Heves Megyei Népújság, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-23 / 93. szám
1963. április 23., kedd NÉPÚJSÁG TÜRKIZ SZÍNŰ KÖVEK A déli verőfényben barnás- terv teljesítésével az utolsó lalathoz —, mert a recski üzem earga a félszáz méternyi, meredek hegyoldal, az irdatlan kőfal. S mikor az egymás után robbanó hatvan töltet ágyú- lövésnyi moraja elcsitul a völgyben, türkiz-kék-zöld színben játszó, mázsányi kőtömbök borítják be a tágas bányaudvart. A tardosi andezitbányászok nekifeszülve birkóznak a kemény anyaggal. „Fagyott műszakok“ A kemény tél,’ a sűrű havazás erősen visszavetette a termelést T ardoson. Harminc- harminckét műszak ment veszendőbe emiatt. Az erdő fáinak tar ágait keveset rezzen- tette akkor a robbantások szele, a lehulló apró kődarabok. A zuzómű éktelen zaja sem riasztotta fel s szabdalta szét a táj természetes csendjét. S mikor már enyhült a fagy, visszavonult a tél, újabb nehézségek gátolták, fogták vissza a kibontakozó lendületet. Jött a víz! Először csak vékony erecs- kék csordogáltak végig a kőfalon, később tucatnyi vízesés támadt, öntötte zuhatagát az olvadt hóié. S az Eger-patak is „Dunát játszott”, kilépett sovány-szűk medréből, s az országúton átcsapva, beszökött a mély fekvésű bányaudvarra. A bányászok dolgoztak, amíg a csizma szárán is be nem folyt a víz, aztán csak tehetetlenül, káromkodva nézték a zavaros tavacskát. Körülbelül két hétig hátráltatta őket ez az állapot — Zúzott kőből 1060 tonna adósságunk gyűlt össze — mondja végezetül Kiss Miklós üzemvezető. S derűsebben toldja meg: — E hónapban már 500 tonnát törlesztettünk. Május végéig pedig, az esedékes grammig pótoljuk a lemaradást. Kék-zöld utak és házak A türkiz színű kövekből utakat építenek, utak kőágyait készítik. S a csehi bánya föld alatti vágataiba is jut belőle; a bányavasút talpfáinak közét tardosi andezit-zúzalékkal szórják tele. Sűrűn zuhognak a teherautók, cipelik a köveket: a szilvásváradi, s az Eger— Füzesabony közti szakaszon építenék most új utat, jobbítják meg a régit. Távolabb a vasúti magasrakodónál vagonokat töltenek, hogy az ország különböző részeibe juttassák el az értékes tardosi követ. Az idén 48 ezer tonna zúzott követ kell termelni a bányászoknak — hatezer tonnával többet, mint tavaly. S építőipari szolgáltatásuk sem csekély: családi házak, kislakások építésére termelnek darabos alapkövet, fekklapos követ. Annyit, hogy az építkezők igényét kielégítsék. S az igény szinte felmérhetetlen — végig az Eger-patak völgyén, Mikó- falvától Bekölcéig, Balatonig, s még tovább, tardosi' kőből akarják építeni a házak alapzatát, s a földből kiemelkedő 1—2 méternyi magas falakat. A tardosi kő fagy- és vízálló, keménysége a legkiválóbb. Szépek, mutatósak az ilyen házak. Aminek a bányászok örülnek „Az elszakított gyermek visszatért anyja ölébe..Korábban is Recskhez tartozott az andezitbánya, de furcsa meggondolásból a KözútüzemS Vállalathoz csatolták. Ez fonák állapotokat szült. Most az átszervezés folytán újból Recskhez tartoznak, pontosabban az ÉM Mátravidéki Kőbánya Valis új nevet kapott. Na, és az örömet adó okok... Minden munkásnak emelkedett a fizetése. Átlagban 100— 300 forinttal keresnek most többet, mint bármikor korábban. Ugyanakkor a fúró-fejtő- robbantóknál bevezették a 40 órás munkahetet, amit hamarosan a züzómű dolgozóira is kiterjesztenek. Egyaránt érdemes tehát dolgozni a napi feladatok teljesítéséért, s az adósság törlesztéséért. Régóta ijesztő s ízléstelen állapotban volt már a melegedőétkező. Csak a kényszer vitte rá az embereket — más hely nem lévén —, hogy itt költsék el reggelijüket, ebédjüket. Megnyugvással és örömmel értesültek hát arról, hogy végre rendbe hozzák a kis épületet Májusban kezdenék a munkához, s nem kevesebb, mint 50 ezer forintot fordítanak arra, hogy, emberibb körülményeket teremtsenek. Pataky Dezső Újabb kutat fúrnak Üllésen Üllésen hétfőn reggelre elcsendesedett a gázkitörés helye és környéke A hősiességszámba menő, nem mindennapos munkában leginkább kitűnt Újvári Béla főfúrómester és brigádja. Négy napon át szinte éjjel-nappal, „trópusi felhő- szakadásban” küzdöttek, míg hatalmas cementdugóval lezárták a 4-es számú kutat. Az olajbányászok rövidesen megkezdik az 5-ös számú kút fúrását. A negyvenméteres tornyot már felállították, s a megmentett berendezéssel hozzálátnak a munkához. A geológusok véleménye, illetve a legutóbbi tapasztalatok alapján arra számítanak, hogy a földgázon kívül jelentős olajkincs, re is bukkannak. Befejezttdött a tavaszi árpa, a mák és a borsó vetése - 1000 hold kukorica a földben Megkezdődött a növényápolás Az elmúlt héten különösen kedvezett az idő a tavaszi munkáknak. Szerte a megyében a szövetkezeti gazdák ezrei dolgoztak és a hét végére befejeződött a tavaszi árpa, a mák, a borsó vetése is. 22 ezer hold tavaszi árpa került a földbe, s ezzel a vetéstervet 102 százalékra teljesítették. A lucerna és a vöröshere felülve- tése, valamint a napraforgó vetése és a burgonya ültetése teljes erővel tovább folyik. A cukorrépából — ebből a fontos ipari növényből — eddig mintegy három és fél ezer holdon került főidbe a mag, de 700 holdon elvetették már a napraforgót is. Szombaton és hétfőn hírt kaptunk arról, hogy a déli járásokban megkezdődött a kukorica vetése. Az idei tavaszon mintegy 65—68 ezer hold kukoricát kell elvetni, s most, a kora tavaszi növények földbe kerülése után közös gazdaságaink teljes erővel láthatnak hozzá a kukorica vetéséhez. Az idén 85 vagon hibrid kukoricát vetnek el a szövetkezetek, s a vetőmag csaknem teljes egészében megérkezett már. Szombaton telefonjelentést kaptunk, hogy az egerfarmosi Aranykalász Tsz-ben a szövetkezeti tagok megkezdték a növényápolást. 45 holdon mór sorol a mák, és a szövetkezetiek ezen a táblán fogtak hozzá a kapáláshoz. legfrissebb jelentések szerint 26 ezer holdon végezték el a termelőszövetkezetek a szőlőmetszést, amely az egész terület közel 92 százalékának felel meg. Szorgalmas munka folyik ezekben a napokban a kertészetekben is. Több helyen megkezdték, vagy folytatják a palánták kiiiltetését és sok közös gazdaság már primőrárukat szállít a piacokra. sz. Ki nem aggódott már életében hozzátartozói vagy a maga egészségéért? Ki ne kérdezte volna, hogy miért vannak betegségek a Földön? S lesznek-e mindig, vagy pedig leszárma- zottaink egyszer majd megszabadulnak „kellemetlen útitár- sainktól”, ahogy a kórokozókat elnevezték? A tudomány ma sokoldalúan foglalkozik ezekkel a kér- HZaolflrol C* keresi a válaszoNem értek egyet a Népszabadság javaslatával, miszerint úgy kellene átszervezni az UEFA-tomát, hogy a kapott gólok számítsanak, s aki az utolsó, az legyen az első. Mit lehet tudni, a legközelebbi UEFA-tor- nán még kitűnőbb formában játszó ifjúsági válogatottunk véletlenül — mert pillanatnyi kisiklás mindig lehetséges - rúg egy gólt és kész.,. Megint oda az utolsó első hely, vagy akarom mondani az első utolsó hely... Ha már reformra van szükség, legyen reform az a javából, merész, újszerű és főleg csalhatatlanul biztos. Néhány éves múltra visszatekintő labdarúgásunk nem engedheti meg bizonytalan, nem száz- százalékos átalakítást ... Javaslatom: UEFA-toma egyetlen részvevővel — velünk. Kiutazunk, felöltözünk, kivonulunk, bemelegítünk, visszavonulunk és 0:0 gólaránnyal miénk a kupa... Aki ennél jobbat tud, az már gyanús: az focizni akar! (-6) kát: Ok és okozat Az ember mindinkább úrrá lesz a természeten, s tnár nem hisz abban, hogy „rósz szellemek, démonok”, vagy bármilyen természetfólötti erő beavatkozása okozza a betegségeket. A modern orvostudomány lényege a betegséget kiváltó természetes ok felkutatása, s ennek az oknak a megszüntetése. Ha a hasnyálmirigy nem termel elegendő inzulint., rendellenességek lépnek fel a szervezet cukor-forgalmában. Az orvos, ismerve a betegség okát, inzulint juttat a szervezetbe. A példákat a végtelenségig sorolhatnánk. A kóroktani szemlélet emelte olyan magas fokra napjainkban a gyógyítás tudományát, és adja vissza milliók egészségét Ennek köszönhető, hogy sok Járványos fertőző betegséget — himlő, diftéria, gyermekparalízás, stb. — tudnak ma már védőoltással megelőzni. S a kóroktani gondolkodás teszi lehetővé, hogy az Burgonyatermesztési tanácskozás Egerben A megyei tanács végrehajtó bizottsága, valamint a Hazafias Népfront megyéi bizottsága holnap, szerdán reggel kilenc órakor Egerben, a megyei tanács klubtermében burgonyatermesztési tanácskozási rendez. Napirenden szerepéi a burgonyatermesztés időszerű kérdése, különös tekintettel a pé- tervásári és az egri járás termelési viszonyaira. A napirend előadója Szabó Norbert, a kisvárdai Burgonyatermesztési Kutató Intézet osztályvezetője. Hozzászólásra kérték fel Sallak Andort, a miskolci OMMI talajtani osztályának vezetőjét, Hábel Frigyest, a Heves megyei Állami Vetőmagfelügyelőség vezetőjét, Takács Sándort, a Heves megyei Tanács VB felvásárlási osztályvezetőjét, valamint Nagy Istvánt, a Vetőmagellátó Vállalat megyei főagronómusát. A tanácskozással az Illetékes szerveknek az a céljuk, hogy megtalálják azokat a leghelyesebb módszerekét, amelyeknek segítségével az egri járás északi részén, valamint a pétervásári járásban is, jövedelmezőbbé tehető a termelőszövetkezetek burgonyatenyésztése. Május ebeién megnyitják a hevesi strandot Az elmúlt évihez hasónlóan, az idén is nagy látogatottságra számítanak, a hevesi strandon. A községi tanács ezért még idejében megkezdte a strand javítási és bővítési munkálatait. Rendbe hozzák a kerítést, a medencét, és új kabinokat építenek a községfejlesztési brigád munkásai. Felkészült a strandolók fogadására az ímsz is és kijavíttatja, bővíti elárusító pavilonját. A 46 fokos ví2 nemcsak a községből, de a környékből is vonzza a fürdőzőket. Nagy örömükre, május elsején megnyitja kapuit a hevesi strand. Egy csokor a bécsi fodrászverseny ez évi díjnyertes frizuráiból MTI Külföldi Képszolgálat Vasárnap társadalmi munkában parkosítottak a Vasárnap, a kora délelőtti órákban mintegy 30 fiatal lány és fiú, ásóval, kapával felszerelve gyülekezett Tenken. A községi KISZ-szervezet kezdeményezésére elhatározták. tenki fiatalok hogy társadalmi munkával parkosítják a községet és egy szép virágos zöldövezetet létesítenek, amelyet Lenin- parknak neveznek el. Mindig lesznek betegségek? orvostudomány sikerrel szálljon szembe az egyelőre gyógyíthatatlan betegségekkel. Az oroszlán példája Ez igen meggyőzően hangzik, mégis akadnak, akik ellenvetéssel élnek. Azt állítják, hogy a természetes biológiai egyensúlyában nélkülözhetetlenek a kórokozók. Ha ez Igaz, nehéz lenne kitérni a következtetés elől: a lenyűgöző eredmények és a hősies küzdelem ellenére — mindig lesznek betegségek. Szerencsére azonban, téves a kiindulópont: a természet nem ismer olyan egyensúlyt, amelyet szükségképpen a kórokozóknak kellene fenntartaniuk. Egy orvos a következő példával világította meg a problémát. Afrika állatvilágából, a korábbi, sok évezredes állapothoz képest úgyszólván kipusztultak az oroszlánok. Mégsem mutat semmi arra, hogy emiatt lényegesen megváltozott Afrika zoológiái képe. Legfeljebb annyi a változás, hogy tovább élnek az oroszlán táplálékául szolgáló állatok. Ez persze csak hasonlat, nem vihető át szó szerint az ember és a betegségek sokkal bonyolultabb kapcsolatára. De a hasonlat mégis utal a lényegre: az életnek, az egészségnek semmilyen tekintetben nem lehet „feltétele”, szükséges velejárója a betegség Egy másik ellenvetés: igaz, hogy számos betegség megszűntnek tekinthető vagy veszített korábbi pusztító erejéből. De ezzel szemben új betegségek, gyakran még veszedelmesebbek támadnak az ember ellen. Mi az igazság? Vannak betegségek, amelyeket azelőtt nem Ismertek fel. A vakbélgyulladás például alig 60 éve ismert és operálható. Korábban egyszerűen azt mondták ezekről a betegségekről, hogy „hasfájásában haltak meg. Tragikus bizonyság erre, hogy Balassa János, az egyik legnagyobb magyar sebész, fel nem ismert vakbélgyulladásban halt meg, a múlt század 60-as éveiben. A másik csoportba azok a betegségek tartoznak, amelyek azelőtt nem voltak, mert a kiváltó ok sem létezett. Ilyenek a közlekedési és üzemi balesetek — mérgezések —, sokféle belgyógyászati és sebészeti problémák, vagy a kvarclámpa okozta szemgyulladás. Természetes, hogy ezeknek az ártalmaknak a leküzdésére új meg új gyógyító módszereket dolgoz ki az orvostudomány. S itt tűnik ki ismét a megelőzés mérhetetlen fontossága. Ne feledjük: kellő óvatossággal, az előírások betartásával minden közlekedési, üzemi és háztartási baleset, mérgezés elkerülhető lenne! Vannak-e megszűnt betegségek? Inkább csak arról beszélhetünk, hogy a civilizált országokban háttérbe szorultak olyan, korábban pusztító járványok, mint a pestis, a kolera, a malária. Csak a pestisnek a „Nincs zsindely a tetőn .. Felkereste szerkesztőségünket Tihanyi Miklósné, az egri Beloiannisz utcai óvoda vezetője, s a Heves megyéi Tanács Építőipari Vállalatára panaszkodott. Elmondotta, hogy az elmúlt év nyarán kezdtek hozzá as építők a Beloiannisz utca 5. szám alatti háznál az emelet- ráépítéshez. Az állványok számára a szomszédos óvodaépület padlásterét is igénybe vették, a tető egy részéről leszedték a cserepét. Néhány hete, hogy szétszedték az állványokat, de a cserepeket nem rakták vigasza. Még az emeletráépítés során a szomszédos ház vakolatát az óvoda tetőzetére szórták, és az eltömte az esővízcsatornákat. A lefolyó vl* az épület teraszának falát Is elmálasztótta, hullik a vakolat, a gyerekek nem tartózkodhatnak a tágas, játékokkal berendezett teraszon. As óvoda termel beáznak, egészségtelenek a szobák. Több ízben fordult panaszával az Egri Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat Igazgatójához, László Bernáthoz az óvoda vezetője. Az igazgató elmondotta, hogy vállalatuk már két alkalommal levélben szólította fel a Hevea megyei Tanács Építőipari Vállalatát, hogy az óvodában okozott károkat Javítsák ki. A Heves megyei Tanács Építőipari Vállalatának Igazgatója, Gyetvai Béla nem tud az esetről, szerinte ez a Beloiannisz utca 0. szám alatti épület emeletráépítésének Irányítójára, Koch Györgyre tartozik. Kocb Györggyel nem tndtunk beszélni, mert ő ekkor szabadnapos volt. Felelőtlenség, mulasztási Pedig nem nagy munkáról van szó. Csak néhány teiő* cserepet kellene visszarakni a helyére, és megtisztítani á hanyag munka következtében eldugult esőcsatornákat. Hatvan óvodás, három—hatéves gyermek egészségéről van szó! T. I. XIV-XVI. században fél Európa áldozatul esett! Ez ma már nem történhetik meg. Másrészt félelmetes arányokat ölt a rákos és keringési (szív- és érmegbetegedések), továbbá az idegrendszeri ártalmak száma. Mégsem mondhatjuk, hogy ezek új betegségek. De régebben nem voltak eléggé ismertek, sem a kórmegállapítás (diagnosztika), sem a hiányos boncolási jegyzőkönyvek nem tárhatták fel lényegüket S még valamit számításba kell vennünk: az átlagos emberi életkor száz év alatt a kétszeresére, 35 évről majdnem 70 évre növekedett Ez azt jelenti, hogy több idős ember él tovább, a betegségeivel együtt. Tehát az a látszat, mintha a betegség lenne több.., Biztató távlat Rendkívül bonyolult összefüggésekről adhatunk röviden számot, össze kell foglalnunk a lényeget, hogy elkerüljük a félreértéseket Több ember él a Földön, mint valaha, tellát több a beteg ember is. Az orvostudomány semmilyen betegséget nem tart gyógyíthatatlannak. Keresi az okot, s ha ezt megtalálja, a gyógyítás módjának feltárása is csak idő kérdése. A kórokozók ősi ellenségeink, de nem lesznek mindig azok, mert a természet rendjének nem nélkülözhetetlen tényezői a betegségek. Legyőzni őket. az emberi tudás és az emberért való társadalom mindennél hatalmasabb ereje. Gyenes IstvéB
