Heves Megyei Népújság, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-30 / 124. szám

1963. május 30., csütörtök NÉPOJSAG s Minden tekintély annyit ér... nem erősít semmiféle tettek­ben megújuló fedezet. Igaza tartalom és érték nél­kül a korábban megszerzett tekintély semmivé rongyoló- dik, szétrepedezik, szétporlik, mint a megszikkadt agyag. Szavakkal nem lehet pótolni a tetteket; mert egyedül csak a tettek adhatnak súlyt és hite­lességet, nyomatékot a szavak­nak. Nem elégséges csak be­szélni terveinkről, pártpoliti­kánk helyességéről, ha nem szolgáljuk azt tettekkel is. Mert üres szócsépléssel nem teremthetjük meg azt a társa­dalmat, ahol anyagi és kultu­rális jólét és eddig nem is­mert, magasabbrendű erköl- csiség uralkodik. A kommu­nistáknak mindennapos mun­kájukkal, tevékenységükkel, példaadással kell kivívni ok te­kintélyüket. S ezek az „apró” tekintélyek szereznek reális rangot, adnak biztonságos haj­tóanyagot a pártnak, tervei megvalósításához. S minden tekintély annyit ér, amennyi tett, amilyen munka sorakozik mögötte. Pataky Dezső Többet eszünk, kevesebbet issünk és dohányxunk Három év: 1960—61—62 — kiskereskedelmi forgalmának adatait összegezték és hason­lították össze a statisztikai szakemberek. Péktermékekböl 1960-ban „mindössze” 682 000 tonna kelt cl az üzletekből, 1961-ben 722 000, tavaly pedig már 780 000 tonnánál is több. Zsírt, zsírszalonnát 1960-ban 45 700 tonnát, 1962-ben 51 000 tonnát vettek a háziasszonyok. Három év alatt 44 millió liter­rel több tej, 47 millió darab­bal több tojás fogyott el. Borból viszont 1960-ban még 128,2 millió liter fogyott, 1962-ben viszont csak 89.8 mil­lió liter. Igaz. a sörfogyasztás növekedett — 1962-ben 392 millió 200 000 liter volt —, de rumból és pálinkából az 1961-es 10 millió 443 000 lite­res forgalom a múlt évben 7 millió 312 000 literre csökkent. Némiképp megcsappant a „füstölők” tábora is: 1960-ban ugyanis 15 milliárd 349 millió, 1961-ben 16 milliárd 71 millió cigarettát szívtunk, tavaly pe­dig „alig” 15 milliárd 300 mil­liót. II közös vagyon védelméről, a gépállomások gépjavításáról, anyagellátásáról tárgyalt a Népi Ellenőrző Bizottság Húsz forint végtére is nem nagy összeg. . Még ha kötelező is ennyit fizetni. Különösen nem nagy összeg, ha az em­ber cserébe szép ma­gyar nótákat is kap, úgy éjfél után nem sokkal. Az ember, persze, ne le­gyen kicsinyes: hogy a népdalokat ordítják, az csak a jobb megértést segíti elő. Hogy részegen ordítják, az csak termé­szetes, mert bárki belát­hatja, hogy józan ember csak akkor ordít, ha fe­jére esik egy nagybőgő... Húsz forintért tehát megtanultam néhány na­gyon szép magyar nép­dalt — szegény Kodály! az egri grillben, éjfél alán, fejenként potom húsz forintért, az éjsza­kai portás lelkes fel­ügyelete * mellett... A plüss székeken ülve, jégbe hütött Kinizsi sör­ről álmodozva, azon tű­nődtem, milyen jó, hogy megvan ez az éjszakai mulatóhely ... f Akik Hamburgban nem talál­nak niatrózkocsmát, azok itt, nálunk, Eger­ben, potom húsz fo­rintért megkapják a ki­kötői romantikát... És a húszasért még italt is . .. Vendéglátó nemzet va­gyunk. És dalos! Hála a poraiból újjászülető Ilkovics istenének t (-6) Lehet két decivel több is! /jrfiúrtm... Világszerte ismert a hatvani konzervgyár terméke. Ang­liába. Hollandiába. I-engyelorszagba és a tengerentúlra « elkerülnek a kiváló zamatú csemege uborkák. Jelenleg na­gyobb száUitmányt Angliába exportáltak ötkUogrammoe csomagolásba*. f&oto: Kiss KJ Gyöngyösön az Élelmiszer Kiske­reskedelmi Válla­lat 29-es számú üz­letében, a tejpresz- szóban dolgozik a tíz főt számláló Zója-brigád, Ko­vács Istvánné, ve­zetésével. 1961-ben indultak el a szo­cialista munkabri­gád cím megszer­zéséért. És ma? Az asszonyok fehér köpenyének hajtó­káján ragyog a szocialista munka- brigád-jelvény. Több száz em­ber fordul meg naponta e helyen, főleg a reggeli órákban. A fo­gyasztás pedig, csupán tejből, na­ponta 1600 liter, amelyhez hozzájön még 200 liter ká­vé, 75 liter kakaó és közel 2500 darab sütemény. — Célunk, hogy a gyórs és pontos ki­szolgálással előse­gítsük a reggelen­ként munkába sie­tő vendégek nyu­godt étkezését — határozza meg a brigád egyik fel­adatát Molnár Gé- záné, üzletvezető. És hogy ez a nyi­latkozat nem csu­pán légbe röppenő szó, azt éppen a panaszkönyv lap­jai igazolják, amely itt dicsérő­könyvvé változott. De a tetszetős ki­vitelezésű, gondo­san vezetett bri­gádnaplóba is több vendég írt elisme­rő sorokat az elő­zékeny, gyors k' szolgálásról, a bri­gádtagok udvaria: magatartásáról. Sok munka vá; rájuk naponta c tejpresszóban is valamennyien csa ládanyák, mégi: időt szakítottak ar ra is, hogy mun katársuk kislánya ra felügyeljenek míg az szabadsá­gát távol töltötte. Gondoskodtak c gyerekről, ellen­őrizték, hogy isko­lai feladatait min­den esetben ponto­san elvégezze. Gyorsan, udva­riasan mérik a. te­jet, s gyakran el­hangzik: kérek még két decit. Le. hét, itt nem árt meg. (Laczik) 834 tanulőbaleset az e|m^|t e^íeodőben 224 627 forint kártérítés ■ A statisztika nemcsak álta­lában mutat rossz képet a gyermekbalesetekről, hiszen országszerte harmincezerre te­hető ezek száma — néggyel több, mint az előző évi! —.ha­nem megyénkben is sok gon­datlanságból, vigyázatlanság­ból eredő sérülés, baleset után fizetett az elmúlt esztendőben tetemes összeget az Állami Biztosító. A 834 tanulóbaleset egyrészt figyelmeztet arra, hogy sokkal gondosabban kell őrködni a gyermekek felett, másrészt a kifizetett 224 627 forint bizo­nyos megnyugvást kelt a szü­FIATALOK A TERMELES ELEN A pártalapszervezet javasla­tára csupán néhány hónappal ezelőtt alakult meg a KISZ- szervezet a Gyöngyösi Szabó Ktsz-nél. A működésük óta el­telt rövid idő alatt azonban dicsérendő hírnevet harcoltak ki maguknak, sőt, ma már a város egyik legjobb KISZ- szervezeteként emlegetik. Pél- damutatóak a kultúrmunká- ban, a sportban, az év elején 18 fővel alakult szocialista munkabrigád címért küzdő brigádjuk a ... —... szövetkezetünk legjobb brigádja, — nyilatkozik a fia­talokról Bánhidi László alap­szervi párttitkár, aki egyben a ktsz műszaki vezetője is. — Mi szülte az eredményeket? Egyszerűen az, hogy lehetővé tettük számukra a brigádala­kítást. Bevallom, ez egyben tanulság is volt a számukra: le kell vetkőzni az előítélete­ket, hogy a fiatalok csak gyám­kodás mellett tudnak elisme­résre méltó eredményeket el­érni. Minél nagyobb önállósá­got a számukra, ez! a lényeg. Ezek után tallózgassuk talán végig azokat a kimutatásokat, számoszlopokat, amelyeknek mélyén egy nemrégen alakult, de lelkesen küzdő, fiatal kol­lektíva munkája rejlik. A mi­nőség terén vállalták a selejt- mentes termelést. Az év eddig eltelt hónapjaiban közel 30 ezer munkadarab — női és fér­fifehérnemű — került ki a brigád tagjainak keze alól. Vállalásuk komolyságát mu­tatja az a tény, hogy az em­lített nagy gyártmánymennyi­ségből csupán egy darab volt... no, nem selejt, hanem másod­osztályú áru. A mennyiségi termeléssel kapcsolatban 20 százalékkal vállaltak többet az elmúlt év­hez viszonyítva. A ktsz veze­tői között akadtak olyanok, akik hitetlenkedve csóválták fejüket. Es mit bizonyított az idő? A kommunisták igazát és bizalmát. Mert a fiatalok még a 20 százalékkal felemelt ter­vüket is túlteljesítették, mint­egy 105 százalékra. A százalé­kosan kifejezett számok talán túlságosan szárazak, ezért nézzük meg, hogy ez a 105 százalékos tervteljesítés mit jelent forintban. Fürgén kát-, tog a számológép és csakhamar jelentkezik az eredmény: az ifjúsági brigád többlettermelé­se ebben az évben megközelíti a 300 000 forintot. A brigád átlagos életkora 20 év, és csupán egy férfitagja van, Kiss Tibor műszerész, aki lelkiismeretesen gondoskodik a gépek üzembiztonságáról. A dicsérő szavak mellett azonban meg kell említeni egy homályos foltot is, mégpedig a gépek tisztán tartását. Ezt el­hanyagolják a fiatalok. Pedig ez később a géphibásodások sorozatát vonhatja maga után. Bízunk abban, hogy ez a kol­lektíva, amely a termelékeny­ség és a minőség terén ilyen kiváló eredményt ért el, ezt i az aprónak tűnő hibát is csak- j hamar megszünteti. (L. J.) ' lökben, hogy ha már baj éri a figyelmetlen gyermeket, azonnal kéznél a segítség az Állami Biztosító révén. Az ál­talános iskolák tanulóinak mintegy 90 százaléka, a közép- iskolások százszázaléka bizto­sított a megyében, s most ter­jeszti ki a biztosító tevékeny­ségét a főiskolák diákságára is. A biztosítás csekély összege viszonylag magas segélyt eredményez abban az esetben* ha baj történik . valamelyik családban, így a főiskolások bekapcsolása a biztosítás rend­szerébe időszerű és helyes lé­pés volt. Az ország elsS, hajóút-jelzö radarberendezése Az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság a Dunán hét, a Tiszán pedig három kitűző hajóval rendszeresen ellenőrzi, szabá­lyozza és ha változik a folyók vízállása, átállítja a jelzőbó­jákat. A sűrű köd és a havas, esős, sötét éjszakák azonban tétlenségre kényszerítették a kitűző hajókat. A bóják kése­delmes átállítása viszont piár veszélyt jelent a hajózásra. Ezért külföldről korszerű ra­darberendezést vásároltak, amelyet a napokban szereltek fel az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság „Kisalföld” nevű kitűző hajójára. Most már a legnagyobb köd sem tudja megakadályozná a kitűző hajó tmaiikájái; , t j, . , mondjuk. A tekintélynél, a bi­zalomnál sincs másként A mindennapos munka, tevékeny­ség, a példaadás kerülhet csak „egyszámlára” — kortól füg­getlenül. Az, hogy a legapróbb szolgálattal is segítsék azt a közösséget amelyben élnek. A tekintély forrása a tett! Nem írhatunk hát egyenlősé­get mindenféle rossz értelme­zés közé; különösen nem he­lyeseljük azt, ha a vezetői „presztízst” akarják tekintély­rangra kobozni. íme egy pél­da: P. igazgató maga is hely­telenített egy fegyelmi döntést, megváltoztatására, eltörlésére nem vállalkozott mégsem, mert akkor „mit szólna a többi em­ber”, eljátszaná előttük a te­kintélyét. Es épp e „féltés”, a presztízshez való merev ra­gaszkodás vezetett mégis a te­kintély romlásához. Mert a te­kintély mit ér, ha nincs mö­götte igazságos érzéSi őszinte­ség, nyíltság, gerincesség?! Semmit. Ellobban, füst nél­kül, mint a száraz szalma. Ér­téktelenné válik, mint a régi érdem, amit újra és újra „tő­késíteni” akarnak, de amit — JMiklós Mezei Jánost te­kintem példaképnek, s azt aka­rom, hogy ifjúsági csapatom olyanná váljék, mint az övé..." A levelet Egercsehiböl keltez­ték, s aki írta, fiatal bá­nyász, brigádvezető. Elejtett félmondatokból, kur­ta megjegyzésekből robusztus, kemény kötésű, csupaizom fér­fialaknak hittem. Ehelyett kö­zepes termetű, sovány, min­dennapi ember, már alig van haja. Szerépy, ha beszélni kell, hiszen nem kenyere az ékes- szólás; de utolérhetetlen a munkában, „beszédes”, ha a tettekre, s munkára kerül a sor. Ezzel harcolt meg magá­nak tekintélyt és rangot. Es tisztelői mind az irigyek is. Nem sajnálják tőle a nagy ke­resetet; mert ő és társai bol­dogulni tudnak ott is, ahol már mindenki feladta a re­ményt Es hányán vannak még, akikre oda kell figyelni. Hogy csehi példáknál maradjunk, Balogh Ernő kovács, vagy Har- czos István, a karbantartó mű­helyből. Azok az emberek, akikről nem szavak, hanem tetteik alapján ítélnek. Itt kell a tekintély forrását keresnünk • — a tettekben! Ez tesz kü­lönbséget az emberek között, ez állít mérce alá mindenkit. Kevéssé becsülhető az az ember, aki ékesszólóan el­mondja gondolatait, elképzelé­seit, javaslatait, s mikor tenni is kéne valamit, hogy az el­képzeléseket valóra váltsák, egyszerre „zsűkszavúvá” vá­lik; s legfeljebb a vezető sze­repet hajlandó vállalni a mun­kából, s nem az alkotást, a fá­radságos cselekedetet Kevés­sé becsülhető az is, aki nagy­hangon bírál, kritizál, lehető­séget követel magának, ahol „megmutathatná, mire képes”, ám ezzel a lehetőséggel nem tud mit kezdeni; hiszen épp nagy hangjával akarja elterel­ni mások figyelmét tétlensé­géről, tehetetlenségéről. A tekintély forrása a tett. Sokan vannak, akik minden csinnadratta, cintányércsörgés nélkül, csendes szerénységgel gondolkoznak, fáradoznak, fel­adatokat vállalnák és végez­nek. Feladatokat vállalnak, többet is, mint mások — ép­pen ez ad nevüknek és tetteik­nek nagyobb rangot, megbe­csülést és tiszteletet. Ellentét­ben az ékesszólókkal, nem a szívükre, hanem vállukra vesz­nek terhet, gondot, hogy se­gítsenek személyes dolgokban, vagy közügyekben. Nem az évek száma jelenti az érettséget, a komolyságot — Tegnap délelőtt Egerben, a megyei tanács kistanácstermé­ben ülést tartott a Heves me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság. Csepelyi Károlynak, a megyei NEB elnökének meg­nyitó szavai után sor került a termelőszövetkezetek közös tulajdonának védelméről és a bizonylati fegyelem helyzeté­ről készült összefoglaló jelen­tés megvitatására, amelyet Kormos Pál, a vizsgálat veze­tője terjesztett a bizottság elé. Mint a beszámoló hang­súlyozta, a népi ellenőrök a megye 47 közös gazdaságában folytattak vizsgálatot, hogy megállapítsák, hogyan bizto­sítják a tsz-ek a közös tulaj­don védelmét, hogy a közös vagyon védelmét szolgáló bi­zonylati rendszer megfelel e rendeltetésének. A vizsgálat megállapította: annak ellené­re, hogy az elmúlt évekhez vi­szonyítva fejlődés mutatkozik a közös tulajdon védelmében, még mindig súlyos hiányossá­gokkal lehet találkozni. Ezek a hibák szervezési és a szemé­lyi felkészülés hiányából ered­nek. Sok hiányosság oka a tsz-ekben levő vezetők helyte­i len felfogására, helytelen ma­• gatartására és a felügyeleti • szervek jelenlegi irányító, el­• lenőrző tevékenységének pon- t tatlanságára vezethető vissza. ■ A vizsgálat megállapította, i hogy a vizsgált 47 tsz közül i csupán hét szövetkezet rendel- i kezik elfogadható ügyvitellel, ■ a többinél jelentős problémák ■ vannak. Sok gazdaságban a t mezőgazdasági termények- alapba zonylatozása, termés- . mennyiség pontos megállapi­- tása hiányos, vagy egyáltalán i nincs is. A gyöngyössolymosi í szövetkezetnek például több r százezer forint bevétele szár­- mázott fakitermelésből, azon­- ban a kitermelésre vonatkozó a alapbizonylata nincs, de a- markazi tsz-ben sem lehet i megtudni azt, hogy az oltvá- t nyok közül mennyi lett II., il­- letve III. osztályú, bár az osz­- tálydifferencia pénzbeli elté- c rést jelent Ugyancsak megál- , lapította a vizsgálat hogy a- szőlős tsz-ek nem nagy gondot c fordítanak a bortermés megál­- lapítására, és bizonylati fegye­- lem megszegésével sok tsz i nem tud elszámolni jelentős- mennyiségű borával. Márká­zott a pincészetnek például "11962-ben még raktárkönyve sem volt, de ehhez hasonlókat lehet elmondani a feldebrői, aldebröi, és még más szőlős tsz-ről is. A vizsgálat ezenkívül még több más hiányosságot is fel­derített, amelynek megszünte­téséhez megfelelő javaslatokat tett Javasolta többek között hogy megyénkben hozzanak létre egy szervezési, ellenőr­zési csoportot, amelynek fel­adata lenne a gazdaságosság­nak megfelelő általános és speciális üzemviteli és ügyvi­teli utasítások kidolgozása, valamint a helyszíni ellenőr­zés megszervezése a helyes módszerek kialakítására. A bizottság a javaslatokat elfogadta, majd áttért a má­sodik napirendi pont: a mező- gazdasági erő- és munkagépek alkatrész-ellátásának, a javí­tás és karbantartás tervszerű­ségének, költségeinek vizsgá­latáról szóló jelentés megtár­gyalására, amelyet Horváth János terjesztett az ülés elé. A népi ellenőrök a megye hat gépállomásán folytattak vizsgálatot, hogy megállapít­sák, a gépállomások saját és tsz-tulajdonban levő gépeit tervszerűen javítják-e, s ho­gyan tudják biztosítani a tervszerű anyagellátást. A vizsgálat itt is több szabályta­lanságot, hiányosságot észlelt Megállapították, hogy a javí­tási tervek műszakilag nem megalapozottak, a tervek elké­szítésénél nem veszik figye­lembe az erő- és munkagépek ; teljesitménynormádt. i A vizsgálat javasolja a köz­■ pontnak a gépállomások javí- . tóműhelyeiben dolgozó szak- ! munkások órabéreinek felül- : vizsgálását, az erőgépek tipi- , zálását, műszakilag megalapo- i zott tervezés megteremtését, és a felszerelés adottságainak ! javítását. Javasolták többek ■ között, hogy a tsz-ekben iisve­■ zessék be az alkatrészigény i betervezését. , A javaslatokat elfogadta a : bizottság majd ezután az el- • nöki jelentéssel kapcsolatos ■ problémákról tárgyaltak.- f. I. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom