Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-20 / 66. szám

1963. március 20., szerda NÉPŰJSA6 5 Egy gyáróriás első lépései „Az MSZMP vxn. kon­gresszusának határozó­ikból: El kell érnünk, hogy az ötéves tervben előirt 250 ezer helyett legalább 300 ezer lakás épüljön.” . A három büszke, százméte­res kémény már csak azt várja, hogy lekerüljön „fejéről” a zöld fedősapka és nagyot léle­gezve kifújhassa az első gőzt. Türelem, türelem, cirógatják a munkások, mérnökök a három kolosszust, mondván, rövide­sen erre is sor kerül. A kétségtelenül jelentős pil­lanat tehát a terveknek meg­felelően a Tanácsköztársa­ság évfordulója alkalmából el­érkezik. Harminchárom száza­lékos kapacitással működni kezd Magyarország leghatal­masabb cementgyára, a váci Dunai Cement- és Mészmű. ták során szóba került pél­dául a Mecsek és a Bükk vi­déke is, de ezeken a helyeken a feltételek nem voltak min­den szempontból tökéletesek. A Vác-kömyékén elterülő Naszály-hegy viszont szinte magát kínálta e nagyszabású program gazdájának. A szak­emberek csaknem 100 eszten­és célszerűségével csak ritka harmóniája vetekszik.” Az ember alkotta kolosszus rriost teszi meg majd az első lépéseket. Az ilyen pillana­tokra szokták mondani a sok­szor sajnos elkoptatott jelzőt: történelmi... Mit jelent nemzetgazdasá­gunk életében a Dunai Ce­Az eredeti elképzelések sze­rint 1965. január elsején kel­lett volna teljes kapacitással indulni a DCM-nek. Azonban az NDK-beli és a magyar ter­vező- és kivitelező szervek, a magyar, a német munkások, műszakiak jó munkájára, lel­kesedésére, szaktudására tá­maszkodva, azzal a bátor ja­vaslattal álltak elő, hogy vál­lalják az egy évvel korábbi határidőt. Nagyszerű kezde­ményezésük egymillió tonna cementet jelent hazánknak ter­ment- és Mészmű? E nagy építkezés nyomón már 1964- ben annyi cementet fog gyár­tani a DCM, mint a jelenlegi gyárak többsége együttvéve. A magyarországi cementipari üzemek termelése jelenleg évente 1,733.117 tonna. A váci cementrészleg teljes bekapcso­lásával ez a szám meg fogja majd közelíteni a hárommillió tonnát! A legmodernebb technikával épülő gyáróriás felmérhetetlen jelentőségű hazánk életében. A korábbi évek iparpolitikája következtében messze elma­radtunk az európai színvonal­tól, s bár az utóbbi öt eszten­dőiben sokat javult a helyzet, mégis számottevő változást csakis egy új, hatalmas léte­sítmény hozhat Az új cementgyár építésének gondolata már tizenöt évvel ezelőtt felmerült, ám teljes határozottsággal csak az utób­bi esztendőkben láttunk hozzá. dóré becsülik a környék mész- kőkificséneik tartalékait. Ez pá­rosul a jó szállítási viszonyok­kal és azzal a felbecsülhetetlen lehetőséggel, hogy a Dunából Vizsgáznák az öreg diákok... köszönet- érte... Miért nincs időben tej?... Divatbemutató Szilvásváradon... „Hideg" büfé... Az Ifjúsági Ház műsorából... ... Vizsgáztak a horti tsz ve­zetői, 21 férfi és két nő. 1962 telén a járási tanács művelő­désügyi osztályának, vezetője, Süttő János elvtára, megszer­vezte Horton a tsz-vezetők ré­szére az általános iskola VII. osztályának levelező tagozatát. •Néhány fiatalabb kivételével 50—60 éves emberek vettek részt ezen a tanfolyamon, köz­tük én is. A legidősebb hallga­tó Molnár Mihály elvtárs, a párttitkár volt. A kezdet bi­zony nehéz volt mindannyiuk- nak. Az ezüstös fejek, mi taga­dás, eleinte ellenálltak a tudo­mánynak, de a végére mégis a tudomány győzedelmeskedett. Ebben nagy részük volt fárad­hatatlan tanárainknak. A sike­res vizsga után valamennyien megígértük, hogy az őszön tel­jes létszámmal jelentkezünk a VIII. osztályba. Csuka János brigádvezető, Hort ★ ... Elmúlt végre az árvízve­szély Hevesvezekényben is. A község vezetői. Magyar Sándor vb-elnök, Fülöp Sándor tsz-el- nök, Tihanyi István párttitkár, hat napon keresztül, éjjel- nappal munkában voltak, ve­zetésükkel birkózott a község lakossága a vízzel. 1944-ben ha­sonló árvízveszély még ember­áldozatot is követelt a község­ben, most azonban összefogás­sal sikerült elhárítani a ve­szélyt. A belvizek állandó szi­vattyúzása, az emberek éber­sége útját állta a vízbetörés­nek. Segítők is alcadtak, Eger­ből, Kecskemétről, Kalocsáról, A. község népe köszönetét mond áldozatkész munkájukért mindazoknak, akik a nehéz na­pokban helytálltak. Rozgonyi István Hevesvezekény ★ ... megoldatlan községünk tejellátása, mióta a gyöngyösi tejipari vállalat szállítja a te­jet. Boltjaink nyitását úgy ál­lapították meg, hogy az isko­lába menő gyermekek részére az édesanyák kora reggel be­szerezhessék a tejet. Sajnos, a gyöngyösi tejipar vezetői ezt nem veszik figyelembe, s reg­gel hét óra helyett 9—10 óra­kor szállítják a tejet, de volt már arra is példa, hogy dél­után érkezett meg. Télen, ami­kor nem volt munka a határ­ban és a tej sem romlott gyor­san, még csak megoldották a „tejproblémát”, de mi lesz, ha minden épkézláb ember a ha­tárban dolgozik majd, s a be­köszönő meleg napokon, a tej tárolása is lehetetlenné válik? Vágföldi Ferenc Csánv ★ ...Nagy eseménye volt a Iáé bükkalji falunak a szakszer­vezet által rendezett divatbe­mutató. Az egri Állami Áruház manekenjei mintegy 50—60 ta­vaszi ruhát mutattak be. Községünkben, sajnos, nincs kultúrház, így a divatbemuta­tó színhelye a mozi lett, amely­nek termét a mozielőadás után szinte pillanatok alatt rendez­ték át bemutató teremmé. Nagy segítséget nyújtottak eh­hez,az Állami Áruház dolgo­zói is. Még annyit elmondhatunk: a bemutató sikert aratott. A né­zők véleménye szerint, hasznos volt, és jól szórakoztak is. Szilvásvárad, szakszervezeti bizottság ★ . . . Egerben, a Szőlészeti Ku­tató Intézet előtt bádogból ké­szült kis bü|é áll- Az arra já­rók szívesen állnak itt meg a nagy melegben egy pohár üdí­tő italra, téli reggeleken egy féldecire. A dolgozók kényel­mét szolgálja ez a kis büfé. De a benne dolgozó elárusítóét an­nál kevésbé. Lassan egy hó­napja nincs már tüzelő a Iris büfében, a bádogfalak között bizony összeverni ed az, akinek órák hosszat kell állnia, hogy kiszolgálja a vendégeket. Va­jon a vállalat vezetői miért nem gondoskodnak az itt dol­gozó egészségének megvédésé­ről? Shóti János Eger ★ ... A hevesi KlSZ-fiatalok az Ifjúsági Házban ünnepelték, meg március li-ét. Este hétkor már zsúfolásig megtelt az Ifjú­sági Ház. A megemlékező ünnepi be­szédet Varga Kálmán, a KISZ járási titkára mondotta el. Az ünnepi beszéd után szórakoz­tak a fiatalok, majd az Ifjúsá­gi Ház vezetősége szellemi ve­télkedőt rendezett. Sallós Irén Heves T»iuii»nsíny liésziü a* egri sápás A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség védnökséget vállalt az építkezés felett és mindenütt „zöld utat” kért és kapott hozzá. A két és fél milliárdos be­ruházással épülő és véglegesen 1964-ben működő DCM-ről büszkén mondhatjuk el, hogy szervezettségben, programsze- rüségben, a nemzetközi koope­ráció összehangolásában pél­dát mutat. Igen szerencsésnek mondható a gyár helyének megválasztása. Az előzetes vi­nyerhetfk a vizet. Ha mindeh­hez még azt is hozzászámít­juk, hogy a fővárosnak szinte közvetlen közelségében van, így érthetővé válik a döntés jogossága. Március 21-én bekapcsolják a DCM úgynevezett első ce­mentvonalának valamennyi be­rendezését és dolgozni kezd a monumentális gyár első része. Egy párizsi szaklap itt járt tu­dósítója megállapította, hogy „Európa valóságos csodája lesz a magyar cement- és mészmű ven felül! A Dunai Cement- és Mész- mű két és fél milliárdos forint­jával második ötéves tervünk legjelentősebb beruházása. Ez a beruházási program is ne­mes célkitűzéseket szolgál. Nagy mértékben arra hivatott, hogy elősegítse népünk egyik alapvető problémájának, a la- káskerdésnek a megoldását. Bácskai László (elsxakadu.aüi utáni történetéből Felszabadulásunk óta immá­ron majd két. évtized telt el. Két évtized népünk több mint ezer éves történetében nem nagy idő, de a felszabadulás óta hazánk olyan óriási válto­záson ment át, hogy e változá­sok méltán avatták az elmúlt 17 évet történelemmé. Az egri járás is jelentős fejlődésen ment át a felszabadulás óta. Most, amikor a 'szocializmus teljes felépítéséért dolgozunk, nem árt visszatekintenünk az eddig eltelt időre. Nem árt megnézni, hogyan, jutottunk el a fejlődésben idáig. Az eddig eltelt idő felmérésére igen al­kalmasnak kínálkozik egy tör­ténelmi tanulmány megírása. Ennek tudatában határozta el az Egri Járási Pártbizott­ság és a mellette működő kul­turális állandó bizottság, hogy megírja az egri járás felsza­♦ badulás utáni történetét. } Az egri járás felszabadulás ► utáni történetének megírása {nemcsak abból a szempontból ♦ lesz jelentős, hogy feltárja a 1 tudomány módszereivel a já­♦ rás eddigi fejlődését és a fej­♦ Színhely: ízlésesen berendezett lakás. Szereplők: Egy fia­tal házaspár, két ven­dég — az egyik újság­író, — no, meg a mag­netofon. Megindul a gép és felcsendül a dal: Írom a levelem Balogh Má­riának ... A fiatalasszony li­kőrre) kínál, férje fe­szülten hallgatja a jól ismert szöveget. Nem először játsszák le. — Azelőtt Inkább a dzsesszt kedvelte, soha­sem szerette a magyar nótákat. Hiába, a hon­vágy! Látja, most így kezdi az üzenetet. Köhögés, rekedtes férfihangot közvetít a technika Londonból. — Szervusz, Pista! Megcsuklik a hang. — Sok mindenen mentem keresztül, amióta ide dobott a sors. Két évig művé­szeti iskolába jártam. Ügy éreztem, nem so­kat érek vele. (— Mindig szeretett rajzolni. Nézze ezt az aktot. Ceruzarajz fény­képről. Nem tett sem­mi rosszat, mégis ki­ment 1956-ban, ami­kor hallotta, hogy meg- nvflt Nyugat felé a ha­tár.) — Nem találtam a helyem, elmentem egy rajzfilmgyárba dolgoz­ni, amelynek magyar c l m uij tudó lű fu zalaíj tulajdonosa van. Fő­ként reklámfilmeket csináltunk. Fagylalt, benzin ... fagylalt, ben­zin ... Aztán vidámodik a hang. — Csináltunk . egy­két. stiklit is, úgy, mint diákkorunkban, otthon, emlékszel? Például be­ragasztottuk az egyik pacák ajtaját. Mit ösz- szenevettünk, az angol kollégákkal. (— Mindig nagy tré­facsináló, vidám fiú volt. A filmgyárból egy divatlaphoz került rajzolónak, most ott dolgozik.) — Emlékszel — ne­vet. — Mikor otthon skatulyából és drótból telefont készítettünk. Apáék elestek a drót­huzalban, hogy szidtak bennünket. Köhécselés. — Pilla­nat, rágyújtok egy ci­garettára. — Örömmel hallot­tam, hogy kisbaba lett nálatok. Mi is arról beszélgetünk, Kay-val, a feleségemmel, hogy milyen nevet adjunk a gyereknek. (— A felesége angol lány. jjjézze, a fényké­pét, ugye '■•rinoo?) — Ó azt mondja, hogy magyar legyen. En inkább az angol keresztnév mellett va­gyok. Nehéz kiejteni Angliában a magyar neveket. En is John vagyok már idekint. — Nem vagyok már Já­nos, csak John. Sóhaj. — Remélem, rö­videsen levelet ka­punk tőled. Volt egy motorom, olasz gyárt­mány. Lambretta — talán ismered a már­káját. Bejártuk a fe­leségemmel Franciaor­szágot, Olaszországot. Ittuk az olcsó, vizes, gyenge francia boro­kat. Jártunk a francia tengerparton — hol van az a Balatontól! A magyar tenger partján százszor-ezerszer job­ban éreztük volna ma­gunkat. — Mi is a következő téma? Kay eltörte két­szer a bokáját. — Sok bajom volt a motorral. Nekimentem embereknek, vagy ők jöttek nekem. (— Mindig ilyen szertelen volt itthon is.) — Vettem esy For- dot. 160—170 kilomé­terrel söpör az ország­úton. Eszi a benzint. — A feleségem a nyáron szeretne, elmen, ni hozzátok, most ö be­szél. Kellemes női hang, — Szervusz; Pista. Ez nem jó — nevet. — Még keveset tud magyarul — szól közbe a férj. Az asszony abba­hagyja a kísérletezést. Angolul folytatja. El­mondja. hogy szeretne Magyarországra láto­gatni. Isimét a rekedt férfi­hang. — Adok egy kis dzsesszt. A lemezt majd elküldöm. (— Mindjárt lejár a szalag egyik fele.) — Emlékszel, ami­kor apu egyszer leej­tett egy húsz-, vagy öt. venfillérest otthon és úgy kapott utána, mintha az élete függött volna tőle. Ezen is ne­vettünk. Otthon tör­tént, gyerekek voltunk. Azt sem felejtem el, hogy mikor mint leen­dő orvos a szigorlatra készültél, ott voltam nálad és az egyik ke­zedben a tízórai volt, a másikban egy darab emberi agy. Én akkor meg voltam döbbenve, lődés perspektíváit, hanem ab­ból a szempontból is, hogy ez a munka lesz az első kísérlet a járás felszabadulás utáni tör­ténetének megírására. A tervezett tanulmány a já* rés történetét 1945 és 1963 kö­zött kívánja tárgyalni. E kor­szakot három főperi ódusfa bontja: az első periódusban a járás 1945—48-a közti törté­nete, a másikban az 1948—1957 közti szakasz története, a har­madik szakaszban 1957-től nap­jainkig tartó időszak története kerül tárgyalásra. Az adat­gyűjtésben a szerzőt segítik az egri járás pedagógusai, párt­ós tömegszervezetei is. Sz. K. Nincs igazság zán nem tehetek róla, nekem nem mondták, hogy nincs hazai alap­anyagunk. s kül­földön már nem gyártanak ilyen gépeket. Egy van még: egy londoni kis múzeumban... Amikor főigaz­gatóságom össze­húzott szemmel cs ingó fejekkel ezt mondta:- Ejnye... ej­nye! ... azt hittem, hogy menten a föld alá süllyedek. Hát ez így nem mehet tovább, gyorsan megter­veztem egy liftet, amely nem fölfelé, hanem lefelé megy, s hozzá az üzemet is, hazai gépek és külföldi lift-alapanyagok felhasználásával. Micsoda pech! Ha hiszik, ha nem, itthon nem voltak ilyen gépek és lift- alapanyag nincs is, — mint később megtudtam. Mon­danom sem kell, hogy amikor a fő­igazgatóságtól megkaptam a bün­tetési: — A kuiyafáját magának, csúnya fiú ... Dada — és rámvertek kettőt, kegyetlenül bána­tos lettem. Tény­leg, rettenetes egy helyzet: százmillió forintért terveztem és semmi eredmé- nye nincs. Bána­tomban inni akar­tam, de egy vasam sem volt, bele­nyúltam háta kasz- szába és kiemeltem ezer forintot, mert körülbelül ennyire voltam bánatos.., Most itt ülök a cellában, hat hó­napot nyomtak rám rongyos ezer forintért... És még ezt nevezik huma­nista társadalom­nak! Ezt a szigort. Ezt a kegyetlensé­get ... Hat hónap ezer forintért! Nincs igazság a földön... (egri) ♦ ♦ Amikor terveim j és elgondolásaim ♦ alapján felépült az { Első Magyar Bor- $ fölöző, közölték t velem, hogy a bort { nem szokták fölöz- i ni, csak a tejet, s j emiatt az üzem, * amely a sovány- {kás borok fölőzé- $ sére alkalmas, tel- ? jességgel alkal- ; mattan a tejhez. ♦ Nagyon szégyell­jem magam, s szé- < gyenem csak foko- { zódott, amikor fö­♦ igazgatóságom ösz­• szehúzta a szemét j és megcsóválta va- i lomennyi fejét... | A szigorú büntc­► lés arra indított, J hogy bebizonyít- I sam, értek a bírá­* latból, s hajlandó ( vagyok meglevő t hibáimat kiküszö- j bölni... Terveim * és elgondolásaim ► szerint felépült te- I hát igen gyorsan ► egy Küszöbölő I Üzem. teljesen ha- \zai alapanyagokra t és külföldi gépek- ' re tUapozva. Iga­hogy lehet így tízóraiz­ni. Ismét zene. (— Játsszuk le a má­sik felét is a szalagnak. Jó?) (— Az eleje nem ér­dekes, a kocsiról be­szél, nagyon részlete­sen. Nézzük meg a vé­ge felé.) Vijjogó hang, majd ismét zene. — Kevés már a sza­lag, nagyon szeretném megismerni a felesége­det. Most már egyre fá­tyolosabb a hang. — Szervusz, Pista! Szervusz, szervusz, Pista! Addig mon­dom, míg a szalag tart. Még hétszer hangzott el a búcsúszó. A fiatal­ember töprengve kap­csolja ki a magnót. Feszült a csend. Az or­vos emlékezetében a- jó baráttal együtt töl-, tött napok elevenednek meg. Az ilyen szertelen1 visszaemlékezés leírva szokatlannak hat. Egy idegenbe szakadt hon-J fitársunk üzenete ez, ■ aki távol a hazától, \ egyedül érzi magát és neki a számunkra ta-\ Ián bizarmak tűnő em-i lékek is az itthoni idők* egy darabját jelentik. , Egy darabját, amely aj külhonban élőnek min-j dennél érdekesebb. ■ Kereskedő Sándor'

Next

/
Oldalképek
Tartalom