Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-28 / 73. szám
2 NÉPÜJSáG 1963, március 23.. oíiiWr|6k Olaj és ötéves terv « Aláírták a magyar—jugoszláv gazdasági tárgyalások záróokmányait kereskedelerrt-fe.jlesz.tesi konferencia tárgyát képező kérdésekből, valamint más jelentő« nemzetközi gazdasági problémákról. A tárgyalások befejeztével a két ország küldöttségeinek vezetői aláírták a magyar— jugoszláv gazdasági, együttműködési bizottság létrehozásáról szóló megállapodást. A tárgyalások a baráti együttműködés és a kölcsönös megértés szellemében folytak le. i i jugoszláv uldöttség a külkereskedelmi miniszter első helyettese, Vályi Péter, az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese, Púja Frigyes külügyminiszter-helyettes, dr. Lévai András nehézipari miniszterhelyettes, a Külügyminisztérium, a Kohó- és Gépipari Minisztérium, az Országos Tervhivatal és a Magyar Nemzeti Bank vezető munkatársai. Jelen voltak a budapesti jugoszláv nagykövetség , munkatársai. (MTI) könnyűipar és a mézögazdaság terén kialakítandó együttműködés megvizsgálására irányuló készségüket. A tárgyalások során megvitatták a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének kérdéseit és egyetértettek abban, hogy az 1964—1970. évekre megkötendő hosszú lejáratú kereskedelmi megáll aoodás előkészítése céljából még ez év végén megbeszélések kezdődjenek el. A küldöttségek véleménycserét folytattak a világElutasoU i állami k A jugoszláv állami küldöttség, amely Mijalko Todoro- vicsnak, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság szövetségi végrehajtó tanácsa alelnökinek vezetésével gazdasági tárgyalásokat folytatott hazánkban, szei'dán délután elutazott Budapestről. A küldöttség búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Karádi Gyula, 1963. március 22—26. között a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság küldöttségei tárgyalásokat folytattak Budapesten a két ország közötti gazdasági együttműködésről. A magyar küldöttséget Apró Antal, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt, kormányának elnökhelyettese, a jugoszláv küldöttséget Mijalko Todorovics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának alelnöke vezette. A két ország küldöttségeinek vezetői a tárgyalások eredményeként szerdán délelőtt az Országházbaji jegyzőkönyvet írtak alá, amelyben rögzítik a lefolytatott megbeszéléseken létrehozott megállapodásokat. E megállapodások szerint a két ország képviselői megegyeztek abban, hogy a külkereskedelmi kapcsolatok mellett fejlesztik a termelési együttműködést az iparágak között, a szakosítást és aZ ipa-" ri kooperáció egyéb módszereit a gépipar különböző ágazataiban, az energetika és ezen belül különösen a villamos energia területén. A küldöttségek kifejezték a két ország népgazdaságainak egyéb ágazataiban, köztük a vegyipar, a vas-- és színesfémkohászat, a I Gromiko-terv állott szerdán a genfi leszerelési értekezlet érdeklődésének középpontjában leg 'minél kevesebb rakétái tartsanak meg. A fennmaradó rakétáknak az lenne a rendeltetésük, hogy fokozzák a két ország biztonságét e#y esetleges agresszióval szemben, de ugyanakkor nem tennék lehetővé nukleáris háború megvívását Ami az ellenőrzés kérdését illeti — mondotta Carapkin — a Szovjetunió hajlandó hozzájárulni a megmaradó rakéták indítóállásainak ellenőrzéséhez. Szükséges továbbá, hogy a megmaradó rakéták száma ne legyen nagyobb az indítóállások számánál. A második szakasz végén ezeket az állásokat a rakétákkal együtt meg kell semmisíteni. Carapkin végül sürgette a nyugati hatalmakat, hogy fogadják el a Gromiko-tervben foglalt elveket és azután ki* dolgozhatják majd a részlet- kérdéseket Felszólalt még az ülésen Stelle amerikai és Godber angol küldött. Mindketten azt állították, hogy Carapkin „még nem kellőképpen részletezte a Gromiko-tervet”, s akárcsak az atomfegyver-kísérletek eltiltásának kérdésében, e tervvel kapcsolatban is a részletkérdések megvitatásának elsőbbségét követelték, ahelyett, hogy előbb az elvi megállapodást mozdították volna elő. Az értekezlet pénteken délelőtt tartja következő plenáris ülését. (MTI) kodó köröket i munkanélküliek intetése A Daily Worker, a kommunista párt lapja, vezércikkében így ír: „Milliókat képviselő ezrek vonultak a Parlament elé, olyan emberek, akik maguk, vagy szüleik révén végíg- élték, a harmincas évek lidér- cét és az ezt követő világháborút. Felháborodás tölti el őkel, miközben ismét a munkanélküliség rettegett kísértete ül otthonukra, a fegyvergyárosok zsebébe megint milliók ömle- vek.” Egyébként valamennyi szerdai lap arról ad hírt. hogy — miközben a Westminster környéke még visszhangzott az elmúlt harminc esztendő legnagyobb munkásmegmozdulásának jelszavaitól — Mac- millan miniszterelnök parlamenti irodájában a, munkáspárti és a liberális ellenzék vezetőivel a képviselők fiz?’ emeléséről tárgyalt. (MTI) Egyesült Államok a leszerelés második szakaszának végéig megtarthat bizonyos korlátozott számú rakétát. A Szovjetunió a nyugati . hatalmak állásponját figyelembe véve terjesztette elő ezt a javaslatot, eredetileg ugyanis azt indítványozta, hogy már a leszerelés első szakaszában semmisítsék meg az összes atomfegyverhordozókat. A szerdai ülésen elsőnek felszólaló Tarabanov bolgár külügyminiszter-helyettes hangoztatta, hogy kizárólag a nukleáris fegyverek megsemmisítése háríthatja el az atomháború fenyegető veszélyét. Cavaletti olasz küldött azzal vádolta a Szovjetuniót, hogy „a Nyugat védelmének gyengítésére” törekszik és kijelentette, „csak akkor lehet fontolóra venni a Gromiko-tervet, ha az tiszteletben tartja a katonai egyensúly elvét”. Kurka csehszlovák külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, hogy az amerikai leszerelési terv az első szakaszban lehetővé tenné a Nyugat számára az agressziós politika folytatását. Carapkin nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője kifejtette, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok által a leszerelés második szakaszának végéig megtartható rakéták számának meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy lehetőül angol ural megdöbbentette tömegti LONDON: „A parlament megostromlása” (Times), „Roham a Westminster ellen” (Daily Mail), „A parlamenti csata” (Daily Mirror), „Invázió — közelharc a Háznál” (Daily Express) — ízelítő a kedd reggeli angol lapok főcímeiből. A rikoltó 'szalagcímek ezúttal nem csupán az angol sajtóban mindennapos „soha nem látott szenzációról” szólnak, hanem arról az őszinte megdöbbenésről, amellyel az angol uralkodó-körök fogadták a legutóbbi három évtized legizzóbb hangulatú tömegtünte- ' tését, — Az 1934-es nagy damanst- : rációk óta ilyet nem láttam — jelentette ki sir Godfrey Ni- : cholson konzervatív képviselő, : aki a parlament egyik ablaka- ■ ból nézte a lovas rendőrökkel összecsapó tömeget GENF: Szerdán délelőtt tartotta. 113. plenáris ülését Genfben a tizennyolchatalmi leszerelési bizottság. Az ülésen az általános és teljes leszerelés kérdéséről folytattak vitát és az úgynevezett Gromiko-terv állott a felszólalások középpontjában. Mint ismertes, Gromiko szovjet külügyminiszter az ENSZ- közgyűlés 17. ülésszakán kompromisszumos javaslatot terjesztett elő, amelynek értelmében a Szovjetunió és az Rendezték a gépállomási dolgozók átalány bérét Helyileg döntenek a prémiumkeret felhasználásáról pedig 14 forintos órabért állapítson meg. Előnyösen szabályozna az utasítás a brigádszerelök és a brigádvezetők bérezését is. A brigádszerelök havi átalánybérét az eddigi 1450 forint helyett 1550■—1650 forint között állapítja meg. Emellett továbbra is el kell számolni részükre az 1,6 forint értékű teljesítménybért, a hozzájuk beosztott gépek minden műszaknormájáért, illetve minden 10 órai szállítási és öntözési munkáért, valamint minden egyéb 10 órai traktor és motormunkáért A brigádyezetők részére kifizethető évi átalány- bér a rendelet előírásai szerint csaknem 4000 forinttal haladja meg a korábbit. Jelentős továbbá a brigádvezetők bérrendezésével kapcsolatban, hogy az új utasítás nem tesz különbséget univerzális traktorral, illetve szántótraktorral, kombájnnal, vagy egyéb motorral teljesített műszaknormák között. Előírásai szerint a brigád gépei által teljesített minden müszaknormáért, minden 10 órai szállítási és öntözési munkáért, valamint minden egyéb 10 órai traktor- és motormunkáért átlagosan 4.5 forint teljesítménybért kell elszámolni részükre. A miniszteri utasítás véget vet azoknak a vitáknak, hogy a jutalmazási keretet miképpen kell felhasználni . A prémium összege továbbra is változatlan. art azonban világosan kimondja az utasítás, hogy a zárolt 5 százalékon, felüli részt, tehát/95 százalékát az igazgató a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben és az üzemi tanács véleményének a kikérésével, saiát hatáskörében használja fel. (MTI) sok szakmai képzettségét, rátermettségét, valamint a gépek állapotát. A szocialista bérezés elveinek megfelelően az utasítás egyidejűleg előírja azt is, hogy az érintett dolgozók az átalánybér ellenében — a napi 8 órai munkaidőn belül — kötelesek elvégezni a gépállomás igazgatója által megjelölt, a bérszabályzatban előre programozott és a gépállomás tevékenységével összefüggő munkákat. Ide tartozik többek között a szakmai továbbképzés és a különböző szintű tanfolyamon való részvétel is. A cél az hogy kifizetett átalánybéreli mögött munka, vagy valamilyen egyéb hasznos tevékenység legyen. A műhelymunkások bérének rendezésével az utasítás lehetőséget ad a különleges szakmunkák kiemelt díjazására, ! általában is kimondja, hogy i gép- és gépjavító állomásokrc megállapított határok között személyi besorolással kell c munkások órabérét megállapítani. A megyei igazgatóséi vezetőjének ezen túlmenőéi jogot ad az utasítás ahhoz hogy teljesítménybérezés esetén 11 forintos, különleges szakmunkát végző időbére! dolgozó személyi besorolásáná A földművelésügyi miniszter, a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete elnökségével egyetértésben utasítást adott ki a gépállomási dolgozók bérezésének és premizálási rendszerének szabályozásáról. A közelmúltban megjelent utasítás mintegy 20 000 gépállomási traktorost, 1700 brigádszerelőt és egyéb munkaállományú dolgozót, 1300 brigádvezetőt és csaknem 6000 műhelymühkást érint. A, miniszteri utasítás, mint á Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók szakszervezetének illetékes munkatársai rámutattak, az általánybér emelésével rendezi azokat a problémákat, amelyek abból adódnak, hogy a gépállomási dolgozók az év bizonyos szakaszaiban nem tudnak dolgozni. Előírásai szerint mind a traktorvezetők, mind pedig a motorkezelők részére — decemberben, valamint a januártól júliusig terjedő hónapokban — a munkavégzés körülményeitől és a várható munkák mennyiségétől függően, differenciáltan, az eddigi 251, illetve 210 forint helyett havi 400—1100 forint között kell az átalánybért megállapítani. Az átalánybér személyenkénti megállapításakor figyelembe veszik a traktoroAijándék ozzon húsvétres is! Megkezdődön Virágparfüm kazetta 36,— forint A fiUtrPíl „Decenta” ajándékkazetta 30,— forint M „Florena” ajándékkazetta 22,— forint */ AI i*rf r 1 p (II Kölni ajándékkazetta 60,— forint IVUIjÍ T AoAII. „Dorsay” kölnikazetta 80,— forint Az egri, gyöngyösi és hatvani ILLAYSEERBOLTOKBAN AZ ILLATSZER A LEGKEDVESEBB AJÁNDÉK AZ 1962-ES ESZTENDŐ, az ötéves terv második esztendeje, bebizonyította, hogy népgazdaságunk képes a megnö- vékedett feladatok légkörében is a kitűzött célok elérésére és túlszárnyalására, a, gazdaságiműszaki színvonalának emelésére, amely egyben további előrehaladásunk legfőbb zá- löga. Ha az új esztendő küszöbén, a jövő feladatainak távlatából mérlegeljük hazánk gazdasági életének sterkezeti változásait, azt kell mondanunk, hogy egészen különleges szerep jut a Barátság kőolajvezetéknek és az ezzel kapcsolatban létrejövő Dunai Kőolajfinomító-. nak. A gazdasági elemzés azt mutatja, hogy e kőolajvezeték magyar szakaszának kiépítése világviszonylatban is a legolcsóbban_ és műszakilag legkorszerűbben, s ráadásul távlatilag is megoldja a gazdasági életünk számára létfontosságú kőolaj behozatal prob- , lémáját. Éppen ezért jelentősége kihat az ország egész gazdaságának fejlődésére és rendkívül sokoldalú segítséget nyújt az ötéves terv második felében előttünk álló magasszintű feladatok sikeres megvalósításához. Ahhoz, hogy ennek jelentőségét felmérjük, előre kell bocsátani: a gazdasági-technikai ; fejlődés világszerte az olaj és földgáz rendkívüli előretörését hozta az egyes országok energia-mérlegében. A • szovjet fűtőanyag-mérlegben részesedésük már ma is több mint negyven százalék, három év múlva már meg kell haladnia az ötven százalékot, 1980 körül pedig a hatvanöt százalékot. A Szovjetunióban ennek megvan a természetes anyagi bázisa. A népi demokráciák viszont (Románia kivételével) az igényekhez képest olajsze- gények. A magyar kőolajtermelés az utóbbi öt évben kétszeresére nőtt és 1962-ben, az ideiglenes adatok szerint, meghaladta az 1,6 millió tonnát —, de így is csak alig felét fedezi a szükségleteknek. Nem is beszélve arról, hogy a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan haladó fűtőanyag-mérleg változások az igényeket is gyorsan növelik. Eddig is a Szovjetunió elégítette ki az említett országok iparának kőolajigényét: az olajat két-háromezer kilométeres távolságra vasúti kocsiban szállították. Ez a szállítási módszer azonban nem gazdaságos. Sőt a szállított mennyiség növekedéséül arányban egyre kevésbé az. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Jí. ülésszaka 1958- ban azért határozta el a ..Barátság olajvezeték” megépítését, amely 1965-ben mintegy évi 15 millió tonna kőolajat szállíthat a Szovjetunióból a népi demokratikus országoknak. EZ AZ OLAJVEZETÉK már méreteiben is szimbolizálja a KGST-ben megtestesülő tervszerű szocialista együttműködés erejét és távlatait. Ez a világ legnagyobb kőolajszál- lító csővezeték-rendszere, ötezer kilométeres hosszával akkora, mint az utána következő két leghosszabb ■ vezeték, az észak-amerikai Big Inch és a Szaúd-arábiai Tapline együttvéve. A vezeték a Volga menti Kujbisevből indul el, a világon egyedülálló 1020 milliméteres csőátmérővel. 'A bjelorussziai Mozir városánál válik ketté, északi és déli ágra. Az északi ág több mint 1200 kilométeres hosszúságban északnyugati irányban húzódik és Lengyel- országon keresztül az NDKbéli Schwedt vámosába fut. A déli ág 1730 kilométeres hosz- szúságban csehszlovák területen keresztül lép be Magyarországra. A csehszlovák ág Pozsonyon keresztül Bmo érintésével Prága közelében ér véget. A magyar elágazás útim a nyomvonal hossza 130 kilométer és „végállomása” az épülő szászhalombattai finomító, a születés előtt álló Dunai Kőolajfinomító. Ez az üzem, amely 1965-ben kezdi meg a kőolaj feldolgozását, ötéves tervünk egyik legnagyobb alkotása. Elkészülte után évi több millió tonnás kapacitásával hazánk Világszínvonalon álló korszerű, nagy kóölajfinö- mítója lesz. A finomító mellett épül Magyarország legnagyobb erőműve. Ez a finomítás után visszamaradó fűtőolaj bázisára épülve, villamos energiát termel. A nagy szászhalombattai finomító elkészüléséig a kő- olajvezetékeket Kápolnásnyé- kig meghosszabították, s egy régi vezeték felhasználásával Szőnyig továbbítják a kőolajat Itt a régebbi üzemek mellé évi egymillió tonna kapacitású desztillációs üzem épül. Ennek a felhasználása és létrehozása azt jelentette, hogy még a nagyfinomító teljes elkészülte előtt „beléphetett” Magyarországra a csővezetéken szállított szovjet kőolaj. A múlt év őszén megtartott szonyi avatóünnep így valóban „nagy napja” volt az ötéves terven dolgozó magyar népgazdaságnak és a KGST-nek egyaránt. MINT EMLÍTETTÜK, a Barátság olajvezeték és a Dunai Kőolajfinomító működésének teljes gazdasági jelentősége csak a jövőben — de már a legközelebbi jövőben — bontakozik ki. Mindenekelőtt azt kell megállapítani, hogy az előzetes számítások szerint a csővezetékeken történő olajszállítás önköltsége három- négyszerte kisebb a vasúti szállítás költségeinél. így a csővezeték beruházása mintegy három év alatt megtérül. Vannak azonban ennél mélyebbré ható gazdasági előnyök is, amelyek már közvetlenül befolyásolják 5 éves tervünk és távlati fejlesztési terveink sikeres teljesítését. A legjelentősebb talán az, hogy a világ legnagyobb köolajelőfordulá- saival állandó és zavarmentes kapcsolat létesül, s így a magyar kőolajellátás hosszú tervidőszakokra teljesen biztosítva van. Már pedig legfontosabb célkitűzéseink: a mezőgazdaság gépesítésétől a közúti szállítás fejlesztésén keresztül az ipar energiaellátásán át a vasút die- selesítéséig — mind kőolajtermékeket igényelnek. Ugyancsak döntő a zavarmentes olajellátás leggyorsabban fejlődő és iparunk világszínvonalra emelése szempontjából ' talán legdöntőbb ágazata, a vegyipar szempontjából. Hiszen a kőolajtermékek biztosíthatják leggazdaságosabban a vegyipar alapanyag-igényét, a műszálak, műgyanták, műtrágyák gyártásának bázisát. HA EGYALTALABAN lehet ebbén a kérdésben fokozatokról beszélni,- azt kell mondanunk, hogy Magyarország számára még fontosabb, nagyobb jelentőségű a Barátság Kőolajvezeték, mint a többi népi demokratikus ország számára. Nem szabad elfelejtenünk, hogy kedvezőtlen természeti adottságaink miatt a hazai energiatermelés zömét kitevő gyenge minőségű szenek termelése sokkal drágább, a termelékenység jóval kisebb, mint Csehszlovákiában, az NDK-ban, vagy Lengyelországban, s ezekben az országokban az egy lakosra jutó energiahordozó-készlet is sokszorosa a miénknek. Így hát vallóban nem túlzás azt mondani: a Barátság olajvezeték belépése, majd a Dunai Kőolajfinomító megindulása valóságos fordulatot jelent hazánk gazdasági fejlődésében, döntő tényező lesz ötéves tervünk sikeres megválás {fisában és új, merészségükben is reális tervek távlatait nyitja meg számunkra. G. E.
