Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-17 / 13. szám

VILÁG PKOLETÄRJAI, EGYESÜLJETEK* AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA Xrv. évfolyam, 13. szám ARA: 50 FILLÉR 1963. január 17., csütörtök Az ország délnyugati részé­ben fokozódott a hideg. Pé­csett 20, Siklóson 26, Mohá­cson és Nagykanizsán 25 fokot mértek, a Dráva melletti Lenti községben pedig mínusz 28 fokig süllyedt a hőmérsék­let. A tartós hideg a közlekedés dolgozóitól rendkívüli erőfe­szítéseket követ» 1. A vasuta­sok kemény erőfeszítése nyo­mán minden vonalon közle­kednek a vonatok, sok szerel­vény azonban — az összes já­ratnak mintegy 20—25 száza­léka — késik, gyakran 25—30 —40 percet. A nemzetközi vo­natok még ennél is többet, mert már a határállomásokra több órás késéssel érkeznek. A MÁV Vezérigazgatósága utasí­totta a MÁV igazgatóságokat, hogy a vonatok jobb fűtése érdekében, ahol csak lehet, csökkentsék a szerelvények hosszát. Ennek az intézkedés­nek végrehajtását megkönnyíti az utasok számának csökkené­se. A kemény hideg következté­ben — néhány jelentéktelen szakasztól eltekintve — befa­gyott a Tisza. A Duna sem tud megbirkózni az erős faggyal. Enyhülésre egyelőre nem le­het számítóm, s így valószínű} hogy hamarosan hefagy a Du- na egész magyarországi szaka­sza. (MTI) A békés egymás mellett élés politikája fokozott jelentőségűvé vált a mai viszonyok között Hruscsov beszéde a i\SZEP VI. kongresszusán. BERLIN (TASZSZ): N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a szovjet pártküldöttség vezető­je, a Német Szocialista Egy­ségpárt VI. kongresszusának szerdai ülésén beszédet mon­dott. Kedves Elvtársaim, Bará­taim! Engedjék meg, hogy minde­nekelőtt tolmácsoljam a Szov­jetunió Kommunista Pártja — Lenin pártja —, az egész szov­jet nép forró üdvözletét önök­nek, a Német Szocialista Egy­ségpárt VI. kongresszusa kül­dötteinek, a párt valamennyi tagjának, a Német Demokra­tikus Köztársaság minden dol­gozójának! — kezdte beszédét az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára. Ezután hang­súlyozta meggyőződését, hogy az NSZEP kongresszusa dicső­séges fejezetet ír be a német munkásosztály részéről a szo­cializmusért folytatott harc történetébe, fontos tényezővel járul hozzá az egész szocia­lista rendszer további erősödé­séhez, a kommunista világ­mozgalom fejlődéséhez. Mint mondotta, a kongresszus jelen­tőségét fokozza, hogy az elfo­gadja majd a párt új prog­ramját. Mi saját tapasztalatunkból jól tudjuk, mit jelent az új pártprogram, milyen erőfeszí­tést és alkotó munkát tesz szükségessé annak megszer­kesztése. Az önök pártjának programja Németország viszo­nyaira alkalmaáva és a nem­zetközi tapasztalatok figyelem­be vételével alkotó szellemben kidolgozza a szocializmus épí­tésének számos problémáját, marxista—leninista álláspont­ból kiindulva elemzi a világ mai fejlődésének nagy fontos­ságú kérdéseit. Az új program az önök pártjának elméleti érettségét bizonyítja. Megnőtt a kongresszusok szerepe A- szocialista országok test­vérpártjainak kongresszusai nagy jelentőségűek az új társa­dalom építésére vonatkozó ta­pasztalatok összesítő értékelése szempontjából. Különösen megnőtt a kongresszusok sze­grege az utóbbi időszakban, amikor felszámoltuk a sztáli­ni személyi kultusz következ­ményeit és ismét érvényesül­nek a lenini szabályok mind az egyes pártokban, mind a nemzetközi kommunista moz­galomban, Korunkban nem lehet sike­resen harcolni a szocializmu­sért kizárólag a saját nemzeti tapasztalatok alapján. A kommunisták internacio­nalizmusa abban is megnyil­vánul, hogy fontosnak tartják a szocialista építésre vonatko­zó kollektív tapasztalatok ta­nulmányozását és felhasználá­sát. Bulgária, Magyarország és Csehszlovákia testvérpártjai­nak nemrég lezajlott kong­resszusai összegezték a szo­cialista építés egy egész sza­kaszának eredményeit. Meg­vizsgálták a szocializmus épí­tésének saját országaikban fel­merült konkrét kérdéseit, de nem elszigetelten, hanem szo­ros kapcsolatban az egész kommunista • világmozgalom közös feladataival. Az interna­cionalizmus szelleme hatotta át az Olasz Kommunista Párt nemrég lezajlott kongresszu­sának munkáját is. E kongresszusok meggyőző­en bizonyították a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom harcos erőinek szakadat­lan növekedését. Megmutatták a kommunisták megingatha­tatlan hűségét a marxizmus— leninizmus elveihez, a kom­munisták szilárd akaratát, hogy erősítik a nagy szocialis­ta tábort, a kommunisták so­rainak egységét a békéért, a demokráciáért és a szocializ­musért folyó harcban. A Szovjetunió kommunistái, miként más országok kommu­nistái is, a legfontosabb fel­adatot abban látják, hogy munkájukkal, harcukkal min­den vonalon erősítsék a szo­cialista közösséget, e közösség helyzetét a világpolitikai küz­dőtéren, erősítsék és még ösz- szeforrottabbá tegyék a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalmat. N. Sz. Hrus­csov ezzel összefüggésben be­szélt azokról a sikerekről,, amelyeket a Szovjetunió népei eddig a kommunizmus építé­sében elértek. A cári Orosz­ország gazdaságilag messze el­maradt a legfejlettebb európai országok és az Amerikai Egye­sült Államok mögött abban az időpontban, amikor a munkás- osztály a bolsevikok pártjának vezetésével kezébe vette a ha­talmat. Ma a Szovjetunió erős szocialista hatalom, amely az ipari termelés színvonalát te­kintve már régen maga mö­gött hagyta az európai orszá­gokat és közvetlenül a nyomá­ban halad egy olyan hatalmas tőkés országnak, mint az Amerikai Egyesült Államok. Azon felül, hogy gyorsan nö­veljük ipari termelésünket, a tudományos-technikai hala­dás új csúcsait is elérjük. Az űrhajók megépítéséhez ugyan­is hatalmas ipari bázis, a tu­domány és a technika magas fejlettsége szükséges. Az űr­hajók hazánk ipari és tudomá­nyos-technikai felvirágzásá­nak legjobb mutatói. A nagy Lenin arról az idő­ről álmodott, amikor egész or­szágunkat elborítja a villamos erőművek sűrű hálózata. Ma már nincs messze az az . idő, amikor Lenin szavai mara­déktalanul valósággá válnak. Elég egyetlen példát említeni. Csupán a Bratszki Vízierőmű kapacitása felülmúlja hazánk összes vízierőműveinek 1948. évi együttes kapacitását. Fejlődésünk üteme gyors Amikor a XXI. kongresszu­son elfogadtuk a népgazdaság fejlesztésének hétéves tervét, Nyugaton sokan nem hittek e terv realitásában. A kételke­dők most már elhallgattak. A hétéves terv négy esztendeje alatt az ipari termelés 45 szá­zalékkal emelkedett a tervben előirányzott 39 százalékkal szemben. Ha továbbra is ilyen eredményesen végezzük mun­kánkat— s ebben mi nem ké­telkedünk — akkor a hétéves terv végére iparunk nem 80 százalékkal növeli termelését, hanem mintegy megkétszerezi azt. Gyorsítja fejlődésének üte­mét a mezőgazdaság is, amely­nek dolgozói több kenyeret, húst, tejet és egyéb térméket akarnak adni az országnak. Nyugaton gyakran emlegetik, hogy a Szovjetunióban nagy eredményeket értek el az ipari termelésben, de — mondják — a mezőgazdaság munkája aka­dozik. Az imperialista urak azon­ban hiába akarják magukat ilyenféle ábrándokban ringatni. A tények eloszlatják illúzióikat Az elmúlt tíz év alatt a gabonatermelés és az állati ter­mékek előállítása a Szovjet­unióban másfélszer—kétszer lett nagyobb. Meggyőződésünk, hogy a párt által hozott intézkedések fel­tétlenül elvezetnek oda, hogy hamarosan teljes mértékben fedezni tudjuk összes szükség­leteinket a mezőgazdasági ter­mékekben. Egy évvel ezelőtt, XXII. kongresszusán pártunk új prog­ramot fogadott e'l — a Szovjet­unióban a kommunista társa­dalom felépítésének nagyszerű tervét. A szovjet emberek 1962-ben jó munkát végeztek. Tizenkét hónap alatt több ipari terméket állítottak elő, mint a háború előtti ötéves tervek éveiben. Más szóval: ma az ipari fejlődés egy esztendeje megfelel körülbelül 13 háború előtti évnek. A szovjet emberek büszkék sikereikre, de mindig gondol­kodnak azon is, hogyan halad­hatnak még gyorsabban előre a kommunizmus útján, hogyan tudnak ugyanilyen erővel még nagyobb, még jobb eredménye­ket elérni. Pártunk. Központi Bizottsá­gunk minden tevékenységében Vlagyimir Iljics Lenin útmuta­tásából indul ki, amely szerint a hatalom megszerzése útán a fő dolog a gazdaság szocialista fejlesztése, a népgazdaság irá­nyítása. V. I. Lenin hangsúlyozta, hogy számunkra ez a politika a legfontosabb. Nekünk, mar­xistáknak, meg kell látnunk, hogy a gazdaság fejlesztése, szerkezetének megváltoztatása megkívánja tőlünk, hogy rugal­masan vezessük a népgazdasá­got. Az SZKP Központi Bizottsá­gának novemberi plénuma fontos határozatokat hozott a népgazdaság- irányításának to­vábbi megjavítása érdekében. A pártszervezeteknek és ve­zető szerveinknek a termelési elv szerint történő átállításá­val a népgazdaság pártirányí­tását még szakszerűbbé, konkrétabbá és céltudatosabbá akarjuk tenni, közelebb akar­juk vinni a vállalatokhoz, az építkezésekhez, a kolhozokhoz és a szovhozokhoz. A plénum 1 határozatainak végrehajtása még kedvezőbb feltételeket te­remt a termelőerők további ha­talmas fejlesztéséhez, köze­lebb hozza a szocializmus győzelmét a kapitalizmussal folyó gazdasági versenyben. Programunk hangsúlyozza: „mindent az emberért, az em­ber javára!” A hétéves terv négy esztendeje alatt hazánk­ban a nemzeti jövedelem 31 százalékkal nőtt. Ugyanezen idő alatt több mint 50 millió szovjet polgár költözött új la­kásba. Országunk iskoláiban negy­venkétmillió ember tanul, a felső és középfokú szakoktatá­si intézetekben körülbelül 5,5 millió a diákok száma. Even­ként több mint százhúszezer mérnököt képezünk ki. Alkotó értelmiségünk magasan lobog­tatja a szocialista kultúra zászlaját. örömmel látjuk, hogy a Német Demokratikus Köztár­saságban is jói mennek a dol­gok. Az önök köztársaságában, amely valamivel kisebb a há­ború előtti Németország terü­letének egynegyedénél, 1961 végén a termelés elérte annak körülbelül 90 százalékát, amit egész Németország termelt 1936-ban. Az NDK dolgozói­nak nagyok a szociális vívmá­nyaik. Az önök köztársaságá­nak nemcsak a munkásai és parasztjai, hanem értelmiségé­nek kiemelkedő képviselői is hévvel és szenvedéllyel támo­gatják az önök országában végbemenő szociális átalaku­lásokat. Az előadás itt hangsú­lyozta, hogy a Német Demok­ratikus Köztársaság értelmisé­gének becsületes és bátor hangja talán nincs ínyére a a burzsoázia ideológusainak, akik szeretnék, ha az NDK művészei és írói a 'kispolgári köpönyegfprgatók uszályában haladnának, ha írói, művészei, zeneszerzői, filmművészeti dolgozol kevésbe éles, kevésbé határozott és találó műveket alkotnának. Ök természetesen azt szeret­nék, ha nem a szocialista rea­lizmus nagyszerű törvényei, hanem mindenféle absztrakt kontármunkák határoznák meg az önök alkotó értelmisé­gének arculatát — mondotta N. Sz. Hruscsov — majd így folytatta: Ebben a vonatkozásban az önök íróinak és művészeinek különösen ébereknek kell len­niük, nem szabad, megfeled­kezniük arról, hogy önök. mel­lett létezik az elnyomás, a spekuláció és a haszonlesés világa és' a televízió, a rádió útján behatol önök közé, el akarja érni aljas céljait Mint tudják, pártunk köz­ponti bizottsága nemrég talál­kozót rendezett a szovjet al­kotó értelmiség képviselőivel, nem árulok el nagy. titkot, ha megmondom, hogy a jelek sze­rint az önök kongresszusa után hamarosan ismét találkozunk kiváló íróinkkal, művészeink­kel, zeneszerzőinkkel, film- és színművészetünk dolgozóival. Ideológiai téren nincs békés együttélés A kommunista pártok az ideológia területén sohasem fo­gadják el a békés együttélést. Miként Lenin, ránk hagyta, iro­dalmi és művészeti kérdések­ben mindig a pártosság és a (Folyt a 2. oldalon) A jelölő gyűlésekről jelentjük aiwiriiMiMMWwaBawin'awiT,'i iiiisawai Úszta Gyula altábornagyot jelölték képviselőnek Sírokban Zsúfolásig megtöltötték a választók a siroki Mátravidéki Fémművek kultúrtermét, a tegnapelőtti képviselő jelölő gyűlésen. Nagy Gyula párttit­kár köszöntő szavai után Ma- ruzs János, a Hazafias Nép­front Péter vásári Járási Bi­zottsága nevében üdvözölte a részvevőket, ismertette a jelö­lő gyűlés célját, beszélt a vá­lasztások jelentőségéről, majd átadta a szót Rózsa László elv­társnak, A Mátravidéki Fém­művek igazgatójának. ' Rózsa elvtárs a Horthy-kor- szak, és a nyugati választások csaló rendszeréről beszélt, ele­mezte a felszabadulás óta ná­lunk lezajlott választásokat, majd a VIII. kongresszus tük­rében részletesen foglalkozott iparunk, mezőgazdaságunk, kulturális életünk fejlődésével, számadatok sorával bizonyí­totta fejlődésünket, s üzemük fejlődését. Elmondotta többek között, hogy vállalatuk ISSS* hoz viszonyítva, ötszörösére emelte a termelését, úgyhogy a dolgozók száma csalt három­szorosára növekedett. Szólt az üzemi lakásviszonyokról, azok­ról a lehetőségekről, amelyet üzemük biztosít a dolgozók kulturális helyzetének javítá­sára, s részletesen foglalkozott népünk osztályszerkezetében végbement változásokkal. Hangsúlyozta az előadó: a következő szavazás a szocia­lizmus, a párt politikája mel­letti kiállást jelenti, minden egyes szavazat azt tükrözi, hogy egyetértenek pártunk, kormányunk politikájával. Ja­vasolta az előadó a választók­nak, hogy olyan képviselőket és tanácstagokat válasszanak, akik élvezik a nép bizalmát, akik alkotó módon segítik elő­rehaladásunkat. A nagy tapssal fogadott be­számoló után Maruzs János, a járási népírontbizottság nevé­ben javasolta, hogy Úszta Gyu­la elvtársat, a Központi Bizott­ság tagját, a honvédelmi mi­niszter első helyettesét, altá­bornagyot jelöljék képviselő­jüknek. A választók egyhan- ■ gúlag, nagy tapssal fogadták el képviselőjelöltjüknek Úszta Gyula elvtársat. Úszta elvtárs megköszönte az előlegezett bizalmat, s ígéretet tett; tőle telhetőén azon fára­dozik, hogy választói megelé­gedésére, eleget tegyen képvi­selői feladatának, s választói­val együtt azon munkálkodik, hogy megvalósuljanak azok a célok, amelyek népünk ügyét* érdekeit szolgálják. — p. — A jelölő gyűlések jó ötleteket adnak a tanács munka jóhoz Megyeszeacte jó ütemben ha­ladnak a jelölő gyűlések, csak a sík területeiken, különösein a hevesi járásban akadályozzák a hófúvások a jelöltek, s elő­adók megjelenését, egyébként a válásiatok és választandók tanácskozásai minden járási­ban fokozódó érdeklődés mel­lett zajlanak. Megközelítőleg 1500 jelölő gyűlésen, majdnem félszázezer választó jelent meg, a meghívottak 66,5 szá­zaléka. Egyes járásokban, mint például a füzesabonyi já­rás választókörzetei ben majd 7000 ember vett részt eddig a jelölő gyűléseken, a választás­ra jogosultaknak 80,6 százalé­ka. De a pétervásári és a hat­vani járásban is több mint 70 százaléka jelent meg a válasz­tóknak, hogy tanácskozzék a!r- ról, M képviseli legjobban a választókörzet érdekeit. Szil­vásváradon például «S3 egyik 34 választól tömörítő körzet­ben 31-en vettek részt a jelölő gyűlésen, s csaknem minden vá­lasztó szót kért, elmondotta véleményét, problémáit a ta­nács munkájával kapcsolat­ban, sürgetve, hogy a kirándu­ló idényben javítsák a község áruellátását, kisvendéglőt és cukrászdát létesítsenek. Mivel a választópolgárok meg­győződtek arról, hogy a jelölő gyűléseken, őszintén', bátran elmondhatják véleményüket, igen sok észrevételt tesznek a tanács munkájával kacsolat- ban, sok ötletet, javaslatot ad­nak, miként lehetne előmozdí­tani körzetük fejlődését. A válazstók észrevételei, ötletei alap j án, szinte már most kiala­kíthatják tanácsaink a távlati községfejlesztési terveket. A hozzászólók általában legközvetlenebb problémáikat mond ják et, de igen sokan hangoztatják véleményüket, egyetértésüket a párt politiká­jával kapcsolatban is. Varga Mihálynak, a megyei választási elnökség titkárának tájékoztatása szerint, a leg­utóbbi választáshoz mérten növekedett az érdeklődés a je­löltek iránt, s olyan emberek kerülnek a jelöltek közé, akik teljes mértékben bírják a vá­lasztók bizalmát. ★ Tegnapi lapszámunkban Szurdi Istvánt az Egyesült Izzó gyöngyösi gépgyárának mun­kásai jelölték országgyűlési képviselőjüknek című írá­sunkban Gyöngyösre kihelye­zett munkatársunk és az olva­só szerkesztő felelőtlenségéből félreértésre okot adható elírás történt. A szöveg helyesen így hangzik: Szurdi Istvánnak, az MSZMP Központi Bizottság• tagjának... TARTÓS A HIDEG 28 fokig süllyedt a hőmérséklet — késnek, de közlekednek a vonatok — Hamarosan befagy a Duna

Next

/
Oldalképek
Tartalom