Heves Megyei Népújság, 1963. február (14. évfolyam, 27-49. szám)

1963-02-08 / 32. szám

I NEPÜJSAO 1963. február 8., péntek NEW YORK (TASZSZ): Freeman, a TASZSZ tudósí­tója jelenti: Az Egyesült ALJamok hiva­talos köreiben hallgatnak a Kanadában támadt politikai válságról, amelyet az az ame­rikai követelés okozott, hogy szereljék fel atomfegyverrel a kanadai hadsereget. Az amerikai hírügynöksé­gek washingtoni és ottawai közleményei azonban azt bizo­nyítják, hogy az Egyesült Ál­lamok magas rangú képviselő­it meglehetősen nyugtalanítja a kanadai eseményekben be­következett új fordulat, ame­lyet New Yorkban nem ok nél­kül tekintenek új repedésnek a nyugati katonai szövetsé­gen. Ezek a közleményeik rámu­tatnak: Washingtonban attól félnek, hogy az új kanadai parlamenti választások kimenetelétől függetlenül a kanadai politikai élet középpontjába kerül az országnak az Egyesült • Álla­mokhoz fűződő viszonya. Wa­shingtonnak és kanadai hívei­nek ' semmiféle erőfeszítése nem fojthatja el és nem lep­lezheti el a kanadai milliók őszinte felháborodását amiatt, hogy az Egyesült Államok el­lenőrzi a kanadai ipar tekinté­lyes részét és megkísérli a Pentagon hadi szekeréhez lán­colni Kanadát. Washington idegességét ta­núsítja egyebek között liigh- towernek, az AP hírügynökség washingtoni tudósítójának je­lentése: í,Semmi kétség nem fér ah­hoz, hogy nemcsak a választá­si kampány idején, hanem az új parlamentben is élesen vi­tatják majd Kanada és az Egyesült Államok politikai és gazdasági kapcsolatainak prob­lémáját” — írja. Érintve a Kanadában ta­pasztalható erős amerikaelle- nes hangulatot, ^z UPI hír- ügynökség ottawai tudósítója így ír: „Szemmel láthatólag a kanadai választási kampány idején ki kell majd állnia Uncle Samnak a legélesebb tá­madásokat 1911 óta, amikor az volt a jelszó, hogy ne keres­kedjünk a jenkikkel!” (MTI) AZ ÁTVÁLTOZÓ MŰVÉSZ ÖLTÖZŐJÉBEN VAGY ÍGY KELL VENDÉGET FOGADNI! « ADENAUER: Gyorsan a rK.ennedy-jelenet következik! washingtoni kosztümöt! A (Gerő Sándor rajza) MOSZKVA (TASZSZ): — Anglia nassaui kapitulá­ciója, majd ezt követően közös piaci tagságának elutasítása után teljes határozottsággal levonhatjuk ezt a következte­tést: az angol politika súlyos válságba került — írja Sz. Beglov, a Pravda csütörtöki számában. A válság okait elemezve a cikkíró rámutat arra, hogy az angol kormánykörök politikai rövidlátásukban nem vették észre az útjukban elhelyezett amerikai, nyugatnémet, majd francia származású aknákat. A Marshall-terv és az Atlanti Tömb támogatása, a nyugat­német hadsereg felfegyverzé­sében és a nukleáris fegyver­kezési hajszában való részvé­tel, az a törekvés, hógy Nagy- Britannia elsőrendű szerepet játsszék a szovjet-ellenes ter­vekben, a kommunista-ellenes tömbökben és szövetségekben, olyan útra vitte az országot, amely homlokegyenest ellen­Idő fárásjelen tés A Meterológiai Intézet jelen­ti: Várható időjárás péntek es­tig: párás, helyenként ködös idő. 'Többfelé, főleg délnyuga­ton kisebb havazás és jégdara. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet mínusz 7— mínusz 12 fok között, a fagy­zugokban mínusz 12 fok alatt, legmagasabb nappali hőmér­séklet holnap 0 fok közelében. (MTI) Vattaöltönyöket, munkaruhákat, viharkabátokat, bakancsot minden mennyiségben vásárol a BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ, Eger, Zalar József utca 2: Még 8 napig 30—40°/o-kal olcsóbban vásárolhat K\\\\\\VS\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ FÉRFI ÉS NŐI KABÁTOKAT, FEHÉRNEMŰT és KÖTÖTT­ÁRUT, MÉTERÁRUT és DIVAT­ÁRUKAT. Egri 11'fifni Arnltás Washington akadályozza amerikai cégek részvételét a lipcsei vásáron máciai kapcsolat az Egyesült Államok és a Német Demokra­tikus Köztársaság között — „az Egyesült Államok nem nyújthatja a normális konzu- láris védelmet Kelet-Németor- szágban tartózkodó állampol­gárainak”. (AP) | A washingtoni kormány to­vábbra iü igyekszik elvenni a kedvét az amerikai vállala­toknak — beleértve e vállala- . tok európai fiókjait és leány­vállalatait is —, hogy részt vegyenek a március 3-a és 12-e között sorra kerülő Lip­csei Nemzetközi Vásáron. Az amerikai kereskedelem­ügyi minisztérium szerdán es­te közölte, hogy a kiállításra jogosító engedély-kérelmeket a „nemzetközi kereskedelmi hivatal” export-ellenőrzési osztálya nem fogja jóváhagyni. Nem teljesítik azokat a kérel­meket sem, hogy amerikai ere­detű fogyasztási cikkeket „re­exportáljanak”, a vásáron tör­ténő kiállítás céljából. A rendkívül barátságtalan gesztust a minisztérium azzal a kifogással igyekszik indokol­ni, hogy — nem lévén diplo­MOSZKVA (TASZSZ): Gro- miko szovjet külügyminiszter kormánya nevében külön-kü- lön jegyzéket nyújtott át a moszkvai, francia és nyugatné­met nagykövetnek azzal kap­csolatban, hogy nemrégiben aláírták a „francia—német ! együttműködési szerződést”. A jegyzékek megállapítják: ,,Nem a béke, hanem a háború szerződését írták alá”. „A francia—német együttműködé­si szerződés, faltörő kos, amely az európai béke amúgy sem szilárd alapú épülete ellen irá­nyul”. A szovjet jegyzékekben le­szögezik: Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság vezető személyiségei azt akar­ják, hogy Európa két katonai tábor állapotában éljen és e táborokból egymás ellen irá­nyuló harci rakéták nézzenek farkasszemet. Ilyen körülmé­nyek között a Szovjetunió szö­vetségeseivel, a szocialista tá­bor országaival egyetemben „kénytelen lesz levonni a meg­felelő következtetéseket’ és to­vábbi intézkedéseket tenni vé­delmi képességének növelésé­re”. A szóban forgó szerződés — állapítják- meg a szovjet jegy­zékek — formába önti Fran­ciaország és Nyugat-Németor- szág szoros katonai és politikai szövetségét, előirányozza, hogy a két fél minden fontos kül­politikai kérdésben, köztük a kelet—nyugati kapcsolatok kér­désében, összeegyezteti állás­pontját, széles körű együttmű­ködést létesít egymással ka­tonai téren. Ez a szerződés a nemzetközi feszültség fokozá­sát, a népek békéjének és biz­tonságának aláaknázását szol­gálja, elsősorban Európában. Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság szer­ződése közös stratégia, és tak­tika kidolgozását irányozza elő, „hogy közelebb hozzák egymáshoz a két ország hadá­szati alapelveit”. A Német Szövetségi Köztársaság hadá­szati alapelvei értelmében a nyugat-német állam, amely aránylag nem nagy területű és közvetlenül a szocialista orszá­gokkal határos, háború esetén csak úgy kerülheti el a meg­semmisülést, ha a tömegpusz­tító fegyverek valamennyi faj­tájának felhasználásával vil­lámgyors hadműveleteket in- I dit. „A szovjet kormány szüksé­gesnek tartja felhívni a figyel­met arra, hogy ez az alaptétel még tisztán katonai szempont­ból is teljesen tarthatatlan és kalandor jellegű. E tétel alkal­mazása azt jelenti, hogy nem riadnak vissza egy termonuk­leáris világháború kirobbantá­sától sem. Ez pedig csak egy eredménnyel járhat: az atom. háború kohójában az ég el, aki azt meggyújtja” — hangsú­lyozzák a jegyzékek. A NATO-államok fővárosai­ban különösen nagy figyelmet keltett az a körülmény, hogy a szerződés hallgat a nukleá­ris fegyverkezést illetően a Német Szövetségi Köztársa­ságra vonatkozó- korlátozások­ról. Ezzel kapcsolatban „a szovjet kormány szükségesnek tartja kijelenteni, hogy ha a Bundeswehr számára hozzá­férhetővé tennék a nukleáris fegyvereket, tekintet nélkül arra, milyen formában törté­nik ez meg — márpedig Nyu­gaton jelenleg erőteljesen fon­tolgatják éppen e forma kér­dését —, ez rendkívül komoly mértékben kiélezné az európai helyzetet. Bármilyen úton- módon jutnának is nukleáris fegyverek a nyugatnémet had­sereg kezébe — akár közvetve, akár közvetlenül —, a Szovjet­unió e körülményt úgy fogná fel, hogy életbe vágó nemzeti érdekeit közvetlen veszély fe­nyegeti és kénytelen lenne ha­ladéktalanul megtenni az ilyen helyzet követelte szükséges in­tézkedéseket”. Mint a francia kormányhoz intézett szovjet jegyzék rámu­tat, a francia—nyugatnémet katonai és politikai szerződést szinte annak a nagy győzelem­nek 20. évfordulója küszöbén írták alá, amelyet a Volga mellett arattak Hitler hadse­rege fölött. E győzelem ered­ményeként kezdett pirkadni Franciaország fölött a felsza­badulás hajnala. Ebből a szem­pontból a szerződés aláírása csak azt domborítja ki, hogy „a francia kormány a világ szeme láttára szakít azokkal az eszményekkel, amelyek a Hítler-ellenes koaliciö népeit a közös ellenség elleni harcban lelkesítették", „A francia—nyugatnémet szerződésben visszatükröződik, hogy Franciaország támogatja Bonn agresszív törekvéseit. Hogyan ‘lehetne másként ma­gyarázni azt, hogy külön ren­delkezést iktattak be a szerző­désbe arra vonatkozólag, hogy annak hatálya kiterjed Nyu- gat-Berlinre is, jóllehet a fenn­álló szövetségesközi egyezmé­nyekből világosan kitűnik, hogy Nyugal-Némelországnak nincs semmiféle joga Nyugat- Berlinre.” „Ha a francia kormány va­lóban a barátság hídját akarná felépíteni a francia és a német nép között, akkor a két német állam létezésének tényéből ki­indulva, egyesítenie kellene erőfeszítéseit a Szovjetunió és olyan más országok kormá­nyaival, amelyek arra törek­szenek, hogy a német béke- szerződés megkötésével és a nyugat-berlini helyzet e szer­ződés alapján történő rendezé­sével véglegesen lezárják a 2. világháború fejezetét.” A Német Szövetségi Köztár­saság kormányához intézett szovjet jegyzék többek között rámutat arra, hogy a bonni kormány a valóság tényeivel és a béke érdekeivel ellenke­ző politikát követve, egész Németország nevében próbál beszélni, holott a Német Szö­vetségi Köztársaság mellett van egy másik szuverén né­met állam is, a Német Demok­ratikus Köztársaság, valamint Nyugat-Berlin, amely tényle­gesen külön politikai egységet alkot. Az NSZK kormányához in­tézett jegyzék a továbbiakban hangoztatja: „ a szovjet kor­mány mér többször figyelmez­tette a szövetségi kormányt ar­ra, milyen végzetes veszélyt idéz az országra, amikor arra törekszik, hogy' a Bundeswehr nukleáris rakétafegyvert kap* jón. Nem nehéz elképzelni, hogy ha termonukleáris hábo­rúra kerülne a sor, akkor nuk­leáris rakétafegyverek hatal­mas és összpontosított csapá­sai zúdulnának Nyugat-Német- országra. A harmadik világhá­borút Nyugat-Németország nem élné túl. fi Német Szövet­ségi Köztársaság jövőjét a bé­kés munka, az ekék és a gé­pek teremtik meg. Más lehető­ség arra, hogy a mai német nemzedék megmaradjon és újabb német nemzedékek él­hessenek — nincs”. A jegyzékben a szovjet kor­mány kifejem reményét, hogy a Német Szövetségi Köztársa­ság kormánya „további lépé­sinek meghatározásakor szá­mításba veszi, milyen követ­kezményekkel járhatnak e lé­pések a Német Szövetségi Köz­társaságra, elsősorban ennek biztonságára nézve, és gondot fordít arra, fhogy ne történjék valami jóvátehetetlen”. (MTI) A szovjet kormány jegyzékei a „francia—német együttműködési szerződés' aláírásával kapcsolatban Nyugtalanság az Egyesült államokban a kanadai kormányválság miatt bői megalakul az egészségügyi felvilágosítás társadalmi taná­csa, amelynek feladata az egészségügyi felvilágosítás or­szágos irányelveinek kidolgo­zása, a különböző szervek ez irányú munkájának összehan­golása. A tanács az egészség- ügyi miniszter tanácsadó szer­veként működik majd. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) ek az árvíz- édekezésre víz, az* alföldi területekein bel­vízelöntés, a kisebb vízfolyá­sok völgyeiben pedig áradás kive'.kezhetik be. A jelentés beszámol arról, hogy az árvízvédelmi töltések megerősítésére, a jég zavarta­lan levonulását elősegítő fo­lyamszabályozási és meder- kotrási munkákra az állam 1956 óta közel 200 millió fo­rint beruházást fordított'. Több zátonyos. gázlós szaka­szon a mederviszonyokat lé­nyegesen megjavították. Eddig 6 jégtörő hajót építettek, hogy az olvadás megindulása után a jég levonulását meggyorsít­sák. Mindez jelentősen hozzá­járul az árvízvédelmi bizton­ság fokozásához. A vízügyi igazgatóságok ké­szenlétbe helyezték árvízvé­delmi felszerelésüket, anyagai­kat és nagy kapacitású, korsze­rű gépparkjukat — állapítja meg a jelentés. Az árvízvéde­kezés műszaki és államigaz­gatási feladatainak összehan­golása érdekében az árvíz- és belvízvédekezésre alakult te­rületi bizottságokat tájékoz­tatták feladataikról. A területi bizottságok a védekezésre való felkészülésre megfelelő hatá­rozatokat hoztak. A honvédség műszaki ala­kulatai felkészültek a jégtor­laszok robbantására. Az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság vezetőjének jelentése végül megállapítja, hogy az árvíz- és belvízvédekezéssel kapcsolatban jelentős határo­zatok hárulnak a tanácsokra és — veszély esetén — a la­kosságra is. (MTI) nak — elsősorban a bányá­szoknak —, akik hősies erőfe­szítéssel fáradoznak azon, hogy a kemény tél következté­ben előállott nehézségeket az ország leküzdhesse. Az egészségügyi miniszter előterjesztése alapján a kor­mány határozatot hozott az egészségügyi felvilágosítás to­vábbfejlesztéséről. A határozat alapján társadalmi szervezetek és állami szervek képviselői­Előkésziilet< és belvízvi Az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság vezetőjének az árvíz- és belvízvédekezésre való fel­készülésről szóló jelentése is­merteti, hogy a korán beállott és tartósan hideg időjárás kö­vetkeztében a Duna Vaskapu feletti szakaszán mintegy 1000 kilométer hosszúságban össze­függő jégtakaró alakult ki. A Duna alpesi vízgyűjtő terüle­tét a sok évi átlagot jelentősen meghaladó hóitakarő borítja. Az ország alföldi területeit 20—30 centiméteres hóréteg takarja, a hepvvidékeken pe­dig a hó vastagsága helyen­ként az egy métert is megkö­zelíti. A talaj 15—80 centimé­ter mélyen átfagyott. Ameny- nyiben az időjárás kedvezőtle­nül alakulna, esővel együtt je­lentkező gyors olvadás esetén elsősorban a Dunán jeges ár­A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A ftlinisztertanács csütör­tökön ülést tartott. A pénzügy­miniszter előterjesztette az 1963. évi állami költségvetést tartalmazó törvényjavaslat ter­vezetét, a kormány felhatal­mazta, hogy az országgyűlés elé terjessze. Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság vezetője jelentést tett a különleges időjárási vi­szonyok folytán várható ár­víz- és belvízvédekezésre eddig történt előkészületekről. A kormány a jelentést megvi­tatta és határozatokat hozott az ár- és belvízvédelmi biz­tonság növelésére, a védekezés s Tervezettségének továbbfej­lesztésére. Az Országos Tervhivatal el­nöke beszámolt a kormánynak a rendkívüli téli időjárás folytán szükségessé vált intéz­kedések végrehajtásáról. Be­jelentette, hogy a tüzelőanyag- ellátási nehézségek ismereté­ben, sok helyen a bányászok kezdeményezték, hogy ebben a hónapban még egy vasárnapon háromműszakos termelést szer­vezzenek üzemükben. A kor­mány üdvözölte ezeket a kez­deményezéseket és úgy hatá­rozott, hogy február 17-én, va­sárnap is szervezzék meg a termelést a szénbányászatban. A kormány köszönetét és elis­merését fejezte ki mindazok­A Minisztertanács ülése kezik anglia nemzeti érdekei­vel. — Anglia külpolitikai kudar­cai elkerülhetetlenül az ország belső helyzetének. gazdaság\ helyzetének további rosszab­bodását vonják maguk Után — állapítja meg a cikkíró, majd a továbbiakban kijelenti: — A szovjet közvélemény sohasem volt azon a nézeten, hogy a nyugat-európai mono­póliumok egyesítésének terve a békét és az emberiség bol­dogságát szolgálja. A szovjet emberek számára azonban mégsem közömbös, mire ve­zetnek az ezzel kapcsolatos fejlemények. Országunkban az angol népnek sok barátja van, akik elismerik nagy tehetsé­gét, kívánatosnak tartják a A’ Pravda az angol politika válságáról ■versenyt, a kereskedelmet az az angol néppel, az együttmű­ködést mindenben, ami a béke javát szolgálja. A cikkíró rámutatott: A Szovjetunió többször is bebi­zonyította, kész együttműköd­ni minden államinál, köztük Angliával is, a nukleáris há­ború felé tartó agresszív és reakciós erők megfékezésében, a béke megszilárdítását célzó intézkedések végrehajtáséban. — Nem kisebbek a kilátá­sok Anglia és a Szovjetunió gazdasági és kulturális együtt­működésének fejlesztése szem­pontjából. Ennek az együttmű­ködésnek az alapja megvan, ezen az úton a lehetőségek valóban határtalanok — írja befejezésül Beglov. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom