Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-26 / 71. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEG v El TANÁCS NAPILAPJA XIV. évfolyam, 71. szám ARA: SO FILLÉR • 1963. március 26., kedd VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A tárgyalások meghiúsulása után a francia bányászok teljes egységben folytatják a sztrájkot PÁRIZS fMTI): Vasárnap megszakadtak a tárgyalások a francia bányászok, illetve a kormány megbízottai között. A szakszervezetek teljes egységben a kormányt teszik felelőssé a megbeszélések kudarcáért. A kormány nem csupán visszautasította a bányászok tizenegy százalékos béremelését, de még azt is megtagadta, hogy az általa kiküldött bizottság, a „bölcsek tanácsa” jelentésében ajánlott nyolcszázalékos emelést azonnal megadja. A hírügynökségek jelentése szerint a tárnák dolgozói eltökélten folytatják a harcot. Lens környékén, a nagy északfranciaországi bányavidéken a munkások hangoztatják: „Küldötteink jól tették, hogy nem engedtek: tudjak, hogy mögöttük állunk. Huszonnégy napi sztrájk után lehetetlen úgy jelvenni a munkát, hogy nem kapjuk meg az azonnali nyolcszázalékos béremelést. A Reuter jelentése szerint a tárgyalások kudarca előreláthatólag éreztetni fogja hatását az állami ipar más ágazataiban is. (MTI) Az 1963. évi állami költségvetés az ól ággyűlés előtt Az országgyűlés hétfői ülése Az országgyűlés hétfői ülésén megkezdte az 1963. évi állami költségvetésről szőlő törvényjavaslat tárgyalását. Részt vett az ülésen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Foek Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi M*' iós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tagjai. Jelen voltak az ülésen Mijalko Todorovics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökének vezetésével a jugoszláv állami küldöttség tagjai. A diplomáciai páholyban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Az ülést 10 órakor Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az elnök üdvözölte a Mijalko Todorovics vezetésével hazánkban tartózkodó és az ülésre ellátogatott jugoszláv állami küldöttséget. Ezután dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter megtartotta költségvetési beszédét. Dr, Tímár Mátyás expozéja A pénzügyminiszter az elmúlt gazdasági év elemzésével kezdte beszédét Megállapította, hogy 1962-ben népgazdaságunk jelentős eredményeket ért cL Iparunk termelése a tervezettnél valamivel nagyobb mértékben, csaknem 9 százalékkal nőtt. A termelékenység emelkedése megfelelt az ötéves terv előirányzatának. Mezőgazdasági termelésünk összességében azonos volt az előző évivel, a súlyos aszály következtében azonban elmaradt a tervtől. Az aszály ellenére is egyes termékfajtáknál magasabbak voltak az átlagok, mint a korábbi években. Főként a mezőgazdasági termelés alakulása miatt a nemzeti jövedelem csak 5 százalékkal nőtt, a lakosság életszínvonala pedig, bár emelkedő irányzatát megőrizte, nem érte el a kitűzött szintet. Erőteljesen nőttek a társadalmi közös fogyasztást szolgáló alapok és a beruházások. Ezek a tendenciák tükröződnek az államháztartás, a hitel- és pénzforgalom, valamint a nemzetközi fizetési helyzet alakulásában is. Költségvetésünk bevételei és kiadásai 1961-hez képest egyaránt 6,3 milliárd forinttal emelkedtek, az államháztartás egyensúlyban volt. Vállalatakik forgalmi adó és nyereség címén az előző évinél 5,1 milliárd forinttal nagyobb összeget fizettek 'be Eredményeik alapján a közeli hetekben 1,3 milliárd forint nyereségrészesedést kapnak, a nyereségrészesedés az állami ipar átlagában megközeliti a 11 napi bérnek megfelelő összeget. Megállapítható azonban az is, hogy a tervezetthez képest, egyes területeken elmaradás mutatkozott Az állami iparban például a termelési érték 100 forintjára eső költség 1,2 forinttal csökkent s ez kevesebb, mint amennyivel a terv számolt. Bizonyos mértékben javult a készletgazdálkodás, mert a termelés a sziikségle- tekkkel jobban összhangban volt, a vállalataink egy részénél azonban még mindig lazaságok tapasztalhatók. Fejlődött a termelőszövetkezetek anyagi ellátottsága és gazdálkodása, a munkafegyelem és szervezettség javult, a termelés és a közös gazdaságok alapjai növekedtek. Döntően a rendkívül kedvezőtlen időjárás következtében azonban az előző évhez képest nőtt a mérleghiányos szövetkezetek száma. Az aszály hatása különböző volt a termelő- szövetkezetekben aszerint, hogy hogyan éltek a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeivel. Tímár Mátyás ezután a beruházásról szólt. Elmondotta, hogy a tervet 3,5 százalékkal túlteljesítettük. 1962-ben tovább emelkedett a termelő befektetések aránya. Növekedtek az előző évihez képest a vegyipari, az élelmiszeripari, a termelőszövetkezeti beruházások. A közületi kiadásokra 38,5 milliárd forintot fordítottunk. Jelentős erőfeszítéseket -tettünk honvédelmünk fejlesztésére. Az egészségügyi-, szociális, kulturális kiadások 9,6 százalékkal magasabbak voltak, mint 1961-ben, az igazgatási költségek részaránya pedig csökkent az előző évihez képest. A lakosság bevételei és kiadásai — ha a tervezettnél lassúbb ütemben is — emelkedő tendenciát mutattak 1962-ben. A foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma több mint 70 000-rel emelkedett. Ennek következtében a lakosság mintegy 1,5 milliárd forint többletbevételre tett szert. Fejlődik a lakás- kultúra, Ízléses és jó az öltözködés, fokozódik az érdeklődés a tartós fogyasztási cikkek iránt. A lakosság takarékbetétállománya az elmúlt év végén elérte a 8,8 millárd forintot, ez év március első napjaiban pedig már meghaladta a 10 milliárd forintot. Külkereskedelmünk és nemzetközi fizetési kapcsolataink előnyösen fejlődnek. Bonitá- surak a világpiacon kifogástalan Az ellenforradalom után a baráti országoktól felvett hiteléé: esedékes törlesztése egy részének atáridő előtt tettünk eleget Eredj .tikkel azonban kora í yagyunk elégedettek. ügy véljük, hogy a szocialista gazdasági rendszer — pártunk céljának megfelelően — gyorsabb ütemben is fejlődhet, ha iparunk, mezógazdasó)- gunk, egész állami életűnk területén nagyobb felelősséggel és szakértelemmel áo’.gozuní:. Hatalmas tartalékok rejlenek á szocialista tábor országa' között egyre erőteljesebben kibontakozó nemzetközi együttműködésben. A miniszter ezután az 1963. évi költségvetéssel összefüggő kérdésekről beszélt. — Az 1963. évi népgazdasági terv szerint az ipari termelés mintegy 8 százalékkal, a mezőgazdasági termelés — az aszályos évvel szemben — 12—14 százalékkal emelkedik — mondotta. — Az ipari és a mezőgazdasági termelés, valamint a népgazdaság más ágazatai teljesítményének növekedése révén a nemzeti jövedelem 7,8 százalékkal gyarapodik. A tervezett nemzeti jövedelemnek megvalósulása lehetővé teszi a bedből élők és a parasztság reáljövedelmének növelését. — A pénzügyi mérlegek szoros egységben készülnek a népgazdasági tervvel. Költségvetésünk magában foglalja azokat a fő feladatokat és problémákat, amelyeket idei tervünk is tartalmaz. — Államháztartásunk szorosan összefügg az állami vállalatok gazdálkodásával. A forgalmi adó, nyereségelőirányzatok a népgazdasági terv adatainak megfelelő fejlődést jeleznek és együttesen 11,3 százalékkal emelkednék. A forgóalap növekedésének üteme az előző évvel szemben — a tervezett alacsonyabb készletnövekedés miatt — mérséklődik. A vállalati befizetések emelkedését döntő részben az iparból származó nyereség 4,5 milliárd forintot meghaladó növekedése biztosítja. Az ipar tervezett nyereségének megvalósulásához a termelés költségeinek 1,2 százalékos csökkenése szükséges. Növekednék a költségvetésnek az állami gazdaságoktól, a közlekedési, a kereskedelmi és a felvásárló vállalatoktól származó bevételei is. — "963-ban az állami váHa- iarflfc : "fizetései adják a költség. • ■tés tervezett összbevételeinek 82 százalékát. Tehát vállalataink jó munkája alapvető előfeltétele annak, hogy előirányzott ipar- és mezőgaz- daságfejlesztesi, szociális, kulturális, lakásépítési, védelmi feladataink.!. végrehajthassuk. Ezért nagyon Mntcs, h >gy vállalataink javítsák a munka szervezettségét, a bér-, anyag- és rezsit zdál- kodást, csökkentsék önko. légüket. v— Arra, hogy milyen tártaié kok vannak még, jellemzésül felhozható néhány adat. Az ipargazdasági és üzemszervezési intézet múlt évi elemzése szerint a KGM területén a technikai-szervezési, illetve munkafegyelmi okok miatt a forgácsolásnál 11,9 százalék, a szerelésnél 10,6 százalék, a sajtolásnál 9,6 százalék volt a munkaidőveszteség. Hasonló okok miatt számottevő a munkaidőveszteség az építőiparban is. — Fontos feladat a készletgazdálkodás további javítása is. Minden feleslegesen lekötött készlet végső soron eszközöket von el a beruházástól, a fogyasztástól. A tapasztalatod: azt bizonyítják, hogy ezen a területen még korántsem kielégítő a gazdálkodás színvonala. A vállalati igazgatók, főmérnökök, sőt főkönyvelők egy része a napi termelési problémák mellett nem szentel kellő figyelmet arra, mi van a raktárakban, az udvarokon, mit mutatnak a nyilvántartások, hogyan történnek a megrendelések. — A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint példáid: az Április 4. Gépgyár felesleges készleteinek értéke az 1962 december 31-i felmérés szerint mintegy 52 millió forint volt A feleslegnek mintegy negyedrésze importanyag. A felesleg jórészt előszállításból, kétszeres megrendelésből és nagymértékben abból származik, hogy programváltozások esetén a stornírozást nem hajtják végre kellő gonddaL — Gyakran a felügyeleti szerv döntése hozza nehéz helyzetbe a vállalatokat. A Borsodnádasdi Lemezgyár például minőségi okok miatt körülbelül 700 tonna lemezanyagot nem akart átvenni a Dunai Vasműtől. A Vaskohászán Igaz Óság azonban utasította a g arat a nem megfelelő minőségű anyag átvételére. — A készletgazdálkodásban fennálló fogyatékosságokat és azok szigorúbb megítélését is jelzi, hogy az iparban a büntető kamat több mint négyszeresére emelkedett — Az ipar minden területén nagyobb figyelmet kell szentelni a külkereskedelem követelményeinek. Alapvető érdekünk, hogy a korszerű termékek, a világpiacon gazdaságo(Folytatása a 2. oldalon) ÜLÉSEZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS
