzel telten érvulnak a parthoz köt­ve. A környék üdülőiből jöw- nek olykor vendégek, ők me­részkednek csak a vízire. Bánfalvi Antalnak, a gond­noknak, még nem sok gondja van a vendégekkel. De akad elég az építkezés miatt, a két­száz személyes vendéglátó egy­ség elkészítését csak augusztus végére remélheti, mert az új raktárépületet csak ékkorra ígéri a Mátravidéki Építő- és Szakipari Ktsz. Nem '"alami kecsegtető távlat ez! Augusz­tus vége kicsit késői időpont­nak tűnik. Nem lehetne köze­lebb hozni? Mert a Mátrában már az idénynyitás megtörtént. Ünnepélyes külsőségek nélkül) harsonák és méltóságom ko­molyságára hangolt szavak nélkül. Tessék meggyőződni róla: integető,. jókedvű embe­rek kisebb-nagyobb csoportjai vonulnak az utakon minde­nütt. És hiába a „hűvös fogad­tatás” az időjárás részéről, a mátrai kirándulók és üdülők tudják, hogy a simogató nap­fény melegé nemsokára bar­nára pirítja ma még téli sá- padtságú bőrüket. A Mátra „kapujára" talán már egy-két nap múlva ki le­het tenni a táblát: Megtelt! (g. molnár)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom